Michel Quoist Így élni jó

Az őszinte dicséretnek mágikus hatalma van. Ha azt akarod, hogy a másik fejlődjék, dicsérd őszintén. Ez mindig lehetséges. Vizsgáld a másikat, lásd meg tehetségét, képességeit, világíts rá azokra. Sok jó tulajdonsága el van ásva hanyagsága, vagy bátortalansága folytán. Ha visszaadod ezeket neki, ha felfeded előtte, megmented őt, mert Isten elítéli azokat, akik véka alá rejtik tehetségüket. Ha a másik képességeit kutatod, dicséred, nem képmutató hízelgő vagy, hanem Istent imádod. Ha hittel, kegyeletes lelkülettel közeledsz a másikhoz, útban vagy Isten felé, inert Ő az, aki minden egyes emberben elhelyezte ajándékait.

A másik mindig hajlamos arra, hogy azzá legyen, akinek gondolod, és akinek mondod. Ha igen rosszul ítélsz valakiről, alig érdemes megkísérelned, hogy hatást gyakorolj rá. Mielőtt közelednél hozzá, változtasd meg róla alkotott ítéletedet.

Sose gondold, hogy fölötte állsz a másiknak, hanem gondold: ő áll fölöttem bizonyos szempontból. Az első esetben tönkreteszed a másikat, a másodikban felbátorítod és gazdagítod.

Szeress, bízzál, csodálj kézzelfoghatóan. Nem elég, ha szívedben elrejted érzéseidet. Fejezd ki érzelmeidet! A másik a hallgatást mindig rosszallásnak fogja fel, s minél gyengébb, annál jobban elcsüggeszti ez a hallgatás. Azt gondolja: ,,nem sokra becsül'', ,,tehetségtelennek, fejlődésképtelennek tart'', ,,megvet'', ,,biztosan undorodik tőlem'', és hamarosan keserűségében azt következteti: ,,alapjában véve, igaza van''.

Ha hatni akarsz a másikra, kezdd azzal, hogy őszinte szeretetet tanúsítasz iránta, mert különben nem tudod előre vinni. Azután bármi történjék is, bízzál benne. Végül csodáld meg, hiszen mindig van a másikban valami csodálatraméltó.

A másik rendkívül érzékeny környezetének bírálatával szemben. Közönyük, bizalmuk hiánya, és még inkább megvetésük bénítóan hat reá, tehetetlenségre ítéli.

Hatni akarsz a másikra? Tartsd szem előtt az arany szabályt: ne légy soha negatív, légy mindig pozitív.

Sok jó szándékú emberről tudunk, aki hatni akar a másikra. De akárcsak a vitában, már az indulásnál rosszul viszonyul a másikhoz. Mielőtt azzal foglalkoznának, hogy mit mondjanak, mit tegyenek, önmaguk felé kell fordulniuk. Kik ők és hogyan látják a másikat? Aki felsőbbrendűnek érzi magát mindenben, hatástalanságra van ítélve. Akiben csak szánalom van a másik iránt, az ne is mutatkozzék előtte. Csak az alázatos érhet el sikert, aki kész arra, hogy szeressen és mindenkor felfedezze a másikban azokat a talán még eltemetett értékeket, melyeket Isten helyezett beléje.

Vallási igazságról van szó? Akkor ne felejtsd el soha, hogy a kereszténység nem okoskodások és eszmék segítségével bizonyítható, mert az elsősorban nem tan, hanem egy személy. Az igazság Jézus Krisztus. Jézus Krisztusról nem vitatkozhatunk. Őt befogadjuk. ,,A vallásról vitatkozni'' elsősorban annyi, mint tanúbizonyságot tenni Jézus Krisztusról és a másikat segíteni abban, hogy találkozzék Vele.

Ha eredményes vitát akarsz, feledkezz meg önmagadról, tiszteld a másikat, ne játszd a gazdagot, aki alamizsnát ad a szegénynek, menj eléje mint barátod elé, csatlakozz hozzá és vele együtt fedezd fel az igazságot.

Gyakran a másik kész volna elfogadni ,,az'' igazságot, de elutasítja a ,,te'' igazságodat. Miért sajátítod ki az igazságot? Hiszen az tőled függetlenül létezik; ha magadnak sajátítod ki, tíz közül kilenc esetben csak elhomályosítod.

Mindenkivel megtörténik, hogy megváltoztatja a véleményét, sőt néha egészen váratlanul; nagyon ritkán változtatunk azonban véleményt olyan irvelés hatására, mely minket mindenáron meg akar győzni. Még akkor is, ha valódi igazságérzetből elhatározod, hogy meggyőzöl valakit, ne mondd: kimutatom, hogy téved, inkább azt: segítem, hogy ő maga fedezze fel az igazságot.