Katolikus napi szent

SZENT VII. GERGELY pápa, Tusciában (Toszkána) született 1028 körül, Hildebrandus néven. Atyja egyesek szerint ácsmester, más életrajzírója szerint földmíves volt. Rómában nevelkedett, előbb egy kolostorban, majd egy esperes házában, aki később VI. Gergely pápa lett.

Pápaként is maga mellett tartotta az ifjút, sőt még amikor Kölnbe számkivetésbe küldték, akkor is együtt maradtak. A következő IX. Leó pápa, is maga mellé vette Hildebrandot.

Hildebrand mélyen vallásos fiatalember volt. Pápai szolgálatban állott továbbra is, követségeket vezetett, összesen hét pápát is szolgált. Élesen látó és erős akaratú ember volt.

1073-ban pápává választotta a római nép, hiszen a bíborosok szinte csak jóváhagyták a nép akaratát, a VII. Gergely nevet vette fel. Sokat küzdött az Egyház szabadságáért, főként IV. Henrik német császár ellenében. Küzdött a simónia ellen, a laikus invesztitúra ellen, a papi méltóság semmibevétele ellen.

Rákényszerítette Henrik császárt, hogy 1077. január 28-án vezeklésül Canossa várában mezítláb, zsákruhában kérjen a kiközösítés alól feloldozást. A feloldozás után a császár továbbra is kíméletlenül üldözte Gergelyt. Közben 1083-ban követet küldött Magyarországra (Szent) István, (Szent) Imre és (Szent) Gellért szentté avatására.

Száműzték, Salernóban magányosan és elhagyatottan halt meg 1085-ben, ám utolsó szavaival is a hűbériség kilengései ellen beszélt. 1577-ben felnyitották sírját és testét épségben találták. 1606-ban V. Pál pápa avatta szentté. Az egész Egyházra 1728-ban XIII. Benedek pápa terjesztette ki tiszteletét.

Példája:
Lehet, hogy nem látod utad eredményét, utadat akkor is következetesen kell járnod!

A feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem – mondja Jézus. De vajon mi is elmondhatjuk majd életünk végén hasonló, de nem túlzott magabiztossággal, hogy teljesítettük küldetésünket? Mutasd meg nekünk, Urunk, hogy mit kell tennünk, és add kegyelmedet, hogy megtegyük akaratodat.

SZENT RITA Olaszországban, az umbriai kis hegyi faluban Rocca Porenában született 1380-ban. Szülei jómódú, tekintélyes emberek voltak. Gyermeküket taníttatni akarták, de a kisgyermek Rita másra vágyott. Az evangélium alapján a szegényebb életet kívánta, fontos volt számára az imádság és a szeretet különböző gyakorlatai.

Sokat imádkozott, kereste Jézus akaratát, Isten kedvét. Mikor eladósorba került, szülei sokáig győzködték, mert egy jómódú, de heves és meggondolatlan fiatalemberhez akarták férjhez adni. Sok imával készült a házasságára, elhatározta, hogy férjét megváltoztatja. Ez a következetes szeretetével sikerült is. 18 évig éltek békében és két fiuk született.

A szomszédjával egyszer aztán mégis csak összeverekedett a férj és a verekedésben a szomszéd meggyilkolta Rita férjét. Fiai ekkor a helyi szokás szerint vérbosszút esküdtek. Rita élete legnagyobb feladatát kellett, hogy megoldja: megbocsátani férje gyilkosának és fiait is rávenni a megbocsátásra. Sikerült neki. A vérbosszú elől menekülő szomszédot ő vezette biztonságba, fiait is lecsillapította.

Rita jóságáról és szeretetéről sok legenda született, a "lehetetlen ügyek pártfogójának" nevezték el. Fiai halála után szerzetbe vonult, a cassiai Ágostonrendi apácákhoz. Mintakép volt a szeretet, fegyelem, engedelmesség területén. A szenvedéseket, amit betegsége okozott, óriási türelemmel viselte.

1457. május 22-én halt meg. (Más forrás szerint 1434-ben.) A casciai kolostor templomában van a sírja, zarándokhely. Hivatalosan 1900-ban avatták Ritát szentté.

Példája:
Sok imával készülj minden feladatodra! Isten akarata az, hogy minden ember eljusson az üdvösségre. Jézusban nem csak új szövetséget kötött az emberrel, hanem új törvényt is adott. Ez a parancs nem megköt, hanem élete ad.

SIENAI SZENT BERNARDIN 1380. szeptember 8-án született Sziena közelében, Massa-Carrara városkában egy gazdag bányatulajdonos családban. Apja kormányzati tisztséget töltött be. Négy éves korában mindkét szülőjét elvesztette. Rokonai nevelték.

Tehetséges jó tanuló volt, jámborul élt. A prédikációhallgatás és ministrálás volt kedvenc elfoglaltsága. Bámulatos memóriával jegyezte meg a beszédeket, szóról-szóra vissza tudta idézni pajtásainak.

Kerülte az illetlenséget, belepirult. A trágár, kétértelmű beszédet nem tűrte maga körül. A felebaráti szeretetben sem maradt el. Vonzotta a szerzetesi szegénység. A sienai egyetemen végzett tanulmányai befejeztével betegápolónak állt, és az 1400-as pestisjárványban hősiesen helyt állt akkor is, amikor sorra kihaltak mellőle. A betegséget ő is megkapta, de kigyógyulva életfordító elhatározása született.

Néhány hónapi elvonultság után 1402-ben ferences szerzetes lett S. Onofrioban, minorita. Itt kezdte szónoki működését, azonban gyenge hangja és állandó rekedtsége akadályozta, hogy tömegekhez szóljon. Bizalommal kérte a Boldogságos Szűz közbenjárását, és fokozatosan hangja és előadása olyan tökéletessé lett, hogy mindenki megcsodálta.

1417-től szerzetespap lett. Haláláig kora egyik legnagyobb hatású népszónoka volt, a Szűzanya, Szent József és Jézus Nevének tiszteletét terjesztette.

Egy időre eltiltották az igehirdetéstől, mert a tévtanítások ellen határozottan szót emelt, és alattomosan bevádolták. 1439-ben részt vett a firenzei zsinaton, küzdött a görögökkel való unióért. Rajta kívülálló okok miatt hiúsult meg ez az egyesülés. Kapcsolatban volt kora szinte valamennyi tudósával. Kapisztrán Szent Jánossal meg kívánták reformálni a ferences rendet, visszatérve a Szent Ferenc által tanított életformához.

1444. május 20-án halt meg Aquilában. Már 1450-ben szentté avatta V. Miklós pápa, főképp tanítványának, Kapisztrán Szent Jánosnak önfeláldozó fáradozására. 1862-ben mozgalom indult egyházdoktorrá nyilvánítása érdekében, ehhez azonban szükséges műveinek megfelelő kiadása.

kép: Luis Tristán: Sienai Szent Bernardin, XVI. század, Museo delle Belle Arti, Siviglia

Példája:
Tehetségedet a lehető legtökéletesebben használd ki!

SZENT I. JÁNOS pápa Tusciában (Toszkána) született. 523. augusztus 12-én lett pápaA római birodalom szétesése után a birodalom két felén két uralkodó kormányzott. A két egyház is ellentétben állt egymással.

Nyugaton az arianizmus terjeszkedett, keleten a katolikusokat támogatták. A nyugaton uralkodó ariánus Teodorik keleti gót király kérésére János pápa Konstantinápolyba utazott I. Jusztinusz (Jusztinián) császárhoz közvetítés céljából. Konstantinápolyban a nép is és a császár is tisztelettel és nagyon ünnepélyesen fogadták Jánost.

A pápa mindenben megegyezett a császárral, az ariánusok elleni rendeleteket is visszavonták, így utazott vissza Rómába. Ám a jószolgálati próbálkozást az elégedetlen és gyanakvó király börtönbüntetéssel viszonozta. A nyirkos és sötét börtönben a pápát éheztették. Néhány nap múlva, 526. május 18-án a pápa a börtönben meghalt. Az egyház vértanúnak tekinti a pápát. A 12. században felvették a római naptárba. Halála napjára 1969-ben került az ünnepe.

Példája:
Hűségesen hajts végre minden megbízatást!

Ebben az időszakban állította össze Dionysiusz Exiguusz szerzetes a húsvét számítási könyvét. Megállapította Jézus születési évét, ami az új, Krisztus születésétől számított keresztény időszámításnak az alapja. A számításban néhány évet tévedett ugyan, a kutatás mai állása szerint, de teljesen pontos számítás ma sincs, megbízható történelmi adatok hiánya miatt.

"Az üdvösség híre nekünk szól!" Nepomuki szent János is ennek az örömhírnek lett hirdetője papként, gyóntatóként. Az ő közbenjárásával szeretnénk járni a jézusi utat, a bűnbánat útját, a szeretet útját.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS 1350 körül született a cseh erdős hegység pilseni járásának Pomuk nevű piciny falujában, szegény családból. Csecsemőkorában súlyos betegsége miatt szülei megfogadták, hogy felgyógyulása esetén papnak fogják nevelni. Felgyógyult, és Prágába került. Jogot tanult, majd pap lett, azonban életéről csak a vértanú-legendájából ismerünk pontos adatokat. Prágában népszerű hitszónok volt, érseki titkár, azután kanonok, majd általános érseki helytartó lett.

Később egy sikeres böjti beszédsorozat eredménye képen IV. Vencel király udvarába került, itt a szerepe a szegényekről való gondoskodás volt, a szegények "alamizsnás ember"-nek nevezték. Mindenki hozzá fordult ügyes bajos dolgával, és ő örömmel foglalkozott a sok kéréssel. Johanna királyné is támogatta fáradozásait. Jánost választotta lelki atyjának is, gyakori gyónója volt. János az Egyház érdekeit védelmezve szembe került a királlyal, ezért több főpappal együtt a király elfogatta és megkínoztatta.

Vencel király hirtelenharagú, kíváncsi és féltékeny ember volt. Faggatni kezdte Jánost, hogy miről beszélgetnek a gyónáskor. János a gyónási titokra hivatkozva azonnal visszautasította a kíváncsi kérést. Nem használt sem ígérgetés, sem fenyegetés. Kínvallatásra ítélte dühében a király, de a gyónásból egy szót sem tudtak kiszedni a papból. Ekkor a szentet összekötözve éjjel a Prágán átfolyó Moldvába dobták 1393. március 20-án a Károly-hídról. Nem sűlyedt holtteste a víz alá, hanem április 17-én a víz színén úszott, és úgy fénylett az éjszakában, mintha többszáz gyertya világította volna meg.

A prágaiak kihozták a vízből a holttestet, és elégtételt követeltek az "alamizsnás atya" haláláért a királytól. A király a Szent Vitus székesegyházban temettette el a vértanút, mégpedig a legnagyobb ünnepélyességgel.

Tisztelete a középkorban gyorsan terjedt el Közép- és Kelet-Európában. A prágai Károly-hídon 1638-ban állították fel szobrát, ennek mintájára mindenfelé emeltek hasonló szobrot tiszteletére. Legtöbb ábrázolásánál feje körül öt csillagból álló koszorú látható, ez a latin TACUI (= hallgattam) szó 5 betűjét jelképezi

SZENT PONGRÁC az ázsiai Frigiában született, azonban Rómában családjának gazdag ősi földbirtoka volt. mikor atyja magas lázban elhunyt, nagybátyjához került Rómába.

Pongrác szívesen barangolt a szabad természetben, szerette a virágokat, az állatokat. De az embereket is. Társaival barátságban élt, mégha azok rabszolgák voltak is. Egyszer egy tanyán idős emberrel találkozott, Marcellinusz pápával, aki ott bujkált a birtokon. A találkozásból ismeretség, majd barátság lett.

Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedett. Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Kiderült a császár előtt, hogy Pongrác is keresztény, ám a keresztényeket bátran védelmezte a császár előtt is. Minden hiába, vallomása nyomán a császár 304. május 12-én lefejeztette. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el. Sírja fölé már száz év múltán templomot emeltek. Sok csoda hitelesítette Pongrác életszentségét. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. A fagyosszentek egyike.

kép: Hervé S. Flament: Szent Pongrác

Jézus a jó pásztor, aki vezeti híveit. Ő a kapu, rajta keresztül léphetünkbe az örök életbe. A szentek is az ő vezetéásével járták életük útját, adták életüket Jézusért. A szentek példája sarkall minket, hogy Jézus nyomában járjunk.

Példája:
Gyakran - a nyilvánvaló igazság ellenére - nem hiszik el a kereszténység üzenetét!

BOLDOG GIZELLA Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt.

Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt. Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul.

996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kisérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye. Lázas betegségekben, bőrbetegségekben szokták segítségét kérni.

Jézus feltámadása értelmet és célt adott az ember életének, még küzdelmeinek, szenvedéseinek is. A feltámadás ténye nem csak örömmel tölt el, hanem ember testvéreink iránti felkelősséggel is.
Példája:
Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd!