Mindszenty breviárium

„Nemzedékek türelméből, bizalmából, tetteiből épül föl a nemzet jövője, nem siránkozásokból.”

A bíboros 1973. március 3-i levele in Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv, 81. old.

„Olyan időket élünk, amikor az egyéni keresztek egészen bevonulnak a köz nagy keresztjének az árnyékába. A bűnfolyam a világon, az országon nagy tény. Rajtunk, hívőkön áll, felülhaladja-e a szentség világa.

Ha a hitetlenség polgárjogot nyer, fölséges, nyilvános hitvallás kell. Ha ölnek, fajtalankodnak, lopnak, rágalmaznak és még csak nem is rejtik, sürgessétek és érvényesítsétek a két kőtábla polgárjogát. Ha van pöffeszkedő és szemérmetlen korrupció, legyen tógája a hódító útra induló tisztességnek is.

»Ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami szent, ami szeretetreméltó, ami jó hírt szerez, ami az erényhez és dicséretes fegyelemhez tartozik, azokról gondolkodjatok. Amiket tanultatok és vettetek, hallottatok és láttatok tőlem, azokat cselekedjétek és a békesség Istene veletek lesz.« »És akkor hozzátok jövetelünk nem volt hiábavaló.«”

1946. szeptember 15. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 192-193. old.

„A magyar nép is egy nagy család. Ezt a családias érzést ápoljuk egymás iránt! A bűn mondja: gyűlölet és osztályharc; Jézus mondja: szeretet és együttérzés!”

1947. június 8. in Beke Margit: Egyházam és hazám II.82. old.

„Kedves honfitárs! Hogy valaki milyen nemzetbelinek vallja magát, nem az dönti el, hol él vagy milyen embercsinálta politika rendszer melyik földről űzte el, hanem csupán az, hogy mit mond az embernek a saját szíve-lelke, érzésvilága.”

A bíboros 1972. augusztus 4-i levele in Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv, 69. old.

„Kennedy elnöknek olvastam egy könyvét a bátor politikusokról. Abban van ez a mondat: »Egy ember megteszi kötelességét, tekintet nélkül személyes hátrányára és ez minden: ez az alapja  az ember erkölcsének.« Szép és igaz gondolatnak tartom.” A politikusnak, a hatalmat gyakorló embernek mi a legkívánatosabb tulajdonsága? – hangzik a kérdés. Mindszenty válasza: „A tolerancia.”

Csonka Emil: A száműzött bíboros, 32. old.

A kommunizmus nemzetietlenségével és a szalmaláng lelkesedésű, csak szavakban testet öltő nemzeti gondolkodással kapcsolatban szemléletesen ír önmagáról harmadik személyben: „Úgy tudjuk: a zászlórombolókkal szemben szívesen mutatja az összetartozó zászlórudat és lobogót egyszerre; a csak lobogó nemzetit majd csak holttestére várja.”

Mindszenty Archívum

„Légy üdvözölve hazánk ifjúsága, biztató tavaszunk az ősz borújában! Üdvözlő szavatokból kérdés csendül felém: merre menjünk? Krisztus az az Út, amelyen járnotok kell, az az Igazság, amelybe öltöznötök kell. Ő az az Élet, amelyet élnetek kell az idők kavargásában is. Nehéz a hitvallás? Bízzatok! Aki mellett jártok, meggyőzte a világot! A gyűlölet kavargása lehet félelmetes, mint a kráterek világa, de hiszek a szeretet végső győzelmében! És hittel hirdetem: a mi eszményünk olyan Magyarország, amelynek alapja a valláserkölcs, támasza a nemzeti érzés, fiai és leányai hívők és magyarok!

Fac hoc, et vives! Tedd ezt és élni fogsz, magyar ifjúság, és él e haza! A Nagyasszony védelme alatt, Szent Istvánnak, Szent Imrének, Szent Margitnak és a többieknek lába nyomán járva, – ahogy oly gyakran kétszeresen imádkozzátok, énekelve mondjátok: – legyetek mindannyian egy-egy fundamentumkő, egy-egy biztos oszlop a hazában: tiszták, hősök, szentek! Ámen.”

1945. október 14. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 24. old.

„A jövőben nem alacsonyítjuk le magunkat azzal, hogy – mintha nem is magyarok volnánk, és az erkölcsi alapot felejtve – az idegenekkel versenyre kelve ócsároljuk nemzetünket. Nem, nem sietünk ezzel a más népek méltán megérdemelt megvetésére. Ha a nagy csákányütés alatt téged, Istenünket, a nagyhatalmú és irgalmas Nagyasszonyt, az Egyházat, az embertestvért, önnön halhatatlan lelkünket a tévelygések után megtaláljuk, a nagy megaláztatás még nemzeti javunkra és lelki üdvünkre válik.”

1947. február 10. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 16. old.

„A békekötésnek nem volt szerencsés előkészítése népünk meglevő és képzeleti hibáinak tervszerű, állandó és szinte központilag irányított hirdetése benn és künn. Rosszul viszi az ügyét az a vádlott, aki – még mielőtt kérdeznék – a jogos védelemre felkészülés helyett nyíltan ócsárolja önmagát. A nemzeti önérzetet szinte beteggé tette ez az áramlat, főként az írástudók árulásával. Ezt az árulást elkövették a nagy eszmények, az ország egészsége, de főként az erkölcsi felelősség ellen.”

1947. december 11. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 182. old.

„Az lehet magánügy, hogy felfelé vagy kétfelé fésüljük-e a hajunkat; húsevők vagy növényevők vagyunk-e: ez a másik embert és a társadalmat nem érinti. Már nem magánügy, hogy kiskertemben 200 palántánál több-e a dohányom; a törkölyt és szilvát a kisüstön finánccal vagy anélkül akarjuk-e kifőzni. Gondolom, a társadalomra az is legalább ennyire jelentős: van-e Isten, halhatatlan lélek? A kettőnek van-e kapcsolata? Van-e felebarát, avagy csak ordasok falkája vagyunk-e?”

1946. október 20. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 206. old.

„A vallás és erkölcs magánügy, a bűn viszont közügy lett.”

Boldogasszony Éve megnyitó 1947. aug. 15. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 101. old.

„A hivalkodó planéta ma a demokrácia, a népirány. Nos, itt nem keresünk sem keleti, sem nyugati demokráciát, hanem Isten népének, családjának tömörülését, egységét. Együtt van itt a hívő nép minden rétege, egyet sem vetünk ki. A pártoskodás a társadalmat felbontja földművelőkre, munkásra stb. Az Egyházközség egyesít Krisztusban és titokzatos testében, az Egyházban. A tömegesítés ellenében az Egyház az egyén, az ember, a család jogait hirdette. Ma sokat számít a taglétszám a politika vonalán. A minőség nem is nagyon fontos. Az Egyház mindenkor igényelte a minőséget is.”

Mindszenty József: Amit a viharesztendő sürget, az Új Emberben az egyházközségek szerepéről megjelent cikkéből in Mindszenty József: Emlékirataim, 77. old.