17481 ima található a honlapon, összesen 19363 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Dr. Frajka Félix atya homiliái

    Dr. Frajka Félix atya homiliái
    Hetente frissül

    Dr. Frajka Félix atya homiliái

    http://www.felixatya.hu

    A Jászberényhez tartozó Boldogházán 1930-ban született szerzetes 1948-ban belépett a ferences rendbe, 1956-ban doktorált teológiából, és 1961-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát.

    A ferencesek esztergomi és szentendrei gimnáziumában tanított 1991-ig, majd megszervezte a rózsadombi Szent Angéla Gimnáziumot, amely új épületszárnyakkal és tornacsarnokkal bővült 2002-ig tartó igazgatói működése idején.
    Pedagógusi munkássága mellett a lelkipásztori tevékenység is mindig fontos volt számára. Közel négy évtizede került a II. kerületi Tövis utcai lelkészségre, ahol 1991-ben templomigazgatói lett. Vezetése alatt új rendház és hittanterem épült, a templom kívül-belül újjászületett. Három harang került a toronyba, a bejárati homlokzatot új üvegfreskó díszíti. A templom új orgonával és jelentős művészi alkotásokkal gazdagodott. Legutóbb a külső homlokzatot ékesítő, Mindszenty bíborost és a hét ferences vértanút ábrázoló nagyszabású domborművek megszületése tette teljessé a templomigazgató templomszépítő fáradozását.
    Frajka Félix pedagógusi és közéleti munkásságáért számos elismerésben részesült. Megkapta többek között a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, a Szent Gellért-díj arany fokozatát, a Pro Cultura Christiana-díjat, valamint a II. Kerületért-emlékérmet.

    Félix atyaÉvközi 7. vasárnap

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    22

    Bevezetés

    A mai vasárnap olvasmányai a keresztény életeszményt állítják elénk, amelynek legfőbb mércéje az Isten által adott szeretet parancsa.

    Az Úr Jézus a mai évközi 7 vasárnap evangéliumi szakaszában csupa olyasmit követel követőitől, amelyek ellentétesek természetünkkel. Az Úr Jézus szándékosan ki is élezi a dolgot, hogy meghökkentsen, s felrázzon bennünket, hogy megértesse velünk az új törvény szellemét, a felebaráti szeretet parancsát, amely a réginek tökéletesítése és kiterjesztése az ellenségre is. Felráz-e, meghökkent-e bennünket az ellenségre is kiterjedő szeretetparancs?

    Kirié litánia

    Urunk Jézus! Bocsásd meg nekünk, hogy nem teszünk jót ellenségeinkkel. Uram irgalmazz!

    Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem imádkozunk azokért, akik bennünket, gyűlölnek és üldöznek. Krisztus kegyelmezz!

    Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy sokszor elfordultunk a rászorulóktól. Uram irgalmazz!

    Evangélium után

    A szeretetparancsnak Ó-szövetségi gyökerei vannak: Mózesen keresztül így szólt Isten a választott néphez: „Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok! Ne gyűlöld testvéredet szívedben… Ne állj bosszút, s ne emlékezzél meg embertársad igazságtalanságáról: szeresd felebarátodat, mint te magadat – én vagyok az Úr!”

    Igazából Új-szövetségi soroknak is tűnhetne ez a Leviták könyvéből vett szakasz. Azonban az Ó-szövetségi gondolkodás lehatárolta azok körét, akikre a szeretetnek és megbocsájtásnak ki kell terjednie. Úgy tartották, hogy csak a közvetlen családtagra, rokonra, saját népéből valóra vonatkozik ez az isteni parancs.

    Az Úr Jézusnak kellett eljönnie, hogy a hegyi beszédben visszaállítsa ennek eredeti értelmét. ” Hallottátok, hogy azt mondták a régieknek:, Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.'' Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek.”

    Saját tekintélyével húzta át és igazította helyre, a mindennapi élet szülte helytelen magatartást, amely letért Isten szándékától. „Mondatott a régieknek… én pedig mondom nektek.” Azt be kell vallanunk, hogy nagyon magas a mérce. Pedig a magyarázat érthető: „hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek.” A nap melege nem tesz kivételt, mindenkit egyformán süt és hevít. Ugyanígy az életet adó eső válogatás nélkül mindenkit felüdít és éltet. Mindezek Isten irántunk tanúsított szeretetétnek a jelképei. Isten szeretete nem válogat, nem tesz kivételt, nem válogat, hisz mindannyian Isten gyermekei vagyunk.

    Jézus, hasonló magatartást, hasonló közeledést kér mindenkitől.

    Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Hallottátok, hogy ezt mondták: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. (Mt 5,43–48).

    Hogy meg kell bocsátanunk ellenségeinknek, ezt elmondjuk mindennap a Miatyánkban: bocsánatot kérünk, ahogy mi is megbocsátunk. Hasonlóképpen imádkoznunk kell másokért, akik nehézséggel küzdenek, akik próbára tesznek minket. Ez is nehéz, de megtesszük; vagy legalábbis sokszor sikerült megtenni. De imádkozni azokért, akik tönkre akarnak tenni, az ellenségeimért, hogy Isten megáldja őket: ezt valóban nehéz megérteni.

    Ez Jézus nehéz logikája, ami az evangéliumban jelenik meg: a kereszten imádkozik, és felmenti azokat, akik megölik őt: „Bocsáss meg nekik, Atyám, nem tudják, mit cselekszenek.” Jézus bocsánatot kér számukra, ahogyan Szent István teszi vértanúsága pillanatában. A családokban egy-egy veszekedés után olykor nagyon nehéz megbocsátani a házastársnak vagy akár az anyósnak; a gyereknek nehéz bocsánatot kérnie az apjától. De azoknak megbocsátani, akik megölnek téged, akik ki akarnak készíteni

    Viszont az is tapasztalatunk, hogy a keresztény élet ilyen magas mércéjét a világ ostobaságnak tartja. Így volt ez szent Pál idejében is. Ezért írta a korinthusi híveknek: „Senki se ámítsa önmagát. Aki közületek bölcsnek véli magát ezen a világon, legyen oktalanná, hogy bölcs lehessen. Mert e világ bölcsessége oktalanság Isten előtt.”

    Induljunk el, járjunk tovább ezen a Jézus által megmutatott, egyetlen, helyes úton. Mert kizárólag ez a hozzáállás, ez a helyes viszonyulás viheti előre a kapcsolatokat és gyógyítja meg az egymásnak okozott lelki sebeket. Isten irántunk való szeretete legyen naponkénti erőforrásunk, hogy mi is hasonlóképpen tegyünk embertársainkkal.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaÉvközi 6. vasárnap

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    15

    Bevezetés

    Az évközi 6. vasárnap szentmiséjének olvasmányában és az evangéliumában olyan erkölcsi előírásokról, szabályokról, isteni parancsokról hallhatunk majd, amelyeket, a mai globalizált világ igyekszik kiiktatni nemcsak a társadalom, de az egyén életéből is. És mi? Kiiktatjuk, vagy megtartjuk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

    Kirie litánia

    Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran nem tartjuk meg alaptörvényünket, a tíz parancsolatot! Uram irgalmazz!

    Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran vétünk a kereszténység alaptörvénye, a szeretet parancsa ellen. Krisztus kegyelmezz!

    Urunk Jézus! Bocsásd meg a házasság, s család ellen elkövetett bűneinket. Uram irgalmazz!

    Evangélium után

    Jézus korában a mózesi törvények szabályozták a zsidó emberek vallási és társadalmi életét. A törvények értelmezése és megtartásuk módja mindennapi beszélgetések és viták tárgya volt az írástudók és törvénymagyarázók között. Az ilyen vitákba Jézust is megpróbálják több alkalommal bevonni, gondoljunk csak például arra, amikor a legfőbb paranccsal, az adófizetéssel vagy a válással kapcsolatban kérdezik őt. Más alkalmakkor azzal vádolják, hogy nem tartja meg, és tanítványaival sem tartatja meg a törvényeket. A mai evangéliumban Jézus ezért mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni

    Jézus szavainak mondanivalóját csak akkor értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen buzgók is voltak az írástudók és farizeusok!

    A farizeusok nem annyira az igazság elméleti kutatásával tűntek ki, mint inkább annak gyakorlati, s tökéletes megtartásával. Nem mulasztottak el egyetlen istentiszteletet sem, minden előírt böjtöt megtartottak, jövedelmük tíz százalékát a szegényeknek adták. Nagyon komolyan betartották a mózesi törvény minden előírását. Ezért életük példaképként állt a nép előtt.

    Jézus pedig most azt állítja, hogy mindez nem elég. Mit akar ezzel mondani? Még többet kell böjtölni és még több alamizsnát kell osztogatni? Oh, nem! Hanem azt, hogy az ő követőinek lelkülete különb kell, hogy legyen, mint az imént említetteké!

    Jézus a farizeusoknak is keményen szemükre vetette: „Jaj nektek farizeusok! Kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással.

    Sajnos Jézusnak azon szavait, amelyekkel kimondja, hogy hogyan lehet felülmúlni az írástudók és farizeusok igazságát, ugyanolyan meghökkenéssel és elutasítással fogadja a világ, mint Jézus korában.

    Ma már a kirívó méreteket öltött újrapogányosító, elvilágiasító világban nemcsak a lázadó fiatalok irtóznak a kötelező előírásoktól, s allergiások a tiltó parancsokra, s az erkölcsi szabályokra, hanem a felnőttek is.

    Ma sok ember azt vallja, hogy magánéletébe mindenki úgy jár el, ahogyan neki tetszik. Napjainkban az újrapogányosítás, az elvilágiasítás, az elhitetlenítés, elerkölcstelenítés, kirívó méreteket öltött, és ezek a keresztény életet pusztító járvánnyá váltak.

    Ha sokan vélekednek is az említett módon, de azért nem mindenki. Akinek nem közömbös az egyén és a társadalom jövője, az odafigyel Krisztus szavaira. Mert amíg a történelem folyamán a legkülönfélébb elméletek és felfogások sorra váltogatták egymást, addig Krisztus Urunk tanítása kiállta az idők próbáját. Érdemes odafigyelni szavaira. „Nem megszüntetni jöttem a törvényt, hanem beteljesíteni, tökéletesíteni.”

    Hogy Jézus miképpen gondolja a Törvény tökéletesítését, beteljesítését, azt konkrét példákkal szemlélteti.

    Jézus követői számára nemcsak a gyilkosság tilos, hanem annak forrása a haragtartó, gyűlölködő lelkület is. És mégis, mily könnyen megtűrjük, mi hívők is, szívünkben veszedelmes lakóként ezeket.

    Jézus nemcsak a betűszerinti értelemben vett ölés, hanem a szóval, a gondolattal, a gyűlölettel történő gyilkolás felszámolását is megköveteli. És mindazon indulatoknak a legyőzését is, amelyek egyéni és közösségi konfliktusokhoz, tragédiákhoz vezetnek.

    Ehhez hasonlóan tökéletesíti Jézus a házasságra vonatkozó törvényt is. Nemcsak a házasságtörés bűn, hanem már a kívánság is. Mert a házasságtörés nem a válással kezdődik, hanem a vissza nem fogott ösztönös vággyal, s a házastárs elhanyagolásával. Micsoda erkölcsi pusztulást, rombolást, milyen jóvátehetetlen károkat okoz az ösztönös vágyak felszabadítása!

    Mennyi válás! Mennyi csonka családban élő gyermek! Mennyi házasság nélküli, gyermektelen együttélés! Mennyi házasságon kívül született gyermek! Mennyi állami gondozásba vett gyermek! Mennyi csecsemőkkel történő kereskedés! Mennyi fiatalkorú bűnözés! Mennyi emberi ronccsá vált drog-fogyasztó!

    Íme hová vezet a házasság és család szétrombolása! Egy nép erkölcsi és biológiai tönkretételéhez!

    A szemek megfékezéséből, a szenvedélyek feletti uralomból, az esküvői oltárnál tett eskü megtartásából, a házastársi hűségből, a tökéletesített erkölcsi törvények lelkiismeretes beteljesítéséből még semmi rossz nem származott, de annál több áldás!

    Éljünk, hát törvényt tökéletesítő, a farizeusok és írástudók tanítását felülmúló jézusi tanítás szerint és akkor bejutunk majd a mennyek országába.

    Amen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaévközi 5. vasárnap

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    08

    Bevezetés

    A mai évközi 5. vasárnap evangéliumában Jézus egykor apos-tolainak, ma nekünk mondja: Ti vagytok a föld sója, Ti vagytok a világ világossága. De valóban azok vagyunk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

    Kirie litánia

    Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy a világ világossága. Uram irgalmazz!

    Urunk, Jézus Krisztus, Add segítségedet, hogy mi is a világ világossága legyünk! Krisztus kegyelmezz!

    Urunk Jézus Krisztus, Add segítségedet, hogy valóban a föld sója legyünk. . Uram, irgalmazz!

    Evangélium után

    Urunk Jézus Krisztus tisztában volt azzal, hogy megtestesülésével, miféle emberiséggel vállalt közösséget. Ha mégis belépett történelmünkbe, ezt azért tette, mert az em-beri családot alkalmasnak ítélte, hogy legkiválóbb tagjai közreműködésével befogadja az evangéliumot. Olyan képességekkel rendelkezik, ami által fölemelkedhet egy sokkal magasabb erkölcsi létrendbe. Az Úr Jézus azzal a szándékkal jött közénk, hogy mint evilág Megváltója fel is emelje az elesett emberiséget ebbe a magasabb erkölcsi létrendbe.

    Mindez természetesen nem történik a természetes fejlődés tőlünk függetlenül működő programja szerint. Az úgy nevezett bibliai kulturparancs az embert is belevonja Isten földet átalakító tevékenységébe. De még ennél is többet kíván tőlünk az a parancs, amelyet apostolaihoz, s apostoli Egyházához intézett: „Tegyétek tanítványommá mind a népeket!”

    Ezt megtehetitek, mondja Jézus – hisz, „Ti vagytok a föld sója, Ti vagytok a világ világossága…”

    Krisztus apostolainak mondott szavai nemcsak nekik szólnak, ha-nem minden kor minden krisztuskövetőjének. A világ magasabb erköl-csi rendbe emelése nemcsak az apostoli kor feladta volt. Ez egy időben állandósuló folyamat, minden krisztuskövetőt kötelező feladat. Nemcsak a papságot, hanem a híveket is!

    Közös felelősség terheli tehát a jézusi küldetés teljesítésében mindazokat, akik a keresztség szentsége révén tagjai lettek az egyháznak, vagyis mindnyájunkat, akik az egyházhoz tartozunk. Mindannyiunknak szól tehát, az élet színpadán feladatunkat kijelölő e két rövid mondat: „ti vagytok a föld sója”, „ti vagytok a világ világossága”.

    Ti vagytok a föld sója!

    Némely bibliafordítás így adja vissza: ti vagytok a só a föld számára. Jézus itt a közönséges konyhasó képét használja arra, hogy mi a benne hívők feladata a világban, mit adhat az egyház a társadalomnak. Ha élesebben fogalmazzuk: mi az, amit csak Isten újjáteremtett, újjászületett gyermekei adhatnak az emberiségnek.

    Mit jelent ez: Ti vagytok a só a föld számára? Az ókori keleten a sót elsősorban nem ízesítésre, hanem tartósításra használták. Nem volt hűtőgép még akkor, sőt azon a vidéken jeget sem tudtak előállítani. A húst, a halat valahogy tartósítani kellett, és ha sóval megfelelően kezelték, akkor ez sikerült. A só gátolta a bomlasztó baktériumok szaporodását, megnehezítette az élelem megromlását, megakadályozta a pusztulást, és így közvetve az emberek táplálkozását, az életet segítette elő. Ez a só feladata: akadályozni a romlást, és ezzel segíteni, gazdagítani az életet.

    A Biblia arról beszél, hogy mióta mi, emberek, hátat fordítottunk Istennek, ebben a világban romboló, pusztító, bomlasztó erők léptek működésbe. A mi hűtlenségünk után Isten beépített olyan intézményeket, amelyek ezeket gátolnák. Ilyen az állam, a házasság, a család. De olyan nagy a pusztítás, hogy ezeket is kikezdte a gonoszság, és nem tudják megakadályozni a rombolást, a romlást.

    Ezzel a romlott, úgy nevezett „kultúrával” szemben a kereszténység, az igazi Krisztus-követés, egy sajátos ellenkultúra. Mert az igaz kereszténységben a megbocsátás győz a bosszú felett. A szeretet győz az önzés és a gyűlölet felett. Ha kell, önfeláldozás árán is. A szeretet civilizációja a halál kultúrája felett. Ezért mondja Jézus a benne hívőknek, hogy el ne felejtsék: „ti vagytok a só a föld számára”. Ezt a nyilvánvaló romlást, rombolást, fékezni, gátolni, s ahol lehet, megakadályozni, és ezzel szemben az életet gazdagítani, gyarapítani — ez a benne hívők feladata.

    Ahol megjelenik ez az ellenkultúra, akár csak egyetlen hívőnek az életében is, ott, annak van hatása: védi, gazdagítja, ízesíti az életet. És ha minél több hívő életében jelenik meg, akkor egy egész társadalomét, és népét is.

    Tudjuk, a világosság nem jön létre magától. Mi magunktól nem lehetünk a világ világossága. Amikor Jézus azt mondja, hogy ti vagytok a világ világossága, akkor tudnunk kell, hogy ez a Vele való élő kapcsolatból fakad. Írás szavait idézem: „Isten ugyanis ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel". Pál apostol szavaival: „Ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.”

    Az Úr, - igéje által - Jézus világosságát gerjeszti, s teszi tartóssá a szívünkben és ez a világosság csodálatosan árad belőlünk. – Szintén páli szavakat idézve - „Ebben a gonosz és romlott nemzedékben, úgy ragyogtok, mint csillagok az égen.”

    Jézus, aki maga a világ a világossága, minket is világossággá akar tenni, és azt akarja, hogy világítsunk is. A lámpát nem rejtik a véka alá, - mondja Jézus. A mi világosságunk azonban a Vele való különleges kapcsoltunkból fakad. Ő hív, hogy kövessük Őt. Aki engem követ, nem jár sötétségben.

    Kövessük hát Őt, hogy ne járjunk sötétségben, hogy fényforrások, ragyogó csillagok, világosság lehessünk sötétben botorkáló honfitársaink számára.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaGyertyaszentelő Boldogasszony 2020

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    01

    Bevezetés

    "Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, - Szavaid szerint békességben, - Mert szemeim meglátták Szabadításodat, - Melyet minden nemzet számára készítettél, - Hogy világosság legyen: - Kinyilatkoztatás a pogányoknak - És dicsőség népednek, Izraelnek."

    Ez a mai ünnep, Gyertya-szentelő Boldogasszony ünnepének a titka, mondanivalója pedig az, hogy legyünk mi is világosság mások számára. De azok vagyunk e? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket

    Kirie litánia

    Védjük e mi hitünk fényét a kioltó veszélyektől? Uram irgalmazz!

    Miként a gyertya, világítunk e mi hitünk fényével másoknak? Krisztus kegyelmezz!

    Miként a gyertya, melegítünk e mi hitünk fényével másokat? Uram irgalmazz!

    Evangélium után

    A népszámlálás megtörténte után az idegenek elhagyták Betlehemet, így Szent József megfelelő szállást szerezhetett Jézus és Mária számára. Itt várták be a negyven napot, amelynek eltelte után a kisded Jézust bemutatták a templomban.

    Valamikor Izrael fiai Egyiptomban raboskodtak, és a fáraó kegyetlenül sanyargatta őket. Csak akkor engedte el a népet, amikor a tízedik csapás során minden egyiptomi családban meghalt a legidősebb, tehát az elsőszülött fiúgyermek. Izrael fiai természetesen megmenekültek, őket nem sújtotta a halál angyala. Ezért hálából minden elsőszülött fiút Istennek kellett szentelni. Mivel azonban ennyi papra nem volt szükség, a szülők jelképesen visszavásárolhatták gyermeküket. A jobb módúak bárányt, a szegényebbek galambot áldoztak váltságdíjként.

    Ennek az ősi törvénynek tett eleget Mária és József, amikor a kis Jézussal megjelentek a jeruzsálemi templomban. Erre az eseményre emlékezünk negyven nappal karácsony után. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén.

    A különös elnevezés onnan származik, hogy ilyenkor gyertyát szentelünk templomainkban. Vajon miért tesszük ezt? Ennek több oka is van. Valamikor a pogány Rómában ilyenkor ünnepelték a hadiisten, Mars édesanyját. Égő fáklyákkal járták a várost, és dicsőítettek egy nem létező, kitalált személyt.

    Ezt az ünnepet akarta az Egyház megszentelni, amikor a Jézusra emlékeztető gyertyát adja a hívek kezébe. Egyben emlékeztet Jézus szavaira is, arra, hogy Ti vagytok a világ világossága! Mi, Jézus követői a világ világossága vagyunk. Kötelességünk, hogy Istennek tetsző életünkkel világoskodjunk az emberek között.

    De különösen is azok, akik Istennek szentelik életeket, a szerzetesek. A Zsinat után, a mai ünnep, a megszentelt élet napja is. Ezen a napon emlékezik az Egyház azokra, akik életüket teljes egészében Istennek szentelik, a szerzetesekre és szerzetesnőkre.

    Sajnos, még ma is, a sok évtizedes agymosásnak köszönhetően, sokan, akik nem ismerik a szerzetességet, meghökkennek már a szó hallatán is, és valami csodabogárságnak tartják a szerzetességet. Nem ismerik sem múltjukat, sem jelenüket, múltbani és jelenlegi áldásos tevékenységüket. Hogy miért vannak oly kevesen? Sokan nem tudják, vagy már elfedték. Mert 1950-ben, ősi kolostoraikból és zárdáikból, az éj leple alatt, 25 kg-os csomagokkal, leponyvázott autókkal, elhurcolták őket.. A saját hazájukban, földönfutókká, közülük számosat, börtönviselt hitvallókká és vértanúkká tették, a minden nemzeti és keresztény értéket elpusztító erők.

    Ha kevesen vannak, annak egyik oka ez, a másik az, hogy a hosszú harc alatt elhulltanak legjobbjaink. Megöregedtek. Közéjük álló fiatalokat nem volt szabad felvenniük.

    Hála a jó Istennek, újraéledhettek. A megnyesett fa, kizöldült! Az újraéledtek között vannak olyan szerzetesrendek, amelyeknél életerős a növekedés, sajnos vannak olyanok is, amelyeknél gyengébb. Vannak olyanok, ahová szlovákiai, romániai magyarokat, vannak olyanok, ahová lengyeleket, olaszokat, indiaiakat, afrikaiakat hívnak be. S, , s vannak olyan magyar szerzetes rendek, akik Kárpátaljára, Angliába is tudnak küldeni férfi, illetve női szerzeteseket.

    Jelenlétük e világban nélkülözhetetlen! Micsodahatással van e világra a megboldogult, Nobel-díjas Teréz anya! Ne feledjük a Szentet! Vagy már elfeledtük?

    Negyven évvel ezelőtt egy kicsiny, hajlott hátú, fakókék szárit és kopottas sarut viselő törékeny nő lépett a svéd király elé, hogy átvegye a Nobel-békedíjat. A bársonyban pompázó, ragyogó teremben köröskörül előkelőségek és hírességek foglaltak helyet frakkban és szmokingban, elegáns estélyiben. A világ befolyásos emberei mind odagyűltek. A kör közepén pedig a pici asszony száriban, saruban. Teréz anya Indiából, a betegek és haldoklók szolgálólánya.

    Amikor a mikrofonhoz lépett, hogy megtartsa előadását, egyszerű szavakkal, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, imádságra hívta a jelenlevőket. A hírességekkel együtt Assisi Szent Ferenc szavaival mondott hálaimát Istennek a Nobel-békedíjért.

    Hivatkozhatnék élőkre is! De nem teszem. Tény viszont, hogy a szerzetesség, - az egyház, magyar egyházunk történeti zarándokútja során sokféle szolgálattal járult hozzá Isten népe, az egyház és általa egy-egy nemzet lelki és szellemi kultúrájának felépítéséhez. Életük példájával és áldozatukkal, igehirdetéssel, tanítással, betegápolással, a rászorulók: szegények és magányosok támogatásával.

    Hogy Istennek szentelt imádságos és áldozatos életükkel, sokféle tevékenységükkel szolgálhassák társadalmunk megújulását, s nemzetünk boldogabb jövőjét, elismeréssel, tisztelettel, szeretettel, imával segítsük őket áldásos tevékenységükben.

    Amen.

    Egyetemes könyörgésekhez. A gyertyaszentelői megszentelt élet napjára való tekintettel kérjük Istenünket hogy minden egyes Hazánkban is képviselt vagy itt létrejött szerzetesi közösségre, lelkiségi mozgalomra, az apostoli élet bármelyik csoportjára az Úr bőséges áldását, hogy hitelesen élhessék Istennek szentelt életüket, hogy az vonzó legyen a mai fiatalok számára is, hogy feltöltődjenek a szerzetesi házakban a megüresedő helyek, és így mindig és mindenhol bőven legyenek a sötétségben botorkálók számára irányt jelző gyertyafények.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaIsten Igéje vasárnap

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    25

    Bevezetés

    Ma Isten Igéje vasárnap ünnepe van.

    2019 szeptember 30-án, Szent Jeromos egyháztanító emléknapján tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa Aperuit illis (Megnyitotta nekik) kezdetű apostoli levelét, amelyben elrendelte az Isten Igéje vasárnapját, amit az egyházi évközi idő harmadik vasárnapjára helyez.

    Az új ünnep szándékosan kerül az évközi idő kezdetére. Január második felében az ökumenikus imahéthez kapcsolódik, amikor el lehet mélyíteni a kapcsolatokat a Biblián keresztül a zsidó hívekkel, és együtt lehet imádkozni a keresztények egységéért a többi keresztény felekezet tagjaival együtt.

    Ferenc pápa arra buzdít, hogy ezt a vasárnapot ünnepnapként éljük meg, a liturgiában a Biblia trónusra helyezésével, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy Isten Igéjének normatív, meghatározó értéke van a közösség számára

    A Biblia teljes egészében az ember átfogó üdvösségére irányul. A könyvek tagadhatatlan történetisége nem feledtetheti ezt az elsődleges célt, vagyis az üdvösségünket. A Bibliában minden erre irányul.

    Ferenc pápa a megtestesülés tényét figyelembe véve azt is hangsúlyozza, hogy nem lehet semmiféleképpen elkülöníteni a Szentírást és a hagyományt, mert azok együtt alkotják a kinyilatkoztatás egyetlen forrását. És kéri, hogy olyan lélekkel olvassuk a Szentírást, a mai evangéliumi szakaszt is, ahogy azt írták, akkor az mindig új és tápláló marad.

     

    Kirié litánia

    Urunk, Jézus Krisztus! Bocsásd meg, hogy oly ritkán vesszük kezünkbe a Szentírást. Uram irgalmazz!

    Urunk, Jézus Krisztus! Add, hogy olvasásakor mindig megtaláljuk a nekünk szóló üzenetedet. Krisztus kegyelmezz!

    Urunk, Jézus Krisztus! Add, hogy a nekünk szóló üzeneted szerint alakítsuk életünket. Uram irgalmazz!

    Evangélium után

    Keresztelő Szent János már Heródes börtönében raboskodott, amikor Jézus ajkán mintegy folytatásként fölcsendül előhírnökének szava: Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa! Ezekkel a szavakkal a megvetett földről a megvetett emberekhez fordul Jézus, hogy fölmagasztalja őket.

    Alkotó szeretete megteremtet- te a csodálatos világmindenséget és életre hívta az embert. Sajnos azonban az ember korántsem az a "szent anyag" még, aki méltó lenne az örök életre.

    A "legyen világosság", a "legyen élet", a "legyen ember" teremtő szózata elhangzott már, de Isten nem érte be ezzel. Jézus ajkán ezért csendül fel az újjáteremtő szó: "Legyen istenivé az ember!" S ehhez az első lépés a térjetek meg szavak meghallása, a megtérés.

    Sajnos a modern ember szeretné a füle mellett elengedni e szavakat, mintha nem is neki szólnának, legfeljebb bűnös kortársaiknak. Mára a korábbi ideológiák és a médiumok segítségével sikerült kioltani szinte széles néptömegekből az erkölcsi érzéket, eltüntetni az erény és a bűn közötti különbséget.

    Amíg ember marad az ember, addig mindig lesz különbség az erény és bűn között. Mindig szükség lesz megtérésre. Mert sem a jó, sem a rossz nem marad az emberbe zárva. Kihat a környezetére, jobbá, vagy rosszabbá teszi az embereket. Az emberi társadalomnak segítséget csak a megtérés, a bűnbánat és nyomában járó bűnbocsánat jelenthet.

    Nem a bűnök egymás fejére olvasása, az élet szennyesének ízléstelen kiteregetése. Csak a gyarló emberi volt elismerése, s nem a vétkek letagadása, hanem a vétkek megvallása, a megtérés, az ember erkölcsi újjászületése billentheti helyre az egyensúlyt. Ez akadályozhatja meg a bűn felhalmozódását, közösséget fertőző jelenlétét, s társadalmi feszültség kiváltását. A megtisztulás tereli vissza emberi életünket azoknak a törvényeknek medrébe, amelyek egyedül biztosíthatják az élet tisztító és előre lendítő sodrását.

    A megtérés azt jelenti, hogy Krisztus segítségével megkeressük és megtaláljuk igazi énünket. Olyanokká leszünk, igyekszünk lenni, amilyennek Isten akar minket látni.

    Az Úr Jézus azért jött a földre, hogy az igazi énünket megtalálhassuk. Önmagát állítja elénk tükörnek, hogy Benne lássuk meg, milyennek gondolt és milyennek akar minket is az Isten! Ő nyújt segítséget ahhoz, hogy akár 180 fokos fordulattal is, de új, jó irányba terelje életünket.

    Az eddigi hibánkért tartsunk bűnbánatot, közösségileg is, és egyénileg is. Legyünk egyre hitelesebb, támadhatatlanabb krisztushívők! Akkor nem ér majd bennünket tragédia. Kevesebb lesz majd gyűlölködés társadalmunkban, és több a megbékéltségből.

    Ugyanis nemcsak a Jézus korabeli emberekhez, hanem hozzánk is közel van az Isten országa. S közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják Őt, - mondja az Írás. A bűnbánat is, az irgalmas Isten is. A megtérés, a bűnbánat kinyújtott kézhez hasonlít, amelybe a végtelenül irgalmas Isten helyezi el lelkünk békéjét és üdvösségét. Ha minél több Isten felé kinyújtott kéz lesz e hazában, akkor nem lesz többé hazánkban félelem és rettegés, hanem egyre erősebb reménykedés, és testvériesség.

    Ámen.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaÉvközi 2. vasárnap

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    18

    Bevezetés

    A mai évközi 2. vasárnap evangéliumában Keresztelő ajkáról halljuk majd e szavakat: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.

    A bűn mocsarában élő Testvéreim, hiszünk mi még az Úr Jézus bűnbocsátó hatalmában? Van e még egyáltalán valami, amit bűnnek tartunk e világban? És a saját életünkben? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket!

    Kirie litánia

    Urunk Jézus, Te vagy a gyengék erősítője. Uram irgalmazz!

    Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy az elveszettek megmentője. Krisztus kegyelmezz!

    Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy a bűnösök üdvözítője. Uram, irgalmazz!

    Evangélium után

    A mai ember fülében idegenül hangzik a bibliai kifejezés: Isten báránya! Aki elveszi a világ bűneit." Különösnek találjuk, hogy az Isten Fiát báránynak nevezzük. Ennek megértéséhez, helyes értékeléséhez tudnunk kell, hogy az ószövetségi Izraelben a leölt bárányok jelentették azt az áldozati ajándékot, amit engesztelésül ajánlottak fel Istennek.

    Amikor tehát Keresztelő Szent János Isten Bárányának nevezi Jézust, ezzel igen lényeges hitigazságot mond ki. Azt, tudni illik, hogy Jézusnak, és csak neki van bűnöket törlő, poklot záró és mennyországot nyitó hatalma.

    Őszintén bevallom, hogy ez a megszólítás egymással ütköző gondolatokat ébreszt bennem. Mert miről is van szó?

    Ha magamba nézek, ha képzeletemmel végigfutok életemen, mindig a vádlottak padjára ültet lelkiismeretemBennem is küzdött és küzd ma is egymással a jó és rossz, az erény és a bűn, és nem mondhatom, hogy bennem mindig a jó győzedelmeskedett és győzedelmeskedik a rossz fölött. De gondolom, hogy ezzel nemcsak én vagyok így, hanem a beszédemet hallgató testvérek is, és hasonlókat fogalmaznak meg önmagukkal kapcsolatban. Igaz ehhez bizonyos alázat és helyes önismeret szükséges.

    A rosszat, a bűnt, és annak szomorú következményeit nemcsak magunkban tapasztaljuk, hanem sokkalta inkább másokban, sokkalta inkább környezetünkben.

    Mennyi testi-lelki nyomorúság forrása az emberi gonoszság, a bűn növekvő, szennyes árja, a bűnös szenvedélyek pusztító örvénye! Gondoljunk csak a kegyetlen zsarnokokra, akik kezéhez milliók, százmilliók vére tapad. Gondoljunk csak azokra a népek sorsát irányító, a világ és régiók békéjéért felelős vezetőkre, akik hadüzenet nélküli háborút folytatnak.

    Gondoljunk a szörnyű merényletek kiagyalóira és végre-hajtóira! Gondoljunk a hidegvérű gyilkosokra, akik gátlás nélkül oltják ki az emberi életeket. Gondoljunk a fehérgalléros bűnözőkre, a tulajdon elleni bűnökre, a mindennapos lopásokra, rablásokra.

    Ma is a bűn mocsarában fetreng a világ, és semmi jel sem mutat arra, hogy életünk a kereszt irányába fordulna.

    Mindezt azért említem, mert itt kezdődik sokak nehézsége, amely Keresztelő János szavai nyomán ellentmondást ébreszt.

    Ha Jézus azért jött a földre, hogy elvegye bűneinket, miért élünk itt és most a bűn egyre növekvő vízözönében? Miért nem jött el "Noé bárkája, mely egy új világot zár magába?" Lehet, hogy oktalanságot mondok, de megkérdezem: miért ontotta vérét akkor Jézus? Ha ez nem volt elegendő ahhoz, hogy egy bűnmentes világot teremtsen. Vajon a modern erkölcsi Bábelben nem kell-e kudarcnak minősítenünk Jézus megváltó halálát? Mennyivel szebb, megváltottabb lenne életünk, ha nem kellene félnünk egyház és nemzetellenes erők térnyerésétől, újabb egyházüldözéstől. Ha nem kellene félnünk robbantásos merényletektől fegyveres rablásoktól, lakásunkat feltörő betörőktől és megannyi más erőszakos bűncselekménytől.

    Ha most megkérdeznénk Jézust, vajon mit válaszolna felvetett nehézségeinkre, kételyeinkre?

    Valami ehhez hasonlót: Egyet-értek veletek abban, hogy sokkal szebb lenne az emberiség, s nemzetetek élete, ha a bűn sötétsége helyett a jóság, a szeretet ragyogna kéklő égboltján. Sokkal békésebb lenne életünk, ha nem ropognának fegyverek, nem robbannának bombák sehol e világban, ha próféták több ezeréves álma, jövendölése valóra válna, és a gyilkos fegyverekből ekevasat kovácsolnának.

    De a mennyei Atya szabadnak, szabadakarattal rendelkező lénynek teremtette az embert. Nem akarta, hogy az ember is ösztönös lény legyen. Nem akarta és nem akarja, hogy az emberek nélkülözzék a jó és rossz, az erény és bűn közötti választás szabadságát. Azt akarta, hogy a jóért való küzdelem, a rossz feletti győzelem révén valósítsuk meg az ő akaratát, a testvériség világát itt a földön.

    Az Úr Jézus megváltó halálával csak a lehetőségét akarta megteremteni ahhoz, hogy fogyatkozzék a bűn és gyarapodjék a szeretet.

    Sokan nem élnek a Jézus által adott nagyszerű lehetőséggel. Önmegtagadás, akarati erőfeszítés, kegyelmi segítés nélkül nincs igazi erkölcsi felemelkedés. Amíg az emberek elvetik a szeretet parancsát, s nem hajlandók eddigi életükön változtatni, nem hajlandók bűnbánatot tartani, addig marad ez a mai állapot.

    Jézus csak azok számára lesz "Isten Báránya" aki elveszi bűneiket, akik Hozzá fordulnak őszinte szívvel. S őszinte alázattal, őszinte bűnbánattal maguk kérik, hogy vegye el bűneiket. És ha egyre többen lesznek ilyenek e hazában, akkor egyre tisztább, szebb és boldogabb lesz saját, s nemzetünk élete is.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaUrunk megkeresztelkedése

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    11

    Bevezetés

    A karácsonyi időt lezáró ünnep eseménye, Jézus megkeresztelkedése, már harminc évvel későbbre tehető, mint az az éjszaka, időszámításunk kezdete, amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben. A harminc évről senki nem vezetett naplót. Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézus felnőtt, Isten és emberek előtt kedvességben. Ács lett Názáretben, és bérmunkásként kereste kenyerét.

    Harmincéves korában aztán elhagyta Názáretet. A Jordán folyóhoz ment, ahol megkeresztelkedett.

    Jézus megkeresztelkedéséről hallva, gondoljunk a mi megkereszteltetésünkre is. És arra, hogyan is teljesítjük mi az ebből fakadó kötelességeinket.

     

    Kirié litánia

    Jézus Krisztus! Te sorsközösséget vállaltál velünk, amikor beálltál a megkeresztelkedők közé. Uram, irgalmazz!

    Jézus Krisztus! Te magadra vetted bűneinket. Krisztus kegyelmezz!

    Jézus Krisztus! Te megszabadítasz bűneinktől. Uram, irgalmazz!

     

    Evangélium után

    A minap kérdezte tőlem egy hívő, hogy hogyan lehetséges az, hogy Keresztelő Szent János már Jézus kereszthalála előtt keresztelt?

    A kereszthalál és a keresztelés összekapcsolásából adódik a probléma. De nagyon megtévesztőek azok a képzőművészeti alkotások is, amelyek Jézus megkeresztelését nem valósághűen ábrázolják. A keresztelés ugyanis nem úgy történt, hogy a keresztséget kérő beállt a vízbe, és előre hajtott fejére vizet öntöttek. Hanem úgy, hogy beállt az illető a vízbe, és a keresztelő segítségével teljesen alámerült a vízbe, majd kiemelkedett abból.

    Ez volt a keresztség formája a középkor végéig. Ennek emlékei a szép keresztelő kápolnák, baptisztériumok. De a nagy pestis járványok idején az alámerüléssel egymást is megfertőzhették az emberek. Ezért, egészségügyi szempontok miatt, megszüntette az Egyház ezt a gyakorlatot, s bevezette helyette a keresztelendő fejének a keresztelő kút fölötti leöntését.

    A problémát okozó keresztség szó megértése, az előbbieket figyelembe véve könnyebbé válik. A görög eredetije a baptizmusz szó. Ez pedig a baptizo szóból származik, amelynek jelentése, bemerít, teljesen víz alá merít, úgy hogy a víz összezáródjon felette. Ennek a szimbolikus jelentése az, hogy a bűneit megbánó ember az alámerüléskor megszabadul a bűneitől, megtisztul, meghal a bűnnek, és kiemelkedésekor pedig új, krisztusi életre támad.

    (Jézus megkeresztelkedésének ünnepe saját keresztségünk titkára irányítja figyelmünket és felszítja bennünk a legszentebb ajándékot, melyet Istentől kaptunk, a Szentlélek jelenlétét és munkálkodását bensőnkben. A keresztség, az alámerülés, a lemosdás jól kifejezi azt a belső igényt, amely a tisztaság után vágyakozó ember lelkéből fakad.)

    Maga a keresztség szó, de a kereszt szavunk sem, a bitófa szóból származnak, hanem mindkettő a görög Chrisztoszból, illetve a chrisztia-noszból. E szavak jelentése Fölkent, illetve krisztusi, krisztushívő. A nyelv, alakulása, változása során, ezekből a Krisztust, mint szógyököt tartalmazó szavakból lettek nyelvünkben a keresztény, keresztség, kereszt. szavak Röviden, a keresztség, kereszténnyé, krisztusivá válást jelent.

    De térjünk vissza a mai evangéliumi szakaszban hallottakhoz. Ezek szerint Jézus, nyilvános működésének kezdetén, beáll a bűnösök sorába. Megkeresztelkedik a Jordán folyó vizében.

    Az evangéliumot hallók lelkében felvetődhet a kérdés Miért keresztelkedett meg Jézus? Miért vetette alá magát a bűnbánati keresztségnek, jóllehet bátran föltehette a kérdést ellenfeleinek: Ki vádolhat engem közületek a bűnről? Ahol ugyanis nincs bűn, nincs szükség bűnbánatra sem.

    Igaz, hogy Isten titkait, tetteinek rugóit nem lehet emberi ésszel kifürkészni, de talán nem tévedünk, ha az iménti kérdésre ezt válaszoljuk: Jézus azért lépett a Jordán folyó vizébe, hogy sorsközösséget, szolidaritást vállaljon az emberiséggel.

    A harmincesztendős Jézus ünnepélyesen belép a bűnös emberiség családjába. Teszi ezt azért, hogy mennyei Atyánk még nagyobb szeretettel nézhessen azokra a teremtményeire, akik Isten Fiát mondhatják testvérüknek. De azért is, hogy ezzel a tettével is példát adjon nemcsak a bűnbánat, a megkeresztelkedés szükségességére, hanem a sorsközösség vállalására is,

    Kik szoktak sorsközösséget vállalni másokkal? Azok, akik magasan az átlag, s tömegember fölött állnak. És kikkel szoktak ezek a tömegember fölött álló emberek sorsközösséget vállalni? Azokkal, akikkel nem törődnek. Azokkal, akiket a társadalom nagy része egyszerűen leír, a velük való törődést nem tekinti feladatuknak. Azokkal, akik önerejükből felemelkedni nem tudnak, azokkal, akik magukra hagyatva csak egyre mélyebbre süllyednek, az úgynevezett mély szegénységbe.

    Túlontúl sokan vannak olyanok, akik igénylik a velük való szolidaritást, azt, hogy közéjük álljon valaki, aki akar és tud is segíteni.

    Kik ők? Azok, akik ma is meghallják Isten szavát és meg is tartják azokat

    Legyünk hát, miként az emberiséggel sorsközösséget vállaló Jézus, mi is ember-testvéreinkkel szolidaritást vállalók, sorsunkon változtatni tudó testvérei egymásnak!

    Amen.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaVízkereszt

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    06

    Bevezetés.

    Ma, Vízkereszt ünnepén újból Jézus születése áll érdeklődésünk középpontjában. De egészen más szemszögből, mint Karácsonykor. Ismét karácsonyi örömünnepet ülünk, de most főleg arra emlékezünk, hogy Jézus születése a betlehemi pásztorok érdeklődésén túl még a nagyvilág figyelmét is felkeltette. Ezt szemlélteti a napkeleti bölcsek története a mai evangéliumban. Ők messzi tájakról jöttek Betlehembe és az egész Világ összes nemzeteinek képviseletében, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidóként született Messiás előtt.

    Amit a pásztorok hazájuk kép-viseletében tettek, azt teszik most a bölcsek a nemzetek nevében.

    Hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is tiszta szívvel borulhassunk le a Messiás előtt, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

     

    Kirié litánia

    Jézus Krisztus, Akiben beteljesedtek a jövendölések és ígéretek: Uram, irgalmazz!

    Jézus Krisztus, Akiben Isten kiárasztotta irgalmát az egész emberiségre: Krisztus, kegyelmezz!

    Jézus Krisztus, Aki a Benned hívőknek megadod, hogy meglássák Istent: Uram, irgalmazz!

     

    Evangélium után.

    A napkeleti bölcsek története mindig élénken foglalkoztatta a hívő emberek képzeletét. Annak ellenére, hogy az evangélium. nem említi számukat és nevüket, a hívő világ mégis tudni véli, hogy hárman voltak - a háromféle ajándékból következtetve erre - és a középkor óta azt is tudni véli, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt a nevük. Az is valószínű, hogy nem királyok, hanem tudósok voltak, akik arról a vidékről - Keletről - jöttek ahol a babilóniai fogság után is igen nagy számban éltek zsidók - még főiskolájuk is volt.

    Ezek a bölcsek ismerhették a zsidó vallásos irodalmat, ismerhették a próféták jövendöléseit és ugyanakkor a koruk csil1agászatát is magas szinten. Az égbolton megjelenő szokatlan csillagászati jelenség, új üstökös-e, vagy ahogyan már Kepler állította a Jupiter és Szaturnusz konjunkciója, nem tudjuk - de azt igen, hogy arra késztette őket, hogy elinduljanak Jeruzsálem felé és megkeressék a jövendölések beteljesítőjét; a Messiást.

    Az evangélista ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy amit a karácsonyi történetekben a zsidó pásztorok tettek szűkebb hazájuk képviseletében, most a vízkereszti örömhír elbeszélésében ugyanazt teszik a pogány bölcsek a nemzetek nevében.

    Jézus születése, tehát nemcsak a pásztorok, a zsidó országban élők érdeklődését, hanem a zsidó ország határain túl élőkét, a napkeleti bölcsekét is felkeltette.

    Az evangéliumi elbeszélés szerint mindkét esemény istenkeresésére sarkallja az embert. A pásztorok útra keltek az angyal szavára, s megtalálták Jézust és öröm töltötte el szívüket.

    A napkeleti bölcsek ugyancsak követték a Csillagot és teljesen ráhagyatkoztak, és megtalálták a zsidók királyát, a Messiást.

    Máté evangélista mai evangéliumi szakaszban különösen kiemeli, hogy Jézusban van az üdvösség. - Ő az emberek megváltója, aki után ősidők óta vágyakozott az emberiség: Isten szövetségi népe éppúgy, mint a pogány nemzetek. - Ez utóbbiak képviselői a mai evangéliumban említett mágusok, napkeleti bölcsek. - Keresésük, reményük és várakozásuk célja a Betlehemi Gyermek, akiben megtalálták reményeik beteljesedését.

    Az igazság megtalálása és az istenkeresés sohasem könnyű. Ennek Máté evangélista is tudatában volt. A betlehemi történetekben kihangsúlyozza, hogy a pásztorok és a bölcsek útra keltek a betlehemi jászoltrónus egyetlen királya felé. Keresték a Messiást.

    Miként egykor, sokan tudomást szereztek Jézusról, úgy ma is. Vannak közöttük megkereszteltek is, akiknek kötelességük lenne hódolni előtte, s mégsem hódolnak előtte.

    Az istenkeresés komoly nehézségekkel jár Az istenkeresés témája napjainknak is égető kérdése. Többen még az Isten gondolatától is szabadulni szeretnének.

    Vízkereszt örömhíre istenkereső nyugtalanságunkat szeretné feloldani. Azt hirdeti, hogy az örök Isten nemcsak távoli szemlélője történelmünknek, hanem valóságos részese. Isten olyan közel áll hozzánk, hogy Keresztelő Szent János újjal mutathatott rá: "Nézzétek! Íme, az Isten Báránya!"

    Az első karácsony óta Isten látható és tapasztalható módon lelhető fel a világban. Születése óta mindig vannak, akikről elmondható: "Bementek a házba, és megtalálták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki”. Istenre leltek, még ha ez nem is volt könnyű.

    Az embernek ott kell keresnie az Istent, ahol megmutatkozik, és olyannak kell elfogadni Őt, amilyen. Ma alig mondhatja valaki komolyan: "Én ott keresem Istent, ahol akarom”. Mert Isten a názáreti Jézusban már végérvényesen feltárta magát.

    Tévednek, akik azt állítják, hogy "olyan vallást keresek magamnak, amilyent akarok, mert Isten egyszer már egyedüli és megismételhetetlen módon megjelent közöttünk és megmutatta magát. Azóta annyit tehetünk, hogy olyannak fogadjuk el Őt, amilyennek kinyilvánította magát a betlehemi Kisdedben.

    Minden embernek számolnia kell Jézussal, akiben közénk szállt az Isten. Születése óta nem tehet úgy, mint ha Jézus Krisztus sohasem létezett volna. Születésnapjáról, évről évre megemlékezik a világ, annak nem keresztény része is.

    Vajon nem az-e az oka annak, hogy a világ megannyi kínlódása, az igazságosság és a béke megteremtésének érdekében, kudarcba fullad! És az emberi kapcsolatok összekuszálódnak, s eltűnik az életből a szolidaritás.

    Sajnos ez nemcsak hazai, hanem globális jelenség! Pedig immár kétezer éve hangzik a kereső ember felé: „Nem adatott más név az embernek, amelyben üdvözülhetne, mint Urunk Jézus Krisztus szent neve."

    Amen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaKarácsony 2. vasárnapja

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    04

    Bevezetés

    Karácsony a kereszténység egyik legfiatalabb, 4. században keletkezett, de egyben egyik legnagyobb ünnepe is, amelyen Jézus születését, testet öltését üljük meg. Liturgiailag nyolcaddal. A mai vasárnap evangéliuma magasztos szavakkal mondja el a Karácsony, a Megtestesülés titkát. Azt, hogy az Ige testté lett, s közöttünk lakott, s azoknak, akik befogadták őt, hatalmat adott, hogy Isten fiai legyenek. A kérdés az, hogy befogadtuk e mi őt? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

    Kirié litánia

    Urunk, Jézus Krisztus! Te vagy az értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett örök Ige. Uram irgalmazz!

    Urunk Jézus Krisztus! Te testvérünkké lettél, add, hogy mi is testvérei legyünk egymásnak! Krisztus kegyelmezz!

    Urunk, Jézus Krisztus! Te hatalmat adtál azoknak, akik befogadnak Téged, hogy Isten gyermekei legyenek. Add, hogy mi is Isten gyermekeiként éljünk e világban. Uram irgalmazz!

     

    Evangélium után

    Az Evangélium a Karácsony üzenetét és titkát idézi. Szent János evangélista himnuszt zeng, a megtestesült Bölcsességről, az Isten Igéjéről, amely közöttünk lakozott. "Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekévé legyenek." Szent János apostol, a szeretett tanítvány tényszerű megállapítása, hogy habár Isten szeretetből megtestesült, övéi közé jött, de nem mindenki ismerte fel. „Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekévé legyenek.”

    Szent Pál apostol ezt még jobban kiemeli és megerősíti: „Őbenne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk színe előtt. Szeretetből eleve arra rendelt minket, hogy akaratának tetszése szerint, Jézus Krisztus által fogadott fiakká legyünk, és magasztaljuk fölséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket.”

    Nagyon fontos, hogy ebben a megkezdett évben, újra tudatosítsuk ezt az Istenhez való tartozásunkat.

    Jézus azért lett emberré, hogy általa a távoli Isten, közelvalóvá legyen. - Ez a titok a Szentírásban kétféle módon áll előttünk: a születéstörténetek elbeszélő formájában (a szinoptikus evangéliumok leírásában) és a Krisztus örökkévalóságáról szóló dogmatikus, kifejtő-értelmező kijelentésekben (János evangéliumában apostoli levelek leírásában).

    A karácsony nem egy népre, hanem az egész világra vonatkozó esemény. Lukácsnál nem véletlenül játszik olyan nagy szerepet a világtörténelmi keret (Augustus császár, Cirénius és Pilátus helytartók), nem hiába nyílik meg az ég a betlehemi mezők felett, s nem véletlenül hirdet az angyali szózat békét az egész földnek.

    Pálnál a krisztológiával kapcsolatosan nem ok nélkül találunk kozmológiai (a világegyetemre vonatkozó) kifejezéseket. Az emberrélétel az egész emberiségre vonatkozik. Ezzel az Úristen új fejezetet nyitott az egész emberiség történetében.

    A karácsonyi történet a jövőre is vonatkozik. A karácsony fénye a hívők számára megváltoztatja a valóság képét minden dimenzióban.

    Karácsony az új teremtés kezdete: „A régi elmúlt, és íme: új jött létre.” Olvassuk a Korinthusiakhoz írt második levélben. Karácsony a keresztény reménység forrása. Motivál és mobilizál minket, ugyanakkor vigasztal is az örök karácsony fényével. A karácsony túlmutat az egyéni és családi vonatkozásain.

    A karácsony a kereszténységnek mind a mai napig a legnépszerűbb, leghatalmasabb és a legtöbb vallásos embert megmozgatni képes ünnepe. Ünneplése a szeretet kifejeződése kíván lenni – a kölcsönös ajándékozás, a családi összejövetelek és a vendéglátás formájában is.

    Karácsonykor megolvad a jégpáncél az emberi szíveken, felengednek az emberek, s közelednek egymáshoz. Ha máskor nem is, de ilyenkor kicsit testvéreknek is érzik egymást.

    A karácsonyt az emberi nyüzsgés szürkesége, sőt ínsége és nyomorúsága borítaná be, ha nem ragyogna át rajta Isten ember iránti üdvözítő szeretetet.

    Szürkeség, sötétség borítja be mindazok életét, akik nem fogadják be őt, de a miénket, akik befogadtuk és befogadjuk, öröm árasztja el, mert hatalmat adott nekünk, hogy Isten gyermekei, a Világosság fiai legyünk. és isteni fénnyel járjunk e világban.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaÚjév 2020

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Dec
    31

    Bevezető

    Újév napján vegyes érzelmekkel ébredünk. A megilletődés, a vágyakozás és a reménykedés érzelmei vesznek erőt rajtunk. Mindenki remél valamit. A munkanélküli állásról, a beteg egészségről, a félénk biztonságról, a magányos társakról, a becsapottak igazságról, a hontalanok meleg otthonról, a foglyok szabadságról álmodoznak. Mindannyian szeretnénk nyugodtan és békében élni. Békét szeretnénk szívünkben, békét családunkban, békét nemzetünknek és békét az egész világnak.

    Gondolkodtunk e már azon, hogy mit teszünk majd mindezekért ebben az újesztendőben? Tegyük meg az első lépéseket már most e szentmise kezdetén.

     

    Kirié-litánia

    Jézus Krisztus, Aki áldássá lettél minden ember számára:

    Uram, irgalmazz!

    Jézus Krisztus, Aki testvérünk akartál lenni, hogy mi Isten gyermekei legyünk:

    Krisztus, kegyelmezz!

    Jézus Krisztus, Akinek nevében üdvösséget talál minden ember:

    Uram, irgalmazz!

     

    Evangélium után

    Minden emberi közösség, minden kultúra életereje lemérhető azon, hogyan értékeli az anyai szolgálatot. Ahol a nők nem tekintik áldott és boldogult állapotnak, ott a halál kaszái suhognak. Az élet tanítómestere, a történelem számos példával bizonyítja ezt a szomorú igazságot.

    Az anyátlan, apátlan, gyermektelen világ mindenkor önmaga sírásója. Erre figyelmeztet egyházunk a polgári év első napján, amikor Szűz Mária istenanyaságát állítja elénk. Azt az alázatos, egyszerű asszonyt, akinek anyai ölén született és indult el isteni küldetésére a mi Urunk, Jézus Krisztus. Ezért lett Mária a karján hordozott Kisdeddel az újév drámájának első szereplője.

    A liturgia azonban nem azért állítja elénk Máriát, hogy megcso-dáljuk, és dicséretét zengedezzük. Sokkal inkább az a célja, hogy belátassa velünk az anyai szolgálat fönségét, és követésére buzdítsa Éva leányait.

    Bármennyire is vakmerőnek hangzik, de ki kell mondanunk: Minden keresztény hívőnek az a szerepe, mint Máriáé. El kell hoznunk, fel kell kínálnunk a világnak, minden embernek Jézust. Egy közönyös, egy ellenséges világban, ahol úton-útfélen gyilkos Heródesek leselkednek, szavunkkal, életünkkel meg kell jelenítenünk a világ Világosságát.

    Isten már kezdettől fogva munkatársi szereppel tüntette ki az embert. Érvényes ez mind a természet, mind a kegyelem rendjében. Azon kell fáradoznunk, hogy a Földön, amelyet egy szókimondó író, Papini disznóólnak nevezett, megjelenjen az a Jézus, aki mint a bűnösök barátja, szívünk istállóját templomivá változtathatja.

    Erre azért is nagy szükség lenne napjainkban, mert a Sátán, akit a Szentírás gyilkosnak nevez, félelmetes fegyvereket adott az emberiség kezébe.

    "Napjaink válságát egyetlen mondatban lehet összefoglalni: az emberi tudat kialakulásától egészen századunk közepéig az embernek csak egyénileg kellett szembenéznie a halállal; Hirosima óta az emberiség egésze kénytelen együtt élni a biológiai fajként való kihalás lehetőségével."

    Sajnos ennek a kockázata fennáll.

    Ezek ellenére az ember értelmes természetéből következik, hogy célokat tűz maga elé és terveket kovácsol.

    Ilyenkor, újesztendő táján, egyének és közösségek, intézmények, hivatalok nagy feladatokra vállalkoznak. Igaz, hogy számos olyan esemény közbe jöhet, ami megakadályozza egyéni és közös terveink megvalósítását, mert az ismert törvény szerint, ami közbejöhet, az, közbe is jön.

    A hívő ember a tervezésben Máriát utánozza. Ő egészen biztos, hogy nem rendelkezett előjegyzési naptárral, nem voltak sajáttervei, mert az angyali köszöntés alkalmával véglegesen igent mondott Isten terveire, Isten akaratára. A Szentlélek által megvilágosítva a nagyokosságú Szűz megértette, hogy Isten terve, Isten akarata nem más, mint a mi földi boldogságunk.

    Mária hívatása Isten terveiben csupán az, hogy isteni gyermeke számára meleg otthont teremtsen és bebizonyítsa a világnak, hogy a hívő, szerető, tiszta szív egy szolgálóleányt is királynővé tehet.

    Ki kételkedhet, hogy ebben a szerető szolgálatban mindannyian utánozhatjuk Máriát? És ki kételkedhet abban, hogy mi krisztushívők a világ világossága lehetünk?

    Bármilyen kicsik is vagyunk, szerény körülmények között élünk, az a küldetésünk, hogy a világ világosságává legyünk!

    Lehet, hogy csak kevesek számára világítunk. Hitvesünk, szüleink, gyermekeink, szűkebb közösségünk felé azonban áraszthatjuk a szeretet fényét és melegét. Ha mindenki ezt tenné, sokkal fényesebb lenne sötét világunk. Ez a mindenkori keresztény feladat, amihez nem kell sok pénz, csak szeretet.

    Ezért az újévi program összeállításakor szülessék meg szívünkben a szent elhatározás, hogy a most elkezdődött évben igyekszünk jobban szeretni hitvestársunkat, gyermekeinket, szüleinket és minden honfitársunkat, közülük kiemelten is azokat, akik oly bölcsen, alázattal, s önzetlen szeretettel szolgálják népünk szent javát.

    Csak így biztosíthatjuk magunk, mieink, és nemzetünk számára a békés jelent, s biztonságos jövőt és boldogulást.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaSzent Család ünnepe

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Dec
    28

    Bevezetés

    Ma Szent Család ünnepe van. XIII. Leó pápa szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a 19. századi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon.

    A mai szentmise szentírási részletei olyan gondolatokat tartalmaznak, melyek a családi közösség szeretetkapcsolatának megerősítését szolgálják. Igyekezzünk ezeket értő füllel hallgatni, és ezeket meghallva és elfogadva, ezek legyenek a mi családi életünk meghatározói is.

    Családi életünkre tekintve, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket..

     

    Kirié litánia

    Urunk! Bocsásd meg, hogy kevés időt fordítunk családtagjainkra. Uram, irgalmazz!

    Urunk, bocsásd meg, hogy nem teszünk meg mindent gyermekeink vallásos neveléséért. Krisztus, kegyelmezz!

    Urunk! Bocsásd meg, hogy nem gondoskodunk kellően idős szüleinkről. Uram, irgalmazz!

     

    Evangélium után

    A mai szentmise szentírási részletei olyan gondolatokat tartalmaznak, melyek a családi közösség szeretetkapcsolatának megerősítését szolgálják. Az ószövetségi olvasmány Jézus Sírák fia könyvéből, a Tízparancs egyikére, a szülők tiszteletére hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra a helyzetre gondol, amikor a szülők életük delelőjén túl szembenéznek erejük fogyatkozásával, vezető helyüket a már felnőtté vált gyermekek foglalják el a család élén.

    A szentlecke, Szent Pál Kolosszeiekhez írt leveléből, a szeretet erős keresztény követelményével közelíti meg a közösségi élet, így a család ideális képét, szemben a mindennapok felmerülő problémáival.

    A 12 éves Gyermekjézus templomban történt megtalálása ismert mindannyiunk előtt.A tizenkét éves Jézus a templomban, elsősorban nem a családi értékeket tartja szem előtt. Lényegi mondanivalója krisztológiai jellegű: Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom! Vagyis arra mutat rá, hogy a tizenkét éves Jézus egészen sajátos kapcsolatban van Istennel, az Atyával. A Szentírás mégsem mulasztja el megjegyezni, hogy a Gyermekjézus engedelmes volt nekik, anyja pedig szavait mind megőrizte szívében.

    Kétségtelen, hogy a család ősi emberi intézmény, de a családi élet konkrét szervezetét, viszonyait erősen befolyásolják az egyes korok gazdasági, társadalmi viszonyai.

    Pál leveleiben fellelhetők, a családra vonatkozó intelmek, fejtegetések egyértelműen magukon hordják a korabeli patriarkális felfogást, amely a férfit tekinti főnek, alapnak és rá építve bontakoztatja ki a családi eszményt.

    A mai olvasó talán némi zavarral olvassa az ilyen sorokat, de ha igazán hívő szívvel és tanulékony lélekkel ráhangolódik a lényegre, akkor rájön, hogy a külső, korhoz igazodó kifejezésmódok mögött az igazi vezérlő elv a szeretet harmóniát, egységet teremtő ereje.

    És így már nem az a fontos, kit említ az apostol elsőként, kit nevez főnek, hanem az, hogy a szeretet, a keresztény szeretet követelményét hogyan tudjuk beleültetni a család mindennapi életébe.

    Mi, keresztények elfogadjuk, nemegyszer keservesen tapasztaljuk, hogy az adott kor erős befolyással van a család szerveződésére mind gazdasági, társadalmi vagy akár ideológiai kényszereivel. Mégis Jézus tanítása nyomán hittel valljuk, hogy van valami örök, a teremtő Istentől szándékolt eszményi kötelék a családban, amely a divatfelfogásoktól függetlenül, maradandó alapja ennek az együvé tartozásnak.

    Jézus a házasság felbonthatatlanságát tanítva, úgy értelmezi a férfi és a nő teremtését, hogy a kettő egymást kiegészítő, harmonikus EGYET alkot a házasságban, a Teremtő elgondolása szerint. Ez az egység teremti meg az alapot arra, hogy az élet hordozójává, továbbadójává váljék az utódokban.

    Sajnos, ami a fentebbiek szerint a legerősebb alapja a családi életnek, a szeretet, az teszi leginkább sebezhetővé. Ez a szeretet ugyanis többet kíván az embertől, mint a természetes létviszonyok ösztönös vonzása a férfi-nő, szülők-gyermek között. Ez az a szeretet, amelyre Krisztus adott példát, életét feláldozva a világ üdvösségéért. Ez az a szeretet, amelyről himnuszt ír Szent Pál az 1Kor 13. fejezetében, vagy amit fölvillant a kolosszeiekhez írt levél mai ünnepre rendelt részletében.

    Ez a szeretet nem automatikusan jelenik meg a házasságkötéssel, a gyermekek elfogadásával. Erre nevelni kell önmagunkat, önző vágyaink, igényeink ellenében. Ennek mércéje a nagylelkű megbocsátás és a nemes áldozathozatal a másikért. Óriási türelem is kell hozzá, hiszen be kell érnie, mint a fán a jó gyümölcsnek.

    Ma azért is jut sok család élete válságba, mert a divatszellem könnyelműen átsiklik a szeretet problémáján, mondván: ha az idő előtt megkóstolt gyümölcs savanyú, majd szakítok másikat. Való igaz, hogy a mai kor átlagfelfogása nem kedvez a keresztény családeszménynek. Ezért kell ébresztgetnünk önmagunkban a felelősséget.

    A családban a hozzám közelállók sorsa az én kezembe van letéve. Megtartásukhoz egyetlen út vezet, a keresztény szeretet útja. Igaz, sok áldozattal, de nagyon sok boldog élethelyzettel, pillanattal is.

    Az ember a világ vándora. De jó lenne, ha mindnyájan otthonra is lelnénk benne. A keresztény család ezen munkálkodik, ezt látja elsődleges feladatának.

    Ámen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Félix atyaKarácsony ünnepe

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Dec
    25

    Bevezetés

    Karácsony kettős ünnep. Az első nap, Jézus születésének, második nap pedig, az első vértanúnak, Istvánnak az ünnepe. Látszólag, mintha ellentétben állnának egymással. Itt élet, ott halál. Ám a hit szemével szemlélve, hamarosan eloszlik az ellentét. István halála ugyanis nem csupán földi élete végét, hanem egy új élet születését is jelentette. István nyitva látta az eget és ezt ezért láthatta, mert a Betlehemi Gyermek megnyitotta előttünk.

    Észrevesszük e mi a két születés közötti kapcsolatot? Jézus e világra és az ember örök életre való szültés közötti kapcsolatot: Vizsgál-juk meg lelkiismeretünket!

     

    Kirie litánia

    Urunk Jézus Krisztus! Te mondottad: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért. Valóban azoknak tarjuk mi őket? Uram ir-galmazz.

    Mit teszünk mi napjaink üldözött keresztényeinek sokaságért. Krisztus kegyelmezz.

    Hiszünk mi abban, hogy a keresztények kiontott vére a keresz-ténység magva? Uram irgalmazz!

     

    Evangélium után

    "A kövek beszélnek"

    Milyen szomorú szerep hárul a kövekre nemegyszer a történelem folyamán. Még a Szentírásban is sokszor csak dicstelen szerep jut nekik. A sátán is kezébe vette a köveket Júdea sivatagában, és arra csábította Jézust, hogy változtassa át azokat kenyerekké.

    Az is megtörtént, hogy Jézus ellenségei köveket ragadtak és gyilkos szándékkal támadtak Isten küldöttjére. Még arra is hajlandók lettek volna, hogy halálra kövezzék a házasságtörő asszonyt.

    Pedig az Isten egészen más szerepet szánt a köveknek. Emlékezzünk a virágvasárnapi bevonulásra, amikor Jézus ellenfelei megirigyelik a feléje kiáltott hozsannát! Kifogásukra ezt feleli: Ha ezek az emberek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.

    Vagy gondoljunk arra a jelenetre, amikor Péter vallomást tesz Jézus istenfiúi küldetéséről, mire Ő ezt válaszolja: Te Péter vagy és erre a sziklára építem egyházamat.

    A kövek tehát ártatlanok, csak azok a kezek a bűnösek, amelyek gyilkos szándékkal dobálják István diakónus felé.

    Nincs tragikusabb eseménye az emberi történetnek, mint amikor kövek repülnek az igazság, a szeretet hírnökei felé.

    Megdöbbentő az emberi elvakultság, vallási vakbuzgóság, ami nem értékeli a lelkes erőfeszítést, amely előbbre viszi az emberiség életét. Beleragadnak, olykor önző érdekek miatt a tegnapok sarába, és az ehhez való makacs ragaszkodással útját állják a fejlődésnek.

    Ez történt az evangélium indulásakor is. István diakónus azok közé tartozott, akik felismerték Jézus tanításának többletét a mózesi törvényhez hasonlítva. A régi rend hívei ebben áruló, ellenséges mozdulatot láttak és tehetetlenségükben erőszakkal akarták eldönteni az igazságot.

    Már maga a tény, hogy igaz szavaira kövekkel válaszolnak, bizonyítja gyengeségüket. Lehet ugyan az igazság ellen kövekkel hadakozni, csak egyet nem lehet: győzelmet aratni fölötte.

    István diakónust betemethették ugyan a kövek, de Jézus ügyét meg nem semmisíthették. Sőt azt kell mondanunk, a kövek bosszút álltak, amiért ilyen gyilkos szerepre kárhoztatták őket. Beépültek az Egyház alapzatába. Miként a kereszt is győzelmi jellé fényesedett, úgy a kövek is tündöklő drágakövekké változtak a hős vértanú szeretetének tüzében.

    A Szentírás szerint az istenszeretőknek minden a javukra válik. Az Egyházra dobált kövek is. Eltemetik az Egyház életének hulladékait, és felöltöztetik a vértanúság szépségébe. A vértanúk, akik Jézus ügyéért áldozták életüket, kiemelkednek sírjukból és átadják sírjukat gyilkosaiknak. Hősi életükkel hirdetik az evangélium mindent felülmúló értékét.

    Akiért, amiért életet áldoznak, az méltán kelti fel az emberek figyelmét. Minden vértanú odaállhat a betlehemi barlang mellé, mert az angyalok nemcsak Isten, de az ő dicsőségüket is hirdetik. Nincs nagyobb dicsőség, mint az igazság és szeretet ügyéért áldozni a drága életet.

    Van még egy lényeges mozzanat István megkövezésében, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. A haldokló vértanú követi az Úr Jézus példáját és megbocsátó szeretettel imádkozik megkövezői-ért. Uram ne ródd fel nekik bűnül!

    Igaz, hogy a nagylelkű, megbocsátó szeretet a keresztények életében sem tudta mindig legyőzni a bosszúvágyat. Emlékezzünk csak a megbosszulás vezérelte végzetes Első Világháború elindítására. Mégis azt kell mondanunk: Egyházunk sohasem lehet hűtlen az evangélium alapelvéhez. Sohasem hirdethet bosszút, hogy megtorolja legkedvesebb gyermekeinek, vértanúinak szenvedéseit, s halálát.

    Gondoljunk csak a közeljövőben boldoggá avatandó Mindszenty bíborosra, akit cinikusan ma 70 éve tartóztattak le a kereszténység legszentebb kettős ünnepének másnapján.

    Amikor hosszú rabságából 56-ban kiszabadult, az ország népéhez intézett első szavai között ott voltak eme szavai is: "Szívemben nincs bosszúérzés és harag senkivel szemben sem!"

    A bosszúállás ugyanis nem erény, főleg nem keresztény erény! Nincs rajta Isten áldása.

    Az István felé repülő köveken sem volt áldás. Az áldás mindig azokra száll, akik a hős vértanúhoz hasonlóan megvallják Jézust az emberek előtt, akik megbocsátanak ellenségeiknek és ezzel a krisztusi béke szent ügyét szolgálják, a békességet a földön minden jóakaratú embernek angyali üzenet megvalósulását.

    Amen

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."