21724 ima található a honlapon, összesen 27803 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Kiss Ulrich naplója

    Kiss Ulrich naplója
    Hetente frissül

    Kiss Ulrich SJ

    Jezsuita szerzetes vagyok menedzser múlttal és újságíró jelennel. Vállalkozók és vállalati vezetők edzője, krónikás és társadalomkutató.

    http://ulrichblog.wordpress.com

    Névjegyemen újabban társadalomkutatóként mutatkozom be. Van egy gyűjteményem régi névjegyekből. Voltam én már minden: egyetemista, marketing asszisztens, cégvezető, jezsuita novícius, majd másfél évtizedig egy egyetemi szakkollégium rektora. Kamasz koromban újságíró akartam lenni, Egon Erwin Kish és Richard Katz riportjai voltak a példaképeim. Édesapám azonban meggyőzött, az újságírás link szakma. Így lettem közgazdász. Nem bántam meg, hisz így legalább értek is valamihez. Végül – ez Isten humora – médiaember lettem, tévéműsorok szereplője, interjúalany és végső sorom ez a blog is gyerekkori álmom kései megvalósítása. A tanulság? Soha ne add fel álmaidat!

    Ui. Most új névjegyet kell nyomtatnom. Ismét egy szakkollégium rektora vagyok, a JRSZ-é (Jezsuita Roma Szakkollégium). Új álmok születnek. Nem számítottam rá 67 évesen. Isten még sok meglepetést tartogat!

    Kiss Ulrich naplója TeherPünkösdvasárnap

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    28
    Kiss Ulrich naplója Teher Pünkösdvasárnap

    Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. Jn 20, 19-23

    Mottó: Békesség nektek! – Érdemes és hasznos megismételni! Azon az eső húsvéton csak a tanítványok szívében volt békétlenség, meg talán némely főpapéban, akit a várható politikai bonyodalmak aggasztottak. Ma, járvány alatt és feltehetően még jó ideig utána, az egész világ békétlen. Megtapasztalta sebezhetőségét. Hogy szolidárisak vagyunk, ha nem is lélekben és önként, de ténylegesen és kényszerből.  Elsőnek és mindenekelőtt békére van szükségünk. Csak így tudjuk józanul mérlegelni a jövőt. Ehhez szükségünk lesz a Lélekre. A Lélek kreatív, a Lélek áthidalja a most újra feltárult szakadékokat, a Lélek megadja az oly szükséges békét.

    RABSZOLGASÁG

    Megéltük a Nagypénteket, szinte napról napra várjuk a Feltámadást, de akarjuk-e a pünkösdöt? Hogy egy nyelvet beszéljünk? Hogy a múlt bűneinek aprólékos és pedáns könyvelését eltöröljük, amint az egyéb adósságokat is? Ugye, néhányan bátortalanul kérik a hitelek, a pénzbeli adósságok eltörlést? Úgy érvelnek, hogy csak így kerülhetjük el, hogy évekig, sőt évtizedekig nyögjük az adósságokat. Mert ha nem töröljük el, akkor megbénul a világgazdaság – mondják. De akarjuk-e az erkölcsi adósságok törlését is? Akarunk-e tiszta lappal kezdeni? A legegyszerűbb, ha elsőnek mi magunk tépjük szét az adósságleveleket!

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplója A gömbnek hol a vége?Urunk mennybemenetele

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    23
    Kiss Ulrich naplója A gömbnek hol a vége? Urunk mennybemenetele

    Abban az időben: a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Mt 28, 16-20

     

    Nekik hol a Világ vége?

    Mottó: „És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” – Nemde, szokatlanul hangzik ez az ígéret, a búcsú pillanatában? De még nagyobb a látszólagos ellentmondás, ha azt halljuk, hogy Jézus elküldi őket: „menjetek el!” Szétválik útjuk. Az Úr megy atyjához, a tanítványok a “világ végére.” Mindenhova, hisz különben hogyan tennék tanítvánnyá az összes nemzetet? S hogyan akar akkor velük maradni? Mindenütt? A világ végéig? Ami nála mást jelent, mint a tanítványoknak: térben és időben is érvényes állítás! S a világ végtelen!

    És íme, Jézus nem is ígéretet tesz, hiszen nem azt mondja nekik, hogy velük lesz, majd, a jövőben, hanem már velük is van: “én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Kijelentő mondat ez: Amikor kimondja, már meg is valósul(t) a jövő. A tanítványok, és velük mi is, a mai tanítványok, kezdjük sejteni, hogy miközben mi a történelemben igyekszünk végrehajtani az Ő parancsait, Ő túl van ezen a történelmen, az örök jelenben. Most és mindörökké. 

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplója Az Igazság lelkeHÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    14
    Kiss Ulrich naplója Az Igazság lelke HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA

    Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság lelkét, aki örökre veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek őt, mert veletek marad és bennetek lakik. Nem hagylak árván titeket: visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ. Ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd, hogy én az Atyában vagyok, ti énbennem én pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom és megmutatom neki magamat.  Jn 14, 15-21

     

    Vigasztalás

    Mottóveletek marad és bennetek lakik – Rejtélyes ígéret ez. Csodás vigasztalás. Az Atya maga fogja vigasztalni őket? Nem, Jézus az Atyát arra kéri, hogy küldjön nekik, a tanítványoknak, más Vigasztalót. Nem magára gondol, bár azt mondja magáról, hogy visszajön hozzájuk. Az Igazság Lelke? Aki örökre velük marad? Akit ismernek is, bár jelenleg ez teljesen titokzatos és érthetetlen. Jézus feltárja előttük a leendő”munkamegosztást” a Szentháromságban. Várják hát azt a napot, amikor mindez világossá válik. Mennyi a rövid idő? Mit jelent az, hogy „én az atyában vagyok”? De ne csüggedjünk. Mert Jézus megadja a kulcsot e titokzatos jövőhöz: a szeretet az! Nincs más dolgunk, mint szeretni.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplója Az Út az ÉletHÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    07
    Kiss Ulrich naplója Az Út az Élet HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA

    Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: Elmegyek, és helyet készítek nektek? Ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek! Ekkor Tamás így szólt: Uram, mi nem tudjuk, hogy hova mégy, hogyan ismerhetnénk hát az utat? Jézus ezt felelte: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki se juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.  Fülöp megjegyezte: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk! Jézus így válaszolt: Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok s az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek! Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek.  Jn 14, 1-12

    iGAZ-ság?

    MottóMár olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem? – a szemrehányás, ugye, fáj? Hisz nem csak Fülöpnek szól, hanem nekünk is. 2000 év után még mindig rejtélyes marad a názáreti Mester. Aki csak egyet kér: hogy higgyünk benne! Ez a legjobb beruházás, amit csak elképzelhetünk!  Én vagyok az út, az igazság és az élet. – mondja a Mester.

    Van, akit leköt az élet. Kit az élet számtalan öröme, kit ugyanazon élet keservei. S mivel beletemetkezik ezekbe, letéved az útról. Van, aki mindenét odaadná az Igazságé! S hányféle igazságért! Csupa nagybetűs Igazságért! Az eszméért. Az eszmék azonban időnként lelepleződnek, mint veszélyes illúziók. Bálványok. Keressük tehát az utat a végső igazsághoz? De, ugye mi is Tamásként valljuk kishitűen: Uram, mi nem tudjuk, hogy hova mégy, hogyan ismerhetnénk hát az utat? Jézus válasza teljesen váratlan. Nem azt mondja, én megmutatom nektek! Azt mondja, én vagyok az Út. Ha erre az útra térsz, az élet és az igazság ráadásul adatik.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    30
    Kiss Ulrich naplója HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA

    Abban az időben így szólt Jézus: Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak a szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak előle, mert az idegen hangját nem ismerik. Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél.

    Jézus ezért így folytatta: Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Kik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó, aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen. Jn 10, 1-10

     

    Mottó: Én vagyok az ajtó a juhok számára – de ők nem értették meg, hogy miről beszél. S mi értjük? Megszoktuk a pásztor és nyáj asszociációkat, mi vagyunk a nyáj, és néhány kiválasztott a pásztor, akit követnünk kell. A “nyáj” persze felvilágosult körökben inkább ironikus csengésű, és nem bóknak szánják. Mostanában ráadásul új szóval gazdagodott sztárunk: nyájimmunitás. A svédek például, úgy döntöttek, hogy nem követik a világméretű bezárkózást, mert bíznak abban, hogy minél többen fertőződnek meg, annál immunisabb lesz a teljes lakosság. Ezért ők a kávéházaik teraszain ücsörögtek, miközben a világ összehúzta magát az akolban. Nem hagyták magukat kivezetni.

    Nyájimmunitás

    A Wikipédia szerint a „nyájimmunitás, vagy közösségi immunitás olyan immunitás egy fertőző betegséggel szemben, amely úgy jön létre, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása, vagy kigyógyulása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is.” A közösségi immunitás persze elegánsabb megjelölés, mint a sértegetés számba menő nyájimmunitás. Valahol arra utal, hogy amint a közösség közvetíti a vészt, úgy a közösség hozhatja a gyógyulást is. Akárhogy is nézem, a fűáramlatú individualizmus megkérdőjelezése.

    Mi a szerepe a pásztornak, és mi az ajtónak? A pásztor vezet. Leader: „előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.” Kinek a hangja ismerős, sőt ismert? Ugye Ferenc pápáé az emlékezetes március 27-i áldás alkalmából ismerős volt? Miért? Mert nevükön szólított 8 milliárd embert. Nem a hivatalos kommünikék emelt hangján, hanem úgy, ahogy a pásztor beszél juhaihoz, mert ismeri őket. A világ „vezetői” irigykedve hallgatták, és ígérgették, hogy ők majd kivezetnek minket. A többséget, ha minden igaz, mínusz a marginális veszteséget. Kik itt és ma az „idegenek”, döntse el mindenki maga. Marad az ajtó rejtélye. Azon kell bemenni, nem lopódzva, hanem emelt fővel. Elől haladva. Csak az vezethet ki minket, aki az ajtón jött be. Az ajtó pedig Krisztus maga.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    23
    Kiss Ulrich naplója HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA

    Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt

    Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három órai járásra) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mit történt ott ezekben a napokban? Ő megkérdezte: Miért, mi történt? Azok azt felelték: A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagy hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik az állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogy az asszonyok mondták, őt magát azonban, nem látták. Jézus erre így szólt: Ó, ti oktalanok, késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe? Aztán Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az Írásokban őróla szól. Közben odaértek a faluhoz, ahova tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták, és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap. Betért hát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték. De ő eltűnt előlük. Akkor azt mondták egymásnak: Ugye, lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az Írásokat? Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak! Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.  Lk 24, 13-35

     

    Mottó: Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt

    Vigasztalanság

    A tanítványok minden bizonnyal olyan lelkiállapotot érezhettek, melyet később Loyolai Szent Ignác vigasztalanságnak nevezett. Jó, ha ismerik a szabályokat, „hogy valamiképp észrevegyük és megismerjük a lelkekben támadt különböző megmozdulásokat: a jókat, hogy elfogadjuk, a rosszakat, hogy elutasítsuk.” (Lgy 313) A lelkek Mestere azt tanította, hogy „vigasztalanságnak nevezem a harmadik szabályban foglaltak teljes ellentétét: a lélek elsötétülését, zavarát, az alacsony és földi dolgok felé való vonzódását, a különféle zaklatásokból és kísértésekből származó nyugtalanságot.” (Lgy 317) Felismerjük ebben a jelenlegi lelkiállapotunk leírását? Elmondhatjuk, hogy lelkünk „egészen restnek, lanyhának, szomorúnak, Teremtőjétől és Urától mintegy elszakadtnak érzi magát?” (Uo.) Erre az esetre a Szent kettős szabályt ad: egyfelől a „vigasztalanság idején sohase változtassunk, hanem szilárdan és állhatatosan maradjunk meg azoknál a feltételeknél, elhatározásoknál, melyeket az ilyen vigasztalanságok megelőző időbe tettünk.” (Uo.) Másfelől arra figyelmeztet, hogy „bár a vigasztalanság idején nem szabad megváltoztatnunk jó feltételeinket, az azonban nagyon hasznos, ha a vigasztalanság elleni küzdelemben mi magunkat változtatjuk meg erőteljesen.” (Ez a hatodik szabály) Erre példát is ad: „azáltal, hogy jobban kitartunk az imádságban, elmélkedésen, gyakran végzünk önvizsgálatot és valamilyen alkalmas módon vezeklünk.” (Lgy 319)

    Nincs időd?

    A jelen válságban szerencsésen erre elég időnk van. Ezt nem „agyonütni” kell, hisz lelkünket ütnénk vele agyon, hanem gyümölcsöztetni. Hallani itt is, ott is, hogy sokfelé épp ez történik. Felhívnak barátok, akikről rég nem hallottam, és spontánul megosztják tapasztalataikat. Más szóval: Útközben megbeszéljük egymás között mindazt, ami történt. A mélyben rejtőző közösségi vágy így felszínre tör(t). Most már csak arra kell ügyelnünk, hogy, amint Szent Ignác fogalmaz, „aki vigasztalanságban van, arra törekedjék, hogy kitartson a türelemben, ami épp az ellenkezője az őt érő vigasztalanságnak. Gondoljon arra is, hogy hamarosan vigaszban részesül” (Lgy 321).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    16
    Kiss Ulrich naplója HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA

    Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek!  Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: Láttuk az Urat. De ő így szólt: Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem! Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, és köszöntötte őket: Békesség nektek! Tamásnak pedig ezt mondta: Nyújtsd ki az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás így válaszolt: Én Uram, én Istenem! Jézus ezt mondta neki: Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek! Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.  Jn 20, 19-31

    Képletesen

    Mottó: Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok

    Alkalmazzuk e történet tanúságait a vasárnapokra. Ugye, minden vasárnap a Feltámadás ünnepe? Ugye, minden vasárnap a közösség ünnepe? Amikor együtt vagyunk, mi a tanítványok. Jézus megjelent ugyan egyes személyeknek is, a hagyomány szerint például Péternek, de az emmauszi tanítványok már közösségben voltak, habár vigasztalanságban, és akkor nyertek vigaszt, amikor Jézus is csatlakozott hozzájuk. Ez hát a hiteles találkozás színhelye: a közösség. Nem tudjuk, hogy az első vasárnap Tamás miért hiányzott a közösségből.  De Jézus csak akkor adott küldetést a csapatnak, amikor az együtt volt. Hiánytalanul. ezért kívánsága, hogy ő is tanú lehessen, nem különcködés, hanem jogos vágy. A ma embere nem érintheti meg a történelmi Jézus sebeit, de kezébe veheti a testét magát. most, amikkor üres templomokban kell bemutatni a Feltámadottat, mert a halál fenyegeti a közösséget, lélekben kell imádnunk az Urat, amint a szamariai asszonynak megjósolta. Van, aki, mint Don Guiseppe, az üres padokra kiteszi a hívei beszkennelt képét, így jelezve a közösség jelenlétét. Van, és ez a mi választásunk is, aki odaképzeli őket, és az egységet lélekben valósítja meg, s még a testet, ami a jel, is csak lélekben veheti magához. De a közösség mindig az egyedül hiteles hely, és ahol a Közösség van, ott az Úr is.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHÚSVÉTVASÁRNAP

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    11
    Kiss Ulrich naplója HÚSVÉTVASÁRNAP

    A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!  Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt, és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból. Jn 20, 1-9

    Sötét volt az éjszaka

    MottóKora reggel, amikor még sötét volt – Évek óta elmélkedem ezen a húsvéti szövegen. Eddig fel sem tűnt nekem, hogy az Úr éjjel támadt fel, hisz még sötét volt, amikor Mária Magdolna kiért az immár üres sírhoz. Az apostolok mintegy átaludták az eseményt, amint a getszemáni kertben is elaludtak, amikor virrasztaniuk kellett volna. Most senki sem kérte őket virrasztani.

    Vajon Mária Magdolna álmatlan éjszaka után ment ki a sírkertbe, szeretettől hajtva? S a tanítványok álmodtak-e aznap éjjel? Egy Szent Ignác-i szemlélődésben mindezt átélhetjük képzeletünkben. Ha hajnalban kelünk, együtt a nappal, miként élem meg ezeket az órákat? Griesben, Jálics Atya lelkigyakorlatán, egyszer húsvétvasárnap hajnalban miséztünk, és a napfelkelte egybe esett az átváltozással. Olyan reveláció volt ez, mint Jánosnak a fejkendő. Mi emberek jelekből olvasunk. És nem is kell rohannunk, az Úr felénk jön. Akár a sötétben is. Ő lesz a pirkadat.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaVirágvasárnap

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    05
    Kiss Ulrich naplója Virágvasárnap

    Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – felelte Jézus. A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. Erre Pilátus így szólt hozzá: „Nem hallod, mi mindennel vádolnak?” De ő egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepődött. Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint. Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták. Pilátus kérdést intézett hozzájuk: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” Tudta ugyanis, hogy csak irigységből adták kezére. Míg ott ült ítélőszékében, a felesége üzenetet küldött neki: „Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.” A főpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. A helytartó tehát föltette a kérdést: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?” „Barabást!” – kiáltották. Pilátus tovább kérdezte: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind azt kiabálták: „Keresztre vele!” „De hát mi rosszat tett?” – kérdezte. Annál inkább ordították: „Keresztre vele!” Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára C „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!” Erre az egész tömeg zúgta: „Vére rajtunk és fiainkon!” Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.

    A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget. Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Közben leköpdösték, fogták a nádat, s verték a fejét. Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.

    Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirénei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, majd leheveredtek, és őrizték. Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: „Ez Jézus, a zsidók királya.” Vele együtt két gonosztevőt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. Az arra menők káromolták, s fejüket csóválva mondogatták: „Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a főpapok is: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki. Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok.” Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevők is.

    A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: „Illést hívja.” Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki. A többiek meg így beszéltek: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

    Erre a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: „Ez valóban Isten Fia volt” – mondták. Mt 27,11-54

    Mosom kezeimet

    Mottó: S a nép szeme láttára megmosta kezét. Most, amikor a járvány miatt szüntelenül kezet mosunk, eszünkbe kell, hogy jusson ez a mondat. A hatalom mossa kezeit, ez ma már közmondásos. A pilátusi kézmosás a szolidaritás megtagadásának jel volt. “Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok.” Más szóval, ő, Pilátus nem felel a történtekért. Mostani helyzetünkben azonban a kézmosás a puszta racionalitáson túl, jelképesen azt is jelenti, hogy mindnyájan felelősek vagyunk egymásért. Hogy nem védhetjük meg önmagunkat, csak úgy, hogy egymást is védjük. A régi járványokban ez a közösségi tudat, amelyet a pápai Urbe et Orbi áldás felemelő módon megjelenített, még nem létezett, és ki-ki menekült, amerre csak látott, és csak magával és családjával törődött. Daniel Defoe „A londoni pestis”-ben megírta, hogyan menekültek a City módos polgárai, mihelyst híre ment a vésznek. A napokban írta a sajtó, hogy megugrott a kereset magányos kastélyok és déltengeri jachtok iránt a piacon. Magyarázatul hozzáteszi, hogy nem is a járványtól félnek legjobban, hanem a szerintük bekövetkező anarchiától. Semmi bizalmuk sincs sem a közhatalomban, sem a polgárok szolidaritásában! Ekképp azonban hűek önmagukhoz, hisz ők régóta minden tekintély felszámolását követelik a szabadság nevében. Mossák kezeiket, mondván, semmi közük a tömegekhez. Az sem gondolkodtatja el őket, hogy miniszterelnökök és kancellárok is karanténba kerültek. Szemükben ezek is csak a tömeg része. Vajon hánynak a felesége szenved baljós álmot? Hánynak a felesége üzeni meg, ne legyen közük az ártatlan halálához? Arra várnak, hogy a függöny meghasadjon? Lám, a pápai áldás képsorában az üres templom és az üres tér kereszteződésén ott állt a Szentség, a teljes szolidaritás jeleként. Az Úr nem menekül el, az Úr velünk van.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 5. vasárnapja

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    26
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 5. vasárnapja

    Abban az időben: Lázár testvérei megüzenték Jézusnak: „Uram, nézd, beteg, akit szeretsz!” Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: „Ez a betegség nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia megdicsőüljön.” Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt. Amikor tehát meghallotta, hogy Lázár beteg, két napig ott időzött még, ahol volt, aztán így szólt a tanítványokhoz: „Menjünk el ismét Júdeába!”  Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.” Jézus ezt felelte neki: Testvéred fel fog támadni! Erre Márta így szólt: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon. Jézus folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Márta ezt válaszolta neki: Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön! Jézus a lelke mélyéig megrendült és megindult. Megkérdezte: Hova temettétek? Azok így szóltak: „Jöjj, Uram, és lásd!”  Ekkor Jézus könnyekre fakadt: Erre a zsidók megjegyezték: „Nézzétek, mennyire szerette őt!”  Némelyek azonban így szóltak: „Ő, aki visszaadja a vak látását, nem akadályozhatta volna meg, hogy meghaljon?”  Jézus pedig, még mindig mélyen megrendülve a sírhoz ment, amely egy nagy kővel elzárt barlang volt. Jézus így szólt: „Vegyétek el a követ!” Márta, az elhunyt testvére megjegyezte: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.” Jézus ezt válaszolta neki. „Mondtam már neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét!” Elvették tehát a követ. Jézus az égre emelte szemét, s így szólt: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. „Én ugyan tudom, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló nép miatt mondom, hogy higgyék: te küldtél engem!”  E szavak után Jézus hangos szóval kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!” A halott azonnal kijött, kezén és lábán a rátekert leplekkel, arcán pedig a kendővel, amelyet fejére csavartak. Jézus megparancsolta: „Oldjátok föl, hogy járni tudjon!” A zsidók közül, akik Máriához jöttek, sokan hittek Jézusban, miután látták, amit cselekedett. Jn 11,1-45

     

    Együttérzés

    Mottó: „Nem akadályozhatta volna meg, hogy meghaljon?” – A tömegben mindig van néhány hálátlan okoskodó. Lázár szomszédjai is átlagemberek voltak. Volt, aki azt látta, hogy mennyire szerette Jézus a barátját. Volt, aki empátia és együttérzés helyett méltatlankodott. Azt mondják, az esetek többségében az optimisták és a pesszimisták fele-fele arányban vannak jelen minden tömegben. Kérdés, ki a hangosabb. Kik a szavahihetők? A vélemények, amikor Jézusról van szó, nemcsak a népben, de meg egy baráti testvérpárban is megoszlanak.

    Márta és Mária egyaránt szerették Jézust. Ki-ki a maga temperamentuma szerint. Márta eléje sietett, Mária otthon várta be őt. Amikor hittanos fiatalokat leszavaztatok, ki hogy tenne, ott is fele-fele arányban oszlanak meg a maradók és az eléje sietők. De az igazi választás az a válasz, amit Jézusnak adunk kérdésére: Hiszed ezt? Ha erre egyenes igennel tudunk válaszolni. Akkor is, ha a halottnak már „szaga” van.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHatalom

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    23
    Kiss Ulrich naplója Hatalom

    A mostani globális járvány arra döbbentette rá a haladás-hívő polgárokat, hogy az ember képzelt hatalma valóságban illuzórikus, és van felsőbb hatalom. Petőfit parafrazeálva Bár felül az ember és alul a vírus, azért a vírus az úr. Élet és halál ura. Persze a hatalom békeidőben, két krízis között, szelídebb arccal jelenik meg, és könnyebb filozofálni róla. A hatalom ott van mindennapjainkban, családjainkban, közösségeinkben. Jó vagy rossz? Hogyan bánjunk vele? 

    Mert hatalma nem csak azoknak van, akiket hatalmasnak tartanak: a politika és a gazdaság irányítóinak. Hatalma van a tanárnak és a szülőknek. A tanárnak a diák, a szülőknek gyermekük felett. Minden felnőttnek a gyerekek felett. Nagy a kísértés, hogy akár csak kényelemből, minden rossz szándék nélkül, visszaéljünk vele. A kisember is néha hatalomhoz jut. Mondjuk a tisztviselő, vagy titkárnő, aki dönthet afelől, kit engedjen be a feletteshez, kit nem. Vagy az asszisztensnek a rendelőben, hogy kit mennyit várakoztathat. Az átkosban az eladóknak is volt, ha pult alól árusítottak. A bőség és a szinte korlátlan árukínálat idején nincs már hatalmuk. A ragály idején a közhatalom ügyel arra, hogy a hirtelen támadt hiánnyal egyikük-másikjuk vissza ne éljen.

    A hatalomhoz nem kell sem karhatalom, sem törvényes előjog. Egyenlők között vannak egyenlőbbek.

    A hatalom elválaszt

    Menedzserkarrierem végnapjaiban, nem sokkal belépésem előtt a rendbe, egy neves párizsi divattervező parfümjét vezettük be a német piacon. Az ünnepélyes nyitányra Európa talán legelegánsabb luxusáruházában, a berlini KaDeWe-ben került sor. A Mester elhozta magával Párizsból csillogó kollekcióját és két legszebb modelljét, akik mind a bemutatón, mind este az Operában, ahova a Mester kérésére mentünk, elkísértek bennünket. Sőt, PR oblige, velünk jöttek a szicíliai étterembe is, ahova meghívtuk az énekeseket, akik a Mester személyes barátai voltak. Persze, mindenki őket nézte. „Van még valami kívánságod?” – kérdeztem a Mestert a desszert után. „Menjünk el a falhoz” – kérte a Mester. Nem volt kétséges, milyen falra gondolt.

    Taxival mentünk és megálltunk az emelvények egyikén, ahonnan át lehetett nézni a túloldalra, Keletre. Mindnyájan csendbe burkolóztunk. A csendet vendégem törte meg egy eléggé meglepő mondattal: „Tudja, Kiss, az embereket két dolog mozgatja: a pénz és a szerelem”. Hogy jutott ez eszébe ott a Falnál, a metsző hidegben? Nem tudni, de én így reagáltam: „Van egy harmadik motor is: A hatalom”. Én persze a Falra gondoltam. A hatalomról ez jutott eszembe. A Falról meg a Hatalom. Ő azonban ábrándozva így válaszolt: „Engem a hatalom soha nem érdekelt”. Igaz, akinek van hatalma, az kevesebbet töpreng rajta, mint az, aki csak vágyik rá. Amikor a Mester legközelebb Amerikába ment, átküldte előre repülőn a Bentley-jét. Volt rá hatalma. Volt rá pénze. Eszébe se jutott, hogy a pénz hatalmat kölcsönöz neki. Az meg végképp nem, hogy ez a hatalom törékeny. Később is, miután beléptem a rendbe, kapcsolatban maradtunk. Az utolsó levelében panaszkodott, hogy megfosztották a cége irányításától. Nem lett szegény ember, de a hatalma drasztikusan csökkent. Sok alapító sorsa ez.

    Érdemes hát elgondolkodom, mennyire ragaszkodom a hatalomhoz? Milyen áldozatokat hozok érte? Érdemes? A száműzött királyok idejében a hatalom elvesztése jóval drámaiabb volt. Ma lehet, hogy csak a céges bankkártyát veszik el tőled. Vagy a céges kocsit. Felkészültél rá?

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaMARADJ OTTHON

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    22
    Kiss Ulrich naplója MARADJ OTTHON

    Letegeznek. Celebek és munka nélkül maradt pop énekesek, sportolók és influencerek. Hol marad az emberi jogvédők ageizmus-ellenes tiltakozása? Jászberényi József, volt kollégám a néhai Zsigmond Király Főiskolán, ezt írja feddőleg a Polgári Szemlében: „Saj­ná­la­tos módon, min­den po­zi­tív tö­rek­vés el­le­né­re min­den nap­nyu­ga­ti tár­sa­da­lom­ban jel­lem­ző az idő­sek va­la­mi­lyen fokú meg­bé­lyeg­zé­se.” Felzárkóztunk volna? De nem. Eleve élen járunk, legalábbis Jászberényi szerint: „minél ke­le­tebb­re uta­zunk Eu­ró­pá­ban, a diszk­ri­mi­ná­ció annál jel­lem­zőbb, annak el­le­né­re is, hogy ahogy a nyu­ga­ti­ak, úgy a ke­let-eu­ró­pai al­kot­má­nyok is exp­li­cit vagy imp­li­cit módon tar­tal­maz­zák a hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tés til­tá­sát

    Amúgy a magyar kormány egészen korrektül felhívást intéz az „idős állampolgárokhoz”, maradjanak otthon! Itt nincs tegezés. a felkiáltó jel nekem azt jelenti, hogy ez kicsit több mint kérés, kicsit visszafogottabb, mint a parancsol, vagy előírás. Meg is indokolják a felszólítást: „A koronavírus gyorsan terjed, és tudjuk, hogy az idősekre a legveszélyesebb. Ezért arra kérjük idősebb honfitársainkat, hogy maradjanak otthon.” Majd hozzáfűzi a Kormány Információ, koronavirus.gov.hu aláírással: „… és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy ne kelljen kimenniük az utcára, és ne kelljem elhagyniuk a lakásukat.” 

    Ugye, szép?

    Rákattintottam a kormány honlapjára. Gyors egymásutánban statisztikák kergetőznek a halottak, és a meggyógyultak számáról. Van azionban egy kis gondom. A legtöbb nyugdíjas képtelen a videóklippek pörgő ritmusát felvenni,. Félő továbbá, hogy a számok áradata inkább megbénítják, semhogy megnyugtassák a tanácsot és vigaszt keresők hadát. De jó lenne egy a korosztálynak megfelelő, nagy technikai tudást nem követelő, barátságos, megnyugtató, de mégis egyenes beszédet és ábrázolásmódot választani? Nemde, a gyerekeknek szánt műsort az ő szintjüknek és érzéseiknek megfelelő módon alakítják ki. A nagyszülők ezt nem érdemlik meg?

    Nem kellene tesztelni valós öregekkel az ajánlatot, hogy a) megtalálják-e azt az információt, amire szükségük van? b) el tudnak-e jutni valós (nem virtuális) segítőkhöz, például, hogy élelemmel lássák el őket?

    Az öregek türelmesek. No meg makacsok, ahogy ezt egy spanyolországi magyar lány mondja, aki már valós vesztegzár alatt él, és könyörög nekünk, nyugdíjasoknak, ne legyünk makacsok. Szerinte a gyerekeknek azért is van a legtöbb túlélési esélye, mert ők engedelmeskednek.

    Lehet, hogy itt egyéni vagy közösségi kezdeményezésre lenne szükség? Az öregek megsegítésének konkrét kigondolására és megszervezésére? Ki kezdi? Mikor lesz a „maradj otthonból”, „maradjunk otthon?” Együtt? Mikor lesz az otthonból valós otthon és nem fogda?

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."