55691 ima található a honlapon, összesen 122189 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Kühár Flóris OSB napi breviárium

Kühár Flóris OSB napi breviárium
Naponta frissül

Olya­nok ezek a lelki-szellemi vallomásos mondatok, mint be­tegeknek az infúzió: cseppenként jutnak véráramunkba, és úgy adják át gondolati hatóanyagaikat. Az ol­vasottak visszhangja azonnal „gyógyhatású" majd pedig a gondolatok — hónapok múltán - észrevétlenül összeállnak tartalmas élménnyé - „lelkigyakorlattá." Németh László nyomán valljuk, hogy "A gondolat ereje nem csak az, amit mond, hanem amit ad."

Kralovánszky Ubul, Kühár Ede O.S.B.

Rohanó világunkban még percekre se jut idő, hogy magunkba zárkózva gondolkodjunk életünk valós tartal­máról és szembenézzünk szellemi-erkölcsi értékeinkkel. A média-világ eltaposta az elmélyülés lehetőségét. Szüksé­ges ugyanakkor, hogy kiragadjuk magunkat a naponkén­ti testi-lelki kényszerűségből. Ennek lehetősége érdekében válogattunk Kühár Flóris életművéből, igen gazdag irodalmi munkásságából.

Flórís atya az egyszerű nép köréből származott: több­gyermekes, földműves családba született 1893. jú­lius 5-én, egy - akkor még Magyarországhoz tartozó — Vas megyei faluban, Pártosfalván. Tíz esztendős lehetett, amikor Kőszegen, a Bencés Gimnáziumban folytatta ta­nulmányait. A kollégium szellemisége, lelkisége nyomán szerzetespapi hivatás érlelődött lelkében, így a tehetséges fiatalember Pannonhalmára került, ahol 1916-ban ünne­pélyes fogadalmat tett, majd Győrben pappá szentelték. Miután teológiai doktorátust szerzett az innsbrucki egye­temen, idehaza először a lelkipásztori szolgálat évei követ­keztek.

Celldömölkön 1917-ben nehéz örökséget vett át, a há­ború okozta sebek: testi-lelki nyomorúság, fájdalom, sze­génység fogadta. Ez a tapasztalat elmélyítette érzékenysé­gét, amellyel a szociális kérdések felé fordult. Plébános­ként és leányoskolai igazgatóként felismerte az egyesületi közösségek megtartó erejét, ezért szorgalmazta megalaku­lásukat. Az általa létrehívott egyesületek egyike volt a cell­dömölki Mária Kongregáció, amelynek tagjai közt olyan lelkek formálódtak, mint Berecz Erzsébet Skolasztikáé, aki az alföldi tanyavilág nagy apostola és szerzetalapítója lett; akinek hivatását és küldetését épp a Kühár Flóris lé­nyéből kisugárzó bencés szellemiség határozta meg.

1922 és 1929 között a tanári munka évei követ­keztek Flóris atya számára a pannonhalmi főiskolán. Lelkipásztorkodástant és egyházjogot adott elő, de tu­dományos és irodalmi tevékenysége, amely ebben az időben virágzott ki, más témákat is felölelt: pedagógiai, pasztorális3 és hagiográfiai4 tanulmányokat is publikált. Létre hívta a Pannonhalmi Szemle folyóiratot azzal a cél­lal, hogy a nagyközönség számára közvetítse a bencés szel­lemet, lelkiséget, s amelynek 1929-ig szerkesztője is volt.

A kecskeméti bencés obláták5 igazgatójaként és Berecz Erzsébet révén ezekben az években ismerte meg Flóris atya a magyar Alföldet, azon belül a tanyaviíág népének helyzetét, szükségleteit, szegénységét, amelyben bizonyo­san visszaköszöntek celli lelkipásztori éveinek tapasztala­tai. Meglátta az értéket a hívő tanyai nép lelkében. Gya­korta vett részt népmissziókban, majd közreműködött az erre a missziós szolgálatra szánt női szerzetesközösség, a Szent Benedek Leányai Társaság megalapításában, gondo­zásában, temploma megépítésében.

Flóris atyát 1929-ben Budapesten egyetemi magánta­nárrá habilitálták, s még ebben az évben a bencések római Szent Anzelm Egyetemén dogmatika-tanári kinevezést kapott: a szentségek dogmatikáját és pasztorálisát adta elő. Szigorú tanár volt, de önmagával szemben is igényes volt, így joggal várta el növendékeitől is. A római évek profesz-szori munkájának gyümölcse lett többek közt Az örök élet forrásai u hét szentségben című könyve, amelyben könnyű spirituális olvasmány formájában adta elő a szentségek teológiáját. Fontos volt számára, hogy a tudománynak köze legyen az élethez, hiszen azt kell, hogy szolgálja. Vallotta, hogy az elméleti és gyakorlati életnek ki kell egészíteniük egymást. Ugyancsak római tanárságának három éve alatt születtek szép, ma is megragadó „úti naplói", amelyekből e gondolati breviárium is bőséggel válogat.

Magyarországra visszatérve, 1931-ben újra pannonhal­mi tanár lett, emellett a területi apátság esperese és tan­felügyelője. Tucatnyi körlevél, papi lelkigyakorlat kézirata jelzi, hogy komolyan vette hivatalát. Esperesként felada­ta volt, hogy végiglátogassa a főapátság plébániáit, véle­ményt alkosson róluk és javaslatot tegyen megújításukra. Megbízatása a liturgiától a kántori szolgálaton keresztül az iskolák állapotának megvizsgálására szólt; ezeken kívül papi lelkigyakorlatok és koronák tartására. Rendszeresen szervezett és vezetett tanítógyűléseket az egyházmegyei ta­nítóság lelki képzésének és elméleti-gyakorlati továbbkép­zésének előmozdítására, valamint a személyes kapcsolatok építésére. Az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója­ként, annak programjához kapcsolódva, szorgalmazta az iskolán kívüli népművelést. Flóris atya 1935-ben budapesti házfőnök6 lett. A ház naplója tanúja annak, milyen mozgalmas éveket élt a fő­városban: a Bencés Gimnázium hittanára volt és egyete­mi magántanár is a Hittudományi Karon. Emellett ko­moly katolikus közéleti tevékenységet folytatott. Az Actio Catholicán kívül részt vett a katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének, az Emericanának mun­kájában is, mint a föderáció lelkészi karának vezetője, praelátusa. A katolikus nagygyűlések és az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítéséből is kivette részét, amely­ben kiváló szervezői tehetsége mutatkozott meg. Az iro­dalmi életbe is bekapcsolódott - Babits Mihály teológiai tanácsadója volt a himnuszfordításokban. És folytathat­nánk a sort, mi mindenből vette ki részét a Budapesten töltött nyolc év alatt. Nagy ívű életpályája - a környezete számára - hirtelen, de számára nem készületlenül teljese­dett be 1943-ban. Teste az általa épített tiszaújfaíui Zár­datemplom kriptájában nyugszik.

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
29

A „sacramentum pietatis" előtt sokszor kell időz­nünk. Ha igazi pietast, áhítatot jámborságot aka­runk, merítsünk a forrásból, a szentségi Jézusból; erre hív bennünket.
Az Eucharisztiában ott örvénylik az Úr Jézus irántunk való szeretete. Az örvényben mindig van titokzatosság, mélység — és borzalom is. Az Úr szeretetében a félelem nem arra való, hogy visszatartson minket a szeretet örvé­nyétől, hanem arra, hogy belehajtson minket. Mert ez az örvény az élet mélységeibe merít el és nem a halálba.
Ez a szentség azért van az oltáron, hogy vedd magad­hoz, táplálkozzál vele. Egyesülsz vele és ő teveled. Ez az egyesülés a szentáldozásban a szeretet köteléke. Erősítsd meg mindennap ezt a köteléket, hogy belőle élj, vele sze­resd az Atyát és mindazokat, akikért Ő általadta magát.
Ne legyen gyenge a szeretet köteléke, de legyen gyen­géd, figyelmes, odaadó, érzékeny, türelmes, kegyes szere­tetünk a szentségi Jézushoz. Olyan, mely mindent eltűr, mindent hisz, mindent remél, mindent elvisel."
Ez a legnagyobb karizma, a legmagasztosabb Út. Ez maga az Út, az Igazság, az Élet.

(AZ ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)

21. Sacramentum pietatis - a vallás szentsége. Szent Ágoston által használt kifejezés. Hippói Szent Ágos­ton, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. - Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya; fi­lozófus. Szent Ágoston az eucharisztia fogalmának meghatározásához használta. Véleménye szerint az eucharisztia a sacramentum pietas, a signum unitatis (egység jele) és a vinculum caritatis (szeretet kötelé­ke) fogalmakkal definiálható.

22. Karizma — (a gör. kharidzesztai, 'kedvesnek lenni' szó­ból): tág értelemben bármely kegyelmi ajándék, sze­mély sajátos erénye, képessége, hivatása; szoros érte­lemben a Szentlélek olyan ajándéka, mely az Egyház javára végzett szolgálatban mutatkozik meg; a hét­köznapi szóhasználatban a személynek az a nagy bel­ső, lelki ereje és hatása, mellyel képes másokat irányí­tani, befolyásolni, függetlenül attól, hogy e befolyá­solás jó vagy rossz irányban történik-e.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatokAquinói Szent Tamás

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
28

Amióta 1323-ban Aquinói Szent Tamást az Egy­ház oltáraira emelte, a halandóság porát levetvén, fráter Thomas a történelem sodró árja fölé emelkedett, és a liturgia a mulandóság forgó körében évről-évre elénk állítja azt, ami benne örök érték és eszmény, akárhogy is cserélődnek a nemzedékek, akárhogy forog a világ kereke, akármerre járnak az emberi gondolatok, bölcseleti és hit­tudományi állásfoglalások szellemútjai...
Mi az, ami Szent Tamásban örök érték, követésre mél­tó minta, lelkeket vonzó eszmény marad? A szentek el­sősorban egyéniségük győzelmes harcaival, erényeiknek Krisztust másoló vonásaival győzik le a feledést... Ahogy egy életen át viseli a Regula és a szerzetesi fegyelem súlyos igáját, ahogy szemefénye lesz szerzetének alázatosságban, munkában, a közösség szellemének megőrzésében, ahogy feltűnést kerülve valósítja meg önmagán a derűt sugárzó, a lélek Istenbékéjét élvező szentség eszméjét, ahogy nem­csak angyali doktorrá, hanem angyali erények hordozójá­vá válik, - abban mindig követésre méltó mintája marad azoknak, kik az Istentől ugyanazt a hivatást kapták.

(Mit jelent Szent Tamás személye és műve?)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
27

A bűnbánat felkeltése - a szentséghez úgy hozzátar­tozik, hogy nélküle az Isten nem ad feloldozást. Ennek a bánatnak természetfölöttinek kell lennie, a hit­ből kell fogannia. A szentségi bánat a bűnben annak a hit által meglátott kárhozatos voltán bánkódik. Hisz minden bűn, a bocsánatos is - az Istennek megbántása. A bűnbá­nat lét legfontosabb indító oka: a büntetéstől való féle­lem, és az Isten szeretete. A bűnbánat szelleme a lélek iga­zi alázatosságában gyökerezik. Az alázatosságon kell épül­nie minden erényünknek, egész lelkiéletünknek. Aláza­tosság nélkül nincs igazi önismeret, enélkül nincs igazi bűnbánat sem. Csak az alázatosság segít ahhoz, hogy a hit látásával lássuk magunkban azt a gyarló, törékeny esen­dő bűnöst, aki semmivel sem dicsekedhetik önmagából, mert minden jót az Istentől kapott. Az alázatosság mutat­ja meg, hogy mi magunknak csak a bűnt tulajdoníthat­juk, de ezt kizárólag magunknak. Ami jó van bennünk, az az Isten ajándéka.
A gyóntatószék ítéleteiben is ott van a mélységes titok: az Úr irgalmának és igazságának végtelensége, az Ő Szívé­nek fölmérhetetlensége - ebben a pár szóban: Én téged feloldozlak.

(AZ ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
26

Mivel minden emberi cselekvés kiindulópontja az értelem és az akarat, az Isten a megszentelő ke­gyelemmel ékesített lélek értelmét és akaratát a ténylegesítő és segítő kegyelemmel hozza mintegy mozgásba, meg­világosítván az értelmet és megindítván az akaratot a ke­gyelem természetfölötti erejével.
A házasság szentségi kegyelme nem pusztán ornátusa, dísze a léleknek, hanem életfakasztó, tevékeny erő. Nem­csak megszentel, azaz lefoglal az Isten szolgálatára, hanem erőt is ád a házassági hivatás Istennek tetsző gyakorlásá­ra. Hogy milyen irányúak ezek a segítő kegyelmek, me­lyek a házastársak lelkét az üdv tényeire indítják, ezt Szent Pál kifejezi akkor, amikor a házasságot Krisztus és az Egy­ház egyesüléséhez hasonlítja. Azt mondja ugyanis, hogy Krisztus táplálja és ápolja az Ő Egyházát: Nutrit et fovet eam. (20) Táplálja és ápolja tehát az egyháznak azon tagjait, akik a házasság szentségével az Ő „nagy misztériumát" fe­jezik ki.
A segítő kegyelemnek első és fő célját abban látjuk, hogy magát a házasságot, a házasságkötésből, mint szent­ségből származó köteléket (vinculum) fenntartsa, erősítse.

(A HÁZASSÁG SZENTSÉGI KEGYELME)

20. Nutrit et fovet eam - nemo enim umquam carnem suam odio habuk sed nutrit et fovet eam sicut et Christus ecclesia - Mert a saját testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és ápolja, amint az Úr is az egyházat. (Ef 5,29)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatokSzent Pál apostol megtérése

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
25

Szent Pál azt mondja: Nagy misztérium a házasság, melyben „az ember elhagyja atyját, anyját és hit­veséhez csatlakozik és ketten lesznek egy testben." Nagy misztérium, titkos, jelképes valóság, mely mögött, isteni, szent dolgok rejtőznek.
Amikor Szent Pál rámutat a házasság „nagy misztériu­mára", a következő mondatban, mintha csak félre akarná lebbenteni a misztérium fátylát és egy pillanatra látni en­gedi ennek a misztériumnak a magvát, a velejét: „Én pe­dig ezt Krisztusra, és az Egyházra mondom." Nem hiá­ba mutat rá a házasság misztériumának velejére, nem hi­ába hivatkozott arra az éltető, tápláló kegyelemre, me­lyet Krisztus az ő Egyházára áraszt. Hiszen tagok vagyunk Krisztus testében, az ő húsából és csontjaiból. A keresz­tény házastársak pedig ezen felül megvalósítják házasság­kötésük által az ő misztikus életközösségének érzékelhe­tő jelképét — a házasságkötés megkülönböztetett módon részesíti a házaspárt Krisztusnak éltető, tápláló, ápoló ke­gyelmében.
Szent Pál tanítása szerint a házasság kegyelme a hívőt megszenteli és vele, rajta keresztül megszenteli a hitvestár­sakat és a gyermekeket.

(Az ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
24

Ameddig szemem Iát, tán ugyanaddig nézett 1080 táján az a garamszentbenedeki bencés, aki apát­ságának ezt az alföldi birtokát kezelte Kürttől Ugig és Alpárig, a váci püspök birtokáig. Falvakat látott, miket ma már nem is látni, halászó helyeket, földmíves és állat­tenyésztő népek hajiékait, mocsaras, ártéri vidéket, holt­ágakat morotvákkal körülfont birtokot, melyet ugyancsak nehéz volt körüljárnia... Itt-ott kőegyházak tornyai emel­kedtek már, azok hívogatták vasárnap az apátság embere­it. A futóhomok, akarom mondani - a régi magyar lélek ideszilárdult, itt volt otthona és hazája a Tisza mentén; itt, ahol az Isten háza lett a fundamentuma minden más épü­letnek, mely a sátrakat felváltotta.
Bizony hamar virágoskertet varázsolt ide szent, erős­kezű és bölcs István és László királysága, a megszilárdult egyház a maga püspökségeivel, apátságaival. Attila népe tán csak egy pár napig állhatott itt, Zalán bolgárjait is a monda hozta ide Alpár tájékára, hogy innét futamítsa to­vább őket. A magyar kereszténységnek pedig nem kellett egy évszázad, hogy népet rögzítsen, kultúrát teremtsen -„Zalán futása" színhelyének tőszomszédságában.

(Szüret a Tisza mellett)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
21

Azért nézek én valahogy idegenül ezekre az ásatá­sokra. Nem mintha nem szeretném azt a sok ér­tékes művészi és tudományos kincset, mely így előkerül. Nem is azért, mintha félnék azoktól a márványszobrok­tól, melyek előtt valaha tömjének égtek. Ezek az istenek már régen halottak. Hát mi az, ami mégis aggaszt? .Attól félek, megbolygatják a legmélyebb réteget is. Azt, amely­ben az ősi római farkas pihen. Az ősöket szoptató farkas. Mert van igazság ebben az ősi totem-szimbolumban. Nem látod-e a római impérium legelső kibontakozásában és fejlődésében: a ragadozó farkas útjait és mohóságát? Azt, amely, ha kell, nőket rabol, ha kell, rabszolgákat? Város­okat foglal, majd országokat? Népeket igáz le és világokat? Az a farkas-anya a maga tejét adta Romulusnak és Rémus-nak. Vérré vált utódaiban a farkas-tej. E reneszánsz Machiavellije sacro egoismo-nak19 neve­zi a farkas-étvágyat, a farkas ragadozó természetét. A vi­lági impérium ősrómai formája, az univerzális monarchia - nem ebből az ösztönből nőtte-e ki? A túlfűtött naciona­lizmus mindenütt rejteget valamit a farkas-ösztönökből.

(A TIHANYI ÉCHÓVAL)

19. Sacro egoismo - szent önzés, szent önérdek. Jellem­zően a nacionalizmussal Összefüggésben használatos, a negatív értelemben vett nacionalizmus „felmentő" okaként, indokaként.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."