47392 ima található a honlapon, összesen 94365 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Lackfi János #joejtpuszi

    Lackfi János #joejtpuszi
    Naponta frissül

    Író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász.
    Milyen a költő: mindenből verset csinál, semmi se szent neki, legbensőbb bonctani leleteit szemérmetlen érdeklődéssel elemzi, tárja ország-világ elé. www.lackfi-janos.hu

    1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Harmincnál több könyvet írtam, felét felnőtteknek, felét gyerekeknek, harmincegynéhányat pedig lefordítottam franciából. Megzenésített verseimből négy CD-nyi került kiadásra, Lovasi András, Malek Andrea, Herczku Ágnes és mások előadásában. Tizenhét évig tanítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1999-től a Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedem. 2003-tól 2011-ig a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja voltam. Humoros identitásesszé-kötetem, a 2012-es Milyenek a magyarok? huszonötezer példányban fogyott el, folytatása, a 2013-ban publikált Milyenek MÉG a magyarok? tízezer példánynál tart. 2014-ben látott napvilágot a novellákat tartalmazó Három a magyar igazság. Megtisztelő, hogy elnyertem többek közt a József Attila- és a Prima Primissima-díjat. Zsámbékon élek feleségemmel és öt gyermekemmel.

    Lackfi János #joejtpusziBetelt az idő, közel van Isten országa.

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    21
    Lackfi János #joejtpuszi Betelt az idő, közel van Isten országa.
    Betelt az idő, közel van Isten országa.
    Hogy milyen időre gondolok?
    Egy fának mikor telik be az ideje?
    Mikor elég erős és vaskos,
    hogy már elbírja a tetőt vagy hogy
    bárkát lehessen belőle építeni.
    És ha egy nappal vagy egy héttel
    korábban vagy később vágom ki?
    Számít? Igen is meg nem is.
    Egy ideje már itt az ideje,
    egy idő múltán már késő lesz.
    A lényeg, hogy most éppen
    hívogatóan ott áll.
    Amikor neki tudok látni,
    a fa ott lesz, és készen lesz.
    Úgyhogy itt az idő Istenhez közeledni.
    Na de hogyhogy közel van
    az Isten országa?
    Eddig talán távol volt?
    Vagy később majd eltávolodik,
    mint mikor elveszítek valamit,
    és nem találom? Itt van, de hiába.
    Keresem, még sincsen sehol.
    Hogy tud elkallódni egy egész ország?
    Hiszen az nem valami borosdugó
    vagy tű vagy szeg...
    És mennyire van közel az az ország?
    Nagyon. Itt van mindenütt,
    csak mi hisszük
    hogy nem abban élünk,
    hanem a hatóságok uralma alatt.
    De amíg le nem ballagunk a szívünkbe.
    és nem nézünk körül onnan,
    addig sosem vesszük észre.
    Ha nem a tömény és önátadó
    szereteten keresztül szemléljük,
    akkor nem látjuk.
    Csak félelmet, mocskot és aljasságot.
    És elhisszük, hogy ez a világ.
    Pedig elég, ha kivesszük a szemünket,
    belemártjuk a szívünkbe,
    és megtisztítjuk.
    Aztán tegyük vissza a helyére.
    Így pillanthatjuk meg
    a valódi valóságot.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziIsten nem azért küldte el közénk fiát,

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    20
    Lackfi János #joejtpuszi Isten nem azért küldte el közénk fiát,
    Isten nem azért küldte el közénk fiát,
    hogy jól szétszadizzuk, ő meg majd
    jól megválthasson minket vére árán.
    Ez így kegyetlen játszma lenne.
    Azért küldte el fiát, hogy velünk lehessen
    testben is, hogy arca legyen,
    hogy szerethessük, hogy szerethessen,
    hogy szólhassunk hozzá és szólhasson hozzánk,
    hogy kiszolgáltassa magát,
    akár meg is haljon értünk.
    Úgy látszik, tényleg ilyen árat szabunk,
    és neki semmi se drága,
    ha már nekünk semmi se drága.
    Az, hogy a keresztények
    kismillió egyházra szakadtak,
    megannyi seb Krisztus testén.
    Hiszen az volt a vágya,
    hogy barátai egységben legyenek vele,
    és egységben legyenek egymással.
    Az volt a vágya,
    hogy akik hozzá tartoznak,
    azokat arról ismerjék meg,
    mennyire szeretik egymást.
    Vagyis ha nem tudom szeretni
    a másik Krisztus-hívőt,
    ha teológiai bunkósbotokkal ütlegelem,
    ha azt terjesztem, ő maga a Sátán,
    csak én vagyok makulátlan,
    akkor egész biztosan nem Isten
    szőlőjében munkálkodom.
    (Jó tudni, hogy egyetlen szőlőtulajdonos
    van még rajta kívül a szellemi dűlőkben,
    az illető meglehetősen kétes alak,
    drágán megkéri az árát rossz borának.)
    Nem kell persze feleségül vennem a tesót,
    nem kell bambán elfogadnom
    mindent, amit mond,
    simán lehet, hogy egyes teológiai elvei
    megfekszik a gyomromat, és egyes
    teológiai elveim megfekszik a gyomrát.
    Ettől még nem kell kaszával-kapával hitvitázni,
    annak se vége, se hossza, se értelme.
    Elég, ha együtt imádkozunk, dicsőítünk,
    éneklünk, olvassuk az Írást vele,
    ahogyan lehet, nem bántva egymást.
    Saját kincseinkkel pedig foglalkozzunk
    saját gyülekezetünkben,
    dehogy kell feladni ezeket!
    Kedves dolog, ha elmegyek fiammal focimeccsre,
    akkor is, ha hidegen hagy a labdarúgás.
    De butaság lenne a kedvenc bandáját
    hallgatni egész nap, ha utálom azt a zenét.
    Krisztus testén sebeket ejtett
    a mi megosztottságunk,
    de ha tudunk egységben lenni,
    nem erőltetetten és nem feladva magunkat,
    akkor áldások fakadnak e sebekből.
    Kérdeztetek, igen jókat, én pedig próbálok #joejtpuszi-feleletet adni ezekre a felvetésekre. Most például az alábbira:
    „Miért van ennyi, sokszor egymással versengő, egymást kritizáló, felekezet?”
    Győrfi György
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziNéztem koszos talpát

    Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    19
    Lackfi János #joejtpuszi Néztem koszos talpát
    Néztem koszos talpát
    a saruban, mit mondanának,
    milyen Isten, akinek ilyen a fia lába?
    Koszban járatja értünk a fiát.
    A Mester jókedvűen
    és energikusan haladt,
    mi duzzogva, értetlenül,
    minek erőlködünk, mi van ott fenn,
    ami nincs itt lenn, hát semmi,
    tűz a nap, gutaütést kapunk.
    Fenn minden csupa szikla, por,
    kiszáradt a szájunk,
    felforrt az agyvizünk,
    nem vittünk innivalót sem.
    Extrém túráról nem volt szó.
    Aztán ott állt Mózes
    hatalmas fekete sörénnyel,
    mint egy oroszlán.
    Illés mint egy atléta.
    Tutira nem hittanoznak,
    de akkor miről beszélnek?
    Kérdezték Jézust,
    bírja-e a nyomást,
    durva menet vár rá.
    Mózes mondta, ő emlékszik,
    odavágta az első kőtáblát,
    dühében. Illés felemlegeti,
    ő meg a földön fetrengett,
    kérte Istent, vegye el az életét.
    Mózes komoran ránk bámult:
    - Ezek megbízhatóak?
    Jézus mosolyogva felelte:
    - Hát, szeretem őket...
    Mondjuk nem a hűség az erősségük,
    de menni fog nekik,
    kapnak muníciót.
    Elvörösödtem.
    Aztán különös, vihar utáni,
    lebegő fény terjengett,
    kezünk, arcunk fürdött
    a furcsa megvilágításban.
    Valahogy elzsibbadunk
    a jóérzéstől, mintha félálomban.
    Minek hozott fel, ha úgyis lemegyünk?
    Azt mondta, mert ez a valódi élet,
    csak akkor maradunk talpon,
    ha ezen keresztül nézzük
    a lenti valóságot is.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziHa beülök a vendéglőbe vacsorázgatni,

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    18
    Lackfi János #joejtpuszi Ha beülök a vendéglőbe vacsorázgatni,
    Ha beülök a vendéglőbe vacsorázgatni,
    és valaki odajön, rám fúj egy egész üveg
    méregdrága Dior-parfümöt, mert annyira
    szeret engem, az legalábbis furcsa dolog.
    Vagy ha felbukkan az asztalomnál
    egy hatalmas kosár rózsaszirommal,
    vagyonba kerülhetett, és önti-önti
    a fejemre, az ölembe, a levesembe,
    a boromba, mert ennyire rajong értem,
    hát, izé, legalábbis elkezdek megijedni.
    Egy biztos, ha ilyesmi történik velem,
    minden idegenkedéssel együtt
    sokkal emlékezetesebb eset lesz,
    mint az a több száz másik,
    amikor kulturáltan elfogyasztottam
    az étlapról kiválasztottakat,
    kávéztam, desszerteztem,
    kedves vagy majdnem kedves
    volt a pincér, adtam jattot,
    eltaláltam vagy nem találtam el
    a helyes mértéket, utólag számolgattam.
    Jézus asztalnál ül vendégségben,
    egy fellelkesült asszony ráront,
    nagy robajjal letöri a nála lévő
    alabástromedény fedelét,
    és rázúdítja az Emberfia fejére
    a fél font olajat, csurog a haján,
    szemébe, szájába, ruháját eláztatja,
    talán még tányérjába is fröcsköl
    az áthatóan illatos kenetből.
    Hát kábé ilyen az, amikor saját fejem után
    kitalálom, hogy kedveskedek majd az Istennek,
    annyira jól kieszeltem, mennyire fog örülni!
    Ott ül Jézus csurom-egy-olajosan,
    azt se tudja, hogyan vacsorázzon,
    mivel törülje meg magát, valahogy
    nem volt akkoriban százas csomag zsepi
    vagy törlőkendő minden háztartásban.
    A tanítványok dühöngnek, temérdek pénz,
    szét lehetett volna osztani a szegények között.
    Jézus is teljesen ki van borulva,
    tönkretették a jó kis vacsiját,
    épp a legfontosabb tanítás jött volna,
    s most itt ül csurig ragacsosan,
    mint egy bohóc.
    Ja, nem.
    Azt mondja, hagyjátok, ez már annyira őrülten
    emberi ötlet, hogy szinte isteni:
    nektek eszembe se jut a temetésem,
    hogy akkor majd nem lesz idő kenettel
    átitatni a testemet. Neki se jut eszébe,
    de a dilis ötletével mégis ráhibáz.
    Szóval Jézusnak ez így oké,
    akármilyen bénázva közeledünk,
    ha tiszta szívvel tesszük, örül neki.
    S megjegyzi még,
    míg az átlagos vendégségek
    mind feledésbe merülnek,
    erről az esetről az egész világon
    évszázadokig beszélni fognak.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziIsten elküldte egyszülött fiát a világba,

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    17
    Lackfi János #joejtpuszi Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    törékeny kisbabaként, hogy vigyázzunk rá,
    mi pedig falhoz csapdostuk
    az összes szóbajöhető csecsemőt,
    hátha köztük lesz ő is,
    nehogy elszaporodjanak,
    nehogy elszívják előlünk a levegőt,
    elvegyék a hatalmat.
    Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    hogy tanítson bennünket az élet útjára,
    de mi felszisszentünk, kemény beszéd ez,
    be se tartja a törvényt, s még ő beszél,
    szétszéledtünk olyan gurukat keresni,
    akik csiklandozzák a fülünket, mondván,
    mi vagyunk a világ középpontja,
    másokat szolgálni lúzerség,
    érezzük jól magunkat a bőrünkben,
    a többi nem számít.
    Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    hogy csodákat tegyen,
    mi pedig vagy még több csodát követeltünk,
    csak úgy, csettintésre, mint egy show-ban,
    vagy előkaptuk a tudományos
    módszertani kézikönyvünket,
    mert mindent jobban tudunk, még Istennél is,
    és egy-kettőre bebizonyítottuk,
    hogy a csodák akkor se lehetségesek,
    ha megtörténtek, így aztán nem hiszünk neki.
    Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    hogy meggyógyítson bennünket,
    de mi azt firtatjuk, miért nem gyógyul meg
    mindenki egyszerre, azonnal,
    meg aztán a gyógyulások
    talán nélküle is bekövetkeztek volna,
    nincs bizonyíték, hogy nem,
    és különben is, a lelkünket
    ne akarja már gyógyítani,
    nem igényeljük, hiszen
    nincsenek bűneink, csak bütykeink,
    vérfolyás, kelés, lepra, ilyesmi.
    Isten elküldte egyszülött fiát a világba,
    királynak szánta, de mi körözött,
    köztörvényes bűnözővé tettük,
    akinek mindenhonnan menekülnie kell,
    akit alig mernek kézre keríteni,
    mert olyan erővel és hatalommal beszél,
    de aztán mégiscsak lecsaptunk rá,
    kivontuk a forgalomból,
    ne már, hogy valaki ilyen mérföldekkel
    jobb legyen minálunk,
    na, ha azt mondja, szeret minket,
    hát most szeressen, ott, felszögezve.
    Most is szeret még?
    Most is. Hűha!
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziÉtlen-szomjan, hullafáradtan, zuhogó esőben

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    15
    Lackfi János #joejtpuszi Étlen-szomjan, hullafáradtan, zuhogó esőben
    Étlen-szomjan, hullafáradtan, zuhogó esőben
    vágtam át egy hatalmas mezőn, lábamon sárkoloncok,
    és eljutottam végre egy magányos házig.
    Kopogtam, de hiába. Félve nyomtam le a kilincset.
    Nyitva volt. Kiabáltam, senki se válaszolt.
    Találtam viszont az asztalra kitéve kenyeret, húst és bort,
    evőeszköz és tényér is volt. A kandallóba valaki
    fát készített be, csak meg kellett gyújtani.
    Hamarosan túl voltam az evésen, és átmelegedtem,
    a szomszéd szobában vetett ágy és pizsama várt,
    a fürdőben pedig tisztálkodószerek. Napokig
    maradtam, hetekig, hónapokig. Készleteket
    találtam a kamrában, gondoztam a kiskertet,
    mely ellátott friss zöldséggel és gyümölccsel.
    A jószág tejet és tojást adott. Jól éltem,
    nem fényűzően, de mégis pazarul. Persze
    történtek kisebb-nagyobb balesetek is, egyszer egyik
    kecske megdöglött, meg is sirattam. Máskor
    leestem a pincelépcsőn, kegyetlenül megütöttem
    magam. Olyan is volt, hogy eldugult a lefolyó,
    feljött az undorító szmötyi, nagy nehezen
    sikerült letuszkolnom valahogy. Egy denevér is
    beszabadult a lakásba, alig tudtam kikergetni.
    Mindettől függetlenül egyre otthonosabban
    kezdtem érezni magamat, időnként áthelyeztem
    egy-két bútort vagy tárgyat, ahogy praktikusabbnak
    vagy harmonikusabbnak éreztem. A hintaszéket
    például kitettem a tornácra, onnan néztem a felhőket.
    Mind kevesebbszer jutott eszembe, hogy a ház gazdája
    hazatérhet, vagy számonkérheti, miért költöztem be
    valaki másnak a tulajdonába. Arról se képzelegtem többé,
    magas vagy alacsony lehet, szakállas vagy szemüveges,
    idős vagy fiatal. Egyszer aztán egy polcon kutakodva
    kezembe akadt egy könyv, amelyet korábban
    sose láttam még, a címe meghökkentő:
    A HÁZ GAZDÁJÁNAK TÖRTÉNETE.
    Még nem néztem bele.
    Nem tudom, akarom-e tudni, mi áll benne.
    Döntenem kell. Könnyen lehet, hogy a kötet tartalma
    megváltoztatja az életem, hogy a továbbiakban kötelez.
    Vállat is vonhatok, visszatehetem a helyére,
    mondván, engem nem érdekel,
    jöttem, láttam, győztem.
    Ha akar valamit, a gazda rám rúghatja az ajtót.
    Ne üzengessen, elég ügyes, talpraesett és okos vagyok,
    karbantartok mindent, rászolgáltam az összes ajándékra,
    és amíg valaki sarokba nem szorít,
    ragaszkodom hozzá,
    hogy ez a jól felszerelt otthon
    csakis a véletlen műve lehet.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziA mennyek országa hasonlít

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    14
    Lackfi János #joejtpuszi A mennyek országa hasonlít
    A mennyek országa hasonlít
    az egyszeri postásra, aki odahaza
    kis postiteket írt bátorító üzenetekkel,
    és kivitte a gettómilliomosnak is
    meg annak is, aki évek óta nem kap levelet
    vagy csak kilakoltatási felszólítást.
    A mennyek országa hasonlít
    a lányra, akinek suliban mutatták
    az újraélesztést, és amikor látott
    egy öregembert összeesni,
    és a felnőtteket sápadtan eliszkolni,
    megpróbálta visszahozni az életbe,
    ott, akkor nem sikerült, de később még három
    embert pecázott vissza erre a partra,
    megtalálják valahogy az ilyen esetek.
    A mennyek országa hasonlít
    az öregre, aki nem azt mondta,
    de rohadt köves a földem, átkozott a sors,
    mely ide vetett, hanem talicskával
    behordta a követ a városba, épített belőle
    parkot, hidat, pataknak medret,
    faragott szobrokat, ültetett bokrokat,
    csodájára jár ma mindenki.
    A mennyek országa hasonlít
    a pasasra, aki megunta az állami
    egészségügyi intézmények világát,
    saját gyerekei mellé örökbe fogadott
    négy-öt különböző mértékben
    fogyatékos srácot, és együtt él velük,
    éli az életüket, intézménnyé
    alakította önerőből az otthonát.
    A mennyek országa hasonlít
    a fiatal nőre, aki összeszedi
    az önkéntesnek ajánlkozó
    gimistákat, egyetemistákat,
    és lemegy velük nehéz vidékre,
    korrepetálni, szeretgetni szintre hozni
    hétvégén azokat a gyerekeket,
    akikre más nem gondol.
    A mennyek országa hasonlít
    a nyaktól lebénult emberre,
    aki nem csinál semmit,
    rászorul mindenkire,
    mégis az egész falu hozzá jár
    megvitatni minden felmerülő problémát,
    mert olyan füle van, olyan szeme
    és olyan szavai!
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziMiért van énnekem szükségem a szerelemhez...

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    13
    Lackfi János #joejtpuszi Miért van énnekem szükségem a szerelemhez...
    Miért van énnekem szükségem a szerelemhez
    pont egy személyre, a kedvesemre?
    Miért kell a csókjaimnak szem és száj és fül,
    a simogatásomnak kar és váll és haj,
    az orromnak egy másik ember illata,
    a fülemnek egy összetéveszthetetlen hang,
    a hangomnak egy odaadóan befogadó fül,
    a bőrömnek egy másik bőr melege?
    Hát nem elég a szerelem csak úgy önmagában?
    Egy kicsit mindenkit szeretek, itt is, ott is, amott is,
    szétszórom a figyelmemet, a gondoskodásomat,
    a jelenlétemet, vegyétek, vigyétek!
    Én nem pusztán egy emberbe vagyok
    szerelmes, hanem csak úgy általában
    szerelmes az én természetem, és kész.
    Hogy szerelmemnek nincsen tárgya és fókusza?
    Attól még lehetek rendes szerelmes, nem?
    És ha fura vagyok, kinek mi köze hozzá?
    Teleszórom szerelmemmel az utcát,
    virágot veszek a cukrászlánynak,
    fagyit a virágboltos kisasszonynak,
    kezicsókolommal köszönök a presszóban,
    bókolok a húsospultnál.
    Erre az emberek mit beszélnek?
    Hogy kellemes fickó vagyok, kicsit bolond,
    no meg állhatatlan és széllelbélelt,
    de a nők nem tudnak komolyan venni…
    Hát most mindenkinek rá kéne szánnia
    az időt egyetlen másvalakire, kedvét lesni,
    lelke kimeríthetetlen kútjából
    meregetni a vizet vederszámra,
    mellette lenni hisztiben és örömben,
    fájdalomban és fáradságban,
    porckopásban és nyugdíjemelésben,
    kemoterápiában és galambetetésben?
    Így állunk, kedveskéim?
    Tényleg kevésnek mutatkozik a szerelmem,
    ha erre nem vagyok képes?
    Netán valaki az idők kezdetén személyes,
    egyre mélyülő, holtig hűséges kapcsolatra
    kódolta az embert?
    És úgy teremtette nekem a világot,
    hogy vele éljek személyes szerelemben,
    ahogyan kedvesemmel is megteremtjük
    szerelmünk külön kicsiny világát?
    Hát, nem tudom, kipróbáljam-e,
    mert ebbe azért invesztálni kell.
    Vagy maradjak meghatározhatatlanul
    szerelmes az egész világba?
    Mindenkibe és senkibe?
     
    Köszönöm jó kis kérdéseiteket, ezekből íródnak most a #joejtpuszi-k. A fentit éppen a következő, nagyon izgalmas mondat szülte:
    „Miért kell "isten" az erkölcshöz az áhítathoz és az alázathoz?”
    Mátyás Mónika
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziIsten használ engem, valami eszébe jut,

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    12
    Lackfi János #joejtpuszi Isten használ engem, valami eszébe jut,
    Isten használ engem, valami eszébe jut,
    küld egy napiparancsot, és ha nem hajtom végre,
    akkor jönnek a smasszerei, elkapnak,
    és alaposan megszuttyongatnak.
    Ja, nem.
    Isten használ engem,
    de csak ha átengedem magamat.
    Mindig kopog, mielőtt belépne,
    mindig köszön és mindig kérdez.
    Máriának, mint tudjuk, küld egy SMS-t,
    hogy hamarost Megváltót
    kell szülnie, nem tűr halasztást,
    ellentmondásnak helye nincs,
    már be van tervezve minden,
    lesz szíves buzgón teljesíteni.
    Ja, nem.
    Máriát köszönti az angyal, üdvözli,
    és azt mondja, vele van az Úr.
    Aztán felteszi a kérdést,
    mit szólna, ha méhében
    megfoganna Isten gyermeke.
    Mondhat igent, mondhat nemet.
    József ácsmestert behívatja
    a legfelsőbb hivatalba, és rászigorodik,
    nevelje jól Isten fiát, mert ha nem,
    akkor jön a Mennyei Gyámhivatal,
    és rendesen el lesz bánva vele.
    Ja, nem.
    Angyal jelenik meg neki álmában,
    bátorítja, kéri, vigyázzon Máriára,
    ne féljen magához fogadni,
    hiszen ez része a tervnek,
    ha szeretne Isten munkatársa lenni.
    A feltámadt Jézus is rátöri az ajtót
    rettegő tanítványaira,
    lehordja őket a sárga földig,
    ej, az emilyen-amolyanok,
    gyávák, árulók, betojiak,
    kérnek vajon tockost vagy menni fog így is,
    hogy hirdessék őt a népeknek,
    mars, egy-kettő, munka van,
    ne bénázzanak már a négy fal közt!
    Ja, nem!
    Köszönti őket, békességet hoz,
    kéri, hogy ne féljenek,
    tutujgatja, vigasztalja őket,
    eszik velük, sebeit is ellenőrizhetik,
    megadja nekik isteni erejét,
    mintha nagyteljesítményű motorra
    ültetné őket, így már mehetnek
    az emberek közé, ne törődjenek semmivel,
    ő már elhordozta helyettük a keresztet!
     
    Köszönöm, hogy kérdéseket tettetek fel, ezekből íródnak most a #joejtpuszi-k. A fentit éppen a következő, nagyon izgalmas két mondat szülte:
    „Isten gátlástalanul használja az embereket? Jézus sorsát kell magukra venniük a keresztényeknek?”
    Tasi Adél
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziEléggé ledöbbennék, ha látnám a világot,

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    11
    Lackfi János #joejtpuszi Eléggé ledöbbennék, ha látnám a világot,
    Eléggé ledöbbennék, ha látnám a világot,
    és benne az imák hatását.
    Annak az imái is hatnak,
    aki nem hisz erejükben.
    Öngyilkos,
    aki visszahőköl, mégsem ugrik,
    társ vagy rokon,
    aki visszaszalad a lakásba,
    és levágja azt, aki felkötötte magát,
    kómában fekvő,
    aki évek után hirtelen felébred,
    halálos beteg,
    aki hirtelen makulátlan leletet kap,
    eladósodott,
    akire, hopp, megmentő összeg zuhan,
    erőszakoló,
    aki megriad, elfut, mielőtt megtenné,
    vagánykodó biciklis,
    aki pont nem az autó elé esik.
    Pláne ha látnám szakszerűen
    színesre satírozva mindazt,
    ami zárt térben elmondott imáknak
    köszönhetően változott meg végleg.
    És igen, vannak imák,
    amelyeknek hatására
    mégsem jön vissza kedvesem,
    mégis meghal, akit szeretek,
    mégis utcára kerülök,
    mégsem veszi fel a telefont a gyerek,
    pedig jót akarok, és olyan hittel kérem.
    Ez nem mágia, imával senki
    kezét és akaratát nem lehet megkötözni,
    hogy tegye a jót, ne tegye a rosszat.
    Isten évmilliókkal ezelőtt megírta
    forgatókönyvét az összes változatban,
    melyet akaratunk, ösztöneink és imáink
    szeszélye szülhet.
    Meghívott a jóra
    és felismerhetővé tette a rosszat.
    Persze bármikor
    elmaszatolhatom a határvonalat.
    Na de hová lesznek
    a visszautasított, célról lepattant imák,
    Isten be nem teljesült álmai?
    Dunába hullnak? Hamuvá válnak?
    Elnyeli őket a fekete lyuk?
    Egy sem vész kárba,
    olyan ország építőkövei,
    ahol nincsen halál.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Lackfi János #joejtpusziBemegyek, Uram, a kis belső szobámba,

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    10
    Lackfi János #joejtpuszi Bemegyek, Uram, a kis belső szobámba,
    Bemegyek, Uram, a kis belső szobámba,
    nincsen ott semmi, csak te, aki persze
    ott vagy a szegényekben is, az Igében is,
    a közöségben is, a természetben is,
    a templom neked fenntartott terében,
    a szívdobbanásban, a lélegzetvételben is.
    Akkor minek is megyek a belső szobába?
    Mert te meghívtál a csendbe, az elvonulásba,
    mert ott az adást nem zavarja semmi,
    illetve majdnem semmi, mert az agyam még
    mindig folyamatosan zakatol, először ezt kell
    lecsillapítanom, kiszellőztetnem, lenyugodni,
    elnyugodni benned, kényelmesen ülni,
    vagy akár térdelni, ha az esik jobban.
    Persze te türelmes vagy, nem bánod,
    hogy rohangásznak a gondolataim,
    de ha meg akarom érezni jelenlétedet,
    akkor mégiscsak pórázra kell vennem
    a sok kerge ötletet, ne akarjanak oldalba
    tisztelni minden egyes fát a játszótéren.
    Jó, ha dicsőítéssel kezdem, ha botladozó
    szavakkal elfogadom hatalmasságodat,
    hihetetlen, milyen kevés esélye van,
    hogy létrejöjjön a földkéreg, a gravitáció, a légkör,
    a szerves élet itt a bolygón, s mindez azért,
    hogy gyönyörködhessünk a bolygóban,
    hogy megélhessünk rajta, hogy veled, Uram,
    bensőséges szülő-gyermeki kapcsolatba
    kerülhessünk, mert szereteted mindenképp
    túl akart csordulni, ki akart áradni ránk!
    Aztán elolvasom háromszor azt a tíz sort
    Evangéliumodból, ahol kinyílt a könyv
    véletlenül, bár melletted semmi se véletlen.
    Jézus megmossa az apostolok lábát,
    tapintom az érdes falakat, sötét van,
    de vibrál a levegő, sorban állunk,
    Jézus hajlong előttünk, mosolyogva
    tüsténkedik egy teknővel, vállán kendő,
    egyszerre vagyok benne a jelenetben,
    s közben kívülről is látom, János vagyok,
    bosszant, hogy már megint Péter mondja ki,
    amit gondolok: „Uram, nem moshatod meg
    a lábam, nem vagy az ápolónőm, a szolgám,
    harcos vagy, király vagy, nem a te munkád”,
    csak nevetsz, magyarázod, hogy így lesz
    közöd hozzánk, közünk hozzád, ahogy az apa
    mossa meg gyerekét, úgy mosdatsz,
    higgyük el, egészen tiszták leszünk,
    ha csak a lábunk piszkos, elég csak azt megmosni.
    Én meg már bőgök, átszakadt bennem a gát,
    gyerekkoromtól úgy éreztem,
    ha elrontok valamit, mindent elrontottam,
    visszagurult a kő a hegy aljáig, és kész,
    kezdhetem újra, megsemmisültem, senki lettem
    szüleim előtt, tanáraim előtt, mindenki szemében,
    és most már látom, igen, látom, az Isten nem ilyen,
    gyorsan megmossa a lábamat, ha elbukom,
    és onnan szeret tovább, ahol abba se hagyta.
     
    Köszönöm a sok értékes kérdést, amit nekem szegeztetek, #joejtpuszi formájában válaszolgatok, igyekszem sorra venni, amit bennem felidéznek. Remek az alábbi felvetés is:
    „Milyen módjai vannak a személyes, "intim" kapcsolat megteremtésének a Jóisten és az egyén között?”
    Bendl Mátyás
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."