49741 ima található a honlapon, összesen 102646 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
    Naponta frissül

    A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

    Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

    Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

    Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

    Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

    Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSimon – Júdás

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    28
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Simon – Júdás

    Simon – Júdás, másként Simon-Júda már a magyar középkorban is számontartott kettős apostolünnep. Júdásnak az Iskariótitól való megkülönböztetésül Júdás Thaddeus (Tádé) volt a teljesebb neve. Középkori magyar szóalakja: Tágyás (1211).*

     

    Apokrif fogantatású legendáját, az Abgar-kép történetét a Winkler-kódexben* olvassuk: mikoron Krisztus predikála Zsidóságba, Jeruzsalem táján, hallván ezt Abagarus edissai király, hogy Krisztus sok csodákat tenne Zsidóságban, Abagarus íra köszenetöt Jézusnak.

    Hallottam az egésségökről, kiket orvosságok nélkül és fivek nélkül tész és szóddal vakokat velágosojtasz, sántákat jártatsz, poklosokat vigasztasz, halottakat elevenejtesz, kiket mind hallván te rólad, megtökéllem én lelkömben. És ez kettő közül egy légy, avagy Te légy Isten menyországból, hogy ezöket tészöd, avagy hogy Istennek fia légy, hogy ezöket mívelködöd. Azért kérlek tégödet jó Jézus, ez levél szerént, hogy méltóljál én hozzám munkálódnod és én kórságomat, kit régtőlfogva szenvedök, avagy vallok, meg vigaszjad. Mert az bizonysággal meghallottam, hogy az zsidók ellenöd zugodnak és akarnak ellenködni te ellenöd. Azért jőjj énhozzám, vagyon énneköm egy kis városom, de ékös. Elég leszen mind te neköd s mind énneköm.

    De Úr Jézus Krisztus eképpen felele neki: Boldog vagy te, ki énbennem hittél, miért nem láttál. Mert meg vagyon énrólam írván, boldogok, kik engömet nem láttanak és hittenek, de maga azokról melyeket énneköm írtál, hogy én tehozzád mennék, először kell énneköm mindönöket beteljesejtenöm, melyekért én bocsátott vagyok. Annak utánna attól elvétetöm, ki engömet bocsátott. Mikoron én is menyországba fel menendök, bocsátok tehozzád egyet én tanítványim közől, ki tégödet megvígaszjon és megéltessön.

    Látván immár azért Abagarus, hogy Krisztusnak színét, avagy személyét nem láthatnája, néminemű képírót bocsáta Jézushoz, hogy uronknak képét, ábrázatát csak írva láthatnája, kit személy szerént nem láthata. De mikort a képíró Krisztushoz jött volna, és Krisztusnak orcájának fényösségétől nem igyeközhetik vala megírnya mi ábrázú, avagy mi szabású Krisztus volna és mint őneki hagyta vala, meg nem írhatá. Látá Krisztus a képírónál a ruhát, vevé és ő orcájához nyomá és eképpen ő szent színét Abagarus királynak az ruhára nyomva küldé.

    Minek utánra immár Krisztus menyországba mene, miképen néminemű írásban olvastatik, hogy szent Tamás apastal Taddeust, ki mondatik Judásnak, külde Abagarus királyhoz Istennek mondása szerént. Ki mikoron látta volna Jézusnak tanítványát őhozzája jönni, a jó Jézusnak igéretit, látá Abagarus kerály Taddeusnak orcáján néminemű isteni fényességöt. Kit látván, megfélemlék és megrettene, mondván: Bizony, te a jó Jézusnak, az Istennek fiának vagy tanítványa, ki mondotta vala énneköm: Bocsátok egyet én tanítványaim közől te hozzád, ki tégödet megvígaszjon és teneköd életöt adjon. Kinek Taddeus monda, ha Istennek fiában hiszel szívednek minden kévánatosságát megnyeröd. Kinek mondá Abagarus király: hiszöm bizonnyal és az zsidókat, kik megfeszejtötték őtet, örömest mind római hatalomnak ellene meggyötröm.

    A történet itt megszakad, nem folytatódik tovább. Eddig tart egyébként a Legenda Aurea előadása is. Később a magyar Gesta Romanorum (1695) példái között szintén töredékesen, nagyon röviden bukkan föl:

    Gervasius írja: Édissa városában mely nagy tiszteleti volt régebben a Krisztusnak, úgyhogy abban semminémű eretneket nem szenvedtek, sem zsidót, sem bálványimádó pogányt. Kihez képest a pogányságnak ereje semmi győzedelmet nem vehetett rajtok. Ha mikor ostromlották a nemzetségek, egy kis gyermek kiállott a város kőfalára, aholott valami levelet olvasott. És valamikor azt elolvasták, vagy megbékéllettek, vagy rémülve elfutottak alóla a pogányok.*

    Abagarus megjelenik a jezsuita diákszínpadon is: Nagyszombat (1697).* A legendát már a mi korunkban páratlan teljességgel, kitűnő tájékozottsággal foglalja versbe Varga Lajos népi versírónk.* Terjedelmessége miatt nem idézhetjük.

    Nyilvánvaló, hogy az Abgar-kép legendáját barokkos ponyvairodalmunk is számontartotta. Ennek bizonyságai azonban vagy megsemmisültek, vagy még lappanganak. Tudnunk kell még, hogy az Abgar-kép barokk másolatai régi paraszthajlékokban éppen nem voltak ritkák. A Szeged-alsóvárosi franciskánus templom Pieta-oltárának oromzatán is föltűnik. Számát a kutatás gyarapítani fogja.

     

    *

     

    Júdás, másként Tádé tehát Jézus tanítványa és rokona. Életét teljesen átszőtte a legenda, amint Abgar király történetéből is kitűnik. Kezében vándorbottal vagy újabb időkben Krisztus képmásával szokás ábrázolni.*

    Tisztelete – nyilvánvalóan az Iskarióti Júdással való névrokonsága miatt – évszázadokon át mintegy lappangott, csak az újkorban bontakozott ki. Oltalmát, segítségét a korunkra annyira jellemző bonyolult, kilátástalannak tetsző, félreérthető emberi körülmények között, tanácstalanság, kétségbeesés idején keresik. Eredete talán Svédországi Szent Brigitta egyik látomása, amelyben Jézus kinyilatkoztatja neki, hogy mindig nagy bizalommal forduljon Tádéhoz.

    A kultusz közép-európai szülőhelye a jezsuiták bécsi Am Hof néven emlegetett, egyébként a kilenc angyali karnak szentelt temploma.* A barokk udvari pietás hatására Nádasdy Ferenc országbíró, aki mintha tragikus sorsát előre érezte volna, Tádét különös bensőséggel tisztelte, a tőle épített Lorettom templomának egyik kápolnáját István királynak, a másikat pedig Tádénak ajánlja (1659), akiről hiszi, tudja, hogy patronus causarum desperatarum, vagyis: a reménytelen ügyek pártfogója. A kápolna freskóciklusa: 1. Tádé vértanúhalála, 2. Tádé álmában megjelenik Abgar királynak, 3. iratot nyújt át neki, 4. a pogányoknak hirdeti az evangéliumot, 5. két angyal pálmával és égi koronával (1734). Festőjük nem ismeretes.*

    Tádé tiszteletének másik korai bizonysága a soproni dominikánusok főoltára (1740), ahol angyalsereggel jelenik meg, kezében Jézus képmása.*

    A budapesti egyetemi templomban, amelyet még a pálosok építettek, egykorú Simon–Júdás oltárt látunk.

    Mint jezsuita „divatszent” jelenik meg a váci Gombáspatak hídján (1758): S. THADEAE DESOLATOS, NE SPIRITU CONCIDANT, ERIGE,* vagyis: Óh Szent Tádé, a kétségbeesetteket, nehogy lélekben összeomoljanak, állítsd talpra.

    Kassa szinte valamennyi templomában találkozunk Tádé képével, a kultusz tehát még föltétlenül barokk–jezsuita hagyomány. A további hazai hódítást nyilván a jozefinizmus akadályozta meg. Századunk elején azonban újjászületik: Júdás – Tádé a nagyváros szentje. Érthető, hogy a jezsuita rend és nyomában az urbánus igényű lelkipásztorkodás felkarolja a kultuszát. Az Am Hof kegyképének másolataival városi templomainkban mind többször találkozunk, ami jellemző a modern élet útvesztőiben vergődő emberre.*

     

    *

     

    Tádé kalendáriumi társa a buzgó Simon (Máté 10,4). A hagyomány a kánai mennyegző vőlegényével is azonosította. Ismertetője a fűrész, mert legendájának egyik változata szerint ez volt vértanúságának eszköze. Ezért különösen a favágók tisztelték védőszentül. Ennek ugyan eddigi tudomásunk szerint nincs biztos hazai nyoma, de a számos erdővidéki patrocinium miatt minálunk sem lehetett ismeretlen.

    Neve keresztnévként régebben kedveltebb volt mint napjainkban. Ezt a belőle képzett számos családnév: Simon, Simonka, Simóka, Sinkó, Sinka, Simó, Sima is igazolja. Néhány helynév: Szentsimon, Csíkszentsimon, Nyárádszentsimon.

     

    Simon Bártfa (1480), Kassa (múzeum, XV. század vége), Lipótszentandrás (Sväty Ondrej nad Vahom 1512), Ludrófalva (Ludrova 1510), Turócbéla (Bela 1520) szárnyasoltárán a többi apostolok társaságában jelenik meg.* Faszobruk áll Nagyőr (Nehre, Strážky) templomának Simon–Júdás oltárán (1500).*

    Simon – Júdásnak oltára állott a győri székesegyházban (1457), a soproni Szent György-kápolnában (1480).*

     

    Tar Benedek szegedi vőfélyes versezete az Adhortatio mulierum (1541). Így oktatja benne többek között a házasulandó legényeket:

     

    Azt jól látjuk mostan, nincsen tisztességek
    Az jámbor fírjeknek, nincsen böcsületek,
    Mert az új menyeknek nincsen fejedelmek,
    Ingyen majdan Simon  bíró leszen bennek.*

     

    A Simon bíró nyilvánvalóan az urán zsarnokoskodó, kardos asszonynép megjelölése. Melotai Nyilas István kálvinista Agendája szerint az asszonyok vétkeznek, ha Simon bírákká akarnak lenni, hogy ők hajtsák elől a lovat, sőt gyakorta a kuczigból a hamu székről akarnak regulát szabni ő férjeknek az asztalfőre. Oldaltetem mii zörgetsz?*

    Nem tudjuk, hogy a kifejezés élt-e parasztnépünk ajkán is. Mindenesetre Dugonics András az esztelenek között emlegeti ezt a példabeszédet: Simon Bíró hajtja a lovat.*

    Waldapfel József mutatja ki,* hogy a Simon bíró német eredetije Meister Siemann, amely a sie ist der Mann mondatból rövidült. A német kifejezés a XVI. században válik általánossá, népszerűsítéséből maga Luther Márton is kiveszi a részét. A Siemann mellett a Simon német névetimológiás változat is fölbukkan, éspedig először Rebhun kánai mennyegzőről szóló játékában (1538), továbbá Hans Sachs egyik farsangi komédiájában (1539). Egyébként az asszonyi gyarlóságról, a férjeknek a házaséletben való elsőségéről szóló énekek a lutheri reformáció biblicizmusát tükrözik.

    A képzetkörnek színes-tréfás osztrák hajtása a papucsférjek céhe, a Simandlbruderschaft, amely különösen Krems városában virágzott.* Erre csak utalunk.

     

    *

     

    Máig emlegetett, szólásban is számontartott őszi jeles nap Simon – Júda ünnnepe. Tisztességét a nem kevés ősi patrocinium is tanúsítja. Ezek:

     

    Esztergom: Össöd (1321, elenyészett),* Bajót, Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves, kápolna).

    Nyitra: Bán (Banovce).

    Besztercebánya; Bacur (Bacurova, 1300), Pribós (Pribovce, XV. század), Felsőzsadány (Hornia Ždana, XVI. század).

    Rozsnyó: Zabar, Szentsimon, középkori nevén Szentsimoné, Szentsimonúr (XIII. század),* Derenk (1731, eredetileg fatemplom), Csetnek (Štitnik 1734), Divényoroszi (Trhanová).

    Szepes: Ábrahámfalva (Abrahamovce), Görgő (Harhov), Knyazsa (Knaža), Kokava, Ludrófalva (Ludrová), Námesztó (Námestovo), Szlécs (Sliač), Vidernik.

    Kassa: Harapkó (Hrapkov, XVI. század), Somos (Drienov, 1706), Töltszék (Tulčik, 1741), Olysó (Olšov, 1749), Kuró (Kurov, 1841).

    Eger: Barc (1332, elenyészett), Keszi (Tiszakeszi 1332, elenyészett).*

    Szatmár: Kiskapos (Male Kapušany).

    Pécs: Sumony (1721, későbbi titulusa Zsigmond),* Simontornya (1734), Nyomja (1759), Németmárok (1793), Szulok (1800).

    Győr: Oka (Oggau) Középpulya (Mittelpullendorf).

    Vác: Gomba (középkor, elenyészett).*

    Kalocsa: Császártöltés (1786), Bezdán (1846).

    Erdély: Csíkcsatószeg (Cetaţuia, 1848), Gyergyóalfalu, Esztelnek. A középkorban Holdvilág (Halwelagen, Hoghilag), Mátéfalva (Mattersdorf, Mateiaş), Szászpéntek (Pintak, Pintic) erdélyi szász faluk is Simon – Júdát tisztelték védőszentül.

    Búcsújukra a szentsimoniak ludat hizlalnak, amelynek Simon lúdja a neve.

     

    *

     

    Simon – Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: megérkezett Simon – Júdás, jaj már néked pőregatyás, vagyis mostantól fogva már melegebben kell öltözködni: Ennek a tanácsnak középkori deákságban gyökerező, európai párhuzamai vannak.

    Egyes vidékeken nem Dömötör, hanem Simon – Júdás volt még a közelmúltban is a juhok elszámoltatásának és a juhászok fogadásának napja (Kiskunfélegyháza, Horgos, Zenta, Sárvár). A két nap között a juhásznak és esztendős béresnek három nap szabadság járt.*

    Hegyaljának legkedveltebb szőlőpatrónusa a két apostol. Sárospatakon oltáruk van. Ünnepükön kell a szüretet megkezdeni. Erre Ambrózy Ágoston két regulát is hallott.* Az egyik:

     

    Rég felírta Noé Tokaj hegyormára,
    Hegyaljai kapás várj Simon – Júdára.

     

    A másik:

    Akár haszon, akár kár,
    Simon – Júda a határ.

     

    *

     

    Az erdélyi szászok között Simon – Júda, nyelvükön Seimegojd,* a házasodás határnapja. Amelyik holdvilági lány elkésik vele, meg kell várnia a következő esztendőt. Mátéfalva és Szászpéntek falukban a lányok és legények napja, amikor házasságok szövődnek.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumDömötör

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    26

    Dömötör a keleti egyháznak kedvelt szentje. Katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált. Ünnepe már a Pray-kódex kalendáriumában szerepel. Tiszteletének hazai terjedését az is elősegítette, hogy a későbbi magyar föld szülte:

     

    In hac valle miseriae
    Et in terris Pannoniae,
    Ex alta stirpe Graeciae:
    Nascitur Demetrius.*

     

    Dicsőséges Szent Dömötör mártír, mint írásban találjok – írja* az Érdy-kódex – támada ezen Magyarországból, Szerémségnek tartományából és azon várasban születék, kit annak utána az ő szent nevére nevezének, kinek Száva Szent Demeter neve. Kinek ő szülei nagy jeles nemes nemből valának.

    Elmondja ezután életét. Bátran vallja a hitét. Eljut Szalonikiba, ahol a császár üldözi a keresztényeket. Különösen egy hatalmas erejű óriás öldösi, fojtogatja őket. Dömötör barátja, Nestor is kénytelen megvívni vele. Dömötör a kereszt jelével erősíti a harcra. Le is győzi az óriást, mire a császár Nestornak fejét véteti.

    Most Jézus jelenik meg Dömötörnek, és közli vele, hogy az ő vértanúságának ideje is elérkezett. Ezt Dömötör boldogan hallja, majd így könyörög: én Istenem, kérlek Tégödet, hogy valaki ő nyomorúságában én nevembe kenyergend Te szent felségödnek, hallgattassanak meg. És valamely vitéz hadban lévén, én bennem bízandik, oltalmazjad meg őtet veszedelemtül az te erős jogodnak (jobbodnak) miatta. És valaki nagy erős kórságban lévén énhozjám kiájtand té (tégy) irgalmasságot ővele.

     

    A császár az óriás haláláért Dömötört vádolja és halálra ítéli. Jámbor szolgája most gyűrűjével és palástjával számos beteget és ördöngöst meggyógyít.

    Nyilván legendájának e mozzanatai is magyarázzák Dömötör középkor végi tiszteletét. Ez azonban hazai kultuszának már a gótikus rétege. Az Érdy-kódex legendája azt tanúsítja, hogy a latin egyház is tiszteletben tartatta, sőt már mintegy ki is sajátította Dömötör kultuszát. Nem tud, vagy nem akar tudni a szent bizánci kapcsolatairól. Ismereteinek forrása a Legenda Aurea és nem az elnépiesedett hazai, keleties színezetű hagyomány.

    Gótikus ábrázolásaiból csak az esztergomi Keresztény Múzeum (1490) és az erdélyi szász Jidve (Seidem, Jidveu 1508) egyik táblaképe maradt ránk. Ez utóbbi Dömötör vértanúságát ábrázolja.*

    Oltármestersége volt a győri székesegyházban (1377).*

     

    Dömötör-patrociniumokkal szerte a régi országban, szórványosan még korunkban is találkozunk. Megválasztásukat egy-két középkori kivétellel nyilván már a kegyúr keresztneve magyarázza, és nem a mennyei birtoklást kifejező szakrális felajánlás.

    Esztergom: Bussa (Bušince).

    Rozsnyó: Szentdemeter (1282), Heripán (XIV. század, elenyészett), Hubó (1429, kápolna).*

    Eger: Eger (1297, elenyészett),* Domoszló (1739), Pély (1773).

    Kassa: Nyársardó (Ražnany, 1510).

    Hajdudorog: Nagyborosnyó (Borosneul Mare).

    Veszprém: Kékkút. A középkorban még Kisberény (1334), Vasad (1492).*

    Győr: Nagybaromlak (Gross-Warasdorf, horvát falu).

    Vác: Tápiószele (1347, elenyészett).*

    Csanád: Szeged (XI. század). 1914-ben lebontották és a Fogadalmi Templomot építették a helyére. Emlékezetét egy toronymaradvány és az új templom egyik kápolnája őrzi.* Halmos (1433, elenyészett, Koránsebes mellett).*

    Nagyvárad: Tóti (1332, elenyészett). Szentdömötör (1373),* Biharpüspöki (1391).

    Patrociniumot sejtetnek a Szentdömötör (Bihar, Gömör, Udvarhely), Szentdemeterporta (1396, Baranya, ma: Borta?)* helyneveink is.

     

    Kedvelt keresztnév volt évszázadokon át főleg a szegedi és székely katolikus nép körében. A moldvai csángóság névkultuszát már az orthodoxia közelsége is magyarázza. Családneveink: Dömötör, Demeter, Döme, Deme, Demse.

    Térjünk azonban vissza Dömötör archaikus hazai kultuszához.

    A Szent Korona bizánci részének összetartozó két zománcképén György és Dömötör látható. Alakjuk a barbárokkal vívandó harcokban az ő mennyei közbenjárásukat jelképezi.*

    A szent szülőhelyén keletkezett Szávaszentdömötör (Sremska Mitrovica) később elenyészett bazilita kolostora volt a magyarországi Dömötör-kultusz Árpád-kori fő forrása.* Életéről III. Béla adományleveléből tudunk legtöbbet. Sószükségletei érdekében Szegeden kikötési joga volt. Föltétlenül szellemi, talán liturgikus kapcsolatban is állott Szent Dömötör szegedi egyházával, amely a Dömötör-hagyomány legrégibb magyar tűzhelye.*

     

    Szeged fontos átkelőhely, a táj víziközlekedésének középpontja már ősidők óta. E hídfőállomás birtoklása föltételezhetően görög, illetőleg a honfoglalást közvetlenül megelőző bolgár uralom számára sem volt közömbös. A bizánci rítusú behatolás egy Szent Dömötör tiszteletére emelt templom, esetleg csak kápolna építésében is kifejezésre juthatott. Már most Sántha György vizsgálataiból* tudjuk, hogy a szerémségi születésű Dömötör őskeresztény vértanú, Szaloniki városának híres patrónusa a keleti egyház „harcos” szentjeinek sorába tartozik. Ezt még egészítsük ki azzal, hogy a bizánci birodalomnak a Szentsír mellett két kiemelkedő szakrális centruma volt: a konstantinápolyi Hagia Sophia és a szaloniki Dömötör-bazilika. Ide került a vértanú holtteste, viszont a vérereklye Szávaszentdömötörben maradt. Dömötör a keleti egyháznak egyik legtiszteltebb szentje. Szaloniki sírjától hozott dömötörvíz és dömötörolaj régebben különösen kedvelt orthodox szentelmény volt. Búcsúünnepének ottani neve: Démétria.*

    A jámbor néphit olyan csodatevő erőt tulajdonított Dömötörnek, hogy az oltalma alatt álló várost személyesen is, fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól. Ez a mi magyar Szent László-mondakörünkre is emlékeztető hiedelem a környező népek, így a bolgárok között is elterjedt. Ha föltételezésünk helyes és a szegedi Dömötör-kultusz csakugyan egyidős volna a temesközi bolgár uralommal, akkor jogosan gondolhatunk arra, hogy nem véletlenül választották a védelmi és kereskedelmi szempontból annyira fontos hely védőszentjéül éppen Dömötört: fő hivatása az ellenség megfélemlítése és távoltartása volt.

     

    Hogy Dömötör katonaszent volt, annak emlékezete, tudata a protestáns Erdélyben is élt. Kemény János, a későbbi fejedelem 1623-ban írja: Nincsen már a töröknek egyéb szent Demeter napja, hanem csak Bethlen Gábor napja. Akkor, amikor ő akarja, lészen az ő szent Demeter napjok, kit ők kászon gyürü-nek mondanak. Ehhez Takáts Sándor hozzáfűzi, hogy a törökök nálunk Dömötör napján vagyis a hideg beálltával megszüntették a harcokat.*

     

    A szegedi Dömötör-templomhoz egy anekdótikus Mátyás-hagyomány is fűződik, amelyet Heltai Gáspár örökített meg: Mátyás a szegedi országgyűlés idején, Dömötör napján a szent templomában hallgatott misét. A papon viseltes kazula volt. A király mindjárt offerendára méne, és mikoron megkerülte volna Szent Demeter oltárát, az ő felső ruháját oltárra offerálta, hogy Szent Demeternek kazulát tsinálnának belőle. Betsülik vala pedig azt a ruhát hatvanezer forintra.*

     

    Nem tudunk rá feleletet adni, hogyan, mikor lett Dömötör a szegedi, de általában a hazai juhászok védőszentjévé. Az ünnepet Szegeden mindenesetre különös ünnepélyességgel ülték meg.

     

    A szegedi dömötörözés, vagyis a juhoknak a legelőről való behajtása után tartott pásztoráldomás a palánki templom búcsúnapjával is összefüggött.

    A pusztai juhászok, pásztorok zászló alatt vonultak a búcsúra. A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárányokat, a menyecskék pedig ropogósra sült fonatos kalácsot és szőlőt hoztak. A menetben a juhászok többi hozzátartozói is részt vettek.

    A Dömötör-templom előtt a céhek várakoztak zászlóikkal. Amikor a pásztorok menetét meglátták, a templom küszöbén álló főbíró címeres botjával – amelyre az Isten Báránya is rá volt faragva – jelt adott és megindult a magisztrátussal együtt a puszták népe felé. A zászlóvivő tanyai kapitányt megölelte, majd megfordulva, a pásztorokat a templom felé vezette. A plébános teljes díszben, fényes segédlettel, baldachin alatt várta őket. Amikor a menet a küszöbhöz ért, a plébános a Magnificat anima mea éneklésébe kezdett. A nép maga is énekelt, miközben bevonultak a templomba.

    A mise és prédikáció után a plébános átvette a juhászok ajándékát, a bárányokat. Az ünnepi ebédhez a pásztorok bürgepaprikással járultak hozzá, amelyet ott főztek ők maguk a templom udvarán. A túrós lepényről, rétesről, bélesről a juhásznék, a borról pedig a borbírák gondoskodtak. Az ebéden ott voltak a Város vezető emberei. Az ételeket menyecskék és lányok szolgálták föl, akiket a juhászlegények dudaszóval kísértek a konyhából az ebéd színhelyéig. A barokk világra annyira jellemző ünnepélyes Tafelmusik polgári változatára kell itt gondolnunk. Ebéd után szintén dudaszó mellett táncrapördült mindenki, olykor még a papság is.*

    Ezzel a vidám ünnepséggel függ nyilván össze a Dugonics-följegyezte* szólás is: neki mindönnap Dömötör napja vagyon, vagyis mindig részeg.

    A búcsú költségeihez egyébként maga a Város is hozzájárult. Az 1725. évi tanácsi jegyzőkönyvben olvassuk: Szent Dömötör napján Nemes Város ebédet adván, ebédre költ el 11 forint 37 dénár. Az összeget később 100 forintban állapították meg. A juhászok mulatságát különben 1835-ben szüntette meg az akkori, már a jozefinizmus ridegségében nevelkedett plébános.

    A városrész patrónusára, de a vitézi élet hajdani védőszentjére mutat, hogy a palánki polgárőrség magyar gyalogszázadának 1806-ban készült hadi zászlaján Dömötör képe látható a következő versezet kíséretében:

     

    Nagy vitéz Dömötör, kérjük alakjaid
    E palánki gyalog csoport, hív bajnokid:
    Légy gondos vezérünk, ha szükség kívánja,
    Mert javáért Szeged mindenét fölszánja.*

     

    Még emlékeznek rá, hogy Szakmár juhászai Dömötör napján a pappal bárányt szenteltettek a templom előtt.

    A Dömötör napjához kapcsolódó juhászmulatságokat; elszámolásokat, amelyekből a szakrális mozzanatok már egészen kihullottak, Szabadfalvi József foglalta össze. Kitűnik belőle, hogy Dömötör napját juhászaink főleg az Alföldön másfelé is számon tartották. A kiskunsági pásztornóta szerint

     

    Dömötörön van az idő,
    Nincsen a tarlón mező.
    Sírnak, rínak a bárányok,
    Szomorkodnak a juhászok.

     

    Ezen a napon a gazdák fölolvasták a birkákat, továbbá megszüntették vagy meghosszabbították a szolgálatot. A nádudvari szólás találóan utal az áldomásra, de az elszámolás bökkenőire is: Dömötör juhászt táncoltat. A juhászbál, juhásztor, juhtor, juhdérmáció, dömötörözés néven emlegetett bál, mulatság fejezte be az elszámolást, amelyre olykor az egész dömötörhét ráment. A profán, gazdasági jellegű részletekre nézve Szabadfalvi tartalmas dolgozatára utalunk.

    A nap táján fújó szélnek Ipolyi dömötörszél nevét hallotta.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKrispin

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    25

    Krispin ókeresztény vértanú, aki a hagyomány szerint Diocletianus alatt szenvedett Soissons városában mártírhalált. Cipészként kereste kenyerét, a szegényeknek ingyen dolgozott. Kultuszának ősi központja Osnabrück, ahol ereklyéit őrzik.*

    A hajdani céhesség európai kapcsolataiból érthető, hogy már a középkor végén a körmöcbányai vargák,* a barokk időkben pedig a kőszegi, győri és aradi* cipészek, csizmadiák patrónusként tisztelték.

    Mohácsi tréfás szakmai hagyomány* szerint a Blaumontag Krispin emlékezetének szól, mert a szent hétfői napon halt volna meg.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumRáfael

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    24

    Ráfael, a  szegedi tájon Ráfel, Dány népének ajkán Ráfëj, főangyal, aki az Ószövetségben többször föltűnik. A név magyar jelentése: Isten orvossága. Útitársa az ifjú Tóbiásnak, akinek könyvében (Tóbiás 12, 15) így szól magáról: Én vagyok Ráfael angyal, egy a hét közül, kik az Úr előtt állunk. Ráfael ezért lett az utasok, útonjárók, olykor a messze, másvilági útra készülő betegek patrónusa.* Tisztelete a középkor végén, de szórványosan később is virágzott népünk körében.

     

    A Batthyány-kódexben (1489) olvassuk Szent Ráfael miséjét (Missa de S. Raphaele).* A commendatio így hangzik: Nota quod si quis de sancto Raphaele legit hanc missam, vel in honore eius de suis laboribus bona accommodaverit vel pauperibus elemosinam dederit vel ipsum in patronum receperit et semper in suis orationibus ipsum habuerit, tunc per intercessionem eiusdem Sancti Raphaelis liberabitur ab omnibus necessitatibus suis, videlicet de aegritudine, de paupertate, de omni angustia et tribulatione, de potestate inimicorum suorum, de ira dominorum suorum, seu dominarum quantumque petierit, adeo statim impetrabit, et lucrabitur in extremis suis, dyabolus non dominabitur ei, sed s. Raphael erit ei in refugium. Eszerint tehát, ha valaki Ráfael tiszteletére misét mondat, a szegényeknek alamizsnát ad vagy ő pártfogójává választja, és minden imádságában megemlékezik róla, akkor Ráfael közbenjárásával megszabadul minden szükségétől, nevezetesen a betegségtől és szegénységtől, szorongástól és kísértéstől, ellenségeinek hatalmától, urainak haragjától, végórájában pedig az arkangyal kiragadja az ördög kezéből, és megoltalmazza.

     

    Egy 1610-ből származó szlovák nyelvű följegyzés szerint ellenségedet úgy győzheted le, ha bükkfa levelére ezt írod: Gábriel, Ráfael és utána dobod.*

     

    Rimay János Balassi Bálintról írt gyászkölteményében* az Úr Ráfael arkangyalt küldi a költő lelkéért:

     

    Menj el te Raphael
    S lelkét még aki él,
    Vedd csendeszen el töle…
     
    Az ég megvidula,
    Rajta sok tűz gyúla,
    Raphael elérkezék.
    Mint testi ruhából,
    Minden tagjaiból
    Az lélek levetkezék:
    Méne fel mennyekbe,
    Ábrahám kebelébe,
    Kin menny megörvendezék.

     

    A XVIII. században tervezett szekszárdi apátsági gimnázium ránk maradt pecsétjén Ráfael vezeti az ifjú Tóbiást.

    Templomi nyomokra alig akadtunk. Ilyen: Szák barokk mennyezetfreskója. Steffulto (Stefultov) Arkangyalok-oltárán Ráfael szoboralakja, két oldalán Mihály és Gábor képmása.* Vica két barokk oltárképe,* a pesti szervita templom oltára. A győri karmelita kolostor bejárata fölött Ráfael az ifjú Tóbiással. Az arkangyal barokk köztéri szobra áll Nagyszombat városában.* Piliscsaba barokk szószékén Ráfaelt látjuk Tóbiással.* Ráfaelt látjuk kezében a hatalmas hallal a pestisjárványokat idéző nógrádverőcei templom főoltárán, mintegy a Gondviselés orvosságát ajánlván a híveknek.

    Freskójával a budai vár egyik barokk palotájában* is találkozunk a többi arkangyal társaságában: az ifjú Tóbiást Rafael kíséri, Tóbiás kezében hal, amelynek epéjével vak atyjának szemét meggyógyította. A terem másik falrészén utasként: zarándokbottal, ivókobakkal, tarisznyával és hallal tűnik föl.

    Egyik soproni barokk polgárház* szobájának színezett stukkós mennyezetén Tóbiás és Ráfael arkangyal fa mellett, félkörben angyalok (1735). A szövegszalagon: DER HEIL. ENGEL DES HERRN SEY BEI DIR AUF DEM WEGE U. BRINGE DICH GESUND WIEDER HEIM. Tób. 11, 12. Jellemző, hogy a ház gazdájának a század utolsó negyedében Palló Tóbiás volt a neve, aki föltételezhetően ebben a szobában született. A stukkó így szüleinek fogadalmából készülhetett. Jegyezzük meg, hogy a Sopron környéki németség körében Tóbiás kedvelt keresztnév. Csak a híres soproni hienc mesemondóra, Kern Tóbiásra emlékeztetünk.

     

    *

     

    Németszentmihály (Rautendorf, Sanmihaiul German) templomának (1895) Ráfael arkangyal a védőszentje. A titulus megválasztásának közvetlen okát nem ismerjük. Lehetséges, hogy a falu telepes németsége Ráfaelt az útonjárók, vándorok patrónusaként ősi soron tisztelte, és új hazájában oltalma alá helyezte magát. Másfelől azonban az is közrejátszhatott, hogy a középkori eredetű falunévnek, sőt dedikációnak megfelelően, Mihálynak kellett, illett volna az új védőszentnek is lenni. Nyilván azonban a számos környékbeli Mihály-patrocinium, illetőleg búcsú méltánylásával ajánlották a hívek egy másik főangyal oltalmába magukat.

    Ráfael jellemző módon vándorhajlamú cigányaink kedvelt keresztneve. Szórványosan előfordult a szegedi táj, így főleg Újkígyós, Csanádapáca vállalkozó kedvű, boldogulást folyton kereső dohánykertészei között is. A nevet máig feltűnő sokan viselik Dány, Kóka parasztférfiai.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKordula

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    22

    Kordula egy a Tizenegyezer Szűz közül, aki a legenda szerint a hajóban rejtőzött, amikor társait kivégezték. Másnap azonban önként jelentkezett a vértanúságra. Hajóval a kezében szokták ábrázolni. Tisztelete egy apáca (reclusa) látomása nyomán a X. századtól kezdve bontakozik főleg a Rajnavidéken.*

     

    Egy szűz pedig, kinek neve vele Kordula, féltében egy hajóban azon éjjel elrejtezett vala, de maga másnap ő jó akaratjával kijelenté magát és mártiromságnak koronáját vevé Istenül. De hogy ez szűznek ünnepét nem illenéjék az egyéb szűzekkel, azért, hogy az egyéb szűzekkel nem martizáltatott vóna. Ez Szent Kordula sok idő elmúlván, ott nagy Kolóniában egy kűfalban rakott penitenciatartó asszonyembernek megjelenék, parancsolván, hogy ez szüzek ünnepe után másodnapon ünnepén es üljék. Ez mártíromságát kedig szenvedék az megmondott szent szüzek Urunk Jézus Krisztusnak születése után 452. esztendőben. Amen.*

     

    Hazai patrociniumáról nem tudunk, hajdani tiszteletéről mégis tanúskodik Németlipcse (Deutsch Liptsch, Partizánská Lupča) szárnyasoltárának (1450) táblaképe, amely éppen Orsolya társaságában ábrázolja.*

    Kordula nevének, emlékezetének a későbbi magyar jámborságban teljesen nyoma vész, csak egyetlen, nyilván naptári terminusból származó népi regula fűződik hozzá: a zalaszentbalázsiak először Orsolya, vagy Kordula napján fűtenek be pozdorjával a cserépkályhába.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSzevérus

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    22

    Szevérus a IV. században, Ravennában élt. Takácsként kereste kenyerét. Amikor a püspök meghalt, a legenda szerint galamb szállott a fejére, ezért őt választották püspökké. Ekkor felesége és leánya kolostorba vonult. Hamarabb meghaltak a püspöknél, közös sírba temették őket. A legenda úgy mondja, hogy Szevérus elmondván miséjét, élve ment le közéjük a megnyílt sírba. Szavára a halottak középen adtak neki helyet. Ezután ő is kiadta lelkét. Ereklyéi hosszú viszontagság után Erfurt városába, a szövőipar egyik jelentős középkori székhelyére kerültek.* A tiszteletére szentelt székesegyház európai rangú műemlék.

    Szevérus a takácsok, kendő- és harisnyaszövők védőszentje. Tisztelete a céhesség, mesterlegények vándorlása, német települők révén hazánkban is virágzott. A névhasonlóság alapján olykar Severinus híres kölni püspökkel (okt. 23)* is összetévesztették.

    Szevérus szövőiparáról máig jelentős szász Nagydisznód (Heltau, Cisnadie) szárnyasoltárának (1525) két táblaképén is feltűnik.*

    A soproni takácsoknak a Háromkirályok mellett Szevérus (Severinus?) volt a középkori társpatrónusa.* A barokk időkben a pápai, tatai német csapók, ványolók is védőszentként tisztelték.*

    A XVIII. század tömeges délnémet bevándorlásaiból és a magyar mesterlegények külföldi, elsősorban birodalmi útjaiból érthető, hogy a század derekán már virágzó szegedi magyar céh is őt választotta védőszentjéül. A céhzászlón azonban jellemző tévedésből S. SEVERIN EPISC: ORA PRO NOBIS olvasható. A két egyforma bensőséggel tisztelt németországi szent hasonló neve az utókor tudatában összefolyt. A céhzászlón a szent teljes püspöki díszben, három orsóval tűnik föl. Feje körül csillagok, továbbá az ország és Szeged címere. A másik oldalon a Boldogasszony képe látható.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumOrsolya

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    21
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Orsolya

    Orsolya és a Tizenegyezer Szűz, másként Virgines Colonienses, Kölner Mägde, azaz Kölni Leányzók legendája egyike a középkor legköltőibb, mesei szépségű olvasmányainak, amely főleg Északnak szakrális művészetét is elragadó alkotásokra ihlette.* Köln (Colonia) egyik védőszentje.*

     

    Temesvári Pelbárt szövegét követve, az Érdy-kódex (1514) legendája elmondja,* hogy Orsolya Britannia keresztény királyának volt szép; jámbor, okos leánya, aki szűzi életre szánta magát. Ursula, azaz „medvécske” neve nyilván még totemisztikus eredetű. A legenda szerint azonban azért választották szülei, hogy amint Dávid király a nagy medvén, úgy győzedelmeskedjék ő is az ördögön.

    Anglia pogány királya hallva a leányról, megkérte fia számára. Orsolya ahhoz ragaszkodott, hogy az királyfiú ő atyjával tíz szépségű szüzeket küldenének neki nyájasságára és mindenik mellé ezer-ezer szüzeket győjtenének. Annak utána szöröznének hajókat az tengörre, hogy három esztendég a szűzekkel az tengeren járván tisztölhetné és szentölhetné meg az ő szüzességét, és hogy az három esztendő alatt az királynak fia megkeresztölködnék, és az szent hitöt megtanulná.

    Orsolya abban reménykedett, hogy kérését nem tudják teljesíteni. A pogány király mégis összegyűjti a lányokat és Orsolyához küldi, sőt mindenfelől azért hallván Úristennek malasztját, sietnek vala egyesülni a szent seregköz paraszt urak, egyházi népek. És aki keresztyén nem volt volna, azonnal kész vala megkeresztölködni. Mikoron azért mind egybegyűltenek volna, kelének az tengörre, és eredének Rómában. Hogy kedég nagy Koloniában jutottanak volna, neki jelenék Istennek angyala Szűz Szent Ursola asszonynak és megjelenté őneki, hogy mikoron teljes számmal megtérvén, esetég odajutnának, mártíromságnak koronáját veendők volnának. Mikoron azért az szent angyalnak igazgatása miatt bejutottak volna Rómában, Szent Ciriacus pápa nagy eremmel és tisztességgel fogadá őket… És azon éjjel álmában megjelenté az jámbor pápának, hogy őneki es velök kellene mártíromságot szenvedni.

    A pogánysághoz szító római fejedelmek elizenének Juliánus rokonságoknak, ki akkoron a szittyai magyaroknak fejedelmek vala, hogy támasszon hadat ellenek, miérthogy keresztyének volnának, és mikoron Koloniában jutának, vágassa le mind őket… Látván azért ez angyali ártatlan szent seregöt Krisztus Jézusnak együgyű bárányait, azonnal körülfogák, mint az dühes éhfarkasok… Látván az pogány magyarok fejedelme Szűz Szent Ursola asszonyt, hogy olyan mondhatatlan szép ember volna, elálmélkodék rajta és kezdé őket kenyergetni az szüzeknek halálokon, és nagy szép szóval vigasztalni, kérvén azonközben, hogy lenne engedelmes, őhozzá hajlani házasság szerént. De bódogságus Szűz Szent Ursola asszony ingyen sem akará látni, hallani, nemhogy neki engedött volna. Látván az kegyetlen fejedelem, hogy azonképpen megutáltatott volna, ragadá íjjét, nyílét és ottan átal levé Szent Ursola asszonyt és azonképpen az szent mártíromságot beteljesítötte. Vala kedég az szent seregben egy szűz, kinek Kordula vala neve, ki az nagy szernyű rettenetességben megfélemlött vala és lebújt vala az hajóban mind az egész éjjel. De mikoron isteni ihlésnek miatta eszében vette volna mely nagy dicsőségöt veszt el, ha kiszakad az szentök közöl, másodnapra virradván előve mutatá magát, elottan mártiromságot szenvede. Szervedének kedég mártíromságot azon időben, mikoron Úrfiú születetnek utána írnának 452 esztendőben.

     

    Horváth Cyril utal* az Orsolya-legenda egyik magyar vonatkozású változatára. Eszerint Orsolya magyar király és királyné leánya. A szüzek itt is először Rómába zarándokolnak, hogy aztán innen a pápa és számos bíboros kíséretében a szlavóniai király puszta és elhagyott birodalmán át Jeruzsálembe menjenek. Ez a király azonban, aki a babilóniai szultánnak rokona és barátja, nagysereg katonát küld ellenük. Megtudva, hogy keresztények, hitük megtagadására akarja őket kényszeríteni. Az állhatatos zarándokokat végül megöleti.

     

    *

     

    Orsolya nevezetes kölni temploma őrzi a szüzek ereklyéit. A Háromkirályok mellett éppen Orsolya tisztelete avatta Köln városát Európa egyik leghíresebb középkori zarándokhelyévé. Az Aachen-járó magyar búcsúsok is mindig fölkeresték.

    Orsolyáék ereklyéiből hazánkba is jutott. Így a hajdan Pozsony belvárosában álló középkori Szent László-kápolna őrzötte (1486) a Tizenegyezer Szűz három fejereklyéjét. Hasonlóképpen az egri székesegyház is kettőt. Volt a nagyszombati klarisszáknak is.*

    Orsolya és a Tizenegyezer Szűz ünnepe középkori misenaptárainkban állandóan előfordul, tehát már régi időktől fogva számontartott nap volt. Kétségtelen, hogy az Árpád-kori német bevándorlás a kultusz hazai gyökérverését elősegítette. Nem szabad azonban a legenda magyar vonatkozásairól sem megfeledkeznünk. Kézai Simon krónikája, majd nyomában a Képes Krónika szerint Orsolya és tizenegyezer társa Attila parancsára szenved vértanúhalált.

    Középkori egyházunk fényesen ünnepelte Orsolya és társainak napját. A Lányi-kódexben, vagyis a szegedi premontrei apácák rendtartásában (1520) olvassuk: Tizenegyezer szüzekrel. Ez szent szüzek napja duplex, oktávájok is vagyon nálunk.

     

    Az Érsekújvári-kódex példázata* elmondja, hogy egy szerzetes különösen tisztelte a Tizenegyezer Szüzet. Amikor beteg lett, egy szép szűz jelent meg neki és közölte vele: én vagyok egyik a Tizenegyezer Szüzeknek, kiket te igen szeretsz és tisztelsz és hogy te ennek utána érdemét vegyed, ha mü szerelmünkért és mü tisztességünkért tizenegyezer Pater Nostert mondandasz, tehát halálodkoron mi te oltalmadra és vigaszságodra leszünk. A szerzetes szótfogadott és a tizenegyszer Miatyánkot elvégezte. Hívta az apátot, hogy a szentkenettel kenje meg. Utána a szüzek megjelentek a betegnek, végül pedig vevé ez fráter az örek Bódogságot, ez szüzeknek érdemeknek miatta.

     

    *

     

    Orsolya jámbor népszerűségéről tanúskodik az erdélyi Szék (Sag) freskója (1360 tájáról)*, továbbá gótikus táblaképeink hosszú sora. Ez annyit is jelent, hogy legendája közismert volt.

     

    Alsóbajom (Boian, 1490), Bártfa (1450, 1489), Csíkcsatószeg (Cetatuia, 1530), Dubrava (Dúbrava, 1510), Dubravica (Dúbravica, 1510), Frics (Fričovce, 1500), Héthárs (Lipany, 1526), Kassa (1470), Késmárk (1493), Kisszeben (Sabinov, 1510), Leibic (Lubica, 1521), Magyarfenes (Vlaha, 1490), Nagyjeszen (Horné Jaseno), Németlipcse (Partizánská Lupča, Kordulával, 1450), Szepeshely (Spišské Pohradie, 1470), Sztankahermány (Hermanovce, 1510), Trencsén (1410), Zólyomszászfalu (Sásová, 1440), szárnyasoltárain megjelenik Orsolya is.* Oltára volt Sopronban (1477), Csanádon, Nagyváradon (1464).* Faszobrát őrizte Székelyzsombor (Jimbor, 1540).*

    Homoródbene (Meeburg, Beia) Orsolya-oltárának (1514) képsorozata: 1. Orsolya útja a Rajnán. 2. Rómában templomot látogat. 3. Cyriacus Pápa megáldja Orsolyát. 4. Vértanúsága.*

    Orsolya-szobra volt Győrvár (1698)* és Irsa* templomának. (1698).

     

    Orsolyát választotta védőszentül Viborna, Tapolysárpatak (Mokroluh, 1772), Ipolynyitra (Nitra nad Iplom, 1823) temploma.

    A brassai szabók céhének a Tizenegyezer Szűz volt a középkori védőszentje. Lövő takács céhének zászlaját a két patróna: Orsolya és Katalin képe díszítette.* A Somló vidékén Orsolya napján kezdődik a szüret.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumVendel

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    20
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Vendel

    Vendel, Tiszapüspökiben Vendelénusz, a Schwäbische Türkei németségének ajkán Vendelini, Vendilini, a jószágtartó gazdák, továbbá pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Legendája szerint ír. Selzer szerint* frank származású. Csak a mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak: Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a VII. század legelején. Ereklyéit St. Wendelin városa, egyúttal híres búcsújáróhely, a Saar-vidék szakrális súlypontja őrzi.

    Wolfgang Jacobeit szerint* Vendel az idők során lett a táj helyi védőszentjéből a jószágnak és pásztoroknak patrónusa. Régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiai ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, megfelelő legendát is költvén hozzá.

    Vendel tisztelete hazánkban csak a XVIII. században bukkan föl a délnémet barokk hatására, közvetlenül pedig Padányi Bíró Márton (1696 – 1763) veszprémi püspök kezdeményezésére, aki mindjárt említendő könyvében megjegyzi, hogy „nem igen régen érkezett Országunkba”. Kultusza talán a nyugati birkafajták meghonosításával is összefügg, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. Kétségtelen az is, hogy a Mariahilf mellett éppen Vendel a század hazai német paraszt kolonizációjának legjellegzetesebb patrónusa, szimbolikus útitársa. Ezt a Schmidt és Koppers iskolájához tartozó Selzer is jogosan hangsúlyozza.

    Vendel a magunk ismeretei szerint Lénárddal együtt először azon a fogadalmi képen látható, amelyet Kőszeg katolikus polgársága az 1746. évi jószágvész idején a röjti csodatevő Szűzanyának ajánlott föl.* Korai Vendelnek a gutaházi Cicelle-templomban látható barokk képe is: amíg a szent imádkozik, a nyájat angyal őrzi.

     

    Padányi Bíró Mártonnak Vendelről írott, németből törzsökös magyar szellemben átdolgozott életrajza elmondja,* hogy a vendely a mi Magyar nyelvünkön olly hitván alá-való közönséges faedény, mellyben vajat, túrót, vagy sajtot szoktak a marhás nagy juhos Gazdán és Gazda-asszonyon tartani. Minden ember Szent Jóbnak ama mondása szerént: nem úgy fejnél-e engemet, mint a tejet és nem úgy óltottál-e meg, mint a sajtot? (Jób 10,10). Illyen vendely, illyen hitván, büdös, és utálatos edény az ember.

    Szent Wendely is, aki olly sok esztendőkig Fejőgulyás és Juhász vala, illyen alá-való hitván vendely edénynek tartotta, állította magát lenni és ennyire megvettetvén, s meg-alázván magát, talán még a neve-is, hogy tudniillik Wendelynek neveztessék, innen vehette eredetit.

    Bizonyos dolog – fejtegeti más helyen Vendel életének magyar tolmácsa – hogy más Országokban, tengeren, vízen, szárazon, Királyi Lakó-helyekben, fő fő roppant nagy Várasokban, szigetekben, és gyakran más közönséges Helységekben is ezernyi ezerekbül álló sokféle kereskedések, Kalmárok, kincses gazdák Urak, és Mester-emberek vannak, egyedül mi szegény Magyarok az eke szarvára szorultunk, úgy annyira, hogy ha csak a gazdaságbul, majorkodásbul, szántásbul, vetésbül, szőllő-kapálásbul, mezei vagy erdei gyümölcsökbül, vagy barmainkbul fáradtságos iparkodással, aggódással hasznot nem veszünk, bizonyára nemhogy kincset, és gazdagságot, de még mindennapi szükségünkre, sőt, még csak ruházatunkra való költséget-is, allig és nehezen győithetünk, szerezhetünk. Mivel azért mind ezekre Istentül áldást leg-inkább Szent Wendely érdeme, és esedezése által remélhetünk: nincsen Istennek gondviselése nélkül, hogy ezen nagy érdemű Pásztor Szent Wendely segedelmének, és szószóllásának ereje a mi Magyar Hazánkba-is béhatott, hogy tudni-illik az ő érdeme, és esedezésse által, a mi földeink, és barmaink megáldattatván, mi-is ő általa az Istennek lélekben, és testben, bővségesebb segedelmit, és áldásit vennénk.

     

    Padányi Bíró maga jár elöl a jó példával: Sümeg melletti birtokán, Deáki pusztán, Nyirád falu határában kápolnát emel Vendel tiszteletére, sőt 1755. október 20-án egyházmegyei körmenetet vezet ide a nagy marhavész eltávoztatásáért.*

     

    Vendel páratlan helyi népszerűségét az is mutatja, hogy még a sümegi táblabíróvilág anekdotakincsébe is belekerült. Szent Péter belefáradt a mennyország kapuja előtt való hosszú őrállásba. Jelentkezett az Úrnál, szabadságot kérve tőle. Az Atyaisten kegyesen fogadta hűséges hívét:

    Rászolgáltál fiam a pihenésre, de szerezzél helyettest magad után. Szólj talán Szent Vendelnek, a barmok patrónusának. Annak úgyis olyan ácsorgó hivatala van, az majd helyettesít.

    Péter nyomban fölkereste mennybéli hivatal társát, fölkérve a helyettesítésre. A nomád életet élő Vendelnek még az arca is nekipirosodott a nagy megtiszteltetéstől, de elgondolkodott és így szólt:

    Szívesen vállalnám Péter atyám a hivatalt, ha volna hozzá észbeli tehetségem, de nem értek deákul. Hogyan álljak szóba egy püspökkel vagy táblabíróval, ha bebocsátást kér?

    Szent Péter egyet legyintett a kezével:

    Csak annyi baj legyen Vendel öcsém! Nagy idők óta szolgálok a mennyország kapujánál, de nemigen volt szükség a deák nyelvre, mert se püspök, se táblabíró nem kopogtatott még soha bebocsátásért.*

     

    Ezekután egészen természetes, hogy a hazai Vendel-patrociniumok térképe a veszprémi egyházmegyében a legszínesebb. Ezt Padányi akaratereje, főpásztori buzgalma, továbbá az egyházmegyébe települt német faluk szülőföldi hagyománya, de az itteni latifundiumok hatalmas merinójuhászata is magyarázza. Megjegyezzük még, hogy a táj pásztorai, főleg juhászai között közkedvelt volt a Vendel keresztnév is. Szent Vendel Istennek legkedvesebb pásztora – mondotta egy cserszegtomaji öregember.*

     

    Templomok, különösen kápolnák viselik Vendel nevét: Attala, Bezeréd, Bize, Drávatamási, Gölle, Kaposfő, Kaposhomok, Kardosrét, Kisganna, Kislőd (1752), Kőkút (kápolna), Nágocs, Ordacsehi, Pusztaszemes, Somogycsicsó, Somogyhárságy, Sümegcsehi, Szentjakabfa, Szomajom, Szőcsénypuszta, Tapolca (Vendelhegy), Tüskevár, Türje, Zselickisfalud helységekben.

    Jellemző viszont, hogy a szomszédos, részben később a veszprémi egyházmegyéből kiszakított szombathelyi megyében Vendel-patrociniummal alig találkozunk. Ilyen Vashosszúfalu, Jánosháza, Nagycsömöte,* Zalahaláp (XVIII. század), Zalaszabar (1757). Kun-Molnár Sándor,* és nyomában Szabadfalvi József* kutatásai szerint azonban mégis megünnepli a göcseji Alsólendva, Bak, Bördöce, Csertalakos, Csömödér, Hernyék, Karácsonyfa, Kissziget, Mikefa, Milej, továbbá Vasban Kondorfa, Pankasz, Szomoróc. E helyeken a fogadalmi nagymise után körmenetben tisztelik meg Vendel falubeli szobrát. Ezt a hiányt a táj életerős Márton-, részben Lénárd-hagyománya magyarázza. Ezért kevés a Vendel-titulus a győri egyházmegyében is. Csak a német népiségű Várgesztes, továbbá Mosonszentmiklós, Pusztasomorja, Osli (1860), Rábatamási magyar falukban találkozunk Vendel-kápolnával.

    A székesfehérvári egyházmegyében Bálinka (1776), Gánt (1777), Mór, Perbál német alapítású faluk tisztelték meg Vendelt templommal, illetőleg kápolnával. Nadap (1741) társpatrónusa.

    A pécsi egyházmegye Vendel-titulusai is elsősorban német falukban találhatók meg: Szajk (1760), Rácmecske (1776, ma Angyalok Királynéja), Németbóly (XVIII. század), Bezedek (1836), Püspökbogád (1865), Kácsfalu (1902), Aparhant (1903), Tormás (1932), Paks (Rókus és Sebestyén társaságában).

    Nagynyárád baranyai német faluban Vendel napján a legelő szélén álló Sarlós Boldogasszony-kápolna elé hajtották a gazdák minden lovukat, marhájukat, juhaikat. A pap misét mondott és megáldotta őket. Ezután visszakerültek az istállóba. Az eladásra szánt jószágokat pedig egyenesen a híres németbólyi állatvásárra hajtották, amely Vendel napján volt. Hasonló szertartás él, illetőleg élt a közeli Babarc németsége körében is. Itt a lovakat kocsiba fogva hajtották föl a szentelésre. Olykor ezer kocsi is állott a téren. Utána innen is nyomban indultak a bólyi vásárra.*

    Bólyban egyébként a vásártéren áll a Bálint és Vendel tiszteletére szentelt kápolna, ahol ezen a napon fogadalmi mise volt, majd pedig a mindenfelől felhajtott jószágot a pap könyörgés kíséretében megáldotta.

    Tamási, Pincehely, Hőgyész és bizonyára még más pécsi egyházmegyei falukban is a marhát az ünnepen Vendel szobra elé hajtották, ahol a pap a hívekkel együtt litániát végzett, majd áldást osztott.

    Esztergom: Alsójattó (Dolny Jatov, 1761), Burszentgyörgy (Borsky Jur), Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica), Dévényújfalu (Devinska Nova Ves), Ekecs (Ekeč, 1789), Felsődiós (Horne Oresany), Felsőlopassó (Lopašov), Gug, Keszegfalva (Kameničná, 1755), Kirva, Láb, Lozornó (Lozorno), Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave, Hochstetno), Nagysenkőc (Šenkvice), Nána (Šturovo), Pernek (Pernek), Stomfa (Štupava), Szomolány (Smolenice), Zámoly (Szigetköz).

    Ebben az egyházmegyében van Péliföldszentkereszt búcsújáróhely, ahova Solymár, Vörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó és más környékbeli faluk német, illetőleg szlovák népe zeneszóval zarándokolt el ama három októberi vasárnapon, amelynek közepére Vendel napja esik, hogy jószágaiért könyörögjön. Ezek voltak a vendelbúcsúk, másként vendelvasárnapok.

    Nyitra: Nagybiróc (Velké Bierovce), Zubák (Zuback), Szoblahó (Soblahov), Kislehota (Lehota pod Vtáčnikom).

    Besztercebánya: Bajmóc (Bojnice, 1744).

    Jellemző, hogy az egri főegyházmegyében három német eredetű, de már régen elmagyarosodott falunak van Vendel-kápolnája. Ezek: Egerszalók (1805), Fegyvernek (1763), Vencsellő, továbbá még a magyar Füzesabony, Nagyut. A nap régebben fogadalmi ünnep is volt: a jószágot nem fogták be. Számontartja még a palóc Váraszó, barkó Domaháza, Zabar. Szobrát látjuk 1800 tájáról Detk főoltárán.*

    A kietlen Hanyipuszta Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, a Buttler grófok alapítása, kisebb búcsújáró hely. A mellette lévő szentkút a jámbor hagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén.

    A Jászság egykori hatalmas juhászata magyarázza, hogy Vendelt e színmagyar vidék is máig a jószágok patrónusaként tiszteli. Vendel-társulat volt Jászberény és Portelek helységekben.* A kultusz később a földmívelés korszakában is megmaradt. Fodor Ferenc megjegyzi,* hogy a környező nem jász falukban egyetlen Vendel-szobrot sem látni. Erről később még szó esik.

    A jászok Vendel-tiszteletét Orosz István (1838 – 1922) nagyhírű jászladányi szentembernek még méltatandó énekfüzetei is táplálják.

    Kassa: Széprét (Krasná Lúka), Hámbor (Hamborek, 1857, néhány idevándorolt család építette), Kolossó (Klušov), Hercegkút (német alapítású falu). Helyi hagyomány szerint Vendel juhászember volt, tövis-szurkálóval tisztogatta a juhok számára a legelőt.*

    Szepes: Zuberec, Vanyovka (kápolna).

    A rozsnyai egyházmegyében nem akadtunk Vendel-titulusra, a kassaiban és szepesiben is alig. Ennek nyilvánvaló oka a tájnak a patrociniumokban is mutatkozó szakrális hagyománytisztelete. Remete Szent Antal kultusza még a múlt században is töretlen. Ezt a jelenséget az is magyarázza, hogy a vidék népi összetétele és települési képe a Dunántúlhoz, de főleg az Alföldhöz képest bolygatatlan.

    Szatmár: Vállaj, Dengeleg (Dindeşti), Felsőpetri, Felsődomonya (Onokovce, 1809), Németkucsova (Kučova), Szuszkóújfalu, Valamennyi leginkább német lakosságú, hajdani uradalmi falu.

    Vác: Örkény (1807); Tatárszentgyörgy (1858), Kispest (1877, kápolna, a helyén: Rudolf-templom).

    Kalocsa: Hódság (1776), Bácsszentiván (1878), Szenfülöp (1890), Kerény. Valamennyi hajdani német falu. Szabadka harangot szentelt Vendel tiszteletére.*

    Csanád: Újbessenyő (Bessenova Noua, 1751), Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Mare, 1760), Bogáros (Bogarosch, 1772), Zsombolya (Hatzfeld, Jimbolea, 1777), Torontálújvár (Uivar, 1844), Fakert (Baumgarten, Livada, 1875), Bethlenháza (Bethausen, 1883), Gazellafalva (Gizela, 1912), Almáskamarás, Berkeszfalu (Percosova), Temeshidegkút (Gutenbrunn), Újpécs (Peciul Nou). A jugoszláv Bánátban Fehértemplom (Bela Crkva), Sándoregyháza (Ivanovo, 1895).

    Veszprém mellett talán a Csanád-egyházmegye hajdani hatalmas területének Vendel-tisztelete volt a legvirágzóbb. Ismeretes, hogy ez a táj szinte teljes egészében a hódoltság után született újjá. A régi kultuszokat kiszorítják a divatos barokk patrociniumok, továbbá azok, amelyeket részben a betelepített németek hoztak magukkal.

    A régi egyházmegye német Vendel-kultuszának két jelentős forrása is volt. Zsombolya plébánosa, Csicsáky Imre, főleg a bánáti németség körében egy több kiadásban is megjelent ájtatossági könyvecskével is táplálta.* A másik forrás Máriaradna, a Bánát híres búcsújáró helye, amelynek 1938-ban látott fogadalmi képei jelentős részben német eredetűek: a jószág felajánlása a Radnai Szűzanya és Vendel közös oltalmába. A bánáti németek egyébként hajlékukban is tartottak Vendel-képet. Jámborabb családok mécset is gyújtottak előtte.*

    Külön kell szólanunk a csanádi egyházmegye új székhelyének, az ősi magyar Szegednek Vendel-tiszteletéről, amely nyilvánvalóón összefügg a merinójuhászatnak a szegedi pusztákon, továbbá a szomszédos Pallavicini-latifundiumon való felbukkanásával.

    Az első helyi nyom a piaristáknak a szegedi Zákány pusztán állított Vendel-kápolnája a XVIII. század derekán. A gótikus alsóvárosi templom barokk Vendel-oltára 1777-ben épült. A kép Gruber Antal bécsi festő alkotása. Hátlapján ez olvasható: Írattatott Bécsben Daka Gáspár, Makra (olvashatatlan nevek) és egyéb bötsületes gazdák szögénségös kőtségeivel. A. D. 1777. Jószágvész idején az alsóvárosi gazdák máig itt szoktak misét szolgáltatni.

    Vendel ritka szegedi keresztnév. Szeged Rókus nevezetű városrészében, illetőleg egykori Juhászváros néven emlegetett részén az árvíz (1879) előtt Vendel utca is volt, amely az egykori rókusi juhászok védőszentjének, Vendelnek elpusztult szobráról kapta a nevét.

    A Szegeddel szomszédos Tápén a jószág egészségéért Vendel-nap előtt kilencedet szoktak végezni. Erre még visszatérünk.

    Nagyvárad és Erdély területén sem leltünk Vendel-patrociniumra. Mindenesetre Vendel-oltára van a gyulai német templomnak. Szobrot látunk a Wenckheim-uradalomba telepített Újkígyós (1815) templomának homlokzatán. Szegedi eredetű népe a dohánytermesztés mellett csakugyan leginkább juhászattal foglalkozott.

     

    Se szeri, se száma azoknak az útszélen, legelőn álló Vendel-szobroknak, amelyek a Dunántúl, Budavidék, Jászság, de általában az egész ország faluiban állanak, és amelyeket a szent névnapján körmenettel is megtisztelnek. Fát ültetnek köréjük, kerítéssel veszik körül, virággal díszítik.*

    Ipolytölgyes Vendel-szobrának fölírása: VANNAK-E BARMAID FIGYELMEZZ RÁJUK ÉS HA HASZNOSAK MEGMARADJANAK NÁLAD. Ecclesiastici 7, 24, Ao. 1814.*

    Tréfás szili szóbeszéd szerint a falu Vendel-szobrának kezében azért nincs juhászbot, mert az egyik házban vész pusztítván, a gazda odafutott hozzá, a botot kicsavarva a kezéből: minek ez neked, ha úgysem vigyázol a jószágra.*

    Sajátos módon a dunántúliak kivétel nélkül egykorú rajnavidéki parasztöltözetben ábrázolják, sőt olykor egyenesen rokokó pásztorjátékok alakjaira emlékeztetnek.* Ezzel szemben a Jászság és Kiskunság Vendel-szobrai, így Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Nagykáta (1862), Kiskunfélegyháza* magyar juhászként: ingben, gatyában, dolmányban, cifraszűrben, tarisznyával, zsírral letapasztott hajjal, illetőleg széles karimájú juhászkalappal tűnnek föl. Népművészeti remeklésként emelkedik ki közülük az árokszállási szobor:

     

    SZENT VENDELIN BUZGÓN KÉRÜNK,

    ISTEN ELŐTT LÉGY MELLETTÜNK,

    MARHADÖG ELLEN VÉDELMÜNK.

    1832.

     

    Helyi hagyomány szerint Vendel idevaló jámbor pásztorfiú volt. Amikor dögvész dúlt a határban, letérdelve buzgón imádkozott. Könyörgése meghallgatásra talált, ezért emelték a szobrot. Ünnepén az újabb időkig hatalmas körmenettel tisztelték meg.

    E jellegzetes ábrázolások közvetlen eredetéről, kezdeményezőiről nem tudunk. Talán az a félig tréfás, félig komoly megfontolás játszott benne közre, hogy a magyarrá tisztelt Vendelnek ne csak az uradalmi német birkákra és pásztoraikra legyen gondja, hanem a magyar juhászra is, és érezze magát otthonosan az alföldi pusztán is.

    Magáénak érzi Vendelt a szlovák juhásznép is. Egy homokkő szobor (1871) ünneplőbe öltözött bacsóként, juhászgazdaként ábrázolja. Egy üvegfestmény* pedig Jánosík, a híres betyár módjára örökíti meg: Vendel úgy lebeg a nyáj fölött, ahogyan Jánosík a juhásztáncot járva, ugrás közben magasra emelkedik, és mintegy megdicsőül a maga balladai sorsában. Az üvegkép ismeretlen mestere azzal viszi közelebb Szent Vendelt a szlovák nép ábrázoló hagyományaihoz, hogy kitűnő érzékkel belehelyezi a Jánosík-ikonográfia sajátos formavilágába. A szlovák nép Vendel-kultusza tudomásunk szerint még föltárásra vár.

    Vendelt tisztelte Pest-Buda régi német parasztpolgársága, közöttük a ferencvárosi tejesmajorosok, milimárik is. Ő volt a ferencvárosi temetkezési egyesület patrónusa. A Vendel utca nyilván a szent egykori szobrának emlékezetét őrzi.*

    Az óbudai Szentháromság-szobor egyik domborművén is Vendelt látjuk: villámlás közben imádkozva vigyázza juhait.

    A hazai Vendel-ikonográfiának más jellegzetes megnyilatkozása, hogy a XVIII. század második felében készült falusi szószékeken a hagyományos Jézus, a Jópásztor-szimbólum helyett olykor Vendelt ábrázolják. Így Tápiósáp templomában* a szószék hangvetőjének tetején a térdelő Vendel faszobrát látjuk, előtte legelésző bárányokkal. Ráckevén a szószék mellvédjének közepén juhait a farkas ellen védelmező Vendel domborműve.*

    A kultusznak talán legszebb hazai barokk emléke a kecskeméti piarista templom Vendel-oltára: itt rokokó pásztorkosztümben, nagykarimájú kalappal, tarisznyával térdig kötött saruszíjakkal, vájtvégű pásztorbottal jelenik meg. Alakját égi fény világítja meg, lábánál királyi korona hever. Egy ledőlt antik oszlopfő is a mulandóságra emlékeztet mögötte.*

    Ikonográfiai felsorolásunk természetesen távol áll a teljességtől.

    Sződ Vendel-harangja (1753)* eredeti népies célzata szerint nyilván a jószágvész elharangozására szolgált.

     

    *

     

    Visszatérve Vendel napjához, már eddig is láttuk, hogy a Vendel-búcsú számos olyan falunak is fogadott ünnepe, amelynek legföljebb csak Vendel-szobra van. A teljes fölsorolás még a jövő kutatás feladata.

    Ságvárott a misének pásztormise a neve. A Kassamindszent somogyi falu búcsújára sereglő pásztorok be szokták egymást avatni a mesterségükre tartozó hagyományokba, fortélyokba. A század elejéről származó adataink szerint Csorna népe is misét mondatott e napon a jószágokért. Két esküdt állott az oltár előtt égő gyertyával a kezében. Mindenki vitt haza egy kisüveg szentelt vizet, amelyet itatáskor a jószág ivóvizébe öntöttek, hogy Vendel oltalmazza meg őket minden bajtól.

    Bágyog faluban* akkor mondattak Vendel tiszteletére misét, amikor áldozócsütörtök táján az ökörcsordát kihajtották a legelőre. Utána az elöljáróság áldomásra hívta meg a pásztorokat.

    A göcseji Szilvágy öregjei a megigézett jószágra régebben előbb ráimádkoztak, majd pedig Vendelhez is könyörögtek a gyógyulásáért.*

    Székesfehérvár-Felsővároson, amely valamikor a Mezőföld juhászainak Szent Mihály-napi szegődő helye volt, Vendelt máig bensőségesen tisztelik. A hét ama napját szentelik neki, amelyre abban az évben Vendel napja esik. Ilyenkor az igaz Isten imádására, Szent Vendel tiszteletére a négylábú jószágért szokott a család közösen imádkozni, könyörögni.

    A bánáti németek a szántás legalkalmasabb idejének a Vendel napját megelőző és követő tíz napot tartották. Németszentpéter (Sanpetrumare) faluból származó régi adat szerint egy gazdát botbüntetésre ítéltek, mert Vendel napján dolgozott (1780).*

    Mosonszentmiklós gazdaregulája szerint Vendelre el kell végezni a mezei munkát.

    Vendel napja régebben ünnepe volt a jószágnak is: nem fogták be, nem hajtották vásárra.

    Vendel így meghódítva népi jámborságunkat, a kultuszt éltető szakrális ponyvairodalmunkban is megjelenik. Legnagyobb hatású, Padányi Bíró Márton óta legtudatosabb apostola Orosz István (1838 – 1922) a maga korában nagyhírű jászladányi szentember.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumLukács

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    18
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Lukács

    Lukács evangélista, Pál apostol útitársa. Megtérése előtt művelt pogány orvos volt. Régi jámbor hagyomány szerint ő lett volna az egyik emmausi tanítvány. Legendáját folklór mozzanatok nélkül az Érdy-kódexben* olvassuk.

    Lukács táblaképét ott látjuk Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula) Szent Mihály-oltárán (1470) a többi evangélista társaságában. Talán Máriát rajzolja Muzsna (Meschen, Mojna) egyik táblaképén (1521). Oltármestersége volt a győri és nagyváradi székesegyházban (1486),* Sopron középkori ispotálytemplomában.

    Gótikus faszobra a többi evangelista társaságában az eperjesi Szent Miklós-templom Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes (Mediasch, Mediaş) főoltárán (1420), önállóan a kassai székesegyház Szent Fülöp-oltárán (1510).*

    Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni. Középkori patrociniuma nem ismeretes előttünk. A barokk időkben is ritka, és elsősorban nyilván az építtető kegyúr keresztneve miatt esett rá a választás.

     

    *

     

    Esztergom: Újgalla.

    Besztercebánya: Pila (Polisch, 1244), Szklenó (Szkleno nad Horom, Glashütten, 1807, fürdő).

    Szepes: Alsólipnica (Velká Lipnica), Németporuba (Liptovska Poruba).

    Kassa: Kormos (Gromoš, 1894).

    Szatmár: Szerednye (1806).

    Győr: Szárföld (1282).

    Szombathely: Kondorfa.

    Veszprém: Rezi (1756).

    Pécs: Püspökmárok (1882).

    Kalocsa: Borota (1935).

    Erdély: Altorja (Toria de Jos, kápolna, elenyészett).*

    Helynevek: Szentlukács (1332, Sáros, elenyészett), Szentluka (1345, Somogy, elenyészett), ma Szentlukapuszta.*

     

    Lukács az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán.

    Mária életét, Jézus gyermekkorát evangéliumában Lukács mondja el legrészletesebben. Talán ebből támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festő is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan ősi, ókori, koraközépkori Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács alkotása. Itt csak a római S. Maria Maggiore és a czenstochowai Szűzanya képére utalunk, amelyek számtalan másolatban, átköltésben ismeretesek hazánkban is. A hagyományból érthető, hogy régebben a festők is patrónusként tisztelték. Leghíresebb céhük a máig virágzó római Accademia di S. Luca. Hazánkban is a nagyszebeni festők és asztalosok, továbbá a brassai festők, képfaragók, üvegesek, asztalosok középkori közös céhének Lukács volt a védőszentje.*

    Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert előadását Zakariás áldozatával kezdi. Ezért lett a szegedi mészárosok céhének barokk védőszentje.

    A Lukács keresztnevet különösen örményeink és bunyevácaink kedvelik. Családneveink: Lukács, Lukách, Lukáts, Luka, Lukácsa, Lukos.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumHedvig

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    17

    Hedvig (legújabban okt. 16) középkori magyarsággal Adviga, Hadvig.

    A meráni grófok családjából származott (1174 – 1243) és így rokonságba került az Árpádházzal is. Testvére volt II. András feleségének, Gertrudnak, tehát a mi Szent Erzsébetünknek nagynénje. Henrikhez, Szilézia és Krakkó hercegéhez ment férjhez. Hat gyermeke született, utána urával együtt megtartóztatást fogadott. Szilézia patrónája.*

    Tisztelete a rokonsági kapcsolatok és földrajzi szomszédság révén, főleg régi hazánk északi részeire is átsugárzott. Egykorú kultuszának bizonysága, hogy Nagy Lajos kisebbik leányának, Lengyelország későbbi jámboréletű királynéjának, Hedvignek is ő volt a védőszentje. Keresztnévként mégsem vált a magyar nép körében általánossá.

     

    Oly kegyes és irgalmas asszony vala – írja* a Nádor-kódex –, hogy valahol jár vala, akár városba, akár faluba, mindenütt betegöt és kórt kérdöz vala. Legottan mint hallja vala, szeretőst meglátogatta vala és űtet megvigasztalja vala, miként anya fiát, avagy leányát. Ennek fölötte mindenütt tömlöcbe fekvő foglyokat nagy szeretettel látogat vala. Mint a jó asszonyról írás olvastatik, íly, hogy telős konyhája vala, eleségöt, ruházatot, gyortyákat a tömlöcbeliekhez szolgáltat vala, hogy hidegségtől őket eltávoztatná. Ennek utána és fölötte halálra válókat, kiket éröz vala, mikoron ura herceg miséről, avagy vecsernyéről kijő vala, térdre esvén, ruháját megfogja vala és ő esedözésének miatta őket kiszabadítá vala.

     

    Arnótfalva (Emaus, Arnutovce) Mária tiszteletére szentelt szárnyasoltárán (1485) a Szűzanyának két rokon: Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Hedvig udvarol. Az oltárt Zápolya István szepesi ispán, Szilézia akkori kormányzója és felesége, Hedvig tescheni hercegnő ajánlotta föl.*

    Táblaképét látjuk még Lőcse (Szent Erzsébet-oltár, 1493),* gótikus faszobrát pedig Bártfa (Borbála-oltár, 1460, Mager Veronika oltára, 1489, Erazmus-oltár, 1505), Zsegra (Žehra, 1370) szárnyasoltárain.*

    Oltára állott (1514) Pozsonyszentgyörgy (Jur) városában.*

    Számontartja egyik XIV. századbeli pozsonyi misekönyvünk is.*

    Egyetlen – egészen új – nyilvánvalóan keresztnévi eredetű patrociniuma ismeretes előttünk: Döge (1883).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGál, Gallus

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    16

    Gál, Gallus, ír származású szent, már a kalandozások korából ismert St. Gallen megalapítója, esetleg névadója. Tisztelete bencés rendtársai révén nyilvánvalóan már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal a Szentgál falu, amelynek azért lett ő a védőszentje, mert a környező bakonyi ősrengeteg hasonlatos volt ahhoz a szinte megközelíthetetlen remeteséghez, amelyben Gál meghúzta magát és az állatokkal barátkozott. Legendája szerint egy medvére parancsolt rá, hogy segítsen szálfát hozni, követ görgetni a kolostor építésénél.*

    A tolnai Szentgál falu emlékezetét a hódoltság óta már csak pusztanév őrzi, hasonló Szentgáloskér Somagyban, Vásárosszentgál,* Felsőszentgál (1270, 1448),* Baranyában. A név származéka a beregi Gálfalva (Gobalovica), a marostordai Gálfalva (Galeşti), a kisküküllői Vámosgálfalva (Hahnendorf, Gallendorf, Ganeşti), a liptai Gálfalva (Galovany), továbbá a zempléni Gálszécs (Sečovce). Nyilván idetartozik a Galla (Alsógalla, Felsőgalla) helynevünk is. Melich János* szerint az Alsófehér megyebeli Alsógáld, Felsőgáld, Havasgáld, másként Oláhgáld, Gáldtő falunevek is a Gál kicsinyített származékai. Melich a Kakas férfinevet, amely főleg a Berzeviczy-családra régebben igen jellemző volt, és a szebeni Kakaslalva (Hamba), szepesi Kakaslomnic (Berzeviczy-birtok), tolnai Kakasd helyneveket is a Gál, Gallus keresztnévből magyarázza.

    Ebben az időben sűrűn járhatta keresztnévként is. Ebből önállósult a Gál, Gaal, Gaál, Gálos, Gálocs, Gálffy, Galló, Gajó, továbbá a szlávos hangzású Gálovics, Gallovich családnév.*

    Nezsider (Neusiedl am See), Nagydaróc (Velké Darovce), Turány (Turany XIII. század), Szlaszka (XV. század), Viszolaj (Visolaj), Predmér, Nizsna (Nížna), Zsaskó (Žaskov), Komjatna régi templomainak is Gál a védőszentje. Az elenyészett bihari Véd falu egyházának (1334) is.* Feltűnő, hogy elsősorban erdővidékek faluinak a patrociniuma, ami legendájával függ össze.

    Nem sikerült megállapítanunk, hogy Alsógalla barokk patrociniuma visszanyúlik-e a középkorba, a tatai bencés apátság vonzási körébe, vagy német bevándorlóktól származik.

    A középkori Csanádban Apátfalva tisztelte védőszentül (1432).* A titulus nyilvánvalóan a szomszédos Csanádi bencés apátsággal függ össze. A hódoltság után restaurált egyházmegyének is van egy Gál-patrociniuma: Temesfő (Weidenthal, Brebul Nou 1879). Kiválasztásának körülményei nem ismeretesek, talán a falu bevándorolt németsége hozta a kultuszt magával. A szentet Németország számos vidékén jószágpatrónusként is tisztelték. Még emlékeznek rá, hogy Hőgyészen a Gallustag volt régebben a jószágszentelés ünnepe. Hozzáteszik: nach Sankt Gall bleibt die Kuh im Stall.

    A veszprémi székesegyháznak a középkorban Gál-oltára volt,* amit talán Szentgál falu közelsége is magyaráz.

    A szent nevének a gallus (kakas) szóval való egyezése, továbbá a szentgalleni kolostor könyvtárának, iskolájának nagy híre magyarázza, hogy Gál a deákok egyik középkori számontartott szentje lett, akinek nevenapján kakas-ütéssel is rekordáltak. Ez is ama középkori eredetű szokásaink közé tartozik, amelyet inkább protestánsok, főleg evangélikusok őriztek meg. Közbevetőleg megemlítjük: hogy a váradi káptalani iskola növendékei Gál napjára egy kakast vagy tyúkot adtak elöljáróiknak. A színmagyar Csepreg kakassal kedveskedett (1585) papjának Gál napján, a diákok pedig egy-egy kakast vittek a mesternek ezen a napon ajándékba: ismég minden gyermek, az mely fizet szegődség szerént, azok vagy polgárfiak, vagy nemesfiak, de nem az németek, azon Szent Gál napján egy-egy kakassal tartoznak, melyet Szent Gál kakassának hínak. Nem kappannal, arra nem erőltetheti őkegyelme, hanem az, ki jó akaratjábul olyant akar adni, szabad vele.*

     

    *

     

    A kakas-ütés hagyományvilágáról Újváry Zoltán írt* európai kitekintésű, értékes tanulmányt. Rámutat arra, hogy a szokás messze földön ismeretes, és vidékenként különböző alkalmakhoz, így lakodalomhoz és az esztendő számos ünnepéhez, munka végzéséhez, főleg pedig a farsanghoz, húsvéthoz, aratáshoz kapcsolódik, és eredetileg föltétlenül áldozati jellege volt. Ennek elemzése nekünk itt nem lehet célunk. Újváry összegyűjti a hazai hagyományanyagot, és európai párhuzamait. Mi itt csak azt emeljük és részben egészítjük ki, ami Gál apát ünnepéhez tapad. A kakasütésnek a szent nevenapjával való kapcsolata és iskolai ünneppé való avatása – nézetünk szerint – a szokásnak föltétlenül rangot adott, és lehetővé tette, hogy a városi polgárság körében, elsősorban evangélikus német városainkban hosszú évszázadokon át virágozzék. Említettük, hogy a deákok kakasütése a rekordáció, ünnepköszöntés egyik sajátos fajtája volt.

    Első adataink Késmárkról valók (1596). Itt már tilalomról van szó. Az iskola elöljárósága a kakasütést eltiltja, mert az előkészület izgalmai elvonják a tanulókat a munkájuktól, másfelől pedig a kisebb diákokat könnyen érheti baleset.

    Egy 1670. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsítja, hogy Rozsnyón Gál napján az iskolás gyermekek tanítójuknak egy-egy kakast vittek.

    A besztercebányai szlovák diákság körében – nyilvánvalóan itt is hajdani német polgári hatásra – szintén ismeretes volt a kakasütés. „Minden évben – idézzük Újváryt – Gál napján tartották meg a diákkirály ünnepét. Reggel a fiatalság felnőttek kíséretében kivonult a rétre. A diákoknak szánt ajándékokat lerakták egy kör közepére. Egy kakast karóhoz kötöttek. A diákok sorra megpróbáltak a kakast leütni. A soron következő diák szemét bekötötték, kezébe pálcát adtak. Miközben a diák a kakas keresésére indult, társai a tanítóval dalt énekeltek. Aki eltalálta a kakast, kalácsot vagy kiflit kapott, aki nem találta el, szomorúan odébbállt.”

     

    A múlt századot is megérte a brassai szász gimnázium kakasünnepe Gál napján. „Ekkor választották meg – írja forrásai nyomán Újváry – az iskolában a kakasünnep királyát. A kakasviadal és a kakaslövés keveredett itt egymással. A kitűnőbb és előkelőbb tanulók, akiket királyságra jelöltek, egy-egy kakast hoztak az iskolába, és kakasviadalt rendeztek. Akinek a kakasa győzött, az lett az ifjúság királya. A deák királyt a gimnázium birtokában levő, XVII. századból származó aranyozott rézkoronával koronázták meg. A megkoronázott királyt az iskola ifjúsága: dobosok, zenészek, a felsőbb osztályosok tógás csapata, valamint fehér ingbe öltözött diákok, akik virággal és repkénnyel feldíszített kardot tartottak a kezükben, a Szent Márton-hegyre kísérték, ahol az ünnepség második részét tartották. Az ott eleregetett szárnyasokat (liba, kacsa, tyúk stb.) a kardos csapat üldözőbe vette, és fejüket lemetszette. Három napon át (!) tartott ez a véres csata. A leölt áldozatokból lakomát csaptak, a király pedig gyümölccsel; süteménnyel és pénzzel ajándékozta meg a mészárlás résztvevőit.”

    Nyilvánvaló, hogy a hétfalusi és apácai csángók kakasünnepe – tekintve, hogy évszázadokon át Brassó város jobbágyai voltak – ennek a brassai szász szokásnak átvétele. Csángóinknál azonban húsvét másnapjára tevődött át. Így van különben a Nagyszebentől függő kisded szakadáti magyar népszigeten is.

    Gál a parasztéletben határnapként is előfordul. Szendrey Zsigmond idézi egy múlt századi székely naptárból (1844), hogy ezen a napon érik be a makk, és most van az évben az utolsó halászat. E tájban, Gál és Lukács körül kell Makó régi gazdái szerint szántásba fogni, az őszi búzát vetni.* Szamosháton a gálhét viszont nem alkalmas a búzavetésre, mert üszkös lesz.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumTeréz

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    15
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Teréz

    Teréz, azaz Nagy Szent Teréz, profán utalásokban Avilai Teréz (1515 – 1582) az Egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike, VI. Pál egyházdoktorrá nyilvánította (1970). A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét (transverberatio). Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római S. Maria Vittoria-templomban.

    Többek között megreformálta a sarutlan karmelita rendet, amely Bécsben, majd a hajdani habsburgi birodalom más városaiban is gyökeret vert.* Szakrális hatására több helyen is rámutatunk.

    Eleinte a dinasztiában vált kedveltté a Terézia, Teréz keresztnév, sőt Mária Terézia nyomán először az udvari arisztokrácia körében, majd a társadalom minden rétegében elterjedt. Napjainkban már inkább parasztnévnek tetszik.

    A királynőről kapta nevét a budapesti Terézváros. Érthető, hogy későbben épült templomát Szent Teréznek szentelte (1803). Búcsúnapja a pesti népnek máig látványos ünnepe.

    Amikor Szabadka szintén a királynőtől elnyerte a szabad királyi városi rangot (1779), hálából fölvette a Mária Terézia városa, deákul Mariatheresiopolis, németül Maria-Theresiopel nevet,* amely azonban csak német alakjában tudott általánossá válni. Szintén Teréziát választotta hatalmas későbarokk plébániatemplomának (1798) védőszentjéül. Ez az új, szabadkai egyházmegye (1968) püspöki székesegyháza is.* A szabadalomlevél egyébként úgy intézkedik, hogy a város elöljáróságát Teréz napján kell választani. Szabadka új címerpajzsán Szent Terézia könyörög Mária és a karján ülő Kis Jézus előtt a városért.

    A bevándorolt bolgárokból települt bánáti Vinga a hazai latinságban Theresiopolis néven volt ismeretes. Városi rangját szintén Mária Teréziától kapta (1744).1071 A királynő a kiváltságlevélben kikötötte, hogy Vinga címerének egyik felébe az ő, voltaképpen a szent nevének megkoronázott kezdőbetűje kerüljön, a címerpajzs másik fele pedig kőszirtre épített fehér toronnyal ékeskedjék. Az oklevél szerint ez a címer kifejezi, hogy a „szétszóródott bolgárság a mi fölséges ausztriai Házunk alatt talált oltalmat”. Nem tudjuk, de föltételezzük, hogy Vinga régi, majd a Szentháromság tiszteletére szentelt újabb templomában (1892) Szent Teréz ábrázolásáról nem feledkeztek meg.

     

    Kétségtelen, hogy a Bánát számos, mindjárt felsorolandó templomának titulusválasztását szintén az alattvalói hódolat ihleti. Többi templomaink Teréz-patrociniumai is általában Mária Terézia, kisebb részben a kegyúr, jótevő Teréz nevezetű felesége, leánya révén születtek.

    Csanád: Kévevára (Kubin 1882), Csatád (Lenauheim, 1778), Mezőkovácsháza (1817), Temeskenéz (Satchinez 1823), Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Mare, 1824), Alsósztamora (Stamora Germana, 1858), Szörényordas (Wolfsberg, Garina 1870), Németpereg (Peregul Mare 1878), Nagyfalu (Satumare din Timiş, 1888). E templomok legnagyobb részét a kamara német falukban építette.

    Erdély: Jobbágyfalva (Jobageni), Székelyzsombor (Jimbor), Szerdahely (Mercurium, Reussmark 1770).

    Nagyvárad: Csorvás (1866).

    Eger: Nyíribrony (1825), Sajókazinc (1911), Miskolc (1943, karmeliták).

    Pécs: Ivánbattyán (1838), Lengyel (1861, a dinasztikus érzületű Apponyi-család egykori birtoka), Husztót (1868).

    Veszprém: Kisbárapáti, Magyaregres (kápolna).

    Székesfehérvár: Szigetcsép (1758, Mária Terézia alapítása), Kőhányás (egykori Eszterházy-kegyuraság).

    Rozsnyó: Bódvarákó.

    Nyitra: Kisappony (Malé Oponice).

    Kassa: Felsőszabados (Vyšná Vola, 1861), Tarcal (kápolna, 1750), Ináncs (1774).

    Besztercebánya: Klak (1753, a királyi kamara építette).

     

    Barokk templomainkban elvétve oltárképeivel, szobraival is találkozunk (Krisztinaváros, Győr, karmeliták, Árpás).

    Szegedi öregasszonyok Teréz napján nem mostak, kenyeret nem sütöttek. A hagyomány talán még Mária Terézia nevenapjának polgári megünneplésében gyökerezik, később azonban szakrális színezetet kapott. Ilyenre más példa is van: szintén a szegedi nép Ferenc József születésnapját (aug. 18) Szent Ilona napjaként. ülte meg.

    A szüret a Balatonvidék számos falujában, hegyén Teréz hetében kezdődik. Így Egerben is, neve Teréz-szedés.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."