Faustyna Kowalska naplója

Amikor egy bizonyos ügy miatt szomorúságot éreztem szívemben, és panaszkodtam az Úrnak, így válaszolt: „Leányom, miért helyezel oly nagy súlyt az emberek tanítására és beszédére? Hiszen én magam akarlak tanítani téged, ezért intézem úgy a körülményeket, hogy ne tudd látogatni az előadásokat. Egyetlen pillanat alatt több dolgot ismertetek meg veled, mint amit mások évek során kifejtett fáradozásokkal megszereznek.”

„A legnagyobb bűnösök [helyezzék] reményüket irgalmamba. Mindenki más előtt nekik van joguk bízni irgalmam mélységében. Leányom, írj a megkínzott lelkeknek irgalmamról! Gyönyörűséget okoznak nekem azok, akik irgalmamra hivatkoznak. Ezeknek a lelkeknek több kegyelmet adok, mint amennyit kérnek. Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Írd: Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.”

+ 1937.6.6. A hónap első vasárnapja. Ma végeztem el a havi lelkigyakorlatot. Felismerés a reggeli elmélkedésből: Bármit teszel is velem, Jézus, szeretni foglak, mert a Tied vagyok. Mindegy nekem, itt hagysz-e vagy máshova helyezel – mindig a Tied vagyok. Szeretetből alávetem magam legbölcsebb ítéleteidnek, ó, Istenem, s akaratod, Uram, az én mindennapi kenyerem. Te, aki ismered szívem minden rezdülését, tudod, hogy az egyedül Érted dobog, ó, Jézusom! Semmi sem tudja kioltani vágyamat utánad. Haldoklom Érted – mikor viszel végre lakásodba engem?

Ma bocsánatot kértem az Úrtól az összes megbántásért, melyek házainkban érték isteni Szívét.

+ Az imádás alatt az Úr mélyebben megismertette velem a művét.

6.4. Ma van Jézus Legszentebb Szívének ünnepe. A szentmise alatt Jézus Szívéről kaptam felismerést, arról, hogy mily nagy szeretettel ég irántunk. Ő az irgalmasság tengere. Ezt a hangot hallottam : „Irgalmam apostola, hirdesd az egész világnak kikutathatatlan irgalmamat. Ne bátortalanítsanak el a nehézségek, melyekbe küldetésed során ütközöl. Ezek a nehézségek, melyek oly fájdalmasan érintenek, szükségesek, hogy téged megszenteljenek, és bizonyítsák, hogy ez a mű az enyém. Leányom, légy buzgó minden mondat leírásában, melyeket irgalmamról mondok neked, mert ezeket sok lélek számára rendeltem, hogy belőlük hasznot merítsenek.”

Este megértette velem az Úr, milyen rövid ideig tart minden földi dolog. Ami nagynak tűnik, elszáll, mint a füst, és nem hoz szabadságot a léleknek, csak kimerültséget. Boldog az a lélek, aki felismeri ezt, és csak egyik lábával érinti a földet. Az én pihenőm az, ha Veled egyesülhetek. Minden más fáraszt. Ó, mennyire érzem, hogy száműzetésben vagyok. – Látom, senki sem érti bensőmet, egyedül Te értesz meg engem, Te, aki szívemben rejtőzöl, és örökké élsz!

1937.6.1. Ma van nálunk az Úrnapi körmenet. Az első oltárnál tűz csapott ki a Szent Ostyából, amely átjárta szívemet, és meghallottam: „Itt van az én pihenőm!” Szívemben izzó szeretet gyulladt, s egészen átváltoztam Benne.

Ó, milyen fájdalom járja át szívemet, ha olyan szerzetesnőt látok, akiben nincs szerzetesi lelkület. Hogy tetszhetne Istennek az, akit a gőg és az önszeretetet felfuvalkodottá tesz, s közben úgy cselekszik, mintha Isten dicsőítésén fáradozna. Valójában saját dicsőségét tartja szeme előtt. Nagyon fáj, ha észreveszek ilyesmit. Hogy tud az ilyen lélek bensőségesen egyesülni Istennel? Itt bizony szó sem lehet ilyesmiről.

5.31. Elkínzott lelkem sehol sem talál segítséget – egyedül Benned – élő Szent Ostya. Minden bizodalmam irgalmas Szívedben van. Türelmesen várok szavadra, Uram.

1937.5.30. Ma haldoklom Istenért. A vágy egész lelkemet átfogta. Oly szörnyen érzem, hogy számkivetésben élek. Ó, Jézus! Mikor jön már el a vágyott pillanat?

Midőn a boreki körmenet hozzánk érkezett, s Őt a kápolnánkban helyezték el, e hangot hallottam a Szent Ostyából: „Itt pihenek meg.” Az áldásnál tudatta velem Jézus, hogy ez a hely hamarosan ünnepélyes pillanat tanúja lesz. – „Szívedben nagy tetszésemet találtam, és semmi sem tart vissza, hogy sok kegyelmet adjak néked.” Istennek ez a nagysága egész lelkemet eltölti. Elmerülök Benne, elveszek, eltűnök és elolvadok Benne.