103346 ima található a honlapon, összesen 247051 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Sajgó Balázs atya elmélkedése

Sajgó Balázs atya elmélkedése
Hetente frissül

Sajgó Balázs atya, a gyulafehérvári érsekség Caritas szolgálatának lelki igazgatója elfogadta a Vatikáni Rádió magyar szerkesztősége felkérését, hogy ő legyen a következő három liturgikus év vasárnapi evangéliumainak magyar rádiós prédikátora.

Krisztus Király vasárnapján búcsút vett a hallgatóktól Martos Balázs atya, aki hat éven át elmélkedett a szentírási szövegekről. Az új egyházi év elején a stafétát Janka Ferenc filozófus, teológus, főiskolai tanár veszi át, aki a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán fundamentális teológiát és dogmatikát tanít, emellett a Szegedi Gál Ferenc Egyetem filozófia tanszékvezetője.
 

Sajgó Balázs atya elmélkedése TemplomtakarításNagyböjt 3. vasárnapja

Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

Márc
01
Sajgó Balázs atya elmélkedése Templomtakarítás Nagyböjt 3. vasárnapja
Kéz
Ha nem azért teljesítem az isteni parancsokat, mert kell, hanem azért, mert szeretem Őt, Aki azokat adta, akkor más íze lesz vallásos cselekedeteimnek. Ha szeretem Istent, parancsait alapból megtartom: nem követelményként élem meg, hanem Iránta való szeretetem következményeként.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Egy fiatalember őrült sebességgel száguldott az úton százhatvan km/h-s sebességgel, amikor megállította egy rendőr és nagyon emberségesen közölte: tudomása van arról is, hogy mostanában többször állították meg gyorshajtásért. A sofőr azzal mentegetőzött, hogy mindig azért siet haza, mert ő családapa és otthon vár rá a felesége és három gyermeke. 

A rendőr visszament autójához, írt valamit, aztán visszajött, és a sofőr első döbbenete az volt, hogy nem büntetőcédulát kapott, hanem néhány sort, és visszakapta a könyvét is. A rendőr ezután elköszönt, beült az autójába és elhajtott.

A sofőr izgatottan nyitotta ki a cédulát, amelyen a következő sorok álltak: „Kedves barátom! Volt egy kislányom, akit hatévesen elütött egy autó. Kitalálhatod, ki volt: egy gyorshajtó. Pénzbírság, két év a fogházban és az illető szabad volt; mehetett haza magához szorítani a kislányait, mind a hármat. Nekem csak egy volt, és most várnom kell a mennyországig, amíg újra megláthatom. Ezerszer próbáltam megbocsátani annak az embernek, és ezerszer gondoltam, hogy meg is tettem. Lehet, hogy így van, de újra és újra meg kell tennem. Most is. Imádkozz értem, és hajts óvatosan: nekem egy kisfiam maradt.

A sofőr nem tudott egy ideig elindulni, bármennyire is sietős volt neki addig. Nagyon szégyellte magát, ledöbbent, fejét a kormányra engedte, és elsírta magát. Aztán úgy imádkozott, mint ahogy addig régen nem, a rendőrért és a családokért, aztán megilletődve ment haza – lassan hajtva. Otthon szorosan ölelte át feleségét és három gyermekét…

Kialakult jó és rossz szokásaim észrevétlenül növekednek bennem és egyre inkább befolyásolnak, irányítanak a tudattalanból. Annyira meg lehet szokni a rosszat is, hogy észre sem veszem és az uralkodik el bennem, közben átalakul viselkedésem és magatartásom.

Amit gyakorlok, az épül be életembe.

Ha nem azért teljesítem az isteni parancsokat, mert kell, hanem azért, mert szeretem Őt, Aki azokat adta, akkor más íze lesz vallásos cselekedeteimnek. Ha szeretem Istent, parancsait alapból megtartom: nem követelményként élem meg, hanem Iránta való szeretetem következményeként. Azért válaszolok Neki imában, mert szeretem Őt, és nem azért, mert parancsba kaptam! Azért szeretem embertársaimat és magamat, mert ők is Isten képmásai, ahogy én is az vagyok. Azért mondok le valamiről, mert szeretem a másik embert és Istent. Az Isten képmását keresem és szeretem a másikban. Mennyire más lenne Vele való kapcsolatom!

Így fokozatosan kitisztulna az a templom, ami az enyém. A testem, amely a bennem lakó Szentlélek temploma.

Amikor Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, akkor külső cselekedetével befelé irányít és segíteni akar, hogy én is felismerjem rossz szokásaimat és az Ő segítségével elengedjem azokat. Rá akar döbbenteni arra, hogy rossz szokásaim hová vezetnek. Isten házát, a bennem lakó Szentlélek templomát ne tegyem vásárcsarnokká, hanem szeretettel figyeljek magamra, külsőmre és belsőmre egyaránt. Figyeljek érzéseimre, szavaimra, mert amire sokat figyelek, az alakul ki bennem.

Nagyböjt különösen is az önmagamba nézésre szeretné irányítani a figyelmet. Figyeljek többet befelé, s ha valami kellemetlen, akkor hagyjam, hogy Jézus kiűzze onnan mindazt, ami nem odavaló.

Sokszor milyen nehéz kimondani azt, amit évekig hordozok magamban.

Egyszer egy férfitársaságban valaki a gyónás fölöslegességét hangsúlyozta és évek óta nem is gyónt. Közben keményen elítélte azokat, akik gyónnak, azokat nevezte a legbűnösebbeknek. S amikor egy bizonyos bűn szóba került, akkor egyik társának véletlenül szaladt ki a száján: mindenki tudja, hogy e téren te vagy a legbűnösebb.

Aki bizonyos hibákat sorozatosan elítél másokban, azzal neki is baja van.

Ne bízzam el magam és ne is féljek elindulni, kimondani, néven nevezni, bevallani. Ha kimondom, azzal elindultam a szabadulás útján és tisztul testem – a Lélek temploma is.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése IstenarcNagyböjt 2. vasárnapja

Napi Ima15 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
23
Sajgó Balázs atya elmélkedése Istenarc Nagyböjt 2. vasárnapja

Híd a folyón

A próbatételben tehát Isten nem elvenni akar valamit, hanem adni, éspedig önmagát. A próbatétel minden esetben Istenhez és a világhoz való viszonyomat tisztázza. Aki valóban Istené, azt a próbatétel nem szakítja el Tőle, hanem még jobban hozzáköti. Ebben is segíthet a nagyböjti szentidőszak.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Teljesen tudatában vagyok, hogy a nagyböjti szent időszaknak több meghatározása is van. Elmúlt héten belső útnak neveztem, amelyen – Istennel járva – megismerhetem Őt és az Ő fényében helyesen ismerhetem meg magamat is. Ezen a belső úton, vagy az Istennel együtt végzett „önismereti képzésen” fokozatosan megtisztulnak a Róla alkotott korábbi képek és elképzelések – és ezzel párhuzamosan tisztábban látom, láthatom meg a másik ember arcát és saját arcomat is. Ez a belső munka nem ér véget – nem érhet véget! – a földi életben. Ezért a szent időszak sűrű foglalata az emberi életútnak.

Megteszem a magam részét, elindulok, ahogy Ábrahám is tette – isteni hangtól ösztönözve. Elhagyom a régi énemet és életemet, hogy megtaláljak egy újat. Segítséget kérek Istentől, hogy egyre tisztábban lássak. Segítség! – kiáltom sokszor magamban, máskor hangosan – és segít az Ég.

Henri Boulad SJ egyik beszámolójában leírja, hogy szerzetes-papi hivatását nagyon fiatalon, 16 évesen kapta. Volt két hitetlen nagybátyja, akik fiatal korukban a legjobbak közé tartoztak a kairói jezsuita iskolában, de ateisták lettek. Ezek kételkedni kezdtek fiatal kisöccsük hivatásában és próbálták meggyőzni őt, hogy túl korai döntésében nincs semmi garancia és talán tíz év múlva meg fogja bánni. "Ez lehet, hogy így lesz" - mondta nekik az ifjú Henri - "de azt most biztosan tudom, hogy be kell lépnem a Rendbe." "Garancia nélkül is tudtam, hogy kockázat volt, - írja magáról Boulad - ami azonban világos volt számomra az az, hogy megláttam egy csillagot az égen és világos volt számomra, hogy ez az én utam. A csillag és közöttem lehet, hogy hegyek vannak, óceánok és szakadékok léteznek, nem tudom, de láttam, és azt mondtam: Követni akarom ezt a csillagot. A hogyan nem számít, a csillag a fontos. Olyan sok ember van, aki mindig azt kérdezi: Hogyan, hogyan, hogyan? Pedig nincs is csillag előttük…".

Az engem felülmúló személyes Isten felemel, amikor megtorpanok a sötétben és nem látom a csillagot, amelynek hatására egykor elindultam.

Ábrahám is vakon követi az utasításokat, még egyetlen fiát is feláldozná, amikor világossá válik számára, hogy Isten nem ezt az áldozatot kéri tőle, ahogy a környező népek istenei kérik. Ábrahám istenképe tisztul.

Megérti azt, ami az Újszövetség istenképében számomra már világos lehet, Jézusnak köszönhetően: Isten nem öli meg a fiát sem. Jézus, a Fiú önként és teljesen szabadon adja oda életét és mutatja meg az önátadás útját. A lemondás, az áldozat értelme ugyanis az, hogy beleviszem magamat, önként és szabadon. Ez az isteni megváltás útja. Jézus azért ilyen, mert Atyja is ilyen: önmagát adja!

A próbatételben tehát Isten nem elvenni akar valamit, hanem adni, éspedig önmagát. A próbatétel minden esetben Istenhez és a világhoz való viszonyomat tisztázza. Aki valóban Istené, azt a próbatétel nem szakítja el Tőle, hanem még jobban hozzáköti. Ebben is segíthet a nagyböjti szentidőszak.

A szenvedést, a megpróbáltatást csak az tudja elviselni, aki tudja, hogy megdicsőülés is van. Csakis így van értelme a kockázatok vállalásának, annak a hitnek, amely a lehetetlenben hisz. Mert minden lehetséges annak, aki hisz. Mindaz, ami lehetetlennek tűnik - létezik és megvalósul. Ahogy valahol olvastam: nem szabad eldobni a vasúti jegyet, amikor alagútba visz a vonat, mert majd kijön a másik végén.

A megpróbáltatás sötétségéből mindig felragyog a világosság, ha tudom: nem vagyok egyedül. Ez a hit tudása. Nemcsak információként tudom, hanem át is engedem az irányítást Neki. Teszem ezt nem feladva, hanem átadva önmagamat. Így ragyog fel a fény. A nagyböjtben is.

Ha elhiszem, hogy mi vár rám, pontosabban ki vár rám, amit Jézus magából az apostoloknak megmutat, akkor könnyebb lesz a kitartás, állhatatosabb tudok maradni és így szép életet élhetek – a szenvedések mellett és ellenére is!

Átadom az irányítást?

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Önismeret IstennelNagyböjt 1. vasárnapja

Napi Ima13 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
16
Sajgó Balázs atya elmélkedése Önismeret Istennel Nagyböjt 1. vasárnapja

Útjelző nyilak

A Szent Negyvennap egy kívülről érkező meghívás, hogy elinduljak egy belső útra. Sok embernél egy zarándoklattal kezdődik, másoknál lelkigyakorlattal vagy éppen egy kerékpártúrával. Így van a lelki életben is: senki sem tudja az út elején, mi a feladata, ahhoz el kell indulni…
 

Ha a nagyböjti időszakot olyan embernek kell meghatároznom, aki csak a böjtölést és az önmegtagadást érti alatta, vagy olyannak, aki még nem érzi magát közel Istenhez, de „modern embernek” érzi és tartja magát, akkor azt mondom neki: a nagyböjt „Önismereti Képzés Istennel”. Isten ugyanis arra hív meg, hogy jobban megismerjem Őt és Őáltala magamat is!

A nagyböjti út, a most kezdődő Szent Negyvennap is újabb lehetőség önmagam mélyebb megismerésére. Az emberi tudás eszközei kétségtelenül nagy segítséget nyújthatnak, de a nagyböjti időszaknak az a többlete, hogy a Szentlélekkel és a Szentlélekben járhatok, Aki nemcsak belső mélységeim feltárásában segít, hanem végig is vezet ezen a „képzésen” és nem hagy magamra. Persze ehhez szükséges folyamatosan kérnem és tudatosítanom az Ő Jelenlétét. Önmagam megismerésének útján nem járhatok egyedül, mert akkor nem bírom meg a pusztát.

A puszta lehet ugyan fizikai hely is, ahova elvonulok, hiszen jobban lehetővé teszi a belső utat, de mindenképp egy olyan állapot megélését és átélését jelenti, amelyet csak a Szentlélekkel lehet megbírni és sokszor bizony éppen csak „kibírni”.

Márk evangélista röviden és tömören fogalmazza meg mindezt, amikor kihangsúlyozza, hogy a Szentlélek ösztönzi, a Szentlélek viszi, vezeti Jézust is a pusztába (Mk 1,12).

Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

A Szent Negyvennap egy kívülről érkező meghívás, hogy elinduljak egy belső útra. Sok embernél egy zarándoklattal kezdődik, másoknál lelkigyakorlattal vagy éppen egy kerékpár túrával. Mustó Péter SJ atya mesélte el, hogy amikor fiatalok voltak, az ő bátyja érettségi után négy márkával a zsebében és egy biciklivel elindult egy 200 km-es útra. Eljutott Münchenbe, ahol spanyol állami ösztöndíjat szerzett, megtanulta a spanyol nyelvet és eljutott Madridba, ahol ledoktorált. Nem tudta útja elején ő sem, hogy egy biciklizésből milyen karriert fog befutni… Így van a lelki életben is: senki sem tudja az út elején, mi a feladata, ahhoz el kell indulni…

A különféle képzések és tudományok nagyon fontos segédeszközök önmagam tisztán látásában, de a Szentlélek vezetése és ereje nélkül, gyakorlat nélkül csak az elméleti tudás marad.

Egy ételrecept felolvasása még nem enyhíti az étvágyat.

Az Istennel bejárt önismereti úton nemcsak az akadályokat ismerhetem fel, hanem a félrevezetést is megtapasztalom.

A kísértés rajtam, egész lényemen, a lélek mélyének rétegein keresztül érkezik el tudatomig és közben alattomosan beszivárog gondolataimba, érveléseimbe, tudatalattimba, és egyszer csak úgy jelentkezik, mint egy nagyszerű ötlet. Ez a megtévesztés. S amikor „beöltözik”, keresztet is tehet a nyakába. Nem a hátán hordja, mint az Emberfia, hanem a nyakán. Azaz: ámítóan, kegyesen tud beszélni, érvelni. Ez a sötét erő nem Isten-tagadó, hanem Isten-ellenes!

A kísértést úgy ismerem fel magamban, ha a három félrevezető és megtévesztő szót érzem bensőmben és aztán gyorsan megjelenik gondolati szinten is: HA, AKKOR és KELLENE.

HA a te Istened mindenható Isten, AKKOR neked több pénzed KELLENE legyen, és magasabban KELLENE állnod mások felett. Vagy: HA Isten a te Istened, AKKOR „istenesebben” KELLENE mennie a dolgaidnak. Ilyen és hasonló érzések és gondolatok, amelyekben ez a három szó egymásra épül. HA, AKKOR, KELLENE.

Mindenki maga tudja, hogyan tevődik össze életében ez a három félrevezető szóra épülő megtévesztés, elterelés. Így terelődik el figyelmem a lényegről. Így térek le önmagam helyes megismerésének útjáról.

Járjam a Szentlélekkel ezt az utat. Teremthetek külső körülményeket is, hiszen azok elősegítik a belső út járását. Tegyem ezt Istenért, önmagamért jókedvvel, hogy másnak se menjen el a kedve tőlem. Ne lássák, hanem kívánják meg ezt a fajta böjtölésemet!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes gyógyulásÉvközi 6. vasárnap

Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
09
Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes gyógyulás Évközi 6. vasárnap

Kérő kéz

Lelki és testi betegségeim kialakulásában jelentős szerepe van emberi makacsságomnak, annak, amikor mindenáron kézben akarok tartani mindent és mindenkit. A lélek mélyén meg kell történnie saját akaratom elengedésének. Ez nem azt jelenti, hogy feladom a vágyat, hanem átadom magam az isteni akaratnak.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

A lepra Jézus korában rettegett ragályos betegség volt és aki megkapta, azt kizárták a közösségből. A betegség egyik formájában göbös csomók jelentkeznek a bőrön, mely az arcot eltorzítja, a másik formájánál a betegség az idegeket támadja meg, lehalnak a tagok és ízenként esnek le. Gyógyulás alig volt lehetséges, s ha mégis megtörtént, a megtisztultnak meg kellett jelennie a templomban, ahol megállapították a gyógyulást, azután áldozatot mutatott be. Így vették vissza a vallási és nemzeti közösségbe Mózes előírásai alapján (vö. Lev 13,1-2.44-46).

Az evangéliumban egy ilyen leprásról olvasunk, aki bátor lépést tesz Jézus felé és egyezteti akaratát Jézus akaratával. Elege volt a betegségéből – most már készen áll a gyógyulásra.

Igen, készen áll – mert amikor azt mondom, hogy akarok valamit, még nem biztos, hogy készen is állok lelkem mélyén. Bármennyire hihetetlen, de még lehet ott valami, ami visszatart és ezért hosszabb időtartamú egy lelki vagy testi betegségem.

A szóban kifejezett akarat és vágy csak akkor képes kifejteni teljes hatását, ha a szív és lélek mélyén is őszinte ez a vágy. Az igazság az, hogy amíg nem fizetem be a tanulópénzt, vagyis nem tanulok meg egy leckét, amelyre egy betegség vagy szenvedés tanít meg, addig nem tudok meggyógyulni teljesen. A gyógyulás egyik feltétele, hogy lelkem mélyén is akarjam, ne csak szavaim kinyilvánításával.

A gyógyulás másik feltétele paradox módon az, ha görcsösen akarom azt. A görcsre az ég nem tud válaszolni – hallottam az egyik filmben már nagyon régen. Amikor a leprás ember végre egyezteti akaratát Jézus akaratával, akkor már nem görcsösen ragaszkodik gyógyulásához, hanem – pontosan azért, mert képes végre elengedni a görcsösséget – elengedi saját akaratát és így találkozik az emberi akarat az isteni akarattal.

A lélek mélyén meg kell történnie saját akaratom elengedésének. Ez nem azt jelenti, hogy feladom a vágyat, hanem átadom magam az isteni akaratnak.

Lelki és testi betegségeim kialakulásában jelentős szerepe van emberi makacsságomnak, annak, amikor mindenáron kézben akarok tartani mindent és mindenkit. Így alakulhat ki évek alatt a görcsösség, amely aztán lassan, de biztosan bezár – és mások is eltávolodnak tőlem. Ez is egyfajta leprás állapot, amelyből csak akkor tudok kijutni, ha elhiszem, hogy emberi erőszakosságommal zártam be magam és ennek elengedése lesz az út a teljes gyógyuláshoz.

Ha elegem lett magamból, saját önző és erőszakos görcsösségeimből, kimondom majd én is – és ismételjem sokat magamban és magamnak: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz” (Mk 1, 40). Amikor az Úr látja, hogy készen vagyok, kimondja nekem, amit mindig is akart: „akarom, tisztulj meg” (Mk 1,41)!

Akarok meggyógyulni?

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes életÉvközi 5. vasárnap

Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
02
Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes élet Évközi 5. vasárnap

A teljesség felé

Ha igazán imádkozom, akkor töltekezem a Szentlélek erejével, erősítem lelki egészségem és ez hat sejtjeimre is, aztán gyógyítóan jelen tudok lenni mások számára is több mint nyolc órában. Mindenkinek mindene tudok lenni úgy, hogy közben nem teszem tönkre magam, mert először Ővele vagyok és Őbelőle töltekezem.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Az évközi ötödik vasárnap evangéliuma alapján úgy tűnik, hogy Jézus munkaprogramja nem fér bele a nyolc órába... Eléggé elfoglalt, mégis mindenhová elér (ahová el kell érnie!), mindenkinek mindene és közben van ideje önmagára is. Mi a titka ennek?

A szentírási szövegrész alapján három szó segíthet e titok megfejtésében: igehirdetés, gyógyítás, ima.

Igehirdetés: Jézus röviden és lényegre törően beszél, példabeszédekben tanít.

Hogyan tudom követni én Jézust az igehirdetésben? – teheti fel a kérdést az, aki nem a szolgálati papságban él.

A családapa és a családanya nem papi szolgálatot teljesít, amikor mesét mond kis gyermekeinek, figyelmet szentel nekik és a jóra tanítja őket szavakkal és életpéldával? Bármilyen munkahelyen dolgozó ember nem papi szolgálatot teljesít, amikor rákérdeznek hitére és egyszerűen válaszol?

Amikor rákérdeznek hitemre és válaszolok: igehirdetést végzek!

Amikor Assisi Szent Ferenc útra küldte tanítványait kettesével, mindig azt mondta nekik: menjetek, és ha szükséges, beszéljetek is! Vagyis, éljetek úgy, hogy rákérdezzenek a bennetek élő reménységre, ahogy Szent Péter levelében is olvassuk (vö. 1Pét 3,15-17)

Gyógyítás: Jézus már jelenlétével is gyógyít. Bemegy Péter anyósához, megérinti őt, felemeli és elmúlik a láz. Tódulnak hozzá a betegek és sokan meggyógyulnak.

Ennél a második szónál is feltehetem a kérdést: Hogyan követhetem Jézust a gyógyításban, hiszen nem vagyok orvos vagy gyógyító?

Ha szeretettel figyelek valakire, közel megyek hozzá és időt ajándékozok nekik, máris elindíthatom bennük a gyógyulási folyamatot! Ha pedig fizikailag nem lehetek ugyan jelen, de időt szentelek arra Mesterem jelenlétében, hogy erőt kérjek és küldjek számukra, akkor a Szentlélek erejét küldöm nekik, és elindulhat a gyógyulás folyamata. Kérdés az, hogy mekkora hittel imádkozom, mekkora hittel kérem és küldöm az isteni erőt mások felé... Ez az isteni erő nem csupán személytelen energia, hanem a személyes Szentlélek ereje.

Ima: az ima Istenre figyelés és magamra figyelés egyszerre. Időt adok Istennek és magamnak.

A legnagyobb hazugság az, amikor azt mondom: nincs időm imádkozni. Ha nem adok időt magamnak, akkor megbetegszem és tönkreteszem magam. Ha igazán imádkozom, akkor töltekezem a Szentlélek erejével, erősítem lelki egészségem és ez hat sejtjeimre is, aztán gyógyítóan jelen tudok lenni mások számára is több mint nyolc órában. Mindenkinek mindene tudok lenni úgy, hogy közben nem teszem tönkre magam, mert először Ővele vagyok és Őbelőle töltekezem. Isten mindig jelen van számomra, én jelen tudok lenni Neki, másoknak és magamnak. Az ima belegyökerezés Krisztusba, Aki az Atyához vezet és eltölt Szentlélekkel.

Ilyen mélyen gyökerezett bele Krisztusba Pál apostol is, aki elmondhatta magáról: mindenkinek mindene lettem (vö. 1 Kor 9,16-19.22-23).

Ha Isten az Alap az én életemben is, akkor mindenkit a maga helyén és kellő mértékben tudok szeretni. Fontosabb lesz számomra Isten, mint a család, mert tudom, hogy családtagjaim is akkor lesznek jól, ha először Istenre figyelek és akkor elegendő időm lesz számukra is. Így életemmel hirdetem Őt (és ha szükséges beszélek is róla!), gyógyítok másokat jelenlétemmel, erőt gyűjtök az imában, hogy dolgozni tudjak és teljesebb életet éljek.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes tanításÉvközi 4. vasárnap

Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
26
Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes tanítás Évközi 4. vasárnap

Biblia

Jézus tanításának újdonsága abban állt – és áll ma is – hogy élete tette hitelessé szavait. Ezért volt tanítása új és hatalommal teljes. Beteljesedett időben élt és beteljesedett tanítást adott tovább. Mindig csak azt és annyit mondott, amit Atyjával a Szentlélekben megbeszélt.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Teljes idő az, amit szeretettel teljesen, ingyen és szabadon élek meg. Minden más idő elvesztegetett idő. Ez volt röviden az elmúlt hét gondolata.

A következő hét alapgondolata a negyedik évközi vasárnap evangéliuma szerint a szeretettel teljes tanítás. Aki annyira a jelenben él, hogy „sokszor megáll számára az idő”, elkezd úgy beszélni, hogy szavainak súlya lesz és ezt a súlyt a mögötte átsugárzó isteni hatalom garantálja. Aki hivatásból keresztény és nem kötelességből, annak nem kényszer a kereszténység megélése, mert a Szentlélekből él és ezért szavai életet teremtenek. Ez az igazi Élet a Lélekből.  

Egyszer egy tiszt sorba állítja katonáit és elkiáltja magát: Szabó, lépjen elő! Erre egy katona kilép a sorból és a tiszt megkérdezi tőle: Meg tudod javítani az elszakadt köpenyemet? A katona ezt feleli: Engem csak Szabónak hívnak, de a varráshoz sajnos nem értek!

Ha valaki belefúj egy kürtbe, még nem válik zenésszé.  

A keresztség szentségének kiszolgáltatása bevezetés a keresztény életbe. Fontos kiindulópont, de ha nem élem tovább az akkor kapott kegyelmeket, elhal bennem az isteni tűz, amelynek táplálását kezdetben a szülők és keresztszülők ígérik meg. A megígért szó nagy felelősség.

Ha az isteni tűz kialszik és nem ég többé bennem a krisztusi öröm lángja, az élet siralomvölggyé válik nemcsak körülöttem, hanem bennem is. Ez utóbbi a veszélyes, mert ha körülöttem sok a keserűség, attól én még tudok örömet adni. Persze, ha táplálom a kapott tüzet.

Először mindig azt figyeljem meg, hogy lángol-e még bennem az ajándékba kapott tűz. Mindig az legyen az első, hogy Ővele beszéljek meg mindent, s ha szükséges, akkor majd Őróla is beszélhetek. Ha csak Őróla beszélek, akkor lehet, hogy már értem fejemben az Írásokat is, de még nem élek belőlük. Az Írás tudása írástudóvá tesz, az elmélet azonban még nem a megélt élet. Sohasem az Írást tudók alakították a világot, hanem az Írást élők.

Jézus tanításának újdonsága abban állt – és áll ma is – hogy élete tette hitelessé szavait. Ezért volt tanítása új és hatalommal teljes. Beteljesedett időben élt és beteljesedett tanítást adott tovább. Mindig csak azt és annyit mondott, amit Atyjával a Szentlélekben megbeszélt. Tiszta tanítását nemcsak hallgatói csodálták, hanem a gonosz lelkek is érezték – és menekültek Tőle.

A régi elengedése nélkül nincs megújult élet. Krisztus nélkül, Aki nekünk a Szentlelket adja, nincs megújulás. Marad a régi, az elavult... és ezzel aztán beszűkül az élet. Ettől lesznek szürkék a hétköznapok is, ahogy advent első hetében említettük.

A teljes időben Jelenlevő Szeretet szavai azért súlyosak, mert az őszinte szeretetnek hatalma van.  Az isteni Jelenlét és az isteni szavak képessé tehetnek engem is arra, hogy megváltozzon és átalakuljon életem. Nem kell semmit sem magamra erőltetnem, csak egyszerűen engednem, hogy formáljon. Van bátorságom ezt megtenni?

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes időIsten igéjének vasárnapja

Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19
Sajgó Balázs atya elmélkedése Teljes idő Isten igéjének vasárnapja

Aranyló égbolt

A teljes idő nem más, mint az Isten jelenlétével telített idő. Amikor az az érzésem, hogy „megállt az idő”, akkor ingyenesen, szabadon, feltétel nélkül tapasztalom meg Isten szeretetét és engedem, hogy átjárjon, majd Őt adom tovább a másik embernek.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Isten Igéjének vasárnapjához közeledve ízlelgethetem Jézus négy alapkijelentését, amelyek magukban foglalják önmagukban külön, és együtt is az egész evangéliumot:

Betelt az idő” (Mk 1, 14): Jézus a Szentlélekkel eltelve jelenti be az idő teljességét. Nemcsak egykor, hanem most is ezt teszi: rám néz és tekintetében csillog és ragyog a Szentlélek. Erre a tekintetre nem tudok nemmel válaszolni, csak elmenekülni Tőle. Ha pedig igent mondok, abban a pillanatban ráérzek arra, hogy mit jelent a teljes idő. A teljes idő nem más, mint az Isten jelenlétével telített idő. Amikor az az érzésem, hogy „megállt az idő”, akkor ingyenesen, szabadon, feltétel nélkül tapasztalom meg Isten szeretetét és engedem, hogy átjárjon, majd Őt adom tovább a másik embernek. E minőségi idő görög megnevezése a „kairosz”, ami attól minőségi, hogy nem lehet mérni, mert teljesen benne vagyok. Az idő másik megnevezése a „kronosz”, amit már tudok mérni, mert múlik. Ezért kronológiai idő. A „kairosz” telik, a „kronosz” múlik. A „kairoszban”, az Isten szeretetétől telített időben mindig növekszik a szeretet. Sohasem annyira teljes, hogy még ne férne. A mélyülő kapcsolat mindig teljesedik és tágul. Amikor Jézus ránéz a két testvérpárra, rögtön otthagyják hálóikat és követik Őt (vö. Mk 1,18).

Ebben a teljességben egészen közel kerül, „közel van az Isten Országa”. Ez a második kijelentés. Gárdonyi Géza „Bibi” című regényében a kis Bibi álmában mindenhol keresi Istent és nem találja. Amikor megébred és erről beszélgetnek Lukács bácsival, akkor hangzik el a bölcs válasz: Isten egészen közel van hozzád, két arasznyira a homlokodtól lefelé, balra. Ha le tudok a fejemtől érkezni a szívemig, akkor megérzem Isten közelségét és az idő teljességét is érzem.

A harmadik kijelentés: „térjetek meg”. Ha megtapasztalom ezt a teljes időt, amelyben egészen közel érzem Isten szeretetét, abbahagyom régi életemet és újrakezdek. Egészen. Ha egy úton autóval haladok előre és meg kell fordulnom, akkor nem félig teszem, hanem egészen. Ha félig teszem, akkor nemcsak keresztbe állok, hanem még mások útját is akadályozom.

Egyszer egy faluban elhatározták, hogy esőért imádkoznak. Az ima napján mindenki kivonult a mezőre, de csak egy kisfiú volt, aki hozott esernyőt is. Ez a hit.

Amikor egy kisgyermeket édesapja a levegőbe dob, a gyerek nevet, mert tudja, hogy apja elfogja kapni őt. Ez a bizalom.

Amikor éjjel aludni térek, nincs rá biztosíték, hogy reggel felébredek. Mégis beállítom az ébresztőórát. Ez a remény.

A hit, a bizalom és a remény akkor tud növekedni bennem, hogy ha visszatérek mindig ahhoz a ponthoz, ahol eltévedtem és onnan folytatom tovább az utat.

„Higgyetek az evangéliumban”: az evangélium örömhír. Ez a negyedik kijelentés. Az örömhír pedig az, hogy betelt az idő, mert a teljes időben Isten egészen közel van. Ha visszatérek Hozzá, önmagam leszek, újra teljesnek fogom érezni magam. Érzem az idő teljességét. Érzem azt, hogy nemcsak közel, hanem egészen bennem van az Isten országa és akkor felnőtten is a gyermek szemével látok.

Teljes az idő. Közel az Isten. Forduljak Feléje. Higgyek, bízzak Őbenne!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Sok beszéd szegénységÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima12 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
12
Sajgó Balázs atya elmélkedése Sok beszéd szegénység Évközi 2. vasárnap

Hív a végtelen

Isten mindig szól. Ha nyitottan figyelek, nem sajnálva Tőle az időt, meghallom, hallgatom és megértem Őt. A szavak fontosak, de ha nem nézek mögéjük és nem látok túl rajtuk, akkor könnyen elaltathatom magam abban a hamis bizonyosságban, hogy minden rendben van. Ezért szükséges kinyitnom fülemet, szívemet, bensőmet, hogy meghalljam, hallgassam és értsem az isteni szót.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Koraszülött vagyok, nagyon nehezen maradtam meg ebben a földi életben.

Vallásos környezetben nevelkedtem, amely egész biztos, hogy hitemnek alapot adott, de meggyőződésem az, hogy az élő hitet a keret még nem adja meg. Ahhoz megtérésre van szükség. Többször is.

Sokat szolgáltam az oltárnál, ministráltam és ez is hozzájárult hitem megszületéséhez, de még ettől sem lettem keresztény. Még most sem állítom, hogy jó keresztény vagyok, hanem úton levőnek nevezem magam a kereszténnyé válás folyamatában. A vallásos nevelés nagyon jó alap, de ha nem alakul ki a Krisztussal való élő kapcsolat, akkor bezárulok egy körbe, ahol meg tudok magamnak magyarázni mindent, ahogy élek és nem kell változnom és változtatnom.

Ezért is érzem magam közel a kis Sámuelhez, akinek meghívásáról hallunk az évközi idő második vasárnapján (vö. 1 Sám 3,3b-10.19). Sokáig meddő anyja, Hanna isteni közbenjárásra szülte őt és a gyermeket a silói szentély szolgálatára szentelték hároméves korában. Éli főpap irányításával ifjan kapta elhivatását egy éji szózatban.

 

Sámuel nevének jelentése: Isten meghallgatott.

Isten mindig meghallgat. A kérdés csak az, hogy én meghallom hangját? Meghallgatom én is őt? Sámuel, Héli főpap segítségével megtanulta, hogyan kell helyesen válaszolni az isteni hangra: „szólj Uram, hallja a te szolgád” (Sám 3, 10).

Isten mindig szól. Ha nyitottan figyelek, nem sajnálva Tőle az időt, meghallom, hallgatom és megértem Őt. Az emberi szavak is segítenek Feléje, de ha azok mögött hallom meg Őt, akkor ér el hozzám teljesen. Lehet, hogy már régóta hallottam róla, régóta egy vallásban élek, gyakorlom is azt hűségesen, de még nem hallottam meg tisztán az isteni hangot. Gyakorló keresztényként is megvan az a kísértés, hogy már mindent is tudok, és ezért nem hallom meg az isteni hangot a szavak mögött.

A szavak fontosak, de ha nem nézek mögéjük és nem látok túl rajtuk, akkor könnyen elaltathatom magam abban a hamis bizonyosságban, hogy minden rendben van. Ezért szükséges kinyitnom fülemet, szívemet, bensőmet, hogy meghalljam, hallgassam és értsem az isteni szót.

Ez a hang nemcsak egyszer szól, ahogy látjuk Sámuel történetében is, hanem többször is megszólít, hogy észrevegyem, kövessem és aztán újra keressem. Így tudom hitelesen átadni másoknak is. Így tudok segíteni másnak is a megértésben, ahogy Héli főpap tette a fiatal Sámuellel, a leendő prófétával.  

A nyitott magatartás kialakulásában és megtartásában segíthet, ha sokszor ismételgetem Sámuel szavait: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Ha folyton én beszélek, nem tudom meghallani a Hangot. Ilyenkor megfordítom az irányt és valójában ezt ismétlem: hallgass meg Uram, szolgád beszél. Ha túlbeszélem a csendet, a csend nem tud szólni hozzám. Ezért van különbség az imaszövegek mondása és az imádkozás között. Az imák mondása nem fölösleges, de amikor eljön az idő, el kell tudni hallgatni, hogy Ő beszéljen hozzám a csendben.

Sokszor megvan ez a hajlam bennem is, amikor túl akarom beszélni az Istent, túl akarom beszélni a másikat, mintha két szájam lenne és egy fülem. Az, hogy egy szájam van és két fülem, már világos üzenet: először hallani, meghallgatni, s ha szükséges, akkor válaszolni, beszélni. Szavak nélkül is!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Az Atya hangjaUrunk megkeresztelkedésének ünnepe

Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
05
Sajgó Balázs atya elmélkedése Az Atya hangja Urunk megkeresztelkedésének ünnepe
Hívás a magasból
 
Ahhoz, hogy Istennel való kapcsolatom helyreálljon, meg kell teremtenem a Csendet, hogy abban megszólaljon a Hang, ami csak az enyém, és amelyet csak és kizárólag én érthetek meg, hiszen az személyre szóló.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Egy cikkben olvastam egy repülőn utazó ember érdekes élményét. Arra lett figyelmes, hogy mögötte valaki hangos nevetésben tört ki. Elég rázós útjuk volt, sokszor légörvénybe keveredtek, így nem igazán volt humorosnak nevezhető a helyzet. Mégis valaki nagyon jól szórakozott, rajta kívül senki más, csak ő. Végül emberünk hátrafordult, hogy megnézze, mi olyan vicces. Akkor értette meg a helyzetet, ugyanis a fiatalember fejhallgatót viselt és minden bizonnyal humoristát nézett, vagy hallgatott. Mivel ő hallotta azt, amit a többiek nem, ezért másként is viselkedett, mint ők.

Ugyanez érvényes Jézusra is, mielőtt elkezdi nyilvános működését.

Mivel Ő hallotta, amit mások nem, másképpen viselkedett, mint a körülötte élők. Ismerjük a történetet, amikor mindenki a vakon született miatt aggódott? Jézus másképpen közelítette meg a vakon született ember helyzetét, mert valahogyan tudta, hogy ez a vakság Isten dicsőségét fogja szolgálni (János 9:3). Ugyanúgy nyilvánult meg barátjának, Lázárnak halálakor is. Ahelyett, hogy barátja betegágyához rohant volna, ezt mondta: „Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia” (János 11:4). Jézus tehát hallott valamit, amit senki más.

Jézus megkeresztelkedésének történetéből nagyon egyértelműen világlik ki, hogy Jézus hallotta a Hangot: Te vagy az én szeretett fiam, Benned telik kedvem! Bensőséges kapcsolata volt az Atyával, töretlen közösséget ápolt Vele a Szentlélekben. Ezt a hangot magában ápolta, őrizte, hordozta. Szüntelenül figyelt rá – ez a töretlen kapcsolat titka.

Ezt kéri tőlem is, hiszen az én megkeresztelkedésemkor is elhangzott ez a hang. Hallottam, csak nem emlékszem. Ami viszont elhangzott, azt felidézhetem újra meg újra.

Sőt, meg is szólal, ha eleget időzöm a Csendben.

Nem szabad elfelednem, hogy Jézus pusztai vándorlása, tehát negyven napos csendje után történik meg megkeresztelkedése, amikor az Atya hangját hallja. Ahhoz, hogy Istennel való kapcsolatom helyreálljon, meg kell teremtenem a Csendet, hogy abban megszólaljon a Hang, ami csak az enyém, és amelyet csak és kizárólag én érthetek meg, hiszen az személyre szóló.

Egy nagyon érdekes példát ennek szemléltetésére Max Lucado, amerikai írónál olvastam, aki elmesélte, hogy amíg Brazíliában éltek, előfordult, hogy tolmácsolnia kellett, amikor vendégelőadó érkezett. A hallgatóság előtt állt az előadó, a magával hozott üzenettel, ő pedig mellette volt, nyelvi tudással felszerelve.

Az volt a feladata, hogy az előadó üzenetét közvetítse a hallgatóságnak. Megtett minden tőle telhetőt, hogy az előadó mondandója megfelelően átmenjen rajta keresztül. Nem tehetett hozzá és nem vehetett el az üzenetéből. Amikor az előadó gesztikulált, ő is gesztikulált. Amikor felemelte a hangját, ő is azt tette. Amikor halkabban beszélt, ő is halkabban beszélt.

Amikor Jézus a földön járt, folyton Istent „tolmácsolta”. Mindenben követte a Mennyei Atyát. Annyira szinkronban volt az Atyával, hogy bátran kijelenthette: „Én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van” (János 14:11). Igen, mert hallotta a Hangot és követte azt!  

Az Atya ugyanerre vágyik velünk(, veled, velem) kapcsolatban is! Pál azt mondja: „Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez” (Róma 8:29). Isten úgy szeret, ahogy vagyok, de túlságosan szeret ahhoz, hogy így hagyjon. Azt akarja, hogy olyan legyek, mint a Fia; ugyanarra a bensőséges közösségre vágyik velem, mint a Fiával. Jó hír ez az új esztendőre!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése A krisztusi családSzent Család vasárnapja

Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
29
Sajgó Balázs atya elmélkedése A krisztusi család Szent Család vasárnapja

Család

Isten megszólítja Máriát, ő elfogadja a meghívást, befogadja méhébe a Fiút, majd – bizonyos idő eltelte után – elengedi Őt.
 

Isten ezután megszólítja Józsefet is, aki – emberileg teljesen érthető vívódásai után – elfogadja Isten meghívását Mária titkával együtt, így Mária titka az ő titka is. Ezt követően befogadja ő is a Gyermeket, neveli Őt hűségesen és jó példával, majd elengedi Őt.

Mindketten őrzik a Titkot, amelyet csak ők értenek igazán. Vagy még sokszor ők sem? Meglehet. Ám elfogadják Isten meghívását, befogadják a Gyermeket, majd – amikor a Gyermek felnőtté válik és elkezdi saját útját – elengedik Őt.

Amíg a Gyermek velük van, növekedik kedvességben és bölcsességben Isten és az emberek előtt (vö. Lk  2,52).

A Gyermek is – szülői mintára – hasonlóan teszi meg a döntő lépéseket: Ő is elfogadja Atyjának meghívását, befogadja a rá áradó Szentlelket, majd – amikor eljön az Ő órája – elengedi saját akaratát.

Ez a hármas lépés a vázlata egyéni és családi (kis-, és nagyközösségi) életünknek: elfogadás-befogadás-elengedés. Ez a hármas valóság kiegészíti és átjárja egymást.

Aki elfogadja Isten meghívását, befogadja Őt életébe, annak meg kell tanulnia az elengedést is. Ez az elengedés azt a szabadságot jelenti, amely tudja, hogy akkor szeretek jól, ha nem láncolok magamhoz senkit és semmit, mert minden, amim van és mindenki, aki van – ajándék. Nem birtokolhatok semmit és senkit, hanem gyakorolnom kell az elfogadás-befogadás-elengedés lépéseit életemben.

Akik ezt a hármas modellt követik, találkoznak egymással. Isten egymáshoz vezeti őket. Ha gyakorlom és nem születik ebből család és/vagy közösség, akkor valamelyik lépésnél biztosan elakadtam.

Mária, József és Jézus elénk élte ezt a modellt. Megmutatták, hogyan lehet élni az Istentől kapott Titokkal, saját titkunkkal és egymás titkával. Nem volt könnyű nekik sem, sok nehézségen mentek át, de az elfogadás-befogadás-elengedés egymást kiegészítő és átjáró valóságában éltek.

Ha ezt elkezdem mindennap élni én is, sokszor ráérezhetek Isten jelenlétére bennem – és a másikban is: családban, kis közösségben, egy-házban egyaránt.

Hallgassa meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Beszélő titokAdvent 4. vasárnapja

Napi Ima8 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
22
Sajgó Balázs atya elmélkedése Beszélő titok Advent 4. vasárnapja

Kapu

Szeretném, hogy megváltozzon az életem? Csak akkor történik meg mindez, ha a leereszkedő Istenre igent mondok. Újra meg újra, meg újra. Az elindult isteni élet megszabadít fogságomból és felszabadít Isten fiainak szabadságára.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Jézus világrajövetelével kinyilvánult a titok, amelyre ősidők óta csend borult (vö. Róm 16, 25-27).

„Számos titka van a léleknek, melyek csak azok előtt tárulnak fel, akik akarják; sohasem kényszerítik ránk magukat. Az egyik legféltettebben őrzött titok – mely ennek ellenére mégis nyilvánvaló – az, hogy a felfelé vezető út a lefelé vezető út. Vagy ha úgy tetszik, a lefelé vezető út a felfelé vezető út.” (Richard Rohr, Emelkedő zuhanás, 20.)

Krisztus egész földi élete erről a Titokról beszél. Istentől jön és Istenhez megy vissza (vö. Jn 13, 1). Földi élete kibontja ezt a Titkot, rávilágít a Lét értelmére és így én is megláthatom életem értelmét.
Ha az Ő életét szemlélem a Szentírásban és annak betűit olvasom, közelebb engedem szívemhez, akkor eljut lelkem mélyére is és ott testté válik bennem. Az Ő Szent Lelke átjár, vezet – és nem félrevezet. Ez a Szentlélek vezet át életem nehéz szakaszain, a „pusztáimon”, segít leépíteni a völgyeket és előkészíteni a lakást, a hajlékot. Megtestesül, majd növekszik bennem, beszél hozzám és – ha engedem – felemel. Azért ereszkedett le, hogy felemeljen engem is. A felfelé vezető út először mindig lefelé vezet.

Ennek feltétele az én igenem. Advent negyedik hetében, a karácsonyi titokhoz közeledve Mária példája biztat. Valójában nemcsak a példája, hanem az ő lénye, Aki segít nekem az Igen kimondásában. Ahogy kimondom, közelebb kerülök Istenhez és magamhoz is, mert Isten segít jobban megérteni magam. Önmagam megismerésének útján segít az ész, az értelem (a tudományok is ezt szolgálják!), de a Szentlélek rám áradása nélkül nem érthetem meg az Ő bennem lakását és így önmagamat sem.

Mária az az ember, aki közel áll hozzám az Igen kimondásában. Amikor először kimondom Istennek válaszomat, megérint a Titok és elindul bennem az isteni élet. Aztán újra kimondom és ezt megismétlem. Mindig csak egyet lépek. Miközben pedig Vele emelkedem, újra leereszkedem másokhoz, hogy ők is közelebb kerüljenek a mindenkihez leereszkedő Titokhoz. Segíthetek abban, hogy másban is megfoganjon, testté váljon, majd növekedjen a krisztusi kép.

Szeretném, hogy megváltozzon az életem? Csak akkor történik meg mindez, ha a leereszkedő Istenre igent mondok. Újra meg újra, meg újra. Az elindult isteni élet megszabadít fogságomból és felszabadít Isten fiainak szabadságára. Így tudok én is Isten munkatársává válni, hogy mások is felismerjék, elismerjék és befogadják.

Ezzel a tudattal lehet élni a kereszténységet, és át lehet élni minden nehézséget. Mert Istennel minden lehetséges!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Sajgó Balázs atya elmélkedése Öröm az űrbenAdvent 3. vasárnapja

Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
15
Sajgó Balázs atya elmélkedése Öröm az űrben Advent 3. vasárnapja

Öröm

Az igazi öröm akkor születik meg bennem is, ha a Keresztelő kiindulópontjával azonosulok: ha Krisztus hangja vagyok, akkor megérzik majd azok, akik körülöttem élnek és Krisztust követik, nem engem.
 
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Elmúlt héten rátekinthettem a lelki fogságból való ki-, és megszabadulás folyamatára. Ha nem járom végig a pusztát, a sivatagot és nem az Úrnak készítem az utat, hanem csak beszélek Őróla, akkor a saját utamat járom, amellyel visszaesem  az önközpontú ürességbe. Ezért jó folyamatosan figyelni azt, hogy éppen hol tartok és kérni az Úr Lelkét, hogy áradjon rám is és rajtam nyugodjon.

Onnan tudom, hogy Ő rajtam nyugszik, ha nem kesergek és panaszkodom folyton valami miatt, hanem egy olyan belső erőt és békét érzek, amelyet az engem körülvevő békétlenség sem tud kioltani.

Abból is tudom, hogy újra Ő kezdett el élni bennem, hogy nem kell többet mutatnom, mint ami vagyok és egyre inkább Ő mutatkozik meg rejtett életemben.

Keresztelő János úgy készíti az utat másoknak, hogy közben folyamatosan dolgozik az ő belső útján is. Ezért mondja el az őt kérdezőknek először azt, hogy ő kinek nem tartja magát, hogy aztán meg tudja fogalmazni, kinek is mondja magát valójában. A pusztában kiáltó szónak nevezi magát, hangnak, amelyet először lelke mélyén hall meg és az visszhangzik az őt hallgató emberekben.

Nem gyűjti maga köré az embereket, mégcsak meghívókat sem kell osztania, az emberek maguktól özönlenek utána, mert érzik: nem önmagát hirdeti, hanem Őt, Akinek növekednie kell – neki pedig kisebbednie (vö. Jn 3,30)

Az igazi öröm akkor születik meg bennem is, ha a Keresztelő kiindulópontjával azonosulok: ha Krisztus hangja vagyok, akkor megérzik majd azok, akik körülöttem élnek és Krisztust követik, nem engem.

Örömhírt nem tudok továbbadni, ha lelkemben űr van. Öröm helyett űröm. Csak azt tud örömöt adni, aki az Úrban örvend. Az Úrban örülni meg csak akkor lehetséges, ha az Úrban vagyok. Az Úrban lenni csak akkor tudok, ha megszabadultam.

Az Úrban való igazi öröm tölti meg-és fel a bennem levő űrt, ürességet és növekszik bennem a Krisztus! Őróla jövendölnek Izajás próféta sorai, Őróla beszél a Keresztelő és ez a helyes út minden keresztény számára. Számomra is. Ha Krisztus útján vagyok...

Valójában nem az ünnepek, hanem a „szürkének nevezett” mindennapok mutatják meg, hogy van-e bennem igazi öröm, az Úrban való öröm. A hirtelen rámtörő nehéz helyzetek mutatják meg, ki vagyok valójában. Ha a hétköznapok szürkék, nem él bennem még igazi öröm – mert még szabad sem vagyok igazán az Úrban, hanem még mindig fogoly az űrben! Az igazi szabadságot ugyanis csak a bennem élő Krisztus adja meg, amikor megnyugszik rajtam a Szentlélek. Akkor leszek igazán nyugodt és önfeledt, lényem beszél majd szavaim helyett.

Ezt az örömet semmi és senki nem tudja pótolni. Megpróbálhatom pótszerekkel és pótcselekvésekkel, de – mivel ezek a menekülés eszközei – ezért a biztos kiábrándultság és csalódottság köszönt rám. Az eredeti utánzata sohasem hozza meg az igazi ízet.

Az Úrban való öröm jóízűvé teszi környezetemet – mert én is jóízű vagyok!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."