Katolikus napi szent

SIENAI SZENT BERNARDIN 1380. szeptember 8-án született Sziena közelében, Massa-Carrara városkában egy gazdag bányatulajdonos családban. Apja kormányzati tisztséget töltött be. Négy éves korában mindkét szülőjét elvesztette. Rokonai nevelték.

Tehetséges jó tanuló volt, jámborul élt. A prédikációhallgatás és ministrálás volt kedvenc elfoglaltsága. Bámulatos memóriával jegyezte meg a beszédeket, szóról-szóra vissza tudta idézni pajtásainak.

Kerülte az illetlenséget, belepirult. A trágár, kétértelmű beszédet nem tűrte maga körül. A felebaráti szeretetben sem maradt el. Vonzotta a szerzetesi szegénység. A sienai egyetemen végzett tanulmányai befejeztével betegápolónak állt, és az 1400-as pestisjárványban hősiesen helyt állt akkor is, amikor sorra kihaltak mellőle. A betegséget ő is megkapta, de kigyógyulva életfordító elhatározása született.

Néhány hónapi elvonultság után 1402-ben ferences szerzetes lett S. Onofrioban, minorita. Itt kezdte szónoki működését, azonban gyenge hangja és állandó rekedtsége akadályozta, hogy tömegekhez szóljon. Bizalommal kérte a Boldogságos Szűz közbenjárását, és fokozatosan hangja és előadása olyan tökéletessé lett, hogy mindenki megcsodálta.

1417-től szerzetespap lett. Haláláig kora egyik legnagyobb hatású népszónoka volt, a Szűzanya, Szent József és Jézus Nevének tiszteletét terjesztette.

Egy időre eltiltották az igehirdetéstől, mert a tévtanítások ellen határozottan szót emelt, és alattomosan bevádolták. 1439-ben részt vett a firenzei zsinaton, küzdött a görögökkel való unióért. Rajta kívülálló okok miatt hiúsult meg ez az egyesülés. Kapcsolatban volt kora szinte valamennyi tudósával. Kapisztrán Szent Jánossal meg kívánták reformálni a ferences rendet, visszatérve a Szent Ferenc által tanított életformához.

1444. május 20-án halt meg Aquilában. Már 1450-ben szentté avatta V. Miklós pápa, főképp tanítványának, Kapisztrán Szent Jánosnak önfeláldozó fáradozására. 1862-ben mozgalom indult egyházdoktorrá nyilvánítása érdekében, ehhez azonban szükséges műveinek megfelelő kiadása.

kép: Luis Tristán: Sienai Szent Bernardin, XVI. század, Museo delle Belle Arti, Siviglia

Példája:
Tehetségedet a lehető legtökéletesebben használd ki!

SZENT I. JÁNOS pápa Tusciában (Toszkána) született. 523. augusztus 12-én lett pápaA római birodalom szétesése után a birodalom két felén két uralkodó kormányzott. A két egyház is ellentétben állt egymással.

Nyugaton az arianizmus terjeszkedett, keleten a katolikusokat támogatták. A nyugaton uralkodó ariánus Teodorik keleti gót király kérésére János pápa Konstantinápolyba utazott I. Jusztinusz (Jusztinián) császárhoz közvetítés céljából. Konstantinápolyban a nép is és a császár is tisztelettel és nagyon ünnepélyesen fogadták Jánost.

A pápa mindenben megegyezett a császárral, az ariánusok elleni rendeleteket is visszavonták, így utazott vissza Rómába. Ám a jószolgálati próbálkozást az elégedetlen és gyanakvó király börtönbüntetéssel viszonozta. A nyirkos és sötét börtönben a pápát éheztették. Néhány nap múlva, 526. május 18-án a pápa a börtönben meghalt. Az egyház vértanúnak tekinti a pápát. A 12. században felvették a római naptárba. Halála napjára 1969-ben került az ünnepe.

Példája:
Hűségesen hajts végre minden megbízatást!

Ebben az időszakban állította össze Dionysiusz Exiguusz szerzetes a húsvét számítási könyvét. Megállapította Jézus születési évét, ami az új, Krisztus születésétől számított keresztény időszámításnak az alapja. A számításban néhány évet tévedett ugyan, a kutatás mai állása szerint, de teljesen pontos számítás ma sincs, megbízható történelmi adatok hiánya miatt.

"Az üdvösség híre nekünk szól!" Nepomuki szent János is ennek az örömhírnek lett hirdetője papként, gyóntatóként. Az ő közbenjárásával szeretnénk járni a jézusi utat, a bűnbánat útját, a szeretet útját.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS 1350 körül született a cseh erdős hegység pilseni járásának Pomuk nevű piciny falujában, szegény családból. Csecsemőkorában súlyos betegsége miatt szülei megfogadták, hogy felgyógyulása esetén papnak fogják nevelni. Felgyógyult, és Prágába került. Jogot tanult, majd pap lett, azonban életéről csak a vértanú-legendájából ismerünk pontos adatokat. Prágában népszerű hitszónok volt, érseki titkár, azután kanonok, majd általános érseki helytartó lett.

Később egy sikeres böjti beszédsorozat eredménye képen IV. Vencel király udvarába került, itt a szerepe a szegényekről való gondoskodás volt, a szegények "alamizsnás ember"-nek nevezték. Mindenki hozzá fordult ügyes bajos dolgával, és ő örömmel foglalkozott a sok kéréssel. Johanna királyné is támogatta fáradozásait. Jánost választotta lelki atyjának is, gyakori gyónója volt. János az Egyház érdekeit védelmezve szembe került a királlyal, ezért több főpappal együtt a király elfogatta és megkínoztatta.

Vencel király hirtelenharagú, kíváncsi és féltékeny ember volt. Faggatni kezdte Jánost, hogy miről beszélgetnek a gyónáskor. János a gyónási titokra hivatkozva azonnal visszautasította a kíváncsi kérést. Nem használt sem ígérgetés, sem fenyegetés. Kínvallatásra ítélte dühében a király, de a gyónásból egy szót sem tudtak kiszedni a papból. Ekkor a szentet összekötözve éjjel a Prágán átfolyó Moldvába dobták 1393. március 20-án a Károly-hídról. Nem sűlyedt holtteste a víz alá, hanem április 17-én a víz színén úszott, és úgy fénylett az éjszakában, mintha többszáz gyertya világította volna meg.

A prágaiak kihozták a vízből a holttestet, és elégtételt követeltek az "alamizsnás atya" haláláért a királytól. A király a Szent Vitus székesegyházban temettette el a vértanút, mégpedig a legnagyobb ünnepélyességgel.

Tisztelete a középkorban gyorsan terjedt el Közép- és Kelet-Európában. A prágai Károly-hídon 1638-ban állították fel szobrát, ennek mintájára mindenfelé emeltek hasonló szobrot tiszteletére. Legtöbb ábrázolásánál feje körül öt csillagból álló koszorú látható, ez a latin TACUI (= hallgattam) szó 5 betűjét jelképezi

SZENT PONGRÁC az ázsiai Frigiában született, azonban Rómában családjának gazdag ősi földbirtoka volt. mikor atyja magas lázban elhunyt, nagybátyjához került Rómába.

Pongrác szívesen barangolt a szabad természetben, szerette a virágokat, az állatokat. De az embereket is. Társaival barátságban élt, mégha azok rabszolgák voltak is. Egyszer egy tanyán idős emberrel találkozott, Marcellinusz pápával, aki ott bujkált a birtokon. A találkozásból ismeretség, majd barátság lett.

Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedett. Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Kiderült a császár előtt, hogy Pongrác is keresztény, ám a keresztényeket bátran védelmezte a császár előtt is. Minden hiába, vallomása nyomán a császár 304. május 12-én lefejeztette. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el. Sírja fölé már száz év múltán templomot emeltek. Sok csoda hitelesítette Pongrác életszentségét. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. A fagyosszentek egyike.

kép: Hervé S. Flament: Szent Pongrác

Jézus a jó pásztor, aki vezeti híveit. Ő a kapu, rajta keresztül léphetünkbe az örök életbe. A szentek is az ő vezetéásével járták életük útját, adták életüket Jézusért. A szentek példája sarkall minket, hogy Jézus nyomában járjunk.

Példája:
Gyakran - a nyilvánvaló igazság ellenére - nem hiszik el a kereszténység üzenetét!

BOLDOG GIZELLA Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt.

Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt. Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul.

996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kisérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye. Lázas betegségekben, bőrbetegségekben szokták segítségét kérni.

Jézus feltámadása értelmet és célt adott az ember életének, még küzdelmeinek, szenvedéseinek is. A feltámadás ténye nem csak örömmel tölt el, hanem ember testvéreink iránti felkelősséggel is.
Példája:
Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd!

SZENT FLÓRIÁN egy régi legenda szerint még gyermekkorában az imádságával megmentett egy házat a tűzvésztől.Felső-Ausztriában, a Duna jobb partján szolgált, Lorch-ban (Laureacumban), mint egy csapat parancsnoka.

304-ben Diocletianus császár parancsára kegyetlen keresztényüldözés tört ki. Noricum tartomány székhelyén, Laureacumban is a kormányzó ítélőszéke elé állították a keresztényeket. Az elsők közt, önként jelentkezett Flórián.

Megpróbált segíteni a hívőkön, de a kormányzó hajthatatlan volt. Flóriánt malomkővel a nyakában a mai Enns folyóba vetették. Holttestét egy Valéria nevű asszony emelte ki a folyóból, ő temette el nagy tisztelettel. Ereklyéi részben Rómába, részben (III. Lucius pápa adományozásából) Krakkóba kerültek.

Flóriánt a lengyelek és a tűzoltók védőszentjükként tisztelik. Régebben szokás volt a házakra a szent szobrát állítani, amint egy égő házra sajtárból önti a vizet.

kép: Dionysius Stanetti: Szent Flórián, 1764, aranyozott hársfa, magasság 248 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Példája:
Segíts a kiszolgáltatottakon, küzdj az emberi jogokért!

Mutasd meg nekünk az Atyát! – kérjük mi is Jézustól, mert bennünk van az Isten látás vágya. A világot, és benne kezed műveit szemlélve már sejtjük hatalmadat, Urunk. Tetteidet látva már érezzük közelségedet. Járj velünk az úton, Urunk, amely az Atyához vezet, és taníts minket az egyetlen igazságra, amely az örök életet jelenti!

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk Húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett "katolikus levél" szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

Fülöp példája:
Hivatásunk van, mindenkinek van, köteles követni!

Jakab példája:
Taníts szóval és tettel! Erre kötelez a keresztségben kapott küldetésed!

ALEXANDRIAI SZENT ATANÁZ (görögösen Athanasziosz), 295-ben született Alexandriában, keresztény szülők gyermekeként. Ifjúkoráról nem sokat tudunk, nem tudjuk, kiknél tanult.

Írja, hogy néhány tanítója az üldöztetésben vesztette életét. Csak több éves pusztai remetesége ismert. Itt Remete Szent Antal vezetése alatt alakult ki kemény jelleme. Élt-halt a tudományért, az egész szentírást fejből tudta.

Tudása miatt Sándor pátriárka 319-ben diakónussá szentelte. Mint diakónus részt vett a niceai zsinaton 325-ben, püspöke segítője volt Áriusz püspök ellen. A zsinat 318 püspöke ünnepélyesen elitélte Áriusz tévedését, és ebben óriási része volt Atanáznak.

328-ban egyhangú felkiáltással alexandriai püspök lett. A niceai egyetemes zsinat ugyan őt igazolta, de a szellemi győzelem ellenére továbbra is politikai üldözéseknek volt kitéve. Igaztalan vádakkal zsinat elé idézték, és hiába bizonyult be a vádak tarthatatlansága, az öregedő Konstantin császárt meggyőzték az ellenfelek, hogy Atanáz békétlenséget szít. Trierbe száműzték.

50 éven keresztül, öt császár alatt küzdött az arianizmus ellen. Emiatt öt alkalommal kellett száműzetésbe mennie, ott összesen 17 évet töltött el. A száműzetést arra használta, hogy ott is hirdette az isteni igazságot. Megírta Remete Szent Antal életrajzát, híveit, akik mindvégig hűségesen kitartottak mellette levelekkel kormányozta.

Az üldöztetések nem vették erejét, idős korában is töretlen erővel tevékenykedett. A sok üldöztetés sem tette keserűvé és megtorlóvá. Az igaz hit védelmének egyik legnagyobb alakja volt. 373-ban hunyt el. Ereklyéi 750 körül Konstantinápolyba kerültek, majd 1453-ban (Konstantinápoly török kézre kerülésekor) Velencébe, a Szentkereszt-templomba.

A szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképe. 1870-ben IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette. A Habsburg-ház Bécs 1683-as, majd Buda 1686-os felszabadítását részben Szent József közbenjárásának tulajdonítja. A munkások védőszentje, és a jegyesek pártfogója.

Példája:
Te is ott állsz észrevétlenül a kialakuló Jézus mögött, segíts Józsefnek!

Jézus feltámadása feltámadásunk biztosítéka. A föltámadt Krisztus hitet követel tőlünk, és a hit cselekedetei a természetfeletti életet szilárdítják meg bennünk. A természetfeletti élet teljes meghalást jelent a bűnnek, és Krisztussal egyesült életet ad.

Ghislieri Mihály volt a neve, és a piemonti Soscoban született 1504. január 17-én. Mint dominikánus szerzetes 17 évig a rend teológia-tanára volt.

Közben 3 évig kolostorának priorja is. 1550-ben a pápai inkvizíció általános biztosává, 1559-ben bíborossá, majd nagyinkvizítorrá nevezték ki Rómában. Ő követte IV. Piust Szent Péter székében.

Működését két fő törekvés határozta meg: Az Egyház belső reformját a tridenti egyetemes zsinat szellemében keresztülvinni, és az Egyház érdekeit védeni. A belső megújulás érdekében megkívánta környezetétől és az egész papságtól az egyszerűséget, tiltotta a fényűzést, erélyesen lépett fel az erkölcstelenséggel szemben, letörte az uzsorát és a rablásokat. Kiadta a katekizmust, megreformálta a misekönyvet és a breviáriumot. A missziók ügyét támogatta.

Az ő ösztönzésére egyesült Genova és Velence, akik fényes győzelmet arattak Lepantónál a törökök felett.
forrás: Hankovszky Miklós

A feltámadt üdvözítő hirtelen megjelenik a damaszkuszi úton. Pál egész lénye egy pillanat alatt átformálódik. Ki vagy te, Uram, aki ma is megjelensz életutamon? Jelenléted és szavaid képesek gyökeresen átformálni az életemet. Hiszek-e ebben a nagyszerű lehetőségben?