Pietrelcinai Szent Pio gondolatai

Nincs ellenszenvesebb egy könnyelmű, kacér és kevély nőnél, különösen, ha már feleség. A keresztény feleségnek szilárd Istenhitűnek kell lennie, aki a családban a béke angyala, méltóságteljes és kedves az embertársaival szemben.

Légy a családodban mély hitű, szüntelenül mosolygó és önfeláldozó lelkületű.

Áldjon meg téged az Úr, és tegye kevésbé terhessé a család igáját. Légy mindig jó. Ne feledd, hogy a házasság nehéz feladatokkal jár, amelyeket csak az isteni kegyelem tehet könnyűvé. Érdemeld ki mindig ezt a kegyelmet, és az Úr tartson meg téged a harmadik és negyedik nemzedékig.

Szeretett gyermekem, bízd magad teljesen a mi Urunkra, add át Neki a hátralévő éveidet, és kérd Őt mindig arra, hogy a Neki legjobban tetsző életre használja fel azokat. Ne hagyd, hogy szíved a nyugalom, az ízlés és az érdemek hiábavaló ígéretei miatt aggódjon; hanem az ő tisztaságos szeretetén kívül minden más vonzalomtól teljesen üresen mutasd be a szíved isteni Vőlegényednek, és kérd Őt, hogy tisztán és egyszerűen az ő (szeretetéből) származó indításokkal, vágyakkal és szándékokkal töltse meg azt, hogy szíved gyöngyházként csak mennyei harmattal teljen el, és ne a világ vizével; és meglátod, hogy Isten megsegít, és sokat meg tudsz majd tenni mind az elhatározásban, mind a végrehajtásban.

Isten szeretetéért kérlek, drága gyermekem, ne félj Istentől, mert Ő soha nem akar ártani neked; szeresd Őt nagyon, mert nagy jót akar tenni veled. Járj egyszerűen, bízva az elhatározásaidban, és mint kegyetlen kísértéseket, utasítsd el a lelkedben a bűneidről született gondolataidat.

Minden évszak megtalálható a lelkedben; olykor a tél nagy sivárságát, szórakozottságát, kedvetlenségét és fáradtságát érzed; néha a májusi harmatot a szent virágok illatával; majd az isteni Vőlegényünk kedvében járni kívánó vágy hevét. Így tehát csak az ősz olyan, amelynek legtöbbször nem sok gyümölcsét látod; de ritkán előfordul, hogy a cséplés és a szőlőpréselés idején nagyobb termést találsz, mint amilyet az aratás és a szüret ígért. Szeretnéd, ha mindig tavasz és nyár lenne; de nem, szeretett gyermekem, ez a változékonyság szükséges belsőleg és külsőleg is.
A mennyben minden tavaszi szépségű lesz, az élvezetek terén egészen ősz, a szeretetben teljesen nyár lesz. Ott nem lesz tél; de itt szükség van rá, hogy a sivárság idején gyakorolhasd az önmegtagadást és az ezernyi apró, de szép erényt.

Nemcsak, hogy nem találok kivetnivalót abban, hogy Casacalendából távozva meglátogatod az ismerőseidet, de nagyon is helyénvalónak tartom ezt. Az irgalmasság minden esetben hasznos és a körülményeknek megfelelően mindenkor helyes, a legkevésbé sem nevezhetjük bűnnek. Viszonozd a látogatásokat, és te is megkapod az engedelmesség jutalmát és az Úr áldását.

Használd keresztényi módon a pénzed és a megtakarításod, és akkor annyi nyomorúság eltűnik, és annyi sajgó test és szenvedő lény talál megkönnyebbülésre és vigaszra.

Légy olyan, mint a kis lelkes méhecskék, akik kaptárukba csak mézet és viaszt hordanak. Otthonod legyen szelíd, békés, egyetértő, alázatos és jámbor beszélgetéssel telve.

Ti, orvosok is, épp úgy, mint én, egy küldetéssel jöttetek a világra, amelyet teljesítenetek kell. Jegyezd meg: kötelességekről beszélek Neked akkor, amikor mindenki a jogokat emlegeti... Az a küldetésed, hogy meggyógyítsd a betegeket; de ha nem viszel szeretetet a betegágyhoz, nem hiszem, hogy a gyógyszereknek sok hasznuk lenne... A szeretetnek szüksége van szavakra. Hogyan tudnád kifejezni, ha nem a beteget lelkileg felemelő szavakkal? Vidd el Istent a betegekhez; ez többet ér minden más gyógymódnál.

Gondold meg jól, hogy mit írsz, mert az Úr számon fogja kérni tőled. Újságíró, vigyázz! Az Úr adja meg neked azt az elégedettséget, amelyre vágysz a szolgálatod során.

Gyermekem, a tökéletességre való törekvés érdekében arra kell a legnagyobb gondot fordítanunk, hogy mindenben Istennek tetszőn cselekedjünk, és igyekezzünk elkerülni a legkisebb hibákat is; tegyük kötelességünket és minden mást is a lehető legnagylelkűbben.