Berecz SKOLASZTIKA elmélkedései

Csodálatosan jó Hozzátok az Úr Testvérkéim. Örök szeretettel szeretett, kiválasztott, meghívott Bennetek, hogy nyomában járjatok – hogy jegyesei, menyasszonyai legyetek. [V. 278/3]

Hogy az Úr legyen velem, ugy-e imádkoztok, hogy kegyelme kísérjen, hogy ezen szép 8 nap alatt az Úrnak eme legnyomorultabb, legszegényebb kis szócsöve az Úr végtelen szeretetéről, jóságáról, kegyelméről igen szépen harangozzon az újfalusi kis kápolnában. [V. 278/2]

Dominus vobiscum! Ez az én szerető köszöntésem édes Testvérkéim. Az Úr boldogító békéjét, Szent Atyám sugaras örökségét kívánom nektek, – és ugy-e imádságos szerető válaszotok ez lesz: Et cum spiritu tuo! – Igen, az én szegény lelkemmel is! [V. 278/1]

Szent Benedek Atyánk ünnepe
Elmélkedés közös a Lectio nyomán. [III. 186]

Fogjuk meg egymás kezét, az erős támogassa a gyengét, a boldog vigasztalja a kesergőt, hogy ajkunkon zokogás helyett csendüljön örömének Szeplőtelen Anyánkkal együtt, s zengjünk örökké háladalt a szeretet Istenének! [IV. 277/11]

Imádsággal, szeretettel támogassatok bennünket! Mert mi Tietek vagyunk, hozzátok fűz a vérség, a barátság édes erős köteléke, hát ne szakasszon el egymástól megnemértés, szeretetlenség. [IV. 277/10]

Végül hozzátok szól hálás lelkünk, kedves Vendégeink. Köszönjük, hogy eljöttetek, hogy résztvettetek a mi örömünkben! Kérjük, tegyétek ezt máskor is, szeressétek Egyesületünket. [IV. 277/9]

És ugy-e e szép napon szabad kérnünk, hogy nemes lelkének meleg sugarait ezután is árassza felénk és maradjon ezután is a mi jóságos nagyobbik Testvérünk. [IV. 277/8]

Köszönjük drága Jótevőnk s ígérjük, hogy lelkünk virágaiból sokat, nagyon sokat viszünk a Szentséges Szív és Szeplőtelen Királynőnk elé és sok-sok kegyelmet esdünk méltóságos Asszonyunknak és mindazoknak, kiket nemes szívével igen-nagyon szeret. [IV. 277/7]

Örvendő lelkünk háladallal köszönti, ki áldozatos lelkével, szeretetsugaraival már éveken át éleszti, Istenhez vezeti elhagyott testvéreinek közönytől dermedt szívét-lelkét és nem kímél semmi áldozatot, hogy a lelkek életrekeljenek, virágba boruljanak. [IV. 277/6]

A Szépszeretet Anyja kisérje, áldja, s hintsen utaira sok fehér virágot. [IV. 277/5]

Tudjuk, hogy tartozásunk igen nagy, de nem akar kisebb lenni a hála sem és szívünk-lelkünk buzgó imáival naponkint kérjük a viszonzás Atyját, árassza el nemes lelkét sugaras kegyelemözönnel. [IV. 277/4]