Regnum Christi - Evangélium, Ima és elhatározás

Jézus alázatossága
Urunk megkeresztelkedése

Evangélium:
Mt 3,13-17
Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt. De János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és te jössz hozzám?” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Hagyd ezt most, mert így illik teljesítenünk minden igazságot.” Akkor engedett neki. Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. És íme, egy hang hangzott az égből: „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”

Bevezető ima: Uram, köszönöm neked azt az időt, amelyet veled tölthetek. Hiszek benned. Meg vagyok győződve arról, hogy Te itt és most velem vagy, és beszélgetni akarsz velem. Segíts, hogy kiiktassak mindent, ami elterelheti figyelmemet, és add, hogy megnyithassam szívemet, s így meghalljam szavadat!

Kérés: Uram, segíts, hogy növekedni tudjak az alázatosság erényében!

Elmélkedés:
1. Jézus együtt áll sorban a bűnösökkel. Keresztelő Szent János arról prédikált, hogy aki meg akar térni, annak meg kell keresztelkednie, és sokan jöttek Jánoshoz, hogy megbánják bűneiket. Életükben irányt akartak változtatni és kiengesztelődni Istennel. Egyszer csak odajött Jézus, és vele még sok ember.  Bár Ő bűn nélkül való volt, mégis beállt közéjük, és elment a Jordánhoz, mintha Ő is ugyanolyan bűnös lett volna, mint a többiek. Jézus teljesen azonosulni akart a gyarló emberrel, hogy megváltsa az embereket bűneiktől azzal, hogy az Ő kereszthalála szolgálhasson engesztelésül az emberiség bűneiért. A keresztségben Krisztussal egyesültünk. Ahogy meghaltunk vele a bűnben, úgy fogunk vele együtt feltámadni az örök életre. Az Ő feltámadása számunkra a bizonyosság az örök életről, melyet benne elnyerünk majd. 

2. Az Atya akaratát teljesíteni. János nem akarta megkeresztelni Jézust, mert tudta, hogy Ő más, mint a többiek. De Jézus rávilágított arra, hogy megkeresztelkedése az Atya üdvözítő tervének része; ez a terv volt az Ő életének a mozgatórugója. Jézusban nem volt büszkeség, amely meggátolhatta volna engedelmességét. Az Atya akarata sokkal inkább a táplálékot jelentette számára. „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem, amit rám bízott.” (Jn 4,34). Az Atya terve szerint azon a napon a Jordánhoz kellett mennie, később pedig a Golgotára. A Ő „igen”-je az Atyának egyidejűleg egy nekünk és megváltásunknak is szóló „igen” volt.

3. Az Atya áldása. Az ég válaszolt Krisztus engedelmességére. Ez a pillanat előrevetíti az ég végleges megnyílását a megváltott ember előtt, melyet Krisztusnak a Golgotán hozott áldozata által érdemeltünk ki. Az áldozat magja az engedelmesség, és nincs engedelmesség alázat nélkül. Jézus alázatos volt Keresztelő Szent Jánossal szemben. Az Atya látta engedelmességét, és annyira örvendett, hogy hangosan dicsérte: „Ez az én szeretett fiam.” Rá hallgatni annyit jelent, mint követni a példáját.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy magadat ajándékoztad nekünk. Taníts meg alázatosnak lennem! Nehezemre esik előre engedni másokat, a második helyet elfoglalni, másoknak átengedni a dicséretet és hírnevet, amelyre én vágyom. Segíts alázatosnak lennem és megbánnom életem minden bűnét! Szükségem van a segítségedre, hogy teljesíteni tudjam akaratodat. Erősíts és vezess engem a Te szolgálatodban!

Elhatározás: Ma különös felebaráti szeretetet akarok tanúsítani egy embertársam iránt.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Az Isten igéjével való imáért: Imádkozzunk, hogy az Isten Igéjével való imádság életünk tápláléka és közösségeinkben a remény forrása legyen, segítve minket egy testvéribb és missziós egyház építésében.

A csodálatos jelenlét
 

Evangélium:
Lk 4,14-22a
Jézus pedig a Lélek erejével visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette. Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni. Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor felnyitotta a könyvet, arra a helyre talált, ahol ez van írva: ,,Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét'' Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: „Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.” Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kedves szavakon, amelyek ajkáról fakadtak.

Bevezető ima: Uram köszöntelek téged lelkem szentélyében. Tudom, hogy Te felépítesz és lerombolsz, gyógyítasz és megszentelsz, és hogy szívemben egy olyan szent és igaz helyet építesz, amely a kezdetektől neked volt szánva. Csak neked van hatalmad felnyitni lelkem szentélyét, csak Te tudsz olyat építeni, ami örökké állni fog. Bizalommal megnyitom magam előtted, hogy szavaid formálják gondolataimat, hogy szereteted áthatoljon szívemen, hogy lelkemben ne maradhasson zűrzavar.

Kérés: Uram, segíts, hogy egyre jobban szeresselek és tiszteljelek!

Elmélkedés:
1. Jézus visszatért a Lélek erejével eltelve. Krisztus küldetése annak a beteljesítése, amit az imént felolvasott. A mi élethivatásunk, hogy keresztségi fogadalmunkat a Szentlélek segítségével teljesítsük. A Fiú, a mi Urunk, akit elküldött az Atya, az Atyával és a Szentlélekkel egységben működik, és ebben az egységben gyökerezik az Ő hatalma és gyümölcsöző működése. Nekünk saját magunkra is úgy kell tekintenünk, mint akiket az Úr küldött. Ez arra ösztönöz minket, hogy engedelmességből és szeretetből gyümölcsöt teremjünk. Isten ki akarja nyilatkoztatni nekem a tervét ebben az imában, ezért oda akarok figyelni mindarra, amit a Szentlélek sugall nekem, hogy megtegyem azt.

2. Ma beteljesedett az írás. A Jelenések könyvében találjuk ezt a kérdést: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit?” (Jel 5,2) Figyeljük meg azt az ünnepélyes pillanatot, amikor az Ige kinyilatkoztattatott az embereknek: Sokan olvashattak a tekercsekből, de csak egyikük volt méltó arra, hogy megmentő hatalmát feltárja. Sokan tudták idézni az Írást, de csak egyikük volt képes lángra lobbantani azt az emberek szívében. Sokan tudtak lenyűgözően prédikálni, de csak egyikük tudta az emberek igazság utáni vágyát csillapítani. A mi szavaink üresek Krisztus nélkül; fáradozásaink semmit sem érnek, ha nem Krisztus iránti szeretetből tesszük. Csak egyetlen személynek van joga arra, hogy megváltoztassa az emberek szívét, s mi csak akkor lehetünk igazi apostolok, ha Krisztus vezeti kezünket.

3. Csodálkoztak a kedves szavakon, melyek ajkáról fakadtak. Ezeknek a szavaknak a pontos értelmét nem nyilatkoztatja ki számunkra az Isten, az igazi kinyilatkoztatás maga Krisztus személye. Krisztus, személyiségének teljességében, azért jött el, hogy könnyebbé tegye a mi terhünket és úgy emelje fel lelkünket, ahogyan semmilyen tanítás, semmilyen csoda, semmilyen gyógyulás önmagában nem lenne képes. Az isteni előrelátás sok minden jót tartogat számunkra, de mindezek a javak értelmüket vesztik, ha nem egyesülnek Krisztussal teljes hatalmában és nem juttatják kifejezésre azt, hogy Isten itt lakozik közöttünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, életem középpontjaként szeretnélek tisztelni és szeretni téged. Teljes szívemmel azon akarok lenni, hogy szívemben felépítsem trónodat. Taníts meg arra, hogy mindennek ellen tudjak állni, ami elválasztana tőled! Nem akarok önelégült életet élni, hanem a Te hatalmadra és kegyelmedre akarom alapozni életemet.

Elhatározás: Ma meglátogatom Urunkat az Oltáriszentségben, hogy dicsőítsem nagyságáért és megköszönjem aktív jelenlétét életemben.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Az Isten igéjével való imáért: Imádkozzunk, hogy az Isten Igéjével való imádság életünk tápláléka és közösségeinkben a remény forrása legyen, segítve minket egy testvéribb és missziós egyház építésében.

Krisztussal együtt menni
 

Evangélium:
Mk 6,45-52
Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. Látta őket küszködni az evezéssel -- mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: „Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!” Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.

Bevezető ima: Uram, látom, hogyan éljek a Te Lelkeddel, mint szilárd talajjal a lábam alatt. Mert Lelked a szikla, amely segít, hogy átadva magamat akaratodnak minden nehézséget békében és örömmel vészeljek át. Hálásan beléd vetem teljes bizalmamat, és felajánlom cserébe silány szeretetemet.

Kérés: Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy ne csak tudjam, hanem eszerint is tudjak élni: Te mindig jelen vagy, Te vagy reményem és boldogságom alapja.

Elmélkedés:
1. Felment a hegyre, hogy imádkozzon. Krisztus nem az azonnali sikerre „utazott”. Szívét nem apostolkodásának csillogó eredményei vigasztalták és erősítették, hanem sokkal inkább az imában való egyesülés Mennyei Atyjával. Akár könnyűek, akár nehezek voltak sikerei, Krisztus mindig teljes szívvel-lélekkel adta oda magát. Állhatatosság és akaraterő nem múló eredményekből fakad, hanem a békéből és mélységes örömből, amit akkor érzünk, ha az Atya akaratát teljesítjük. Krisztus egy kulcsfontosságú dologgal védelmezi szívében ezt a szent helyet: az idővel. Az imára szánt idő olyan falat épít, amely megvédi lelkünkben Isten szentélyét. Időt szánni egyedül csak Istenre – ez tesz képessé minket arra, hogy felépítsük országát magunkban és magunk körül. Így tudjuk felismerni, ami múlandó, felszínes és haszontalan. És így tudjuk átölelni azt, ami örök és tökéletes.

2. Látta őket küszködni az evezéssel. Ha az apostolok a vízen tartózkodtak, az mindig a tanulás ideje volt számukra. A víz az életet jelképezi, és a hullámok ennek az életnek a bizonytalanságait szimbolizálják, a próbatételeket és szenvedéseket, melyek világunknak látszólag gonosz véget vetnek. Krisztus egyre jobban próbára teszi és formálja azokat, akiket szeret. A nehézségek nem múlnak el, ha megtaláltuk Krisztust. Sőt néha még nagyobbak lesznek, és általuk tudunk növekedni a szentségben. Krisztus látta, hogy az apostolok bajban vannak, de soha nem voltak egyedül – Krisztus vigyázó tekintete soha nem fordult el tőlük, gondoskodása mindig velük volt. Mindent, amit csinálok és elszenvedek, azzal a bizalommal akarom Krisztusnak ajándékozni, amely az Ő szerető tekintetébe és mindent tudó jelenlétébe gyökerezik.

3. Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek! Szent Ágoston írja: „Ahogyan átlépett a hullámokon, úgy lesz úrrá az élet minden zűrzavarán. Keresztények, miért féltek?” Ha Krisztussal együtt járjuk életünket, akkor képesek leszünk legyőzni azokat a hullámokat, amelyek el akarnak borítani minket. Ha egyesülünk vele az imában, akkor könnyebben megtaláljuk a biztos talajt a futóhomokban. Krisztus emlékeztet arra, hogy a Gonosz sose lesz erősebb nála, hogy nincs az a bűn vagy kísértés, amit vele egyesülve le ne tudnánk győzni, és hogy bármilyen betegség, kudarc vagy csalódás egy szeretett személyben végül jóra fordul, ha mindig vele együtt megyünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, néha olyan megelégedéssel gondolok sikereimre és olyan biztosnak gondolom ezeket, hogy közben elfelejtem: egy szempillantás alatt elveszthetném mindezt. Egy szempillantás alatt viharos tengerré változhat mindaz, ami az előbb szilárd és nyugodt volt, Mit ér mindaz, amim van, ha nem a Te dicsőségedre használom? Talán vinni akarom magammal az örökkévalóságba? Bocsásd meg nekem felszínességemet! Mostantól szilárdabban akarok rád építeni, mert Te vagy életem igaz és örök sziklája.

Elhatározás: Ma újra és újra gondolni akarok arra, mi életem célja: életszentség, Isten akaratának teljesítése és felebarátaim szolgálata.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Az Isten igéjével való imáért: Imádkozzunk, hogy az Isten Igéjével való imádság életünk tápláléka és közösségeinkben a remény forrása legyen, segítve minket egy testvéribb és missziós egyház építésében.

A kicsinységemben lakozó erő
 

Evangélium:
Mk 6, 34-44
Abban az időben Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, s megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késő van. Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." Ő azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. Mindenki evett és jól is lakott. A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele. A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.

Bevezető ima: Uram, nélküled semmi vagyok a küldetésemben. Hiszem, hogy nem nehéz elmélyíteni veled a mindent felülmúló egységet. Jobban akarom tudni és látni azt, hogy a Te kezed mozgatja az enyémet. Te lehetségessé teszed azt, ami máskülönben lehetetlen lenne.

Kérés: Uram, növeld bizalmamat és tőled való függésemet!

Elmélkedés:
1. Megesett rajtuk a szívük, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Az a szív, amely szeret, mindazok szükségével akar találkozni, akiket szeret. Senki sem tud olyan tökéletesen szeretni, mint Krisztus. Engedni fogom Krisztusnak ebben az imádságban, hogy szívemhez szóljon, s így azt lássam, amit Ő, attól szenvedjek, amitől Ő, és azt szeressem, amit Ő? Ki fogja tanítani azt a rengeteg elveszett lelket, különösen a fiatalokat? Ki fogja megvigasztalni a szomorkodókat, akik a kétségbeesés mindent átjáró sötétsége ellen harcolnak; és ki fogja hűségesen vezetni az Isten teljességének befogadására éhező lelkeket? Ki tudja megjeleníteni a Pásztor erejét, hogy gyógyítson és véget vessen a gonosz a világ annyi sötét sarkában megmutatkozó erejének? Ha megnyitom a szívemet, hogy azt lássam, amit Krisztus, minden nap követni fogom kérését, hogy orvosoljam ezt a megtört világot, amelynek szüksége van az üdvösségre.

2. Ti adjatok nekik enni! Isten ragaszkodik hozzá, hogy mi is fontos szerepet vállaljunk avilág nagy problémáinak megoldásában. Sokan csak sóhajtoznak a gondok láttán, de Krisztus azt mondja: „Ez mostantól a te küldetésed!” Pánikba esünk, hogy honnan lesz ennyi időnk, energiánk, vagy bölcsességünk a feladat teljesítéséhez? Vagy elképzeljük, hogy hogyan vihetjük mindezt véghez? Isten arra kér bennünket, hogy vállaljunk felelősséget, nem arra, hogy vegyük át az irányítást. Ez nagy különbség: mi vagyunk a segítők az Ő tervének beteljesítésében. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az Egyház ügyeit a magunkénak tekintjük. Amíg pedig nem próbáljuk meg átvenni az irányítást, mindig Isten marad a törekvéseink középpontjában. Az Ő útját járom, és nem a sajátomat.

3. Hány kenyeretek van? Amikor Krisztus kiválaszt bennünket egy küldetésre, nem azért teszi, mert úgy gondolja, hogy minden képességünk megvan annak teljesítésére, hanem mert meg fog adni mindent, ami szükséges. Néha olyan célokkal nézünk szembe, melyek teljesítése meghaladja a képességeinket. Félelmünk sokféle gátlást hozhat létre bennünk – tehetetlenség, feladás, düh – amelyek által saját magunkat akadályozzuk. Mit kér tőlünk Krisztus az ilyen esetekben? Hogy teljes erőbedobással dolgozzunk az ügyön, és ne adjuk fel. Tegyük minden kenyerünket és halunkat az asztalra, és Krisztus megteszi a csodát! Higgy saját kicsinységed és Krisztus erejének egységében!

Beszélgetés Krisztussal: Uram, hiszek erődben és kegyelmedben, amelyet egyesítesz kicsinységemmel. Ma el akarom fogadni az előttem álló küldetés kihívását, de úgy, hogy minden egyes lépést tőled függően teszek meg. Veled minden iga édes, és minden lehetetlen feladat egy új találkozás kezed erejével.

Elhatározás: A mai nap folyamán többször is megállok egy rövid időre, hogy lelkileg Krisztus kezébe helyezzem, amit éppen csinálok.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Az Isten igéjével való imáért: Imádkozzunk, hogy az Isten Igéjével való imádság életünk tápláléka és közösségeinkben a remény forrása legyen, segítve minket egy testvéribb és missziós egyház építésében.

A világosság körbe jár
Penyaforti Szent Rajmund áldozópap

Evangélium:
Mt 4,12-17;23-25
Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére. Így beteljesedett Izajás próféta szava: "Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek." Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. "Tartsatok bűnbánatot - hirdette -, mert közel van a mennyek országa!"
Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, hirdette országa evangéliumát, s gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép közt. Híre elterjedt egész Szíriában. Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket. Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.

Bevezető ima: Mennyei Atyám! Te végtelen szeretetből teremtettél engem. Bár sokszor nem szerettelek annyira, mint azt gyermekedként tennem kellett volna, mégis elárasztasz kegyelmeiddel. Elküldted Fiadat, hogy megváltson, és hogy benne és általa egyek lehessünk. Te és Fiad aztán elküldtétek a Szeretet és Igazságosság Lelkét, a Szentlelket, hogy szívemben, lelkemben és testemben lakjon. Nyisd meg szívemet és szememet, hogy lássam, amit értem tettél, és tenni fogsz, hogy még nagylelkűbben adjam magam oda neked, Egyházadnak és embertársaimnak. Tökéletesíts szeretetedben és küldj engem is, ahogy Fiadat és a Szentlelket elküldted, hogy szereteted tüzét árasszam!

Kérés: Jézus! Segíts megnyitni szívemet!

Elmélkedés:
1. Itt van az igazi világosság. Keresztelő János megtett mindent, amire az Atya kérte. Végig alázatos maradt. Az emberek azt gondolták, hogy ő a Krisztus, mégsem nem engedett a gőg csábításának, hogy ezzel az igazság világosságát kioltsa, és világosan kifejezte, hogy nem ő a Krisztus. A világ hallgatással és halállal jutalmazta működését. De milyen jutalmat kapott Istentől hűségéért? Dicséretet -„Jól van, derék és hű szolga”- és örök életet. János volt a hang, aki felhívta az emberek figyelmét a bűnbánatra és a megtérésre. Most az Ige maga hirdeti ezeket a szavakat. János volt a pusztába kiáltó szó. És akkor megjelenik az Ige, az élet és a világosság maga. Bárcsak megnyitná a világosság szíveinket az igazi és örök mennyország számára!

2. Jézus nem csak szavakkal prédikál. Jézus Urunk bejárta az egész vidéket és csak jót tett: betegeket gyógyított, vigasztalta a magányosokat, megbocsátotta a bűnöket és hirdette az evangéliumot. Ezt hitünk által tudjuk, valamint szemünk elé képzeljük az evangélium olvasásakor. Úgy gondolunk Krisztusra, mint aki keresztezte életünket 2000 évvel ezelőtt? Ha válaszolni akarunk a kérdésre, vegyük szemügyre életünket: egyre inkább úgy élek, mint Krisztus? Értékelem az ajándékokat, amiket Krisztustól kaptam életemben? Hálás vagyok értük? Egész szívemmel kívánom, hogy mindig együtt legyek Krisztussal úgy a földön, mint a mennyben? Ahol a szívem, ott a kincsem is. Amint Krisztusnak, nekem is az a feladatom, hogy ne csak szavakkal prédikáljak.

3. Az emberek válaszolnak az igazságra. Krisztus tanítványa sosem lehet csüggedt, mert az emberek válaszolnak az igazságra, Krisztus evangéliumára. Ezt láthatjuk az evangéliumban és az Egyház egész történelme folyamán. Ha fáradozásaink az evangélium terjesztésében köves talajra hullnak, el kell gondolkodnunk, mi hogyan reagáltunk volna. Krisztus azt várja tőlünk, hogy evangéliumát szavakkal és tettekkel hirdessük. Azt akarja, hogy gyümölcsöt teremjünk. Azt is előre megmondta, hogy nagyobb dolgokat fogunk véghezvinni, mint Ő. Tudjuk, hogy Jézus legyőzte a bűnt és a halált. Ha mindezt tudjuk, sosem szabad elcsüggednünk, ha erőfeszítéseink az evangélium hirdetésére nem hoznak gyümölcsöt. Nekünk csak tenni kell a munkánkat, Krisztus gondoskodik a többiről. Ilyen egyszerű a dolog.

Beszélgetés Krisztussal: Uram! Te azért jöttél, hogy megmentsd a bűnösöket. Gyere ma újra el az életembe! Vedd el tőlem minden tőled való félelmemet, Uram Jézus! Taníts meg, hogy Te az irgalom Istene vagy, hogy gyengéd és alázatos szívű vagy.

Elhatározás: Ma végiggondolom, mivel tudom konkrétan segíteni egyházközségemben az evangélium hirdetését.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Mutasd meg arcodat, Uram!
Urunk Megjelenése (Vízkereszt) Főünnep

Evangélium:
Mt 2,1-12
Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta:
Te, Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!” Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses zsákjaikat és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Bevezető ima: Jézusom, hiszek benned, mégis úgy érzem, hogy még nem ismerlek eléggé. Ki vagy Te? Eljöttél hozzánk. Emberré lettél. Közöttünk jártál, tanítottál, imádkoztál, gyógyítottál… szívemben néha mégis oly távol érzem magamat Tőled. Tudom, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben, hogy szavaid ma is képesek csodákat művelni. Hiszek tebenned, remélek benned és szeretlek téged.

Kérés: Uram, mutasd meg arcodat! Érintsd meg lelkemet! Változtasd meg életem!

Elmélkedés:
1. Mi az ünnep mondanivalója? Habár ebben az evangéliumban az ember figyelmét könnyebben megragadja a napkeleti bölcsek titokzatos alakja, vagy Heródes zsarnoki személye, a mai ünnep mégsem róluk szól, hanem Isten Fiának megjelenéséről az emberek között. A hívő embernek szüksége van az ilyen ünnepekre is, hogy felfedezze hitének gazdagságát. Kétezer évvel Jézus Krisztus születése után az ember könnyedén mondja, hogy karácsonykor Jézus Krisztus, a Szentháromság második személyének megtestesülését ünnepeljük. A válasz már automatikus, de kérdezzük meg önmagunktól: ez az esemény megváltoztatta-e gyökeresen az én életemet? Az idei karácsony után szentebb vagyok-e, közelebb kerültem-e Istenhez, jobban szeretem-e Őt, mint önmagamat? A mai ünnep egy új alkalom arra, hogy tekintetünket felemeljük a megtestesült Igére, Jézus Krisztusra. Ő megjelent közöttünk, lealacsonyodott hozzánk, hogy mindannyiunk számára hozzáférhetővé tegye Önmagát.

2.  Az ünnepelt személy. Amint már előbb is láthattuk, Jézus Krisztus áll a mai ünnep központjában. Mégis felmerül a kérdés, hogy melyik Jézus Krisztust ünnepelem én személyesen: azt, akiről a teológia beszél, vagy azt, akiről a történelmi tudományok spekulálnak, vagy talán azt, akit képzelt világomban a saját kívánságaimra szabtam ki? Nem volna jobb talán mégis abban a Krisztusban hinni, akit az Egyház nyújt számunkra úgy az evangélium hirdetése, mint a szentségek kiszolgáltatása által? A hit önmagában nem üdvözít, mert a katolikus hit nem varázsszer. Az üdvösség Jézus Krisztusban van, s ezért fontos, hogy Ő jelen legyen életünkben, éltesse lelkünket. Élő hitre van szükségünk. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5). Hitünknek éppen az a legszebb része, hogy nem egy személytelen erőben, vagy energiában hiszünk, hanem Jézus Krisztusban. Ő pedig jelen van életünkben, személyes szeretetének részesévé tesz. Ne utasítsuk Őt vissza a saját kárunkra, mint ahogyan azt Heródes is tette! A kis Jézus ott van és hív bennünket. A napkeleti bölcsekkel együtt mi is nyissuk ki szívünket előtte, hagyjuk, hogy Ő szeressen minket! Szegezzük rá szemeinket és szemléljük életét! Vegyük észre, hogy Isten mennyire szeret minket!

3.  Aki megtapasztalja az Ő szeretetét, az nem tud előtte semleges és tétlen maradni. A napkeleti bölcsek csak egy kis jelt kaptak a csodálatos eseményről és mégis rögtön útra keltek. Hosszú utat tettek meg, sok mindenről lemondtak, amíg meg nem találták azt, akire utalt a csillag megjelenése. Nem voltak mentesek a mindennapi élet fáradtságaitól, monotonságától, mégis vállalták a küzdelmet és az utazással járó veszélyeket, csakhogy megláthassák azt, aki életüknek értelmet adhat, Jézus Krisztust, a zsidók újszülött királyát. Én figyelek-e Isten utasításaira? Hallgatok-e lelkiismeretem szavára? Már útra keltem-e, vagy még mindig csak álmodozok?

Beszélgetés Krisztussal: Kis Jézus, a mai világ nem ismer Téged. Te megjelentél közöttünk, itt éltél a földön, s végül, hogy minden ember személyesen találkozhasson Veled, itt maradtál velünk az Oltáriszentségben. Ki gondol Rád? Ki látogat meg Téged? Te eljöttél hozzánk, mi pedig megfeledkeztünk Rólad. Szóltál hozzánk, mi pedig csendre utasítottunk Téged. S most még egyszer hívsz minket… hívsz, mert a szeretet soha nem fárad bele. Nem kéne, hogy én is legalább egyszer elfogadjam meghívásodat?

Elhatározás: Ma elmegyek a templomba és elbeszélgetek az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény
közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Jézus találkozik Fülöppel
Karácsonyi idő – hétfő

Evangélium:
Jn 1,43-51
Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel. „Kövess engem!” – mondta neki. Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust, József fiát.” „Jöhet-e valami jó Názáretből?” – kérdezte Nátánáel. „Jöjj, nézd meg!” – felelte Fülöp. Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.” 

Bevezető ima: Uram Jézus, köszönöm felém irányuló jóságodat. Azzal szeretném kezdeni ezt az imát, hogy elmondom, mennyire szeretlek, és komolyan hiszek benned. Te vagy a reményem és veled szeretnék lenni az örökkévalóságban. Bár találkozásunk alatt megtöltenéd a szívemet a kegyelemmel, amire szükségem van ahhoz, hogy hűségesen kövesselek, mint Fülöp, András és Nátánáel!

Kérés: Úr Jézus, add, hogy kövesselek bárhová, ahova akarod!

Elmélkedés:
1. Meglepetés. Amikor Fülöp fölkelt aznap reggel, biztos nem számított arra, hogy Krisztussal fog találkozni. Nem tudta, hogy élete gyökeresen meg fog változni, nem is sejtette milyen kalandok elé néz. De Krisztus tudta. „Találkozott Fülöppel” írja Szent János. Jézus Fülöp keresésére indult. János többet nem közöl erről a találkozásról. De érezzük, hogy Fülöpöt annyira megindította ez a találkozó, a szíve mélyén megpendített egy húrt, hogy azonnal híresztelni kezdte másoknak: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak.” Más szavakkal, Jézus személyében Fülöp meglátta a választ a Messiás után vágyakozó Izrael számára – nem beszélve saját vágyairól.

2. Amikor Krisztus meglep minket. Napi teendőink közepette, legyen az a fügefa alatt, vagy Galileában, Krisztus keres minket. Mindig hív, hogy kövessük Őt, vele szorosabb kapcsolatot létrehozva. Hány ember tapasztalta meg Krisztus vigasztaló jelenlétét az évszázadok során? Hányan lepődtek meg az életükben véghezvitt csodák által? A meglepetések részei a keresztény életnek. Amikor átélünk egy ilyen meglepetést, adjunk hálát Nátánáel szavaival: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.”

3. Fülöp meglepi Nátánáelt. Amikor Nátánáel felébredt aznap reggel nem számított arra, hogy Fülöp azt mondja neki, megtalálta Krisztust. Fülöp meghívása vitte őt közel az Úrhoz. Akár Nátánáel, mi is másoktól kaptuk a hitünket, talán a szüleinktől vagy egy baráttól. Bárkitől is, ők is valaki mástól hallottak Krisztus felől. És a lánc visszavezet egészen az első keresztényekig. Ma tőlünk függ, hogy a jövő generációk hallanak-e az „Örömhírről”. Soha nem szabad szégyellnünk megvallani a hitünket. Inkább bíznunk kell abban, hogy amit Krisztus értünk megtett, azt megteszi másokért is. Szüksége van a mi segítségünkre, hogy mások megtalálják Őt.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, köszönöm a hit ajándékát. Biztosítsd vigasztaló jelenlétedet. Segíts, hogy higgyek a hitetlenség pillanataiban. Hadd sugározzam az örömöt és a békét, aminek forrása, hogy ismerlek téged, és minden ember megismerjen, szeressen, és kövessen téged. Szeretnék én is közelebb hozni másokat hozzád, amint azt Fülöp tette.

Elhatározás: A mai napon elhívok valakit szentmisére.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény
közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Téged keresni
Karácsony második vasárnapja

Evangélium:
Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: „Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy Te vagy az Ige, aki a világba jött. Tudom, hogy az Atyáról, az Ő igazságáról és szeretetéről beszélsz nekem. Tudom, hogy bízhatok abban, hogy az Atyához vezetsz engem. Bár a szívem olyan szűk, Te mégis utánam jössz, hogy megkeress engem. Hála neked ezért.

Kérés: Uram, segíts, hogy ma buzgóbban keresselek téged!

Elmélkedés:
1. A tulajdonába jött. A mi Istenünk eljött, hogy megkeressen minket. „Nem mi szerettük Istent, hanem Ő szeretett először minket.” (vö. 1Jn 4,10). Mit talál bennünk olyan különösnek az Isten? A Biblia a vőlegény és menyasszony, vagy az apa és anya képét használja a szeretetre. Így akarja megmagyarázni nekünk, mennyire vágyik Isten arra, hogy az övéi legyünk. Az Úr tudja, hogy ebben van a mi igazi boldogságunk. Gyakran titokzatos módon keresi az embereket, azonban Jézus Krisztus teljesen világosan megmutatkozik számunkra, és megmutatja azt a vágyát is, hogy velünk legyen. Becsülöm-e a megtestesülés ajándékát? Minden nappal egyre jobban értem, mennyire alázatosan és milyen erővel keresi Isten az én szeretetemet?

2. Istentől született. Krisztusban való átalakulásunk ajándék. Isten maga kínálja föl nekünk ezt az ajándékot, és ha nyitottak vagyunk rá, mélységesen megváltoztatja a vele való kapcsolatunkat. Krisztus által van bizalmunk az Atya elé lépni, és már nem egyszerűen Teremtőnknek, hanem „mi Atyánknak” szólítani Őt. Krisztusban nyerünk erőt, hogy bűneinket elhagyjuk, és Isten szentségébe belépjünk. Krisztus adta meg nekünk a lehetőséget, hogy képesek legyünk hatással lenni az üdvtörténetre azáltal, hogy a világban hirdetjük az Ő örömhírét. Mindez Isten jóságának és irgalmának a következménye. Mennyire értékelem, hogy Isten gyermekévé fogadott engem? Törekszem arra, hogy a Lélekben újjászületve új emberként éljem életem?

3. Telve kegyelemmel és igazsággal. Jézus Krisztus megmutatja, mit jelent igazán embernek lenni. Az Ő életének ereje és szépsége, az Ő szeretetének önzetlen önátadása segít felismernünk azokat a magasságokat, amelyekre meghívást kaptunk. Jézus megmutatja nekünk, hogy lehetséges szentnek lenni. Ő vezet minket az úton, nekünk, csak az Ő nyomában kell haladnunk. Vele bízhatunk abban, hogy azok a jócselekedetek, amelyeket életünkben véghezvittünk, örökre megmaradnak. Minden nap újra beleszeretek Krisztusba? Elkápráztat engem annyira az Ő személye, hogy nap, mint nap valami újat fedezzek fel benne? Elmondhatom magamról, hogy minden nappal egyre jobban megnyer engem az Ő ügyének?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy eljöttél megkeresni engem. Ma én is akarlak téged keresni. Segíts, hogy a hitben felfedezzelek téged! Segíts felfedeznem a Te jelenléted jelét az Egyházban, a szentségekben, és abban a sok jóban, amit embertársaimban elültettél. Adj új fület és nyitott szívet, hogy hallgassak Igéidre és befogadjalak életembe!

Elhatározás: Ma valakivel beszélgetni fogok Jézus szeretetéről, ami a megtestesülésben megmutatkozott.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény
közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Hallgass a Szentlélekre!
2025. január 3. Karácsonyi idő – szombat
Jézus Szent Neve

Evangélium:
Jn 1,29-34
Abban az időben, amikor Keresztelő János látta, hogy Jézus közeledik hozzá, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.” János tanúságot tett és azt mondta: „Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: „Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.” Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”

Bevezető ima: Uram Jézus, tudom, hogy minden keresztényt arra hívtál, hogy Igéd hirdesse és kövesse. Bár közelebb lennék hozzád, hogy egyre inkább azzá váljak, akinek szeretnél engem! Tökéletesíts engem kegyelmed által!

Kérés: Mennyei Atyám, erősítsd hitemet, szeretetemet, és reményemet! Világosíts meg akaratod számomra e szentírási rész átelmélkedésével. Biztosíts afelől, hogy Keresztelő János példáján elmélkedve jobb apostolod leszek.

Elmélkedés:
1. Bízz az Úrban, hagyatkozz rá! Bár Keresztelő János tudta, hogy ő Jézus előfutára, nem tudta pontosan ki a Megváltó. De ez a bizonytalanság nem hátráltatta őt. Tudta, hogy Istennek terve van, melyben neki is jut szerep. Amint megtudta milyen irányba induljon, neki eredt, még akkor is, ha pontosan nem látta, hol a cél. Néha arra vágyunk, hogy Isten tervét a maga teljességében ismerjük, s addig neki sem vágunk, amíg nem tudjuk, mit kell tennünk. Azonban az Isten ritkán mutatja meg teljes elképzelését, még mielőtt elindulnánk. Várja, hogy bízzunk benne, tegyük meg, ami tőlünk telik, s Ő megfelelően befejezi majd. Előretekintetni nagyon fontos, de nem kell ismernünk Isten teljes tervét. Ha hív, válaszolni kell és nem megkérdőjelezni az útját.

2. Vezetőnk a Szentlélek. Ha az Úr terve utunk során folyamatosan bontakozik ki előttünk, nagyon oda kell figyelni munkálkodására az életünkben. Keresztelő János azért ismerte fel Jézust, mert figyelt az Úr jeleire. A Lélek nyilatkoztatta ki neki Őt. Az Isten általában nem látomásokban és különös jelekben beszél hozzánk. Ha nyitottak vagyunk a körülöttünk történtekre, felfedezhetjük indíttatásait, s teljesíthetjük azokat. Különösen az imádságban hallgassunk Istenre, legyen ez minden napunk része!

3. Szembenézni a váratlannal. Amikor János rájött, hogy Jézussal találkozik talán meglepődött. Rokonok voltak anyai ágon; lehet, hogy gyermekkorukban találkoztak is, mielőtt János kiment a pusztába. Mindenesetre János egyértelműen azt állította, hogy nem tudta ki a Messiás, amíg a Szentlélek ki nem nyilatkoztatta neki. Talán osztotta az általános vélekedést, hogy Jézus egy a tisztességes, becsületes emberek közül. A lényeg, hogy az Isten jelzését befogadta, nem kételkedett benne. Sőt rögtön a szerint cselekszik, és saját követőinek hirdeti Jézust. Talán Isten a mi életünkben is kér valami váratlant tőlünk, olykor olyan helyen ismerjük fel akaratát, ahol nem is számítunk rá. Kész kell lennünk – mint Keresztelő János – hogy felismerjük Isten kezét, és akár az ellenkezőjét tegyük, annak, amit elterveztünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, a tervedet nem mindig könnyű elfogadni. Oly nehéz néha teljesíteni azt  még akkor is, ha tudom, mit szeretnél, talán mert nem számítok rá, vagy mert kényelmetlen nekem. De mégis teljesíteni akarom akaratodat, Uram. Bár ugyanolyan lelkes és nyitott lennék, mint Keresztelő János!

Elhatározás: Ma különösen elhatározom magam Isten tervének követése mellett. Megpróbálom felismerni a Szentlélek indíttatását, hogy a jó úton maradjak.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény
közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Törekedjünk az alázatosságra!
2026. január 2. Karácsonyi idő – péntek
Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök és egyháztanítók

Evangélium:
Jn 1,19-28
Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: „Nem én vagyok a Krisztus.” Erre megkérdezték tőle: „Mi vagy tehát? Illés vagy?” Ő azt válaszolta: „Nem vagyok.” „A próféta vagy?” Azt felelte: „Nem.” Akkor azt mondták neki: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?” Ő azt felelte: „A pusztában kiáltó szava vagyok: „Tegyétek egyenessé az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta.” A küldöttek a farizeusok közül voltak. Ezért kérdőre vonták: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?” János ezt felelte nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.” Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

Bevezető ima: Uram Jézus, hiszem, hogy Isten Fia vagy, aki szeretete által váltotta meg a világot. Megtestesülésed reménnyel tölt el. Viszonzásként csak azt adhatom, hogy szeretlek teljes szívemből, teljes lelkemből, minden erőmből és egész elmémmel.

Kérés: Jézusom, Megváltóm és barátom, szeretném, ha mind többen megismernének téged. Segíts Keresztelő János példáján elmélkednem; bár megtanulnám tőle, hogyan vihetek másokat hozzád!

Elmélkedés:
1. Ismerté tenni az Urat. A következő napokban Keresztelő Jánosról szól az evangélium. Ezek az evangéliumi részek Vízkereszthez vezetnek minket, ahol valójában Urunk világban való megjelenését ünnepeljük. A hagyomány más eseményeket is köt ehhez az ünnephez. Habár Urunk megjelenésének ünnepén elsősorban a bölcsek Betlehemben tett látogatása jut eszünkbe, mégis a kinyilatkoztatás – Urunk megjelenésének döntő pillanata Jézus megkeresztelkedése a Jordánban, amely Jézus küldetéséről és isteni mivoltáról szól. Igaz hogy Jézus megkeresztelkedését egy héttel később ünnepeljük, a két eseménynek ugyanaz az eredménye. Jézusról nyilvánosság elé kerül az igazság. Az első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Mit teszek én, mint Krisztusban hívő, hogy megismertessem a róla szóló igazságot másokkal is?

2. Az alázatosság hatalma. A mai evangéliumi részben Keresztelő János megmutatja, mi a legalapvetőbb erény, ami a hit terjesztéséhez kell: az alázatosság. Keresztelő János akár a Messiásnak is kiadhatta volna magát, de később természetesen kiderült volna a hazugság, még akkor is, ha egy darabig egész Izrael a lábai előtt hevert volna. Napjainkban is előfordul, hogy valaki feladja az elveit azért, hogy csak egy napra hatalomra és dicsőségre tegyen szert. Gondolj csak az üzletemberekre, akik a több nyereségért csalnak, vagy a tudósokra, akik meghamisítják kutatási eredményeiket. Elkerülhetetlen bukásuk tragikus. Keresztelő János tudja, hogy az egyetlen út, ami Istenhez vezet, ha Őt szolgáljuk és teljesítjük küldetésünket életünkben. Ez abban áll, hogy minden dicsőséget Istennek adunk, és nem magunknak; és soha nem akarunk többnek látszani annál, amik vagyunk. Csak akkor lehetünk igazi keresztények, és ismertethetjük meg másokkal Krisztust, ha félretesszük hiúságunkat és büszkeségünket.

3. Megélni a szeretetet. Keresztelő János küldetése attól hatékony, hogy nem csak hirdette üzenetét, de ő maga volt az üzenet. Bűnbánatot hirdetett, de először megélte azt aszkétikus élettel a sivatagban. Vízzel keresztelt, de először ő maga lépett a vízbe. Ahhoz, hogy képesek legyünk Jézust másokkal megismertetni, először nekünk magunknak kell ismernünk Őt. Nem hirdethetjük az evangélium lényegét, a szeretet üzenetét, ha mi magunk nem éljük meg a mindennapjainkban. Nem kritizálhatunk és ítélhetünk meg folyamatosan másokat, nem tehetjük magunkat a középpontba, miközben abban reménykedünk, hogy Jézus hatékony apostolai lehetünk így is. Ha azonban arra törekszünk, hogy Isten kegyelmével a legjobbat cselekedjük, a szeretetet valóban megéljük, a szavak feleslegessé válnak; példánk változtatja meg mások életét.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, magamra és az életemre tekintve, látom sokszor önző voltam, az volt a fontos, mi jó nekem, mit akarok én. Add, hogy mindenekfelett szerethesselek téged. Élő szeretetemmel akarlak hirdetni, akkor is, ha ezért gőgösségemet vagy kényelmemet kell feláldoznom!

Elhatározás: Különösen figyelek arra, hogy a tetteim megmutassák, szeretem Jézust és felebarátaimat.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

B.Ú.É.K. Bízd Újra Életed Krisztusra!

A mi édesanyánk ismeri az angyalok énekét
2026. január 1. 
Szűz Mária, Isten anyja

Evangélium: 
Lk 2,16-21
A pásztorok elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkozott rajtuk szívében.
A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.
Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.

Bevezető ima: Uram, Te testvérem, Atyám és védelmezőm vagy. Ezen az új napon bizalommal helyezem magam jelenlétedbe. Megújítom irántad való szeretetemet, bízom vezető karodban.

Kérés: Uram, hallani akarom az angyalok énekét. Segíts, hogy képes legyek meghallani!

Elmélkedés:
1. Néha szükségünk van egy kis segítségre. Éreztek-e volna késztetést a pásztorok arra, hogy megkeressék Máriát, Józsefet és a gyermek Jézust, ha az angyalok nem magyarázták volna el nekik, hogy mi is történik? Azt hitték volna, hogy ez csak egy szegény, csavargó család- éppolyan védtelenek, mint az ők, az ő pásztoréletük. De az angyalok felnyitották szemüket arra a valóságra, amit ők el sem tudtak volna képzelni. Isten nekem is küldött angyalokat, akik segítenek nekem az Atya megismerésében: a szüleim vagy nagyszüleim hite, az aranyos, ártatlan gyermek hite, egy barát, egy tanár, pap, nővér jó példája, a Szentatya életpéldája. Mária arra tanít meg engem, hogy felismerjem Istent a Fiában. Hálát adok-e Istennek azokért az angyalokért, akiket nekem küldött? Megfogadom-e tanácsukat és keresem-e Krisztust életem egyszerű és hétköznapi mozzanataiban?

2. Célzás az új dalra. Egy szimfóniában, amikor a központi tétel először megjelenik, csak utal zenei gazdagságára. Mária először Gábor angyaltól hallotta ezt a tételt. Most a pásztorok kezdik újra a tételt – az angyalok himnuszát – és bár a pásztorok nagy lelkesedéssel veszik ki részüket, valószínűleg nem jut messzire hangjuk Betlehem falain kívül. A dal azonban mégis elkezdődött, és egy crescendóvá nő majd, ahogy Krisztus beteljesíti küldetését. A történelem feltárja Isten titokzatos megváltó tervét. Én is része vagyok ennek a megváltásnak. Én is része vagyok ennek a történelemnek, ennek a szimfóniának. Megteszem-e a tőlem telhető legtöbbet, hogy folytassam Mária dalát, az Atya dalát azáltal, hogy teljesítem a kötelességemet és részt veszek az apostoli munkában?

3. És az lesz az ő neve: Isten megszabadít. Mária és József folytatják a himnuszt. Ők ismerik a titkot: Ez a gyermek fogja megmenteni Izraelt és az egész emberiséget. A világ számára azzal teszik ezt először nyilvánvalóvá, mikor az ősi nevet adják neki: „Jézus”(„Yeshua”). Ez a név immár nemcsak az ígéret, hanem egy személy. Ez Isten új neve. Ez a mi Istenünk: Isten megszabadít. Ő nem csupán az Isten, aki mindennek a forrása. A mi Istenünk bensőségesen elkötelezett irántunk, és tűzbe megy értünk, hogy megmentsen minket. Az emberek azt gondolták Istenről, hogy Ő az Alkotó, és a zsidók élvezték barátságát, de egy pogány vagy zsidó sem álmodott arról, hogy Isten a Szeretet. Merek hinni Isten jóságában? Engedem, hogy Krisztus békét és reményt adjon nekem e reményvesztett világban?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, ma valami újat hallottam. Ezen a karácsonyon arra emlékeztetsz, hogy itt az idő egy új dalra, a bizalom és a remény dalára. Mária megtanít erre a dalra, az örömhírre. Ezt az örömhírt el szeretném mélyíteni életemben az új esztendőben. Tudom, hogy segítesz nekem, hogy napról napra egyre jobban megismerhesselek. Segíts, hogy én is megismertethesselek másokkal!

Elhatározás: Mária jelenlétében, igyekszem „énekelni az új dalt” (a keresztény értékrend dalát), amit gyakorolni szeretnék azáltal, hogy ma a kezedbe teszem ezt az új évemet.

A pápa imaszándéka 2026. január hónapra:

Isten szavával imádkozzunk: Imádkozzunk, hogy Isten szavával folytatott ima táplálja életünket, eredjen belőle remény közösségeinkben és segítsen, hogy felépíthessünk egy testvériesebb és misszionárius egyházat.

Láttam az Úr dicsőségét?
Karácsony nyolcada – szerda
Szent Szilveszter pápa

Evangélium:
Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, s ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.
Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot kellett tennie a világosságról.
Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágosítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem a vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam, hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Hiszen mi mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg.
Istent soha senki nem látta, Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Bevezető ima: Kis Jézus, letérdelek jászolod előtt, kezemet összeteszem és imádlak téged. Hiszem, hogy Te vagy az örök Atya egyszülött Fia. Remélek benned, s a te túláradó szeretetedben. Szeretlek téged, bár nem vagyok méltó, hogy megjelenjek szent színed előtt.

Kérés: Uram, Istenem, méltatlanságom ellenére is kérlek, hogy mutasd meg nekem a Te dicsőséged!

Elmélkedés:
1. „Láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttének dicsősége…” Mi a dicsőség? A mai ember a dicsőséget leghamarabb a pompával, a fényűzéssel, a pénzzel azonosítja, s ezért a dicsőség szó hallatán rögtön híres zene- és focisztárok, elismert tudósok és történelmi személyiségek jutnak eszébe. Mi tagadás, részben igaz ez a felismerés; a világ igen csak nagy ámulattal tekint e személyiségekre és ünnepli őket. Mégis e személyek szívének a kincse a hírnév, a siker és a feltűnés szokott lenni. – Vajon az Atya Egyszülöttének dicsősége ebből a fajtából való-e? Ebben az esetben méltán hívhatnánk Őt szupersztárnak. Az egyszerű hívő ember azonban valahogy sejti, hogy Jézus Krisztus dicsősége nem ebből a rendből való, hiszen ez sehogy sem illik ahhoz a Jézushoz, akit nyilvános működésének ideje alatt sokan nem értettek meg, s végül még keresztre is feszítettek. Izajás is így prófétált a Messiásról: „Úgy nőtt fel előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem ékes [hiszen láttuk], a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfija, aki tudta, mi a szenvedés”(Iz 53,2-3a). Milyen a Messiás dicsősége?

2. Jézus Krisztus dicsősége. Látogassunk el Betlehembe! Mit látunk ma ott? Isten Fia pólyában és jászolban… háziállatok között fekszik. Senki más sincs jelen, mint Mária és József… később becseppennek a pásztorok, s egy pár nappal később megérkeznek a napkeleti bölcsek is. Ez a kis Jézusnak minden földi gazdagsága, társadalmi kapcsolatrendszere. Milyen távol áll a mai sztároktól és kiemelkedő személyiségek magatartásától. … Isten Fia, akinek az egész világegyetem - Földünk, Európa, Magyarország, sőt még a kis városom és otthonom is – a létét köszönheti, jászolban, szalmán fekszik. Drága parfümök illata helyett az állatok szaga lengi körül. Mindenható és mindentudó isteni léte pedig egy újszülött kisbaba tehetetlenségébe zsugorodik össze. – Ő a mi Istenünk! Milyen kegyes, milyen jó hozzánk! Ez a jóság és ez a szeretet jellemzi Őt születésétől fogva egészen haláláig, hiszen azért lett emberré, hogy értünk, bűnösökért adja életét. Melyik hitetlen ember lenne képes annyira megalázkodni, hogy lemondjon saját méltóságáról és életét adja embertársaiért? „Noha az igazért is alig hal meg valaki, legföljebb jó emberért vállalják a halált. Isten azonban azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk” (Róm 5,7-8).

3. Isten dicsősége maga a Szeretet. Mikor a kis Jézusra tekintünk, csodáljuk meg alázatosságának és isteni szeretetének nagyságát. Az Ő dicsősége ugyanis abban áll, hogy szeretetből megteremtett minket, felnevelt, s atyai gondoskodásával dédelgetett. Mikor mi hálátlanul hátat fordítottunk neki, akkor sem vonta meg szeretetét, hanem inkább túláradt kegyelmeiben, s életét adta értünk. – A Kr.e. VIII. évszázadban Ozeás próféta a következő módon ábrázolta Isten szeretetét népe iránt: „Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg a fiamat. De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem: Baaloknak áldoztak, bálványoknak gyújtottak jó illatot. Pedig én tanítottam meg járni Efraimot, a karomon hordoztam; mégsem ismerték el, hogy a gondjukat viseltem. Puha kötelékekkel vonzottam őket, a szeretet kötelékeivel. Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki. … Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg. Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást” (Oz 11,1-4.8-9). – Mikor Isten Fia emberré lett, akkor a Szeretet lett emberré, hogy így tanúságot tegyen róla számunkra, s mindannyian az Ő teljességéből részesüljünk, kegyelmet kegyelemre halmozva (vö. Jn 1,16).

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, add, hogy törékenységedben és tehetetlenségedben fedezzem fel isteni gondviselésedet! Nyisd meg lelki szemeimet, s add, hogy lássak! Add, hogy megtapasztaljam végtelen irgalmadat, és gyöngéd jóságodat! Parancsaid számomra puha kötelékek; az imádság az a pillanat, mikor, mint csecsemőt arcodhoz emelsz, s a szentáldozás, mikor lehajolsz hozzám, hogy ennem adj. Hálát adok neked adományaidért és végtelen szeretetedért! Áldott legyen Szent Neved mindörökké!

Elhatározás: A mai nap folyamán hálát adok Istennek a mögöttem álló esztendőért, az Ő jóságáért, adományaiért, s azért, hogy értem emberré lett.

A pápa imaszándéka 2025. december hónapra:

A konfliktusokkal terhelt vidékeken élő keresztényekért: Imádkozzunk, hogy azok a keresztények, akik háború és egyéb konfliktusokkal sújtott területeken élnek - különösen is a Közel-Keleten - a béke, a kiengesztelődés és remény magvetőivé váljanak.