Böjte Csaba ofm gondolatai

„…a tizenéves fiatal úgy érzi, hogy a kisujja is vastagabb, mint a körülötte élő felnőttek dereka, és ő majd tutira megmutatja, mi a helyes, mert az ősök nem jól tudják… Sokszor keményen és kritikusan ítéli meg a felnőtteket. Ez a szülő számára fájó és keserű, mégis Isten csodálatosan szép ajándéka, hogy minden estére új hajnal jön, és minden megfáradt nemzedék után egy tiszta lappal induló nemzedék következik, akik nem a mi kompromisszumainkkal indulnak útnak.”

„A nevelés, oktatás nem más, mint alázatos felkínálása mindannak a tapasztalatnak, tudásnak, melynek fényénél mi megértettük és éljük az életünket, mindennapjainkat.”

Lelki értelemben is igaz, hogy „a szülő csak az asztalt tudja megteríteni, de a gyermeknek magának kell kinyújtani a kezét az asztalon lévő táplálék után, ő dönt arról, hogy abból mit és mennyit vesz magához.”

„Isten minden embert örök szeretettel szeret, és ez az örök szeretet független attól, hogy az ember viszonozza-e. Isten nem köti feltételekhez, nem porciózza, nem adagolja cseppenként, hogy csak akkor szeretlek, ha te ezt meg azt megteszed...”

„Hiszem, hogy az örök élet minden embernek kijár, annak is, aki csak egy-két percet élt fogamzása után, ahogy annak is, aki harminc, hatvan, száz évig élt a földön.” 

Hiszem, hogy az örök élet minden embernek kijár, annak is, aki csak egy-két percet élt fogamzása után, ahogy annak is, aki harminc, hatvan, száz évig élt a földön.

„Isten kezét fogva járni nem jelent szomorúságot! Nem érzem magam emiatt megfosztva semmitől! A mindennapi nehézségek és küzdelmek ellenére is nagy lelki békét, megnyugvást él át az ember, és érzi, értelme van az életének, a reggeli felkelésének, a munkájának, az alázatos újrakezdéseinek is.” 

„Isten a keresztségben nem kész gyümölcsöket ad, hanem szent magvakat, melyeket kitartó, becsületes munkával, gondoskodó szeretettel nekünk kell kibontakoztatnunk.”

„Az egyház nem olyan, mint régen a kommunista párt, ahova be kellett állni, ha tetszett, ha nem. Az erőszaknak semmilyen formában nem szabad megnyilvánulnia, se tömegnyomásként, se divatként, se szülői kényszerként.”

„…ha a családomba bele születik egy gyermek, nem mondom neki, hogy várjuk meg, amíg tizennyolc éves lesz, hogy eldönthesse, milyen néphez akar tartozni, milyen kultúrában akar élni, milyen nyelven akar beszélni, magyar, német vagy román akar-e lenni, hanem megtanítom azokra az értékekre, amelyek fontosak nekem. Nemcsak anyagi javaimat akarom megosztani a családommal, hanem a szellemi, lelki vagyonomat, identitásomat és a hitemet is.”

„Az Úr nem dirigál, tiszteletben tartja személyes szabad akaratunkat, döntéseinket.”

„Jézus azt mondja, hogy az ajtóban áll és zörget, ha megnyitjuk az ajtót, akkor bejön, velünk lesz, és mi Ővele. Nem töri ránk az ajtót. Ez az isteni tapintat mélyen megrendít engem”