32512 ima található a honlapon, összesen 45926 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!
Megszentelt tér - mindennapi imádság a világhálón
Sosem vagy egyedül, mikor imádkozol. Az egész világot behálózó, imádkozó közösség tagja vagy.
A Megszentelt tér a Jézus Társasága írországi tartományának munkája. www.szentter.com
"Megszentelt teret" alakíthatunk ki mindennapjainkban, mintegy 10 percet szánva imádságra: itt és most, a számítógép előtt ülve, a képernyőn megjelenő útmutatások és a napi olvasmányokból választott szentírási szöveg segítségével.
A Megszentelt teret az ignáci lelkiségre alapozva állítottuk össze. Loyolai Szent Ignác a 16. században élt baszk szerzetes, akinek a meglátásai Isten működéséről az emberi lélekben évszázadokon át rengeteg embernek jelentettek és jelentenek fogódzót.
A Megszentelt tér a Jézus Társasága írországi tartományának munkája. A Jezsuita Kommunikációs Központ kezdeményezésére született Írországban, 1999-ben. A honlap magyar fordítása 2006. óta működik.
Mikor visszatérek mindennapi munkámhoz,
emlékeztess Uram, hogy Te mindig mellettem vagy.
Sohasem szűkölködöm.
Jn 1,35-42
Másnap megint ott állt János két tanítványával, s mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” E szavak hallatára a két tanítvány Jézus nyomába szegődött. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit akartok?” Így feleltek: „Rabbi – ami annyit jelent, mint Mester –, hol lakol?” „Gyertek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek vele, megnézték, hol lakik, s aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott. A kettő közül, aki János szavára követte, az egyik András volt, Simon Péter testvére. Reggel találkozott testvérével, Simonnal, s szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet”, s elvitte Jézushoz. Jézus ráemelte tekintetét, s így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfa, azaz Péter lesz a neved.”
"Maradjatok itt, és virrasszatok velem!" A te szavaid, Uram, tanítványaidhoz, szenvedésed és halálod előtt. Tudom, Uram, hogy mindig mellettem maradsz, és virrasztasz velem életem minden napján.
Megköszönöm Istennek ezeket a perceket, amiket egyedül tölthettem Vele,
és azokat a kegyelmeket, amiket ima közben kaptam.
Segíts, Uram, hogy egyre inkább tudatában legyek jelenlétednek.
Taníts, hogy felismerjem jelenlétedet másokban.
Tölts hálát a szívembe, mikor mások gondoskodása közvetíti felém szeretetedet.
Mk 2, 13-17
Megint kiment a tó partjára. Az egész sokaság hozzá ment, ő pedig tanította őket. Ahogy a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte. Lévi házában asztalhoz telepedett. Sok vámos és bűnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak. Követték őt a farizeusok közül való írástudók is, és amikor látták, hogy bűnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: „Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bűnösökkel?” Jézus meghallotta és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.”
Milyen érzések törnek fel bennem, mialatt imádkozom, és Isten igéjén töprengek?
Elképzelem, hogy Jézus itt ül vagy áll mellettem, és megosztom vele érzéseimet.
Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele.
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.
Isten jelenlétére gondolok körülöttem, bennem.
A világegyetem, a nap és a hold, a Föld,
minden egyes molekula és atom, az összes létező Teremtője,
Isten benne van minden szívdobbanásomban.
Vajon felismerném, ha Isten mondani akarna nekem valamit?
Észrevenném, ha biztatni akarna, vagy valami feladattal szeretne megbízni?
Kegyelemért imádkozom, hogy félretegyem, ami foglalkoztat,
és megnyíljak Isten üzenetének befogadására.
Milyen csodálatos, hogy képesek vagyunk belépni a Te jelenlétedbe!
Akármennyi legyen is az idő.
Akármelyik országban járjak is éppen.
Csak a nevedet kell a számon kiejtenem.
Mk 2, 1-12
Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét.
Közben odahoztak hozzá egy bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.”
Ült ott néhány írástudó is. Ezek így gondolkodtak szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?”
Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt tehát hozzájuk: „Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!”
Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked: Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!”
Az felkelt, fölvette ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott. Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk még ilyet sohasem!”
A te saját szavaid tanítottak meg imádkozni, Uram. A csodálatos Miatyánkban minden benne van, amit mondani szeretnék.
Megköszönöm Istennek ezeket a perceket, amiket egyedül tölthettem Vele,
és azokat a kegyelmeket, amiket ima közben kaptam.
Minél többször fordulunk az Úrhoz, annál jobban érezzük a jelenlétét.
Napról napra közelebb vonz minket szerető szívéhez.
Kérem a kegyelmet, hogy el tudjam ereszteni
azt, ami foglalkoztat,
és nyitott szívvel fogadjam Isten kéréseit.
Hagyjam, hogy szerető Teremtőm formáljon és vezessen.
Mikor arcomon a nap melegét érzem, tudatosítom, hogy jelen vagy a világunkban.
Mark 1:40-45
Egy leprás jött hozzá, térdre borult előtte, s így kérte: „Ha akarod, megtisztíthatsz.” Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. De Jézus szigorúan ráparancsolt s elküldte, ezt mondva neki: „Vigyázz, ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik.” Ám az, alighogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá.
Milyen érzések törnek fel bennem, mialatt imádkozom, és Isten igéjén töprengek?
Elképzelem, hogy Jézus itt ül vagy áll mellettem, és megosztom vele érzéseimet.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek,
Miképpen kezdetben,
most és mindenkor,
és mindörökkön örökké.
Minél többször fordulunk az Úrhoz, annál jobban érezzük a jelenlétét.
Napról napra közelebb vonz minket szerető szívéhez.
Szent Ignác szerint egy vastag, alaktalan fatörzs
sosem hinné el, hogy csodálatra méltó
szobor válhatna belőle,
és sosem adná meg magát a szobrász vésőjének,
aki a maga zsenialitásával látja benne a mesterművet.
Isten kegyelmét kérem, hogy hagyjam magam szerető Teremtőm keze által formálódni.
„Mindennek megvan a maga helye és ideje" - szoktuk mondani.
Uram, segíts, hogy mindig vágyódjam arra, hogy a jelenlétedben időzzek. Add, hogy mindig meghalljam hívásodat.
Mark 1:29-39
A zsinagógából Jakabbal és Jánossal együtt egyenesen Simon és András házába ment. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Ezt azonnal elmondták Jézusnak. Odament hát hozzá, s kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik.
Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és az ördögtől megszállottakat. Az egész város az ajtó elé gyülekezett. Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda.
Hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. Simon és társai utánamentek, hogy megkeressék. Amikor megtalálták, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.” De ő így válaszolt: „Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem ki.” S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek,
Miképpen kezdetben,
most és mindenkor,
és mindörökkön örökké.
Segíts, Uram, hogy egyre inkább tudatában legyek jelenlétednek.
Taníts, hogy felismerjem jelenlétedet másokban.
Tölts hálát a szívembe, mikor mások gondoskodása közvetíti felém szeretetedet.
Mk 1, 21-28
Betértek Kafarnaumba. Itt szombaton mindjárt elment a zsinagógába és tanított. Tanításával ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
A zsinagógájukban volt egy tisztátalan lélektől megszállt ember. Ez rögtön ilyeneket kiabált: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje.” Jézus ráparancsolt, így szólva: „Hallgass és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiabálás közepette kiment belőle. Mindnyájan elcsodálkoztak. „Ki ez? – kérdezgették vitatkozva egymástól. Tanítása egészen új, s akkora a hatalma, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki.” Hamarosan elterjedt a híre Galilea egész vidékén.
Jó Uram, légy mindig mellettem.
Növeld szívemben a bizalmat.
Köszönöm, hogy szeretsz.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek,
Miképpen kezdetben,
most és mindenkor,
és mindörökkön örökké.
Segíts, Uram, hogy megnyíljak most Feléd,
tegyem félre világi gondjaimat.
Töltsd fel gondolataimat békességeddel, szereteteddel.
Szabadságra teremtettél, Uram.
Add, hogy Szentlelked irányításával szabadon kövesselek.
Olts vágyat a szívembe, hogy egyre jobban megismerjelek és megszeresselek.
Mk 1, 14-20
János elfogatása után Jézus Galileába ment, s ott hirdette az Isten evangéliumát és mondta: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.”
Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András – halászok lévén – épp hálót vetnek a vízbe. Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” Rögtön otthagyták hálójukat és követték. Alig ment valamivel tovább, megpillantotta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálót szedték rendbe a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában, és a nyomába szegődtek.
Néha elgondolkodom, mit mondanék neked, Uram, ha személyesen találkoznánk.
Azt hiszem, így szólnék: Köszönöm, Uram, hogy mindig velem voltál.
Biztosan tudom, hogy voltak idők, amikor válladon vittél.
Amikor a Te erődből jutottam túl az élet nehéz szakaszain.
Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele.
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.
Jelen lenni azt jelenti, hogy akként jövök, amint vagyok, és megnyílok a másik előtt.
Abban a pillanatban, amikor ideértem, Isten jelen volt, már várt engem.
Isten mindig előttem érkezik, jobban vágyik a velem való találkozásra,
mint a legjobb barátom.
Időt szánok rá, hogy köszöntsem szerető Istenemet.
Uram, nem akarom a szabadság ajándékát magától értetődőnek venni.
Megáldottál a lélek szabadságának ajándékával. Töltsön el a Lélek a Te békéddel és örömöddel.
Mikor visszatérek napi tennivalóimhoz, emlékeztess, Uram, hogy Te mindig mellettem vagy. Nem kell soha kétségbeesnem.
Mk 1, 7-11
Abban az időben Keresztelő János ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!” Ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban. És mindjárt, amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az égből pedig szózat hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!”
Beszélni kezdek Jézushoz az evangéliumi szakaszról, amit most olvastam.
Melyik része érintett meg? Talán eszembe jut valami, amit nemrég hallottam, egy baráti beszélgetés, vagy egy történet, amit olvastam. Ha így van, segít-e ez az emlék, hogy felismerjem, milyen üzenete van számomra a mai evangéliumnak?
Megköszönöm Istennek ezeket a perceket, amiket egyedül tölthettem Vele,
és azokat a kegyelmeket, amiket ima közben kaptam.
A szabadság nagyszerű ajándékát adtad nekem, Uram.
Add, kérlek, hogy megszabaduljak a rasszizmus és intolerancia minden formájától.
Tudatosítsd bennem, Uram, hogy a Te szerető szemedben mindnyájan egyenlők vagyunk.
Mk 6,34-44
Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késő van. Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." Ő azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. Mindenki evett és jól is lakott. A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele. A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.
Jézus, Te mindig szívesen láttad a gyermekeket, amikor a földön jártál. Tanítsd meg, hogyan bízzam Benned gyermeki egyszerűséggel. Hogyan éljek abban a tudatban, hogy sosem fogsz elhagyni.
Megköszönöm Istennek ezeket a perceket, amiket egyedül tölthettem Vele,
és azokat a kegyelmeket, amiket ima közben kaptam.
Megállok egy percre,
elgondolkodom Isten életadó jelenlétén
minden porcikámban, mindenben, ami körülvesz,
életem egészében.
Kapcsolatok hálójában élek: kötődöm a természethez, emberekhez, Istenhez.
Átgondolom e kapcsolatokat, és hálát adok az életért, ami árad belőlük.
Találok elvékonyodott vagy megszakadt szálakat - van, amit sajnálok, de dühöt, csalódást is érezhetek.
Imádkozom a belenyugvás és a megbocsátás ajándékáért.
Mk 6,34-44
Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késő van. Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." Ő azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. Mindenki evett és jól is lakott. A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele. A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.
Saját szavaiddal tanítottad meg, hogyan imádkozzam.
A szépséges „Mi Atyánk"-imádság mindent magába foglal, amit mondani szeretnék.
Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam.
Mindig jólesik együtt lenni barátokkal.
Mikor Hozzád jövök, Uram,
tudom, hogy Teremtőm jelenlétében vagyok.
Szeretetből teremtettél.
Hajszálaim számát is ismered.
Veled lenni a legjobb, Uram.
Uram, arra teremtettél, hogy szabadságban éljek.
Ezt az adományt gyakran nem becsülöm kellőképpen.
Mutasd meg, hogyan éljek a Tőled kapott szabadságban,
tiszta szívvel, Benned való teljes bizalommal.
Jézusom, eszembe jut szenvedésed a Getszemáne kertben.
Hányszor válaszoltál kiáltásomra, mikor szenvedésemben Hozzád fordultam!
Add, hogy mindig segítsek, mikor megkérnek rá.
Mt 4,12-17.23-25
Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére. Így beteljesedett Izajás próféta szava: „Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek.” Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. „Tartsatok bűnbánatot – hirdette –, mert közel van a mennyek országa!”
Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, hirdette országa evangéliumát, s gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép közt. Híre elterjedt egész Szíriában. Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket. Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
"Maradjatok itt, és virrasszatok velem!" A te szavaid, Uram, tanítványaidhoz, szenvedésed és halálod előtt. Tudom, Uram, hogy mindig mellettem maradsz, és virrasztasz velem életem minden napján.
Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele.
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek"- mondja az Úr.
Milyen csodálatos kitüntetés, hogy a Mindenség Ura arra vágyik, hogy bejöjjön hozzám.
Örömmel fogadom Őt.
Kereszthaláloddal szabaddá tettél.
Boldogan és szabadon élhetek, a haláltól való félelem nélkül.
Irgalmad nem ismer határokat.
Szerető Teremtőm jelenlétében
őszintén számbaveszem érzéseimet,
az elmúlt nap magaslatait, mélységeit, és azt, ami átlagos volt.
Felfedezem-e Isten jelenlétét valamiben?
Mt 2, 1-12
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Nem mindig jönnek könnyen a szavak, Uram.
Nézz a szívembe, látni fogod a békesség utáni vágyódást.
Vigyázz rám, Uram.
Tudom, hogy mindig mellettem vagy.
Megköszönöm Istennek ezeket a perceket, amiket egyedül tölthettem Vele,
és azokat a kegyelmeket, amiket ima közben kaptam.
Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."