81926 ima található a honlapon, összesen 192702 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!
Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjti felkészülés, a napi személyes imához és elmélkedéshez szükséges segítség.
Gyümölcsöző nagyböjti utat és húsvéti készületet kívánunk!
Lukács János SJ és a Manréza Lelkigyakorlatos Ház munkatársai
Az idei nagyböjtben ismét hív a magyar jezsuiták lelkigyakorlatos központja, a dobogókői Manréza, hogy imádkozzunk minden nap személyesen és mégis együtt. A személyes imát a napi elmélkedések, szentírási igék, képek és zenék segítik. A lelkigyakorlat közösségben is végezhető. Erre heti (akár online) közös imádság és megosztás révén nyílik lehetőség.
A Hamvazószerda előtti vasárnaptól Húsvétvasárnapig – február 19. és április 9. között – tartó online lelkigyakorlat alapja a személyes ima, az elmélkedések a napi szentmise valamely szentírási szövegét veszik alapul. Idei nagyböjti online lelkigyakorlatunk mottója: „Életünk zarándokútján”.
(Fotó: Endrődi Judit)
39. nap – Hol van az üdvösség?
Hosszú ideig a keresztények abban a hitben misszionáltak, hogy az egyházon kívül nincs üdvösség. Ahogyan egyre megosztottabbak lettek, jó lelkiismerettel üldözték és gyilkolták meg egymást abban a meggyőződésben, hogy az üdvösség egyedül náluk van. Ez a hiedelem, bár veszített erejéből, de még ma is hat ránk, meggyengít és távol tart minket egymástól, akadályozza az együttműködésünket.
Emberként szükségünk van arra, hogy tartozzunk valahová - egy családhoz, csoporthoz, nemzethez vallási hagyományhoz. De mindannyian egyedi teremtmények vagyunk, egyedi kapcsolatban állunk Istennel és minden teremtménnyel, és egyedi szerepet töltünk be a világban. Egyházunk, felekezetünk segít, hogy megtaláljuk Istent és kapcsolatban legyünk vele, de nem azonos Istennel. Fontos, hogy szeressük, becsüljük vallási hagyományunkat, legyünk hűségesek hozzá, de üdvösségünkre csak akkor szolgál, ha általa jobban tudjuk szeretni Istent, az embereket, önmagunkat és az egész teremtett világot.
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Napi szentírási idézet |
Gyakorlat:
Adj hálát azokért az emberekért, akik más valláshoz tartoznak vagy talán vallástalanok, de a béke, a szeretet, az egység, az irgalmasság előmozdításán fáradoznak! Keresd az együttműködést velük!
Zene: The consolations of philosophy
https://www.youtube.com/watch?v=OVFhzlR6fJY
(Fotó: Pásztor Péter)
A kereszt szimbóluma különös jelentőséggel bír Krisztus követői között. A nagypénteki liturgia része az úgynevezett “kereszthódolat”, amikor az Egyház arra hívja a híveket, hogy egy gesztussal - meghajlással, térdhajtással, csókkal - fejezzék ki tiszteletüket. A kereszt arra a valóságra emlékeztet minket, hogy Isten Jézusban egy lett közülünk, meghalt, de feltámadt, és Lelke bennünk él.
Már az ószövetségi próféták is felemelték hangjukat az üres vallásos gesztusok ellen. A kereszt tisztelete önmagában nem ment meg bennünket. Akkor üdvözülünk, ha megengedjük Krisztus Lelkének, a megbocsátás, az erőszakmentesség, a szeretet és áldás Lelkének, hogy uralkodjék bennünk és általunk.
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Napi szentírási idézet
Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor majd megértitek, hogy én vagyok. Semmit nem teszek magamtól, hanem ahogy az Atya tanított engem, azokat hirdetem. Igen, aki küldött engem, velem van; nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.
(Jn 8,28-29)
Gyakorlat:
Tekinteteddel időzz el a kereszten, lásd Jézus halálának pillanatát! Azután tedd fel magadnak a kérdést: “Hogyan válaszoltam erre a szeretetre? Hogyan válaszolok most? Hogyan szeretnék válaszolni rá a jövőben?”
Zene: J. S. Bach: Máté passió - nyitókórus
https://www.youtube.com/watch?v=6XBZQqLUq00
Ha őszinték vagyunk, mindannyian felfedezzük magunkban a hajlamot arra, hogy örömünket leljük más erkölcsi bukásában. Egyik legmélyebb félelmünk a megsemmisüléstől való félelem, és ezt időnként azzal kompenzáljuk, hogy bizonyos emberekhez képest felsőbbrendűnek képzeljük magunkat.
Jézusnak velünk, követőivel szemben támasztott egyik legnehezebb - és talán a legelhanyagoltabb - követelménye az, hogy ne ítélkezzünk senki fölött. A bűnös asszony története nem szemhunyást jelent a bűn fölött. A házasságtörés egészen egyértelműen rombol, de az ítélkezés még nagyobb rombolást tud végbevinni, különösen, ha igazságosságnak álcázza magát.
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Napi szentírási idézet |
Gyakorlat:
Tekints magadba! Kik azok, akikkel szemben valaha is felsőbbrendűnek érzed magad? Kérj bocsánatot ítélkezésedért, hiszen más bűnösségét sosem tudod megítélni, mert nem ismered, milyen korábbi hatások, miféle nyomás befolyásolta őket. Halld, amint Jézus neked mondja: “Menj, és mostantól fogva többé ne vétkezzél!”
Zene: Inclina, Domine, aurem tuam (16th c.)
https://www.youtube.com/watch?v=l9EryJTEWRA
A kövek súlya
Amikor fárasztó vagy elviselhetetlen élethelyzetben találjuk magunkat, nagy a kísértésünk, hogy a nehézséget a szőnyeg alá söpörjük. A mai evangélium szóhasználatával élve: a problémát eltemetjük és “követ gördítünk a sír elé”. Ilyenkor azzal áltatjuk magunkat, hogy amivel nem nézünk szembe, azt eltöröljük. Valójában azonban nem a nehézség hal meg, hanem életünk egy reménytelennek tűnő területét zárjuk sírba és rejtjük el önmagunk és mások tekintete elől. Így előbb-utóbb egy halom kő mögött találjuk magunkat, és eljön az idő, amikor a kövek súlya és a sír sötétsége elviselhetetlenné válik.
"Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem" - mondja Márta Jézusnak. Amikor Jézus távol van, az élet kialszik, sírba kerül. Talán nekünk is van tapasztalatunk arról, milyen az, amikor a nehézségek miatt megfogyatkozik bennünk az élet, elveszettnek és jövőtlennek érezzük magunkat.
A mai evangélium arról biztosít minket, hogy Jézus számára nincs olyan helyzet, amikor az életbe való visszatérés lehetetlen lenne. Nem hagyja, hogy a nehéz kő, amely megfosztott bennünket az élettől, a sír sötétségében tartson minket. Sírunk feltárul, de nekünk kell bátorságot vennünk ahhoz, hogy kilépjünk belőle és szembenézzünk a valósággal.
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Napi szentírási idézet
Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.” Jézus ezt felelte neki: „Testvéred fel fog támadni!” Erre Márta így szólt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.”
Jézus folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Márta ezt válaszolta neki: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!”
Jézus pedig, még mindig mélyen megrendülve a sírhoz ment, amely egy kővel elzárt barlang volt. Jézus így szólt: „Vegyétek el a követ!” Márta, az elhunyt testvére megjegyezte: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.” Jézus ezt válaszolta neki: „Mondtam már neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét!” Elvették tehát a követ. Jézus az égre emelte szemét, és így szólt: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én ugyan tudom, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló nép miatt mondom, hogy higgyék: te küldöttél engem!”
E szavak után Jézus hangos szóval kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!” A halott azonnal kijött, kezén és lábán a rátekert leplekkel, arcán pedig a kendővel, amelyet fejére csavartak. Jézus megparancsolta: „Oldjátok fel, hogy járni tudjon! (Jn 11,17.20-27.38-44)
Gyakorlat:
Amikor az életedre tekintesz, találsz-e benne “sírba zárt”, halott területet? Halld, amint Jézus kihív ebből a halálos helyzetből! Engedd meg neki, hogy jelen legyen és működni kezdjen életed élettelenné vált területein is!
Zene: Pietro Mascagni: Intermezzo sinfonico - Cavalleria Rusticana
https://www.youtube.com/watch?v=BIQ2D6AIys8
(Fotó: Laczkó Zsuzsa)
JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA (GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY) ÜNNEPE
Ne félj!
A Szentírásban, amikor Isten megmutatkozik azoknak, akik hajlandók Őt befogadni, gyakran szól így: “Ne félj”. Ezt mondja Ábrahámnak (vö. 1Móz 15,1), Izsáknak (vö. 1Móz 26,24), majd Jákobnak (vö. 1Móz 46,3), és így tovább, egészen Józsefig (vö. Mt 1,20) és Máriáig. Az angyali üdvözletkor Gábor így szólt Máriához: “Az Úr van veled”, majd “Ne félj”.
Tapasztalatból tudjuk, hogy a félelem túszként tart minket, de amikor megnyílunk Isten előtt, ő kiszabadít a félelem fogságából. Félelmünknek sokféle gyökere lehet: megrémítenek a bűneink, elkeserít a múlt, nem gyógyulnak a sebeink, szétesünk az ismétlődő bukásaink miatt, reményvesztettnek érezzük magunkat…
Isten világos és vigasztaló “Ne félj!” üzenete nekünk is szól. Isten ismeri gyengeségeinket és csak egy dolgot kér tőlünk: gyarlóságainkat, nyomorúságainkat, ezekből fakadó félelmeinket ne tartsuk magunkban, hanem vigyük el Hozzá és tegyük le Elé. Nála az elkeseredés okai a feltámadás lehetőségeivé válnak.
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
Ennek hallatára Mária zavarba jött, és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.
Az angyal azonban folytatta: Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége! (Lk 1,26-33)
Gyakorlat:
Életed mely területén érzed a félelem foglyának magad? Vidd ezt Isten elé, és halld, amint neked is kimondja: “Ne félj!”. Fogadd be szabadító erejét! Milyen változásra hív ez a szabadulás? Kérd, hogy ajándékozzon meg azzal, amire ehhez a változáshoz szükséged van!
Zene: Harpa Dei: Ave Maria in Hebrew
https://www.youtube.com/watch?v=_lMVX2eDIfI
Akár elismerjük, akár nem, az erőszakra és rombolásra való hajlam magvai mindannyiunk gondolkodásában és szívében ott rejlenek, s előítéleteink és félelmeink csak táplálják őket. Gyakran azzal kezdődik, hogy a Gonosz eltorzítja gondolkodásunkat, veszélyesnek és pusztítónak láttatja azt, ami jó és építő. Ráadásul az erőszak ragályos, erőszakot szül, így tovább növekszik romboló ereje.
Jézus az utolsó ítéletről szóló példabeszédében azonosítja magát minden emberrel, s azt mondja, hogy amit egymással teszünk, vele tesszük. Valahányszor erőszakosak vagyunk másokkal, őt feszítjük keresztre.
A mai nap imamódjának a Lactio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll, és ellenkezik tetteinkkel, törvényszegést vet a szemünkre, s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen. Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete, és Isten gyermekének mondja magát. Nézeteinknek ő a vádlója, még az is terhes nekünk, ha látjuk őt, mert élete másokétól különbözik, és ösvényei egészen különösek…
Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk állhatatosságát! (Bölcs 2,12-15.19)
Gyakorlat:
Utánozd Jézust abban, ahogyan az erőszakhoz viszonyult! Válaszolj az erőszakra áldással, a gyűlöletre szeretettel, a kegyetlenségre kedvességgel!
Zene: Bach Cantata, BWV 147: Jesu, Joy of Man’s Desiring
https://www.youtube.com/watch?v=pNRlBjz3PQQ
A Jézus korabeli zsidók, bár tanulmányozták az Írásokat, nem ismerték fel őt. Lelki vakságuk okaként Jézus két dolgot említ: nincs bennük istenszeretet, és az Istentől jövő dicsőség helyett egymástól várnak megerősítést.
Korunk embere is könnyen elveszíti tisztánlátását. Társadalmunkban szinte mindennek az értékességét a gazdasági hasznossága, a piaci erők határozzák meg. S mivel a léleknek nincs piaci értéke, az emberből – gazdaságilag céltudatos életvitelében – könnyen kihal az isten- és emberszeretet, elidegenedettségében pedig megerősítést kap a hozzá hasonlóan gondolkodóktól.
A mai nap imamódjának a Lactio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy általuk megtaláljátok az örök életet. Mellettem tesznek tanúságot ezek! Mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen!
Nem emberektől kapok dicsőséget. Egyébként ismerlek benneteket: nincs bennetek Isten iránti szeretet. Én Atyám nevében jöttem, és ti nem fogadtok be; ha más a maga nevében jönne, azt befogadnátok. Hogyan is tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, és nem keresitek azt a dicsőséget, amelyik az egy Istentől jön? (Jn 5,39-44)
Gyakorlat:
A nap folyamán különösen is keresd a nem anyagi értékeket! A nap végén visszatekintve tudatosítsd, mit fedeztél fel, amire eddig vak voltál!
Zene: Pyotr I. Tchaikovsky: The Sleeping Beauty (ballet) op. 66 – cello solo
https://www.youtube.com/watch?v=sC___TLfWgU
Jézus egészen sajátos kapcsolatban van Istennel, akit Abbának, Apukának szólít. Gyermekkorából egyetlen mondatot őriz meg Lukács evangéliuma: “Nem tudtátok, hogy Atyámnál kell lennem?” (Lk 2,49). Nyilvános működésének minden tanítását és cselekedetét áthatja Atyjával való bensőséges és bizalomteli kapcsolata, melynek kifejezése a szenvedéstörténetben a “ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd!” (Lk 22,42) és az “Atyám, kezedbe ajánlom lelkem!” (Lk 23,46) mondatokban csúcsosodik ki.
Leginkább példabeszédekben tudja érzékeltetni, milyen is Isten, az ő Apukája. Olyan, mint egy király, aki mindenkit meghív fia menyegzőjének ünnepére, hazavárja a tékozló fiút, nagylelkűen megbocsát, kész elengedni a hatalmas adósságot, de nem tudja elviselni a fösvénységet és a képmutatást.
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Az én Atyám még mindig munkálkodik, és én is munkálkodom.
Ezért aztán a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak hogy megszegte a szombatot, hanem még Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát Istennel.
Erre Jézus ezt válaszolta:
– Bizony, bizony, mondom nektek, a Fiú önmagától semmit sem tehet, hacsak nem látja, hogy mit tesz az Atya; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, ugyanúgy, mint ő.
Én magamtól nem tehetek semmit. Ahogy hallom, úgy ítélek; és ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem Annak az akaratát, aki küldött engem. (Jn 5,17-19.30)
Gyakorlat:
A nap folyamán többször szólítsd meg Istent! Ha nehezedre esik apaként közeledni hozzá, szólíthatod “Anyának”, ahogy Izajás utal rá (Megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe magzatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! [49,15]), vagy hívhatod “Kedvesemnek” az Énekek éneke kifejezésével.
Zene: Abba – Father by Carey Landry
https://www.youtube.com/watch?v=7vPVk95lTsw
Izrael földje nem bővelkedik vizekben, azon a tájon a víz különösen is nagy kincsnek számít. A bibliai szövegekben gyakran jelképezi az életet, Isten életét. Az őskeresztény időkben a keresztelő medencéket a földbe süllyesztették, így a keresztelendő átérezhette a Krisztus halálába és életébe való belépést.
Amikor Ezekiel próféta látomásáról imádkozva, képzeletünk segítségével belépünk a templom küszöbe alól fakadó, egyre mélyülő folyóba, kapcsolatba léphetünk saját valóságunkkal, felidézhetjük saját keresztségünket, alámerülésünket Isten életében.
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Szentírási idézet:
Ezután visszavitt engem a ház kapujához, és íme, víz fakadt a ház küszöbe alatt a keleti oldalon; a ház homlokzata ugyanis kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le, az oltártól dél felé. Aztán kivitt az északi kapun, és körülvezetett a külső kapun kívül levő úton a kelet felé néző útra; és íme, víz tört elő a jobb oldalon. Ekkor a férfi, akinek kezében mérőzsinór volt, kiment kelet felé és ezer könyököt mért, majd átvezetett a vízen, és az bokáig ért. Majd ismét ezer könyököt mért, és átvezetett a vízen, és az térdig ért. És ismét ezer könyököt mért, és átvezetett a vízen, és az vesékig ért. Azután még ezer könyököt mért, és nem tudtam többé átmenni a folyón, mert a vizek mély folyammá áradtak, amelyen már nem lehetett átgázolni. Ekkor azt mondta nekem: »Láttad ezt, emberfia?« Majd ismét visszavitt a folyó partjához. Amikor visszatértem, íme, a folyó partján igen sok fa volt mindkét oldalon. Azt mondta nekem: »Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni fog minden lény. A partján halászok állnak majd; Engaditól Engallimig hálókat szárítanak. Igen sokféle hala lesz, annyiféle és olyan nagy mennyiségű hala lesz, mint a nagy tengernek. A tócsáiban és a mocsaraiban azonban semmi sem lesz egészséges, mert ezek sógödrökké lesznek. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül szolgál, a lombjuk pedig orvosságul. (Ez 47,1-12)
Gyakorlat:
Képzeletben lépj bele a templom küszöbe alól fakadó vízbe! Érezd, ahogyan emelkedik, egészen körülölel! Ajánld föl minden testrészedet, érzékszerveidet, érzéseidet, értelmedet és emlékezetedet Isten élete tisztító és életadó erejének!
Zene: Vangelis: West Across The Ocean Sea
https://www.youtube.com/watch?v=ySlb5tds9Eg
SZENT JÓZSEF - A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA JEGYESE
Krisztus őrzője
József alakja általában szelíd és csendes férfiként jelenik meg előttünk. Bár néha hajlamosak vagyunk a csendes szelídséget gyengeségként értelmezni, Szent József életben épp azt láthatjuk, milyen nagy bátorságról tanúskodik ezzel a viselkedésével.
Az evangéliumok leírása szerint Józsefnek egyetlen feladata volt: gondos törődéssel megvédeni Krisztust és édesanyját. Azon ritka alkalmakkor, amikor az evangéliumok megemlítik Józsefet, mindig érzékelhetjük bátorságát. Bátorság és elszántság kellett ahhoz, hogy egyáltalán feleségül vegye Máriát, aki körül egy felfoghatatlan történet volt kibontakozóban. Bátorság és elszántság kellett ahhoz, hogy Jézus születése után biztonságba helyezze szeretteit a gyilkos Heródes elől, útra keljen és Egyiptomba költözzön velük. Bátorság és elszántság kellett ahhoz, hogy Heródes halála után visszatérjen és Názáretben telepedjen le.
Mi is meghívást kaptunk rá, hogy őrizzük Krisztust – önmagunkban és másokban: tápláljuk a krisztusi életet saját bensőnkben; megvédjük Őt a szenvedő szegényekben; életünkkel álljunk ki az Ige mellett. A hétköznapokban tegyük ezeket a dolgokat csendesen és szelíden, minden látványosság nélkül, de keresztényi bátorsággal! Legyünk bátrak, ne féljünk Krisztust a szívünkbe fogadni!
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében ezt az imamódot alkalmazza a leggyakrabban, amikor elképzeljük magunkat egy evangéliumi jelenetben. Szereplői leszünk egy szentírási történetnek, részt veszünk benne, látjuk Jézust és az összes többi jelenlévő embert, tudatában vagyunk, mi történik és hogy közben mit érzünk.
A képzelettel történő imádság célja az, hogy lehetővé tegyünk a Szentírás Krisztusának, hogy szóljon hozzánk, és hogy elevenné tegye számunkra az evangéliumi történeteket. Nem arról van szó, hogy megpróbálunk visszamenni a történelemben. Nem probléma, ha képzeletünkben a történet a szentírásétól eltérő irányt vesz; nem számít, hogy az 1. századi Palesztinában zajlik, vagy ott, ahol mi élünk a 21. században. A fontos dolog az, amit Isten akar mondani nekünk e szentírási részen keresztül.
A módszer:
Szentírási idézet:
Az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: »Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt.« Erre ő fölkelt, éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig.
Amikor Heródes bevégezte életét, íme, az Úr angyala megjelent álmában Józsefnek Egyiptomban és így szólt: »Kelj föl, vedd magad mellé a kisgyermeket és anyját, és menj Izrael földjére. Meghaltak ugyanis, akik a gyermek életére törtek.« Ő fölkelt, maga mellé vette a kisgyermeket és annak anyját, és bement Izrael földjére.
Miután álmában intést kapott, eltávozott Galilea vidékeire. Odaérve egy Názáretnek nevezett városban telepedett le. (Mt 2,13-15.19-21.23a)
Gyakorlat:
Tekints vissza életutadra: mi táplálta és növelte a szívedben élő Krisztust? Van-e valami olyan dolog most az életedben, ami miatt Krisztus nem tud növekedni benned? Hogyan tudnál szabaddá lenni az akadályoktól?
Zene: Invocazione al nome di Gesú
Fény a sötétben
Életünk zarándokútján – melynek során egyre bensőségesebben megismerjük Jézust, és az ő fényében az énképünk is egyre jobban kitisztul – vannak vaksötét szakaszok, amelyeket nehezen élünk meg. Jézus nem akadályozza meg a sötétséget, hanem jelenlétével bevilágítja azt, így megjelenik benne Isten ereje, amely minden rossz történetet a megváltás történetévé tud változtatni. A mai evangéliumban Jézus ezt mondja: “…azért van ez, hogy Isten cselekedetei megnyilvánuljanak benne” (Jn 9,3).
A vakon született történetében az iszap és a nyál a Szentháromság eredeti szeretet-aktusára emlékeztet: Isten a föld porából alkotja meg az embert, és az élet leheletét leheli belé. Amikor Jézus visszaadja látásunkat, mindig egyfajta új teremtésben van részünk, új életet ad nekünk, újjászül minket.
Nem véletlen, hogy az őskeresztény közösség a vakon született ember történetét a keresztség fényében értelmezte: ennek a vakságából meggyógyított embernek az útja minden olyan ember útjának a jelképe is, aki eljut a hitre és újjászületik. Azonban a keresztséget követően is igaz: Isten és az életünk valósága fokozatosan tárul fel számunkra, meglátása felelősséget ró ránk, és mindig következményekkel jár.
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében ezt az imamódot alkalmazza a leggyakrabban, amikor elképzeljük magunkat egy evangéliumi jelenetben. Szereplői leszünk egy szentírási történetnek, részt veszünk benne, látjuk Jézust és az összes többi jelenlévő embert, tudatában vagyunk, mi történik és hogy közben mit érzünk.
A képzelettel történő imádság célja az, hogy lehetővé tegyünk a Szentírás Krisztusának, hogy szóljon hozzánk, és hogy elevenné tegye számunkra az evangéliumi történeteket. Nem arról van szó, hogy megpróbálunk visszamenni a történelemben. Nem probléma, ha képzeletünkben a történet a szentírásétól eltérő irányt vesz; nem számít, hogy az 1. századi Palesztinában zajlik, vagy ott, ahol mi élünk a 21. században. A fontos dolog az, amit Isten akar mondani nekünk e szentírási részen keresztül.
Szentírási idézet:
Jézus útközben látott egy vakon született embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus ezt felelte: „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei. Mindez azért van, hogy megnyilvánuljanak rajta Isten tettei.
E szavak után a földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Siloe annyit jelent, mint Küldött. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott. (Jn 9,1-3.6-7)
Gyakorlat:
Idézd fel, eddigi életedben hol tapasztaltad meg, hogy Isten beragyogta sötétségedet! Hogyan nyilvánult meg Isten ereje nehéz helyzeteidben? Adj hálát érte! Ha van a jelenlegi életednek sötét zuga, hívd be oda is Jézus világosságát, Isten erejét!
Zene: Davy Jones music box
Keresztényként törekszünk igazságosak és nagylelkűek lenni, imádkozni és böjtölni, s amikor így teszünk, benső béke tölt el minket. Mindez teljesen természetes.
Jézus nem ezt kérdőjelezi meg a farizeus és a vámos példabeszédében. Amit Jézus elítél, az a farizeus felsőbbrendűségi érzése, aminek következtében lenézi a vámost. A farizeus viselkedésében az a baj, hogy az erényeket önmagának tulajdonítja, és így igazolva látja, hogy ítélkezzen mások fölött. S Jézus szemében ez nagyobb bűn, mint a vámszedő vétkei. Ő nem próbálja igazolni magát, egyszerűen csak ráhagyatkozik Isten irgalmára. Istennek nem annyira a teljesítményünk a fontos, mint inkább a belső hozzáállásunk, amellyel létünk mélyéről felé fordulunk és elismerjük őt minden jó forrásának.
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Némely elbizakodott embernek, aki magát igaznak tartotta, a többieket pedig megvetette, ezt a példázatot mondta:
– Két ember ment fel a Templomba imádkozni. Az egyik egy farizeus, a másik egy vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: „Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: harácsoló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámos is. Kétszer egy héten böjtölök, s tizedet adok mindenből, amit szerzek.” A vámos pedig távol állt, még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve így beszélt: „Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz!” Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, a másik nem. Mert aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják. (Lk 18,9-14)
Gyakorlat:
Amikor ma jó érzéssel nyugtázod a jót, amit tettél, azonnal köszönd meg Istennek, hogy megajándékozott a lehetőséggel! Amikor pedig árnyoldaladdal szembesülsz, ne keseredj bele, hanem bízd rögtön Isten irgalmára!
Zene: Russian Orthodox Chant: Молитва Иисусова / The Jesus Prayer
https://www.youtube.com/watch?v=C7-VLJxLEV4
Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."