Regnum Christi - Evangélium, Ima és elhatározás

Evangélium:
Jn 1,45-51
Fülöp találkozott Natánaellel és elmondta neki: "Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek a fiát." "Jöhet valami jó Názáretből?" - kérdezte Natánael. "Gyere és győződjél meg róla!" - felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: "Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság." Natánael megkérdezte tőle: "Honnét ismersz?" Jézus így válaszolt: "Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál." Natánael erre felkiáltott: "Rabbi (azaz: Mester), te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!" Jézus ezt felelte neki: "Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz még látni." Majd hozzátette: "Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött."

Bevezető ima: Uram, hiszek a Te csodálatosan tündöklő dicsőségedben, még akkor is, ha éppen elrejtőzik szemeim elől. Hiszem, hogy örök örömöd és békéd eljön ide a siralomvölgybe a földre. Szeretlek, még akkor is, ha néha a szenvedésben nem vagyok képes észrevenni szeretetedet. Te vagy az én Istenem, Te vagy az én mindenem.

Kérés: Uram, növeld beléd vetett bizalmamat!

Elmélkedés:
1. A meghívás. Köztudott, hogy amikor Szent János Natánaelről beszél, akkor Szent Bertalan apostolra utal. Natánael, akárcsak mi, megkapja a hívást, hogy apostol legyen. Az ő esetében a hívás nem közvetlenül Jézustól jön, hanem egy közvetítő, által, aki nem más, mint Fülöp, és tanúsítja, hogy kicsoda Jézus. Először Natánael kétkedik, de nem teljesen elutasító, hanem elmegy, hogy találkozzon Jézussal. Krisztus sokunkat közvetítők által hív: egy barát, rokon, megszentelt életű, stb. Ennek ellenére lehetnek kétségek, de mindaddig, amíg a szívünk nyitott, addig Jézus képes munkálkodni benne és közelebb vonni magához.

2. A hit megvallása. A Jézussal  való találkozás eredménye a hitvallás: "Rabbi (azaz: Mester), te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!" Ebben már nincs kétség vagy szkepticizmus. A Krisztussal való találkozás egy tiszta és szilárd meggyőződést ad. Fülöp, a közvetítő, félreáll a képből és Natánaelnek közvetlen és erős személyes kapcsolata lesz Krisztussal. Natánael meggyőződött és apostollá válik. Még akkor is, ha közvetítőkön keresztül jutottunk el Jézushoz, a hitünket fokozatosan a saját, személyes Krisztus-élményeink fogják megalapozni.

3. Nagyobb dolgokat megélni. Natánael – Szent Bertalan – egy lett a tizenkét apostol közül. A hagyomány szerint Indiában és Örményországban hirdette az evangéliumot, ahol mártírhalált halt. Élve megnyúzták és lefejezték. Kétségtelen, hogy két dolog adott neki erőt és bátorságot ahhoz, hogy prédikáljon és mártírhalált haljon: az, hogy bepillantást nyert a hitbe, valamint a nagyobb dolgok felismerése. Az első egyszerű Krisztussal való találkozástól kezdve nagy szentté vált, aki életét a legmélyebb egységben élte Istennel.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, tudom, hogy néha szkeptikus vagyok, nem bízom abban, hogy át tudod alakítani életem. Oly sok egyszerű imával fordultam már hozzád; kérlek, segíts, hogy ezek a kis beszélgetések által, szilárd hitvallásra jussak és kitartó legyek az apostoli buzgóságban!

Elhatározás: A nap folyamán el fogom imádkozni a Hiszekegyet és megújítom a Krisztusba vetett hitemet. 

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Evangélium:
Mt 16,13-20
Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti, kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.

Bevezető ima: Én Istenem, teljes szívemből hiszek benned, mert oly sok lehetőséget adtál, hogy felismerjelek téged, különösen is Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által, akit nekünk ajándékoztál. Remélek benned, mert soha nem hagytál cserben. Szeretlek, Uram, mert Te előbb szerettél engem, és megmentésemért véredet ontottad. Egész életemmel téged akarlak szeretni. Alázatosan hozzád jövök, amikor megvallom bűneimet, és bízom irgalmadban. Mária, édesanyám, anyai gondoskodásodra bízom életem, hogy egész életem folyamán hűséges tudjak maradni Isten szent akaratához.

Kérés: Uram, ajándékozz nekem irántad való mélyebb hitet és nagyobb meggyőződést!

Elmélkedés:
1. Mondjátok, kinek tartanak engem az emberek? Krisztust nem érdekli, hogy tanítványaival egyszerűen elismételtesse, amit mások mondanak róla. Jézus azt akarja tudni, hogy ők mit hisznek. „Hisztek bennem?” Ezt kérdezi tőlük, és ezt kérdezi közülünk mindenkitől. A mi válaszunk személyes meggyőződésünktől függ. Ha tényleg hisszük, hogy Jézus valóságos Isten – más emberekké kell válnunk. Krisztus azt akarja, hogy mindegyikünk valóságos felelősséget vállaljon saját hitéért. Bérmálkozásunkkor pontosan ezt kellett megtennünk. Krisztus nagyon számít ránk, hogy hitünknek ezt a természetfeletti cselekedetét ma is minden nap megtesszük.

2. Bízzatok Krisztusban! Péter mindegyikünknek feladja a leckét, hogy hogyan kell bíznunk Krisztusban. Nem tétovázik, a bikát a szarvánál ragadja meg; világosan megvallja hitét, hogy Jézus Az Isten Fia. Nagy dolog volt kimondani, hogy Ő az Isten. Ezáltal Péter megnyitotta önmaga számára a valódi életet, azonban ezzel a vallomással mindenekelőtt azt nyilatkoztatta ki, hogy akit a mi Urunk Egyházának vezetőjéül szán, annak a Szentlélek vezetése alatt kell állnia. Péter megmutatja nekünk, hogy nekünk is határozottnak és megbízhatónak kell lennünk. Jézus elégedett volt Péter válaszával, és nagyon vágyik arra, hogy a mi válaszunkat is hallhassa. Ugyanaz a Lélek, aki Pétert megvilágosította, minket is megvilágosít és segít, ha hűségesek maradunk hozzá a hitben.

3. A mi hűségünkre számít. Krisztus kihasználja a lehetőséget, hogy Péterrel megosszon egy különleges küldetést, amelyet neki és az utána következő nemzedékeknek kell átvennie. Ez nem egy könnyű misszió, és biztos vagyok benne, hogy Péter is sokat és keményen gondolkodott erről és imádkozott érte, hogy teljesíteni tudja. Jézus arra hívott minket, hogy különleges módon kövessük; mindenki az életállapotának megfelelőn. Jézus mindannyiunkra számít, és a hűségünk is fontos számára: iránta való szeretetünk, az Egyház, a pápa, és házastársunk iránti szeretetünk, a hitünk, amely ajándék számunkra, hogy képesek legyünk szeretni. Krisztus nagyon számít minden nap a mi hűséges válaszunkra, pontosan úgy, ahogy Péter hűségben meghozott válaszára is számított.

Beszélgetés Krisztussal: Urunk, Jézus, szeretnék szilárdan hinni benned. Tudom, hogy mindig velem vagy, és soha nem hagysz el. Köszönöm, hogy kinyilatkoztattad magad nekem, és személyesen megismerhettelek. Segíts erősnek maradnom, ha a hitem megpróbáltatások érik, hogy tanúságot tegyek rólad, ahogy Szent Péter is tette. Soha nem akarok tőled eltávolodni. Segíts, hogy halálomig kitartsak a hűségben!

Elhatározás: Hitemet megvallom egy cselekedet, vagy szavaim által valakinek.

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Boldogságos Szűz Mária királynő

Evangélium: 
Mt 23, 1-12
Jézus ekkor a néphez és a tanítványokhoz fordult, ezekkel a szavakkal: "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek. Szélesre szabják imaszíjukat és megnagyobbítják köntösükön a bojtokat. Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket, szeretik, ha a tereken köszöntik, s rabbinak szólítják őket az emberek. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. Aki nagyobb közületek, az a szolgátok lesz. Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják.”

Bevezető ima: Drága Uram! Hiszek benned, mert emberré lettél, hogy kinyilatkoztasd az Atya szeretetét, és hogy megmutasd követőidnek a helyes utat. Reményem van benned, mert megígérted, hogy az idők végezetéig velünk leszel. Szeretlek, mert a haláloddal életet adtál nekem.

Kérés: Uram! Add, hogy megerősödjek keresztény öntudatomban és elkötelezettségemben!

Elmélkedés:
1. Amiről prédikálsz, azt gyakorold! „A világnak nagyobb szüksége van tanúkra, mint tanítókra.” – mondta VI: Pál pápa. Könnyű másokat emlékeztetni, hogy mi a helyes, viszont sokkal nehezebb hiteles keresztény életet tanúsítani. Az egyik tartalmi, a másik pedig személyes példa. Amikor valaki igazat beszél, el kellene fogadnunk - még akkor is, ha az a személy nem azt az igazságot éli meg, amiről prédikál. Az igazság követése nem azon múlik, hogy mások egyaránt megélik-e. Ha olyan helyzetben találjuk magunkat, amelyben felelősséget vállalunk a prédikációnkért vagy a Katekizmus tanításáért, akkor tiszta szívből annak a tantételnek kell megfelelnünk, amelyről prédikálunk, amelyet tanítunk – ami nem a miénk, hanem Istené.

2. Kereszténynek lenni. Antióchiai Szent Ignác a rómaiakhoz írt levelében azt írja, hogy ne csak kereszténynek hívjanak, de azzá is váljunk. „Csak kérjetek számomra lelki-testi erőt, hogy ne csak beszéljek, de úgy is tegyek; hogy ne csak kereszténynek hívjanak, de azzá is váljak. Mert ha azzá lettem, akkor lesz igazán krisztusi a nevem, akkor leszek igazán hívő.” A kereszténység nem abban áll, hogy felületesen vagy formálisan éljük meg hitünket, ahogy a farizeusok tették, hanem Isten szeretetében, addig a pillanatig, amikor személyes és nyilvános magatartásunkban is jelen lesz az Ő szeretete. Viselkedésünkben el kellene kerülnünk azt, amit másokban helytelenítünk. Ahhoz, hogy igaz keresztények legyünk, törekednünk kell arra, hogy úgy gondolkodjunk, akarjunk, vágyakozzunk és szeressünk, ahogyan azt Jézus tette.

3. Alázatosnak lenni. Minden az alázat kérdése. Egyszer, clairvaux-i Szent Bernát összehasonlította a hólepte hegycsúcson élő hiú embert a hegy alatt elhelyezkedő völgyben élő szerény emberrel. Mivel kora tavasz volt, az olvadó hó, mely Isten kegyelme, nem a hiú ember felé fojt. Helyzete miatt a hiú ember (ugyanis azt hitte, hogy a magasság lévén Istennel van egy szinten), lehetetlenné tette magának, hogy kapjon Isten kegyelméből. Mivel a szerény ember a hegy alján volt, Isten kegyelme elárasztotta vízzel. Ezáltal földje bőséges gyümölcsöt termett. Csak az alázatos ember tud Istennel kapcsolatot teremteni és hagyni, hogy Isten csodákat tegyen az életében.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts, hogy megbecsüljem keresztény öntudatomat. Nem mindig elmélkedem mindarról, amit a keresztény lét jelent és magába foglal. Tudom azt, hogy igaz keresztényként élni senkinek sem megy természetesen. Ez csak a Te világosságoddal és kegyelmeddel lehetséges. Adj kegyelmet, hogy még mélyebben elmélkedjek rólad azért, hogy támaszt nyújts cselekedeteimben és tetteimben.

Elhatározás: Igaz keresztény életről szeretnék tanúskodni otthon, a munkahelyen, vagy ahol megfordulok a napokban. 

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Úgy cselekedjünk, ahogy Isten!
Szent X. Piusz pápa

Evangélium:
Mt 22, 34-40
Egyszer amikor a farizeusok értesültek róla, hogy a szaddúceusokat is elhallgattatta, köréje gyűltek. Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel fordult hozzá: "Mester, melyik a főparancs a törvényben?" Jézus ezt felelte: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.

Bevezető ima: Uram! Hiszek benned, mert küldetésed van számomra, mely által olyan leszek, mint Te. Reményem van benned, mert példád és kegyelmed által kapok olyan erőt, hogy akaratom a tiéddel legyen azonos. Szeretlek, mert téged szeretve válhatok olyanná, mint Te: szent életűvé.

Kérés: Adj Uram kegyelmet, hogy hozzád hűségesnek maradva legyek könyörületes!

Elmélkedés:
1. Isten akarata szerint cselekedjünk. Mi az igaz szeretet? Sallust, a római történészt idézve, emeritus XVI. Benedek pápa megmutatja nekünk, hogy mi a hiteles szeretet tartalma: “Ugyanazt a dolgot akarni, miközben ugyanazt a dolgot elutasítani. Az antikvitás így méltányolta a hiteles szeretet tartalmát. Az egyik hasonló lesz a másikhoz, és ez vezet minket az akarat és elmélkedés közösségéhez.” Ez az idézet segít megérteni, hogy szeretni annyit tesz, mint akaratunkat Isten akaratával azonosítani. Ez mutat nekünk utat, hogy olyanok legyünk, mint Isten. Ez a tény teszi jóvá első szüleink engedetlenségét Istennel szemben.

2. A szeretet két dimenziója. Ahogy a Biblia tanította, az igaz szeretetnek két dimenziója létezik: az Isten felé és embertársaink felé irányuló szeretet. János evangéliumának első levelében, amit a felebaráti szeretet Magna Charta-jáként ismerünk, gyakran és tisztán kifejezi a két dimenzió közötti szoros kapcsolatot. Addig a pontig, amikor már nem tudunk meglenni egymás nélkül: „Az, aki kudarcot vall a becsületesség útján, nem tartozik Istenhez, de az sem, aki nem szereti felebarátját” (1Jn 3, 10). „Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való és ismeri Istent.” (1Jn 4, 7). Ha Isten úgy szeretett, hogy egyszülött fiát adta értünk, mi is szeressük egymást (vö. 1Jn 4, 11). „Ha valaki azt állítja, hogy: "Szeretem az Istent", de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát. Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.” (1 Jn 4, 20-21)

3. Másokat szeretni. Isten elvárja tőlünk, hogy ne csak Őt, hanem másokat is szeressünk. Ez nem könnyű, főleg akkor, amikor egy olyan világban élünk, ami nagyra becsüli az individualizmust, az önzést, amiben mások eltaposásával haladunk előre. Nem fogunk senkit szeretni csak azért, mert tudjuk, hogy kellene. Nehéz dolgunk van, ha az ószövetségi követelmények szerint szeretünk valakit – szeress úgy, “ahogy önmagadat”. Elképzelhetjük, hogy milyen nehéz másokat úgy szeretni, ahogy Isten kívánja tőlünk – “ahogy én szerettelek titeket” (Jn 13, 34). Krisztus igazi próba elé állított: “Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 35)

Beszélgetés Krisztussal: Drága Jézus! Adj kegyelmet, hogy minden erőfeszítésemmel és jó akaratommal szeressem embertársaimat. Uram, az a szándékom, hogy megtanuljam tőled szeretni az embereket, még életem árán is.

Elhatározás: A valóságban is gyakorolni fogom az embertársaim felé irányuló szeretet.

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Isten áldd meg a magyart!
Szent István király, Magyarország fővédőszentje - főünnep

Evangélium:
Mt 7,24–29
Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a szavakat, a néptömegek le voltak nyűgözve a tanításától, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az ő írástudóik.

Bevezető ima: Uram, Istenem, hálát adok neked, hogy nekünk adtad államalapítónak első szent királyunkat! Segíts, hogy meglássam az első magyar családban – Szent Istvánban, Boldog Gizellában és Szent Imrében – a mai magyar családok példaképét! Add, hogy a mai elmélkedésemben megnyíljon a szívem és keresztény hitem és a nemzetem iránti hűségem is egységbe forrjon! Elmélkedésem buzgósága legyen jele a hálámnak, amelyet az összes magyar szentért és szentéletűért érzek. Ne engedd, hogy tévtanítások megtévesszenek, tőled és egyházadtól eltávolítsanak!

Kérés: Uram, adj bölcsességet, hitet és hazaszeretetet a szívembe!

Elmélkedés:
1. Hazáját, nemzetét sziklára építette. Szent István királyunk – a hit kegyelme által – felismerte, hogy népét csak biztos alapra helyezheti. Nem volt rest letérdelni Isten elé és az ő akaratát keresve, elfogadni a nehézségeket, megpróbáltatásokat. Alázatával minden magyar számára példamutató lett, hogy ne az egyéni, önös érdekeink vezessenek, hanem a közösségem, hazám érdeke előbbre való legyen a sajátomnál. Nem saját, hanem Isten erejében bízva vezette nemzetét, elsősorban a kereszténység útjára. Szent Istvánt gyakran ábrázolják a kezében tartott Szent Koronával. Ezzel a kifejező gesztussal ajánlotta fel országát és népét a Szent Szűznek, a Magyarok Nagyasszonyának. A koronát nem a hatalom, hanem szolgálat jelének tekintette. Csak így lehet népünknek jövője, ha egyházi és állami vezetőink is így gondolkodnak a megkapott hatalomról.

2. Minden vihart kiáll! Szent II. János Pál pápa 2001-ben így írt, a nekünk magyaroknak szóló levelében: „István király, legyőzve kora kísértéseit, mentes maradt az önmaga érvényesülésének és a személyes haszon keresésének bűnétől. Megtalálta az élő forrást, amelyből erőt merített, hogy az élen állva lelkiismeretesen szolgálja népét. Ezt a lelki forrást életrajzírója találó rövidséggel jegyezte fel: úgy jelent meg mindig, mintha Isten ítélőszéke előtt állna, benső tekintetével az Isten jelenlétét szemlélte, kimutatta, hogy Krisztus a száján, Krisztus a szívén, Krisztust hordozta minden tettén.” István király családja valóban szent család volt. Hatásuk utódaikban is megmutatkozott. Az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az Egyháznak. A nagy király több mint tíz évszázad távlatából figyelmeztet minket a családi élet értékeire és megbonthatatlan egységére, a gyermekek nevelésének fontos feladatára, mert csak ez állja ki az idők viharait.

3. Rend. Szent István király Imre fiának írt intelmeiben az első három cikkely a hit megőrzéséről és az Egyház fontos szerepéről szól. Nem véletlen, hogy első szent királyunk ezzel kezdi intelmeit, hiszen ezzel megalapozza intő szavainak értékrendjét. Ez a sziklára alapozott épület nem csupán tanítás, vagy törvények és tanácsok gyűjteménye, és nem emberi mű: hanem mindenekelőtt szilárd tanúságtétel a keresztény életről, amely nemcsak fiának, hanem nekünk is szól. Az Isten által alkotott rendet tükrözi ez a tanúságtétel, amely ma sok ember számára kényelmetlen, mert nem az én-t, az ego-t szolgálja, hanem az üdvösség útját.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, Te Szent István király példáján át megmutattad nekünk, mennyit számít egyetlen ember hitelessége és hűsége. Szent királyunk hallgatott szavadra, és aszerint cselekedett, s ennek magyar nemzetünk köszönheti ezeréves fennállását. Kérlek Uram, add meg nekem a kegyelmet ahhoz, hogy én is hasonlóképpen tudjak élni és cselekedni, s az én példám nyomán mások is kövessenek téged!

Elhatározás: A mai napon a családfőkért, az egyházi és az állami vezetőkért fogok imádkozni, kérve Szent István király közbenjárását. 

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Evangélium: 
Mt 20,1-16a
Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: ,,Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek.'' Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: ,,Miért álltok itt egész nap tétlenül?'' Azt felelték neki: ,,Mert senki sem fogadott fel minket.'' Erre azt mondta nekik: ,,Menjetek el ti is a szőlőbe.'' Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: ,,Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.'' Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: ,,Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.'' Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: ,,Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?'' Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.''

Bevezető ima: Édes Jézus, hiszek benned, mert az Egyházban kinyilatkoztattad szereteted. Benned van reményem, hiszen téged jobban érdekel boldogságom és megváltásom, mint engem magam. Szeretlek, mivel anélkül szerettél, hogy megérdemeltem volna.

Kérés: Uram, segíts, hogy nagylelkű legyek és, hogy megbecsüljem szereteted!

Elmélkedés: 
1. Mindig van esély. Ráébredni, hogy elszalasztottuk az utolsó esélyt, hogy megcsináljunk valamit, amit mindig is meg akartunk tenni, a legrosszabb tapasztalatok egyike. Ez bármely hétköznapi szituációban megeshet: lehetőség egy állásra, az egyetemi felvételi stb. Ezzel szemben, lelki életünkben, mindig van esély, hogy csak Istenért éljünk és megszabadítson minket. Mindig van esély az újrakezdésre. Miért van így? Mert Isten azért adta földi létünket, hogy felé haladjunk. Ezért ha el is esünk, Isten nem szűnik meg erőt adni, hogy felálljunk. Ezért olyan fontos a kiengesztelődés szentsége. Amikor elveszítjük a kegyelmet, lelki erőnket, újra elnyerhetjük a szentségekben, különösen a szentgyónásban.

2. Többet várni a megérdemeltnél. Merőben emberi szempontból nézve ez az evangéliumi helyzet igazságtalan. Annak, aki többet dolgozik, többet kellene kapnia annál, aki kevesebbet tesz. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben a helyzetben minden ajándék. Nincs semmi a természetünkben, ami kegyelmet kérhetne. Nem mi teszünk szívességet Istennek, ha hitünkből fakadó feladatainkat teljesítjük, hiszen ez állapotbeli kötelességünk. Ezért emlékeztet minket Krisztus: „Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Mihaszna szolgák vagyunk, hisz csak kötelességünket teljesítettük." (Lk 17:10).

3. Isten nagylelkűsége. Isten nagylelkűsége irántunk érzett szeretetében nyilvánul meg. Ő minden egyes embert közvetlenül és személyesen ismer. Tudja, hogy egyesek nagyobb szükségben vannak másoknál. Azt gondolni, hogy Isten jobban szereti egyik vagy másik embert méltánytalan vele szemben. Szeretettel és tisztelettel tartozunk a többiek iránt, mivel mindannyian emberek vagyunk ugyanazzal a méltósággal. Imádattal és szeretettel tartozunk Istennek, mert Ő a teremtőnk és gondoskodó Atyánk. De Isten nem tartozik semmivel teremtményeinek. Minden, amit ad nekünk végtelen szeretete ingyenes ajándéka. Túl könnyű Istent emberként szemlélni, elfelejtvén, hogy Ő Isten. A legcsodálatosabb ajándéka pedig a kegyelem.

Beszélgetés Krisztussal: Édes Istenem, néha nagyon is emberi és önző nézőpontból látom a dolgokat. Néha haragszom, amiért másoknak több jutott, mint nekem. Segíts megértenem, hogy a legfontosabb dolog az igazi boldogsághoz, hogy szükségem van a kegyelmedre!

Elhatározás: Megköszönöm Krisztus kegyelmét és szeretetét és megpróbálok olyan nagylelkű lenni másokkal, amilyen Ő.

Eudes Szent János áldozópap

Evangélium:
Mt 19, 23-30
Abban az időben Jézus tanítványaihoz fordult: "Bizony mondom nektek, a gazdagnak nehéz bejutnia a mennyek országába. Újra azt mondom: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába." Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek és azt kérdezték: "Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk nézett, és így szólt: "Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges." Akkor Péter vette át a szót: "Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz hát a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: "Bizony mondom nektek, ti, akik követtetek, a megújuláskor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, ti is ott ültök majd vele tizenkét trónon és ítélkezni fogtok Izrael tizenkét törzse fölött. Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége.

Bevezető ima: Uram, tudod, mi a legjobb számomra; ez az oka, hogy hiszek benned. Mindig hűséges vagy szavadhoz, s téged jobban érdekel a lelki jólétem, mint engem; ezért bízom benned. Bűneim ellenére mindig megmutatod szerető irgalmasságodat; ezért szeretlek Uram.

Kérés: Uram, adj mély vágyat eljutni a mennyországba, mely az anyagi dolgok sajátos használata által mutatkozik meg.

Elmélkedés:
1. Bejutás az mennyországba. Tudjuk az evangéliumokból, hogy Krisztus a nép között végzett szolgálatának legnagyobb részét a Mennyországról való prédikálással töltötte. Isten szívünk Királya akar lenni. Ez azonban lehetetlen, ha az anyagi dolgokhoz ragaszkodunk. Amikor Krisztus azt mondja, hogy nehéz bejutni a gazdagnak a Mennyországba, ekkor mindenkihez szól. Krisztus azt mondja, hogy az anyagi dolgoktól való függés azt tükrözi, hogy nincs hely bennünk Isten számára. Ez tehát nemcsak a gazdagokat érintő kérdés. Amint a hegymászó nem visz magával súlyos holmikat, vagy nehéz hátizsákot az útra, ugyanígy van a mi lelki életünkben is (ami az Istennel való intim kapcsolatunkat takarja), nekünk is szabadnak kell lennünk minden nehéz dologtól.

2. Ez lehetetlennek tűnik. A tanítványok reakciója arra hívja fel figyelmünket, hogy milyen könnyű függni magunktól, a dolgoktól, hangulatoktól és vágyaktól. Elhagyni mindezeket azzal a céllal, hogy a Mennyországba jussunk, lehetetlennek tűnik számunkra. És ez tényleg az. Senki sem tudja legyőzni ezeket a ragaszkodásait az isteni kegyelem segítsége nélkül. Ezért mondja Krisztus, hogy „embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges.” Isten eljuttat minket a mennyországba, ha hagyjuk. Egy túlpakolt hajó elsüllyed, de nem azért, mert nem alkalmas a hajózásra, hanem mert a súly jóval több rajta, mint amennyit el tud szállítani. Mi akkor tudunk eljutni Istenhez, ha kiüresítjük magunkat, és hagyjuk, hogy kegyelme betöltse szívünket.

3. Ne legyen semmid, hogy a tied legyen minden. Az életben előfordul, hogy képesek vagyunk lemondani valamiről, valami jobb fejében. Ezért van az, hogy Péter apostol, aki nem igazán biztos benne, hogy milyen jutalom jár azért, hogy Krisztust követi, megkérdezi a Mestert: „Mi lesz hát a jutalmunk?”. Az önmegtagadásért járó jutalom, hogy Krisztussal lehetünk, örökre osztozva az Ő dicsőségében. A döbbenetes dolog az, amikor Krisztus azt mondja nekünk, hogy ez nem valami, amit a jövőben fogunk megkapni, hanem valami, amit már itt a földön elkezdhetünk befogadni. Keresztes Szent János, akinek mély szeretete volt Krisztus iránt, nagyon jól megértette, hogy „ahhoz, hogy birtokoljuk azt, amivel nem rendelkezünk, oly módon kell haladnunk (a lelki életben), hogy nem birtoklunk.” (A Kármel meghódítása, 1. könyv, 13. fejezet)

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy emlékeztettél, mit kell megtennem ahhoz, hogy a mennyországba jussak. Olyan könnyű leterhelődni a világ dolgai által, és elfelejteni, hogy ezek milyen értéktelenek a Mennyhez képest

Elhatározás: Felajánlok egy konkrét lemondást: függetleníteni fogom magam valamitől, amit szeretek, és a Mennyországra fogok gondolni ez idő alatt. 

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Evangélium: 
Mt 19, 16-22
Egy alkalommal odalépett hozzá valaki, és megkérdezte tőle: "Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" Így felelt neki: "Miért kérdezel engem a jó felől? Csak egy valaki jó. Ezért, ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat." Az megkérdezte: "Melyeket?" Jézus felsorolta: "Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, apádat és anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint saját magadat." Az ifjú erre kijelentette: "Ezeket mind megtartottam. Mit kell még tennem?" "Ha tökéletes akarsz lenni - felelte Jézus -, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!" Ennek hallatára az ifjú szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

Bevezető ima: Drága Uram, hiszek benned, mert Te tudod, hogy a mi legjobb nekem, s hogy mit kell tennem, hogy elérjem a mennyországot. Bízom Benned, mert felszólítottál, hogy fosszam meg magam minden földi dologtól azért, hogy a tied lehessek. Szeretlek, mert nagyobb vagy minden dolognál, amit teremtettél.

Kérés: Uram, add meg a lelki függetlenséget az anyagi dolgoktól!

Elmélkedés: 
1. Biztos vagy benne? Néha kérünk valamit vagy vágyunk valami után anélkül, hogy igazán megfontolnánk, mi szükséges ahhoz, hogy elérjük. Tudjuk, hogy a legtöbb dolog nincsen ingyen; mindazonáltal a lelki életben könnyen elfejtjük ezt. Amit a gazdag ember kér, a legnagyobb dolog, amit valaha is elérhet, de azt hiszi, hogy megszerezni könnyű lesz. Talán hozzászokott ahhoz, hogy képes megvenni pénzzel, amit csak akar. Valószínűleg nem is gondolta, hogy Krisztus esetleg azt mondja neki, hogy fossza meg magát minden vagyonától. A tény, hogy mi akarnánk valamit, de nem akarjuk megtenni azt, ami szükséges, hogy elérjük, felveti a kérdést: igazán akarjuk mi azt?

2. Az első lépés az örökkévalóság felé. Krisztus komolyan veszi az ifjú kérdését, nem köntörfalaz, nem akarja, hogy az ifjú abban a tévhitben ringassa magát, hogy a dolgok egyszerűbbek, mint amilyenek valójában. Sajnos a mai társadalomban az emberek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy azt keressék, ami a legegyszerűbb, legkönnyebb, s ami a legkisebb erőfeszítéssel jár. Ez nem az igazi keresztény út. Ahhoz, hogy a mennybe juss – amit mindenkinek akarnia kellene – egy dolog mindenképpen elengedhetetlen: megtartani a parancsolatokat. Ez annyit tesz, hogy a bűnt el kell kerülni. A parancsolatok nem csupán szabályok halmaza, amit Isten önkényesen épített be emberi természetünkbe, s kinyilatkoztatott a Szentírásban. Isten irántunk való szeretete megelőzi a parancsolatokat. Ha valakit szeretsz, akkor már nem úgy kezeled, ahogy azelőtt, hanem olyan módon, ami tükrözi az iránta érzett szeretetedet. Tehát nem azért tartjuk meg a parancsokat, hogy megfeleljünk egy erkölcsi törvénynek, hanem azért, hogy egy különleges módon mutassuk ki Isten iránt érzett szeretetünket. Mindez nagyon fontos, de csupán az első lépés az üdvösség felé vezető úton.

3. Nem annyira biztos. A gazdag ifjúnak nem okozott gondot a parancsolatok szerint élni. Biztos volt magában, ezért még többet akart. És Krisztus azt kérte tőle, hogy váljon meg összes vagyonától. Erre azonban nem számított. Szomorúan távozott, mert nagyon nagy vagyona volt. A gond nem az, hogy sok mindened van, hanem az, hogy mindez jobban kitölti az életed, mint az odafönt valók, ahogy ezt Szent Pál mondaná (vö. Kol 3,1). Az evangéliumban Jézus mondja: „Ahol a kincsed, ott a szíved is." (Mt 6, 21).

Beszélgetés Krisztussal: Drága Uram, segíts téged szeretnem mindenekfelett! Látom, hogy kötődök dolgokhoz, ami néha ahhoz vezet, hogy elfelejtselek téged. És mégis állandóan hallom lelkem mélyén a szavaidat: „Senki sem szolgálhat egyszerre két úrnak." (Mt 6,24). Segíts megértenem, hogy nélküled mit sem ér mindaz, amim van, legyen az bármi is!

Elhatározás: Lelkiismeret vizsgálatot tartok, hogy lássam, mik azok a parancsok, amiket nem tartok be teljesen; és lemondok néhány olyan dologról, ami megakadályoz abban, hogy betartsam azokat.

Evangélium: 
Mt 15, 21-28
Abban az időben onnét továbbmenve, Jézus Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Ott a környékről közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek." De ő szóra sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték: "Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk." Ezt felelte: "Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." Ám az asszony odajött, és e szavakkal borult le előtte: "Uram, segíts rajtam!" De visszautasította: "Nem helyes elvenni a gyerekektől a kenyeret, s odadobni a kiskutyáknak." Az asszony ellentmondott: "Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról." Erre így szólt Jézus: "Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint." Még abban az órában meggyógyult a leánya.

Bevezető ima: Drága Uram, növeld beléd vetett hitem! Hiszek Benned, de ugyanakkor ragaszkodom az anyagi és emberi biztonsághoz. Taníts meg Téged tennem az első helyre életemben, hogy úgy láthassam a dolgokat, ahogy Te látod őket!
Uram, segíts nekem úgy bíznom benned, hogy elkerüljem az önzést, amikor hozzád fordulok imámmal! Meg kell tanulnom minden bizalmamat beléd helyeznem. Ne engedd, hogy bizalmamat valami másba vessem!

Kérés: Uram, ajándékozz nekem mély és élő hitet!

Elmélkedés:
1. Jézus hitet akar. Amikor a gyermek ki akarja csikarni a szülők engedélyét, általában megpróbálja kitalálni, mi szülei gyenge pontja. Ha tudja, hogy anyukája sokkal engedékenyebb, amikor segít takarítani, ki fogja takarítani a konyhát, még mielőtt engedélyt kérne valamihez tőle. Amikor mi akarunk valamit Jézustól, ismernünk kell az Ő „gyenge pontját”, ami nem más, mint belé vetett hitünk és bizalmunk. Azt akarja, hogy teljes szívünkkel higgyünk és bízzunk benne. Ezért mondja Jézus annyiszor: „Hited meggyógyított”, vagy, ahogy a mai részben mondja: „Nagy a hited.”

2. A hit nem szűnik meg. Vannak olyan dolgok az életünkben, amik elengedhetetlenek, de sem mi magunk, sem más nem tudja megadni nekünk. Ezért imádkozunk Istenhez. Ha úgy tűnik, hogy Isten nem hallgat meg minket, ez nem azért van, mert nem figyel ránk. Ő azt akarja, hogy helyezzük belé minden bizalmunkat. Ezáltal a következő valóságról lesz bizonyosságunk: egyedül Isten tehet minket boldoggá. Ezért olyan fontos az imádság. Isten azt akarja, hogy ragaszkodjunk az imához, mert ebben a ragaszkodásban megerősödik hitünk és Isten szerető gondviselésének bizonyossága. Néhányan azt állítják, hogy belefáradtak az imádkozásban, mert nem kapták meg, amit kértek. Az így gondolkodóknak fel kéne tenni maguknak a kérdést: amiért imádkoznom, valóban a legjobb számomra lelki szinten vagy csak anyagi gyarapodásommal törődöm?

3. A hit megszerzi, amit kér. Azok az emberek, akik valóban hisznek Krisztusban, meg fogják érezni, hogy vajon az ő kéréseik/kérvényeik helyesek-e. Olyat kérni Istentől, ami csupán arra szolgál, hogy kielégítse önzésünket, vagy egyenesen szembemegy Isten akaratával a következőt jelenti: Krisztus nem az első helyen van életünkben, és ennél fogva nem is hiszünk igazán benne. Azok, akik őszintén bíznak benne, Krisztus megmentő hatalmát fogják felfedezni. Csak akkor fogják megérteni Krisztus szavait: „Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, kopogtassatok és ajtót nyitnak.” (Mt 7,7) Isten rengeteg mindent tartogat a tarsolyában számunkra. Csak akkor kapjuk meg ezeket, ha hittel kérjük az imában.

Beszélgetés Krisztussal: Én Uram, én Istenem. Te tudod, mi a legjobb számomra, de én sokszor nem. Nehéz nagyobb fontosságot tulajdonítani a lelki szükségletekre, mint az anyagiakra. Világosítsd meg értelmem, és erősítsd meg akaratom, hogy csak azt akarjam, amit Te akarsz számomra!

Elhatározás: Amikor kérek valamit Krisztustól az imában, tisztázni fogom magamban, hogy nincs semmi önzés a kérésemben. 

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Isten felemeli a kicsinyeket
Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele – főünnep

Evangélium: 
Lk 1,39-56
Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.” Mária erre így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataiban kevélykedőket. Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat. Felkarolta Izraelt, az ő szolgáját, megemlékezve irgalmasságáról, amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre”. És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután hazatért.

Bevezető ima: Uram, Istenem, erősítsd reményemet! Segíts abban a tudatban élnem, hogy Te hatalmaddal és erőddel mindig őrködsz fölöttem.

Kérés: Uram, segíts alázatosnak lennem!

Elmélkedés:
1. Boldognak hirdet engem minden nemzedék. Amikor XII. Piusz pápa kihirdette Mária mennybevételének dogmáját, ezzel nagy örömöt váltott ki az egész katolikus világban. Mindaz, amit évszázadokon keresztül hittek az emberek, mostantól hivatalos katolikus dogma lett. Isten anyja felvétetett a mennybe, és ott osztozik Fiának, a mi Urunknak dicsőségében és boldogságában. Mi mindig úgy tekintünk Máriára, mint a mi anyánkra, ezért az ő mennybevételének ünnepe újra és újra boldogsággal tölt el bennünket. Mária Krisztusnál van, és ő több mint mindannyiunk édesanyja. Rábízzuk magunkat Szent II. János Pál pápa szavaival: „Totus Tuus“ (Teljesen a tiéd).

2. Szétszórta a gondolataiban kevélykedőket. A gőgös embereket általában csak a saját jólétük érdekli. A „szétszórás” szó nagyon jól leírja, hogy mi fog történni velük, amikor az Isten akcióba lép. Mária ujjongva énekel erről a szétszóratásról, de kik is ezek a kevélykedők? Ha elkezdünk keresgélni, talán rögtön magunknál meg is állhatunk, hogy találtunk ilyen embert. Milyen keményen küzdünk mi magunk is a gőg ősbűne ellen! Mária boldog, hogy a gőg szétszórattatik, és ez kitágítja számunkra a lehetőségeket. Ez a szétszórás megnyitja szívünket, hogy saját rövidlátó szempontunk helyett képesek legyünk „Szívünk gondolatait” másokra és mások szükségleteire irányítani. Mária üzenetének pontosan ez a lényege.

3. A kicsinyeket felemelte. Mária mennybevételének ünnepe arra irányítja a figyelmünket, hogy Isten szó szerinti értelemben felemeli a kicsinyeket. Ahogyan Isten felvette a mennybe Szent Fiát, ezt tette Máriával is: az Örök Élet Országába emelte fel őt. Olykor úgy ragaszkodunk gőgösségünkhöz, mintha az önfenntartási ösztönünk lenne – „Ha én nem gondoskodom magamról, ki más teszi meg?” Azonban Mária alázata lecke számunkra, amelyet meg kell tanulnunk. A valóságban a saját önmegvalósításunk azon múlik, hogy naponta egyre jobban betöltekezünk az Istennel. Kérjük Máriát, legyen segítségünkre, hogy egyre inkább képesek legyünk úgy élni, mint ő. Segítsen nekünk megélni az igazi boldogságot – a felmagasztalást – amely maga az alázat.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, hálát adok neked, hogy ilyen csodálatos anyát adtál nekünk. Ő segít engem a Te akaratod teljesítésének útján maradnom. „Ő természetesen egyszer és mindenkorra belépett az Ég dicsőségébe. De ez nem jelenti azt, hogy távol van, hogy elszakadt tőlünk. Éppen ellenkezőleg: Mária elkísér bennünket, velünk együtt küzd, támogatja a keresztényeket a gonosz erői ellen folytatott harcban.” (Ferenc pápa 2013. augusztus 15.) Segíts, hogy az én lelkemben is felcsendüljön a Magnificat éneke: „mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas”!

Elhatározás: Ha valaki megkér, boldogan és nagylelkűen fogok neki segíteni.

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait. 

Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú

Evangélium:
Mt 19, 3-12
Abban az időben: odamentek Jézushoz a farizeusok, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: „El szabad-e az embernek bocsátania a feleségét bármi okból?" Ő ezt felelte: „Nem olvastátok, hogy Aki kezdettől fogva teremtett, férfinak és nőnek alkotta őket?"  Aztán így folytatta: „Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz. Így már nem ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza." Erre azt mondták neki: „Miért parancsolta hát Mózes, hogy válólevelet kell adni és úgy kell elbocsátani?" Azt válaszolta nekik: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt. Mondom hát nektek: aki elbocsátja feleségét -- hacsak nem paráznaság miatt --, és mást vesz el, házasságot tör." Tanítványai erre azt mondták neki: „Ha így áll a dolog az ember feleségével, nem érdemes megházasodni." Ő azt felelte nekik: „Nem mindenki érti meg ezt a dolgot, csak azok, akiknek megadatott. Vannak ugyanis eunuchok, akik anyjuk méhéből így születtek; aztán vannak eunuchok, akiket az emberek tettek ilyenné, és vannak olyan eunuchok is, akik önmagukat férfiatlanították a mennyek országáért. Aki meg tudja érteni, értse meg."

Bevezető ima: Uram, Jézus, hitet kívánsz tőlem, hogy fenséges tanításaidat kövessem. Azt szeretnéd, hogy akkor is bízzak a Te utadban, amikor pillanatnyilag minden elviselhetetlen keresztnek látszik. Te feltétel nélkül szeretsz engem. Hiszek és bízom benned, szeretlek Téged.

Kérés: Jézus, gördítsd el az akadályokat szívemtől, hogy nyitott és engedelmes legyek tanításaid iránt!

Elmélkedés:
1. A szentségi rangra emelt házasság. A házasság szentsége Krisztus és az Egyház egységére mutat rá. Ez az oka, amiért felbonthatatlanságát Urunk olyan kérlelhetetlenül védelmezte a farizeusokkal szemben. A szentség megadja a házastársaknak azt a kegyelmet, hogy azzal a szeretettel szeressék egymást, mellyel Krisztus szerette Egyházát. A kereszten haldokló Krisztus és a kereszt alatt álló Mária képe a szeretet állandó szimbóluma minden házaspár számára. Ha nehezemre esik másokat szeretni, az önfeláldozásnak és a másokért végzett szolgálatnak erre a csodálatos példájára kell tekintenem.

2. A szeretet mércéje számunkra Krisztus. Szent Pál azt mondta: „Férfiak! Szeressétek feleségeteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és föláldozta magát érte" (Ef 5, 25). A házasság a házaspároktól a kegyelemben való alapvető létet és hivatást kíván, mert keresztény tanúsággá kell válnia a világ számára. A szentség kegyelme tökéletessé teszi a házastársak emberi szeretetét, megerősíti a felbonthatatlan egységet és megszenteli őket az örök élet felé tartó úton. A házasokhoz szólva: Szeretetünk Krisztusra irányul? Krisztust utánozza szeretetünk? Tudjuk azt, hogy hogyan tegyük félre gőgünket és önzésünket, hogy Krisztus követésében egyre jobban szeressük a feleségünket, illetve férjünket? A házasságra készülőkhöz szólva: Megteszem-e most az életre szóló helyes erkölcsi elhatározást, hogy megfelelő alapot készítsek elő egy majdani házassághoz? Fordítok-e időt arra, hogy megismerjem a házastársi szeretetről szóló keresztény tanítást és megfeleljek annak?

3. Nagyobb szeretet. Lelkek egy kiválasztott csoportjának különleges kegyelmet ad Urunk. Nem a saját érdemükért, hanem tisztán Isten ajándékaként kapják meg a lelkek ezt a hivatást. Ő hívja ezeket a kiválasztottakat, hogy a menny kedvéért lemondjanak a házasságról és az Egyházat tekintsék hitvesüknek. Ezek az emberek megszentelt életűek, akik Isten szolgálata mellett döntöttek. E hivatás által és ezért az ajándékért hagyják el férfiak és nők otthonukat, olykor hazájukat, és missziós országokba mennek, hogy Isten Igéjét terjesszék. Az Isten Országáért vállalt szüzesség elválaszthatatlan a házasság keresztény megértésének értékétől, mindkettő feltétele a másiknak. Elég erős a hitem, hogy mindent elhiggyek, amit Urunk és az Egyház a házastársi életről és szeretetről tanított?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, megtanítottál minket az igazi házastársi szeretetre menyasszonyod, az Egyház iránti szereteted által. A Te szereteted mindig hűséges. Áldj meg minden házaspárt! Add meg nekik azokat a kegyelmeket, melyekre leginkább szükségük van, hogy szeretetük eleven, virágzó és gyümölcsöző legyen! Segíts nekik legyőzni a gőgöt és az önzést, melyek rákos daganatként terjednek az igazi élet ellen, melyet Te kívánsz nekik! Tedd őket boldoggá hűségükben!

Elhatározás: Ezen a héten minden nap időt szakítok arra, hogy az Egyháznak a házasság szentségéről szóló tanítását elolvassam, és Istennek hálát adjak érte. (Katekizmus 1601- 1666)

Boldog XI. Ince pápa

Evangélium:
Mt 18,21-19,1
Akkor Péter odament hozzá és azt mondta neki: ,,Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?'' Jézus azt felelte neki: ,,Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer. Hasonlít a mennyek országa egy királyhoz, aki el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte az elszámolást, odavitték hozzá az egyiket, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megadnia, az úr megparancsolta, hogy adják el őt és a feleségét, a gyerekeit, és mindent, amije csak van, és úgy fizessen. A szolga erre a földig hajolt, és leborulva kérte: ,,Légy türelemmel irántam, és mindent megadok neked.'' Megesett a szíve az úrnak a szolgán, elbocsátotta hát őt, és még az adósságot is elengedte neki. Ez a szolga azonban, mihelyt kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki tartozott neki száz dénárral. Megragadta őt, fojtogatta és követelte: ,,Add meg, amivel tartozol.'' A szolgatársa a földig hajolt, és kérlelte: ,,Légy türelemmel irántam, és megadom neked.'' Az azonban nem engedett, hanem elvitte és börtönbe vetette őt, amíg megadja a tartozását. Amikor a szolga társai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszéltek uruknak mindent, ami történt. Akkor az úr magához hívta őt és azt mondta neki: ,,Te gonosz szolga! Én az egész tartozást elengedtem neked, mert kértél engem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?'' És az úr haragjában átadta őt a kínzóknak, amíg csak meg nem adja egész tartozását. Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát a testvérének.'' Történt, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a szavakat, elhagyta Galileát, és Júdea határába ment a Jordánon túlra.

Bevezető ima: Uram, újítsd meg bennem a hitet, a reményt és a szeretetet! Küldd Szentlelkedet, hogy egész nap vezesse gondolataimat, szavaimat és cselekedeteimet!

Kérés: Uram, ajándékozz nekem olyan szívet, amely minden sértést megbocsát és a megbocsátásban nem ismer határokat! Vedd el tőlem a kívánságot, hogy másoknál jobb akarjak lenni, taníts arra, hogy mindig szeretettel és megbocsátásra kész szívvel forduljak mások felé!

Elmélkedés:
1. Bocsáss meg másoknak, és ne számold többé, hogy hányszor. Isten a mi eltévelyedéseinket számtalanszor megbocsátotta, mi pedig minden nap így imádkozunk a Miatyánkban: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Ha azt akarjuk, hogy nekünk megbocsássanak, komolyan kell vennünk kötelességünket, hogy mi is bocsássunk meg másoknak. Még akkor is, amikor úgy tűnik, erre a másik ember nem szolgált rá. Végső soron Istennel szemben mi is ugyanabban a helyzetben vagyunk, Ő pedig megmutatja nekünk, milyen nagy az irgalma. Jézus azt hirdeti, hogy minket is ugyanazzal a mércével fognak mérni, mint amivel mi mérünk. Hogyan vagyunk képesek a megbocsátást a cselekedeteinkbe is átültetni?

2. Hogy felismerje a világ. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Egyház feladata abban áll, hogy jele és hírnöke legyen a megbocsátásnak. Ezt Isten Jézus Krisztuson keresztül kínálja fel. Ahogyan Szent II. János Pál Pápa megfogalmazta: „Olyan világban élünk, amelyik fél Isten irgalmától.” – mivel ez megtérésre és teljesen új életre hív minket. Ahogyan látjuk, hogy a világ tele van gyűlölettel, hatalmaskodással, veszekedéssel és keserűséggel, nekünk, keresztényeknek minél inkább a megbocsátásért, a gyógyulásért és a szentségért kell küzdenünk. A mi közeli személyes kapcsolatainkból kiindulva kell továbbgyűrűznie ennek a légkörnek a szomszédságunk, az iskola, egyesületek, közösségeink és a munkahelyünk felé. Nekünk kell lenni mások számára a megbocsátás és a kiengesztelődés küldötteinek.

3. A hálátlanság embertelenné tesz. Azért sokkol bennünket annyira az igazságtalanság, mert ez a nyilvánosság előtti „ordító” hálátlanság megtestesítője, amely akkor is fáj, ha még oly sokszor is megbocsátják. Azonban, ha jobban szemügyre vesszük a hálátlanságot, saját történetünket is felfedezhetjük ebben. Milyen gyorsan elfelejtkezünk a múltról! Milyen könnyen megkísért minket az érzés, hogy mi már kinőttünk bűneinkből, anélkül, hogy azért Isten szeretetét és kegyelmét megköszönnénk. Gyorsan meghozzuk előítéleteinket mások gyengeségeivel szemben, mintha ugyanezek a fájdalmas gyengeségek a mi életünkben nem fordulnának elő. Amikor egészséges lelkülettel nézünk saját bűnre hajló természetünkre, testvéreinkkel sem fogunk lenézően viselkedni.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, Te oly sok mindent megbocsátottál nekem. Ajándékozz meg olyan szívvel, amely egyre inkább a tiedhez válik hasonlóvá, hogy a megbocsátást és a gyógyítást közvetítsem mások felé, még a félreértések, a gyűlölet és a keserűség közepette is.

Elhatározás: A mai napon keresni fogom az alkalmat, hogy közösségemben, ahol széthúzás van és nincs egység a megbocsátás erejét közvetítsem.

A pápa imaszándéka 2026. augusztus hónapra:

A városok ismerjék meg az evangéliumot! Imádkozzunk, hogy sikerüljön a nagyvárosokban annak új formáját megtalálni, hogy hirdessük az evangéliumot, mert a városokat gyakran személytelenség és magány jellemzi. Ismerjük meg a közösség létrehozásának kreatív útjait.