62854 ima található a honlapon, összesen 147132 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Katekizmus 365

Katekizmus 365
Naponta frissül

Olvassuk el együtt egy év alatt A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)! Lelki tréning napi 7 percben

Kezdetét veszi a NEK 3+1. (negyedik) előkészületi éve. A NEK Titkárság szeretne ennek az évnek a lelki részéhez segítséget nyújtani. Olvasd velünk A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)

https://archiv.katolikus.hu/kek/
Ezt az évet a szeretetből és hitből fakadó tettekNEK szánjuk. Ehhez jó megismernünk a hitünket, válaszokat kapni kérdéseinkre. Arra hívunk az Eucharisztikus Kongresszusra készülve, hogy olvasd el velünk A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK) a következő év során.

Hogyan?

2020. szeptember 21-től 2021. szeptember 4-ig, a Kongresszus kezdetéig minden napra (a vasárnapokat és a főbb ünnepnapokat kivéve) összeállítottunk kb. kétoldalnyi olvasnivalót a KEK-ből, az abban használt számozás segítségével. Ennek elolvasása mintegy 7 percet vesz igénybe naponta. Ennyi törődést igazán megérdemel a hitünk.

Katekizmus 3652075-2082

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
26

2075 "Mi jót tegyek, hogy örök életem legyen" -- "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat." (Mt 19,16--17)

2076 Jézus cselekvésmódjával és prédikációjával tanúságot tett a Tízparancsolat örökérvényűsége mellett.

2077 A Tízparancsolat ajándéka Istennek népével kötött Szövetségének keretén belül adatott. Isten parancsolatai e Szövetségben és e Szövetség által nyerik el igaz jelentésüket.

2078 Az egyházi hagyomány -- hűségesen a Szentíráshoz és Jézus példáját követve -- alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak.

2079 A Tízparancsolat szerves egészet alkot, melyben minden egyes "szó" vagy "parancsolat" az egészre vonatkozik. Az egyik parancsolat megszegése, az összes többi megszegése is. [22]

2080 A Tízparancsolat nagyszerű kifejezése a természetes törvénynek. Az isteni kinyilatkoztatás és az emberi értelem által ismerjük meg.

2081 A tíz parancsolat lényegi tartalma szerint súlyosan kötelez. Mindazonáltal a parancsolatok iránti engedelmesség olyan kötelezettségekre is kiterjed, amelyeknek tárgya önmagában nem súlyos.

2082 Amit Isten parancsol, azt kegyelmével lehetővé teszi.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652064-2074

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

A TÍZPARANCSOLAT AZ EGYHÁZI HAGYOMÁNYBAN

2064 Az egyházi hagyomány -- hűségesen a Szentíráshoz és Jézus példáját követve -- alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak.

2065 Szent Ágoston óta a "Tízparancsolatnak" kiemelkedő helye van a keresztségre készülők és a hívők katekézisében. A 15. században jött szokásba, hogy a Tízparancsolatot pozitív megfogalmazással rímekbe szedjék a könnyebb megjegyzés kedvéért. Ezek a versek mindmáig használatosak. Az Egyház katekizmusai többnyire a Tízparancsolatot követve adták elő a keresztény erkölcstant.

2066 A parancsolatok beosztása és számozása idők folyamán változott. A jelen katekizmus a parancsolatok azon beosztását követi, amelyet Szent Ágoston rögzített és amely a katolikus egyházban hagyományossá vált. Az evangélikusok ugyanezt használják. A keleti atyák kissé eltérő beosztást alakítottak ki, ezt használják az ortodox egyházak és a református közösségek.

2067 A tíz parancsolat Isten és a felebarát szeretetének követelményeit hirdeti. Az első három inkább Isten szeretetére, a másik hét a felebarát szeretetére vonatkozik.

Mert miként a szeretetnek két parancsolata van, melyektől -- az Úr mondja -- függ az egész Törvény és a Próféták, (...) úgy a tíz parancsolat két kőtáblán adatott. Mert azt mondják, hogy három volt írva az egyik táblára és hét a másikra. [16]

2068 A Trienti Zsinat azt tanítja, hogy a Tízparancsolat kötelezi a keresztényeket, és a megigazult embernek is meg kell tartania. [17] A II. Vatikáni Zsinat megerősíti, hogy "a püspökök, mint az apostolok utódai az Úrtól, kinek átadatott minden hatalom a mennyben és a földön, küldetést kaptak arra, hogy tanítsanak minden nemzetet és hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek, hogy az összes ember a hit, a keresztség, valamint a parancsolatok teljesítése által elnyerje az üdvösséget." [18]

A TÍZPARANCSOLAT EGYSÉGE

2069 A Tízparancsolat megbonthatatlan egységet alkot. Mindegyik "szó" a többire és az egészre is utal; kölcsönösen függenek egymástól. A két tábla kölcsönösen rnegvilágítja egymást, szerves egészet alkot. Az egyik parancsolat megszegése az összes többi megszegése is. [19] A másik embert nem lehet tisztelni anélkül, hogy teremtő Istenét is ne áldanák. És Isten sem imádható anélkül, hogy teretményeit, az összes embert ne szeretnék. A Tízparancsolat egyesíti az ember Istennel kapcsolatos és emberekkel kapcsolatos életét.

A TÍZPARANCSOLAT ÉS A TERMÉSZETES TÖRVÉNY

2070 A tíz parancsolat Isten kinyilatkoztatásához tartozik. Ugyanakkor tanítják nekünk az ember igaz emberiességét. Megvilágítják a lényeges kötelezettségeket és belőlük fakadóan, közvetve az emberi személy természetéhez tartozó alapvető jogokat. A Tízparancsolat nagyszerű kifejezése a "természetes törvénynek":

"Isten ugyanis először a természetes parancsok által, melyeket kezdettől beleírt az emberekbe, figyelmeztette őket, azaz a Tízparancsolat által -- melyeket ha valaki meg nem tart, nem üdvözül --, és semmi többet nem követelt tőlük." [20]

2071 A Tízparancsolat előírásai, bár a puszta értelem számára is elérhetők, kinyilatkoztatást nyertek. A természetes törvény követelményeinek teljes és biztos megismeréséhez a bűnös emberiségnek szüksége volt erre a kinyilatkoztatásra:

"A Tízparancsolat előírásainak teljes kibontása nagyon megfelelő volt a bűnös állapotnak az értelem fényének elhomályosulása és az akarat rosszra hajlása miatt." [21]

Isten parancsait az Egyházban elénk adott isteni kinyilatkoztatás és az erkölcsi lelkiismeret szava által ismerjük meg.

A TÍZPARANCSOLAT KÖTELEZŐ EREJE

2072 Mind a tíz parancsolat, mivel az ember Isten és a felebarát iránti alapvető kötelezettségeit fejezi ki, lényegi tartalma szerint súlyosan kötelez. Alapvetően változhatatlanok, s kötelező erejük mindig és mindenütt érvényes. Senki föl nem menthet alóluk. A tíz parancsolatot Isten az ember szívébe írta.

2073 A parancsolatok iránti engedelmesség olyan kötelezettségekre is kiterjed, amelyeknek tárgya önmagában nem súlyos. Így például a szóbeli sértést az ötödik parancsolat tiltja, de súlyos bűn csak a körülmények vagy az elkövető személy szándéka miatt lesz.

"NÁLAM NÉLKÜL SEMMIT SEM TEHETTEK"

2074 Jézus mondja: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz. Hisz nálam nélkül semmit sem tehettek." (Jn 15,5) Az itt említett termés a Krisztussal való egyesülés által megtermékenyített élet szentsége. Amikor Jézus Krisztusban hiszünk, közösségben vagyunk az Ő misztériumaival és megtartjuk az Ő parancsait, akkor maga az Üdvözítő jön, hogy Atyját és testvéreit, a mi Atyánkat és a mi testvéreinket bennünk szeresse. Az Ő személye lesz a Szentlélek kegyelméből cselekvésmódunk belső és élő szabálya: "Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket" (Jn 15,12).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652052-2063

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
22

A TÍZPARANCSOLAT

"MESTER, MIT TEGYEK...?"

2052 "Mester, mi jót tegyek, hogy örök életem legyen?" A kérdést föltevő ifjúnak Jézus mindenekelőtt azt válaszolja, hogy föl kell ismerni Istent, Őt, aki "egyedül jó", mint a legfőbb Jót, mint minden jó forrását. Azután mondja neki Jézus: "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat", és fölsorolja az embertársaink szeretetével kapcsolatos előírásokat: "ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, apádat és anyádat tiszteld". Végül pozitív módon összefoglalja mindezt: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat" (Mt 19,16--19).

2053 Az első választ egy második követi: "Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj és kövess engem!" (Mt 19,21). A második válasz nem érvényteleníti az elsőt. Jézus Krisztus követése magában foglalja a parancsok teljesítését. A Törvény nem szűnt meg, [1] hanem az ember arra kap meghívást, hogy Mesterének személyében találja meg azt, aki a Törvény tökéletes beteljesedése. A három szinoptikus evangéliumban Jézusnak a gazdag ifjúhoz intézett hívása -- hogy tanítványként és a parancsok megtartásával kövesse Őt -- kapcsolódik a szegénységre és tisztaságra szóló buzdításhoz. [2] Az evangéliumi tanácsok elválaszthatatlanok a parancsolatoktól.

2054 Jézus átvette a Tízparancsolatot, de kinyilatkoztatta a Szentlélek erejét is, mely a Törvény betűjében hat. Olyan igazságról prédikált, mely fölülmúlja az írástudókét és a farizeusokét [3] és a pogányokét is. [4] A parancsolatok összes követelményét megvilágította: "Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj! (...) Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart testvérével." (Mt 5,21--22)

2055 Amikor megkérdezik tőle: "Melyik a főparancs a törvényben?" (Mt 22,36), Jézus így válaszol: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták" (Mt 22,37--40). [5] A Tízparancsolatot a szeretet e kettős és egyetlen parancsának fényében kell értelmeznünk, mely a Törvény teljessége:

"Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az igében foglaltatik össze: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A Törvény tökéletes teljessége tehát a szeretet." (Róm 13,9--10)

A TÍZPARANCSOLAT A SZENTÍRÁSBAN

A"Tízparancsolat" szó szerint azt jelenti: "tíz szó" (Kiv 34,28; MTörv 4,13;10,4). Isten népének a szent hegyen nyilatkoztatta ki ezt a "tíz szót". "Ujjával" [6] írta ezeket, másként mint a többi, Mózes által leírt parancsolatokat. [7] E szavak egész különlegesen Isten szavai. A Kivonulás könyvében [8] és a Második Törvénykönyvben [9] hagyományozták ránk. Az ó Szövetség megkötésétől kezdve a Szent Könyvek hivatkoznak a "tíz szóra", [10] de az új Szövetségben, Jézus Krisztusban nyert kinyilatkoztatást teljes értelmük.

2057 A Tízparancsolatot mindenekelőtt a kivonulással összefüggésben kell értelmezni, mely Isten nagy szabadító tette az Ószövetség középpontjában. A "tíz szó" akár tiltó, akár pozitív parancsként (mint a "Tiszteld atyádat és anyádat") a bűn rabszolgaságából kiszabadult élet föltételeit mutatja meg. A Tízparancsolat az élet útja:

"Ha szereted az Urat, a te Istenedet, az Ő útjain jársz, megtartod törvényeit, parancsolatait és ítéleteit, élni fogsz és megsokasít téged." (MTörv 30,16)

A Tízparancsolat szabadító erejét tükrözi például a szombati pihenés parancsa, ami a idegenekre és a rabszolgákra is vonatkozik:

"Emlékezzél arra, hogy Egyiptom földjén magad is rabszolga voltál, de az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett onnan." (MTörv 5,15)

2058 A "tíz szó" tömören összefoglalja és kihirdeti Isten törvényét: "E szavakat intézte hozzátok az Úr a hegyen, a sötét felhő borította ég felé fölcsapó lángok közül, zengő hangon, amikor egybegyűltetek, semmi többet: azután fölírta két kőtáblára, és átadta nekem" (MTörv 5,22). Ezért nevezik e kőtáblákat a "bizonyságnak" (Kiv 25,16). Ugyanis Isten és az Ő népe közötti szövetség föltételeit tartalmazzák. A "bizonyság tábláit" (Kiv 31,18; 32,15; 34,29) a "frigyládába" kellett elhelyezni (Kiv 25,16; 40,1--2).

2059 A "tíz szót" Isten teofánia közben mondja ki ("szemtől szemben beszélt hozzátok a hegyen a tűz közepéből": MTörv 5,4). Hozzátartoznak a kinyilatkoztatáshoz, melyet Isten önmagáról és a maga dicsőségéről ad. A törvények ajándéka magának Istennek és az Ő szent akaratának ajándéka. Isten, amikor megismerteti akaratát, önmagát nyilatkoztatja ki népének.

2060 A parancsolatok és a Törvény ajándéka részét képezi a Szövetségnek, melyet Isten népével kötött. A Kivonulás könyve szerint a "tíz szó" kinyilatkoztatása a Szövetség fölajánlása [11] és megkötése [12] között történik -- miután a nép kötelezte magát annak "megtételére", amit az Úr mondott, és az "engedelmességre". [13] A Tízparancsolat csak a Szövetségre való hivatkozás után adatik át ("Az Úr, a mi Istenünk Hóreb hegyén szövetséget kötött velünk": MTörv 5,2).

2061 A parancsolatok a maguk teljes jelentését a Szövetség keretében kapják meg. A Szentírás szerint az ember erkölcsi cselekvése a Szövetségben és a Szövetség által nyeri el sajátos értelmét. A "tíz szó" közül az első Isten népe iránti szeretetének kezdeményezésére emlékeztet:

"És mivel a szabadság paradicsomából a bűn büntetéséül e világ szolgaságába jutottunk, ezért a Tízparancsolat első mondata, azaz Isten parancsainak első szava a szabadságról szól, mondván: »Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából« (Kiv 20,2; MTörv 5,6)" [14]

2062 A szorosan vett parancsolatok a második helyen következnek; azt mondják el, hogy a Szövetség által létrejött Istenhez tartozás föltételei mit foglalnak magukban. Az erkölcsi létezés válasz az Úr szeretettel teljes kezdeményezésére. Elismerés, meghajlás Isten előtt és a hálaadás kultusza. Együttműködés azzal a tervvel, melyet Isten a történelem folyamán valósít meg.

2063 Az Isten és az ember közti szövetségről és párbeszédről tanúskodik az is, hogy az összes parancsolat egyes szám első személyben hangzik el ("Én vagyok az Úr...") és egy másik személynek szól ("te..."). Isten minden parancsolatában egyesszámú névmás jelöli a címzettet. Isten megismerteti akaratát az egész néppel, s ugyanakkor minden egyes emberrel is:

"Az Isten iránti szeretetet is parancsolta, és a felebarát iránti igazságosságot is sürgette, hogy se igazságtalan, se Istenhez méltatlan ne legyen az ember, akit így készített föl a Tízparancsolat által a vele való barátságra és a felebaráttal való összhangra (...). És ezért (a Tízparancsolat szavai) nálunk (keresztényeknél) hasonlóképpen érvényben vannak, tágabb és mélyebb értelmet nyernek, és nem oldódnak föl az Ő test szerinti eljövetele által." [15]

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652041-2051

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

II. Az Egyház parancsolatai

2041 Az Egyház parancsolatai a liturgikus élethez kapcsolódó és belőle táplálkozó erkölcsi élet vonalában helyezkednek el. E lelkipásztori tekintély által közzétett pozitív törvények kötelező jellegének célja az, hogy a hívők számára világossá tegye az imádság lelkületében, az erkölcsi törekvésben, az Isten és a felebarát iránti szeretet növekedésében az alapvetően szükséges minimumot:

2042 Az első parancs ("vasárnap és parancsolt ünnepeken misét becsületesen hallgass és tarts munkaszünetet") elvárja a hívektől, hogy szenteljék meg az Úr föltámadásának emléknapját, valamint az Úr misztériumainak, a boldogságos Szűznek és a szenteknek ünnepnapjait, elsősorban azáltal, hogy részt vesznek a szentmisén, melyen összegyűlik a keresztény közösség, és tartózkodnak azon munkáktól és tevékenységektől, melyek akadályozhatnák e napok ilyen megszentelését. [86]

A második parancsolat ("bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg") fölkészít az Eucharisztia vételére a kiengesztelődés szentsége által, mely folytatja a keresztségi megtérés és bűnbocsánat művét. [87]

A harmadik parancsolat ("az Eucharisztia szentségét legalább húsvétkor vedd magadhoz") az Úr teste és vére vételének minimumát határozza meg a keresztény liturgia eredetével és központjával, a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban. [88]

2043 A negyedik parancsolat ("az Egyház böjti és hústilalmi napjait tartsd meg") biztosítja az aszkézis és a bűnbánat időszakait, melyek fölkészítenek a liturgikus ünnepekre és segítenek az ösztöneink fölötti uralom és a szív szabadságának megszerzésében. [89]

Az ötödik parancsolat ("segítsd az Egyházat szükségleteiben") kijelenti, hogy a hívők, lehetőségeikhez mérten, kötelesek segíteni az Egyház anyagi szükségletein. [90]

III. Erkölcsi élet és missziós tanúságtétel

2044 A megkeresztelt emberek hűsége elsődleges föltétele az evangélium hirdetésének és az Egyház küldetésének a világban. A keresztény élet tanúságának kell hitelesítenie az üdvösség üzenetét, hogy igazságának és ragyogásának ereje az emberek előtt megmutatkozhasson. "A keresztény élet tanúságtételének és a természetfölötti lelkülettel végzett jócselekedeteknek van ereje ahhoz, hogy a hithez és Istenhez vonzzák az embereket." [91]

2045 A keresztények, mivel tagjai a Testnek, melynek Krisztus a feje, [92] meggyőződésük és erkölcseik állhatatosságával hozzájárulnak az Egyház épüléséhez. Az Egyház hívei életszentsége által gyarapodik, növekszik és terjed [93] mindaddig, amíg hívei "meglett emberré nem lesznek, elérvén a krisztusi nagykorúságot" (Ef 4,13).

2046 Krisztus szerinti életükkel a keresztények siettetik Isten országának eljövetelét, mely "az igazságosság, a szeretet és a béke országa". [94] De emiatt nem hanyagolják el világi feladataikat, hanem Mesterükhöz hűségesen, becsülettel, türelemmel és szeretettel teljesítik azokat.

Összefoglalás

2047 Az erkölcsi élet lelki istentisztelet. A keresztény cselekvésmód a liturgiából és a szentségek vételéből táplálkozik.

2048 Az Egyház parancsolatai a liturgiához kapcsolódó és belőle táplálkozó erkölcsi és keresztény életre vonatkoznak.

2049 Az Egyház pásztorainak tanítóhivatala erkölcsi kérdésekben a maga rendes módján a katekézisben és a prédikációban nyilvánul meg a Tízparancsolat alapján, mely az erkölcsi élet minden emberre érvényes elveit hirdeti ki.

2050 A római Pápa és a Püspökök mint hiteles tanítók a rájuk bízott népnek hirdetik a hitet, melyet hinni és az erkölcsi életre alkalmazni kell. Az ő dolguk az ítélethozatal a természetes törvényhez és az értelemhez tartozó erkölcsi kérdésekben is.

2051 A lelkipásztorok tanítóhivatalának tévedhetetlensége kiterjed a tanítás -- beleértve az erkölcsi tanítást is -- minden olyan elemére, melyek nélkül a hit üdvös igazságait sem megőrizni, sem előadni, sem megtartani nem lehet.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652030-2040

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
20

AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ

2030 A keresztény ember az Egyházban, az összes megkereszteltekkel közösségben valósítja meg hivatását. Az Egyháztól veszi át Isten Igéjét, mely tartalmazza "Krisztus törvényének" [75] tanítását. Az Egyháztól kapja a szentségek kegyelmét, melyek támogatják "az úton". Az Egyháztól kapja meg az életszentség példáját; ennek modelljét és forrását a legszentebb Szűz Máriában ismeri föl; fölismeri azok hiteles tanúságtételében, akik élik az életszentséget; fölfedezi a lelki hagyományban valamint az előtte élt szentek hosszú sorában, akiket a liturgia a szentek naptárát követve ünnepel.

2031 Az erkölcsi élet lelki istentisztelet. "Testünket élő, szent, Istennek tetsző áldozatként ajánljuk föl", [76] Krisztus Testének ölén, melyet mi képezünk, és közösségben az Ő szent Eucharisztiája felajánlásával. A liturgiában és a szentségek ünneplésében az imádság és a tanítás egyesül Krisztus kegyelmével, hogy megvilágítsa és táplálja a keresztény cselekvést. Miként az egész keresztény élet, az erkölcsi élet is az eucharisztikus áldozatban találja meg a maga forrását és csúcsát.

I. Erkölcsi élet és az Egyház tanítóhivatala

2032 Az Egyház, "az igazság oszlopa és támasza" (1Tim 3,15) "az apostoloktól kapta Krisztus ünnepélyes parancsát, hogy az üdvösség igazságát hirdesse". [77] "Az Egyház illetékes arra, hogy mindig és mindenütt hirdesse az erkölcsi elveket a társadalmi renddel kapcsolatban is, továbbá hogy ítéletet mondjon bármely emberi dologról, ha az emberi személy alapvető jogai vagy a lelkek üdve megkívánja." [78]

2033 Az Egyház pásztorainak tanítóhivatala erkölcsi kérdésekben a maga rendes módján a katekézisben és a prédikációban gyakorolják a teológusok és a lelki szerzők művei segítségével. Így adatik át nemzedékről nemzedékre a lelkipásztorok vezetése és felügyelete alatt a keresztény erkölcsi tanítás "letéteménye", mely a Krisztusba vetett hitből fakadó és szeretettől éltetett szabályok, parancsolatok és erények sajátos összessége. E katekézis hagyományosan a Hitvallással és a Miatyánkkal együtt a Tízparancsolatot -- mely az erkölcsi élet minden emberre érvényes alapelveit hirdeti -- veszi alapul.

2034 A római Pápa és a Püspökök mint "hiteles, azaz Krisztus tekintélyével bíró tanítók, (...) a rájuk bízott népnek hirdetik a hitet, melyet hinni és az erkölcsi életre alkalmazni kell". [79] A Pápa és a vele közösségben lévő Püspökök egyetemes és rendes tanítóhivatala tanítja a hívőknek az igazságot, amit hinni, a szeretetet, amit gyakorolni, és a boldogságot, amit remélni kell.

2035 A Krisztus tekintélyében való részesedés legfelsőbb fokát a tévedhetetlenség karizmája biztosítja. Ez "annyira terjed ki, amennyire az isteni kinyilatkoztatás letéteménye kiterjed"; [80] kiterjed a tanítás -- beleértve az erkölcsi tanítást is -- minden olyan elemére, melyek nélkül a hit üdvös igazságait sem megőrizni, sem előadni, sem megtartani nem lehet. [81]

2036 A tanítóhivatal tekintélye kiterjed a természetes törvény sajátos parancsolataira is, mert ezek megtartása, amit a Teremtő elvár, szükséges az üdvösséghez. Az Egyház Tanítóhivatala, amikor a természetes törvény parancsolataira emlékeztet, prófétai feladatának lényeges részét teljesíti, mert hirdetnie kell az embereknek, hogy kik ők valójában, és emlékeztetnie kell őket arra, milyennek kell lenniük Isten előtt. [82]

2037 Az Egyház a rábízott isteni törvényt mint az élet és az igazság útját adja át a hívőknek. A hívőknek tehát joga [83] van ahhoz, hogy megtanítsák nekik az üdvösséges isteni parancsokat, melyek tisztítják az ítéletet és a kegyelem segítségével gyógyítják a megsebzett emberi értelmet. A hívők kötelesek megtartani az Egyház törvényes tekintélyével kihirdetett szabályokat és rendelkezéseket. E rendelkezések, még ha csak fegyelmi természetűek is, a szeretetben tanulékonyságot követelnek.

2038 Az Egyház a keresztény erkölcsi tanítás közlésének és megvalósításának művében rászorul a lelkipásztorok odaadó szolgálatára, a teológusok tudományára, az összes keresztény és minden jóakaratú ember segítségére. A megvalósított hit és evangélium mindenkivel megtapasztaltatja a "Krisztusban" való életet, mely megvilágosít és képessé tesz arra, hogy az isteni és emberi valóságot Isten Lelke szerint értékeljék. [84] Így a Szentlélek a legegyszerűbb lelkeket használhatja föl arra, hogy a bölcseket és a magasabb méltóságban lévőket megvilágosítsa.

2039 A szolgálatokat a testvéri szolgálat és az Egyház iránti engedelmesség szellemében kell végezni az Úr nevében. [85] Ugyanakkor az egyes személyek lelkiismeretének saját cselekedetei erkölcsi megítélésekor kerülnie kell az individuális szemléletbe zárkózást. Amennyire képes, törekednie kell arra, hogy nyitott legyen mindenki javának figyelembevételére, amint az a természetes és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényben és következésképpen az Egyház törvényében és a tanítóhivatal hiteles tanításában erkölcsi kérdésekben megnyilvánul. Nem helyes a személyes lelkiismeretet és az értelmet szembeállítani az erkölcsi törvénnyel vagy az Egyház tanítóhivatalával.

2040 Így tud növekedni a keresztények között az igazi gyermeki lelkület az Egyház iránt. E lelkület annak a keresztségi kegyelemnek természetes kibontakozása, mely az Egyház ölén életet adott nekünk és Krisztus Testének tagjaivá tett. Az Egyház a maga anyai gondoskodásával adja nekünk Isten irgalmasságát, mely fölülmúlja összes bűnünket, s főként a kiengesztelődés szentségében működik. Az Egyház mint gondoskodó anya a liturgiájában is az Úr Igéjének és Eucharisztiájának táplálékát nyújtja nekünk napról napra.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652017-2029

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
19

Összefoglalás

2017 A Szentlélek kegyelme Isten igazságosságát hozza nekünk. A Lélek a hit és a keresztség által összekapcsol Krisztus szenvedésével és föltámadásával, és az Ő életének részesévé tesz minket.

2018 A megigazulásnak mint megtérésnek két szempontja van. A kegyelem indítására az ember Istenhez fordul és elfordul a bűntől, így bocsánatot és igazságot kap a magasságból.

2019 A megigazulás magában foglalja a bűnök bocsánatát és a belső ember megújítását és megszentelését.

2020 A megigazulást Krisztus szenvedése érdemelte ki számunkra és a keresztség hozza el. Isten igazságosságához tesz hasonlóvá, aki igazzá tesz minket. Célja Isten és Krisztus dicsősége és az örök élet ajándéka. Isten irgalmasságának legnagyszerűbb műve.

2021 A kegyelem Isten segítsége számunkra, hogy meg tudjunk felelni hivatásunknak és fogadott fiaivá váljunk. Bevezet minket a szentháromságos élet belső világába.

2022 A kegyelem művében az isteni kezdeményezés megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad válaszát. A kegyelem megfelel az emberi szabadság mély törekvéseinek; megszólítja, hogy működjék vele együtt, és tökéletesíti.

2023 A megszentelő kegyelem ingyenes ajándék, amit Isten ad nekünk, az Ő -- Szentlélek által lelkünkbe árasztott -- életének ajándéka azért, hogy a bűnből kigyógyítson és megszenteljen minket.

2024 A megszentelő kegyelem kedvessé tesz Isten előtt. A karizmák, a Szentlélek különleges kegyelmei a megszentelő kegyelemre irányulnak, s céljuk az Egyház közjava. Isten sokféle aktuális kegyelemmel is tevékenykedik, melyek különböznek a bennünk maradandóan meglévő állapotszerű kegyelemtől. 2025 Isten előtt csak azért lehet érdemünk, mert Ő szabadon úgy határozott, hogy az embert társul fogadja kegyelme művében. Az érdem elsősorban Isten kegyelméhez, másodsorban az ember közreműködéséhez tartozik. Az ember érdeme száll vissza.

2026 A Szentlélek kegyelme fogadott fiúságunk miatt igazi érdemet ajándékozhat nekünk, Isten ingyenes igazságossága alapján. Isten előtti érdemünk fő forrása a bennünk lévő szeretet.

2027 Az első kegyelmet, mely a megtérés kezdete, senki ki nem érdemelheti. A Szentlélek indítására önmagunk és mások számára kiérdemelhetünk az örök élet elnyeréséhez hasznos kegyelmeket és szükséges mulandó javakat is.

2028 "Minden (...) Krisztus-hívő meghívást kap a keresztény élet teljességére és a szeretet tökéletességére." [73] "Az Apostoltól megtanultuk, hogy az erényben az a tökéletesség vége, hogy nem ismer határokat." [74]

2029 "Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem." (Mt 16,24)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3652006-2016

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
18

III. Az érdem

"A szentek közössége téged dicsőít,
és amikor megkoronázod érdemeiket,
a Te ajándékaidat koronázod meg." [63]

2006 Az "érdem" szó általában fizetséget jelent, mellyel egy közösség vagy társaság tartozik egy tagjának cselekedetéért, melyet jósága vagy rosszasága szerint jutalomra vagy büntetésre méltónak ítél. Az érdem az igazságosság erényéhez tartozik a méltányosság elve alapján, ami ezt az erényt vezérli.

2007 Az embernek Istennel szemben a szó szorosan vett jogi értelmében nincsenek érdemei. Közte és köztünk mérhetetlen egyenlőtlenség van, hiszen mi mindent tőle, Teremtőnktől kaptunk.

2008 Az ember Isten előtti érdeme a keresztény életben abból a tényből ered, hogy Isten szabadon úgy rendelkezett: kegyelme művének társává teszi az embert. Isten atyai tevékenysége a maga indításával az első, és az ember szabad cselekvése az együttműködésben a második, úgyhogy a jócselekedetek érdemeit elsősorban Isten kegyelmének kell tulajdonítani, s csak utána a hívőnek. Egyébként maga az emberi érdem is Istenre száll vissza, mert Krisztusban végzett jó cselekedetei a Szentlélek sugallataiból és segítségéből fakadnak.

2009 A fiúvá fogadás, amely kegyelemből az isteni természet részeseivé tesz minket, Isten ingyenes igazságossága következtében valódi érdemmel ruházhat föl. Itt a jog kegyelemből fakad, szeretettel teljes jog, amely Krisztus "társörökösévé" és méltóvá tesz "a megígért örökségre, az örök életre". [64] Jócselekedeteink érdeme az isteni jóság ajándéka. [65] "Előbb adatott a kegyelem, most megfizetik az érdemet. (...) Az Ő ajándékai a te érdemeid." [66]

2010 Mivel a megtérés, a megbocsátés és a megigazulás kezdetén a kegyelem rendjében Istené a kezdeményezés, senki sem érdemelheti ki az első kegyelmet. Ettől kezdve azonban a Szentlélek és a szeretet indítására kiérdemelhetjük önmagunk és mások számára a kegyelmeket, amelyek megszentelődésünk, a kegyelem és a szeretet gyarapodása és az örök élet elnyerése szempontjából hasznosak. Isten bölcsessége szerint még mulandó javakat is, mint például egészség, barátság, kiérdemelhetünk. E kegyelmek és ajándékok a keresztény imádság tárgyai. Az imádság biztosítja az érdemszerző cselekedeteinkhez szükséges kegyelmet.

2011 Krisztus bennünk élő szeretete minden érdemünk forrása Isten előtt. A kegyelem, mely tevékeny szeretettel egyesít Krisztussal, biztosítja cselekedeteink természetfölötti jellegét és abból következően érdemét Isten és az emberek előtt. A szentek mindig világosan tudták, hogy minden érdemük tiszta kegyelem volt:

"A földi száműzetés után, remélem, eljutok a hazába, a Te élvezetedre, de nem akarok az ég számára érdemeket gyűjteni, egyedül a te szeretetedért akarok fáradozni (...). A jelen élet estéjén üres kezekkel fogok megjelenni előtted, mert nem azt kérem tőled, Uram, hogy mérlegeld tetteimet. Minden igazságunk a te szemedben szeplős. Ezért a te igazságodat akarom magamra ölteni és a te Szeretetedtől akarom megkapni a te örök birtoklásodat..." [67]

IV. A keresztény életszentség

2012 "Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik. (...) Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra, így lesz Ő elsőszülött a sok testvér között. Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat megigazulttá tette, akiket pedig megigazulttá tett, azokat meg is dicsőítette." (Róm 8,28--30)

2013 "Minden rendű és állapotú Krisztus-hívő meghívást kap a keresztény élet teljességére és a szeretet tökéletességére." [68] Mindannyian meghívást kapnak az életszentségre: "Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes" (Mt 5,48):

"E tökéletesség elnyeréséért a hívők vessék latba a Krisztus ajándékozásának mértéke szerint kapott erőket, hogy az Ő nyomában járva és hozzá hasonlóvá válva, mindenben teljesítve az Atya akaratát, szívvel-lélekkel Isten dicsőségére és a felebarátok szolgálatára szenteljék magukat. Isten népének szentsége így hozza meg bőséges gyümölcseit, amint ezt az Egyház története oly sok szent élete által ragyogóan bizonyítja." [69]

2014 A lelki fejlődés a Krisztussal való egyre bensőségesebb egyesülésre irányul. Ezt az egyesülést "misztikusnak" nevezzük, mert a szentségek -- "a szent misztériumok" -- közvetítésével Krisztus misztériumában és Őbenne a Szentháromság misztériumában részesít. Isten mindannyiunkat erre a bensőséges egyesülésre hív, jóllehet e misztikus élet különleges kegyelmeit vagy rendkívüli jeleit csak kevesen kapják meg, hogy kinyilvánítsák e mindenkinek szóló ingyenes ajándékot.

2015 A tökéletesség útja a kereszten át vezet. Nincs életszentség lemondás és lelki harc nélkül. [70] A lelki fejlődés magával hozza az aszkézist és az önmegtagadást, melyek fokozatosan elvezetnek oda, hogy a lélek a boldogságok békéjében és örömében él:

"Aki valahonnan elindult és fölfelé tart, soha meg nem áll, és a kezdet önmagában nem válik tökéletessé a nála nagyobb dolgoktól. A fölfelé menő vágya ugyanis soha nem áll meg azoknál, amiket már ismer." [71]

2016 Anyánk, a Szent Egyház fiai Istentől, Atyjuktól joggal remélik a végső állhatatosság kegyelmét és a jutalmat a Jézussal közösségben és az Ő kegyelmével tett jó cselekedeteikért. [72] A hívők, akik az életnek ugyanazt a szabályát követik, részesednek azok "boldog reményében", akiket az isteni irgalmasság összegyűjt "a szent városba, az új Jeruzsálembe (...), amely Istentől száll alá a mennyből, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony" (Jel 21,2).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3651996-2005

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
17

II. A kegyelem

1996 Megigazulásunk Isten kegyelméből való. A kegyelem jóakarat, ingyenes segítség, amit Isten azért ad nekünk, hogy válaszolni tudjunk az Ő hívására: hogy Isten fiai, [50] fogadott fiúk, [51] az isteni természet [52] és az örök élet [53] részesei legyünk.

1997 A kegyelem részesedés Isten életében; bevezet a szentháromságos élet bensőségébe: a keresztségben a keresztény ember részesedik Krisztus, teste Fejének kegyelmében. Mint "fogadott fiú" ettől fogva az egyszülött Fiúval egységben "Atyának" szólíthatja Istent. Megkapja a Szentlélek életét, aki beléleheli a szeretetet és formálja az Egyházat.

1998 Ez az örök életre szóló meghívás természetfölötti. Teljesen Isten ingyenes kezdeményezésétől függ, mert csak Ő nyilatkoztathatja ki és ajándékozhatja Önmagát. Fölülmúlja az ember -- és minden teremtmény -- értelmi képességeit és akarati erőit. [54]

1999 Krisztus kegyelme Istentől adott, ingyenes ajándék, az Ő -- Szentlélek által lelkünkbe árasztott -- életének ajándéka azért, hogy a bűnből kigyógyítson és megszenteljen minket: ez a megszentelő, más szóval megistenítő kegyelem, melyet a keresztségben kapunk. Ez bennünk a megszentelés művének forrása: [55]

"Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De mindezt Isten viszi végbe, aki megengesztelődött irántunk Krisztus által." (2Kor 5,17--18)

2000 A megszentelő kegyelem állapotszerű (habituális) ajándék, állandó természetfölötti készség, mely tökéletesíti a lelket, hogy képessé tegye az Istennel való életre és az Ő szeretetéért való cselekvésre. Az állapotszerű (habituális) kegyelmet, mely maradandó készség az isteni hívás szerinti életre és cselekvésre, meg kell különböztetnünk az aktuális kegyelmektől, melyek isteni beavatkozások a megtérés kezdetén, vagy a megszentelés művének folyamatában.

2001 Az ember előkészülete a kegyelem fogadására már a kegyelem műve. Szükségünk van rá, hogy együttműködésünk a hit általi megigazulásban és a szeretet általi megszentelődésben elkezdődjön és fönnmaradjon. Isten véghezviszi bennünk azt, amit elkezdett, "mert Ő, amikor valamit megkezd, megteszi, hogy akarjuk; és amikor befejez, együttműködik azokkal, akik akarják". [56]

"Mi is cselekszünk, de Istennel együtt, mert irgalmassága megelőz minket. Megelőz, hogy meggyógyuljunk, mert követ is, hogy gyógyultan éljünk; megelőz, hogy meghívjon, követ, hogy megdicsőüljünk; megelőz, hogy jámboran éljünk, követ, hogy Ővele örökké éljünk, mert nélküle semmit sem tehetünk." [57]

2002 Isten szabad kezdeményezése az ember szabad válaszát igényli; mert Isten az embert a maga képmására teremtette, és a szabadsággal együtt hatalmat adott neki arra, hogy Őt megismerje és szeresse. A lélek csak szabadon lép a szeretet közösségébe. Isten közvetlenül érinti meg és indítja az ember szivét. Az emberbe oltotta az igazság és a jóság vágyát, melyet egyedül Ő tud beteljesíteni. Az "örök élet" ígéretei minden reményt fölülmúló módon megfelelnek ennek a vágyakozásnak:

"Azt, hogy Te a magad nagyon jó műveid után -- ámbár teljes nyugalomban alkottad őket -- megpihentél a hetedik napon, Könyved hangja jövendöli nekünk, tudniillik, hogy mi is -- azért a mi nagyon jó cselekedeteink után, mert Te ajándékoztad azokat nekünk -- az örök élet Szombatján meg fogunk pihenni Benned." [58]

2003 A kegyelem elsősorban és főként a bennünket megigazulttá tévő és megszentelő Szentlélek ajándéka. De a kegyelem azokat az ajándékokat is magában foglalja, melyeket a Lélek azért ajándékoz, hogy bennünket művéhez társítson, és alkalmassá tegyen arra, hogy mások üdvösségének és Krisztus Testének, az Egyháznak gyarapításában együtt tudjunk működni. Ilyenek a szentségi kegyelmek, az egyes szentségek sajátos ajándékai. Továbbá a különleges kegyelmek, melyeket a Szent Pál által használt görög szóval karizmáknak is nevezünk, ami kegyet, ingyenes ajándékot, jótéteményt jelent. [59] A karizmák -- még a rendkívüli természetűek is, mint például a csodatevés vagy a nyelveken szólás ajándéka -- minden esetben a megszentelő kegyelemre vannak rendelve, és céljuk az Egyház közjava. Az Egyházat építő szeretet szolgálatában állnak. [60]

2004 A különleges kegyelmek között meg kell említenünk az állapotbeli kegyelmeket, amelyek a keresztény élet és az egyházi szolgálat hivatalviseléséhez kapcsolódnak:

"A nekünk adott kegyelem által különböző ajándékokat birtokolunk; a próféciát a hit szabálya szerint; a szolgálatot a szolgálatban; aki tanít, a tanításban; aki buzdít, a buzdításban; aki adakozik, az egyszerűségben; aki elöljáró, a gondosságban; aki irgalmasságot gyakorol, a vidámságban." (Róm 12,6--8)

2005 A kegyelem, mivel természetfölötti, kivonja magát tapasztalati körünkből és csak a hit által ismerhető meg. Nem támaszkodhatunk tehát lelki érzéseinkre vagy tetteinkre, hogy azokból levezethetnénk megigazult vagy üdvözült voltunkat. [61] Mindazonáltal az Úr szavai szerint -- "Cselekedeteikből ismeritek meg őket" (Mt 7,20) -- Isten jótéteményeinek számbavétele életünkben és a szentek életében záloga annak, hogy a kegyelem munkálkodik bennünk, és egyre nagyobb hitre és bizakodó lelki szegénységre késztet.

Ennek a lelkületnek egyik legszebb példája Szent Johanna válasza arra a kérdésre, mellyel az egyházi bírák tőrbe akarták csalni: "Amikor megkérdezték, tudja-e, hogy Isten kegyelmében van-e: »Ha nem vagyok, Isten helyezzen belé; ha abban vagyok, Isten tartson meg benne.«" [62]

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3651987-1995

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
15

KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS

I. A megigazulás

1987 A Szentlélek kegyelmének megvan a hatalma ahhoz, hogy megigazulttá tegyen bennünket, azaz megtisztítson bűneinktől és közölje velünk Isten igazságát a Jézus Krisztusba vetett hit [40] és a keresztség által: [41]

"Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt élünk is. Tudjuk, hogy Krisztus föltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Halálával egyszer halt meg a bűnnek, élve azonban Istennek él. Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek Jézus Krisztusban." (Róm 6,8--11)

1988 A Szentlélek hatalma által részesülünk Krisztus szenvedésében meghalván a bűnnek, és részesedünk az ő föltámadásában új életre születvén; tagjai vagyunk az ő testének, ami az Egyház; [42] arra a szőlőtőre oltott szőlővesszők vagyunk, aki Ő maga: [43]

"A Szentlélek által Isten részeseinek neveznek minket. (...) A Lélek közlése által válunk részesévé az isteni természetnek (...). Mert nem más okból istenülnek meg azok, akikben Ő jelen van." [44]

1989 A Szentlélek kegyelmének első műve a megtérés, mely munkálja a megigazulást Jézus prédikációja szerint az evangélium kezdetén: "Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa!" (Mt 4,17) A kegyelem indítására az ember Isten felé fordul és elfordul a bűntől, így fogadja a magasságból érkező bocsánatot és igazságot. "A megigazulás (...) nem egyszerűen a bűnök megbocsátása, hanem a belső ember megszentelése és megújítása." [45]

1990 A megigazulás eloldja az embert a bűntől, mely ellentmond Isten szeretetének, és megtisztítja szívét a bűntől. A megigazulás a bocsánatot fölkínáló Isten irgalmasságának kezdeményezését követi. Megbékélteti az embert Istennel. Megszabadít a bűn rabszolgaságából, és meggyógyít.

1991 A megigazulás ugyanakkor Isten igazságosságának elfogadása a Jézus Krisztusba vetett hit által. Az igazságosság itt az isteni szeretet egyenességét (minden hamisság nélküliségét; ford. megj.) jelenti. A megigazulással együtt szívünkbe árad a hit, a remény és a szeretet, és képessé válunk arra, hogy engedelmeskedjünk az isteni akaratnak.

1992 A megigazulást Krisztus szenvedése érdemelte ki számunkra, aki élő, szent, Istennek tetsző áldozatul ajánlotta föl magát a kereszten, kinek vére az engesztelés eszköze lett minden ember bűneiért. A megigazulást a hit szentsége, a keresztség közvetíti számunkra. A megigazulás hasonlóvá tesz Isten igazságához, aki irgalmának hatalmával belsőleg igazzá tesz minket. A megigazulás célja Isten és Krisztus dicsősége és az örök élet ajándéka: [46]

"Most pedig Isten a Törvény és a Próféták által tanúsított igazságossága a törvény nélkül vált nyilvánvalóvá, Isten igazságossága a Jézus Krisztusba vetett hit által mindazok iránt, akik hisznek. Ugyanis nincs különbség: mert mindnyájan vétkeztek és nélkülözik Isten dicsőségét, megigazulásukat ingyen kapják, az Ő kegyelme által, a Jézus Krisztusban lévő megváltás révén. Őt adta oda Isten véres engesztelő áldozatul a hitben, hogy kimutassa igazságosságát. Isten végtelen türelmében elnézte a korábban elkövetett vétkeket, hogy igazságosságát most kimutassa. Mert amint Ő igaz, úgy akart igazzá tenni mindenkit, aki Jézusban hisz." (Róm 3,21--26)

1993 A megigazulás állandóvá teszi az együttműködést Isten kegyelme és az ember szabadsága között. Ez az ember részéről a megtérésre hívó Isten szavára adott hívő beleegyezésben és az e beleegyezést megelőző és megőrző Szentlélek indításával való szeretetteljes együttműködésben fejeződik ki:

"Úgy, hogy amikor Isten a Szentlélek világosságával megérinti az ember szívét, az ember nem teljesen tehetetlenül fogadja ezt az ösztönzést, amelyet akár vissza is utasíthat; de pusztán szabad akaratával, Isten kegyelme nélkül sem tud az Isten előtti igazságra fölkészülni." [47]

1994 A megigazulás Isten szeretetének Jézus Krisztusban megnyilvánult és a Szentlélek által adott legkiválóbb műve. Szent Ágoston úgy gondolja, hogy a bűnös megigazulása "nagyobb dolog, mint az ég és a föld teremtése", mert "az ég és a föld elmúlik; a választottak üdvössége és igazsága azonban soha nem múlik el". [48] Azt is gondolja, hogy a bűnösök megigazulása fölülmúlja az angyalok igazságban történt teremtését is, amennyiben nagyobb irgalmasságról tanúskodik.

1995 A Szentlélek belső tanítómester. A megigazulás, melynek hatására megszületik a "belső ember", [49] magában foglalja az egész ember megszentelését:

"Ahogy tagjaitokat a tisztátalanság és gonoszság szolgálatában a bűnre adtátok, adjátok most tagjaitokat az igazság szolgálatában az életszentségre. (...) Most, hogy fölszabadultatok a bűn alól és Isten szolgái lettetek, gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet." (Róm 6,19.22)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3651975-1986

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
14

Összefoglalás

1975 A Szentírás szerint a Törvény Isten atyai eligazítása az ember számára, mellyel a megígért boldogságra vezető utakat előírja és tiltja a rossz utait.

1976 A Törvény "az értelem rendelkezése a közjó érdekében, melyet az tesz közzé, aki a közösségnek gondját viseli". [37]

1977 Krisztus a Törvény célja. [38] Egyedül Ő tanítja és adja Isten igazságát. A természetes törvény a Teremtője képmására alkotott ember részesedése Isten bölcsességében és jóságában.

1978 A természetes törvény kifejezi a személy méltóságát és meghatározza elemi jogainak és kötelességeinek alapvonalait.

1979 A természetes törvény változhatatlan és megmarad a történelem folyamán. A természetes törvényt kifejező szabályok lényegükben érvényben maradnak. E törvény az erkölcsi szabályok és a polgári törvény szükséges alapját képezi.

1980 A régi törvény a kinyilatkoztatott Törvény első stádiuma. Erkölcsi előírásait tíz parancsolat foglalja össze.

1981 Mózes törvénye sok, a természetes értelem számára elérhető igazságot tartalmaz. Isten, mert az emberek a szívükben nem olvasták, kinyilatkoztatta ezeket.

1982 A régi törvény bizonyos előkészület az evangéliumhoz.

1983 Az új Törvény a Szentléleknek a Krisztusba vetett hit által elfogadott kegyelme, mely a szeretet által tevékeny. Elsősorban az Úr Hegyi Beszédében fejeződik ki, és a szentségeket használja a kegyelem közlésére.

1984 Az evangéliumi Törvény beteljesíti, fölülmúlja és tökéletesíti a régi Törvényt: ígéreteit a mennyország boldogságaival, parancsolatait a cselekedetek gyökere, a szív megújításával.

1985 Az új Törvény a szeretet törvénye, a kegyelem törvénye, a szabadság törvénye.

1986 A parancsolatokon kívül az új Törvény evangéliumi tanácsokat is magában foglal. "Az Egyház életszentségét különleges módon elősegíti több tanács, melyeket az Úr az evangéliumban javasolt tanítványainak." [39]

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3651965-1974

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
13

III. Az új Törvény vagy evangéliumi Törvény

1965 Az új Törvény, más nevén az evangéliumi Törvény a földön a természetes és kinyilatkoztatott isteni Törvény tökéletes formája. Krisztus műve, és elsősorban a Hegyi Beszédben fejeződik ki. A Szentléleknek is műve és általa a szeretet belső törvényévé válik: "Izrael házával új szövetséget kötök. (...) Elméjükbe helyezem és szívükbe vésem törvényeimet; én az ő Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek" (Zsid 8,8.10). [19]

1966 Az új Törvény a Szentlélek kegyelme, mely a Krisztusba vetett hit által ajándékba adatik a híveknek. A szeretet által tevékeny, és az Úr beszédét használja föl arra, hogy tanítsa, mit kell tennünk, és a szentségeket, hogy közölje a teendőhöz szükséges kegyelmet:

"Ha valaki jámboran és józanul megfontolja a beszédet, amit a mi Urunk Jézus Krisztus a hegyen mondott el, miként azt a Máté szerinti evangéliumban olvassuk, úgy gondolom, megtalálja benne mindazt, ami a jó erkölcsökhöz tartozik, a keresztény élet tökéletes módját (...). Ezt azért mondtam, hogy világossá váljék: e beszéd a keresztény életet formáló összes törvény tökéletessége." [20]

1967 Az evangéliumi Törvény a régi Törvényt beteljesíti, [21] bevégzi, fölülmúlja és tökéletesíti. A boldogságokban beteljesíti az isteni ígéreteket azáltal, hogy fölemeli és "a mennyek országára" irányítja azokat. A szegényekhez, az alázatosakhoz, a megtörtekhez, a tisztaszívűekhez, a Krisztus miatt üldözöttekhez fordul, akik készségesek hittel fogadni ezt az új reményt, és így mutatja meg az Ország előre nem látott útjait.

1968 Az evangéliumi Törvény beteljesíti a Törvény parancsolatait. Az Úr beszéde nem oldja föl és nem fokozza le a régi Törvény erkölcsi előírásait, hanem előhozza rejtett erőiket és új igényeket fakaszt belőlük: kinyilatkoztatja teljes isteni és emberi igazságukat. Nem ad hozzá új, külső parancsolatokat, hanem a cselekedetek gyökerét újítja meg, a szívet, ahol az ember választ tiszta és tisztátalan között, [22] ahol a hit, a remény, a szeretet és velük a többi erény formálódik. Így az evangélium a mennyei Atya tökéletességének követésével tökéletesíti a Törvényt, [23] isteni nagylelkűséggel megbocsátva az ellenségeknek és imádkozva az üldözőkért. [24]

1969 De az új Törvény gyakorolja a vallásosság cselekedeteit: az alamizsnát, az imádságot, a böjtöt az Atya kedvért, "aki a rejtekben is lát", másként, mint akik azt kívánják, hogy "lássák őket az emberek". [25] Imádsága a Miatyánk. [26]

1970 Az Evangéliumi törvény magában foglalja a határozott választást "a két út" között [27] és az Úr szavainak megvalósítását. [28] Összefoglalása az aranyszabály: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták." (Mt 7,12) [29]

Az egész evangéliumi törvény benne foglaltatik Jézus új parancsában, [30] hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket. [31]

1971 Az Úr beszédéhez hozzá kell kapcsolni az apostoli tanítások erkölcsi katekézisét, mint például Róm 12--15; 1Kor 12--13; Kol 3--4; Ef 4--6 stb. Ez az oktatás az Úr tanítását az apostolok tekintélyével közvetíti, főként azoknak az erényeknek a bemutatásával, melyek a Krisztusba vetett hitből fakadnak és életüket a Szentlélek legfőbb adományából, a szeretetből kapják. "Szeressetek tettetés nélkül (...). A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz (...), a reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet." (Róm 12,9--13) Ez a katekézis arra is tanít, hogy a konkrét lelkiismereti eseteket a Krisztussal és az Egyházzal való kapcsolatunk fényében vizsgáljuk. [32]

1972 Az új Törvény a szeretet törvénye, mert inkább a Szentlélek által belénk árasztott szeretet, mint a félelem késztet cselekvésre bennünket; a kegyelem törvénye, mert a hit és a szentségek révén adja a kegyelem erejét a cselekvéshez; a szabadság törvénye, [33] mert megszabadít a régi Törvény rituális és jogi előírásaitól; megtanít arra, hogy a szeretet hatására önként cselekedjünk, s végül a szolgai állapotból, melyben "a szolga nem tudja, mit tesz az ura", Krisztus barátjává emel, "mert mindent tudtul adtam nektek, amit az én Atyámtól hallottam" (Jn 15,15); sőt az öröklő fiú állapotába helyez. [34]

1973 A parancsolatok mellett az új Törvény felöleli az evangéliumi tanácsokat is. A hagyományos megkülönböztetés Isten parancsai és az evangéliumi tanácsok között a szeretethez, a keresztény élet tökéletességéhez való viszonyukon alapszik. A parancsok célja, hogy kizárjanak mindent, ami összeegyeztethetetlen a szeretettel. A tanácsok célja, hogy távol tartsák mindazt, ami nem ellentétes ugyan a szeretettel, de akadályozhatja fejlődését. [35]

1974 Az evangéliumi tanácsok az ajándékozással soha meg nem elégedő szeretet élő teljességét fejezik ki. Ennek indító erejéről tanúskodnak és lelki serénységünket serkentik. Az új Törvény tökéletessége lényegében az Isten és felebarát iránti szeretet parancsában áll. A tanácsok megmutatják a rövidebb utakat, a hatékonyabb eszközöket, és mindenkinek saját hivatásának megfelelően kell gyakorolnia őket:

"(Isten) nem akarja, hogy mindenki minden tanácsot betartson, hanem csak azokat, melyek a személyeknek, az időknek, az alkalmaknak és az erőknek megfelelőek, amint a szeretet megköveteli; mert a szeretet mint minden erény, minden parancs, minden tanács, egyszóval valamennyi keresztény törvény és cselekedet királynője szabja meg mindenkinek a maga helyét, rendjét, idejét és értékét." [36]

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Katekizmus 3651961-1964

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
12

II. A régi törvény

1961 Isten, a mi Teremtőnk és Megváltónk Izraelt népéül választotta és kinyilatkoztatta neki Törvényét, ily módon készítve elő Krisztus eljövetelét. Mózes Törvénye számos olyan igazságot tartalmaz, melyek az értelem számára természetes úton hozzáférhetők. E törvények megerősítést és hitelesítést nyernek az Üdvösség Szövetségében.

1962 A régi törvény a kinyilatkoztatott Törvény első stádiuma. Erkölcsi előírásait tíz parancsolat foglalja össze. A Tízparancsolat parancsolatai lerakják az Isten képmására alkotott ember hivatásának alapjait; tiltják az Isten szeretetével és a felebarát szeretetével ellenkező dolgokat, és előírják azt, ami e két szeretethez lényegileg hozzátartozik. A Tízparancsolat a lelkiismeret minden ember számára fölkínált világossága, hogy Isten hívását és útjait megmutassa neki és megvédje őt a rossztól:

Isten "táblákra írta a törvényt, amit a szívekben nem olvastak". [11]

1963 A keresztény hagyomány szerint a szent, [12] lelki [13] és jó [14] Törvény még tökéletlen. Mint pedagógus, [15] megmutatja, mit kell tenni, de önmagában nem rendelkezik erővel, tudniillik a Szentlélek kegyelmével, hogy az ember a törvényt meg tudja tartani. A bűn miatt, amit képtelen elvenni, a rabszolgaság törvénye marad. Szent Pál szerint a törvénynek különösen az a funkciója, hogy föltárja és kinyilvánítsa a bűnt, mely az ember szívében kialakítja "a bűnös vágy törvényét". [16] Mindazonáltal a Törvény az Ország útján az első lépés marad. A választott népet és minden egyes keresztényt előkészít és fölkészít a megtérésre és az Üdvözítő Istenbe vetett hitre. Olyan tanítást ad, mely örökre, mint Isten Igéje létezik.

1964 A régi Törvény előkészület az evangéliumra. "Törvény és fegyelem volt számukra, és az eljövendők próféciája." [17] Jövendöli és előre hirdeti a bűntől való szabadulás művét, ami Krisztussal fog beteljesedni, az Újszövetséghez képeket, "előképeket" és szimbólumokat ad a Lélek szerinti élet kifejezésére; végül a bölcsességi könyvek és a próféták tanításában tökéletesedik, amely az Újszövetség és a mennyek országa felé irányítja a régi Törvényt:

"Az ó Szövetség idején is voltak emberek, akik telve voltak szeretettel és a Szentlélek kegyelmével, akik elsősorban a lelki és örök ígéretek beteljesedését várták. Ebből a szempontból ők már az új Törvényhez tartoznak. És viszont, az új Szövetség alatt is élnek testi emberek, akik még nem érték el az új Törvény tökéletességét, s büntetéssel és bizonyos földi ígéretekkel kell rávezetni őket az erényes cselekedetekre. A régi törvény azonban, bár adta a szeretet parancsait, nem közvetítette a Szentlelket, aki által »Isten szeretete kiáradt a szívünkbe«, ahogy a Róm 5,5 mondja." [18]

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."