Edith Stein a végestől az örökkévalóig

Nekünk azt is meg kell tanulnunk, hogy lássuk, amint szeretteink viszik keresztjüket, és nem tudjuk róluk levenni. Ez nehezebb, mint ha a magunkét vinnénk —, de azt sem kerülhetjük el.

A kereszt jelében győzni fogunk — vagyis teljes életet élni -, akár sikeresen, akár sikertelenségben — áldásként környezetünk, népünk, egyházunk számára.

Még a szent is ismeri a belső szárazság időszakait, amikor ki kell tartania a pusztában, — hiszen pontosan ő az, aki ismeri a pusztaságokat, mert számára ezek kimagaslanak azok közül az időszakok közül, amikor a kegyelem fénye elárasztja és a Lélek tüze átizzítja őt.

Mi csak törekedhetünk arra, hogy életformánkat, amit mi választottunk, egyre hűségesebben és tisztábban éljük meg, hogy elfogadható áldozatként mutassuk be mindazokért, akikhez szoros szálak fűznek.

„Legyetek tökéletesek, mint a ti Mennyei Atyátok tökéletes!" Jézus Krisztus személyében önmagunk alakításának eszményképe látható formában lép szemünk elé. Mindannyiunk célja, hogy az Ő képmásává váljunk. Mindannyiunk útja, hogy Ő maga alakítson minket azzá.

Ne képzeld, hogy szenvedéseid túlságosan nagyok, örömeid túlságosan kicsinyek! Az ég senkitől sem vesz el semmit anélkül, hogy bőségesen ne kárpótolná.

Minden ellenszenv, harag vagy neheztelés, amit megtűrünk a szívünkben, bezárja az ajtót az Úr előtt. Mihelyt ezeket észrevesszük, könyörtelenül ellenük kell fordulnunk, különben szembekerülünk Istennel, aki maga a szeretet.

Vizsgáljatok meg mindent, és tartsátok meg a legjobbat! Ez nem jelent éretlen kritizálgatásra csábítást. Ez figyelmeztetés arra, hogy nekünk abszolút mércénk van, és olyan ismertetőjelünk, amelyben a mi utunk minden más úttól különbözik.

Rendszerint egy nehezebb keresztet kapunk, ha a régitől meg akarunk szabadulni.

Isten az emberi lelket önmaga számára teremtette. Önmagával akarja egyesíteni, a saját életének teljességét és boldogságát akarja neki ajándékozni, már ebben az életben!

Az isteni kinyilatkoztatás hittel való elfogadásához már értelemszerűen hozzátartozik a szerető odafordulás is. De ez csak akkor teljesedik ki, ha Isten a kegyelemben és a megdicsőült életben önmagát adja a léleknek, közli vele az ő isteni életét, és bevonja ebbe a lelket.

A belső élet törvényeiről szóló tanítás kimeríthetetlen forrása a Szentírás.