38781 ima található a honlapon, összesen 66410 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Szent Ágoston vallomások

    Szent Ágoston vallomások
    Naponta frissül

    Szent Ágoston Vallomások

    AURELIUS AUGUSTINUS: CONFESSIONES

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Szentírásban igazi ékesszólás van

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    07

    Fölhozott példákból szépen kimutatható, hogy a Szentírásban igazi ékesszólás van, mely elválaszthatatlan kísérő gyanánt jár a bölcsesség nyomdokában.

    IV/15. De talán azt hiszi valaki, hogy a mi ékesszólónk gyanánt választottam Pál apostolt. E kijelentésben ugyanis: „Mert noha járatlan vagyok is a beszédben, de nem a tudományban” (2Kor. 11,6) látszatra enged ócsárlóinak, de nem tesz olyan értelmű vallomást, mintha igazat adna nekik. Ha azonban azt mondta volna: „Mert noha járatlan vagyok is a beszédben” és nem fűzte volna hozzá, hogy „de nem a tudományban”, akkor másképpen igazán nem érthetnénk. A tudomány bevallásával egyáltalán nem késlekedik, hiszen éneikül nem lehetne a pogányok tanítója. Természetes, hogy ha mi tőle ékesszólási példákat hozunk, mindenesetre azokból a levelekből idézzük ezeket, melyeket maguk az ő ócsárlói is, kik beszédét megvetésre méltónak akarták feltüntetni jelenlétében, súlyosaknak és erőteljeseknek vallottak. (2Kor. 10,10.) Úgy látom, kell valamit még mondanom a próféták ékesszólásáról is. Sok minden rejtőzik ott még a szóképek alkalmazása folytán. Minél inkább rejtőzni látszik az értelem átvitt értelmű szók leplében, annál édesebbé lesz számunkra a föltárás öröme. Ezen a helyen azonban olyasvalamit kell megemlítenem, amivel kapcsolatban nem lehet szándékom a mondottak fejtegetése, hanem csupán az elmondás módjának ajánlása. És éppen annak a prófétának könyvéből merítem ezt, ki pásztornak, vagy csordásnak mondja magát, akit ebből az állapotból ragadott ki az Isten, hogy elküldje őt jövendölésre népéhez. (Amosz 7,14-15.) Nem a Hetven Fordító szerint idézem, kik maguk is isteni sugallatra működtek és akik, úgy látszik, azért mondtak egyet-mást eltérően, hogy az olvasó figyelmét inkább a szellemi értelem kutatására irányítsák. Náluk ezért több dolog, éppen a több szókép miatt homályosabb. Szívesebben követem Jeromos41 pap fordítását, aki héberből latin nyelvre ültette át a szöveget és aki mindkét nyelvben ugyancsak járatos.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Szentírásban igazi ékesszólás van

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    05

    Fölhozott példákból szépen kimutatható, hogy a Szentírásban igazi ékesszólás van, mely elválaszthatatlan kísérő gyanánt jár a bölcsesség nyomdokában.

    IV/3. A hozzáértő rájön azután, hogy a szakok, amiket a görögök kommata kifejezéssel jelölnek, a tagok és a körmondatok, melyekről az imént tárgyaltam, a lehető legalkalmasabb változatossággal nyernek elhelyezést és alkotják a beszédnek ama teljes szépségét, mintegy arculatát, mely még a nem iskolázottakat is elgyönyörködteti és megindítja. Mert körmondatokat találunk mindjárt az idézet kezdetétől. Az első a legkisebb, vagyis kéttagú. A körmondatok ugyanis kettőnél kevesebb tagot nem számlálhatnak, de többet igen. Az első tehát: „Ismét mondom: ne tartson engem senki balgatagnak.” Háromtagú másik következik: „Különben mint balgatagot is szenvedjetek meg engem, hogy valami keveset én is dicsekedjem.” A következő harmadiknak négy tagja van: „Amit most beszélek, nem Isten szerint beszélem, hanem mintegy balgatagságból, a dicsekvés e tárgyában.” A negyediknek két tagja van: „Mivelhogy sokan dicsekszenek test szerint, én is dicsekszem.” Az ötödiknek is kettő: „Mert örömest elszenveditek a hallgatagokat, mivel ti bölcsek vagytok.” A hatodik ugyancsak kéttagú: „Mert eltűritek, ha ki titeket szolgálat alá vet.” Három szak következik: „ha ki megemészt, ha ki hurcol, ha ki felfuvalkodik.” Ezután három tag: „Ha ki arculver titeket; szégyenemre mondom ezt, mintha gyengék lettünk volna.” Most háromtagú körmondat kapcsolódik: „De ha valamiben bízik valaki (balgatagságban mondom), bízom én is.” Innét kezdve bizonyos kérdésekbe szőtt egyes szakokra ugyancsak egyes szakok következnek válaszul, háromra három: „Zsidók ők? én is. Izraeliták? én is. Ábrahám ivadéka? én is.” A negyedik, hasonlóképen kérdésbe szőtt szakra pedig nem másik szak, hanem egy tag szembeállításával válaszol: „Krisztus szolgái ők? (mint balgatag mondom), én még inkább.” A négy következő szak már, miután igen alkalmasan háttérbe lép a kérdezés, mintegy folyam módjára száguld- „Ki igen sok fáradozásban, többrendű fogságban, módfeletti veretesekben, gyakori halálveszélyben voltam.” Azután közbevetőleg rövid körmondat nyer alkalmazást, mert e szavak: „A zsidóktól öt ízben”, mint első tag a hozzákapcsolt másodiktól: „kaptam egy híján negyven ütést”, fölemelt hangsúllyal választandó el. Itt ismét visszatérnek a szakok és három kap mindjárt helyet: „Háromszor verettem vesszőkkel, egyszer megkövetkeztettem, háromszor hajótörést szenvedtem.” Majd tag következik: „éjjel és nappal a mély tengeren voltam.” Ezután tizennégy szak árad felénk nagyon is helyénvaló lendülettel: „Sok utazást tettem, gyakran forogtam folyóvizek veszedelmében, tolvajok veszedelmében, veszélyekben nemzetbelieim, veszélyekben a pogányok miatt, veszélyekben a városon, veszélyekben a pusztákon, veszélyekben a tengeren, veszélyekben a hamis atyafiak között; fáradozásban és nyomorúságban, sok virrasztásban, éhségben és szomjúságban, sok böjtölésben, hidegben és mezítelenségben voltam.” Ezek végeztével háromtagú körmondatot vet közbe: „Azonfelül, ami kívülről jő, az én mindennapi szorongásom, valamennyi egyházak gondviselése.” Ehhez csatlakozik két kérdő tag: „Kicsoda szenved, hogy én ne szenvednék? Kicsoda botránkozik, hogy én ne égnék?” (2Kor. 11,29.) Végül ez az egész, mintegy lihegő hely, kéttagú körmondattal zárul: „Ha dicsekedni kell, az én erőtlenségeimmel dicsekszem.” E lendület után a közbeszőtt kis elbeszélésben valamiképpen megnyugszik és megnyugtatja hallgatóit is. Hogy milyen ékesség és milyen gyönyörködtetés rejlik ebben, kimondani bajos. Mert ez a mondás következik: „Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, ki áldott legyen mindörökké, tudja, hogy nem hazudok.” És ezután igen röviden elbeszéli, hogy miképpen fenyegette veszély, és miképpen menekült abból.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Szentírásban igazi ékesszólás van

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    04

    IV/12. A Korintusiakhoz írt második levelében cáfol egyeseket, kik alapostolokként jöttek a zsidók közül és becsmérelték őt. És mivel sajátmaga dicséretére kényszerült, ezt mintegy balgaságának tulajdonítja, de ugyancsak bölcsen és ugyancsak ékesszóló nyelven. A bölcsesség kísérője, az ékesszólás vezetője itten, s míg amazt kíséri, emennek előtte jár és nem veti meg kísérőjét. Íme így szól: „Ismét mondom: ne tartson engem senki balgatagnak, különben mint balgatagot is szenvedjetek meg engem, hogy valami keveset én is dicsekedjem. Amit most beszélek, nem Isten szerint beszélem, hanem mintegy balgatagságból a dicsekvés e tárgyában. Mivelhogy sokan dicsekszenek test szerint, én is dicsekszem. Mert örömest elszenveditek a balgatagokat, mivel ti bölcsek vagytok. Mert eltűritek, ha ki titeket szolgálat alá vet, ha ki megemészt, ha ki hurcol, ha ki felfuvalkodik, ha ki arculver titeket. Szégyenemre mondom ezt, mintha gyengék lettünk volna (e részben). De ha valamiben bízik valaki (balgatagságban mondom), bízom én is. Zsidók ők? én is. Izraeliták? én is. Ábrahám ivadéka? én is. Krisztus szolgái ők? (mint balgatag mondom), én még inkább. Ki igen sok fáradozásban, többrendű fogságban, módfeletti veretesekben, gyakori halálveszélyben voltam. A zsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyven ütést. Háromszor verettem vesszőkkel, egyszer megköveztettem, háromszor hajótörést szenvedtem, éjjel és nappal a mély tengeren voltam, sok utazást tettem, gyakran forogtam folyóvizek veszedelmében, tolvajok veszedelmében, veszélyekben nemzetbelieim, veszélyekben a pogányok miatt, veszélyekben a városon, veszélyekben a pusztákon, veszélyekben a tengeren, veszélyekben a hamis atyafiak között; fáradozásban és nyomorúságban, sok virrasztásban, éhségben és szomjúságban, sok böjtölésben, hidegben és mezítelenségben voltam; azonfelül ami kívülről jő, az én mindennapi szorongásom, valamennyi Egyházak gondviselése. Kicsoda szenved, hogy én ne szenvednék? Kicsoda botránko-zik, hogy én ne égnék? Ha dicsekedni kell, az én erőtlenségeimmel dicsekszem.” (2Kor. 11,16-30. Szent Ágoston szövege némileg éltéi a Vulgata szövegétől.) Az éberek látják, mekkora bölcsesség rejlik e szavakban. Hogy pedig egyúttal az ékesszólás micsoda folyama dagad itten, még az alvó is észreveszi.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Szentírásban igazi ékesszólás van

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    03

    Fölhozott példákból szépen kimutatható, hogy a Szentírásban igazi ékesszólás van, mely elválaszthatatlan kísérő gyanánt jár a bölcsesség nyomdokában

    IV/11. Ki ne fogná föl, hogy mit akart mondani és hogy mily bölcsességgel mondta az Apostol: „Dicsekszünk a szorongatásokban, tudván, hogy a szorongatás tűrést szerez, a tűrés pedig próbálást, a próbálás pedig reménységet, a reménység pedig meg nem szégyenít; mert az Isten szeretete ki öntetett a mi szíveinkben a Szentlélek által, ki nekünk adatott?” (Róm. 5,3-5.) Ha itt egy nagyképű tudós, hogy így fejezzem ki magamat, azt állítaná, hogy Apostolunk az ékesszólás művészetének szabályait követte, vaj jön nem kacagnának-e rajta a művelt és műveletlen keresztények? És mégis fölismerjük itt a görögül klimax-nak (lajtorja), latinul meg egyesek által gradationak (lépcsőzet) nevezett alakzatot. Nem akarták ugyanis lajtorjának nevezni, mivel a szavak, vagy gondolatok egyik a másikhoz kapcsolódnak, íme, itt is így látjuk: a szorongatásból a tűrés, a tűrésből a próbálás, a próbálásból a reménység következik. Egy másik ékességet is lelünk. Miután ugyanis néhány mondatrészt különleges hangsúllyal lezár, – a mieink ezt membra et caesa (tagok és szakok), a görögök pedig kwla és kommata névvel jelölik – következik a kerülés vagy körmondat, mit ők periodon-nak hívnak. Ennek tagjait magasra lendíti hangjával a szónok, míg végül befejezi azt. Íme, a körmondatot megelőző tagok elsője: „a szorongatás tűrést szerez”. A második: „a tűrés pedig próba lást”. A harmadik: „a próbálás pedig reménységet”. Most következik maga a körmondat, amelyet három tag által alkot. Ezek közül az első: „A reménység pedig meg nem szégyenít”. A második: „mert az Isten szeretete kiöntetett a mi szíveinkben”. A harmadik: „a Szentlélek által, ki nekünk adatott”. Ez azonban és az ilyesfélék a szónoklás tudományában nyernek kifejtést. Amint tehát nem állítjuk, hogy Apostolunk követte az ékesszólás szabályait, éppúgy nem tagadjuk, hogy bölcsességét követte az ékesszólás.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A szent szerzők bölcsessége ékesszólással párosult

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    02

    IV/10. Az ékesszólás minden jó tulajdonságát és minden díszét – melyek miatt fölfuvalkodnak, kik többre becsülik saját nyelvüket szerzőink nyelvénél, nem ugyan fönség, hanem csak cikornya szempontjából – megmutathatnám, ha futná időmből, ama férfiak szent irataiban, kiket az isteni Gondviselés küldött számunkra, hogy minket tanítsanak és hogy e gonosz világból a boldog örökkévalóságba áttelepítsenek. Ámde nem az gyönyörködtet kimondhatatlanul engem ez ékesszólásban, ami a pogányok szónokaival és költőivel közös e férfiakban. Bámulom és csodálom inkább: a mi ékesszólásunkat úgy használták fel, valami más, sajátos ékesszólásuk által, hogy a miénk sem nem hiányzik bennük, sem előtérbe nem lép. A mienket ugyanis nem helyteleníthették, de nem volt célszerű az sem, hogy fitogtassák. Az egyik következnék be, ha kerülnék azt, a másikra gyanakodhatnánk, ha könnyen fölismerhetnők a miénknek nyomait. És ha talán egyes helyeken a tudósok fölismerik is azt, ott olyan dolgokra kerül a sor, hogy a kifejező szavakról látnunk kell: nem a beszélő választotta, hanem maguk a dolgok mintegy önkénytelenül is azokat kívánták. Látnod kell, hogy a bölcsesség mintegy saját házából, vagyis a bölcs szívéből lép elő és hogy elválaszthatatlan szolgáló gyanánt hívatlanul is nyomon követi az ékesszólás.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A szent szerzők bölcsessége ékesszólással párosult

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    IV/9. Itt talán fölveti valaki a kérdést: vajon mi szerzőink, kiknek isteni sugalmazású írásaiból született számunkra az oly üdvös hitelességű Kánon, csupán bölcseknek, avagy ékesszólóaknak is nevezhetők-e egyben? Rám és mindazokra nézve, kik velem együtt gondolják állításomat, ez a kérdés bizony nagyon is könnyen megoldható. Mert ahol én megértem őket, nemcsak hogy senki bölcsebbnek, de senki sem tűnhetik ékes-szólóbbnak sem náluknál előttem. És bátran jelentem ki, hogy mindazok, kik az ő kijelentéseiket helyesen értik, egyúttal fölfogják velem: másképen beszélniük nem is lehetett. Mert amint van ékesszólás, mely inkább a fiatalabb korhoz illik és van, mely az öregebbhez – hiszen már nem nevezhető ékesszólásnak, mi a szóló személyével egybe nem fonódik –, éppúgy van ékesszólás, mely a tekintély teljére legméltóbb és egészen isteni férfiakhoz illik. Ezzel az ékesszólással beszéltek ők és nem is illett hozzájuk más, aminthogy másokhoz sem illenék az övék. Méltó ez ugyanis hozzájuk. Amennyivel pedig másokénál gyöngébbnek látszik, annyival kerekedik magasabbra föléjük, nem ugyan állhatatlanságban, hanem erősségben. Ahol meg nem értem őket, ékesszólásuk ugyan kevésbé szökik szemembe, de mégsem kételkedem, hogy itt is ugyanolyan az, mint ott, ahol értem őket. Kellett, hogy az isteni és üdvösséget hozó kijelentések homályossága maga is ilyen ékesszólással vegyített legyen, hogy értelmünk abban ne csak a föltalálás, hanem a gyakorlás által is előbbre jusson.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A keresztény szónok

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    30

    Kívánatos, hogy a keresztény szónok inkább bölcsen, semmint ékesszólóan beszéljen. Honnét kell merítenie a bölcsességet?

    IV/8. Annak tehát, kinek bölcsen kell szólnia olyan tárgyról is, melyről ékesszólóan nem tud, igazán szükséges, hogy észben tartsa a Szentírás szavait. Mert minél szegényebbnek ítéli magát saját szavaiban, annál gazdagabbnak kell lennie a Szentíráséiban. Amit saját szavaival állít, a Szentíráséival kell bizonyítania, így aki kicsiny volt saját szavaiban, ama nagy szavak bizonysága által valamiképpen megnövekszik. Gyönyörködtet ugyanis a bizonyítás által, ki előadásával gyönyörködtetni nemigen tud. Aki továbbá nemcsak bölcsen, hanem ékesen is akar beszélni, mivelhogy nyilván több eredményt ér el, ha mindkettőhöz ért, annak ezt ajánlom: sokkal szívesebben olvassa, hallgassa és gyakorlás által utánozza az ékesen szólókat, semmint a szónoklás művészetének tanítóival bíbelődjék. De természetesen azok, kikel olvas, vagy hallgat, meg kell hogy érdemeljék nemcsak az ékesen-, hanem a bölcsen szólásnak igazi dicséretét is, akár a múltban beszéltek, akár a jelenben szólnak. Mert aki ékesen beszél, kellemesen hat, a bölcsen szólók hallgatása azonban üdvösségünkre válik. Azért nem állítja az írás, hogy az ékesszólók sokasága, hanem hogy „a bölcsek sokasága a föld kerekségének épsége”. (Bölcs. 6,26.) Amint a keserűséget nem egyszer üdvösségünket szolgáló eszköznek kell tekintenünk, éppúgy kerülnünk kell mindig az ártalmas édességet. De mi volna jobb, mint az üdvös édesség, vagy az édes üdvösségesség? Minél inkább vágyódik ott az ember édesség után, annál könnyebben válik javára az üdvösségesség. Vannak tehát egyházi férfiaink, akik nemcsak bölcsen, hanem ékesszólóan is tárgyalták az isteni kijelentéseket. Ezek olvasására inkább nem futja időnkből, semhogy a tanulnivágyóknak és képzettséget akaróknak hiányozhatnának.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A keresztény szónok

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    29

    Kívánatos, hogy a keresztény szónok inkább bölcsen, semmint ékesszólóan beszéljen. Honnét kell merítenie a bölcsességet?

    IV/7. Mindazt, mit elmondottam, bizonyára megteszik majdnem valamennyien szüntelenül, ha egyszer előadásról van szó munkakörükben. Ámde az egyik érzéketlenül, otrombán, hidegen, a másik meg elmésen, ékesen, erőteljesen. Már most szükséges, hogy olyan vállalja a szóban forgó tevékenységet, ki ért a bölcs előadáshoz és fejtegetéshez, ha mindjárt nem tudja is ékesen tenni ezt az illető. Hasznára lesz így hallgatóinak, bár sokkal inkább hasznukra lenne, ha egyúttal az ékesszóláshoz is értene. Akiben meg túlárad a bölcsesség nélküli ékesszólás, annál inkább kerülnünk kell, minél inkább gyönyörködteti hallgatóit olyan dolgokban, melyek hallomásra is haszontalanok. Mivelhogy ékesen csiklandozza a hallgatók fülét, elhiszik, hogy igazat beszél. Nem volt ismeretlen ez az igazság azok számára sem, kik a szónoklás művészetének tanítását sürgették. Megvallottak ugyanis, hogy a bölcsesség ékesszólás nélkül nem sok hasznára van a köznek, az ékesszólás meg bölcsesség híjával többnyire csak rengeteget árt és sohasem használ. Ha tehát azok, kik az ékesszólás szabályait adták, ugyanazokban a könyvekben, melyekben mindezt eszközölték, az igazság ösztönzésére e vallomástételre kényszerültek, bár nem ismerték az igazi, vagyis a felülről való bölcsességet, mely a világosság Atyjától szállott alá (Jak. 1,17.), mennyivel inkább nem adhatjuk más véleményre fejünket mi, kik e bölcsességnek fiai és szolgái vagyunk? Bölcsen szól pedig az ember több-kevesebb mértékben aszerint, amint többé vagy kevésbé haladt előre a Szentírás ismeretében. Nem állítom, hogy sokat kell olvasnia, vagy kívülről megtanulnia abból, de igenis, jól kell értenie és szorgalmasan kell kutatnia annak gondolatait. Mert vannak, kik olvassák és elhanyagolják, olvassák, hogy észben tartsák és nem törik magukat, hogy meg is értsék. Kétségtelenül sokkal többre kell becsülnünk azokat, kik ugyan az írás szavait kevésbé őrzik, de a szavak értelmét lelki szemükkel látják. Ám mindkettőnél többet ér, ki idézi is, ha akarja és érti is, amint kell.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A keresztény tanító feladata

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    28

    IV/6. Az isteni írások tárgyalójának és tanítójának, az igaz hit védelmezőjének és a tévelygés gyomlálójának tanítania kell tehát a jót és el kell felejtetnie a rosszat. A beszéd fáradságos munkájával meg kell nyernie ellenfeleit, erőt kell öntenie a hanyagokba, és a járatlanokba bele kell égetnie, hogy miről van szó és hogy mit kell megkívánniuk. Ha pedig jóindulatú, figyelmes, tanulékony hallgatóságra talált, vagy ő maga tette ilyenekké hallgatóit, el kell végeznie a többi feladatot, amint ezt a tárgy megköveteli. Ha tanítania kell hallgatóit, elő kell adnia a tényállást, már amennyiben ez szükségesnek mutatkozik ahhoz, hogy a szóban-forgó dolgot megismertesse. Hogy pedig e kétséges dolgok bizonyossá legyenek, bizonyítékok segítségével kell okoskodnia. Midőn azonban hallgatóinak nem annyira tanításra, mint inkább buzdításra van szükségük, hogy a már ismert igazságok megvalósításában el ne lanyhuljanak, vagy hogy a helyesnek vallott dolgokhoz hozzájárulásukat adják, szükséges a megragadóbb és erőteljesebb beszéd. Szükségesek ilyenkor az esedezések és szemrehányások, a megindítások és fenyegetések, valamint az ezekhez hasonló más dolgok is, melyeknek szerepük lehet a lelkek megragadásában.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A szónoklás szabályai milyen korban ésmiképpen sajátíthatók el

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    27

    IV/5 A csecsemők szája nem nyílik szóra, hacsak meg nem tanulják a beszélő felnőttek igéit; miért ne lehessenek hát ékesszólóak az emberek, az ékesszólás művészetének minden tanulása nélkül, csupán az ékesen szólók kifejezéseinek olvasása és hallgatása és – amennyiben alkalom adódik követésükre – utánzása által? Vajon nem tapasztaljuk-e példákban is ezt a lehetőséget? Hiszen tudjuk, hogy nagyon sokan vannak, kik a szónoklás szabályai nélkül is ékesszólóbbak, mint akárhány mások, kik pedig tanulták azokat. Viszont nem akad, ki ékesebben szóló lenne ezeknél, nagy szónokok megnyilatkozásainak, vagy tárgyalásainak olvasása és hallgatása nélkül. Mert a grammatika tudományára sem szorulnának a gyerekek, hogy a kifejezésmód tisztaságát elsajátítsák általa, ha egyszer alkalmuk volna .olyan emberek között élni és növekedni akik hibátlanul beszélnek, így a hibáknak még a nevét sem igen ismernék, s azért ha helytelen kifejezést hallanának valamely beszélőnek szájából, a maguk egészséges ösztönével elutasítanák és kerülnék. Aminthogy a falusiakat is megszólják a városiak, ha mindjárt ezek sem éppen iskolázottak.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL A szónoklás szabályai milyen korban ésmiképpen sajátíthatók el

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    26

    IV/4. De bármiféle idevágó előírások és szabályok legyenek is előttünk, csak akkor valósul meg az a valami, amit beszélő tehetségnek, vagy ékesszólásnak nevezünk, ha mindehhez hozzájárul még a szóbőségben és ékes kifejezésekben iskolázottabb nyelv nagyon ügyes gyakorlata is. Az említett szabályokat irodalmunkon kívül, e célra kitűzött alkalmas időben, megfelelő és arra való életkorban kell elsajátítaniuk azoknak, kik gyorsan elsajátíthatják mindezeket. Mert a római ékesszólás fejedelmei maguk sem átallották kijelenteni, hogy ha valaki nem tudja gyorsan magáévá tenni e művészetet, sohasem lesz tökéletes mestere annak. És hogy ez igaz-e, vajon mi szükség volna kutatnunk? Hiszen még ha nehéz felfogásúak által is megtanulhatók volnának végre-valahára, akkor sem tulajdonítanánk nekik akkora fontosságot, hogy a már érettebb, vagy főleg előrehaladott korú embereket elsajátításukra hajszolnánk. Elég, ha a fiatalkorúak foglalkoznak velük. De azok közül se mindazok, kiket mi az Egyház érdekeinek előmozdítására óhajtunk nevelni. Csupán a fiatalok, kiket még nem foglalt le valami égetőbb szükség, mely kétségkívül előbbrevaló még ennél az ügynél is. Mert ha valaki éles és tüzes tehetséggel rendelkezik, könnyebben szegődik melléje az ékesszólás ékesen szólók olvasása és hallgatása, mint az ékesszólás szabályainak követése által. Nem hiányoznak egyházi írásaink, a hitelesség bástyái között üdvösen megóvott Kánonon kívül sem, melyeket midőn elolvas a fogékony ember, ha mindjárt nem is törekszik erre és csupán a tartalom dolgaira fordítja figyelmét, de valamiképpen ráragad a velük való foglalkozás közben az ékesszólás is, mellyel ez írásokat megírták. Főleg, ha hozzájárul az írásban, fogalmazásban, végül az előadásban való gyakorlat is mindahhoz, mit a jámborság és a hit szabálya szerint megértett. Ha pedig hiányzik az ilyen tehetség, akkor az ember sem a szónoklás ama szabályait nem fogja fel, sem nem használnak, ha mindjárt önkínzó fáradsággal elméjébe véste és valamelyes csekély részecskéikben meg is értette azokat. Mivelhogy még maguk, kik e szabályokat megtanulták és kiadósán, vagy ékesen szólnak is, nem tudnak valamennyien beszéd közben figyelni ezekre, hogy szerintük beszéljenek, hacsak nem épp e szabályokat kell fejtegetniük. Sőt azt hiszem, alig akad közöttük valaki, aki e kettőt egyszerre megvalósíthatja: jól beszéljen és ugyanakkor a cél elérésére fontolásba vegye beszéd közben az ékesszólás szabályait is. Mert vigyáznunk kell, nehogy az elmondásra szánt dolgok elpárologjanak lelkünkből, míg művészi kifejezésükön törjük a fejünket, fis mégis az ékesen szólók beszédeiben, vagy megnyilatkozásaiban úgy találjuk, hogy teljesedésbe mennek az ékesszólás szabályai, melyekről nem gondolkoztak sem ékesszólásuk előtt, sem ékesszólásuk közben, akár tanulták azokat, akár a kisujjukat sem mozdították értük. Teljesülnek náluk e szabályok, mivelhogy ékesszavúak és nem kapnak utánuk, hogy ékesszólóak legyenek.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."