35128 ima található a honlapon, összesen 54123 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
    Naponta frissül

    A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

    Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

    Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

    Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

    Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

    Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMátyás

    Napi Ima15 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    24
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Mátyás

    Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi* és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins.

    Néhány kalendáriumhoz kötött történetnek Mátyás is hőse. Így a mohácsi magyarok mesélik, hogy az Úr városukba küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban eléje állottak, pálinkával itatták. A lekenyerezés után Mátyás visszafordult, a várvavárt jégtörés elmaradt. Ezután Isten Gergelyt küldte a földre, őt meg a báriak borral tartották vissza. Most már az Úr nevelőapját, az igaz Józsefet küldte a tavaszváró emberek közé, aki azután baltájával meg is törte a Duna jegét. Hasonló mondákról még Üszögös Szent Péter, illetőleg Gergely és Benedek napjánál emlékezünk meg.

    Mátyás önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de természetesen mindig ott szerepel az apostolok oltárán (Kassa, Késmárk, Szepesszombat). Mátyásról egyébként az Érdy- és Debreczeni-kódexben olvasunk. Ez azonban inkább élettörténet, vita és nem legenda.

    Egyetlen patrociniumáról tudunk: Vágújhely (Nové Mesto, kápolna).

    Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.

    Jellemző kiszombori hiedelem, illetőleg gyakorlat, ha fagy van ezen a napon, akkor jeget olvasztanak. Úgy vélik, hogy így majd a nyáron nem lesz jégverés. Magyarbánhegyes idősebb népe szerint ma, nevenapján osztja ki Mátyás a madaraknak a sípokat, hogy ismét hozzáfogjanak az énekléshez.

    Algyő asszonyai az e napon tojt lúdtojást megjegyzik, mert ültetésnél szerencsésnek tartják. Más nézet szerint azonban a mátyástojás nem kerül a lúd alá. Azt hiszik, hogy úgyis hiába: elvész, mögugrik a liba alól.

    Mátyás magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma. Okleveles följegyzésekben csak a XIV. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tisztelete nyilván a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze, amelyek Mátyás apostolnak trieri ereklyéit is útjukba ejtették, idehaza pedig tiszteletét terjesztették. Erről a búcsújárásról készülő munkánkban szólunk bővebben. A névnek hazánkban Mátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigiliáján született.

    Régi kalendáriumaink a szökő napról Mátyás ugrása néven emlékeznek meg, mert az apostol ünnepe ilyenkor 25-re ugrik előre.

    A göcsejiek a ma fogott bárminő halra ezt mondják: megfogtam Mátyás csukáját. Ettől egész éven át szerencsés halászatot remélnek.* A csukát a régi szegedi halászok is szent halnak tekintették.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumÜszögös Szent Péter

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    22
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Üszögös Szent Péter

    Üszögös Szent Péter, liturgikus nevén Péter székfoglalása (Cathedra Sancti Petri Antiochiae), a Müncheni-kódexben Szent Péter székébe ülete, az Érdy-kódexben Szent Péter apostol székben való felmagasztalása, a Debreczeni-kódexben Szent Pétörnek székös ünnepe, a Winkler-kódexben Üszögös Szent Péter. Népünk nyelvén Üszögös Szent Péter, Turán Üszögető Szent Péter, Sándorfalván Széklábfúró Szent Pétör. Erre az elnevezésre nem hallottunk helyi magyarázatot.

     

    A nap jelentőségét a Debreczeni-kódex* így magyarázza:

    Szent Pétör apostolnak székös innepét e mai napon méltán iljök, Páteri akkoron Antiochiában Szent Pétör helyhözteték és ülteték a pispöki székben. E nömös ünnepet azért anyaszentegyház láttatik, ott három okáért szerzé. Előszer a lett dologért. Másodszor a példázatért, harmadszer, hogy a gonosz szokást letétetnéje a keresztyénökkel.

    Előszer az tett dologért (vagyis az antiochiai székfoglalásért)... Másodszer iljök e mai napot a példázatért, mert Szent Pétör három egyházban magasztaltaték fel. Előszer a vitézkedőknek egyházokban, másodszer a gonoszoknak gyüleközetökben, harmadszer a győzödelömvetteknek egyházokban. Először mondám, hogy felmagasztaltaték Szent Pétör a vitézködő egyházban fejedelemködvén őrajta és a hitben, dicséretösön nevelvén őtet. Felmagasztaltaték a gonoszoknak gyüleközötiben is az hitötlenségöt eltékozolván őbennök és urunknak hitire térítvén őket. Felmagasztaltaték a győzödelömvett egyházban is, mikoron mennyországban viteték és a Szerafin angyaloknak karokban helyhözteték... Harmad oka a mai innepnek a gonosz szokásnak kiirtásáért, mert ilyen szokások vala a pogányoknak ez napokban, hogy az ő szilejöknek koporsójokra nagy jó főtt étkeket és borokat visznek vala, azt hívén, hogy az ő szilejök lölkök, ennéjek meg azokat. Mert éjjel azokat az ördögök elhordják vala a koporsókról. Miért a keresztyénök es, kik a hitre térnek vala, nem hagyhatják vala el e gonosz szokást, úgy szerzék a szent atyák, hogy e mai napon, ami előszer ördögöknek tisztösségére tétetik vala, az a jó Istennek és ő szent apostolának, e Pétörnek tisztösségére tétetnéjék. Minek okáért a keresztyénök e mai napon vendégségöt tesznek vala egymásnak és a szigényöknek, s ugyan italok napjának híjják vala ez mai innepöt.

     

    A germán népeknél csakugyan máig tavaszkezdő nap, amely sok évben éppen farsang végére esik és így tájanként váltakozva vendégeskedéssel, zajütéssel, télkiűző szertartással, szalmabáb elégetésével ünneplik meg.*

    Ezzel szemben nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula mutatott rá, hogy őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péter alakot.*

    Ezen a napon az élemedett szegediek, főleg természetesen az asszonyok, nem nyúlnak lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot nem jó ültetni, mert üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik és nem kél ki. A bánáti Padén nem szabad kemencébe fűteni, hamuba belenyúlni. Nyilvánvalóan már magyar népi hatást tükröz az e napon tojt libatojásnak baranyai német Peterstuhlei, Petristuhlei neve: nincs hozzá szerencse.

    A nap furcsa képzetkörének sajátos fejleménye az ország több vidékén az üszögnap hiedelemvilága. Ez a hétnek ama napja, amelyre abban az esztendőben Üszögös Szent Péter napja esik. Ezt egész éven át szerencsétlen napnak tartják: tyúkot nem ültetnek, semmiféle mezei munkába nem kezdenek, így nem fognak a vetéshez, aratáshoz ezen a napon. Dócban (Csongrád) tudni vélik azt is, hogy ilyen üszögnapon született gazdának a búzája mindig üszögös marad, bármint küzd is ellene.

    Mindszenten ezen a napon szemes gabonát és kukoricát visznek be a szobába. Föl szokták tenni a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá. A tálat, amelyben a szemek vannak, úgy teszik oda, hogy a mécs rávilágítson. Úgy hiszik, hogy az üszög abban az évben a gabona- és kukoricatermést nem fogja megtámadni.

    Pálfán ha a nap szombatra esik, akkor előtte őszön a búzát szombati napon nem vetik, mert üszögös lesz. Ha pénteki napra esik, akkor pénteken nem vetnek, és így tovább.

    Marosvásárhelyen tüzes üszökre gondolnak és e nap táján a tüzes üszköt úgy kezdik kioltani, hogy amikor már nincs többé tűzre szükségük, akkor az egyik végükön élőszenes vagy még lánggal égő hasábokat, másik végükön megfogják, és azután vagy a tűzhely lapjához vagy a góchoz ütögetik mindaddig, míg az élőszenes réteg le nem hull róluk, s az égés megszűnik, a tűz kialszik. Ezért mondják: Péter üti az üszköt. Innen a napnak állítólagos Üszögütő Szent Péter neve is.*

    A tavaszodó, melegedő időjárással függ össze a következő, kalendáriumi napokhoz kapcsolódó, sándorfalvi, tehát Szeged vidéki hagyomány: Gergely (márc. 12) azt mondta Mátyásnak (febr. 24), ha az ő helyében volna, olyan hideget hozna, hogy kifagyasztaná a borjút a tehénből. Mátyás erre azzal védekezett, hogy nem teheti, mert már nem úr: Péter (febr. 22) fölszedte előtte a csóvát.

    Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a befagyott és a jégnevelés segítségével mesterségesen duzzasztott tiszai jégkérgen a révészek valamikor szalmacsóvával jelölték meg azt az irányt, ahol a kocsik a jégen biztonságosan közlekedhettek. Üszögös Szent Péter napja táján a jég már lazulni, engedni kezdett. A csóvákat fölszedték. Ezzel is jelezték, hogy már veszélyessé vált a jégen való átkelés.

    A zalavári apátság birtokain Üszögös Szent Péter napjának, vagyis az apostolfejedelem székfoglalásának századunk elején ez a neve is járta: szólítás napja. Sajátos évkezdő hagyományként ugyanis az apátúr e napon maga elé hívatta minden csikósát, gulyását, kondását, öregbéresét, gyalogbéresét, szőlőpásztorát, kerülőjét, kocsisát és megkérdezte tőlük, hogy az új gazdasági évben helyükön akarnak-e maradni. Ha igen, akkor szolgáltak tovább. Ekkor a szokásjog alapján panaszaikat, kívánságaikat is előadhatták.*

    A szokás Malonyay Dezső szerint e vidékeken már uradalmakban, nagygazdáknál is élt.

    Leopold Schmidt a burgenlandi osztrák-kutatás eredményeiből megállapította, hogy az ottani német lakosság körében Üszögös Szent Péter (Petri Stuhlfeier) napján történik a méhek ébresztése, kirepülésre való előkészítése. Ezt a méhészek misével (Bienenamt), áldomással is megünnepelték. Hasonló hagyomány él a hazai, nem magyar ajkú Harka, Mosonszentpéter és Mosonszolnok falukban is.

    Magyar párhuzamot nem tudunk idézni. Ennek nyilvánvaló oka, hogy amíg germán nyelvterületen Péter székfoglalása – mint már fejtegettük – tavaszkezdetnek számít, minálunk a nap nevének baljós alakulása következtében nem tanácsos semmibe belefogni, kezdeményezni.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumZsuzsanna

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    19

    Zsuzsanna, moldvai csángók ajkán Susan* napján a szegedi, magyarbánhegyesi és kiskunfélegyházi néphit* szerint megszólal a pacsirta. Jelzi a tavasz közeledését, a természet újjászületését. A kertjében fürdő, Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is. Zsuzsanna halálát örökíti meg Szászfalu (Sásová) híres Zsófia-oltárának (1440) egyik képe.* Feltűnik Bántornya (Turnišče),* és Besztercebánya egyik, több jelenetből álló freskótöredékén (XIV. század).

    A hazai Zsuzsanna-játék, tehát a bibliai történet megelevenítése nyilvánvalóan német eredetű. Gyökerei még a középkori rekordáció világába nyúlnak vissza: klerikusok, diákok idézték föl most farsang idején az épületes történetet. Ebből bontakozott ki az idők során a dramatikus Zsuzsanna-játéknak latin, német, magyar, román nyelven való virágzása a történelmi Magyarország területén.

    Zsuzsanna már bibliai epikánkban, Batizi András versezetében (1541) is fölbukkan: Az istenfélő Zsuzsanna asszonynak históriája.*

    A Zsuzsanna-hagyományt a barokk iskoladrámák is tovább ápolták, és mind a katolikusoknál, mind főleg a protestánsoknál kedvelték.

    Adataink szerint az első hazai előadást még Stöckel Lénárd Bártfán rendezte. Német szövege később nyomtatásban is megjelent (1559).* Stöckel szövegkönyve alapján Körmöcön, Kassán (1557) is előadták. Szintén az ő feldolgozása vált a felvidéki evangélikus iskolák ifjúsága körében is népszerűvé. Tudunk más gyökérzetű katolikus változatokról, így nagyszombati (1627), zágrábi (1653), csiksomlyai (1753),* továbbá kolozsvári (1652 unitárius előadásokról is.

    Az ártatlanul szenvedő Zsuzsanna úrnapi körmeneteken, barokk misztériumokban, passiójátékokban gyakran tűnik föl a feláldozott Jézus ószövetségi előképeként is. Ennek a kultikus hagyománynak szép magyar példája Juhász Máté minorita A Krisztusnak érettünk való kínszenvedéséről és némely példáiról, mellyek előre árnyékozták és jelentették jövendőbéli kínszenvedését és áratlan halálra menését s megölettetését (1761) c. misztériumának egyik jelenete: Az ártatlan Susánnának hamissan vádoltatásáról és ítéltetéséről (Dan. 13).*

    A téma átkerült a népi színjátékok világába, éspedig bányászaink körébe is. Ennek számos régi német párhuzamát ismerjük. (Leoben, Eisenerz). Jó még azt is tudnunk, hogy Zsuzsanna a középkor végén számos német bányavidéken a bányászok egyik védőszentje volt, és főleg tárnákat helyeztek az ő oltalma alá. Az annyiszor magukra maradt bányászasszonyok őt tekintették rágalmak ellen oltalmazójuknak.*

    Jánosrét (Lucky pri Kremnici) német bányászai a Zsuzsanna-játékot két változatban is előadták. Sebestyén Gyula Nagybánya környékén, Oláhláposbánya (Lápuşul românesc) szintén német bányászai között is megtalálta a nyomait (1904), A máramarosi Sugatag, Budafalva magyar, vagy talán elmagyarosodott sóbányászai között a múlt század közepén Szilágyi István szintén Zsuzsanna-játékra bukkant. Sajnos, a följegyzett szöveg elkallódott. Morvay Győző 1890 táján Nagybánya környékén szintén magyar nyelvű Zsuzsanna-játékra talált. Nyomában Sebestyén Gyula itt is gyűjtött. Kézirataik sorsa ismeretlen. A felsőbányai magyar Zsuzsanna-játék egyéb darabokkal együtt Budapesten is bemutatásra került (1911).

    Végül meg kell még említenünk, hogy Hantz (Haraszti) Gyula 1870 táján a bánáti, békésiekből települt Magyarittebe (Itebej) református faluban magyarnyelvű Zsuzsanna-játékot jegyzett föl, amelyet abban az időben fiúgyerekek a nagyböjtben adtak elő. A szöveg iskolamesteri eredete kétségtelen.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumJulianna

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    16

    Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus és népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. Ikonográfiai nyomára sem akadtunk. Templom-dedikációja is igen ritka, és ott is nyilván a kegyúr családjának valamelyik nőtagja volt a névadó. Így Ónod (1867).

     

    Jámbor kalandregénnyé vált legendáját az Érdy-kódexben* olvassuk: Juliannát pogány fejedelemnek adják feleségül. Mivel addig nem akar házaséletet élni, amíg vőlegénye meg nem tér, ez börtönbe veti. Megkínoztatja: fél napon hajánál fogva felfüggeszteté és olvasztott ónat entete ő fejére. Nem árt neki. Erre férje sötét börtönbe veti, és vasláncra vereti. Most a pokolbeli ördög angyal képében azt tanácsolja neki, hogy okosságból mégis áldozzon az isteneknek. Juliannát égi szózat világosítja föl, hogy ne higgyen neki. Erre az ördögöt színvallásra kényszeríti, majd megkötözi, és vaslánccal megostorozza. Az ördög rimánkodik, de Julianna a piacon végigvonyá és annak utána egy nagy mély sárba veté.

    Ezután a fejedelem kerékbe töreti, Isten azonban angyalát küldi hozzá. Ezután olvasztott ónnal telt fazékba veti, Julianna azonban miként egy nemes kies feredőben feredik vala. Végül nyakát véteti. Utolsó útján az ördög fekete gyermek képében megjelenik és a poroszlókat biztatja. Julianna ráveti a szemét, mire az ördög észvesztve menekül. A fejedelem közben hajóra száll, a kivégzés pillanatában azonban nagy szélvész támad. A gálya elmerül, a király meg kísérete pedig belepusztul a tengerbe. Amikor tetemüket a víz kiveti, vadak, madarak szaggatják szét.

    Mindezekből érthető, hogy Juliannát megláncolt ördöggel szokták ábrázolni.

    Egyik névnapi köszöntőben, amelyet majd száz esztendeje Székelyhídon jegyeztek föl,* mintha még a Júlia szép leány balladai világa is felvillanna:

     

    Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:
    Ragyogjon életed gyönyörű virága,
    Sohase hervadjon zöld citrusnak ága,
    Inkább virágozzon életeknek fája.
    Akkor is ha eljön életed határa,
    Végyen fel a nagy Úr maga jobb karjára,
    Helyeztessen ottan égi palotára,
    A bárány Úr Jézus víg lakodalmára.
    Szívesen kívánom.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumBálint

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    14
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Bálint

    Bálint. Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő.* Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságod tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

    Volt azonban egy másik Bálint is, szintén szent püspök (jan. 7), akinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek, és így a passaui egyházmegye társpatrónusa is lett. Németországban, Ausztriában, ott is Tirolban különösen nyavalyatörősök bizakodnak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza. Ezt a kapcsolatot a Valentin és Fall szavak hasonló hangzása is segített megteremteni.

    A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt.* Így történhetett aztán, hogy Bálint jeles februári ünnepe és hagyományvilága voltaképpen a passaui székesegyház szentjét idézi. Így van ez hazánkban is.

    Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Így az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik, sőt törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből föltétlenül arra kell következtetnünk, hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.

    Szepesbéla (Bele) jellegzetes német szokása volt, hogy karácsony estéjén sokan kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állott. Itt megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.*

    Bálint képe föltűnik Bélakorompa (Kremna, 1516), Kassa (1440, Erazmus társaságában), Zsidve (Jidveu, 1518), Szászbogács (Bagaciu, 1518) szárnyasoltárain,* más gyógyító szentek társaságában a kassai székesegyház Mettertia-képén (1516), amely Czottmann Bertalan patikus és felesége fogadalmából készült,* továbbá az esztergomi Keresztény Múzeum néhány közelebbről már meg nem állapítható, de föltétlenül hazai táblaképén. Egykorú faszobrát őrizte meg Mateóc (Matejovce 1490).*

    Bálintot tiszteli védőszentjéül egy besztercebányai kápolna (1480), valamint Szentkereszt (Križoviany), Györke (Ďurkov), Lédec (Ladce), Krempach középkori temploma. Oltármestersége volt Szepeshelyen (Spišské Pohradie).*

    A gyöngyösi Szent Orbán-templomban képe függ: Szent Bálint betegségben sínylődők pártfogója. Fölajánlotta Hajpel Bálint (a múlt század legelejéről). Hogy a kultusz a palóctájon általánosabb lehetett, mutatja, hogy Gyöngyöspata idős asszonynemzedékei emlékeznek rá: nyavalyatörésről Bálintot hívták segítségül.

    A XVIII. században főleg a Schwäbische Türkei betelepült németjei körében felbukkanó, Bálint tiszteletére szentelt kápolnák, templomok: Kiskőszeg (Batina, 1758), Szajk (1760, Vendel társaságában), Németbóly (1771) már nem közvetlen fejleményei hazánk középkori Bálint-kultuszának. Szajk említett Bálint-kápolnája a hazai parasztépítészet barokk ihletben fogant remeklése (1760). Régi oltárképén az egykorú szülőföldi hagyomány summázásaként Bálint és Vendel feje fölött a Mariahilf is látható: Bálint a betegek, Vendel a jószág oltalmazója, Mária pedig az új hazába induló jámbor bajor nép vezércsillaga. A kápolna falát német szokás szerint régebben fogadalmi képek borították. Sajnos, egy sincs belőlük.

    Bálintot főleg a nyavalyatörések, lelkibetegek tisztelik. Nagynyárád szomszédos német faluban a Valentinitag fogadalmi ünnep, amelyen sokan szentségekhez járulnak. A templomban oltára áll. Évközben a beteg családtagért misét mondatnak előtte. Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók német népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág a szent ünnepén délig nem eszik. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy Bálint napját egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja. A bólyi német betegek – ha nehezen is – eltörekedtek a misére: meggyóntak, megáldoztak, Bálint segítségéért is könyörögve.*

    Nyilván német szomszédjaiktól vették át a mohácsi sokácok is azt a máig élő hagyományt, hogy ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek, vagy zsírtalanul főznek, a templomban imádkoznak, egyesek gyónnak-áldoznak. Ők is szívbetegségen hívják Bálintot segítségül.

    Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leszédüléstől, leeséstől.

    Máriakéménd búcsújáró temploma előtti kőkereszten Szent Bálinthoz intézett német nyelvű könyörgést olvastunk. Köztéri szobrát láttuk Cikón, képét a pécsi Ágoston-templom sekrestyéjében.

    Bálint napja már a Farsang, tavaszvárás idejére esik, amelyet Franciaországban, Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek tartanak számon. Erről a Hamlet egyik jelenete is tanúskodik. hiedelem, illetőleg ünneplés kétségtelenül a szó gyökerével (valeo, valens) is összefügg. Németországban viszont nyilván félelmetes patronátusa miatt szerencsétlen napnak számít. Így tartja* a baranyai Feked német népe is: nem szabad a jószágot befogni. A Valentiniei nem kél ki. Az elekiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész esztendőben nem ültetnek aprójószágot. Bálint reggelén a jószág itatóvizébe szenteltvizet csöppentenek.

    Ebbe az összefüggésbe, a koratavaszi várakozások rendjébe sorozhatjuk azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy akár van, akár nincs már ezen a napon hó, e kirajzott szegedi ivadékok csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar, porta olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide aztán mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak a számukra. Akad, aki fazékban rakja oda nekik. Cserszegtomaj gazdái Bálint napkor napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távoltartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket.*

    Hangony barkó népe úgy véli, hogy Bálint napján jön vissza a vadgalamb. Ez már a tavaszt jelenti.

    A rábaközi Szil faluban mondogatják,* hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni.

    A horvát néphit szerint* a madarak ezen a napon tartják a mennyegzőjüket.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSkolasztika

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    10
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Skolasztika

    Skolasztika, középkori magyar alakjában Kolos, Szent Benedek húga volt.

     

    A Debreczeni-kódexben olvasható legendája szerint* klastromában bátyja egyszer több fráter kíséretében meglátogatta. Istenes társalgásba merülve, rájuk alkonyodott. Benedek menni akart, Skolasztika hiába kérlelte, hogy éjszakára maradjon nála. Erre e nömös szűz öszve kucsolván kezét, reája hajtván fejét az asztalon, kéré az Úristent, hogy essét anna, hogy bátyja mehetne az éjszaka az ő klastromában: Az égen egy kicsiny fölleg sem volt, most azonban villámlás, mennydörgés, hatalmas zápor kerekedett, és így Benedek kénytelen volt társaival visszamaradni. Csak reggel térnek a kolostorukba. Harmadnapra imádság közben húga lelkét egy nömös szépséges fejér galamb képében látta távozni. Megilletődött bátyja Skolasztikát ezután a maga előkészített koporsajába fekteti.

     

    Kolos a középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. A hagyomány szerint így hívták Szent István sánta húgát is. Az ő számára alapította a somlóvásárhelyi bencés apácamonostort. Kultuszának emléke Vizsoly freskóképe és a garamszentbenedeki apátság faszobra (1483).* Barokk Skolasztika oltára van a celldömölki apátság templomának.*

    Tudomásunk szerint népünk már csak a kalendáriumi helye miatt tartja számon. Ezen a napon szedték meg a múlt században Kiskunfélegyházán* a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor való szemzéshez az oltóágat.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumApollónia

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    09

    Apollónia szűz Decius császár idejében, Alexandriában szenvedett vértanúhalált. Legendája szerint kínzói minden fogát kiverték. Ezért lett már a középkorban a fogfájósok és fogorvosok védőszentje.* Képein előkelő leányzóként ábrázolják, aki kezében foghúzót tart.

    Hazai tisztelete nyilván a Legenda Aurea hatására XIV. századi misekönyveinkben és freskóinkon tűnik föl legelőször. Falképeit őrzi Zseliz (Želiezovce, 1388 táján), Nógrádság (XIV. század) és Velemér (töredék, XIV. század vége).* Megjelenik továbbá Alsóbajom (Boian 1490), Bártfa (1485, 1500), Csíkcsatószeg (Cetatuia 1530), Héthárs (Lipany 1530), Jánosrét (Lucky pri Kremnici, 1720), Kassa (1474), Késmárk (1450), Kisszeben (Sabinov, 1510), Leibníc (Lubica, 1521), Ludródfalva (Ludrova 1510), Malompatak (Mlynica, 1515), Nagyjeszen (Horné Jaseno), Nagylomnic (Lomnica, 1495), Segesd (Saeş, 1520), Szepeshely (Spišska Sobota, 1520) gótikus szárnyasoltárain,* továbbá a nagyváradi pálosok (1410), Vác (1474), Eger (1482) neki szentelt oltárain. Két faszobra (1390, Apollónia-oltár, 1510) is látható a bártfai Szent Egyed-templomban.*

    A Nádor-kódex 1508 ajánlja: szolgáljonk Szent Apalin asszonynak, hogy ő érdemének miatta fogséréstől, főséréstől megszabadoljonk.

     

    A Debreczeni-kódex 1519 Apalin asszony életéről szólva* elmondja, hogy egy burgundiai nömös asszonyállat a szent nevenapján mindig megvendégelte a szegényeket. Történt, hogy gyermeket szült, de amikor éppen a koldusoknak szolgált, magzatát az ördög forró üstbe vetette. Már félholt volt, amikor édesanyja rátalált. Azonnal Apollóniához folyamodott segítségért. Elaludt, és álmában, láta látás szerint Szent Apalin asszonyt jövén angyalokkal nagy szépséggel megékesöjtvén, mondta neki, hogy ki Istennek szeretetiért, Anyjának tisztösségéért és halálomnak emlékezetiért én vigiliámat böjtöli... foga avagy feje fájásában hamarsággal való segétségnek esmérjen. Ez meglévén felserkene, gyermekét egészségbe lelé, és ünnön magát minden fájdalom nekil. A hercegszántói sokac asszonyok máig sem dolgoznak Apollónia ünnepén.

     

    Egyik esztergomi misekönyvünk (1515) Apollónia-könyörgése: Aeterne ac mitissime Deus, qui ad toleranda pro tui nominis gloria carnis tormenta: electos tuos spiritu fortitudinis roborare non desisti, concede propitius, utqui gloriosissimae virginis ac martyris tuae Apolloniae quam excussis dentibus pro tui nominis confessione morte acerbissima triumphare fecisti, martyrum colimus. Ipsius meritis et precibus a dolore dentium et ab omni languore corporis et animae protegi et liberari mereamur.*

    Szkárosi Horvát András gúnyolódva említi: Szent Apalina vala fog gyógyító.*

     

    Apollónia tisztelete a barokk jámborságban is töretlen. A Lelki Paradicsom ájtatossága:

     

    Ellened felfegyverkezik
    Ó szent Apollónia
    Kegyetlenség s igyekszik
    Krisztustól elvonnia.
     
    Szádból fogadat kivonnya,
    Ha talám megejthetne,
    És így szíved ostromollya,
    Ha gonoszra vihetne.
     
    De midőn mint kőszál volnál,
    Dühösségét nevetvén.
    Krisztustól el nem pártolnál,
    Inkább megerősödvén;
     
    De Krisztussal megmaradál,
    Végig, mint igaz jegyes,
    Ellenségtől nem irtózál;
    Légy hozzánk kérünk kegyes.
     
    Fogfájás ellen orvosunk
    Légy világi éltünkben.
    Azután légy kalauzunk
    A mennyei örömben. Amen.

     

    Antiphona. Ez fölöttébb ékes az Izrael leányzói között.

    V. Esedezzél érettünk Szent Apollónia.

    R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéretire.

    Imádság. Úristen, kinek szent neve dicsőségeért szent Apollóniának a pogányok kegyetlenül kiverték fogait, engedd minekünk, kik az ő emlékezetit üljük, hogy az iszonyú fogfájástól megoltalmaztassunk, és ennek a nyomorult életnek elvégezése után az örök életnek örömébe béjussunk. A mi urunk Jézus Krisztus által. Amen.

     

    Székésfehérvár, Bátya, Tápé, Jászladány, Dány és bizonyára még más helységek idősebb nemzedékei manapság is mindennap elmondanak egy Miatyánkot Apollónia tiszteletére. Jámbor mohácsi sokac asszonyok megböjtölik a napját, hogy ne fájjon a foguk. Fogfájás esetén a horvátok és dalmátok is hozzá folyamodnak enyhülésért.*

    Eszterházy Pál Kismarton határában Vilgefortis és Apollónia tiszteletére kápolnát emeltetett (1711).* Fertőboz útszéli szobrot állított (1800) a tiszteletére. Hasonlóan Kisnyárád is. Győrsövényháza (1750), Osli (múlt század) mellékoltárán is látható Apollónia alakja.* Falusi templomainkban itt-ott provinciális ízű barokk képeivel is találkozunk. Ilyen a miskolci múzeum Apollónia-képe is. Mindezeket nyilván fogadalomból ajánlották föl.

     

    *

     

    Nem tudni, milyen körülmények között kapcsolódott a híres egri fertálymesterség* évi tisztújítása Apollónia napjához és alakjához. Láttuk ugyan, hogy Egerben volt a középkorban oltármestersége. Számontartja az 1509. évi egri Ordinarius is, különleges tiszteletének azonban nincs nyoma. Mégis föltételezhetjük, hogy középkori hagyományok alapján Egerben is dologtiltó nap lehetett a farsang derekán és így alkalmas volt társulati misére, esetleges mesterválasztásra, de áldomásozásra is. Mindenesetre a hódoltság idején Evlia Cselebi följegyzése* szerint „tizenkét ezüstbotos hitetlen bíró intézte a ráják ügyeit”.

    Ez a társadalmi szervezet a hódoltság után újjászületett a hatóságok munkájának megkönnyítésére, a közösségi élet okos szabályozására. A fertálymestereket eleinte a városnegyedek polgárai választották saját soraik közül, de hamarosan csak azok folytak be a választásba, akik a tisztséget már viselték. Még századunk első évtizedeiben is minden egri negyed mesterviselt polgárai január folyamán a működő fertálymester házánál vagy pincéjében gyűltek össze. Ez volt a suttogó. Itt megegyeztek a választandó polgárok személyében. Az új fertálymesternek első kötelessége volt, hogy a hozzájáruló küldöttséget megvendégelje, majd eskütétel után reggelivel lássa vendégül negyedének minden kiérdemesült fertálymesterét. A lakoma neve trakta volt.

    Az eskütétel napja Apollónia ünnep. A székesegyházban misén vettek részt, majd átvonultak a városházára. Az új mestereket kétoldalt két negyedbeli keresztapa kísérte. Tisztségük jelképe volt a fertálymesteri bot, mely olyan hatalmat jelentett, mint faluhelyen a bírói pálca. Másik jelvénye a köpönyeg: bokáig érő, százráncú, fekete posztó körgallér, amelyet a nyaknál ezüst csat fogott össze. Elülső részén piros volt a bélése.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumDorottya

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    06

    Dorottya ókeresztény szűz, vértanú. A négy Virgines Capitales egyike. A többi három: Antiochiai Margit, Alexandriai Katalin és Borbála.

     

    Legendáját a Legenda Aurea nyomán a Cornides-kódex (1514) így adja* elő: Hallgassatok engemet isteni gyümölcsek és miképpen vizeknek folyásin plántáltatott rózsák gyümölcsözzetek. Ezek meg vadnak írván Sirák fia Jézus könyvének harminckilenced részében. Ez beszédek illenek vétetni szűz szent Dorothea asszonyról.

    Előszer az jegyzésnek okáért, mert miképpen Szent Gergely mondja, hogy az rózsának virága illatozik az mártirokban, mert az ő véreknek csodálatos illatjával fényelnek. Annak okáért az rózsának pirosságán jegyeztetik az mártiromság, és az rózsának virágzó szépségén az tiszta szüzesség. Boldogságos Szent Dorothea asszony pedég lőn mártír és dicsőséges szűz, kinek okáért méltán illik jegyeztetni az rózsán.

    Másodszer illenek vétetni ez felyül megmondott igék szent Dorothea asszonyról, az lött csodának okáért. Mert olvastatik az ő legendájában, hogy mikoron szent Dorothea asszony volna az nyakvágó helyen, Krisztus őneki paradicsomból külde rózsákat és almákat, miképpen ide alább jobban megmondatik.

    Harmadszor illenek ez igék vétetni szent Dorothea asszonyról példának okáért, mert ez rózsának felyül megmondott csodáinak híre mind az teljes földet keresztyén hitnek követésének példájára fordejtá. És miképpen az rózsa az ő illatjával embereket gyönyörködtet, ezenképpen mi es hallgassuk mit mond szent Dorothea asszony menden keresztyéneknek ez felyül megmondott igékben, mondván: hallgassatok engemet, azaz követvén engemet isteni gyümölcsek, azaz tanejtványok, keresztyének, kik vagytok Krisztus szent vérének miatta isteni keresésnek gyümölcsi az mennyei dicsőségre. És miképpen vizeknek folyásin ültetett rózsák, kik szépek, tiszták és pirosak, gyümölcsezzetek jó mívelködetben, tisztaságban és isteni szerelemben...

    Ez immár a legenda:

    Olvastatik, hogy boldogságos szent szűz Dorothea asszony és mártir születött római nemes szenátoroknak nemzetségéből. Az ő atyjának vala neve Dorus, az ő anyjának Thea... Keresztény hitük miatt kénytelenek hazájukat, birtokukat elhagyni. Kappadóciában húzódnak meg, ahol kislányuk születik. A püspök atyjának és anyjának nevéből Dorotheának kereszteli.

    És szép vala az országnak menden leány felett, de naggyal szebb vala hittel és Krisztusnak szerelmével... Fabricius fejedelem feleségül szeretné venni, de Dorothea visszautasítja. A lányt erre forró ónnal telt kádba veti, de Dorottya Krisztusnak őrizeti miatt sérelem nélkül marada meg, miképpen ha balzsamommal kentetnék meg. Utána tömlöcbe veti. Itt sínylődik kilenc napig étel, ital nélkül, de az angyalok táplálják, és utána szebbnek láttaték, hogynem annak előtte. Ezután Fabricius bálványimádásra akarja kényszeríteni. És ime angyeloknak nagy sokasága nagy hertelenséggel jővén, az bálványt az kőlábbal öszve eltörék. Most Dorotheát kínzófára kötteti, hogy testét vasgerebenekkel szaggassák és ostorozzák meg. Szűzi emlőit fáklyával égetik. Másnap semminemű sérelem nem látszik rajta. Ezen a fejedelem igen elcsodálkozott, látta Dorothea állhatatosságát, hivatta Dorothea két nénjét, Cristent és Calixtent, akik félelemből eltántorodtak hitüktől, hogy húgukat győzzék meg. Dorottya azonban szólván ő két nénjének, Krisztushoz térejté őket.

    Dorothea további szenvedésre is kész Krisztusért, kinek kertében rózsákat, almákkal gyűjtött, avagy szedett és vigadott örökké. Végül Dorothea asszonyra adaték sentencia, hogy az ő szentséges feje elvágatnék. És mikoron az várasnak kőfalának kivüle kivitetnék szent Dorothea asszony, látván őtet Theophilus, az országnak fő ítélőmestere, olyha megnevetvén kéré szent Dorothea asszonyt, hogy őneki küldene az ő jegyesének kertéből rózsákat és almákat. Szent Dorothea asszony kedég fogadá, hogy megküldi.

    Mikoron Szent Dorothea asszony jutott volna az nyakvágó helyre, kéré az Úristent mendenekért, hogy valakik az ő kénjának megemléközetire az ő ünnepét tisztelnék, vagy az ő kénjáról megemléköznének, mendenben idvezejtetnének, meghallgattatnának. És jelesül, hogy szeméremtől, hamis bűntől megszabadajtatnának. Gyermekszülő asszonyállatok kedég az ő nevét híván az ő fájdalmakban érezzenek hamarsággal való segedelmet. És mendenek, kik az ő haláláról, kénjáról megemléköznek, haláloknak idején nyerjék menden bűnekről való töredelmességet és bocsánatot. És ime szózat hallaték mennyországból, mondván: Jőjj el én választottam, én jegyesem, mendeneket, kiket kértél, megnyerted.

    Szent Dorothea asszony kedég az ő fejét lehajtá az nyakvágónak előtte, és ime jelenék őneki egy gyermek, ki vala bársonnyal megöltöztetett. Mezejtelen lábakkal és vala szép fodor haja. Kinek ő ruháján valának aranyas csillagok, hozván ő kezébe kosárkát három rózsákkal és három almákkal. Kinek mondá szent Dorothea asszony: kérlek én Uram, hogy vigyed ezeket, azaz az rózsákat és ez almákat ez kosárkában Theophilusnak. Az nyakvágó elvágá szent Dorothea asszonynak szentséges fejét, Úr születeti után kétszáznyolcvanhét esztendőben, február havában...

    Theophilus kedég ez időben áll vala az fejedelemnek palotájában. Tehát ime jelenék Theophilusnak ez felyül megmondott gyermek, kezében hozván az kosárkát az rózsákkal és almákkal. Hívá Theophilust és mondá neki: ez rózsákat ez almákkal küldette teneked az én húgom Dorothea, az ő jegyesének paradicsomából, kertéből. Ezeket mondván ez gyermek, elenyészék.

    Theophilus nótárius ez nagy csodát látván, megkeresztelködék és esék dicséretnek szavára, dicsérvén és dicsőítvén Dorotheának Istenét, hogy február havában rózsákat és almákat küldhet, kinek akarja... Végül ő is vértanúságot szenved Dorottya mennyei jegyeséért.

     

    *

     

    A Nagyszombati-kódexben* olvasható Szent Dorottya asszony imádsága (1513), amely bizonyára közkedvelt volt: idvezlégy Szent Dorottya asszony, jószágos gyöngy, tavaszi rózsa, ez velágbeli életnek nyilvánvaló magyarázatja: légy mű éröttenk esedöző és dicsőségös te szízességödért és egyességödért bőségest igyekezzél és járulj és országolj. Amen.

    Erős mindenható Isten, kinek nevéért dücsöségös Szíz Szent Dorottya mindön kénját meggyőzé, tégödet alázatosan kérünk, adjad te szent malasztodat nekönk örökköl örökké. Amen.

     

    *

     

    Dorottya ereklyéit Rómában és Bolognában őrzik. Bologna lehetővé tenné azt a föltevést, hogy névnapját virág- és gyümölcsszenteléssel, ünnepséggel először bolognai diákok ünnepelték meg, és így a Bononia docet szállóige értelmében ők is hozzájárultak kultuszának közép-európai népszerűsítéséhez. Innen van a napnak Thuróczi János tanúsága* szerint hazánkban a rosarum festum, rosarum dies neve is, ami nyilván élő szokásra is utal. A csehországi Eger (Chleb) városában a középkorban a tanács e napon meg szokta az iskolás gyermekeket vendégelni.

    Az Egyház Dorottya napján néhol almát és virágot is szokott szentelni. Ezt honosította meg hazánkban, századunk első felében a palóc Hangony franciskánus lelkipásztora, aki a dunántúli marianus provinciából szakadt ide. A hívek azóta is ragaszkodnak a szentelményhez. A plébános a Balázs napi almaáldás megfelelően módosított szövegével kíséri a szentelést.*

     

    *

     

    A szentnek Boroszlóban őrzött fejereklyéjéről, 1430 táján készült hermájáról a kutatás megállapította, hogy „sajátszerű magyar sodronyzománc” munka, és „ama nagy szellemi és egyházi mozgalomnak kifejezése, amelyet a misztikusok föllépése jellemez...” A kiindulás fő pontjai Köln és Prága városa. A mozgalom hazánkba a XV. század elején jut el. „A boroszlói herma a kölni Madonnák szűziességét – írja* Hintze – keleti díszelgéssel egyesíti.” Ez az akkori magyar jámborságot is jellemzi. Nyilván Zsigmond ajándékozta Boroszló városának. Talapzatán kis üregek Bálint, Márta, Tamás, Skolasztika, Lőrinc, Lázár ereklyéivel. Az egyikben Agnus Dei, II. Pius idejéből.

    Prágában viszont Dorottya fejereklyéjét őrizték. Tekintve hazánknak Csehországgal és Sziléziával való akkori eleven kapcsolatait, a kultusz Felső-Magyarországra való beáramlásának, sőt országos népszerűségének nem lehetett akadálya. Kétségtelen, hogy Dorottya néphagyománnyá színesedett tisztelete legújabban is főleg Sziléziában, Csehországban, a történelmi Felvidéken, vagyis a mai Szlovákiában virágzik.

    Dorottyát tiszteli védőszentjéül Szkalka (Szent Benedek vértanúságának helyén),* továbbá Csavajó (Cávoj), a szepesi Poprádfalu (Forbasy).

    Se szeri, se száma régi hazánkban Dorottya középkorvégi ábrázolásainak. Első helyen áll a lőcsei Jakab-templom freskóciklusa (1420),* amely még igazi Biblia pauperum a Legenda Aurea nyomán húsz jelenetben Dorottya életével, halálával az írástudatlan hívek lelki épülését is akarja szolgálni, és nyilván évszázadokon át ihlette a táj népképzeletét.

    Dorottya legendáját ábrázolja Jekelfalu (Jaklovce) sekrestyéjének freskóciklusa is (XV. század), amely késedelmeskedésből a mi korunkban ment tönkre.* Csaroda középkori református templomában elmeszelt Dorottya-freskó került elő.*

    Dorottya képét ott látjuk Alsóbajom (Boian, 1490), Bakabánya (Pukanec 1940), Bártfa (1460), Csíksomlyó* (Şumuleu), Csíkszentlélek (Leliceni 1510), Felsőerdőfalva (Stara Lesna 1480), Frics (Fričovce 1500), Hervartó (Hervartov 1460), Héthárs (Lipany 1520), Kassa (1410), Késmárk (1493), Liptószentandrás (Liptovsky Ondrej 1480), Liptószentkereszt (Sväty Križ 1510), Lőcse (1476), Malompatak (Mlynica 1480), Nagyjeszen (Horné Jasen), Nagylomnic (Lomnica 1495), Nagyszeben (1500 körül), Szentjakabfalva (Jakub, 1500), Szepeshely (Spišské Pohradie, 1480), Trencsén (1410) szárnyasoltárain.* A középkorban épült nagyszombati Miklós-templom Dorottya-kápolnáját a barokk időkben (1703) festik ki.*

    Gótikus faszobrai, amelyek rendesen szárnyasoltárokon tűnnek föl: Andocs (1500), Bakabánya (Pukanec 1480), Barka (Borka 1410), Bártfa (1390, 1480), Busóc (Bušovce 1390), Dénesfalva (Danišovce 1490), Farkasfalva (Vlková 1480), Felka (Velká 1480), Kassa (1440), Kislomnic (Lomnicka 1400), Kisszeben (Sabinov 1510), Krig (Vojnany 1380), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikuláš 1480), Lőcse (1494), Mihályfalva (Boarta 1490), Nagyszalók (Velky Slavkov 1483), Székelyzsombor (Jimbor 1540), Szepesszombat (Spišska Sobota 1464), Sztankahermány (Hermanovce 1510), Zsegra (Žebra 1370).*

    Az ikonográfiai felsorolásból kitűnik, hogy Dorottya tisztelete elterjedt az egész gótikus Magyarországon.

    Oltármestersége volt a váradi (1374),*csanádi (1419),* gyulafehérvári (1451), egri (1482),* váci (1497),* győri (1539)* székesegyházban, a vasvári káptalani templomban (1395).

    Leopold Schmidt véleménye szerint* Dorottya közép-európai tiszteletén főleg augusztinusok buzgólkodtak. A kultusz boroszlói, Dorottya tiszteletére szentelt (1351) templomukból sugárzott szét. Kétségtelen, hogy az ágostonrendi remetéknek a középkori Szegességben (Szepesvár, Szepesváralja), Sárosban (Bártfa, Sáros, Harapkó) több kolostoruk is volt.* A kultusz virágzását elősegítette bányavárosainknak Boroszlóval való gazdaági kapcsolata is.

    Nyilvánvalóan az ünnep deákrekordációiból bontakoztak a XV. század folyamán a Dorottya-játékok, amelyek megmozgatták a társadalmi közösségeket is: céhek, iskolák, bányászok előadják a szűz vértanú drámai jelenetekben ugyancsak gazdag legendáját. Németországból kiindulva, a cseheket és morvákat is meghódítva,* meleg fogadtatásra talál felvidéki német városainkban és a bányavidékeken.

    Az eperjesi diákok 1523-ban Dorottya napján föltétlenül az ő tiszteletére játszanak: in die festo sabbato divae Dorotheae. Scolaribus pro recitatione Comoediae den. XXV.*

    Az épületes történet megfelelő német és cseh párhuzamokkal tovább él a jezsuiták (1636 Nagyszombat, 1759 Selmecbánya) és piaristák (1711 Privigye) latin iskoladrámáiban, belejut azonban a Selmec- és Körmöcbánya vidéki németajkú bányászfaluk: Jánoshegy (Johannesberg, Piargy) és Jánosrét (Honneshäu, Lučky) ünneplő hagyományaiba is.* Felbukkan századunk fordulóján a szlovák népkönyvekben is. Ernyey József és Sebestyén Gyula Selmecbánya környéki falukban (Hegybánya–Pjerg, Steffultó, Szélakna–Windschacht) szlovák változatokat is gyűjtött, amelyek tudomásunk szerit még nem láttak napvilágot. Nyilván német hatásra adják elő az erdélyi Nagybányán magyarul is. Nyoma van, hogy a múlt század derekán máramarosi magyar sóbányászok is ismerték.

    Még a középkori rekordációk, majd iskoladrámák ihletésére és velük párhuzamosan alakul ki, és évszázadokon át szinte napjainkig virágzik a sárosi szlovák Dorottya-játék színes népi világa. Turócszentmártonban századunk elején illusztrált ponyvanyomtatványként is megjelent.

    Tarczai György (Divald Kornél) örökítette meg* Eperjesen ezt a legjellegzetesebb, de már adventi időszakra áttelepült szlovák Dorottya-játékot.

    Hat fiú összeállott és házról házra járva, a szent legendáját adta elő rögtönzött színjáték formájában. Szereplői voltak az angyal, a király, Dorottya, Teofil, a király minisztere, másként lovag (ritir) és az ördög. A jelmez igen egyszerű volt. Csak az ördög emlékeztetett a középkori freskók groteszk ördögalakjaira. Teofil rágalmakkal befeketíti Dorottyát a királynál. Angyal segítségével azonban ártatlansága a vallatásnál kiderül. Erre Teofilt lefejezik, lelkét pedig elviszi az ördög. A játék énekkel zárult, amelyben Dorottya segítségét kérték.

    A Dorottya-hagyomány azonban nemcsak Sárosnak, hanem az egész szlovák népnek közkincse. Bednárik Rudolf kutatásaiból* kitűnik, hogy sokfelé farsangoló elemekkel is bővült.

    Lapispatak (Ploske) sárosi faluban Dorottya nevenapján fiúgyerekek játsszák el házról házra járva az ő történetét. Rudnó faluban, az újbányai (Nova Baňa) kerületben egy legény Dorottyának öltözik föl, egy pedig hóhér alakjában üldözi, majd efféle szavakkal fejezi le: szem és istenfélő életet élt Dorottya. Nem eszik, nem iszik, csak az isteni erő élteti.

    Szárazpatak (Szuha, Sucha) faluban, Nagyszombat közelében a fiatalság régebben jelmezbe bújva járt házról házra, Dorottya életét megelevenítve, miközben ezt énekelte:

     

    Istenféltő életet élt Szent Dorottya.
    Enyém leszel-e Dorottyácska,
    Felajánlod nekem az életedet?
    Nem akarok a királynőd lenni,
    Van már valakim, a legdrágább Jézusom.

     

    A király ezért megharagudott rá és börtönbe vetette. Amikor a hóhér átvezette őt a hídon, ilyen balga beszéddel illette:

     

    Akarsz-e enyém lenni Dorottyácska,
    Felajánlod nekem az életedet?
    Nem lettem a királyé, nem leszek a hóhéré.
    Van már valakim, a legdrágább Jézusom.
    A játékért pénzjutalom jár.

     

    Érthető, ha Dorottya ünnepe asszonyi dologtiltó nap is egyúttal, Nagybiccse (Velka Bytča) vidékén ezen a napon nem jó varrni, mert az ember ujja megfájdul.

    A sárosi Szlankahermány (Hermanovce) szlovák népe szerint a Dorottya napján mosott ruha már megszárad a kerítésen, közeledik tehát a tavasz. Velke Ostratice juhászai örülnek a Dorottya napi esőnek, mert majd sok tejre számíthatnak. Ezeknek kalendáriumi magyar párhuzama Szegvár (Csongrád) vidékéről: Ágota szorítja, Dorottya tágítja, vagyis Ágota után Dorottya napjára már enyhülni kezd az idő. Szigetközi szólás szerint Dorottya szorítja, Julika tágítja. Kisújszállásiak szerint ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja.*

     

    *

     

    Nyilvánvaló, hogy a Dorottya-kultusz valamikor a magyar nép körében is élt. Ezt bizonyítják középkori kódexeink, magyar nyelvterületen virágzó oltármesterségeink, képzőművészeti alkotásaink, főleg az andocsi gótikus kegyszobornak udvarló Dorottya-alak. Mindezeket egyébként már föl. is soroltuk. Kétségtelen azonban, hogy már kihaltak népünk szakrális tudatából. Csak egyetlen élő, de már barokk eredetű hagyományra utalhatunk. A sümegi kegyhelyen máig számontartott ünnep a névnapján megűlt Dorottya asszony búcsúja. A hagyomány szerint ugyanis ezen a napon bukkant rá hosszas keresgélés után Berngober Mária Zsófia béna bécsi asszony (1699), aki azt álmodta, hogy Magyarországon azt a templomot keresse föl, amelyben azzal a Máriaképpel találkozik, amely megjelent neki. A búcsúsének szerint:

     

    Dorottya mártír szűznek névnapján
    A bécsi asszony itt nagy orvost talál.
    Betegeknek gyógyítója
    A sümegi Szűz Mária.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumÁgota

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    05
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Ágota

    Ágota tisztelete hazánkban a középkor óta virágzik. Neve már a Pray-kódex naptárában előfordul. Nyilvánvalóan középkori patrocinium emlékezetét őrzik Szentágota (Agnethlen, Nagyküküllő, Hajdú) és Sárszentágota, továbbá a középkori Szentaga (Baranya) helységneveink. Ő lehetett Kunágota középkori névadója is.* Belényes (Beius) középkori titulusa (1413) később elenyészett,* hasonlóan a váci Bodonyfalué is. Ma is védőszentjeként tiszteli a Csanádi Magyarcsernye (Nova Crnja 1844), a szombathelyi Perenye és a fehérvári Sárszentágota (1754).

    Az almakeréki (Malamcrav) evangélikus templom 1450 tájáról származó, Mária tiszteletére szentelt szárnyasoltára Ágotát is ábrázolja. Zólyomszászfalu (Sásová) 1440 táján festett Zsófia-oltárának egyik táblája Ágota vértanúságát örökítette meg.* Ágota-oltára volt a székesfehérvári bazilikának (1418).* Barokk szobra (1750) látható Jobabáza templomában.* Ágota karját őrizte kézalakú díszes ezüst tartóban a váradi székesegyház. Voltaképpen az aradi káptalané volt.*

     

    Az Érdy-kódex a Legenda Aurea nyomán szól* dicsőséges Szent Ágota asszonynak szent innepéről, és elmondja, hogy a nemes szűz Karthago – helyesen Catania – városában élt. A tiszttartó feslett életre akarja csábítani és kényszeríteni próbálja, hogy tagadja meg Jézust, és hogy áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota ellenáll. A helytartó válogatott kínzásokkal gyötri és börtönbe vetteti. Itt hal meg (253). Mint kedég eltemették volna, egy szép, bársonyban és szép öltözettel ékesült ifjú többen hogy nem mint század magával odajöve mindeneknek látására, kik mind Úristennek szent angyalai voltak. És tén egy szép fejér márványkőből szerzett táblát az koporsónak fejéhez, mindeneknek szeme látására elenyésze. Vala kedég az táblán ellyen írás megírván: szent elméje, szabad akaratja Istennek tisztességet és hazájának szabadulását. Melly írás ezenképpen értetik: szent elméje, azaz tiszta szíve, lelke volt. Ennen magát szabad akarattal adta az mártíromságra, Istennek mindenben tisztességet adott és hazájának szabadulást tett.

    Egy esztendő múlva nagy sebes tűzláng fakada ki az hegyből és az várasra kezd jőni, azonban az Ágota koporsajáról levették a velumot, azaz fátylat és kifüggesztették a tűz ellen. A láva megállott és az Etna nem pusztította el a várost.

     

    Ezekből érthető, hogy az európai katolikus középkorban, így hazánkban is, főképpen tűz ellen kérték Ágota oltalmát. Kis papírlapra a következő könyörgést írták: MENTEM SANCTAM † SPONTANEAM † HONOREM DEO † ET PATRIAE LIBERATIONEM IGNIS A LAESURA PROTEGE NOS AGATHA PIA. Tartalma: dicsőség Istennek és könyörgés Ágotához tűz ellen. Ezt a cédulát az Egyház Ágota napján megszentelte, a hívek pedig házaik kapujára szögezték. Feltűnő a haza szabadságáért való könyörgés. A feliratot a híres Jób érsek is rávésette az esztergomi bazilika Porta Speciosa néven emlegetett hajdani főkapujára. A könyörgés egyébként harangokon is szerepel, amelyekkel tudvalevőleg tűzvész idején a népnek jelt adtak.*

    Nem kétséges, hogy a Sopronban emlegetett Szent Ágota kútja (1403) vizének tűzvész idején különös foganatosságot tulajdonítottak.*

    Nyoma van, hogy az ország több vidékén Ágota napján kenyeret szenteltek. Ez az áldás Franz szerint* Németországban csak a XVI. századtól kezdve terjed. Franciaországban is csak a lyoni egyházmegyéből említi. Keletkezésének körülményei tudomásunk szerint még tisztázatlanok.

    Nyilván e napon szentelt kenyeret tesz a háztető alá a privigyei szlovák nép, hogy a tűzvészt elkerülje.* A följegyzésben ugyan Ágnes szerepel, de világos, hogy ez vagy a gyűjtő elírása, vagy a népet zavarta meg a két név hasonlósága.

    Az alföldi Nagykörű falu magyar népe még a század elején is kenyeret szenteltetett Ágota napján a templomban. A hozzákapcsolódó hiedelemvilág itt azonban nem a tűzhöz, hanem a vízhez, a nagypénteki kenyér képzetköréhez csatlakozott. Úgy tartják ugyanis, ha az Ágota-napi kenyérből egy darabkát a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbefúlt, így aztán ki tudják fogni.

    Ágota tisztelete a barokk időkben, egy nagyszombati iskoladrámát (1635) nem számítva, lassan elenyészett és a Flórián-kultusz váltotta föl. Talán még az ősi hagyomány maradványa, hogy Hercegkút fogadott ünnepe Ágota napja.* Jászladányi egyedül álló hagyomány, hogy Ágota napján gonoszűző célzattal körülsöprik a házat és az ólakat,* talán, hogy a hajlékot megoltalmazzák, elszigeteljék a tűzvésztől.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumVeronika

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    04

    Veronika, moldvai csángó alakjában Viron,* legendabeli asszonyalak, aki a középkori jámbor néphagyomány, majd nyomában a keresztúti ájtatosság hatodik állomása szerint kendőjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékező Jézusnak: a kendőn rajtamaradt az Üdvözítő képmása.

    A kései legenda a vérfolyásos asszonnyal (Máté 9, 20), nyugaton néha Mártával, keleten pedig a Nikodémus apokrif evangéliumában feltűnő Kananeus Berenikével azonosítja, amelyből a verum ikon (= hiteles képmás) szóval való összecsengése következtében a Veronika név alakult ki. A legenda még azt is tudni véli, hegy a nagybeteg Tiberius római császár hall egy judeai csodatevőről, Jézusról, és már csak tőle vár gyógyulást. Ezért követet küld Jeruzsálembe, aki azonban már csak akkor érkezik meg a szentvárosba, amikor Jézust keresztre feszítik. Megismerkedik Veronikával, aki egy kendőn Jézus képmását őrzi. Meg akarja vásárolni. Veronika nem válik meg tőle, de kész arra, hogy a császárt fölkeresse. Tiberius a kép láttára meggyógyul, erre a kincset drága foglalattal látja el.

    A legenda más változata szerint a Tiberiust meglátogató Veronika Péter és Pál római környezetébe került. Halálos ágyán a később Veronika kendője néven híressé vált képmást Péter utódára, Kelemen pápára hagyta.

    Az Egyházban több ilyen ereklye ismeretes, amelyek valamennyien csak a XII. században tűnnek föl, és nyilván összefüggésben vannak a kereszteshadjáratok lelki élményeivel. Ezek a képek vagy egy ismeretlen őstípusra, esetleg a Simon-Juda napjánál méltatott Abgar-képre mennek vissza, vagy átköltése egyik a másikának. A kérdés további fejtegetése a mi néprajzi és kultusztörténeti érdeklődésünkön már kívülesik.*

    A római Szent Péter templom nagyhéten fölmutatott ereklyéjét (sudarium) Szent Brigitta látomása nyomán a jámbor hagyomány azzal a kendővel azonosítja, amellyel az Olajfák hegyén verejtékező Jézus megtörölte magát. Más „hitelességet” igénylő Veronikakendők: S. Silvestro in Capite, S. Maria Maggiore (Róma), S. Bartolommeo degli Armeni (Genova), Jaän, Montreuilles (Franciaország).* Hazánkban a genovai változat selyemre nyomott, bekeretezett másolatai bukkannak föl hellyel-közzel parasztnépünk századeleji hajlékaiban.

     

    *

     

    A Veronika-kultusz a középkor végén bontakozik, ekkor tűnik föl hazánkban is. A garamszentbenedeki apátság Szentvér-ereklyéjét Sudarium Veronicae sacrae néven is emlegették. Dankó József régebbi kiváló liturgiakutatónk Prosper Gueranger, a nagyhírű Solesmes-i bencés apát kérdezősködésére összefoglalta* a hazai Veronika-tisztelet liturgikus nyomait. A missa Sanctae Veronicae hoc est de facie Jesu Christi különös módon kéziratos kódexeinkben még nem fordul elő, de már több XVI. századbeli nyomtatott esztergomi Ordinarius tartalmazza. Először 1508-ban bukkan föl. Ez pontosan, szinte évszámszerűen érzékelteti a kultusz meghonosodását.

    Veronika alakját olykor Jeruzsálem síró leányainak egyikével is azonosítják a passio képciklusai, passiójátékok, később pedig a franciskánus kezdeményezésre bontakozó keresztúti ájtatosság. Nyilván ezek hatására lett kedvelt női nevünk.

    Az ábrázolások – részben az imago pietatis ikonográfiájához kapcsolódva – a XV. század folyamán bukkannak föl. Az elsők közé tartozik Kiszombor freskója.*

    Későgótikus szárnyasoltáraink táblaképei: Bártfa (Szent Anna-oltár, 1485), Cserény (Čerin, 1483), Felka (Velka, 1480), Felsőerdőfalva (Stará Lesná 1490, budavári Nagyboldogasszony-templom), Liptószentandrás (Liptovsky Ondrej, 1480, 1512, Szépművészeti Múzeum), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikuláš, 1470), Nagylomnic (Lomnica, 1500), Szmrecsány (Smrečany, 1510), Zólyomszászfalu (Sasová, 1515).*

    Faszobor: Szepesszombat (Spišská Sobota, 1464).*

    Hazai templomdedikációt nem ismerünk. Mindenesetre a XV. században Nyírbátor temetőkápolnáját az ő tiszteletére szentelték, hogy könyörületével a halottakat üdvösségre segítse. Az előtte húzódó Szentvér-utca (1611) nyilvánvalóan a Veronika név magyaros rövidítése.*

    Veronika kendője föltűnik Kisselyk (Seica Mica) középkori keresztelő medencéjén.* Ez az európaszerte ismert ikonográfiai hagyomány eljutott a népművészetbe is. Régi dunántúli parasztházak cserép szenteltvíztartóin ott látjuk kiformázva Veronika kendőjét is. Jellemző, hogy tudtunkra Vaspör,* Zalaszentbalázs falukban a sekrestye kézmosója (lavabo) fölé tett kéztörlőnek is Veronika kendője a neve.

    Barokk művészetünk, főleg Kálváriák Veronika-ábrázolásainak számbavétele még a jövő kutatásra vár. Ilyen Mosonszentmiklós Kálvária-kápolnájának mennyezetképe.* Szár falu barokk szószékének domborművén ott van Veronika kendője is.* Andocs egyik fogadalmi képe is ezt ábrázolja.

    Veronikát a váci varrólányok védőszentként tisztelték. Előttünk csak egyetlen Veronika napjához fűződő néphagyomány ismeretes: a kiszombori édesanyák ilyenkor vízben oldott tojásfehérjével mossák meg és törlik le kisgyermekük ábrázatát, hogy mindig szép tiszta legyen.

    Szil rábaközi faluban Veronikáét tartják a tél leghidegebb napjának.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumBalázs

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    03
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Balázs

    Balázs napját már legrégibb kalendáriumaink számontartják: Népszerűségéről több középkori helynevünk: Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbalázs, továbbá Kassa (1440, 1470, Erazmus társaságában), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula 1470), Csíkszentlélek (1510) szárnyasoltárai tanúskodnak.* Nem tudjuk, milyen célt szolgált még a középkorban Szent Balázs barlangja a Balaton melletti Szentgyörgy-hegyen.*

    Balázs-oltára volt a győri (1346), csanádi (1456), veszprémi (1462) székesegyháznak, a kassai Erzsébet-templomnak (1487).* Vadosfa egyik oltárának (1754) szintén Balázs a patrónusa.*

    Az ő patrociniuma alatt állott Zsidó premontrei prépostsága (1284) Aszód közelében,* továbbá Abda középkori temploma,* a Szent István keresztesei esztergomi templomának egyik kápolnája (XII. század), és Tata hajdani plébániatemploma (XV. század).*

    Vegyük ehhez még hozzá, hogy Balázs évszázadokon át legtörzsökösebb keresztneveink közé tartozik, ami a szent püspök pártfogásában való jámbor bizalmat is mutatja. Családnévként sok változatban él: Balázs, Balás, Balassa, Balcsa, Balcsó, Bacsó, Bachó, Bazsó, Balics, Baló, Balló, Balsa, Blaskó, Balczó, Balaskó.* A keresztnevet értelmiségünk körében ismét népszerűvé tette Babits Mihály (Balázsolás) és József Attila (Altató) költeménye.

    Ezen a napon történik a Balázs-áldás, másként balázsolás. Jászladányon torkoskodás, Dunántúl egyes helyein toroknyomás, Sükösdön gudurázás. Balázst ugyanis ősidőktől fogva tiszteli a nép mint a torokbajok csodálatos orvosát.

    A Legenda Aurea nyomán az Érdy- és Debreczeni-kódex elmondja,* hogy Balázs mentette meg egy özvegynek a fiát, aki halszálkát nyelt és már fuldoklott. Az asszony a börtönbe jutott püspöknek hálából ételt vitt és egy szál gyertyát. Erre a szent arra buzdította az asszonyt, hogy ezentúl évenként ajánljon föl az ő tiszteletére gyertyát. Ígérte, hogy így majd mindig jól megy a dolga. Innen eredt volna tehát a gyertyáknak Balázs tiszteletére való felajánlása, amiből a XVI. század táján, nyilván Gyertyaszentelő Boldogasszony naptári szomszédsága miatt is templomi szentelmény lett.*

    Az áldásnak sajátos népi fejleménye, hogy Apátfalván akiket a templomban megbalázsoltak, azoknak is megsimogatják a torkát, akik otthon maradtak, hogy nekik se fájjon. Honti gyerekek nekivetkőzve, bent a szobában a Balázs táncát járták.*

    Hercegszántó sokác asszonyai Balázs napján gyermekeik nyakába több színes, összesodrott szálat kötnek, a szentelt gyertya viaszával is megdörgölik. Torokgyík ellen szokták viselni egészen az első tavaszi égzengésig. Amikor meghallották, meghemperegtek a füvön, majd leszakították és most már nem hordták tovább.

    Balázs püspök a kora középkorban Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett. Legendája nyomán a jószág, majd a nyiladozni kezdő vegetáció egyik kedvelt védőszentje. Az ünnepén szentelt víz (aqua Sancti Blasii) betegség és állatvész idején népszerű szentelmény volt.*

    Hazai fejlemény a Balázs napi almaszentelés (benedictio pomorum fin festo Sancti Blasii Episcopi et Martyris contra dolorem gutturis), amelyet már az Agendarius megörökített, és a Rituale Strigoniense napjainkig őriz.* A Rituale Wespremiense szövege (benedictio panis, vini, aquae et fructuum contra gutturis aegritudinem in festo Sancti Blaii Episcopi et Martyris) is egyezik vele.

    Zalabaksán e szentelt almával a torokfájóst meg szokták füstölni.* Parádon a Balázs napján szentelt almának héját parázsra vetik, és füstjét torokfájásról belélegzik.*

    Szentsimon, továbbá Somodi* faluban is megvan a szentelés: az alma egy-egy szeletét itt is torokfájásról nyelik. Csutkáját, magját tűzbe vetik. A balázsalma kedvelt szentelmény Mezőkövesden, Bélapátfalván is. Nemcsak a család tagjainak, de a jószágnak is jut belőle.

    A veszprémi formulát idéző borszentelésre – tudomásunk szerint – csak a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Vásárosmiske népe emlékezik. Ez annak bizonysága, hogy a jánosbor mellett, a balázsbor is népies szentelmény volt.

    A szentelmény nyilvánvalóan a középkori magyar liturgia hatására a horvátoknál is máig él.*

    Láttuk, hogy Balázst régebben az állatok patrónusául is tisztelték. Legendája szerint egy asszonynak egyetlen malacát elragadta a farkas, de a szent kényszerítette a vadat zsákmánya visszaadására. Szkhárosi Horváth András bizonyára élő hazai hagyományra utal, amikor gúnyolódva megjegyzi, hogy a kanász a pásztorságot... Szent Balázsnak farkas ellen adja.* Legendája azt is elmondja, hogy amikor Balázs a pusztában élt és kőlyukban lakott, a madarak hordnak vala enni, és a vadak, kik megkórulnak vala, hozzája menvén, egészségöt vesznek vala ő érdöméért.

    Balázs ezek szerint parancsol az ég madarainak is. Ebből érthető, hogy Algyő (Csongrád) öreg szőlősgazdái szőlejük négy sarkából egy-egy vesszőt szoktak metszeni Balázs napjának hajnalán, majd a négy szál vesszővel a birtokot körüljárják. Úgy vélik, hogy ezzel Balázs megvédi termésüket a madaraktól.* A göcseji Valkonya faluban* Balázs hajnalán a szőlőnek négy sarkában szintén megmetszenek egy-egy tőkét, hogy ősszel majd a madarak a fürtöket ne bántsák. Akinek szőleje szélről van, ezen a napon megkerüli, hogy éréskor a madarak rá ne essenek. Föltételezésünk szerint ezeket a vesszőket hajdanában még a Balázs vizével áldották meg, és úgy vitték ki a szőlőkbe. Az elnépiesedett hagyomány erre enged következtetni.

    Úgy véljük, hogy ez a Balázshoz és a madarakhoz fűződő, már igen elszigetelődött képzetkör még a kora középkorból való, és megelőzi a franciskánizmus természetkultuszát.

     

    *

     

    Nem kétséges, hogy a magyaroknál, szlovákoknál,* szepesi* és erdélyi szászoknál* régi felső-magyarországi németeknél,* sőt a morváknál és cseheknél még a századfordulón is virágzó balázsjárás középkori diákrekordációkból bontakozott ki. Nincs igaza annak a Sebestyén Gyulától* és Harsányi Istvántól* hangoztatott felfogásnak, amely a mi szokásunkat északi szláv előzményekből eredezteti. Itt egyszerűen a középkori klerikus hagyomány nemzeti nyelveken való továbbéléséről van szó.

    A legelső ismert magyarnyelvű balázsjárás a XVII. századból való.* Egy régi, a gyöngyösi franciskánusok könyvtárában őrzött könyv védőlapján örökítették meg:

     

    Ma van Szent Balázs napja,
    rígietől nekünk szokás hagyva.
    Szegény diákoknak járni
    Házanként kerölni,
    Asszonyokat csergetni.
     
    Azért édes asszonyunk,
    Ne légyen hozzád hiába járásunk.
    Kérjük érted Istenünket,
    Segélj sokszor diákokat.
     
    Adjál egy kis szalonnát,
    Hadd tegyünk rajta áldást,
    Ad az Isten érte mást.
    Adjatok szalonnát...

     

    A XVIII. század békésebb viszonyai között, az iskoláztatás lassú föllendülésével a hagyomány is újjászületik. Iskolamestereink érthető okoknál fogva a műveltebb Felső-Magyarországról származnak. Innen ered az említett gyanítás, hogy a szokás szlovák eredetű. Bolond dolog – írja (1711) az evangélikus Bárány György* – „a mi magyaraink közt a tót mester uraimék által behozatott Balázsnapi ugrálás a szalonnás nyárs körül, amelyet ki nem nevetnek és improbálna az igaz keresztyének közt. De vagynak közöttünk több efféle gonosz szokások.”

    A balázsjárás az ostyahordással és gergelyjárással egyetemben hozzátartozott a mester alkalmi jövedelmeihez,* amelyet sok helyen a díjlevélben is biztosítottak neki.

    A számos, leginkább a hajdani királyi Magyarországnak a hódoltságtól kevéssé bolygatott területén, tehát Dunántúl nyugati megyéiben, Szigetközben, Csallóközben és a Zoborvidéken följegyzett játékok közül* elégséges kettőt idéznünk.

     

    „A koloni iskolás gyermekek – mondja* a múlt század derekáról szóló Zobor vidéki tudósítás – sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterök meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ugrándozás közt beköszöntenek, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát:

     

    Szent Balásnak napján,
    Szabadságunkban van,
    Hogy házanként járjunk,
    Segítséget várjunk,
    S énekeljünk:
    Omne dignum reverendum, campes.
    Adjatok gyermekecskét,
    Hallja abéczécskét,
    Omne dignum, reverendum, laudes.
    Adjatok leányát, (!) söpörjön iskolát,
    Adjatok egy ludat, hogy mutasson utat, iskolába.
    Adjatok egy kakast, hadd kaparjon garast papirosra.
    Most úgy fogunk tánczolni!

     

    És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak.

     

    Mint a molnár tyúkjai,
    Ha jól laktak búzával,
    S az ellopott árpával,
    S gazdánk embersége,
    Gazdasszony tisztessége:
    Adjon darab szalonnát,
    Vérest, májust, nagy hurkát.

     

    Most egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:

     

    Ekkorát!
    Mert ha nekünk nem adtok,
    Fazékakban kárt valltok;
    Mind lehullnak a polcról,
    És a tyúkok a pántról,
    Ha nem akarja keétek azt,
    Hogy kárt tegyünk,
    Vagy pedig mást,
    Nézze keétek meg a padlást,
    S hozzon keétek le egy kolbászt.

     

    Ekkor szerényen ezt mondja egyik:

     

    Macska van a szalonnán, kergessétek el onnan,
    Szegjetek egy falatot, Nekünk is egy darabot.

     

    Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy nehány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.”

    Talán Sümegen örökítették meg századunk legelején a legérettebb, leggazdagabb és legművészibb változatot. Hosszadalmassága miatt csak utalunk rá.*

     

    *

     

    Föltűnő a balázsjárásnak keverék, magyar-latin szövegezése. Miután a játék legrégibb hazai emléke még a XVII. századból való, s ez is már régi szokásként emlegeti, bizonyosra vehető, hogy kialakításában és elterjesztésében a középkori clerici vagantes, vándor diákok igen nagy szerepet játszottak. E vidám kéregetés, rekordáció érdekes példája annak az európai néphagyományban nem szokatlan jelenségnek, amikor a magas egyházi műveltségnek játékos megnyilatkozásai népi jelleget kezdenek magukra ölteni, sőt a helyi környezethez is iparkodnak alkalmazkodni.

    Népoktatásunk lassú bontakozásával és a tanítómesternek eleinte bizonytalan társadalmi és anyagi helyzetével könnyen megmagyarázhatjuk a balázsjárás fejlődésének azt az újabb, bizonyára csak a XVIII. században általánossá váló mozzanatát, hogy egyúttal a tanító számára való adománygyűjtést is szolgálta. A sillabizálás a gyerekeknek az olvasásban való előmenetelét, mint a tanító buzgalmának bizonyságát szeretné bemutatni.

    Egyik-másik játékban a hajdani verbung hatása is fölcsillan, hiszen itt voltaképpen új deákokat toboroznak az iskola számára.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."