Mindszenty breviárium

„De jó annak a gyermeknek, akinek él az édesanyja és a világban megsebzett, megtépett lelkével kisírhatja magát az édesanya jóságos ölén. Hogy mennyire jó, talán az az árva gyermek tudná azt megmondani, akinek ez a lehetőség kiesett már az életéből. De jó annak a nemzetnek is, amelyik a világban megtépett életével, lelkével édesanyjára talál; az Égi Édesanyának, az ezeréves magyar történelemből megismert Boldogasszonynak, Nagyasszonynak a lábainál sírhatja el minden keservét, búbánatát.”

1947. október 8. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 137. old.

„Boldogasszony évét Esztergomban megnyitó harangok szava hat héten keresztül visszhangzott az országban. A legmagyarabb folyó szőke hullámaiban visszatükröződtek a tiszai Máriás zászlók, s az azokat vivő és kísérő könnyes szemű, esengő arcú alföldi magyarok. Egész vármegyék gyűltek össze a könnyező kegyképek körül, imádkoztak és örvendeztek.

Most pedig az országos ünnepségekre hívok Budapestre minden hívő magyart. Hívom a fővárosiakat: ne sajnálják a zarándokok verítékét, áldozatát, fáradságát. Hívom a városok, falvak és tanyák népét, mutassuk meg, hogy bennünket a lélek hoz, s nem a tőlünk indokolatlanul megvont vasúti kedvezmény.

A nemzeti Mária kongresszuson találkozni akarunk az oltárok előtt, gyűléseken, szentórán, körmeneten, találkozni akarunk Magyarország Védasszonya képe alatt. Duna-Tisza völgy és a főváros hívő katolikusai: főpásztoraitok hívnak benneteket. Zúgnak a harangok, lengenek a zászlók: Máriát dícsérni hívek jöjjetek!”

1947. október 1. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 134. old.

„Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből. Ezekkel felülhaladjuk a káromkodást és a vasárnap megszentségtelenítését; az istentagadás, Egyház-bántás, az erkölcsi lazulás, a korrupció, a Tízparancsolat mindegyike sorozatos áthágásának sűrű szövevényét.”

Püspökkari körlevél a békéről 1946. december 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 252. old

„Mi, katolikusok, a legvallásosabb vallás hívei, az első keresztények példáját követve kell, hogy »mindnyájan, egy akarattal állhatatosak legyünk az imádságban«. Ha a gonoszlélek megerősödött, nem űzhetjük ki másként, mint imádság és böjtölés által. Nemcsak asszonyi teendő ez. Az őskeresztények férfiairól állapítja ezt meg elsősorban az írás. Amerre terjedt a Földközi-tenger körül az Egyház, vele haladt előre az imádságos élet.”

Püspökkari körlevél a békéről 1946. december 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 250. old

„Mi hazánk érdekében csak a bűntől akarunk elszakadni, de az azután mindegy, hogy a múlt vagy a jelen bűneiről van-e szó. A bűn lealacsonyítja a nemzeteket... Ahogy őseink harminc nemzedéken át voltak, mi is vagyunk, leszünk, katolikusok és magyarok! Mindkettőben alapunk, erőnk, megtartónk a Nagyasszony, aki az igazság tükre, a kígyófej megtiprója, tisztaság, élet, édesség, reménység a lesújtott és letört magyaroknak.”

(1947-ben a Boldogasszony év egri ünnepsége alkalmából mondott beszédből)

„Kedves Hívek! Most következik a felajánlás a szentmisében. Mit ajánljatok föl ti? Ne felejtsétek el, hogy most minden zarándok száz más zarándok helyett van itt, akik lelkileg nagyon itt vannak, meg is mutatták, hogy itt akarnak lenni, ide tartoznak.” A bármilyen kényszerűség miatt otthon maradottak vagy a már temetőbe költözött hozzátartozók áldozatait „tegyétek ide az én áldozati tányéromra. Nem baj, ha leroskadok alatta! De fölajánlom a Szűzanyának ezeket a mázsányi súlyú felajánlásokat. Fölajánlom. De el ne felejtsétek, hogy egy nemzet imádkozik most a ti ajkatokon keresztül.”
1948. szeptember 12 in Mészáros István: Boldogasszony Éve 1947/48, 202. old.

„Árpád-házunk gyöngye, engesztelő Szent Margit, azt üzeni népének: pusztuló hazátok megmentéséért kövessétek engesztelő életemet! Az engesztelés nagy magyar műve, mint fölséges tisztító folyam hömpölyögjön végig magyar földön és ennek ereje, meghallgatásra találva, felülhaladjon minden vér-, könny- és bűnhullámot; a megbántott Isten és a megbántó ember közt elkövetkezzék a boldog megbékélés, az igazságosság és béke megcsókolják egymást. Azt akarjuk elérni az engeszteléssel, hogy az Úr mondja: Én népem vagy te; és mi azt mondjuk: Én Istenem vagy Te.”

Engesztelési körlevél, 1946. február 11. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 80. old.

„Nem ok nélkül hoztam magammal Veszprémből a magyar Sion ormára címeremben Szent Margit képét. Minden szenvedő, bűnbánó magyar fonja Szent Margit dicsőséges égi alakja köré az engesztelésnek a bűntől, vértől elgyalázott földön termett virágait. Sok minden elmúlt; de Krisztus él, győz és uralkodik. A hit és az ima ereje veretlen. Bűnbánó, vezeklő, megtisztuló Magyarország, Pannonia Sacra, jöjj és váltsd meg a bűnös Magyarországot.”

1946. január 20. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 71. old.

„Mi még ellenségeinket is szeretjük, mert Jézus és nyomában Szent István szerpap iskolájában ezt tanultuk. Ha valahol az életben, itt ezen a téren lehet igazán nagy az ember, aki legyőzi önmagát. De sokszor lecsepülik előttünk a középkort és mily törpék vagyunk mi a középkori ember mellett! A középkori Firenzében megöltek egy fiatal nemest. Az öccsének, János lovagnak, felforr a vére, ezért bosszú jár! Fegyveres lovasokkal űzi-hajtja a határban a tettest. Végre lobbot vethet a bosszú, mert egy vad szakadékban eléjük kerül. Körülfogják. A gyilkos letérdel, két kezével keresztet alakít, csak annyit mond: »Ma Nagypéntek van!« És János lovag lelkében lepereg a folytatás, ott a kereszten Jézus így imádkozott: »Atyám, bocsáss meg nekik!« A kard lehanyatlik, a bosszú kihűl, a gyilkost Jézusért testvérévé fogadja. Ez volt Gualberti Szent János önlegyőzése, amely jó volna, ha ma iskolát nyitna.”

1945. december 23. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 53. old.

„Az én vágyam: egymillió katolikus magyar család térdre ereszkedése és rózsalánca Mária felé határon innen, határon túl. Ez a lepantóinál és temesvárinál diadalmasabb erő; nincs éle emberek ellen, csak emberekért, javukra, megszentelésükre történik.”

1948. október 3. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 147. old.

„Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék, és úgy kérnék fel minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre. Az a család és az a nemzet, amely együtt imádkozik, együtt is marad, minden viharon, vészen át.”

1948. május 13. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 67-68. old.

„Imádkozzunk az egyéni lélek mélyén, a család szentélyében és hívek közösségében, a magyarság legyen az imádság nemzete. Imádkozzunk az áldott mindennapi kenyérért, a lelki kenyérért; Isten országáért, a gyűlölet távozásáért, a szeretet és béke szelleméért, az Anyaszentegyház szabadságáért és felmagasztalásáért, hazánk sorsának jobbrafordulásáért. Betlehem angyala suhanjon át itt: legyen béke a jóakaratú embereknek, és ebből fakadjon Istennek a dicsőség.”

1946. február 10. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 75. old.