21724 ima található a honlapon, összesen 27802 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Kühár Flóris OSB napi breviárium

    Kühár Flóris OSB napi breviárium
    Naponta frissül

    Olya­nok ezek a lelki-szellemi vallomásos mondatok, mint be­tegeknek az infúzió: cseppenként jutnak véráramunkba, és úgy adják át gondolati hatóanyagaikat. Az ol­vasottak visszhangja azonnal „gyógyhatású" majd pedig a gondolatok — hónapok múltán - észrevétlenül összeállnak tartalmas élménnyé - „lelkigyakorlattá." Németh László nyomán valljuk, hogy "A gondolat ereje nem csak az, amit mond, hanem amit ad."

    Kralovánszky Ubul, Kühár Ede O.S.B.

    Rohanó világunkban még percekre se jut idő, hogy magunkba zárkózva gondolkodjunk életünk valós tartal­máról és szembenézzünk szellemi-erkölcsi értékeinkkel. A média-világ eltaposta az elmélyülés lehetőségét. Szüksé­ges ugyanakkor, hogy kiragadjuk magunkat a naponkén­ti testi-lelki kényszerűségből. Ennek lehetősége érdekében válogattunk Kühár Flóris életművéből, igen gazdag irodalmi munkásságából.

    Flórís atya az egyszerű nép köréből származott: több­gyermekes, földműves családba született 1893. jú­lius 5-én, egy - akkor még Magyarországhoz tartozó — Vas megyei faluban, Pártosfalván. Tíz esztendős lehetett, amikor Kőszegen, a Bencés Gimnáziumban folytatta ta­nulmányait. A kollégium szellemisége, lelkisége nyomán szerzetespapi hivatás érlelődött lelkében, így a tehetséges fiatalember Pannonhalmára került, ahol 1916-ban ünne­pélyes fogadalmat tett, majd Győrben pappá szentelték. Miután teológiai doktorátust szerzett az innsbrucki egye­temen, idehaza először a lelkipásztori szolgálat évei követ­keztek.

    Celldömölkön 1917-ben nehéz örökséget vett át, a há­ború okozta sebek: testi-lelki nyomorúság, fájdalom, sze­génység fogadta. Ez a tapasztalat elmélyítette érzékenysé­gét, amellyel a szociális kérdések felé fordult. Plébános­ként és leányoskolai igazgatóként felismerte az egyesületi közösségek megtartó erejét, ezért szorgalmazta megalaku­lásukat. Az általa létrehívott egyesületek egyike volt a cell­dömölki Mária Kongregáció, amelynek tagjai közt olyan lelkek formálódtak, mint Berecz Erzsébet Skolasztikáé, aki az alföldi tanyavilág nagy apostola és szerzetalapítója lett; akinek hivatását és küldetését épp a Kühár Flóris lé­nyéből kisugárzó bencés szellemiség határozta meg.

    1922 és 1929 között a tanári munka évei követ­keztek Flóris atya számára a pannonhalmi főiskolán. Lelkipásztorkodástant és egyházjogot adott elő, de tu­dományos és irodalmi tevékenysége, amely ebben az időben virágzott ki, más témákat is felölelt: pedagógiai, pasztorális3 és hagiográfiai4 tanulmányokat is publikált. Létre hívta a Pannonhalmi Szemle folyóiratot azzal a cél­lal, hogy a nagyközönség számára közvetítse a bencés szel­lemet, lelkiséget, s amelynek 1929-ig szerkesztője is volt.

    A kecskeméti bencés obláták5 igazgatójaként és Berecz Erzsébet révén ezekben az években ismerte meg Flóris atya a magyar Alföldet, azon belül a tanyaviíág népének helyzetét, szükségleteit, szegénységét, amelyben bizonyo­san visszaköszöntek celli lelkipásztori éveinek tapasztala­tai. Meglátta az értéket a hívő tanyai nép lelkében. Gya­korta vett részt népmissziókban, majd közreműködött az erre a missziós szolgálatra szánt női szerzetesközösség, a Szent Benedek Leányai Társaság megalapításában, gondo­zásában, temploma megépítésében.

    Flóris atyát 1929-ben Budapesten egyetemi magánta­nárrá habilitálták, s még ebben az évben a bencések római Szent Anzelm Egyetemén dogmatika-tanári kinevezést kapott: a szentségek dogmatikáját és pasztorálisát adta elő. Szigorú tanár volt, de önmagával szemben is igényes volt, így joggal várta el növendékeitől is. A római évek profesz-szori munkájának gyümölcse lett többek közt Az örök élet forrásai u hét szentségben című könyve, amelyben könnyű spirituális olvasmány formájában adta elő a szentségek teológiáját. Fontos volt számára, hogy a tudománynak köze legyen az élethez, hiszen azt kell, hogy szolgálja. Vallotta, hogy az elméleti és gyakorlati életnek ki kell egészíteniük egymást. Ugyancsak római tanárságának három éve alatt születtek szép, ma is megragadó „úti naplói", amelyekből e gondolati breviárium is bőséggel válogat.

    Magyarországra visszatérve, 1931-ben újra pannonhal­mi tanár lett, emellett a területi apátság esperese és tan­felügyelője. Tucatnyi körlevél, papi lelkigyakorlat kézirata jelzi, hogy komolyan vette hivatalát. Esperesként felada­ta volt, hogy végiglátogassa a főapátság plébániáit, véle­ményt alkosson róluk és javaslatot tegyen megújításukra. Megbízatása a liturgiától a kántori szolgálaton keresztül az iskolák állapotának megvizsgálására szólt; ezeken kívül papi lelkigyakorlatok és koronák tartására. Rendszeresen szervezett és vezetett tanítógyűléseket az egyházmegyei ta­nítóság lelki képzésének és elméleti-gyakorlati továbbkép­zésének előmozdítására, valamint a személyes kapcsolatok építésére. Az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója­ként, annak programjához kapcsolódva, szorgalmazta az iskolán kívüli népművelést. Flóris atya 1935-ben budapesti házfőnök6 lett. A ház naplója tanúja annak, milyen mozgalmas éveket élt a fő­városban: a Bencés Gimnázium hittanára volt és egyete­mi magántanár is a Hittudományi Karon. Emellett ko­moly katolikus közéleti tevékenységet folytatott. Az Actio Catholicán kívül részt vett a katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének, az Emericanának mun­kájában is, mint a föderáció lelkészi karának vezetője, praelátusa. A katolikus nagygyűlések és az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítéséből is kivette részét, amely­ben kiváló szervezői tehetsége mutatkozott meg. Az iro­dalmi életbe is bekapcsolódott - Babits Mihály teológiai tanácsadója volt a himnuszfordításokban. És folytathat­nánk a sort, mi mindenből vette ki részét a Budapesten töltött nyolc év alatt. Nagy ívű életpályája - a környezete számára - hirtelen, de számára nem készületlenül teljese­dett be 1943-ban. Teste az általa épített tiszaújfaíui Zár­datemplom kriptájában nyugszik.

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    28

    Martin Heidegger (72) a szellemnek objektivációit három csoportra osztja; a közlések (beszéd, írás), kifejezések (művészet, játék, szertartás) és szerszámok (Zeug) csoportjára. Közös jellemvonásuk, hogy ezekbe a szellem valamiképp beíeszövődik, beleivódik, beleteste­sül. Természetes hogy nem egyenlő mértékben és arány­ban...
    Az objektiváció körét ki kell tágítanunk: ez a nemesí­tett növények és a szelídített, háziasított háziállatok cso­portja. Ha a pattintott vagy csiszolt kovakő, a primití­vek kagylókból, csigákból font ékszere, a fejlődő kultúra sátra, barlangja, házas, gazdagabb szerszámkészlete a szel­lem nyomait viseli, mennyivel inkább a kultúrnövények és a domesztikált háziállatok csoportja! Hiszen ezek kivá­lasztásában a tapasztalatot összegező megismerés, az ön­fenntartás, önvédelem célját szívósan, évtizedekre szem­mel tartó és követő akarat, a természet folyamába bele­nyúló, azt nem erővel, hanem hozzásimulással nemesítő és idomító magasabb rendű életszint jelenik meg.
    Az emberi szellem a kultúrában teremti meg a maga objektivációját, dolgozza bele a maga világát a természet­be, élő és élettelen anyagba.

    (A SZELLEMI LÉT MEGNYILVÁNULÁSAI)

    72. Martin Heidegger - (Messkirch, 1889. szeptember 26. - Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású eg­zisztencialista képviselője. Szubjektív idealista, az eg­zisztencializmus egyik megalapítója. Egyaránt foglal­koztatta a filozófia, a teológia, a pszichológia és az irodalomtudomány. Műveiben sajátos nyelvezetet használt és új szóértelmezést alkotott meg. Gondol­kodásának középpontjában a lét, a létező és a semmi problémája áll.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    27

    Hogy mi a középkort nem értjük, abban van ugyan igazság, de ezt nem annak köszönjük, mintha a kereszténységre kevésbé volnánk fogékonyak, mint a jám­bor nyugatiak, hanem éppen fordítva, annak, hogy a nyu­gat kevésbé jámbor szellemi mozgalmai: a humanizmus, a renaissance, protestantizmus, racionalizmus, liberalizmus - a „sötét" középkortól való iszonyodást éppúgy belénk oltották, mint a nyugati népekre.
    Ezen különben is igyekszünk segíteni. Nem utolsó esz­köze ennek hitéletünkben középkori magyar szentek kul­tusza, újabb történelemszemléletünk (Hóman: Magyar­ország, mint európai nagyhatalom (71)) terjedése, a közép­kor forrásanyagának Összegyűjtése. Ezek arról is meg­győznek mindenkit, hogy a magyar középkor szellemi­sége nem volt alábbvaló egyetlen nyugati népnél sem. A világnak adtuk a legszebb királyeszményt, a férfiúi tisz­taság példányképe is nálunk ragyogott fel, a keresztény karitász csillaga - Erzsébet - nemde - tőlünk származott! Mi nemcsak átéltük Krisztus hitét, hanem véreztünk és elvéreztünk érte... nem a föld, a magyar lélek volt a ke­reszténység védőbástyája.

    (A MAGYARSÁG ÉS EURÓPA)

    71. HÓMAN-Hóman Bálint (1885-1951) történész, egye­temi tanár, kultúrpolitikus.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    23

    A szentek zsenijét magasabb erők, a Szentlélek ado­mányai táplálják.
    Szent Benedek tán az Énekek Énekéből értette meg, hogy a nagy vízözön után a megváltás olajágát hozó ga­lambnak a szikla repedései adnak fészket. „Columba mea in foraminibus petrae, in caverbuna maceriae" (70). Ilyen fészket keresett magának. Szent Benedek életének ez a környezete.
    Azt látta, hogy az a kiszáradt római világi életet adni magából már nem tud, de tele van még mindig szándé­kokkal, melyekbe a lelkek beléhullanak. Szemléletesen beszél Nagy Szent Gergely: abrupta vitiorum-ról, a büriók szándékos mélységeiről, melyek széléről Szent Benedek visz-szahúzta lábát. Visszahúzta akkor, amidőn az Anío folyó fölött álló meredek sziklafal barlangjába húzódott.
    Csodálatos nyilatkozása a szentek bölcsességének: hogy a lezuhanástól lelküket megmentsék, ott hagyják a város kényelmét, az egész anyagi kultúrát, lemondanak az élet örömeiről és mivel „egyedül az Istennek akarnak tetszeni" - keresnek oly helyet, melyben testük megtörik ugyan, de a lelkük oly biztosan száll a magasba, mint a galamb a szikla odújából.

    (SUBIACO)

    70. Salamon éneke (2,14) - „Sziklák hasadékában fész­kelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyez­te ösvényen mutasd meg arcod, hadd halljam hango­dat, mert szépen cseng a hangod, és bájos az arcod." (Énekek éneke 2,14)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    19

    Az olyan lelkeket, mint Szent Gellérté, majd­nem lehetetlen elemezni. A nagytermészet hang­jai csendülnek ki belőlük. Ennek a természetnek a hang­ja: Istendícséret. Ezt érzi ki belőle Szent Gellért, amikor azt mondja: „Az Isten egyetlen műve sem szűnik meg (Is­tent) dicsérni. Ezért mondja a himnusz: Áldjátok, az Úr­nak minden művei az Urat. Az áldás e világ föladata, a nagy magasztalás az (Örök) országé." És beledalol ezekbe a lelkekbe a kegyelem csodás éneke, azé a kegyelemé, mely az Örök élet énekeit adja már idelenn az ajkukra. Ezért ele-mezhetetlen, magyarázhatatlan az a hét év, melyet Szent Gellért a Bakonyban töltött. Hogyan múlik el az ily ma­gány nappala és éjjele, nap-nap után, éveken keresztül? Milyen eszmék, milyen képek száguldanak át ezen a fan­tázián? Még kevésbé tudjuk megfigyelni azt, hogy gazdag­szik az ily lélek a kegyelem érintéseitől Nem értjük, hogy fejlődik ki az a lélek, mely előtt sár lesz a világ minden di­csősége. Magyarázhatatlan marad, mily erő hajtja, űzi ad­dig a szikláig, ahol vére omlott a magyar kereszténységért. Csak azt látjuk, hogy a contemptus mundi és az amor Del - a két szárnya a lélek röptének: magasra száll.

    (Szent Gellért Bakonybélben)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    18

    Mikor Nagy Konstantin — a régiek elbeszélése sze­rint a pogánysággal való leszámolás döntő küz­delme előtt állt, a milvius-hidi csata előtt az égben keresz­tet látott ezzel a körirattal: E jelben győzni fogsz. Krisz­tusnak a kereszt volt a győzelmi jele, nekünk is az, ahogy azonban győzni is tudjunk mi is ellenségeink, a gonosz lé­lek, a bűn, a halál, a kárhozat fölött; és hogy megerősöd­jünk Krisztus katonáivá, hogy élhessünk Krisztus hadse­regében, az Egyházban tiszta, szent, szeplőtlen élettel: a keresztfán szerzett erőt, megváltást, mint kegyelmet, mint az új élet, fejlődés csíráját közli velünk az Úr az Ő szentsé­geivel. Ezért mondja: Aki hisz és megkeresztelkedik, üd­vözül. Ezért adja saját lelkét eledelül, vérét italul, hogy aki az ő testét eszi, annak örök élete legyen, az őbenne ma­radjon, általa éljen. Minden szentség; győzelmi jel, mely megtöri bennünk az ördög hatalmát, a bűn uralmát. Védelmi jel, mert keresztségünktől kezdve a szentségek védenek a gonosz lélek támadásai, a kísértések ellen; hathatósan védenek a bűn ellen, mert segítő kegyelmeket adnak. A szentségek nem­csak jelek, hanem fegyverek, melyek az élet küzdelmeiben oltalmaznak.  

    (AZ ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)
     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    17

    A húszas évek magyar öntudatának és akaratának Széchenyi azzal adott kifejezést: Magyarország nem volt, hanem lesz. Rudnay (66) a bazilika épületében ennek az akaratnak adott kemény, szilárd formát. Más templomok tele vannak síremlékekkel; Rudnay a síremlé­keket, a múlt tanúit a föld alá rakatta. A templomot az élő és jövendő nemzedéknek hagyta. A nemzet reformja volt az ő eszménye is, mint Széchenyinek.
    A bazilika alapkőletétele évében (1822) tartotta meg a pozsonyi nemzeti zsinatot, mely valóban a nemzetnek „főben és tagokban" való megújhodását akarta szolgálni, a magyarság nemzeti egységét a hercegprímási jogkör ha­gyományos kiterjedésének alapján fejezte ki azzal, hogy Erdély és Horvátország püspökei is képviselve voltak raj­ta. Szent István koronája az a Regnum Marianum (67), me­lyet ő hagyott utódaira, Rudnay prímásnak ihletője, en­nek szimbóluma lett az általa megkezdett templom is. A rommá lett esztergomi székesegyház portáléján Szent Ist­ván e szavakkal ajánlja fel országát a Patronának (68): Suscipe virgo pia Mea regna regenda Maria. (69)

    (Esztergom)

    66. Rudnay Sándor - 1760. október 4-én született Nyitraszentkereszten. 1784-ben szentelték pappá, 1805-ben esztergomi kanonok, 1815-ben erdélyi püspök, 1819-ben esztergomi érsek, hercegprímás, 1828-ban bíboros lett. 1820-ban székhelyét Nagy­szombatból visszahelyezte Esztergomba. Az érse­ki székhelyet 1543-ban helyezték át Esztergomból a felvidéki Nagyszombatba, mert a törökök fenyeget­ték és el is foglalták a Duna-parti várost. A bíboros 1822-ben új székesegyházat és prímási palotát is kez­dett építtetni Esztergomban.

    67. Regnum Marianum - A Regnum Marianum Magyarország régi katolikus elnevezése. Jelentése: Mária Országa (Királysága). Az örökös nélkül maradt Szent István király halála előtt a Szent Koronát és az orszá­got Szűz Máriának ajánlotta fel - innen ered az elne­vezés, így hívták Budapesten, a Dózsa György úton, a Városliget határában álló templomot is, amelynek építése 1926-ban kezdődött. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. Az 1951-ben lerombolt templom helyén ma egy fa feszület áll.

    68. Patrona - oltalmazó. Ebben a szövegösszefüggésben Patrona Hungáriáé, Magyarország Boldogasszonya, Szűz Mária, Magyaország égi királynéja

    69. SUSCIPE VIRGO PIA MEA REGNA REGENDA MARIA Fogadd kegyes Szűz Mária országomat kormányzásra 

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."