93142 ima található a honlapon, összesen 221888 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Kühár Flóris OSB napi breviárium

Kühár Flóris OSB napi breviárium
Naponta frissül

Olya­nok ezek a lelki-szellemi vallomásos mondatok, mint be­tegeknek az infúzió: cseppenként jutnak véráramunkba, és úgy adják át gondolati hatóanyagaikat. Az ol­vasottak visszhangja azonnal „gyógyhatású" majd pedig a gondolatok — hónapok múltán - észrevétlenül összeállnak tartalmas élménnyé - „lelkigyakorlattá." Németh László nyomán valljuk, hogy "A gondolat ereje nem csak az, amit mond, hanem amit ad."

Kralovánszky Ubul, Kühár Ede O.S.B.

Rohanó világunkban még percekre se jut idő, hogy magunkba zárkózva gondolkodjunk életünk valós tartal­máról és szembenézzünk szellemi-erkölcsi értékeinkkel. A média-világ eltaposta az elmélyülés lehetőségét. Szüksé­ges ugyanakkor, hogy kiragadjuk magunkat a naponkén­ti testi-lelki kényszerűségből. Ennek lehetősége érdekében válogattunk Kühár Flóris életművéből, igen gazdag irodalmi munkásságából.

Flórís atya az egyszerű nép köréből származott: több­gyermekes, földműves családba született 1893. jú­lius 5-én, egy - akkor még Magyarországhoz tartozó — Vas megyei faluban, Pártosfalván. Tíz esztendős lehetett, amikor Kőszegen, a Bencés Gimnáziumban folytatta ta­nulmányait. A kollégium szellemisége, lelkisége nyomán szerzetespapi hivatás érlelődött lelkében, így a tehetséges fiatalember Pannonhalmára került, ahol 1916-ban ünne­pélyes fogadalmat tett, majd Győrben pappá szentelték. Miután teológiai doktorátust szerzett az innsbrucki egye­temen, idehaza először a lelkipásztori szolgálat évei követ­keztek.

Celldömölkön 1917-ben nehéz örökséget vett át, a há­ború okozta sebek: testi-lelki nyomorúság, fájdalom, sze­génység fogadta. Ez a tapasztalat elmélyítette érzékenysé­gét, amellyel a szociális kérdések felé fordult. Plébános­ként és leányoskolai igazgatóként felismerte az egyesületi közösségek megtartó erejét, ezért szorgalmazta megalaku­lásukat. Az általa létrehívott egyesületek egyike volt a cell­dömölki Mária Kongregáció, amelynek tagjai közt olyan lelkek formálódtak, mint Berecz Erzsébet Skolasztikáé, aki az alföldi tanyavilág nagy apostola és szerzetalapítója lett; akinek hivatását és küldetését épp a Kühár Flóris lé­nyéből kisugárzó bencés szellemiség határozta meg.

1922 és 1929 között a tanári munka évei követ­keztek Flóris atya számára a pannonhalmi főiskolán. Lelkipásztorkodástant és egyházjogot adott elő, de tu­dományos és irodalmi tevékenysége, amely ebben az időben virágzott ki, más témákat is felölelt: pedagógiai, pasztorális3 és hagiográfiai4 tanulmányokat is publikált. Létre hívta a Pannonhalmi Szemle folyóiratot azzal a cél­lal, hogy a nagyközönség számára közvetítse a bencés szel­lemet, lelkiséget, s amelynek 1929-ig szerkesztője is volt.

A kecskeméti bencés obláták5 igazgatójaként és Berecz Erzsébet révén ezekben az években ismerte meg Flóris atya a magyar Alföldet, azon belül a tanyaviíág népének helyzetét, szükségleteit, szegénységét, amelyben bizonyo­san visszaköszöntek celli lelkipásztori éveinek tapasztala­tai. Meglátta az értéket a hívő tanyai nép lelkében. Gya­korta vett részt népmissziókban, majd közreműködött az erre a missziós szolgálatra szánt női szerzetesközösség, a Szent Benedek Leányai Társaság megalapításában, gondo­zásában, temploma megépítésében.

Flóris atyát 1929-ben Budapesten egyetemi magánta­nárrá habilitálták, s még ebben az évben a bencések római Szent Anzelm Egyetemén dogmatika-tanári kinevezést kapott: a szentségek dogmatikáját és pasztorálisát adta elő. Szigorú tanár volt, de önmagával szemben is igényes volt, így joggal várta el növendékeitől is. A római évek profesz-szori munkájának gyümölcse lett többek közt Az örök élet forrásai u hét szentségben című könyve, amelyben könnyű spirituális olvasmány formájában adta elő a szentségek teológiáját. Fontos volt számára, hogy a tudománynak köze legyen az élethez, hiszen azt kell, hogy szolgálja. Vallotta, hogy az elméleti és gyakorlati életnek ki kell egészíteniük egymást. Ugyancsak római tanárságának három éve alatt születtek szép, ma is megragadó „úti naplói", amelyekből e gondolati breviárium is bőséggel válogat.

Magyarországra visszatérve, 1931-ben újra pannonhal­mi tanár lett, emellett a területi apátság esperese és tan­felügyelője. Tucatnyi körlevél, papi lelkigyakorlat kézirata jelzi, hogy komolyan vette hivatalát. Esperesként felada­ta volt, hogy végiglátogassa a főapátság plébániáit, véle­ményt alkosson róluk és javaslatot tegyen megújításukra. Megbízatása a liturgiától a kántori szolgálaton keresztül az iskolák állapotának megvizsgálására szólt; ezeken kívül papi lelkigyakorlatok és koronák tartására. Rendszeresen szervezett és vezetett tanítógyűléseket az egyházmegyei ta­nítóság lelki képzésének és elméleti-gyakorlati továbbkép­zésének előmozdítására, valamint a személyes kapcsolatok építésére. Az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója­ként, annak programjához kapcsolódva, szorgalmazta az iskolán kívüli népművelést. Flóris atya 1935-ben budapesti házfőnök6 lett. A ház naplója tanúja annak, milyen mozgalmas éveket élt a fő­városban: a Bencés Gimnázium hittanára volt és egyete­mi magántanár is a Hittudományi Karon. Emellett ko­moly katolikus közéleti tevékenységet folytatott. Az Actio Catholicán kívül részt vett a katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének, az Emericanának mun­kájában is, mint a föderáció lelkészi karának vezetője, praelátusa. A katolikus nagygyűlések és az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítéséből is kivette részét, amely­ben kiváló szervezői tehetsége mutatkozott meg. Az iro­dalmi életbe is bekapcsolódott - Babits Mihály teológiai tanácsadója volt a himnuszfordításokban. És folytathat­nánk a sort, mi mindenből vette ki részét a Budapesten töltött nyolc év alatt. Nagy ívű életpályája - a környezete számára - hirtelen, de számára nem készületlenül teljese­dett be 1943-ban. Teste az általa épített tiszaújfaíui Zár­datemplom kriptájában nyugszik.

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
28

Még nem kelt fel a Nap és a követségben járó haj­nal máris nappallá cserélte az éjjelt. Az ég üres, sehol egy madár se száll; de alattam láthatatlan mélysé­gekben, kifürkészhetetlen víztömegekben - sejtek, pará­nyok, szörnyek élnek és mozognak és lenn a fenéken tán egyiptomi, krétai, pún, szikul, görög, római, longobárd, francia, spanyol, angol hajók roncsaiban elmerült kincsek közt, halálukat lelt emberek csontjain az a tüneményes formájú növény- és állatvilág élősködik, melynek kicsi kis részletét a nápolyi akvárium szemlélteti.

A tenger színén elvesznek a történelem útjai. Nápoly és Szicília közt a tenger a hadak útja, a gyarmatosok és kaló­zok útja, birodalmaknak, népeknek útja, szóval a világtör­ténelem útja; hajdan Tírusból, a Nílus torkolatától, Kar­thágóból, Bizánc vagy Massüia felől indultak azok a ha­jók, melyek ugyanezt a tengert járták, hogy az etruszkok­nak, punoknak, görögöknek vagy rómaiaknak biztosítsák az életet és uralmat a partokon. Az egyik hajón Szent Pál járt Krisztus rabságában Síracusából Nápolyig; 1300 év múlva Nagy Lajos és hadai hajóztak ezen a tengeren. Aki a tengerre megy, az kiszaladhat a történelemből.

(Napkelte a tengeren)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
25

Az Úr szenvedéstörténetében háromszor történik — bűnösök ajkáról hivatkozás az Úrnak vérére. Júdás megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstpénzt mond­ván: „vétkeztem, elárulván az igaz vért." Bánata nem volt igazi, mert nem volt benne bizalom az Isten végtelen ir­galmában. Ez a kétségbeesés bánata.

Pilátusnak hatalma lett volna Krisztust megszabadíta­ni. Ö látja, hogy rosszat cselekszik, tudja azt is, hogyha enged a zsidóknak, ő a felelős Krisztus haláláért. De -nem oszt igazságos ítéletet, sőt halálra ítéli Krisztust. Köz­ben úgy tesz, mintha bánná gyávaságát, külsőleg, jelképe­sen lemossa magáról azt a bűnt, melyet akaratával mégis elkövet. Hiába ez a színlelt bánat is.

A bűn gyökere a szívben van, a bánatnak odáig kell le­hatnia, a szívet kell átalakítania. A zsidó nép pedig Pilá­tus szavaira felelte: „az Ö vére mirajtunk és a mi gyerme­keinken" Az Ő vére, ítélete lett a zsidó népnek. Ez az íté­let már itt a földön megkezdődött, jelei ennek: Jeruzsá­lem pusztulása, a zsidó nép szétszóratása. A lelki megátal­kodottság, a bűnben való makacsság- Krisztus vére által az ítéletet vonja le a kárhozat fiaira.

(Az ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatokSzent Gellért

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
24

Igaz, zárt volt a középkori embernek, a világa; Szent Gellértnek világa is zárt, de ebben a zárt világban széles távlatok nyíltak felfelé, befelé és kifelé - Istenre, égre, énre és világra.

Módunk van rá, hogy ép Szent Gellért egyetlen ránk maradt művéből, a Deíiberationes-ből ezeken a távlato­kon kövessük a bakonyi remete pillantását. „Aki teremtő­jét, tudatlanságától gátolva, nem érzi, nem tudja fölismer­ni, nézzen fölfelé és azáltal tanulja meg, mily nagy, mily hatalmas, mily rettenetes, aki mindezt a semmiből terem­tette. Hogy senkinek se legyen mentsége, hogy Istent nem ismer; bizonyságul is, vigasztalásul is - megalkotta az ég világát. Azt akarta, hogy mindenki filozófus legyen, a le­hető legjobb, legcsudásabb ismerettel. Mert ha azt kérdi valaki, mily ragyogóan fényes az Isten — nézzen a Napba, melyet alkotott. Lássa meg, hogy fénylik Ő, akitől fényes a Nap; elviselhetetlen, kimondhatatlan fény. Ha az érdek­li, mily nagy, és nem tudja nagyságát felfogni - ez lehe­tetlen — vizsgálja az eget és a föld széles téréit; ha pedig mindezt meg nem méri még a lángelme igyekvése sem, akkor fontolja meg alkotójuknak végtelenségét." Ha így néz valaki fölfelé, megsejti az Istent.

(Szent Gellért Bakonybélben)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
22

A házasság szentségének célja nem az, hogy az em­bert a bűn állapotából emelje át a megigazultság állapotába; nem is azt, hogy ezt a kegyelmet az emberi élet általános keretei számára fejlessze, (hisz erre a bérmá­lás, az Eucharisztia és az utolsó kenet128 szolgál), hanem az, hogy a házastársakat sajátos hivatásukra szentelje meg. A keresztény házasság tehát hitvesi mivoltukban, hitvesi hivatásukba szenteli meg a házastársakat. Amilyen egysze­rűen hangzik ez, annál fönségesebb a jelentősége, ennek a kegyelemnek. Mert ha már a természet rendjét szolgá­ló házasság is nagy dolog az Isten terveiben, hisz a Terem­tő saját teremtő erejét ruházza mintegy át a házastársakra, a természetes házasság is hozzájárul ahhoz, hogy a világ­teremtő Atya képmása rárajzolódjék a férfi arcára, meny­nyivel magasabbá válik a szentségi házasságban a házas­társak méltósága! ... A szentségi házasság már nemcsak a természet célját, az emberi nem fenntartását szolgálja, ha­nem közvetve magasabb, természetfölötti célt is! A ketesz-tény házasság gyarapítja a szentek nemzedékét, az Isten házanépét, eszköze az Isten világmegváltó terveinek.

(A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉNEK KEGYELME)

128. Utolsó kenet ~ ma úgy hívjuk: betegek szentsége, a hét szentség egyike. Általa a beteg a Szentlélek kegyelmét kapja, amely az egész embert segíti és tökéletesíti: megerősíti az Istenbe vetett bizalomban, erőt.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."