71586 ima található a honlapon, összesen 165179 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
Naponta frissül

A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumÁbrahám

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Okt
06

Ábrahám napja, középkori misekönyveinkben Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák ünnepe.

Ábrahám zsidóul „népek atyja”, egyházi tanítás szerint a Messiás ősatyja, áldozata pedig Jézus kereszthalálának előképe.*

Legkorábban a gyulafehérvári székesegyház egyik XIII. századbeli gyámkövén bukkan föl,* de gótikus festészetünk is ábrázolja: Esztergom, Kassa, továbbá Höltövény (Helsdorf, Halchiu), Tóbiásfalu (Dupuşul).*  Freskóképét őrzi Podolin (Pudlein, Podolinec, XV. század).*

Az összefüggést legvilágosabban az egri jezsuita, majd cisztercita templom főoltárának barokk szimbolikája fejezi ki. „Az oromzaton – írja* Létrai Lajos – stukkófelhők között szárnyas kerub tartja a Keresztet. Két oldalán előképei: Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Alább Melkizedek és Áron hatalmas alakja áll a kompozíció közepe felé forduló gesztussal, melyben Borgia Szent Ferenc mesterien egyénített alakja térdel az Oltáriszentség imádásába mélyedve.”

Ábrahám áldozatát ábrázolja a győri székesegyház (1767),* a váci piarista, továbbá a felsőtárkányi (1793), gyöngyössolymosi, acsalagi és monori templom (1806) oltárszekrényének, a csabrendeki templom sekrestyeszekrényének, a nagykanizsai franciskánus templom szószékének barokk domborműve.*

Dorffmeister István alkotása a soproni Szentlélek-templom Ábrahám és Melkizedek áldozatát ábrázoló szentélyfreskója (1782),* továbbá Kemenesmihályfa, Tab mennyezetfreskója (1785).* Ezt látjuk Maulbertsch mesteri ábrázolásában a sümegi templom szentsír-oltárának falán is. Nyilván ennek hatására került a helybeli franciskánus templom homlokzatához épített szabadtéri oltárfülke hátterébe és mennyezetére is. Az oltáron a keresztrefeszített Jézus szobra. Az átellenes fülkében a feltámadt Krisztus. A máriapócsi bazilika egyik barokk előkészületi oltárán szintén föltűnik Ábrahám áldozata.

Gyöngyöstarján templomi szentélyében Ábrahám áldozata, a mannaszedés és Jerikó ostroma.

Kapolcs Szentháromság tiszteletére szentelt templomának barokk szentélyfreskója Ábrahámot ábrázolja a három angyallal.* A váci franciskánus templom Szentkereszt-oltára mellett Ábrahám és Izsák barokk szoborcsoportja.

A kalocsai székesegyház kanonoki sekrestyéjének stukkói (1740) többek között az Oltáriszentség ószövetségi szimbólumait, előképeit ábrázolják: Ábel, Ábrahám, Melkizedek áldozatát.*

Nyilvánvaló, hegy a népi csipkedíszítéseken, párnavégeken, egyéb kézimunkákon máig annyira kedvelt, sokszor már teljesen elstilizált témát a régi, olykor még a XVII. századból származó oltár-, illetőleg úrasztalterítők Ábrahám és Izsák ábrázolása ihlette.*

Ábrahám és Izsák – mint úrnapjánál is láttuk – az Újszövetségnek, Jézus keresztáldozatának előképe, prefigurációja. Az Oltáriszentség kultuszát szolgálják a Jézus Társaság iskoladrámáiban, illetőleg a jezsuita diákok nagypénteki, úrnapi élőképes felvonulásain: Zágráb (1609, 1616), Trencsén (1655, 1661), Nagyszombat (1666), Szakulta (1666, 1677), Komárom (1749), Selmecbánya (1751).*

 

*

 

Ábrahám oltalma, erőssége azoknak, akik az egy Isten hitében halnak meg. A Halotti Beszéd is azért könyörög, hogy a megholtat, akit az Úr ez napon ez homus (hamis) világ timnücébelől mente (kimentett)… kegyelméhel Ábrahám, Isaák, Jákob kebelében helyhezze… Nem lehet tehát kétséges, hogy Ábrahám középkori magyar tisztelete elsősorban a halottkultusszal függ össze. Ábrahám kebele a pátriárkák nyugvóhelye, akik várták a Megváltót. Az evangélium szerint az angyalok idevitték a szegény Lázárt, akin a gazdag nem könyörült meg. Később meghalt a gazdag is, ő azonban a pokolba jutott. Messziről meglátta Ábrahámot, és kérte, hogy Lázár legalább a vízbemártott ujjahegyével enyhítse gyötrelmeit (Lukács 16,19-31). Ezt ábrázolja Sitér (Šiştire) freskóciklusa (XIV. század?),* továbbá Őraljaboldogfalva (Santa Maria Orlea) református, később görögkeleti templomának falképe (XV. század) is.* Malomvíz (Rau de mori) templomromjának XIV. századból származó, hasonlóan bizáncias freskóján Ábrahám megvendégeli a három angyalt.*

Szükséges még emlékeztetnünk egy külföldi, de magyar vonatkozású középkori ábrázolásra. A nápolyi S. Maria Donna Regina apácakolostor templomának freskóit V. István királyunk leánya, Mária nápolyi királyné, Károly Róbert édesanyja ajánlotta föl. Az 1320 tájáról származó, sienai iskolát idéző Utolsó Ítéleten a Mennyei Jeruzsálem kapujában Ábrahám, Izsák, Jákob fogadja ölébe a magvaszakadt Árpád-házat, amely körmenetben közeleg, hogy elnyerje az üdvösség koronáját.*

A téma olykor a Maiestas Domini egyik ikonográfiai elemeként tűnik föl. A gömöri Karaszkó (Kraskovo) templomának keresztboltozatán a keleti süvegen a nap és hold fölött a Maiestas Domini félalakos ábrázolása jelenik meg, a nyugati süvegen pedig az Ábrahám kebelében várakozó, üdvösség után sóvárgó lelkek.*

A győri Szent Adalbert-prépostság temetőjében a középkorban ott állott Szent Ábrahám kápolnája,* a pátriárka szimbolikus kebele, a halottak oltalomhelye.

 

*

 

Ábrahám kebele (sinus Abrahae conventus S. Martini) néven emlegették a pannonhalmi főapátság börtönét, ahol a XVIII. században a penitenciára ítélt rendtagokat kenyéren és vizen böjtöltették, őrizték.*

 

*

 

Ábrahám tiszteletét az Árpád-korban a Hebron völgyéről nevezett Szent Ábrahám-rendi kanonokok (canonici sancti Abrahae de Valle Hebron) is ápolták, akiket III. Béla telepített hazánkba. A bencések kői monostorát ajándékozta nekik, gyökeret verni azonban nem tudtak.* Az Írásból tudjuk, hogy Hebron ószövetségi városban volt Ábrahám és Sára sírja.

Ráckevét, a középkorban Szentábrahámteleke néven is emlegették (1455) a pátriárka tiszteletére szentelt ősrégi monostora (1211) után, amely föltétlenül nemzetségi egyház volt. A szerbek XV. századi betelepedésével az Ábrahám-templom a magyarok kezében marad. Skaricza Máté Ráckevéről szóló verses krónikájában írja:

 

Tönnek azért ily kötést egymással,
Hogy csak Magyar bírjon Ábrahámmal,
És az Ráczok az Boldog Asszonnyal.

 

A templom átvészelte a hódoltságot, de 1788-ban felrobbantották. Egyik birtokrészének hajdani neve Ábrahámberke (1303).*

Napjainkban Ábrahámnak már csak egyetlen patrociniuma ismeretes, és ez Ábrahám (Ábrahám) falué (1782), Pozsony közelében, az Eszterhány-grófok hajdani kegyuraságában. A titulus megválasztásának körülményeiről nem tudunk.

Ábrahámfalva (Abrahámova) harangjának felírása: DEUS ABRAHAM, DEUS ISAAC, DEUS JACOB, DEUS VIVORUM ET MORTUORUM, MISERE NOSTRI. ANNO DOMINI 1633.* Vagyis: Ábrahám, Izsák, Jákob Istene élőknek és holtaknak Istene könyörülj rajtunk.

Világos, hogy a pátriárka nevével összefüggő kereszt-, család- és helyneveink is eredetileg a halottkultusszal, Ábrahám oltalmának megszerzésével függenek össze. A falunevek részben talán elenyészett patrocinium emlékezetét is őrzik: Ábrahám (Pozsony, Turóc, Sáros), Ábrány (Sáros, Arad), Alsóábrány (Borsod), Vedresábrány (Abramuţ), Ábránka (Bereg), Ábrahámfalva (Obraneşti), Ábrahámpikfalva (Abrahamovce), Szentábrahám (Avraneşti). A balatoni Ábrahámhegy névadásának körülményeit nem ismerjük.*

Családnévként főleg a katolikus Székelyföldön és a szegedi tájon virágzik. Keresztnévként már igen ritka.

 

*

 

Ábrahám bibliai epikánknak is kedvelt hőse. Dézsi András 1550 táján Izsák áldozatjáról versel Abigail nótájára nagy ő magáéra. E kivétel még föltétlenül katolikus előzményre utal. Belekerült Bornemisza Péter énekeskönyvébe is. Ábrahámról szól egy névtelen író verselménye (1555) is: Az nagy Ábrahám pátriárkhának körösztiről való szép história Moses próféta írásából. Már csak az ószövetségi élettörténetet adja elő. Nem utal Ábrahám áldozatának a keresztáldozatot elővételező példázatára. A tárgy népszerűségét igazolja még Batizi András alkotása: Izsák pátriárkának szent házasságáról való széphistória (1546).*

 

Őcsényben a református halott szemfödőjét keresztalakban behasítják, hogy Ábrahám minél előbb lássa meg és ölelje kebelére.*

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumFerenc

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Okt
04
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Ferenc

Ferenc, vagyis Assisi Szent Ferenc (1118 – 1126) nevenapja az őt alapító patrónusaként tisztelő franciskánus, minorita, kapucinus rendnek, meg a gondozásuk alatt álló laikus népi harmadrendeknek Porciunkula (aug. 2.) mellett a legnagyobb ünnepe, amelyet a rendi közösségek a transitus szertartásával tartanak számon.*

A Poverello, Poverello di Dio, vagyis Isten szegénykéje néven is emlegetett Ferenc nemcsak az Egyháznak, hanem az európai kultúrának is máig eleven hatású alakja. Életének értelmét a kereszt szentpáli balgaságában, az evangélium sine glossa, vagyis enyhítő belemagyarázás nélkül való követésében, az úrnőként tisztelt Szegénység (Domina Paupertas, Madonna Poverta) szolgálatában találja meg. A legenda szerint el is jegyzi magát vele.* Viselt dolgait főleg a Fioretti és a Speculum Perfectionis* örökítette meg. Ebből az irodalmi hagyományból merít olvasmánynak szánt legrégibb ismert emlékünk, az Ehrenfeld-Jókai-kódex,* amelynek első fogalmazványa még a XIV. században íródott: békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a gubbiói farkast, testén viseli Krisztus sebeit (stigma), Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, útitársát, Leó testvért a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak az Úr szerelméért való elviselésére, az öröm ajándékára tanítja.

Ferenc élete, legendája a Fioretti több modern fordítása,* továbbá Varga Lajos verses népi földolgozása révén eléggé ismert, így csak a legfőbb mozzanataira emlékeztetünk.

 

Jómódú kereskedő család sarjadéka, aki fényes lovagi jövőről ábrándozott. Szülővárosa és a szomszédos Perugia között polgárháború tört ki. Ferenc fogságba esett, fogolytársaiban vidám természetével ő tartotta a lelket. További harci kalandokra vágyott, de egy látomás megrendítette. Utána nem találta helyét.

Egyszer a város szélén álló San Damiano-templomba tévedve, a feszület lehajolt hozzá és megszólította: Ferenc, menj, építsd föl hajlékomat. Látod, hogy romokban hever. Ezt ő eleinte szószerint vette és hozzáfogott az omladozó kis templom helyreállításához. Rajongó élete miatt atyjával ellentétbe került és szakított vele.

 

Más alkalommal Mátyás napján misét hallgat. Ennek evangéliumáról úgy érzi, hogy az Úr egyenesen hozzá intézi: közel van a mennyek országa… ne szerezzetek se arany, se ezüst, se rézpénzt övetekbe. Ne vigyetek magatokkal útitarisznyát, ne legyen két köntöstök, se sarutok, se bototok, mert méltó a munkás az ő élelmére (Máté 10,9). Úgy érzi ezután, hogy a San Damiano az egész egyházat jelképezi és küldetése személyes példaadással az evangéliumi szegénység hirdetésére szól.

Különös vonzódással merül el az ember Krisztus evangéliumi életébe, főleg a megtestesülés (Betlehem, Greccio) és a kínszenvedés kultuszába. Ezzel rendje a szakrális néphagyományban új fejezetet nyit.

 

Prédikált a madaraknak is. Ez talán a középkor legszebb idillje. Varga Lajos így foglalja versekbe:

 

Mint egykor szent Antal szólott a halaknak,
Úgy prédikált ő az égi madaraknak:
„Madarak, testvérim! köszöntlek titeket,
Áldjon meg az Atya, Fiú és Szentlélek!
 
Titeket, akikre száll az istenáldás,
Égi madaraknak nevez a szentírás.
Oh mily nagy gondja van Istennek reátok,
Mert tinektek adott oly tulajdonságot,
 
Mellyel más teremtmény egy sem rendelkezik,
Köszönjétek hát meg az ő ajándékit!
Isten adott nektek repülő szárnyakat,
Lelket felvidító, zengő szép hangokat!
 
Ti a föld színén is gyors röpködve szálltok,
Repülve méritek meg a magasságot!
Mindegyikőtöknek oly ékes ruhája,
A drágaköveknek fényes színét hordja!
 
Piros mint az arany és zöld mint smaragd,
Rajtatok tündöklik fénye az aranynak!
Alabástrom fehér egyiknek ruhája,
Másik a jaspis kő barna színét hordja.
 
Van olyan, amely kék, mint igaz lazúrkő,
Így kedvez tinektek Isten, a Teremtő!
És mint írva van az evangéliumban,
Hogy az ágról még egy kis madárfiúcska
 
Le nem eshetik az akarata nélkül,
Úgy őriz titeket égi kegyelméből!
És titeket Isten nem rendelt munkára,
Szántásra, vetésre, avagy más dolgokra!
 
És látjátok, mégis mily boldogan éltek,
Isten áldásával eltáplál titeket!
Madarak, tudjátok-e, hogy miért adott
Nektek Isten olyan szép és zengő hangot?
 
Hogy őt dícsérjétek s áldjátok jóságát,
És magasztaljátok szent irgalmasságát!
Madarak világa! zengj tehát ékes dalt,
Mellyel a Teremtőt dicsérd és magasztald!
 
Ti énekeljetek, én meg imádkozom,
Hogy éneketekkel imám égbe szálljon!”
Ekkor a madarak roppant nagy tábora,
Mely Ferencet eddig csendesen hallgatta,
 
Örömcsicsergéssel víg dalokat zengve,
Egyszerre repült föl a levegő-égbe!
És szent Ferenc is az Istent dicsőíté,
Ki őt e csodával úgy felékesíté……

 

Élete végén a Megváltó öt sebe tűnik föl a testén. A Mester azonban látomásban közli vele, hegy nem önkínzással, hanem lángoló szeretettel válik a hivő lélek az ő hasonmásává. A stigmatizáció ábrázolásáról később még beszélünk.

Amikor a Halál testvér beköszöntött hozzá, kedves madarai, a pacsirták özönlötték el a Porciunkula-kápolnát és énekükkel búcsúztatták Ferencet.

 

*

 

Sajátos módon hazánkban Szent Antaléhoz képest aránylag igen kevés Ferenc-patrocinium fordul elő. Ezeknek is egy része, főleg az újabb évszázadokban nyilvánvalóan keresztnévi eredetű. Ennek okát alighanem a szeráfi szent utánozhatatlan életalakításában, személyiségének karizmatikus csapongásaiban kell keresnünk. Életét inkább csodálni lehet, mint követni.

 

Esztergom: Báhony (Bánon), Budapest-Ferencváros (1879), Érsekújvár (franciskánusok), Szemet (Kalinkovo).

Nyitra: Sávnik (Štiavnik).

Besztercebánya: Gyetva (Ïetva, 1689), Pojna (középkor).

Rozsnyó: Rózsalehota (Ružiná).

Szepes: Kolinfalva (Kolinovce).

Eger: Szendrő (XVII. század, eredetileg franciskánus templom).

Kassa: Imreg (Brehov, minorita), Kassa (modern).

Szatmár: Újmonostor (Zalobin, 1765).

Veszprém: Milej (1339), Gyulakeszi. Egykori különleges titulusa: Szent Ferenc késése. Az elnevezés kultikus hátterét nem sikerült megfejtenünk.

Székesfehérvár: Vértesboglár (1810).

Győr: Tata (vár), Felsőpulya (Oberpulndorf).

Szombathely: Bögöl, Milej.

Kalocsa: Zenta (1938).

Csanád: Ferencfalva (Franzdorf, 1861), Nagykikinda (1808), Omlód (Homolic, 1858), Szárcsa (Sarča, 1817), Szászkabánya (Sasca Montana, 1750).

Nagyvárad: Szilágysomlyó (Şimleul Silvaniei, minoriták).

Erdély: Nagyszeben (franciskánusok), Székelypetőfalva (Peteni), Tusnád.

 

*

 

Ferenc hazai ikonográfiája sem mondható gazdagnak és változatosnak. Legjelentősebbek Csetnek (Štitnik) korai, XIV. századbeli freskói,* amelyeken a madaraknak prédikál és megkapja a stigmákat. Gótikus faszobra nem maradt ránk. Néhány szárnyasoltár képtáblája: Bártfa (hervartói oltár, 1524), Csíkszentlélek (Leliceni, stigmatizáció, 1510), Kassa (Lajos ferences püspök társaságában, 1440), Nagyszalók (Gross-Schlagendorf, Velky Slavkov, stigmatizáció, 1483), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišske Pohradie, 1490).* Oltára állott Csíksomlyón.*

Gazdagabbak, bár még számbavételre várnak a barokk emlékek. Nincs ebből a korból rendi templomunk, amelynek ne volna leginkább a stigmatizációt megörökítő Szent Ferenc-oltára.

 

Sokkal jelentősebb a szombathelyi franciskánus klastrom folyosójának 1936-ban föltárt, majd ismét elmeszelt freskótöredéke,* négy sarkán e szavakkal: Paupertas, Obedientia, Temperantia, Castitas.

Aligha kétséges, hogy a freskó egy kora középkori Krisztus-ábrázolásnak Ferenc személyére való átköltése. Ehhez már előre hozzá kell fűznünk, hogy a Poverellót az evangéliumi tanácsok föltétlen követése, meg a stigma kiváltsága miatt alter Christus néven is emlegetik.

Egy XIII. századi regensburgi miniatúrán* Krisztust az erények feszítik keresztre: az Irgalmasság (Misericordia), Bölcsesség (Sapientia) és az Engedelmesség (Obedientia) angyal alakban szögezik az Urat a keresztfára, a Jegyes (Sponsa), vagyis az Anyaszentegyház meg lándzsával az oldalát nyitja meg. Kifolyó vérét a Hit (Fides) az Utolsó Vacsora kelyhében fogja föl. Egy angyal a vak Zsinagógát űzi el a beteljesedés színhelyéről.

Sajnos, a rendelkezésünkre álló forrásokból csak annyit tudtunk megállapítani, hogy ez az ábrázolás a középkor szakrális-szimbolikus művészetében elég ritka.* Egykorú hazai régi emléket a szombathelyin kívül mi nem ismerünk. Világos azonban, hogy itt a karácsonyi hagyományoknál, illetőleg a nagypénteki somlyai misztériumoknál már méltatott prófétajáték, másként égi pör sajátos ábrázolásáról van szó. Eszerint Krisztus kereszthalálát nemcsak az emberi elvetemültség okozta, hanem a maga önként vállalt áldozata is. Ennek betöltésében a hóhérok mellett angyalok is szolgáltak neki, amint az emmausi tanítványoknak mondotta: hát nem ezeket kellett-e elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe? (Lukács 24,26).

Egy birtokunkban lévő szignálatlan, barokk rézmetszet* ennek az ikonográfiai előadásnak jellemző változata és egyúttal nyilvánvalóan a szombathelyi tönkretett freskónak édes testvére.

A latin szövegű metszeten a keresztre feszített, stigmatizált Ferenc titulusa, vagyis fölirata: Iparkodjatok Szent Ferenc atyátokhoz és a szegénységhez, amely benneteket szült.

Alatta: Krisztussal együtt vagyok keresztre szögezve.

Egy hosszú szövegszalag Ferenc két szemét is befödi: az evangéliumi hallgatást őrzöm, amely tartózkodik minden üres igétől. Közvetlenül a szemet borító szalagrészen: szövetséget kötöttem a szememmel. Majd tovább jobb felé: akár dicsérnek, akár ócsárolnak, hallgatok.

Alatta, még a jobb kéz fölött, egy lelakatolt szájhoz vezető szalag: ajkamra őrizetet helyeztem, hogy ne vétkezzem. Jobb felől így folytatódik: kezemmel dolgozom, a haszontalan képmutatást megátkozom és kivetem.

A szent két oldalán, mintegy védelmező hónalja alatt két-két Ferencet magasztaló pajzs. Barokk puttók tartják.

Jobb oldalon fölül: hóval, jéggel, tűzzel, tüskével, ostorral edzett TISZTASÁG. Megtagadta a tekintetet, beszédet és az asszonyon gyanús társaságát. Az alatta lévő pajzson: magasztos jegyesként szeretett, drágagyöngyként őrzött SZEGÉNYSÉG: egyetlen köntössel, felövezett ágyékkal is gazdag, megvetvén ezen a földön otthont, hajlékot, minden egyebet.

A bal felső pajzs szövege: mindenben vak ENGEDELMESSÉG. Aláveti magát annak is, aki csak egy órája novícius. Vak, hasonlatos a holttesthez: nem lát, néma, érzéketlen.

Az alatta lévő pajzson: ALÁZATOSSÁG. Majdnem példa nélkül vádolja magát hibáiról, kisértéseiről. Elviseli, hogy mások neveletlennek, ügyefogyottnak, haszonlesőnek, vagy bűnösnek híreszteljék.

Ferenc stigmatizált lábával cövekek közé ékelt földgömbön lebeg. Ennek fölirata: a világ dicsőségét, minden ékességét megvetettem.

A témának sajátos változata Búcsúszentlászló sekrestyefolyosójának megviselt, barokk olajképe, amelyet szerencsés véletlenből a közöny még nem ítélt halálra.

A paradicsomi életfát látjuk rajta, amelynek a fölfeszített Jézus a megváltó gyümölcse. Jobb tenyerén a dicsőség koronája. Másik kezében bibliai szövegszalagot tart: ESTO FIDELIS USQUE AD MORTEM ET DABO TIBI CORONAM VITAE, vagyis: légy jó mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.

A fa törzséből ágak, levelek sarjadnak. Felírásuk: IEIUNIUM (böjt, jobbra), VIGILIA (virrasztás, balra). A törzsből Ferenc alakja bontakozik ki. Feje fölött: CHRISTO CONFIXUS SUM CRUCI: Krisztussal keresztre vagyok feszítve. A szemét átkötő fátyolon: CIRCUMSEPTIO AURIUM OBDUCTIO OCULORUM, vagyis: a fül körülkerítése, a szem befödése.

Ferenc jobb kezében korbács, e szóval: MORTIFICATIO, vagyis önsanyargatás. Baljában gyertya: ACTIO BONORUM, OBEDIENTIA: jócselekedet, engedelmesség. A szájából kinövő két szalagon: ORATIO DEVOTA, illetőleg SILENTIUM, magyarul: jámbor imádság, hallgatás.

A szívéből szintén két szövegszalag ágazik ki. Jobbra: CASTITAS, balra: MEDITATIO, vagyis: tisztaság, elmélkedés.

Két oldalánál: DESCENDE DE CRUCE, azaz: szállj le a keresztről. Ezzel nyilván a kép alsó két sarkában látható törökturbános alak, és az ordító oroszlánként körüljáró sátán csúfolódik.

Jobb lábából ez sarjadt ki: POSUI PEDES MEOS SUPRA PETRAM. A balból: PETRA AUTEM CHRISTUS. I. Cor. 10. v. 4. Magyarul: lábamat a kősziklára helyezem, illetőleg: a kőszikla pedig Krisztus.

A kép legalján még odafestett tábla: QUI AUTEM SUNT CHRISTI CARNEM SUAM CRUCIFIXERUNT CUM VITIIS ET CONCUPISCENTIIS, azaz: akik pedig Krisztusé: testüket a bűnökkel és kívánságokkal keresztrefeszítik.

Maga a szimbolikus ábrázolás Leopold Kretzenbacher legújabb kutatásai szerint még a keleti, pusztában élő szerzetesség körében keletkezett. Innen került át a bizánci ortodoxia világába. A téma egyelőre ismeretlen körülmények között, de – a regensburgi miniatúrára gondolva – talán még a keresztesháborúk idején Nyugaton is föltűnik, de csak a barokk ikonográfiában válik általánosabbá. Kretzenbacher számos keleti, kevesebb nyugati előfordulást jellemez. Az utóbbiak közé tartozik egy nürnbergi, XVI. századbeli fametszet, amely a Bölcsesség Könyvének erős asszonyát ábrázolja. Sajátos módon lólábai vannak. Ez nyilván serénységére, életrevalóságára akar emlékeztetni. A bencés St. Lambrecht-apátság XVIII. századi olajképe keresztre feszített szerzetest, egy rézmetszet pedig hasonlóan fölfeszített apácát, végül egy elnagyolt, későbarokk szentkép (Meditationsbild) franciskánus szerzetest ábrázol. Ez utóbbi szegényes tematikájának azonban alig van köze a mi hazai képeinkhez. Kretzenbacher különben nem emleget olyan ábrázolást, amely Ferenc személyét örökítené meg.

 

*

 

Göcseji hagyomány szerint* vetésre legalkalmasabb a búzahét, másként ferenchét, tehát az a hét, amelybe Ferenc névnapja beleesik.

Vásárosmiske szüretkezdő napja Szent Ferenc ünnepe. Ezt talán a Fioretti egyik csodája is ihlette: a rieti pap szőlejét megették a Ferenc látására összegyülekezett emberek. A kesergő plébános azonban a böngékből mégis több bort préselt, mint amennyi valaha is termett neki.*

Minden miskei szőlősgazdának ezen a napon kellett a szürethez hozzáfognia. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen. Így ötvöződött a mágikus gonoszűzés, és a szakrális oltalomkeresés egymással.

Dóc határában állott egy útszéli Szent Ferenc-szobor. A helyi hagyomány szerint egyszer egy juhász ráborította a szűrét és azt mondta neki: ha szent vagy, vigyázz rá. Ő meg elment három napig mulatni. Amikor visszajött, a szűrnek már csak hűlt helyét találta. A szobrot erre összezúzta, amiért állítólag három évre ítélték. Nem is újították föl, hanem a sándorfalvi régi temetőből engesztelésül feszületet hoztak a helyére. A környező dűlőnek Szentferenc a neve.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumŐrangyalok

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Okt
02
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Őrangyalok

Őrangyalok ünnepét a XVI. században Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában. Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban még a századfordulón is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére.

 

Ezek a szent angyalok – írja* Illyés András – megoltalmaznak minket a veszedelmektől, melyekben gyakorta forgunk. Amint Lótot megoltalmazták, mikor kivitték Sodomából, hogy ott a sodomiták között el ne égjen. Ezek a szent angyalok megtartóztatnak minket, ha néha vakmerőképpen rohanunk valami nagy vétekre, amint történék Bálaám prófétával, ki el akarván menni, hogy az Isten népét megátkozza, eleibe álla egy angyal az útban mezételen karddal.

Ezek a szent angyalok megvigasztalnak minket nyomorúságinkban, amint Krisztus Urunkat, mikor a kertben imádkoznék, és szomorú volna az ő lelke, egy angyal megbátorítá. Jóllehet a Jésusnak nem volt őriző angyala, mert nem szűkölködék anélkül, mindazonáltal leszálla egy angyal mennyből, és megbátorítá őtet.

Ezek az áldott angyalok mivelünk járnak minden útainkban, amint Ráfael az ifjú Tóbiással, ki sok jókat vött az Istentől ez által az angyal által, ki midőn hosszú útra ment volna és az anyja igen siratná őtet, mondá a vén Tóbiás: ne sírj, egészségben eljut a mi fiunk, és egészségben visszajő hozzánk, mert hiszem, hogy az Istennek jó angyala késéri őtet és jól rendeli minden dolgait, úgyhogy örömmel jöjjön vissza hozzánk.

Ezek a mi részünkről állanak és minket megoltalmaznak, fenyegetvén a mi ellenségünket, amint Eliséus prófétával cselekedének, mikor syrusok környülvötték vala a várast, melyben Eliséus vala. Angyaloknak sokasága méne az ő oltalmára.

Ezek a boldog angyalok igazgatnak és vezetnek minket az úton, melyen kell járnunk, amint a sidókat vezérlették, mikor Egyiptusból kimennek vala. Mivelhogy az Úr angyala előttök megyen vala, hogy utat mutatna, nappal felhőoszlopban és éjjel tűzoszlopban, hogy vezére volna útjának mind a két időben. Soha el nem távozott a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.

Ezek a boldog angyalok megerősítnek minket és gondot viselnek reánk e világi útunkban, amint Illyés prófétával cselekedtek. Mert egy angyal ételt és italt hozott néki, midőn nagy út volna előtte.

Ezek az angyalok bémutatják az Istennek a mi könyörgésünket és könnyhullatásainkat, amint cselekedének Sárával, a Ráguel leányával, ki hétszer maradott vala özveggyé, mert az ördög egymás után megölte vala a hét férfiat, kik bémentek vala őhozzája. És egy angyal bémutatá az ő imádságit, és könnyhullatása az Isten eleibe és megszabadíttaték attól a nyomorúságtól.

 

*

 

A barokk Lelki Paradicsom angyalokról szóló litániája:

 

Szent Mihály arkangyal, ki nagy harcot indítottál az égben a sárkánnyal, könyörögj érettünk (Jelenések 12).

Szent Mihály arkangyal, mennyei seregeknek fejedelme (Dániel 10).

Szent Mihály arkangyal, ki a sárkányt a pártos angyalokkal együtt az égből levetetted (Jelenések 12).

Szent Mihály arkangyal, ki az ördöggel disputálván, a Mojzes testéért vetekedtél (Tádé 9).

Szent Gábriel arkangyal, ki isteni látást mutattál Dánielnek (Dániel 9).

Szent Gábriel arkangyal, ki Azariással és társaival az égő kemencébe menvén, a lángot kicsaptad (Dániel 3).

Szent Gábriel arkangyal, ki Zakariásnak megjelentetted Jánosnak születését és tisztét (Lukács 1).

Szent Gábriel arkangyal, ki az Istentől Názáretbe küldettél Szűz Máriához és az Isten Igéje megtestesülését megjelentetted (Lukács 1).

Szent Ráfáel arkangyal, ki egyik vagy a hét lelkek közül, kik az Isten előtt állanak (Tóbiás 12).

Szent Ráfáel arkangyal, ki az ifjú Tóbiást bátorságosan hordoztad (Tóbiás 5).

Szent Ráfáel arkangyal, ki az ördögöt Sárától elűzted (Tóbiás 8).

Szent Ráfáel arkangyal, ki az öreg Tóbiásnak szemeit meggyógyítottad (Tóbiás 12).

Szent Szerafim angyal, ki Izaiásnak száját tüzes szénnel megtisztítottad (Izaiás 6).

Szent Kerubim angyal, ki az élet fájának őrzésére rendeltettél (Genezis 3).

Istennek szent angyali, kik az Isten széke fölött állotok (Izaiás 6).

Istennek szent angyali, kik szűntelen éneklitek: szent, szent, szent (Izaiás 6).

Istennek szent angyali, kiket szarándok képében Ábrahám házába fogadott (Genezis 18).

Istennek szent angyali, kik a sodomitákat megvakítottátok (Genezis 19).

Istennek szent angyala, ki látván Ábrahámnak engedelmességét, Izsáknak feláldozásátul megtartóztattad (Genezis 22).

Istennek szent angyali, kik Jákob lajtorjáján fel- és alájártatok (Genezis 28).

Istennek szent angyala, ki Jákobbal tusakodván, a tomporát megsértetted (Genezis 32).

Istennek szent angyala, ki Jákobot minden gonosztól megszabadítottad (Genezis 48).

Istennek szent angyala, ki az izraeliták házait elkerülvén, az egyiptombélieknek elsőszülöttöket megölted (Exódus 12).

Istennek szent angyala, ki Egyiptomból a vörös tengeren és a pusztán Izrael fiait az ígéret földére általvitted (Exódus 14).

Istennek szent angyala, ki Mojzesnek az Isten törvényét adtad

Istennek szent angyala, ki Bálaámot, midőn az izraelitákat átkozni menne, megakadályoztad (Numeri 22).

Istennek szent angyala és az Úr seregének fejedelme, ki Józsuénak segítségére küldettél (Józsue 5).

Istennek szent angyala, ki Dávid vétkéért hetvenezer férfiat döghalállal megöltél (2. Reg. 24).

Istennek szent angyala, ki az oroszlánok barlangjában Dánielnek eledelt szerzettél (Dániel 14).

Istennek szent angyala, ki egy éjjel az asszírok táborán nyolcvanötezer embert megöltél (4. Reg. 19).

Istennek szent angyala, ki Heliodorust, midőn a templom kincseit el akarná prédálni, megcsaptad (2. Mac. 3).

Istennek szent angyala, ki Józsefot, midőn a Boldogságos Szűz házasságától irtózna, megbátorítád (Máté 1).

Istennek szent angyala, ki a Krisztus születését a pásztoroknak hirdetted (Lukács 1).

Istennek szent angyali, kik a mi Üdvözítőnk születésekor nagy örömmel békességet hirdettetek az embereknek (Lukács 1).

Istennek szent angyala, ki Józsefot megintetted, hogy Jézussal és anyjával Egyiptomba szaladna (Máté 2).

Istennek szent angyali, kik Krisztusnak a pusztában a késértetek meggyőzése után szolgáltatok (Máté 4).

Istennek szent angyala, ki Krisztust a halállal való tusakodásakor megerősítetted (Lukács 22).

Istennek szent angyala, ki Krisztus sírjáról a követ elhengerítetted (Máté 28).

Istennek szent angyali, kik Krisztus sírjában fehér ruhában ülvén, feltámadását az asszonyi állatoknak megjelentettétek (János 20).

Istennek szent angyali, kik Krisztus mennybemenetelekor a tanítványoknak megjelentetek (ApCsel 1).

Istennek szent angyala, ki az apostolokat a tömlöcből kivivén, a templomba vitted (Apcsel 1).

Istennek szent angyala, ki Pétert a fogságból és Heródes kezéből csudálatosképpen megszabadítottad (ApCsel 12).

Istennek szent angyala, ki Heródest, hogy isteni tisztelettel élne, megcsaptad (ApCsel. 12).

Istennek szent angyali, kikre bízta az Isten az emberek gondviselését (90. zsoltár).

Istennek szent angyali, kik az Atyának orcáját, ki mennyekben vagyon, mindenkor látjátok (Máté 18).

Istennek szent angyali, kik egy megtérő bűnösön örvendeztek (Lukács 15).

Istennek szent angyali, szolgáló lelkek, kik az üdvösség örökösinek szolgálatjokra küldettetek (Zsid 1).

Istennek szent angyali, Istennek szolgái, kik az ő akaratát cselekszitek (101. zsoltár).

Istennek szent angyala, ki Kornélius századosnak Péter által az üdvösséget kinyilatkoztattad (ApCsel 10).

Istennek szent angyali, kik a mi imádságainkat az Istennek elviszitek (Tóbiás 24).

Istennek szent angyali, kik Krisztussal az ítéletre eljövendetek (Máté 15).

Istennek szent angyali, kik az egész világot trombitaharsogásokkal az ítéletre összehívjátok (Tessz I, 4).

Istennek szent angyali, kik a világ végezetén a választottakat összegyűjtitek (Máté 14).

Mindnyájan szent angyalok, kik mindenkor készen álltok az Isten első parancsolatjára és az emberek szolgálatjára (Izaiás 6).

Istennek szent angyali, kik a Krisztus országából minden botránkozást összeszedtek (Máté 14).

Istennek szent angyali, kik a gonoszokat az igazak közül kiválasztjátok (Máté 13).

 

Nyilvánvalóan a barokk Őrangyal-kultusz ihlette azokat az országszerte sok változatban ismeretes imádságszövegeket, amelyek már inkább csak gyermekek körében élnek. A sok közül kettőt idézünk:

 

Paradicsomban csöndítenek,
Az angyalok ottan révülnek.
Őrizz engöm angyal éjfélig,
A másik mög hajnalig,
Harmadik halálom óráig.

 

Nem tudjuk már megmondani, hogy az őrzőangyalok e hármas számát az Ábrahámot meglátogató három angyal, vagy a népköltészet archaikus számszimbolikája ihlette-e. Más szöveg:

 

Én lefekszek kis ágyamba,
Minden testi koporsóba,
Három angyal fejem felett:
Egyik megőriz engemet,
Másik szememet bezárja,
Harmadik lelkemet várja.
Már a szép nap lenyugodott,
Egészen bealkonyodott,
És sötétbe vonta magát,
Adjon Isten jó éjszakát:
öregapámnak, öregszülémnek, édesapámnak, édesanyámnak, mindnyájunknak.

 

Hazai német változat:

 

Gottes Namen schlafen gehn
Vierzehn Engel um mich stehn.
Zwei zu meiner Rechten,
Zwei zu meiner Linken,
Zwei zu Kopf,
Und zwei zu Fuss,
Zwei, die mich decken,
Zwei die mich wecken,
Zwei die mich führen
Ins himmlische Paradies.*

 

*

 

Az Őrangyalokhoz néhány jámbor hiedelem is fűződik. Régi szegedi hagyomány szerint a halott őrangyala egészen elföldeléséig a koporsó tetején ül. Nyilván, hogy a gonoszok ne ragadják el. Ha valakinek a jobb füle csendül, ezt mondja: édös őrzőangyalom, maradj a bal vállamon. Ezzel az angyal elhárítja a szerencsétlenséget, amelyet a szegedi néphit szerint a jobb fül csengése már előre jelez.* Sármellék zalai faluban az utcán menve az Őrangyalnak jobb felől helyet hagynak.

Az ábrázolások közül említésre érdemes a régi váli templom barokk Őrangyal-oltárának (1747) felírása: én elviszem és visszahozom (Tóbiás 5,15). Sajnos, az őrangyalok ikonográfiájában, oltárképeiben nincs sok köszönet: érzelgős, giccses felfogásuk, eltündériesítésük messzire esik az angyaloknak attól az apokaliptikus fenségétől, amilyennek az Egyház tanítja, a középkor és a nép látta, megélte őket. Elég csak a daróci Angyali Üdvözlet angyalalakjára utalnunk.

 

A simontornyai templom egyik barokk mennyezet freskóján Őrangyal vezeti a lelkeket a mennyországba.*

Zombor városában az egykori franciskánus klastrom, ma plébániaépület falán napóra látható*, amelyet barokk őrangyal tart a kezében: EGY EZEKBŐL VÉGÓRÁD.

Magyaralmás harangot szentelt (1761) az Őrangyalok tiszteletére.*

Jellemző szertartási régiség élt az Őrangyalok oltalmába ajánlott Nagyölved (Velké Ludince) búcsúnapján: Kilencen szolgáltak az oltárnál a kilenc angyali kar tiszteletére. Egyikük kardot tartott a kezében e felirattal; kicsoda, mint az Isten?*

Az Őrangyalok-titulus csak a barokk időkben bukkan föl. Jellemző, hogy különösen filiák, leányegyházak, továbbá nagyobb közösségből kiszakadt elvándorolt kis települések választják őket patrónusnak. Nyilvánvalóan azzal a jámbor megfontolással, hogy Oltáriszentség nélküli templomaikban, távol a paptól, különösen rászorulnak az Őrangyalok oltalmára.

Szegedi dohánykertészek alapították (1777) a bánáti Térvár falucskát, amely voltaképpen egyetlen utcából áll. Temploma máig sincs, de búcsúja van, éspedig Őrangyalok ünnepén. Az egykori szegedi határban, a tanyásodó Mórahalom pusztán az árvíz (1879) táján emeltek az Őrangyalok tiszteletére kápolnát. A helyén épült templomnak már Szent László király lett a patrónusa.

 

A régi Magyarország Őrangyal-titulusai:

Esztergom: Bussa (Bušince, kápolna), Kolozsnéma (Kližska Nemá), Korlátkő (Cerová Lieskové), Nagyjóka (Jelka, kápolna), Nagyölved (Velké Ludince), Nagysáró (Sarovce).

A nyitrai, besztercebányai, szepesi püspökségekben nem akadtunk Őrangyal-patrociniumra.

Rozsnyó: Murányhuta (Muránska Huta, 1835), Csomatelke (Čoma, 1910).

Eger: Atkár (1860).

Kassa: Alsólászlófalva (Nižne Ladičkove, 1760).

Szatmár: Petróc (Petrovce, 1882).

Veszprém: Csékút, Sárhida, Kaposfüred, Zalaújlak.

Székesfehérvár: Gyúró (1767, kápolna), Cece.

Szombathely: Szepetnek, Nagypali.

Győr: Edve (Szák leányegyháza), Osli (1870, temetőkápolna), Porládony (leányegyház), Sopronhorpács (kápolna).

Pécs: Magyarszék (1758), Ellend (1893).

Vác: Szirák (1721), Szokolya (1894).

Kalocsa: Magyarkanizsa (1768), Titel (1868, temetőkápolna), Szemzőszállás (kápolna).

Csanád: Kisősz (Gottlob, 1865), Angyalkút (Fintinele), Németcsernye (Nemačka Crnja, kápolna).

Nagyvárad: Nagyvárad (1760, irgalmasok).

Erdély: Csíkverebes (Vrabia), Deményháza (Damieni).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumJeromos egyházatya

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
30
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Jeromos egyházatya

Jeromos egyházatya, a későbbi magyar föld fia († 420). Betlehemi remeteségében ő fordította az akkori latin köznyelvre (vulgata versio) a Szentírást. Egyszer egy sebzett oroszlán jött hozzája. Jeromos kiszedte talpából a tövist, mire az állat hűségesen őrizte jótevőjét. Ezért a szentet oroszlánnal szokták ábrázolni.*

Jeromos az ókori Stridon szülöttje, amelyet a kutatás Csáktornya (Čakovec) muraközi városkával azonosít. Itt emelkedett a Zrínyiek vára is. A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma (1446) hajdan jeles búcsújáró hely volt.* Az a körülmény, hogy a majdani magyar haza szülöttje volt, továbbá, hogy a betlehemi barlangban remetéskedett és megírta a rend szellemi ősének, Remete Szent Pálnak életrajzát, Jeromost pálosaink körében különösen tiszteltté tette. A pálos Báthori László Jeromos szellemi ösztönzésére fordította magyarra a Bibliát.* Életrajzát Orosz Ferenc rendtárs írta meg magyarul: Szent Jeronimus. Egyedül valóságnak ékessége. Az az Thebaisbéli dütsőséges Szent Pál pátriárkának, remeték fejedelmének és mesterének élete és halála.

 

A pálosok gyulai (1327), nagyfalusi (1325?), nagyváradi (1335, 1730) kolostorainak* Jeromos volt a patrónusa. Az esztergomi főszékesegyház egyik középkori tornyát Jeromos tiszteletére szentelték.*

Jeromos hazai kultuszához a róla elnevezett és az ő szellemében munkálkodó hieronimita rend megtelepedése is hozzátartozik. A manapság Selmecbányához tartozó Szélakna (Windschaft, Pjerg) telepen működött (1735 – 1786). Selmecbányának egyébként már a középkorban is volt Jeromos-kápolnája.*

Jeromos gótikus táblaképei olykor az egyházatyák társaságában tűnnek föl: Bakabánya (Pukanec, 1480), Esztergom (Keresztény Múzeum, 1494), Szepeshely (Spišské Pohradie, 1470, 1490), Szmrecsány (Smrečany, 1510) szárnyasoltárain.*

Jeromos-oltára volt (1483) a pozsonyi Szent Lőrinc-templomnak.*

Gótikus faszobrait őrzi: Besztercebánya (Borbála-oltár, 1509), Kassa (1480), Kisszeben (Sabinov, Egyházatyák oltára, 1510), Lándok (Lendek, 1500), Szepeshely (Mária koronázása-oltár, 1499), Szepesszombat (Spišska Sobota, Szent Miklós-oltár, 1503).*

 

A tridenti zsinat után a négy nyugati egyházatya: Ambrus, Ágoston, Gergely, Jeromos a megújhodott barokk ikonográfiában a protestánsoktól tagadásba vett szenthagyományt jelképezi.* Odakerülnek – esetleg csak ketten-ketten – lehetőség szerint a főoltárra, szószékre, vagy a templom más jelentős helyére.

A szombathelyi szeminárium könyvtártermének freskóján: Ágoston kezében égő szívvel, Gergely galambbal, a Szentlélek jelképével, Ambrus méhkassal, Jeromos oroszlánnal, amint gyermekeket tanít. Középen a Szentháromság, egy angyal mutat rá, bal kezében kígyóval körülcsavarodott tükröt tart (1791).*

Nyilvánvalóan a Tridentinum szellemisége ihlette Hidor (1768, Baranya) Jeromos-titulusát is.

 

A Kazinczy-kódexben (1526) olvastatik egy igön szép példa: mely igön jó az Szent Jeromimusnak ájtatossággal szolgálnia és ű képét az szüzeknek cellájokba tartania.* Eszerint volt egy szépséges apáca, aki buzgóságával, szentségre törekvésével tűnt ki. A pokolbeli ördög ezt megirigyelte és egy ifjat égő szerelemre gerjesztett a szűz apáca iránt. Már halálra akarta emészteni magát, előbb azonban egy ördöngős emberhez fordult segítségért. Ez egy ördögöt idézett meg, aki az ifjat éjszakának évadján az apáca cellájába próbálta vezetni. A gonoszt azonban Jeromosnak a cellában függő képe visszarettentette. Egy másik ördög is hasonlóképpen járt. Az ördöngős most egy harmadik ördögöt is fölidézett. Ez fortélyosabb volt és kiáltozni kezdett: ha őt Jeromos menni hagyja, ide soha nem tér vissza. A szép apáca, ki akkoron imádságba iresködik vala, meg a többiek is az ördögöt vallomásra kényszerítették. Jeromos tüzes láncokkal kötözte meg. Kérte az apácákat, könyörögjenek szabadulásért a szenthez, soha nem fogja megkísérteni őket. Ezek magasztalták Jeromost, az ördög pedig csakugyan elenyészett. Felsüléséért az ördöngősön akart bosszút állani, aki azonban szintén Jeromos oltalmáért könyörgött. Erre az ördög, mint a füst, eloszlott. Az ifjú a bujaság tüzét nem tudván magában eloltani, felakasztotta magát.

Ez példából azért elérthettitök, mely igön jó ez dicsőségös Szent Jeromimosnak szolgálnotok és képét cellátokban tartanotok.

 

A magyar, illetőleg hazai néphagyomány Jeromosnak, a nagy bibliaismerőnek és írásmagyarázónak egy ponyvairodalmi látomást, nyilván idegen nyelvből való átköltést (1851) tulajdonít: Egy szép ének, melyben Szent Jeromos doktor az utolsó ítéletkor leendő rettenetes csudákat bizonyítván, melyeket régen az Úr Isten neki, mint kedves tanítványának, megjelentett, ekképpen magyarázza azokat.*

 

A versezet először a világ végének, utolsó tizenöt napjának jeleit sorolja föl: 1. megáradnak a tengerek, 2. leapadnak, 3. förtelmes, ordítozó állatok jönnek elő, 4. a vizek lángot vetnek, 5. a füvek és fák vérrel folynak, 6. a világ épületei összeomlanak, 7. a nap megáll, 8. a föld megindul, 9. a hegyek elolvadnak, egyenes lesz a világ, 10. az emberek rettenetükben nem találnak nyugalmat, 11. a koporsók megnyílnak, 12. a világ az Antikrisztusnak hódol, 13. az élet elmúlik, 14. a mindenség lángba borul, 15. a nap kialszik. Most megjelenik Mihály arkangyal, trombitájának szavára minden ember feltámad, harminchárom évesnek látszó testbe öltözik. Előhozzák a nagy számtartó könyveket, majd következik az utolsó ítélet:

 

Jertek pedig, akik engem ismertetek,
A nektek készített országot nézzétek,
S hogy ennél is nagyobb legyen dicsőségtek,
Örökkön örökké velem örvendeztek…
 
Azonnal megnyílnak egeknek ajkai,
Abba bemenését nagy szívvel várói,
S az őrzőangyalok lesznek udvarlói,
Világ üdvösségét óhajtván szentjei.
 
Bűnösöknek mondja: távozzatok tőlem,
Áthozottak, szemben nem lesztek énvelem.
Nem adatik nektek soka már kegyelem,
Kik semmi jót soha nem tettetek velem.
 
Mezítelen voltam, meg nem ruháztatok,
Mikor szomjúhoztam, italt nem adtatok,
És hogyha éheztem, ételt nem adtatok,
Azért mindörökké tűzben égni fogtok…
 
Jól meggondold ember ezek változását,
Némelyeknek pokol felé utazását,
Némelyek egekben felmagasztalását,
Vesztöket azoknak, ezek vídulását…
 
Mi oltalmunk legyen szent véred hullása,
Kálváriahegyre kereszted vonása,
Keresztfán érettünk tett sok sóhajtása,
Boldogságos Szent Szűz sűrű zokogása.*
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMihály főangyal

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
29
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Mihály főangyal

Mihály főangyal, régiesen arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Zsidó jelentése: „ki fogható az Istenhez”, deákul: quis ut Deus, középkori szakrális nyelvünkön: Szent Mihály úr, Úr Szent Mihály, Úr Mihály angyal. Helynévi emléke: Szentmihályúr.

Vannak azonban nyelvünkben még archaikusabb megnevezések is. A Teleki- és Székelyudvarhelyi-kódexben olvasható ar, eredeti hangzása szerint esetleg ár szavunk már régen kihalt nyelvünkből. Az említett kódexekben is csak ötször fordul elő, mindannyiszor Mihály arkangyallal való említésben. Nem is egymagában, hanem az úr szóval együtt: úr ar Mihály angyal, úr ar Mihály arkangyal. Ugyanezekben a kódexekben a Szent Mihály arkangyal is olvasható, tehát a két alak váltakozik egymással. Később azonban a szent kiszorította az ősi ar, ár jelzőt.

Az ar szó K. Palló Margit fejtegetései szerint* honfoglalás előtti, pogány szakrális világunkba, szókincsünkbe gyökeresedett török jövevény, amelynek jelentése „szent, legfőbb”. Az úr eredeti értelme is hasonló. Archaikus nyelvhasználatunk az úr ar alakot lelkendező hódolatból egyszerre mondogatta, és adataink szerint később egyedül Szent Mihály arkangyalra, a mennyei seregeknek egyszerre tisztelt és rettegett fejedelmére, a lélek túlvilágra költözésének kísérőtársára, a halott vőfélyére és bírájára alkalmazta.

 

*

 

Mihályt a vallástörténeti és folklórkutatás az antik és germán mitológia számos alakjával (Oziris, Apolló, Mercurius, Wotan) állítja párhuzamba. Nem érezzük szükségesnek, hogy e folyton megújuló, változó hasonlítgatásokhoz hozzászóljunk. Inkább a Mihály alakjához fűződő magyar hagyományvilágot mutatjuk be, amelynek természetesen szintén vannak pogány, illetőleg apokríf elemei.

Szent Mihály arkangyal – írja* Illyés András – azelőtt a Synagoga fejedelme volt, most pedig az Anyaszentegyházé. Röviden, hittudományi meghatározás szerint az Ószövetségben a választott népé: Mihály a nagy fejedelem, ki a te népedért helytáll, (Dániel 13,1), az Újszövetségben pedig Isten népéé. Ő a praepositus Paradisi, a salutis Signifer. Mihály akadályozza meg Izrael fiainak bálványimádását. A zsidó hagyomány szerint ugyanis Mózest ismeretlen helyen angyalok temették el, nehogy bebalzsamozott holttestét bálványként imádják. Az ördög megküzdött Mózes holttestéért Mihállyal (Judás 9), de a viadalban alulmaradt. Ehhez még visszatérünk.

A mennyei seregek fejedelmeként jelenik meg János jelenéseiben (12, 7 – 9): Akkor nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.

Mindezekből érthető, hogy Mihály az Egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Már a haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Eszerint ítéli majd az Úr üdvösségre vagy örök kárhozatra. E hit népi sarjadékairól még bővebben beszélünk.

 

*

 

Először tekintsük át Karl Meisen nyomán* a Mihály-kultusz archaikus európai virágzását, nyomában pedig a hazai világát.

Meisen találóan állapítja meg, hogy amíg a szentek földi életükkel váltak méltóvá a megdicsőülésre, a hívek tiszteletére, és csak haláluk után jutottak az angyalok társaságába, addig Mihály, Ráfael és Gábor arkangyalok nem osztoztak Éva gyermekeinek múlandó sorsában, hanem az idők kezdetétől szolgálnak a seregek Urának. Ennélfogva életükről, érdemeikről sem lehet olyan értelemben beszélni, mint a szentekéről. Nem lehet szó tehát mennyei születésnapjukról, azaz földi haláluk órájáról sem, amelyen a hívők ünnepüket évről-évre megülhetnék. Ereklyéik, testi maradványaik nyilvános kultuszára sincs mód, mert ilyenek nincsenek. Nem lehet életük földi állomásaihoz, sírjukhoz sem zarándokolni. Tiszta szellemek lévén, ábrázolásuk is csak művészi, szimbolikus hitelességre tarthat számot.

A kultuszképződésnek e hiányzó föltételei ellenére Mihály a népi jámborságban kivételes helyet, rangot foglal el. Ő volt a bizánci birodalom patrónusa, a császár testőre.* Ő a protecteur de la France, ő a deutscher Michel, a magyar középkorban – mint láttuk – egyedül ő az Ar Szent Mihály.

A Mihály-kultusz a keleti Egyházban főleg Konstantinápolyban bontakozott ki először és nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a birodalom pártfogójaként, katonaszentként tisztelte. A bizánci jámborság vonzási körébe tartozik a dél-itáliai Monte Gargano, amelynek legendájára röviden már utaltunk (május 8). A kultusz mindenesetre a nyugati egyházban a Bizánctól ihletett területeken tűnik föl először. A VI. században említik, hogy a római Szent Mihály-bazilika felszentelésének napja szeptember 29. Ez válik Nyugaton általában az arkangyal névünnepévé, egyúttal az európai kalendárium egyik legjelesebb napjává.

A legenda Monte Gargano mellett Mihálynak egyéb megjelenéseiről is tud. Ilyen az Angyalvár, amely eredetileg Hadrianus († 138) síremléke volt. Később az arkangyal szobrát állították a homlokzatára, amely a legenda szerint Nagy Szent Gergely pápa és a római nép könyörgésére kardjával távozásra kényszerítette a pusztító járványos betegséget. A vár tetejére IV. Bonifác pápa Mihály tiszteletére a VII. század elején kápolnát emelt: ecclesia sancti Angeli usque ad coelos.*

Európa másik híres-nevezetes Mihály-kultuszhelye Mont Saint Michel (Mons Sancti Michaelis in periculo maris) Normandiában. A legenda szerint az arkangyal 708-ban Avranches püspökének álmában háromszor megjelent és kérte, hogy tiszteletére egy óceáni sziklaszigeten kápolnát építsen. A püspök a felszólításnak engedelmeskedett, és követet küldött „ereklyéért” Monte Gargano apátjához, aki bíborfátyolt ajándékozott neki. A legenda szerint a barlang oldalán találta, Mihály tette oda.

A normandiai Szent Mihály-hegyet fekvése, templomának szépsége miatt a középkor a Napnyugat csodája néven emlegette. Európa minden tájáról zarándokoltak ide, nyilván magyarok is.*

A francia Mihály-hagyomány későbbi erejére és elevenségére jellemző, hogy vallomása szerint Szent Johannát is az arkangyal buzdította hazájának felszabadítására.

Meisen még nagy vonásokban áttekinti egyéb európai országok Mihály-tiszteletét is, de magyar vonatkozásokról a mi hazai kutatásunk mulasztásából nincs módja megemlékezni. Említi, hogy a számos németországi Szentmihályhegy (Michaelsberg) egyike-másika a hagyomány szerint pogány áldozati hely volt.

Mihályról egyébként nemcsak hegyeket, hegyen épült várakat, várkápolnákat, templomokat neveztek el, hanem bizalommal ajánlották a városkapukat is az arkangyal oltalmába, hogy a lakosságtól riassza messzire a lesben álló, besurranásra készülő gonoszlelket, járványokat, ellenséget.

 

*

 

Mihály igazában talán az első keresztény évezred fordulóján, a chiliasmus szorongó időszakában vált a halottak szószólójává. Temetőket, cintermeket, ezeknek kápolnáit, csontkamráit (ossarium, Karner) ajánlják az ő hathatós pártfogásába. A temetők az utóbbi századokban már kikerültek a város szélére, de a Mihály-kápolnák bent a város szívében még sok helyen őrzik, hirdetik a küzdő és szenvedő egyház kövekkel is kifejezett együttesét, szövetségét.

 

Archaikus szemlélet szerint tehát Mihály vezeti a halottak lelkét a mennyekbe, az égi dicsőségbe. Ő tiszti az – írja* az Érdy-kódex – hogy mikoron ez világi emberek kimúlnak, mindennek megméri jó és gonosz téteményét az isteni igazságnak mértékében. Az jókat viszi Istennek eleiben, félbe valókat purgatóriumba, a gonoszokat az erek tűzre, kinek kezdeti akkoron vagyon, de vége soha nincsen… Minden lelköt ő vészen ki testéből halálának idején… Az Bódog lélök őmiatta vitetik mennyeknek szent országára és beiktatik az Szűzanya Máriának színe eleiben és onnan Szentháromságnak eleiben, hol ott megáldatik és megérdemeztetek, és érdeme szerént való karban állatják… Az halottakat fölserkenti feldnek mohából az utolsó ítéletnek idején…

Szent Mihály lészen Krisztus Jézusnak mikoron jő ez világot megítélni, zászlótartója. Mindennek előtte hozván az áldott szent keresztfát Jozafátnak völgyére az több angyalok az több kénnak jegyit, tudniillik ostort, vesszőt, vasláncot, cucát (lándzsát), vasszögeket, az szent koronát…

Az isteni igaz sentenciának erejit ő szolgáltatja ki, adván a kárhozandókat Lucipernek és ő angyalinak hatalmasságokban… Mihály mint Krisztusnak hadnagyja az szentöket, kik Úristennek részére lesznek, Krisztus királynak eleiben győjti, és mikoron megáldatnak, mindaz sok szent angyalokkal elkezdi az nagy ervendetes mennyei szép éneklést, és azonképpen Krisztus királlyal mennyországnak dicsőséges boldogságára fölmennek.

 

Mihály teszi tehát latra és mérlegeli a lélek jó és gonosz cselekedeteit, érdemeit és bűneit. Ezért szokták a X. századtól kezdve egyik kezében sújtó karddal, a másikban pedig mérleggel ábrázolni. Kétségtelen, hogy ennek az ikonográfiai és folklorisztikus motívumnak antik előképei is vannak. Megtalálható az egyiptomi, görög és egyes keleti mitológiákban, de egy II. századból származó, Egyiptomban keletkezett zsidókeresztény apokrif iratban, az Ábrahám testamentomában is.*

A szimbolikus kép belekerült a középkori művészetbe, legendába,* és prédikációba, ennek nyomán a nép képzetvilágába is.

 

*

 

Tekintsük most át a Szent Mihály-kultusz hazai virágzását.

A németek Szent Mihálynak, a hit védelmezőjének tulajdonították a pogány magyarságon nyert győzelmeiket (933, 955): zászlaját (Reichsfahne) a sereg élén vitték és énekükben őt hívták segítségül.*

Már Szent István magának és királyi házának örök üdvösségére Mihálynak szenteli a veszprémi székesegyházat (1009). Ő a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is.

Mihály és Gábor zománcképe tűnik föl a Szent Korona alsó részén, Dukas Mihály ajándékán. Moravcsik Gyula utal rá,* hogy a koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen. Szintén Moravcsik szerint egy XI. századi miniatűr II. Basileos császár koronázását úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé, Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. Aligha kétséges tehát, hogy a két arkangyal a koronázás, illetőleg uralkodói hatalom égi eredetére akarja királyainkat emlékeztetni.

Szintén legrégibb Mihály-dedikációink közé tartozik Gyulafehérvár székesegyházának titulusa, amelynek megválasztását a keleti egyház közelsége, esetleg jelenléte, másfelől pedig Erdély akkori gyepű-jellege, fenyegetett határhelyzete is magyarázza.

Ebbe a földrajzi és szakrális térségbe tartozhat Szentmihályköve vára (Sub rupe S. Michaelis) Gyulafehérvár közelében, pálos monostorral (1382), Szentmihályhegye szintén várral, Nagyszeben városának birtokában.*

Ilyen, már a középkorban ismert Szentmihályhegy, újabb nevén Vonyarcvashegy, amelyet valamikor körülfolyt a Balaton. Hajdanában remeteség virágzott az arkangyal tiszteletére szentelt kápolnája mellett. A remeték nyilván a balatoni vízenjárókért, illetőleg a közeli szőlőhegyek áldásáért is imádkoztak. Régebben sokan temetkeztek köréje. Voltak még távolabbról is, akiknek utolsó kívánsága az volt, hogy ebben a temetőben legyen a sírjuk.* A kápolnában legújabban középkori freskótöredékeket tártak föl.

Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a vonyarci kultusz még a Mont Saint Michel középkori hazai sarjadéka.

Szentmihályhegy emelkedik Nagymaros, Légrád, Bőde határában is.

 

*

 

Az Árpád-korban Mihályt tisztelték védőszentül Báta (1093), Zebegény (ma Szebény, 1278) és Rudina (1333) hajdani bencés apátsága, Csorna (1180), Margitsziget (1225 előtt) premontrei prépostsága, Lövöld (1378) karthauzi monostora, Vasvár káptalana (XII. század), Hanta világi prépostsága (1253), Mihály-kápolnája volt az esztergomi, egri székesegyháznak, tihanyi monostornak (1266), plébániaegyháza Jászó monostorának (1243).

A máramarosi Körtvélyes, Szentmihálykörtvélyes középkori Mihálynak szentelt, görög szertartású kalugyer monostorát Bogdán vajda, vagy valamelyik ivadéka alapította a falu magyar lakossága számára.*

Feltűnő, hogy több jeles, német alapítású, illetőleg lakosságú városunkban találunk Mihály-patronátust, ami nyilván a bevándorló polgárságnak az új hazában való biztonságkeresésével is összefügg.

Pozsony Mihály-temploma nyitja meg a sort. A barokk Szentháromság-egyház helyén állott. A bástyákon kívül épült, nyilván ellenséges betörés elhárítására is gondolva. Kora ismeretlen, tekintélyéről kevés adatunk is tanúskodik. A szőlőmívesek céhének volt a temploma, 1515-ben leégett. Máig áll azonban a Szent Mihály-kapu.*

Sopron Szent Mihály-templomának eredete talán még a XI. századba nyúlik vissza. Átépítették, mai alakja a XIV. századból való. A Jakab-kápolnával együtt temető, illetőleg fal vette körül, amely ellenséges támadás idején a város Mihály altalmába ajánlott lakosságának védelmül is szolgált. A templom falába vágott lőrések máig láthatók.* A kultusz hajdani elevenségére jellemző a Szent Mihály-kapu is.

Vác tatárjárás után települt német lakossága szintén Mihályt választotta temploma védőszentjének, amely az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. A hódoltságot is átvészelte.*

Szent Mihály-kapu volt a neve – a budavári Nagyboldogasszony-templom temetőjének Szent Mihály-kápolnája után – annak a gyalogkapunak is, amely a későbbi Jezsuita-lépcső helyén állott.*

Kassa városának a később átépített Szent Mihály-kápolna volt az első egyháza, amelyet még az első német (szász) telepesek alapítottak. A Szent Erzsébet-templom építésével megmaradt temetőkápolnának.*

Nyilván Selmecbánya XIII. században épült Mihály-kápolnája is e német kultuszáramlat emléke.*

A középkori színmagyar Pest plébániaegyháza a máig álló belvárosi Nagyboldogasszony-templom volt. Ennek temetőjében szintén Mihály-kápolna (capella S. Michaelis ad latus cimiterii ecclesie B. M. V. Pestiensis) állott.*

Kolozsvár Szent Mihály-templomát a XIV. században kezdték építeni. Már Rupp Jakab utal arra a jellemző hagyományra, hogy Zsigmond király abból a hadizsákmányból emeltette, amelyet a törökök ellen Oláhországban viselt háborújában szerzett. Mellette is ott állott a középkorban egy Jakab-kápolna, illetőleg temető. Kétségtelen, hogy eredetileg mindkettő a város magyarosodni kezdő szász polgárságának egyháza volt: a templom stílusa, egykorú freskói német kapcsolatokra utalnak.*

 

*

 

Világos, hogy Mihály többi hazai templom- és kápolna dedikációi, helységnevei, ikonográfiai ábrázolásai és jámbor magasztalásai is eredeti intenció szerint a hívő lelket az élet küzdelmeiben, kísértéseiben, a gonoszlélek ellen való helytállásában akarják megedzeni, az agónia gyötrelmeiben, illetőleg a jó halál reménységében erősíteni.

 

Esztergom: Alsóbágyon (Dolny Badin), Alsóbotfalu (Bzince pod Javorinu), Alsódubovány (Dubovany), Apátszentmihály (Jaslovské Bohunice), Aranyosmarót (Zlaté Moravce), Árdánfalva (Ardanovce), Bánkeszi (Bánov), Bélaház (Boler'z), Budapest (Margit-sziget, Tripolisz 1933), Cifer, Deménd (Demändice), Egbell (Gbely), Galgóc (Hlohovec, 1701), Garamkövesd (Kamenica nad Hronom), Hédervár (1703), Ipolyfödémes (Ipelské Úlany), Ipolykiskeszi, (Malé Kosihy), Izsa (Iža), Loncsár (Lančár), Léva (Levice), Modor (Modra, kápolna), Nagyfödémes (Velké Úlany), Nagymodró (Modrova), Nagysúr (Šúrovce), Negyed (Neded) Nemcsény (Nemcinany), Nyergesújfalu (1874), Nyitraörmény (Urmince), Nyitrazávod (Závada 1622), Pobedény (Pobedim), Pozsony (1325, elenyészett), Pozsonyalmás (Jablonové, 1896), Sándorfa (Prievaly), Szakolca (Skalica, 1631), Szebelléb (Sebechleby), Szelőce (Selice), Szentmihályfa (Michal na Ostrové), Szentmihályúr (Michal nad Žitavou), Szomor, Szögyén (Svodin), Teszér (Hontianske Tesáre, 1367), Uny, Vágdebrőd (Drahovce, kápolna), Vagyóc (Vadovce), Vajka (1622).

Besztercebánya: Bajmóc (Weinitz, Bejnice 1718, kápolna), Dobronya (Dobroniva, XIII. század), Chrenóc (Chrenovec, középkor), Felsőlehota (Hornia Lehotka, középkor), Felsőmicsinye (Horná Mičiná, 1443), Konossó (Kunešov), Nagyugróc (Velké Uherce, 1332), Szambor (Sampor), Zalaszentmihály (Sväty Michal, középkor), Vihnye (Vyhne, 1776), Vágerdőalja (Polhorie, 1802), Zólyombúcs (Buč, XV. század), Németpróna (Slovenské Pravno, középkori temetőkápolna).

Nyitra: Alsóricsó (Dolny Hričov), Bélapataka (Valašska Belá), Csápor (Čapor), Darázs (Drasovce), Nagyróna (Rovné), Nemsó (Nemšova), Óbeszterce (Staré Bystrice), Péterszabadja (Petrilehota), Szalakusz (Salakúz), Szulyóváralja (Sulov Hradná), Trencsénpüspöki (Trenčianske Biskupice), Tizseny (Tissina), Turócjeszenő (Turčianska Jasenova).

Szepes: Árvaváralja (Podzamok, várkápolna), Beharóc (Beharovce nad Hornadom), Cseres (Dubová nad Ondavou), Erdős (Lesnica), Felsőszalók (Vysny Slavkov), Felsőzubrica (Zubrzyca Gorna), Gánóc (Ganovce), Harakóc (Harakovce), Káposztafalva (Hrabušovce), Kalács (Kolačkov), Késmárk (1149, elenyészett), Krusetnica (Krušetnica), Lubló (Stará Lubovna, vár), Márkusfalva (Markušovce), Nedec (Niedzica), Szepestamásfalva (Tamašovce), Verbic (Vribica).

Rozsnyó: Kápolna (1263), Harmac (Hrmavec, 1346), Deresk (Držkovce, 1352)* Jászó (Jasov, középkor), Karancskeszi (1688), Magyarhegymeg (Ugorské Zahorany), Murányhosszúrét (Muránská Dlhá Lúka, középkor), Nemti, Osgyán (Ozdany, 1774), Pogony, Rekenye (Reken, 1827), Sajópüspöki (középkor), Sőreg (Šireg, XIV. századi templom: 1868),* Zakárfalva (Zakarovce, 1812).

Eger: Eger (székesegyház, patrónustárs), Csépes (1323), Dorogma (1328), Geszt (1332), Kondó (1332), Meszes (1332), Nyomár (1332).* E patrociniumok a török után nem születtek újjá. Ma is élnek: Tar (XV. század), Sajószöged (1734), Tarnazsadány (1763), Alattyán (1773), Bodony (1776), Jászdózsa (1782), Arló (1786), Pusztagyenda (1900), Homokdűlő (1936).

Kassa: Kassa (kápolna, XIII. század), Felnémeti (1323, ma Miglécnémeti, a dedikáció elenyészett),* Lapispatak (Ploske, középkor), Oszikó (Osikov, 1612), Kassa (1650, orsolyiták), Décső (Dačov, 1672), Kurima (1700), Singlér (Šinglár 1714), Tapolymegyes (Megeš, 1717), Alsótőkés (Nižny Tejkes, 1722), Jakabfölde (Jakubova Vola, 1741), Terjékfalva (Teriakovce, 1742), Barkó (Brekov, 1742), Alsókomaróc (Komariany, 1770), Szerelmes (Lubiša, 1771), Jeszenőc (Jesenovce, 1778), Szentmihályfalva (Michalany nad Torysou, 1785), Kisgezsény (Hažin, 1790), Kende (Kendice, 1819), Sósgyülvész (Gulvas, 1819), Pólyi (Polov, 1822), Bajor (Bajerov, 1826), Lasztóc (Lastovce, 1846), Bajorvágás (Bajerovce, 1880), Margonya (Marhan, 1890), Pamlény (1895).

Szatmár: Aknasuhatag (Ocnasugatag, bányakápolna), Alsóschönborn (Senborn), Barlafalu (Borleşti, XVIII. század), Felsőbánya (Baia Sprie, temetőkápolna hegyen), Huszt (1500, pálos, elenyészett), Kisrát (Malé Ratovce, XVIII. század), Mezőfény (Foieni, 1785).

Veszprém: Veszprém (székesegyház, 1009), Papsoka (1221), Kenese (1290), Padrag (1297), ma Padragkút, Zalaszentmihály (1318), Joód (1334, ma puszta Kiliti mellett), Tárkány (1335, Dörögd szomszédságában), Szerencs (1346), Kéttornyúlak (1360), Lövöld (karthauzi), Kerkaszentmihályfa (1381), Tétény (1404), Vid (1413), Kapurév (1418), Szentmihályfalva (1424), Zalacsány (1433), Monoszló (1476), Vásonkő (1482, pálos), Kádárta (középkor), Pápa (középkor), Vonyarc (középkor).* A hódoltság után Bakonyszentkirály, Balatongyörök, Balatontördemic, Bókaháza, Csót, Inke, Kapoly, Kétújfalu, Kisberzseny, Látrán, Lókút, Mezőszilas, Mihályháza, Nemestördemic, Nemesvid, Németújfalu, Nóráp, Oroszi, Osztopán, Öcs, Raposka, Románd, Sérsekszőllős (kápolna), Somlószöllős, Sümegcsehi, Szentbalázs, Szentmihályhegy (Légrád mellett), Szilasbalhás, Vállus, Városlőd (1761, barokk főoltára a veszprémi székesegyházból), Vásárosbéc, Veszprémfajsz, Vonyarcvashegy, Zalamerenye, Zalaszentmihály.

Székesfehérvár: Székesfehérvár (ágostonrendi remeték, középkor), Érd (1720), Szigetbecse (1732), Csákvár (1748), Vajta (1771), Kistétény (1780, kápolna), Szentmihályfa (kápolna), Söréd (1813), Albertfalva (1941).

Győr: Babót (1911), Bánhida, Cirák, Csorna, Csun (Schandorf), Gyömöre, Győrszabadhegy (kápolna), Hegykő, Horvátkimle, Kismarton (1669), Kóny (1906), Lándzsér (Lansee, 1701, elenyészett kamalduli remeteség), Mindszentpuszta, Nagyigmánd, Nyulfalu, Örkény (1525, elenyészett),* Rábaszentmihály, Sobor, Somfalva (Schattendorf, 1654), Sopron, Tét, Tettény (Tadten, 1804), Újfalu (Neufeld, 1667), Zemenye (Zemendorf, 1716), Zurány (Zurndorf, 1737).

Szombathely: Borostyánkő (Bernstein), Csempeszkopács (hajdan temető vette körül),* Egervölgye, Karakó, Kisunyom, Lenti, Mesteri (kápolna), Nagyszentmihály (Gross-Petersdorf, 1850), Pápóc (kápolna), Pusztaszentmihály (St. Michael in Burgenland, 1933), Szentmihályfa (kápolna), Vasszentmihály,

Pécs: Hercegszöllős (középkor), Dunaszekcső (1729),* Magyarkeszi (1742), Máriagyűd (1742, kápolna), Báta (1744), Pári (1767), Versend (1772), Mohács (1776), Nagymányok (1783), Véménd (1796), Beremend (1808), Hant (1810), Kakasd (1810), Harc (1824), Szekszárd (1865), Szulimán (1880), Oroszló (1892), Nak (1904), Újbezdán, Pécs (1933, temetőkápolna).

Vác: Vác (székesegyház, társpatrónus), Herencsény (XIII. század), Szalkszentmárton (1318), Vác (1798, Felsőváros és kápolna a szőlőhegyen), Lőrinczi (1698), Dunakeszi (1719), Tápé (1726, középkori templom), Pereg (1738), Izsák (1747), Mogyoród (1761), Tápióság (1801), Tószeg, Vácrátót, Pusztaberki (1787), Székkutas, Valkó, Rákosszentmihály (1902).

Kalocsa: Béreg (Bački Breg), Hódság (1768), Fajsz (1778), Miske (1778), Ókér (1816), Bácsföldvár (Bačko Gradište), Szabadka (1836), Oromhegyes (Uzunovičevo, 1908), Martonos (1909, temetőkápolna), Csávoly (1931, temetőkápolna), Mátételke (1935), Zsablya (Žabalj, 1940), Óbecse (temetőkápolna).

Csanád: Rahonca (1232), Jobbágy, Omor (Rovínita Mare, 1433), Tárnok. Középkori, elenyészett titulusok. A hódoltság után: Apátfalva (1757), Battonya (1895, kápolna), Billéd (Biled, 1777), Csukás (Ebendorf, Ştiuca, 1808), Hódegyháza (Jazovo, 1834), Kisjenő (Chisineu-Criş, 1777), Magyarszentmihály (Mihajlovo, 1836), Niczkyfalva (Nitchidorf, 1825), Szakálháza (Sacalaz, 1772), Szentmihálytelek (1948).

Nagyvárad: Gáborján (XI. század, nemzetségi monostor), Ényed (1301), Bihar (1472), Herceg (Szalacs határában, 1396), Kőrösszeg (1424).* Ezek elenyésztek, Mai: Biharpüspöki (Episcopia Bihornlui, 1896).

Erdély: Gyulafehérvár (Székesegyház, XI. század), Csíkszentmihály (Mihaileni Ciuc), Etéd (Atid), Kolozsvár (főtemplom, ferencesek), Lemhény (Lemnia), Málnás (Malnaş), Mezőerkéd (Archiud), Nádpatak (Rohrbach, Rodbav, elenyészett), Sósmező (Poiana Sarata), Székelyhodos (Hodoşa), Türkös (Turcheş).

Hajdudorog: Máriapócs (1747). Mihály és Gábor: Bagamér, Piskolt, Álmosd, Hosszúpályi, Nagyléta, Pocsaj, Vértes, Ajak, Biri, Nyíradony, Józsefháza, Szatmárudvari (Odoreu), Szárazberek (Bercu), Nagypeleske (Peleş), Csomaköz (Ciumeşti), Érendréd (Andrid), Gencs (Ghenci). Mezőterem (Tiream), Nagykároly (Carei), Portelek (Portiţa), Reszege (Resighea), Szaniszló (Sanislau), Arnac, Pete (Petea), Kismajtény (Moftinul Mic), Szamosdomb (Doba), Szatmárnémeti (Satu Mare), Csíkszentdomonkos (Sindominic), Kézdiszentkereszt (Poian), Gyergyóalfalu (Joseni), Vasláb (Voşlobeni), Gyimesbükk (Ghimeş Faget), Torja (Turia), Harasztkerék, Kebeleszentivány (Ivaneşti), Marosagárd (Poieniţa), Kisteremi (Tirimia Mica), Nyárádbálintfalva (Bolintineni), Nyárádkarácsony (Craciunesti), Oláhzsákod (Jacul).

 

*

 

Úgy tűnik, hogy különösen hajdani gyepűvidékeken vannak jelentős számmal Mihály arkangyal nevét viselő helynevek: Alsószentmihály (Sanmihaiul de Joş), Czoborszentmihály (ma: Zombor), Csányszentmihály (1463, Zalacsány mellett, elenyészett),* Csíkszentmihály (Mihaileni ciuc), Drávaszentmihály (Senkovec), Kisszentmihály (Kleinpetersdorf), Láziszentmihály (1413, Pozsega, elenyészett),* Magyarszentmihály (Mihajlovo), Nagyszentmihály (Grosspetersdorf), Németszentmihály (Sanmihaiul german), Pusztaszentmihály, Rábaszentmihály, Rákosszentmihály, Sárszentmihály, Székelyszentmihály (Mihaileni), Vasszentmihály, Végszentmihály (Vegsentmihalj), Zalaszentmihály, Zólyomszentmihály (Michalková?). Szentmihály (Liptó, Marostorda, Szabolcs, Turóc, Fejér, Komárom, Veszprém, Zala, Somogy, Hont megyékben). Továbbá: Szentmihályfa (Pozsony, Somogy, Veszprém, Zala megyékben), Kerkaszentmihályfa (1318),* Szentmihályfalva (Michalany), Alsószentmihályfalva, Felsőszentmihályfalva, Szentmihálykörtvélyes, Szentmihályúr, Szentmihálytelek, Mezőszentmihálytelke (Sanmihaiul de campie). A somogyi Szentmihálykéki (1438),* továbbá Homrokszentmihályteleke (1343, Kolozs, elenyészett), Szentmihálytelke (1453, Torda, elenyészett).*

 

*

 

Mihály az Utolsó Ítélet angyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken. Bucsuta göcseji falu hagyománya szerint a Holdban ő méregeti a lelkeket.* Mindenképpen emlékeztetni akarja a keresztény lelket a nagy számadásra: a halálra és ítéletre.

 

Kő domborművek: Gyulafehérvár, Magyargyerőmonostor (Minastireni)* Pécs, Kassa, Sajóudvarhely (Sieu Odorheiu).*

Freskók: Barcaszentpéter (Sinpetru, XV. század), Csécs (Čečjovce, XIV. század), Cserkút, Karaszkó (Kraskovo), Kassa (XIII. század), Mártonhely (Martjanci, XIV. század), Mohos (Poruba), Segesvár (Şighişoara, XV. század), Sistér (Şiştire, XIV. század), Sorokpolány (XV. század), Velemér (XIV. század).* Alsópagony (Nižna Polianka) görögkatolikus fatemplomának barokk freskóján az Utolsó Ítélet: Péter megnyitja a mennyország kapuit, Mihály a lelkeket mérlegeli. Bal felől az ördögök taszítják az elkárhozottakat a pokol torkába.*

Bár Zseliz (Želiezovce) freskójának, Becsei György megítélésének angyalát – attributum híján – nem lehet föltétlenül Mihály arkangyallal azonosítani: mondanivalójával mégis őt, egyben az ars bene moriendi képzetkörét idézi.*

A Becsei-család múltjához két véres cselekedet fűződik. Becsei Imre ölte meg Zách Felicián Sebe nevezetű leányát, Becsei György pedig Károly Róbert vetélytársát, Durazzói Károlyt. György 1364-ben halt meg. Leánya, Margit ajánlotta föl a zselizi kegyúri templomban a freskót, amely viharos életű édesapja üdvösségében való reménykedését fejezi ki.

A halott Becsei György szájából kiszálló, gyermekalakban ábrázolt lélek Krisztushoz fordul irgalomért, kérését Mária is támogatja. A halottaságynál álló angyal, nyilvánvalóan Mihály, György töredelmére, az ördög pedig bűneinek sokaságára hivatkozik. Az ördög képszalagján: HANC ANIMAM PECCATO QUAM NINIVE PLENAM NOSCO, vagyis: úgy ismerem ezt a lelket, hogy bűnökkel telt, mint Ninive városa. Az angyal szalagján: SI PECCAVIT NECE PRESSA OPEM ROGITAVIT, azaz: ha vétkezett is, a halál gyötrelmében segítséget kért. A kisgyermek alakjában elszálló lélek szalagján: NUNC X (RISTE) MORTE ME SALVA TUA PRECOR TE, magyarul: most ments meg halálod érdeméből Krisztus. A Mária jobb kezéből kinövő szalagon: HANC QUI SUXISTI FILI VENIAM PRECOR ISTI, azaz: fiam, aki ezt az emlőt szoptad, bocsánatot kérek neki. Krisztusnak az Atyához intézett szava: VULNERA CERNE PATER FAC QUOD ROGITAT MEA MATER, vagyis: Atyám, tekintsd sebeimet, és tedd, amit édesanyám kér. Az Atya megígéri György üdvözülését.

Nagyon valószínű, hogy a freskónak egykorú mondai háttere is lehetett.

 

*

 

Mihály középkori oltárai, oltármesterségei: Lópér (Lupej, 1400), Beregszász (XV. század), Gyulafehérvár (1449), Győr (1486), Csanád (1522), Nagyvárad (1524).*

Gótikus szárnyasoltáraink Mihályt ábrázoló táblaképei: Almakerék (Malamcrav, 1440), Bakabánya (Pukanec, 1450), Bártfa (Pieta-oltár), Kassa (Sarlós Boldogasszony-oltár, 1516), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikuláš, 1470), Nagydisznód (Heltau, Cisnadie: Mihály egy haldokló ágyánál, 1525), Nagyszeben (Mihály és egy haldokló férfi, 1520), Németlipcse (Partizánská Lupca: kiűzi az első emberpárt a paradicsomból, 1450), Szepeshely (Spišské Pohradie, Mihály-oltár, 1470), Tarnóc (Liptovsky Trnovec, Szent Mihály és Utolsó Ítélet, 1500).*

Gótikus faszobrai: Lőcse (1480, Szent János-oltár, 1520), Szentmihály (Liptovsky Michal, 1500), Csíksomlyó (múzeum).*

 

*

 

Mihály hazai barokk oltárképeinek, szobrainak legnagyobb része Guido Reni közismert művének (S. Maria Della Concezione, Róma), provinciális változata. Talán legszebb Mogyoród szoboralakja, Bebo Károly alkotása (1749). Figyelmet érdemel azonban a soproni Szent Mihály-templom képe, Altomonte műve is (1739): a Magyarok Nagyasszonya küldi az arkangyalt a törökök legyőzésére.*

Szilárdfy Zoltán* néhány barokk oltárképünk ikonográfiai utalásait elemzi:

Magyarkeszi barokk oltárképe szintén az ars bene moriendi szemléltetése. A haldokló ember mellett már a halál virraszt, kezében a mulandóságot jelképező homokórával. A beteg fölött Mihály lebeg. Egyik kezében kard, amellyel a sárkány képében settenkedő sárkányra sújt, a másikban pedig a hagyományos mérleg. A haldokló fejénél álló őrangyal a mérlegelt jócselekedetek súlyára, nagyobb értékére és így a lélek üdvözülésére mutat.

Lenti oltárképén (1802) Mózes földi maradványait az ördögök akarják elragadni, de szándékukat Mihály meghiúsítja. Az Úr ugyanis – mint említettük – Mózes sírját elrejtette, nehogy holttestét az izraeliták bálványozzák: És meghala ott Mózes, az Úr szolgája, Moáb földjén, az Úr rendeléséből és eltemeté őt Moáb földjének völgyében Fógor átellenében. És ember nem tudja az ő sírját mind a jelen napig (Mózes V, 34, 5 – 6). A jámbor zsidó hagyomány szerint maga Mihály vívott meg a sátánnal Mózes holttestéért.

Gyöngyöspata barokk képén Mihály a tisztítótűzből menti ki a lelkeket. Deákul ezt az evangéliumi verset (Máté 5, 26) olvassuk rajta: ÁMEN DICO TIBI NON EXIES INDE DONEC REDDAS NOVISSIMUM QUADRANTEM. Magyarul: Bizony mondom neked, ki nem szabadulsz onnan, amíg az utolsó fillért le nem fizeted. Másik, szintén latin szövege: APPENSUS ES IN STATERA, ET INVENTUS ES MINUS HABENS. Magyarul: Megmérettél a mérlegben és hiányosnak találtattál (Dániel 5, 27).

A győri karmelita templom sekrestyefolyosóján Nagy Szent Teréz és Mihály arkangyalt ábrázoló kép ezzel a felírással: SZŰZ SZENT TERESIA AZ ÖNNÖN SZERZETÉNEK FIAIT ÉS LEÁNYAIT ELEIBE VETETTE AMAZ ANGYALNAK, MELY KIVONT FEGYVERREL AZ ISTEN IGAZ TÖRVÉNYEIT AZ ELFORDULT VILÁGNAK HIRDETI. Hirtelenében nem tudjuk megmondani, hogy Avilai Teréz életének melyik mozzanatát, megfontolását ábrázolja, vagy egyszerűen a karmelita rend engesztelő hivatására, az embertársak bűneiért való áldozatára akar emlékeztetni.

A néphagyomány szerint az aracsi templomban a XVIII. században ott függött Mihály képe: magyar dolmányban, sárga csizmában, hatalmas bajusszal.* Hasonló képet a pannonhalmi apátság folyosóján is láttunk.

Simontornya franciskánus templomának mennyezetfreskói: A szentélyben az Evangélium diadala a négy evangélistával, majd a hajóban a lelkek vándorútja a Mennyei Jeruzsálem felé, az erények megdicsőülése az Utolsó Ítéleten, Mihály a mérleggel. A kórus fölött az őrangyal a lelket égbe viszi. Az orgona mögötti falfreskón a Porciunkula, mint az üdvösség földi iskolája.

Az arkangyal szoboralakja barokk szószékeink hangfogójának tetején sok helyen megjelenik, így Szeged-Alsóvároson is, amint a sátánt legyőzi. Nagytétény szószékén az ég felé mutató Mihály megragadja a Nébó hegyén haldokló Mózest, utalással az Írásra: Ez azon föld, melyért megesküdtem vala Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván: a te ivadékodnak adom azt. Láttad a tenszemeddel, de át nem mégy arra.

A székesfehérvári jezsuita templom szószékén, Bebo Károly alkotásán, Mihály a földgömbön áll, a Tízparancsolat táblájával.

Népi barokk fa domborműve látható Báta öregtemplomában.

Orbán Balázs följegyzéséből* ismeretes, hogy Csíksomlyón prédikáció előtt Mihály trombitáját régebben meg szokták szólaltatni, hogy az Utolsó Ítéletre való emlékeztetéssel az Igének üdvöségesebb befogadására késztessék a híveket.

 

*

 

Mihály tiszteletére szívesen szenteltek harangokat, de temetői haranglábakat is. Ez utóbbiakat temetés közben kongatták. Mintegy hívták, szólongatták az arkangyalt, jöjjön a halott segítségére, riassza el mellőle a gonoszokat: SIGNIFER MICHAEL REPRAESENTET ANIMAS IN LUCEM SANCTAM. Vagyis: a zászlótartó Mihály vezesse a lelkeket a mennyei világosságra.

Chrenóc (Chrenovec) Mihály-templomának harangja: S. MICHAEL ARCHANGELE CONSTITUTI TE SUPER OMNES ANIMAS SUSCIPIENDAS ECCLESIAE CHRENOCZENSIS: ORA PRO NOBIS 1741. Értelme: Mihály arkangyal oltalmazza a chrenóci eklézsia híveit. Mihály-harangokat szentelt még Csákvár (1747), Csákberény (harangláb), Pomáz.*

A budapesti dominikánus templom Mihály-harangján ez olvasható:

 

MICHAEL ARCHANGELE, PRAEPOSITUS PARADISI,

QUEM HONORIFICANT ANGELORUM CIVES,

DEI NUNTIUS PRO ANIMABUS IUSTIS SUSCIPIENDIS,

VENI IN ADIUTORIUM POPULI DEI.*

 

Magyarul: Mihály arkangyal, a paradicsom feje, akit megtisztelnek az angyalok, Isten küldöttje az igaz lelkek istápolására, siess Isten népének oltalmára.

 

Mihálynak köztéri szobraival is találkozunk. A hozzáfűződő, mesébe hajló hagyomány miatt* legjelesebb a győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett Heffner Mátyás alsóausztriai, Győrszigeten működő takácsmesterrel, Sperber János dunapentelei csapossal, később gyalogos katonával, Singer Mátyás hajófelügyelővel, Keresztény Pál újvárosi lakossal és Haiczinger Tamás Vince pápai kertésszel, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára.

Sperberrel saját vérével szerződést írattak, amelyben az ördögnek leköti magát három föltétel mellett: 1. ha az ördög bűvös süveget hoz nekik, melyet aki a fejére tesz, láthatatlanná válik. 2. Ha papucsot hoz, melyet lábára húzva, azonnal odarepül, ahová akar. 3. Ha bizonyos jelvényt hoz, melynek fölmutatására az ördög a szolgálatára áll.

Seregély István azt állította társai előtt, hogy fekete tükre van, melyet erre a célra készíttetett Bécsben. Még senki nem látta. Holt ember szemére kell tenni, kilenc napig rajta hagyni, és a kilencedik napon abban az órában kell levenni, amikor rátették. Szarvascsont nyelű kése is van, melyet kilenc kereszt és kilenc hold ékesít. Ezzel kört kell maga körül húznia, majd a holtember szeméről levett tükörbe kell belenéznie. Így majd meglátja az elásott kincset, amelyet a szolgálatára álló ördöggel el is hozathat.

Többször tartottak megbeszélést. Így Győrszigeten ördögidéző énekeket is énekeltek. Haiczinger már kijelentette, hogy az ördög nála van, kis üvegbe zárta bele. Most már csak papra van szüksége, aki az ördögöt szentelt kehelybe csukja. Azután parancsolhat neki, amit akar. Kerestek is papot mindenütt erre a célra, de nem találtak.

A pénzszerzés nem sikerült. Egyébként egyik nagyobb csaló volt a másiknál. Ítélkezésre került a sor, súlyos büntetésben részesültek. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.

 

*

 

Vizsgáljuk most meg a hazai Szent Mihály-kultusz irodalmi és élőszóbeli hagyományait.

A magyar nyelvű Mihály-dicséret első írásbeli megnyilatkozásával a keleti egyházat idézi: a Halotti Beszéd könyörgése a halott lelkét elajánlja Bódog Michael arkangyal oltalmába is.

Ferrari Zsigmond, a magyar dominikánus múltnak, legendavilágnak barokk krónikása, egy kun származású fráterről is megemlékezik,* aki ifjúkarában keresztelkedett meg, majd a rendbe lépett. A szigorú regula szerint semmit nem volt szabad tenni az elöljárók engedelme nélkül, ő azonban titokban mégis valami viseltes ruhát ajándékozott egy szolgának.

Nemsokára súlyosan megbetegedett, láz gyötörte. Úgy tetszett, hogy gyónás nélkül az ördögök zsákmánya lesz. Hirtelen azonban Mihály arkangyal jelent meg neki, aki háromszor is megvédte a gonoszok cselvetéseitől, majd a fráter lelkét a paradicsom kapujához vezette. Itt azonban egy tiszteletre méltó aggastyán útjukat állotta, és az arkangyalt utasította, hogy a lelket vigye csak vissza a testébe, hogy az engedetlenség bűnét még a földön tegye jóvá.

A fráter verejtékezve tért magához. A mellette virrasztó priornak mindjárt meggyónt és látomását elmondta.

 

Szent Mihály legendáját, képzetvilágát középkori teljesedésében tárja elénk Krissafánfia György története,* aki bűneinek sokaságát azzal akarja letörleszteni, hogy töredelmes szívvel fölkeresi Szent Patrik purgatóriumát, a középkor egyik legtitokzatosabb búcsújáróhelyét (1353). Másvilági útjában a pokol kútjánál végzett könyörgése után egy gyönyörű fiatalember jelent meg neki: mezítláb, zöld ruhába öltözve, drágaköves aranykoronával a fején, bal kezében sugárzó aranykereszt, arca ragyogóan derűs. Megkérdezte Györgyöt, mit akar. György így válaszolt: Jézus Krisztus kegyelmét. Az ifjú: ezt megtalálod és bírtakba is veszed, Erre György megeskette az ifjat, hogy Istentől van, és nem ördögi káprázat. Az ifjú csakugyan kijelenti, hogy ő Mihály arkangyal. Erre vitézünk térdre esve, megcsókolta a lábát. Mihály megengedte, hiszen Isten követe volt.

Most megkérdezte Györgyöt, akarja-e a purgatórium kínjait látni? György már eddig is látott egyet-mást, de készségesen követte az arkangyalt. Ez lángoló tengerhez vezette, amelyben a büntetésnek háromszáz szörnyűséges módját lehetett látni. Egyúttal számtalan gyötrődő férfi és nő is szemébe tűnt, mindegyik abban az alakban, amilyen földi életében volt. Látta azt is, amelyet Szent Lázár megírt a purgatórium kínjairól szóló könyvében. Ezt a Marseille-i templomokban nyilvánosan is olvasni szokták.

Látott először lángoló dombokat és halmokat, továbbá tüzes kerekeket a lelkek kínzására. Látott másodszor völgyekben tüzes és folyékony arannyal, ezüsttel telt kádakat, amelyekhez lelkeket kötöztek. Szájukba hol aranyat, hol ezüstöt öntöttek a démonok. Ez a fösvények, pénzhamisítók, hamis kalmárok, jegyzők, szabadlányok büntetése, tehát mindazoké, akik pénzzel vagy pénzért vétkeztek.

Látott harmadszor számtalan férfit és nőt, akiknek tagjait, amelyekkel vétkeztek, még külön is megkínozták.

Negyedszer látott számtalan lelket éles kardoktól gyötörtetni: ezek nem kímélték ellenségeiket.

Ötödször olyan lelkeket látott, akik mintha asztalnál ettek-ittak volna. A válogatott asztali jókban azonban gyötrő démonok rejtőzködtek, amelyek skorpió módjára marták belső részüket. A lakoma elől nem volt kitérés. Az asztal melletti folyókból kellett inniok, amely nehéz ércekből állott. Majd lepihentek, tüzes ágyba kötözték őket. Ez a torkosok és böjttörők büntetése.

Hatodszor látott a tűzben számtalan lelket, amelyeket a legszörnyűségesebb démonok éles karddal szüntelen szurkáltak. Ez volt az irigyek büntetése. Azoké, akik szomorkodtak felebarátjuk java, boldogulása miatt.

Látott hetedszer számtalan lelket egy nagy házban, ahol a démonok kígyók és mérges darazsak alakjában a resteket gyötörték. Itt látta azokat a papokat is, akik lustaságuk miatt a szent szolgálatot elmulasztották: tüzes ágyban feküdtek és férgek kínozták őket. Mindenkin olyan ruha volt, amilyent világi életében viselt, de a ruhákba démonok bújtak.

György látta édesanyját a tisztítóhelyen és más ismerősöket, akik állandóan Jézus és Mária segítségéért kiáltoztak. György nem szólhatott hozzájuk. Egyrészt ugyan örült, hogy üdvösségük mégis bizonyos, másfelől azonban szomorkodott szenvedéseik miatt. Hallotta, hogy az arkangyal néhány vigasztaló szóval fordult a lelkekhez, reményt öntött beléjük. Ezt minden héten meg szokta cselekedni, leszállván az égből közéjük.

György vitézt Mihály most a pokol kútjához vezette, amelyből elviselhetetlen bűz párolgott, a közepén ingadozó kis híd vezetett át. Mihály Györgyöt hitvallásra szólította föl, mert csak így tud átmenni a hídon. Ez megtörténvén, az arkangyal megáldotta, és most már bátran ment át az angyal kíséretében a hídon. A kereszt jelére fölnyílt előttük a pokol kapuja.

György megkérdezte az arkangyalt, hogy az elkárhozott lelkek örökre szenvednek-e. Az angyal szerint Krisztus, akinek hatalma mérhetetlen, a poklot is megsemmisíthetné, és a lelkeket valami különös kegyelemmel üdvözíthetné, azonban nem teszi meg, mert igazságos.

Ezután gyönyörű rétre érkeztek, tele jószagú virágokkal. Útnak nem volt nyoma. Itt angyalok énekét hallotta.

György most hatalmas, ragyogó aranyfalat látott, a közepén nagy zárt kapuval, ahonnan jó illat jött ki. Az angyal elmondta, hogy ez a paradicsom kapuja. Az angyal szavára az ajtó kinyílt, és mindketten beléptek rajta. Mérhetetlen síkság tárult eléjük, drágakövekkel kirakva. Hallották az angyalok kilenc karát énekelni.

György ezután az üdvözültek sokaságát látta kilenc csoportba rendezve: pátriárkák, ősatyák, majd próféták, ezután az Ó- és Újszövetség szent doktorai, végül a szentek hat rendje: apostolok, evangélisták, hetvenkét tanítvány, mártírok, hitvallók, szüzek. Valamennyi énekelte: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, Istene…

Most az arkangyal Györgyöt a paradicsom közepén emelkedő, oltárszerű magaslatra ragadta, és így szólt hozzá: tekintsd az eget és meglátod a csodálatos mennyei paradicsomot. György szertenézett és látta a szentek sokaságát és dicsőségét, megnyílva látta az eget: különös lángok csaptak ki belőle. Azután látott egy hatalmas palotát, benne két trónust. Az egyiken ült az égi király, ugyancsak egy másik, de alacsonyabb trónon a mennyország királynéja. Leborult előttük. Jézust imádta, aki utána megáldotta. Majd Máriához fohászkodott, elmondván az Üdvözlégyet és a Salve Regina-t, az angyal pedig erre az imádságra oktatta:

Maria mater gratiae

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumVencel király

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
28
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Vencel király

Vencel királynak, a csehek nemzeti szentjének († 929) tisztelete hazánkban sem volt ismeretlen. Napját először a Szelepchényi-kódex, majd többi középkori misekönyveink is számontartják,* sőt pozsonyi misekódexeink ereklyéi átvitelének (translatio S. Wencezlay) ünnepéről (márc. 4) is megemlékeznek. Miséjének szekvenciája is van: Christe tui praeclari militis Wenceslai…*

A nyugati gyepűvidéken, Gyanafalván (Jennersdorf) a középkorban (1208) templom állott a tiszteletére.* Ma is ő a falu védőszentje. Kőhalom (Steinberg 1875) is patrónusául választotta.

Selmecbányán a XIV. században kápolnája volt. Tótvázsony középkori patrónusa (1350).* Valószínű, hogy Viszló és talán Vajszló, továbbá hajdani Szentvincló (Pókaszentgyörgy mellett 1336)* helyneveink az ő emlékezetét őrzik. Kultusza a barokk időkben a dinasztikus jámborság hatására hazánkban is megújult.

 

Az Annus Coelestis így emlékezik* rá: Szent Vencel király: vértanú és szűz. Akit nagyanyád, Szent Ludmilla igen szent módon nevelt. Akit miután a császár udvarában megvetettek, úgy pillantottak meg, mint akit arany kereszt jelöl, és akit angyalok vezetnek. Aki Szent Vid vértanúnak Prágában szépséges templomot emeltél. Akinek amikor lovon ültél, úgy látta az ellensége, hogy angyal nyújt át Neked lándzsát, majd figyelmeztette őt: ne sújts le.

 

Legendájából azt is tudjuk, hogy az Oltáriszentség gabonáját apródjaival maga aratta le, csépelte ki, és őrölte meg. Hasonlóan, a misebort is maga szüretelte és préselte. Nem csoda tehát, hogy hazánkban is több helyen a szőlőhegyek védőszentje lett. Névnapja is a szüreti hetekre esik.

A tállyai templom Vencel-oltárához a szent ünnepét követő vasárnap a szőlősgazdák égő fáklyával, gyertyával jönnek misére. Az oltárképet és szobrokat ilyenkor szőlőfürtökkel és venyigével díszítik föl.* A nyolcad elmúltával a papot illeti. A tabáni (Buda) templom egyik mellékoltárának barokk Vencel-szobrát itteni szőlőművesek állíttatták, akik őt választatták védőszentül.

Az eperjesi jezsuita deákok 1720-ban bemutatott színjátékának Vencel a hőse.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKozma és Damján

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
27
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Kozma és Damján

Kozma és Damján a keleti és nyugati egyházban egyaránt tisztelt, arábiai eredetű vértanú-testvérpár (†303). Legendájukat az Érdy-kódex* adja elő.

 

Orvosi pályára készültek. Oly nagy malaszttal szereté őket Szentlélek Úristen, hogy mindent ingyen megvigyáznak vala. Nemcsak embereket, de még oktalan barmokat es. Mikoron egy szegény asszonyállat, kinek Palladia vala neve, minden jószágát orvosokra költötte volna, és semmit nem használt volna, végre méne ez szentökhöz, és teljességgel megvigaszék. Azon való örültében ada néminemű ajándékot szent Damjánnak, és mikoron semmiképpen el nem akará venni, az asszonyállat megesküdék, hogy egyebet nem tenne benne. Es neki engede úgy, hogy nem az ajándéknak kivánságáért venné el, de az asszonyállatnak ajojtatosságáért, és hogy Istennek szent nevét hiába ne venné. De mikoron szent Kozma azt hallotta volna, ottan megparancsolá, hogy holtok után az ő testét atyja fiának testével együtt ne temetnék. Azon másod éjjel Krisztus Jézus szent Kozmának megjelenék, és ő atyja fiát megmenté, hogy nem vétközött volna.

A két testvér a császári helytartónak megtagadja a bálványimádást, ezért minden módon megkínoztatja őket, majd pedig megöleti. A hívek csak arra emlékeznek, hogy Kozma meghagyta: ne temessék egy sírba őket. Azonnal egy nagy bihal odajöve és emberi szózattal mondá, hogy egy koporsóban temetnék az szentöket.

Ha mind megemléköznénk – végzi a kódex jámbor írója – mennyé nyomorultak, fogságban valók, halálos sebesek ez nemes drágalátus szentökben remélvén, bízván, vígasztanak meg és Úristennek irgalmasságát érdemlették és érdemlik. Csak az kegyelmes Úristen tudja számát jelesen, kik holtig őnekik kiváltképpen szolgálnak jó hittel, szeretettel és reménységgel, nyilván bízhatnak, hogy erekké el nem vesznek.

 

Ferrari Zsigmond a magyar dominikánusok középkori viselt dolgairól szóló könyvében (1637) elmondja,* hogy egy jámbor magyar házaspárnak meghalt, égbe szállott a kisfia. A szomorú szülők Kozmához és Damjánhoz könyörögtek, akiket böjtökkel, imádsággal, alamizsnával már azelőtt is mindig tiszteltek. Kérték a két szentet, járjanak közbe, hogy gyermeküket az Úr feltámassza. Isten a döntést Szent Domonkosra bízta, aki a két kiváló közbenjáró kérését szintén pártfogásába vette. Erre Isten angyalai a halott lelkét visszahozták testébe, mire a gyermek életre is kelt. A mennyország Királynéját azonban már nem tudta feledni, szerzetes lett belőle.

 

*

 

Kozma és Damján tisztelete eleinte a keleti egyházban, Konstantinápolyban virágzott,* majd Rómában is kibontakozott. A SS. Cosma e Damiano egyike a legszebb római ókeresztény templomoknak. Legendájukból érthető, hogy az orvosok, patikusok, borbélyok (felcserek), betegek tisztelték patrónusul őket: éspedig Kozmát inkább az orvosok, Damjánt pedig a patikusok.* Kultuszuk Szicíliában máig eleven.*

A magyar kereszténység nyilván a bizánci egyház és császárság közvetítésével ismerkedett meg e szent orvosokkal. Tudjuk, hogy Dukas Mihály I. Géza királyunknak koronát ajándékozott. Ez a szent korona alsórésze (corona Graeca), amelyet zománclapok borítanak. Más keleti szentek mellett Kozma és Damján mellképét is látjuk közöttük. A két szent Moravcsik Gyula megállapítása szerint „az önzetlen égi tudomány képviselőjeként szerepel a koronán”, miután pénz elfogadása nélkül gyógyítottak.* Ennél nyilvánvalóan többről is szó van: a megkoronázott magyar király egészségét ajánlják Kozma és Damján mennyei gondjaiba.

Középkori misenaptárainkban nem egyenletesen fordulnak elő, azonban helyneveink, régi szakrális művészetünk és templomdedikációink mutatják, hogy hazánkban is eleinte bencés, majd németföldi hatásra mindig bensőségesen tisztelték őket. A hívek máig könyörögnek hozzájuk a mindenszentek litániájában. Ők voltak a régi budai egyetem patrónusai. Ünnepüket az egyetemi templomban az orvosi kar minden esztendőben misével ülte meg.*  Számos, régi borbélycéh szintén védőszentül tisztelte őket. Így, régi hagyomány nyomán egészen a legújabb időkig a szegedi borbélyok.

Szkhárosi Horvát András gunyolódva emlegeti őket: Kozma, Szent Demjén betegséghez látó.*

Nevüket néhány jellegzetes helynevűnk őrzi: Csíkkozmás, Szászdányán, (Daia, Trnava micar 1361), a baranyai Szentdomján, az elenyészett bihari Szentkozmadömjén (1373)* és a hevesi Szentkozmadomján (1480),*  továbbá a nép ajkán kissé átformálódott göcseji Szentkozmadombja, régebbi nevén Őrkozmadombja, Mellettük családnevek is utalnak hajdani népszerűségükre: Kozma, Kuzma, Koznás (?), Damján, Domján, Domány, Demján, Demjén, Dömjén, Dimjén, Demény, Dimény, esetleg Doma, Deme.*

Oltalmuk alatt állott Ludány, egykori nevén Apátúrludány hajdani bencés apátsága, Garamszentbenedek egyik kápolnája (1394), és a kaposfői bencés apátsághoz tartozó Pát temploma (1254). IV. Béla idejében Szent Vilmos remetéinek volt Komár (ma Komárváros) határában Kozma és Damján tiszteletére szentelt perjelségük.*

 

Kozma és Damján középkori tisztességét a kassai Székesegyház Szent Mihály-freskóján feltűnő ábrázolásuk,* továbbá zalaszántói falképük, Bártfa városában három szárnyasoltár (1460, 1489, 1522), Kassa (1470), Márkfalva (Jezernica Markovice, 1517), az erdélyi Szászbogács (Bagaciu, 1518) táblaképe, Szepeshely (Spišské Pohradie) két képből álló, XVI. század elejéről származó ciklustöredéke, a lőcsei Jakab-templom orgonakarzatának Kozmát ábrázoló alabástromszobra (1510 körül),* továbbá Gyulafehérvár (1442), Győr (1539), Nagyvárad* oltármestersége hirdeti. Ott látjuk még őket a kassai székesegyház Mettertia-oltárán (1516), Czottmann Bertalan kassai fogadalmi képén: Kozma kezében urinale, Damján jobbján pedig hengeralakú födeles szelence, baljában a jellegzetes kenőkanál.*

Nyilván fogadalomból állították Káld barokk mellékoltárát, idősebb Dorffmeister István képével.*

Kozma és Damján szárnyasoltárokon feltűnő gótikus faszobrai: Berki (Rokycany, 1510), Malompatak (Mlynica, 1515), Osztrópatak (Ostrovany, 1470), Szekcsőalja (Siba, 1400).*

Barokk képük régi patikából került a soproni múzeumba. A kőszegi jezsuita patikában is volt képmásuk.*

A két szent orvosnak máig számos, javarészt még középkori eredetű patrociniumával találkozunk.

Esztergom: Ipolyszécsénke (Sečianky, középkor),* Pozsonyhidegkút (Dúbravka), Somorja (Šamoryn, ispotálykápolna). Elenyészett Szamárd (1389, a mai Esztergom-Szentgyörgymező táján).*

Besztercebánya: Lászlófalu (Laclavá, 1375), Turócliget (Háj, 1454), Nagyszalatnya (Zvolenská Slatina, régi kápolna).

Szepes: Szepesmindszent (Bijacovce), Bethlenfalva (Betlanovce), Hotkóc (Hotkovce).

Nyitra: Kosztolna (Kostolné), Igazpüspöki (Biskupice), Kesnyő (Kšíná).

Kassa: Osztrópatak (Ostroviany, 1530), Kuró (Kurov, 1841), Szekcsőalja (Šiba, 1852, középkori titulus).

Eger: Luc (Tiszaluc 1373, elenyészett),* Tihamér (középkor, elenyészett).*

Rozsnyó: Felsőfüge (1332, elenyészett).*

Győr: Felsőszakony, Bogyoszló, Városhodász (Markthodis, középkor), Kisbarátfalu (1447, elenyészett).*

Szombathely: Rábakovácsi, Karacsfa (Hagensdorf, 1697), Bükkös (Bieling), Pinkamiske (Mischendorf, középkor).*

Székesfehérvár: Vérteskozma (1772).

Veszprém: Zalaszántó (1236, freskómaradvánnyal),* Pesze (1269),* Vöröstó (1276), Kapornak (1330), Halimba (1341), Pösze (1383), Cece (XIV. század), Pakod (1496).* Zalaszántó kivételével mind elenyésztek.

Pécs: Kuzmin (Szerémség, ma Kukujevce filiája), Ladimirevci (Verőce),* Simontornya (1734).

Vác: Alpár (1393, elenyészett).*

Világos, hogy mindezeket a dedikációkat oltalomkérő célzattal ajánlották föl, hogy a két szent közbenjárásával a közösséget majd megoltalmazza minden bajtól, betegségtől, járványtól.

 

Bihar helység néphagyománya szerint valamikor magyarok és székelyek csatáztak egymással. A megszorult magyarokat Kozma segítette győzelemre. Ezért templomot építettek a tiszteletére. Jakó Zsigmond helyesen utal rá,* hogy a történet a Dubnici krónika Szent Lászlóról szóló elbeszélésének változata.

 

*

 

Bandinus Márk idejében (1647) Moldvában a katolikus magyar Sztanfalva közelében állott egy fakápolna, ismereteink szerint az egyetlen Kozma és Damján pártfogása alatt virágzó, hajdani katolikus magyar búcsújáróhely.

 

A püspök elmondja, hogy éjszakának idején csodálatos fényű fáklyás körmenetek tűntek föl körülötte, énekszót is hallottak. Pünkösd ünnepére Moldvából és Erdélyből betegségben sínylődő búcsúsok szokták fölkeresni, meg is gyógyultak. Voltak olyanok, akik csak fogadalmat tettek a zarándoklatra, máris jobban érezték magukat. Egyik alkalommal (1637) a kápolna a búcsúsok szemeláttára forogni kezdett. Vakok nyerték vissza látásukat, a bénák pedig lábraállottak Kozma és Damján közbenjárására.

Egy stanesti magyar ember felesége a végét járta, mire ő, Klára Mihály fogadalmat tett: ha Jézus, az élet és halál ura Kozma és Damján közbenjárására felesége életét és egészségét visszaadja, a nem régen lerombolt kápolnát újjáépíti. Az asszony mindjárt magáhoztért és napkeltekor ő is fölkelt ágyából. Az ember „kezdetleges művészettel ugyan” – a kápolnát fölépítette.

1647 pünkösdjén öt labarum alatt szintén nagyszámú nép gyűlt össze, amely magyarul énekelt a Szentlélek eljöveteléről, Mária örömeiről, az apostolokról, továbbá Magyarország védőszentjeiről.

Voltak a búcsún román görögkeletiek is, akik betegségükben szintén élvezték Kozma és Damján közbenjárását, azonban mintegy megirigyelve a katolikusoktól kápolnájuk védőszentjeinek oltalmát „a hegy lábánál gondosan összeállított fatemplomot építettek. Az ajtót a csodás hely felé állították, hogy a szentek szokják meg a szembenlévő ajtón át az ő kápolnájukba való járást, és a magyarokét megúnva, azt elhagyják, az ő szent helyükre jöjjenek át. E célból égő gyertyákat is tesznek az ő ajtószárnyukhoz, sőt templomon kívül is, hogy a mennyei szellemek onnan elidegenedjenek (és hozzájuk jöjjenek). A szakadár indulat mindannyiszor lerombolja a templomot, valahányszor a katolikus buzgóság helyreállítja.” Bandinus püspök annyira megindult a látottakon, hogy maga is Kozma és Damján oltalmába ajánlotta magát.

 

Egy régi körmendi ráolvasás: 1751. Jesus nevében megh mosom ezen testet. Nem azért hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testébül kiköltözzék, az Isten, szent Kozma és Damján nevében.*

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumJusztina

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
26
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Jusztina

Jusztina Diocletianus császár idejében Cipriánnal együtt szenvedett vértanúságot. Az Érdy- és Cornides-kódexben olvasható legendája számos meseszerű mozzanatával hajdanában nálunk is közkedvelt lehetett.

 

A Cornides-kódex elmondja,* hogy Jusztina antiochiai pogány pap leánya volt. Atyjától való félelmében titokban keresztelkedett meg. Ezt álmukban angyal adta szüleinek tudtára, akik erre szintén fölvették a keresztséget.

Egy Ciprián nevű mestert szülei az ördögnek ajánlottak föl. Szerette volna Jusztinát feleségül venni, de hiába. Maga az ördög sietett Ciprián segítségére. A leány szívét felzaklatta, ez azonban a kereszt jelében keres oltalmat. A gonosz ennek láttára megszégyenül, tehetetlenné válik. Most a pokol fejedelme szűz leány, majd szép ifjú képében kísérti meg Jusztinát, de nem tudja eltántorítani.

Ezután a gonosz Jusztinát fejfájással, Antiochia városát pedig döghalállal sújtja. A boszorkánymesterek jóslatai szerint a vész csak akkor múlik el, ha Jusztina férjhezmegy. Ő azonban Krisztust választja vőlegényének, mire a vész megszűnik.

A szerelmes Ciprianus a sátán hűségére esküszik. Ez azonban bevallja neki, hogy Jusztina Jézus jegyese, és keresztvetésére minden hatalma semmivé válik. Ciprián ezután kiábrándulva, a püspökhöz megy, aki megkereszteli. Ennek halála után ő lesz a város főpásztora. Klastromokat épít Jusztina és társai számára, és szép épületes leveleket ír nekik.

Jusztinát és lánytársait, nem akarván hódolni a bálványok előtt, forró fürdőbe vetették. Nem ártott nekik. Ezután nyakukat szegték és holttestüket egy hétig ebek harmincadjára hagyták, Isten angyalai azonban megvédték tőlük.

 

Jusztinának Jézus a vőlegénye, ezért szokás egyszarvúval (unicornis), az archaikus Krisztus-jelképpel ábrázolni.* A Physiologus, ez az allegorikus középkori természetrajz elmondja, hogy az egyszarvú „kecses állat” hasonlít a gidához, azonban indulatos, mert egy szarva van a fején. Nincs az a vadász, amelyik őt kézre keríthetné. Csak ezzel a csellel tudják megfogni: tartózkodása helyére egy szűzies hajadont vezetnek és egyedül hagyják. Amint az egyszarvú meglátja, a szűz ölébe ugrik, átöleli. Így fogják meg és viszik a király palotájába. Ilyen a mi Urunk Jézus Krisztus is, a mi lelki egyszarvúnk, akiről Dávid mondja: és kedves mint az egyszarvú fia (28. zsoltár). Máshol: de az én szarvam föl fog magasztaltatni, mint az egyszarvúé (41. zsoltár). Zakariás hálaénekében: és fölemelte nekünk az üdvösség szarvát szolgájának, Dávidnak házában (Lukács 1, 69).* Az esztergomi Keresztény Múzeum egyik legszebb, lombardiai eredetű képén is Jusztina az egyszarvú társaságában jelenik meg. Sajnos, hazai ikonográfiai párhuzamokat nem tudunk idézni, bár az Unicornis patika (Buda, 1687), (Debrecen, 1772) a hagyomány töretlenségét igazolja.*

Jusztinát számos középkori misenaptárunk számontartja, tisztelete azonban ikonográfiánkból, följegyzett hagyományainkból hiányzik. Keresztnévül azonban főleg Hódmezővásárhely vidékén, kálvinisták is szívesen választják, amely nyilvánvalóan a hajdani szakrális névmágiát idézi: a megkeresztelt kislányból legyen védőszentjéhez méltó hűséges menyasszony.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGellért, Csanád első püspöke

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
24
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Gellért, Csanád első püspöke

Gellért, Csanád első püspöke (†1046). Előkelő velencei család sarjadéka. Hét éves korában súlyosan megbetegedett. Szülei egyetlen gyermeküket a kor jámbor szokása szerint szerzetesi ruhába öltöztették, vagyis Istennek és a bencés rend szentjeinek oltalmába ajánlották: oblátus, Istennek áldozott személy lett belőle. Szerzetesként Bolognában tanul, majd a velencei Szent György-monostor apátjául választják meg. Hamarosan lemond azonban a klastrom „fejedelemségéről”, hogy majd Jeruzsálemben remetéskedjék. Útközben Dalmáciában hajótörést szenved, és így hazánkba, sőt Szent István udvarába jut. Itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz.

Néhány év múlva szíve vágyát követve, a bakonybéli remeteségbe vonul.

 

Az Érdy-kódex szerint* történék egy napon, hogy Istenről való gondolatjában elszunnyada. Azonközben az pusztából jöve el egy nőstény szarvas kisded fiával, és fekőnek le Szent Gellérd előtt. Másfelől más szarvast űzni kezde egy farkas, és mikoron odafutottak volna, megijede ím ez nőstény szarvas es tőlük, és elfutamék onnan. Kisfiát elhagyá Szent Gellérd előtt, ki annak utána soha tőle el nem válék. Másod időben, mikoron Szent Gellérd nyalábot vinne, látá hát az ajtó előtt egy nőstény farkas fekszik, és hát sebes és bebocsátá. Azonnal leesék az Isten emberének lábai előtt, hogy megvigasztaná. És mikoron szent imádságában meggyógyította volna, megmarada nála és vele lakozék. Naponkéd kimegyen vala az mezőre az gímmel, és bejő vala. Egyik sem bántja vala másikat.

 

A remeteségre manapság is emlékeztet egy kút, amelyet a környékbeli faluk népe Nagyboldogasszony és Gellért ünnepén búcsújárással szokott megtisztelni. Az itteni nép úgy emlegeti, hogy a kutat három forrás táplálja, amelyet még Gellért nevezett el az Atya, Fiú és Szentlélek tiszteletére. Más hagyomány szerint az apátsági templomból éjjelente angyalok szoktak ide szállani.

Gellértnek néhány év múlva föl kell áldoznia béli magányát. A király Ajtony legyőzése után őt emeli a csanádi püspöki székbe. A bencés missziónak Gergely pápától és Bonifáctól szentesített humanista szellemére, egyeztető készségére vall, hogy a térítés Gellért tanácsára azonosítja az ősi pogány Boldogasszony alakját Máriával. És az ő tanácsának intéséből akkoron kelt fel, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.

Gellért bölcsességét, atyai szívét árulja el a symphonia Ungarorum ismert jelenete is: éjszakai szállásán egy őrölgető szolgáló magyar nótájának hangjára ébred föl. A dallamot szépnek, különösnek találja, a lányt pedig jókedvvel végzett munkájáért megjutalmazza. Így lett Gellért a magyar népköltészet első hírmondója.*

 

Szent István halála után a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül. A Duna mellett nagy sok nép vevé körül, és hagyinálni kezdék kővel. Ő kedég szent keresztnek jegyét hányja vala eleikben és egyik sem találja vala. Annak utána ragadák mind szekerestül, és egy nagy hegyrül aláereszték, kinek Kelenfölde neve. De mikoron még es élne, gerelyekkel átalverék őtet, és egy nagy kövön az Duna szélén eltörék fejét, és azonképpen mártiromságnak koronáját vevé. Az mely kövön kedég kiontották vala agya velejét, hét esztendég semmi árvíz el nem moshatta vérét, míg felgyűjteték az jámbor egyházi népektül. A hagyomány szerint ezen a helyen a sebek begyógyultak, a törött csontok helyükre illeszkedtek, ha fölöttük a sebesült anyja, lánytestvére vagy jegyese egy Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet elmondott.

 

Gellért holttestét csak hét év múlva (1053?) vitték Csanádra, ahol akarata szerint a tőle alapított és a Boldogasszony oltalmába ajánlott bencés apátság templomában temették el. A fakoporsót amelyben addig nyugodott, kőkoporsóba helyezték. Ennek födelére tették azt a csuklyás szerzetesruhát, melyben Gellért halált szenvedett, valamint a teveszőrből készül gallért, továbbá azt a követ, amelyen fejét összezúzták, azonkívül a vasövet és ostort, melyekkel sanyargatta magát, végül egy edényt, amelyben a vérét gyűjtötték össze. A templom oltárköve az a szikladarab volt, amelyen a fejét összezúzták. Mindezek a középkorban nagy tiszteletben részesültek.*

Az ereklyék később szétszóródtak. Egy részük Velencébe, illetőleg a szomszédos Murano városkába, S. Dona templomába került. Hazai ereklyéinket, így a szegedi Fogadalmi Templomét* már korunkban innen kaptuk vissza: ünnepén nyilvános tiszteletben részesítik.

Gellért püspököt, a Csanádi egyházmegye mennyei pártfogóját középkori misenaptáraink számontartják. Egykorú szép antifóniája:

A progenie in progenies fecit misericordiam Dominus,
qui eduxit Abraham de vr Chaldaeorum,
et de ultimis finibus terrae vocavit Sanctum Gerhardum,
ut in hac terra nostra peregrinus esset et advena,
in illa vero patria coelesti civis sanctorum et domesticus Dei,
ubi nobis datus est a Deo patronus,
iugiter intercedere dignetur
pro sancta plebe et universis fidelibus
nunc et in aeternum.*

 

Magyarul: Az Úr nemzedékről nemzedékre irgalmasságot cselekszik, kivezette Ábrahámot a kaldeusok városából és messze földről hívta Szent Gellértet, hogy országunkban legyen zarándok és jövevény, a mennyei hazában pedig a szentek társa és Isten családtagja. Isten adta nekünk, mindig járjon közbe népéért és minden hívő lélekért most és mindörökké.

 

*

 

Hamarosan, még a XI. században templomot is építettek a hegy alján, a mai tabáni templom közelében Gellért tiszteletére. Ennek kegyuraságát IV. Béla a bélakúti cisztercita apátságnak adományozta. Istvánffy Miklós előadása szerint a templom a mohácsi vész idején még állott. Úgy hallotta, hogy a püspököt megölő tömeg vezérének leszármazottjai Budán laktak, és ha a család valamelyik tagja a templomba lépett, mindig rosszullét környékezte. Utolsó férfisarjadéka Mohácsnál esett el.

A szent templomot a betegek és nyomorékok ezrei keresték föl, akik a Gellérthegy sziklái alól csörgedező gyógyforrások medrében kerestek gyógyulást. Erről Bonfini is megemlékezik. A búcsúsok fogadalmi rajzairól és hálaadományairól is tud a hagyomány.*

A hegy tövében máig álló török fürdők részben erre a középkori kultikus hagyományra épültek rá.

A Gellérthegy szakrális múltjához még hozzátartozik, hogy a XVIII. században Kálvária állott a tetején. Híres volt az emmausjárás is, amelyről húsvéthétfőnél már megemlékeztünk. A hegynek modern nevezetessége Gellértnek a magyar kereszténység kilenc százados fordulójára emelt szobra (1901).

Csak röviden utalunk még arra, hogy Szent Gellért hegye, németül Blocksberg, a magyar, illetőleg hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezőhelye. Boszorkányos hírét már a XVII. században emlegetik. Ismeretes a bakkecskének az efféle hiedelmekben való szerepe. Mindezekről azonban itt nem szólunk bővebben, utalunk Dömötör Sándor kutatásaira.*

A hagyomány kialakulását a szent püspök vértanúsága mellett maga a hőforrásokkal, barlangokkal jeleskedő hegy is elősegítette. Egy budai szőlőmunkás mondotta a múlt század végén, hogy még most is vannak boszorkányok a hegy belsejében.

 

*

 

Gellért nevére és középkori patrociniumaira emlékeztetnek Zalaszentgrót és Németszentgrót (Geresdorf) helységeink. A középkorban ő volt a pesti szabó céh patrónusa.* A barokk időkben megjelenik a jezsuita iskoladráma hősei között is: Nagyszombat (1626), Szepes (1630).* Titulusok:

Esztergom: Buda (Kelenföld 1930).

Veszprém: Zalaszentgrót (1247), Bakonybél (1251, kápolna).*

Csanád: Gellértegyháza (elenyészett), Versec (Vršac, 1864), Őscsanád (Cenadul Vechi, 1868), Temesság (Şag, 1884), Szeged (Tarján 1961), Magyarcsanád.

Nagyvárad: Nyésta (1326, elenyészett).*

Erdély: Apanagyfalu (Nusfalau, 1869).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumTekla, olykor Thekla, vértanú

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
23
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Tekla, olykor Thekla, vértanú

Tekla, olykor Thekla, vértanú. Állítólag Szent Pál tanítványa volt. A legenda szerint Pál apostol egy alkalommal olyan lelkesen ajánlotta a szüzességet, hogy Tekla elhagyta vőlegényét. Ez a hatóságnál panaszt tett, Tekla álnok testvérei pedig Pál tartózkodási helyét árulták el. Pált kiűzték a városból, Teklát pedig máglyára vetették, ahonnan csodálatosan megmenekült. Csatlakozott Pálhoz. Antiochiába mentek. Itt a lányt vadállatok elé dobták, ezek azonban nem bántották. Így ismét megszabadult, és tovább segített Pálnak a térítés munkájában.*

Tekla tisztelete a keleti egyházakban (Egyiptom, Bizánc) gyorsan elterjedt, de gyökeret vert Rómában, illetőleg a középkor folyamán Itáliában, a francia Lyon és a spanyol Tarragona városában is. A kultusz spanyol ihletésre a XVIII. században Bécsben, Prágában, Münchenben is fölbukkan. Az apró kockákra vágott teklakenyér ember és jószág oltalmára, gyógyítására kedvelt szentelmény, amely szintén Spanyolországból honosodott meg Ausztriában, továbbá főleg a németországi Paderborn vidékén.*

Útszéli szobra áll (állott?) – nyilván jószágvédő célzattal – Nagycenken, föltehetően a Széchenyi-család pietásából. Lábánál két oroszlán hever.*

Kiskomlós (Comloşul Mic), német nevén Ostern, bánáti falu királyi kamarától épített templomának (1807) Tekla a védőszentje, amely egyúttal a szentnek egyetlen régi magyarországi patrociniuma. Ha a titulus nem valamelyik pártfogó női hozzátartozójának keresztneve után született, akkor a kultuszt a német lakosság nyilván úgy hozta szülőföldjéről magával. Nem tudni már, hogy a Theklabrot ismeretes volt-e körükben.

Nyilvánvalóan személynévi eredetű Teklafalu újabb kápolnájának dedikációja.

A dunabogdányi templom egyik oltárát Tekla tiszteletére szentelték (1817). A titulus nyilván keresztnévi eredetű. Föltétlenül a budai klarissza kolostornak, a falu kegyurának ihletésére került Piliscsaba templomának egyik oltárára Tekla barokk fa szobra.* Barokk Tekla-oltára van az Erzsébet-apácák pozsonyi templomának.* Alatta a dinasztia családi kegyképe (Maria cum inclinato capite). Tekla-szobrot látunk a tabáni templom Szent József-oltárán,* a vasvári dominikánus templom Mária-oltárának oromzatán is. Tekla-képe (1765) van a budai Szent Anna-templomnak.*

Tekla-társulat virágzott a XVIII. században Kolozsvárott.

Mindezek nyilvánvalóan egykorú bécsi kultuszáramlatokkal, névdivattal hozhatók kapcsolatba.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSzent Móric

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
22
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Szent Móric

Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált.

 

Az Érdy-kódexben olvasható legendájából* a következőket idézzük: vala egy szegény asszonyállatnak egyetlen egy fia, és adá tanojtani azon egyházbelieknek, hol ott ez nemes szentöket eltemették vala. És ime, hamar való napon meghala. Az ő szüléje kedég naponkénd elsiratja vala. Neki jelenék Szent Móric mártir, mondván: mire siratod fiadat ilyen szenttelen, ha mivelönk vagyon. Felele az asszonyállat: bizony, míg élök, soha nem tűrhetöm. Monda Szent Móric: ne akarjad siratni mint holtat. De ha meg akarod szavát hallani, jövelj az veternyére és az fráterek között az karban meghallod éneklését. És mikoron azt tette volna, koronkéd hallja vala az ő fia szavát és semmi bánatja nem lőn többé.

 

Tiszteletét kezdetben a dinasztiák és az arisztokrácia, majd az első millenniumtól kezdve a feudális nemesség, püspökök és monasztikus szerzetesrendek is terjesztik. Kétségtelen, hogy Móric jellegzetes erényei: a kötelességteljesítés és önfeláldozó hűség a koraközépkor arisztokratikus társadalomszemléletét, a kezdődő lovagvilág eszményeit is kifejezte. Hivatása magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védőszentje lett. Nem világos, hogy miért folyamodtak hozzá podagra és gyermekek bélpoklossága, fülbántalmai ellen. Talán azért, hogy a szellemként fölfogott betegségre a segítségül hívott vitéz katonával akartak ráijeszteni.*

Szent Móric kultuszának legfontosabb közép-európai forrása Niederaltaich bencés monostora. Tisztelete innen sugárzott az újonnan megkeresztelkedett Magyar- és Csehországba.

Ismeretes, hogy Szent István a bakonybéli monostort Móric tiszteletére alapította, aki a szász uralkodóháznak, Gizella királyné nemzetségének volt családi patrónusa. Niederaltaichból népesítette be: a szerzetesek között volt sógora, Günther is, aki viharos ifjúság után Móric altaichi oltárára helyezte világi vitézségének jelképeit. Néhány évig Szent Gellért is idevonult lelki magányba.

 

Meg kell említenünk, hogy a középkorban a lovagi kard megáldásánál György és Sebestyén mellett, Móricot is segítségül hívták. Móricnak a Szent Kereszt szögével ékesített lándzsáját a hagyomány szerint Szent István királyunk kapta Ottó császártól nászajándékba.*

Tudomásunk szerint Bakonybél mellett, Béb (1270), Hidegkút* (1433, Veszprém szomszédságában) még Berzseny (1398, Tüskevár közelében)* Hidegkút (1433), a zalai Csesztreg, az esztergomi Kőhídgyarmat (Kamenny Most, 1726), a veszprémi Gyimót tiszteli Móricot templomának, Tomaj pedig kápolnájának (1892) védőszentjéül. E jórészt barokk patrociniumok nyilvánvalóan arisztokrata kegyuraktól, éspedig az Eszterházyaktól származnak. Az Aldunánál fekvő, határőrvidéki Tárcső (Starčova) falu veterán telepesei is Móricot választották (1863) templomuk patrónusának. Móric-oltára van még Kupfalva (Kogl) egyházának.* Móric-kápolnája volt Gyula hajdani plébániatemplomának (1528).

Zsigmond adománylevele (1403) a gyulai királyi uradalom földjén három Szentmórocz helységet is említ. Ezek nyilván a Gyula városi Móric-kápolna, illetőleg oltármesterség javadalmai voltak.* Szent Móricnak egyetemes középkori népszerűségét nevéből képzett számtalan családnevünk: Móricz, Maricz, Mórocz, Móra is bizonyítja. Boldog Csák Móric dominikánus is ennek a névdivatnak emlékezetét őrzi. Keresztnévként a palóc és jász parasztságnál máig sűrűn előfordul. A magyar arisztokraták és Jókai Móric keresztneve újabb francia ihletésből, végső fokon azonban mégis Szent Móric tiszteletéből fakadt. Németes műveltségű régi zsidó családjaink éppen azért választották gyermekeiknek a Móric nevet, mert előkelőnek érezték.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMáté apostol és evangélista

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
21
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Máté apostol és evangélista

Máté apostol és evangélista. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna (Máté 9,10, Lukács 5,23).

Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Faszobra Eperjes Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes (Mediach, Mediaş) főoltárán (1420),* Oltármesterség: Gyulafehérvár (1439).*

*

Legendáját az Érdy-kódexben* olvassuk: Szent Máté méne szerecsön országban és száll meg Madaber nevő várasban, a jámbor offmesternél, kit szent Fülep az úton megkeresztölt vala. Valának kedég azon királyi várasban két erdengős mesterek: Zaroes és Arfaxat, kik ellen Szent Máté erősen prédikálja vala Krisztusnak szent hitit. Egy napon az kerályné asszonynak hofmestere eleiben járula Szent Máténak és kérdé meg, miképpen vóna, hogy annyé sok nyelven tudna szólani. És szent Máté megjelenté őneki, miképpen Úristennek szent lelke mennyből reájok szállott volna, és ő adta vóna a nagy malasztot őnekik, hogy ez világ szerént mindenütt tudnának prédikállani. Azonközbe bejuta egy ember, mondván, ime hol jőnek az két mesterek, két nagy sárkánnyal, kik mindeneket megölnének tüzes lehellésekkel. Szent Máté ottan szent keresztnek jegyét veté magára, és nagy bátoron kiméne eleikben. És mint láták őtet az sárkányok, ottan elalvának lábai előtt. És mondá az mestereknek, hol vagyon az ti nagy mesterségtöknek bölcsessége. Serkentsétök fel őket, ha lehet. Én kedég csak az Úristent nem kértem volnék, amit én ellenem gondoltatok vala, tireátok hárantanám. Mikoron az csodára sok nép gyüleközött volna, parancsolá Szent Máté az sárkányoknak, hogy mennének dologra és senkit ne bántanának. És ottan elmenének.

A király fia meghal, Máté feltámasztja. Erre mindnyájan megkeresztelkednek. A király hálából templomot épít, amelynek Máté lesz a püspöke. Epigéna királykisasszony sok szűzzel együtt az apácaéletet választja. A király meghalván, utóda feleségül kívánja. Epigéna visszautasítja, mire az új király Mátét bosszúból kivégezteti, a kolostort pedig felgyújtatja. Máté közbenjárására a tűz megfordul, s a királyi palotába kap. Az új király Epigéniával együtt ezután nagy szeretettel szolgálá az édes Jézust és az ő édes apostol atyjokat.

 

Máténak viszonylag kevés patrociniuma van hazánkban, aminek nyilvánvaló magyarázata, hogy napja jelesebb ünnepek (Szentkereszt felmagasztalása, Kozma és Damján, főleg Mihály) közé szorult. Egészen természetes, hogy több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusául a vámon ülő Mátét.

 

Nyitra: Kisudva (Mala Udiča), Hegyeshely (Vysoká), Tepla.

Besztercebánya: Bábaszék (Babina, XIII. század), Cégely (Cigel, fatemplom: XV. század, kőtemplom: 1762), Prochot (1792), Vámosfalva (Myto, 1830), Zsolna (Zilina, 1692, azelőtt a középkorban István vértanú).

Szepes: Duránd (Tvarožná), Korotnok (Korytno).

Veszprém: Nemesvámos, Salföld (1756), Sáska, (Padányi Biró Márton építette)*

Győr: Völcsej (1865 óta: László), Lajtafalu (Potz-Neusiedl), Valla.

Vác: Kóka (1697), Tömörkény (1887).

Kalocsa: Kunbaja (1877), Káty (kápolna).

Csanád: Kiskrassó (Lupac).

Erdély: Bede (Bedeni).

 

A szegedi magyar és a privigyei szlovák* nép egyező tapasztalata szerint a búzát legjobb Máté hetében elvetni.

Mohács sokácai Máté napján szakajtóban, kosárban búzát szoktak a barátok templomában szenteltetni, majd a vetőmag közé vegyítik.*

Vásárosdombó gazdái ezen a napon régebben nem szántottak, mert úgy vélték, hogy az ilyen földet különösen fölveri a gaz. Éppen ezért Gazos Máté néven tartották számon.* A hiedelem hajdani teljesebb kultusz maradványa.

A tilalomra utal a göcseji hiedelem is: Szent Máté hetének pelvahét a neve. Aki ilyenkor vet, majd polyvás gabonát arat. A búzahét itt a ferenchét, amelyikbe Assisi Szent Ferenc ünnepe esik.

 

*

 

A búzavetés számontartott időszak, maga a búzahét vidékenként váltakozik. Altalánosságban a csillagászati ősz első hónapjába eső négy hét a vetési terminus: mátéhét, mihályhét, ferenchét, gálhét. Szakrális-liturgikus hagyományvilágára a következőkben csak igen röviden utalunk.

Ami a szegedi táj rituális előírásait illeti, vetés napján a hajdani tápaiak kenyeret nem sütöttek, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében. Algyőn ilyenkor korán kimennek vetni, hogy még napkölte előtt kiérjenek a földre. Amikor a nap éppen feljön, a vetnivaló búzával telt zsákokat odaütögetik a földhöz. A búzavetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A deszkiek a vetőzsákot feldobták a háztetőre, ahol három napig érte a harmat.

A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. Általában ma is fohászkodnak egyet. A vetőmagra keresztet vetettek, amely a rozsnál olykor elmaradt. A fohászkodás: Atyának; Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Régebben a vetésidő alatt nem volt szabad dohányozni.

Egerbakta hagyománya szerint elmondták a Miatyánkot és Üdvözlégyet, a vetőkötényben lévő magra pedig háromszor keresztet vetettek. A felnémeti gazda így fohászkodott: drága jó Isten, adjál bő áldást! Bélapátfalván a magvető az abroszba kötött pénzt koldusnak adja alamizsnául. Hasonló Csallóköz régi magyar hagyománya is.* Hollókőn a gazda a vetés végén a földnek mind a négy sarkára térdelt és úgy imádkozott. Bessenyőtelek hajdani gazdasszonyai a vetésből kimaradt búzát megőröltették és a koldusok számára sütöttek belőle kenyeret.

Répceszentgyörgyi szokás szerint a virágvasárnapi szentelt barka hamuját üszög ellen szórják a vetőmag közé.*

Andrásfalva székely gazdái a vetés elején így fohászkodtak: Uram Jézus segélj meg és áldd meg! Befejezéskor: édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belőle! A szomszédos Istensegíts emberei födetlen fővel vetettek.*

Göcsejben* az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél pedig századunk elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá három búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon és ne kapjanak rá a vetésre. Ez azonban már másodlagos magyarázat. A búzát új, először mosott vagy karácsonyi abroszból vetették. Közepébe pénzdarabot kötöttek, majd munka végeztével a zsúpfödeles ház tetejére dobták, hogy a jégeső a vetésben ne tegyen kárt. A pénzt Mária oltárára tették. Az őrségi Kondorfán a pénzdarabot a templomi perselybe szokták dobni.

A magyarózdi (Ózd) református gazda a hétnek ama napján fogott a vetés szertartásához, amelyiknek éjszakáján nyáron először látta meg az égen a Fiastyúkot. Az első marék vetőmagot a szájába vette és csukott ajkakkal végzi munkáját, hogy hite szerint az ég madarai a termést ne tizedeljék meg. A végén ezt a búzát a föld szélére vetette.*

A szlovák eredetű Kesztölc hagyománya szerint a gazda vetés elején markából keresztalakban búzamagot szórt a földre és effélét mondott: Uram, Istenem segíts! Nekünk is elég legyen, de jusson a szegénynek is!

A bánáti katolikus bolgároknál* a vetés napján egészen délig nem szabad tüzet rakni. A vetőmagot szenteltvízzel szokták meghinteni, búzaszenteléskor eltett zöld búzát is vegyítenek közé. A kapura szalmát szórnak, amely eredetileg nyilván abból való volt, amelyet karácsonyeste a lakószobába vittek. A gazdasszony piros kötényét terítette rá. Ezen át hajtott ki a gazda. A kapu nyitva maradt egészen addig, amíg a kocsi ki nem ért a földre. E napon nem vásárolnak, nem adnak a házból ki semmit. A hét ama napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."