106069 ima található a honlapon, összesen 253418 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Az Ige mellett

Az Ige mellett
Naponta frissül

Lányi Gábor igemagyarázata a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ha a Délvidékre adtál férjhez,akkor adj nekem forrásokat is!” Józs 15

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
22
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is!” Józs 15

„Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is!” Józs 15

1 Ez jutott sorsolással Júda fiai törzsének nemzetségenként: Edóm határánál a Cin-puszta, Témán szélétől a Délvidék felé. 2 Déli határuk a Sós-tenger végétől, a Délvidékre néző tengeröböltől indul ki, 3 és délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, azután fölmegy délről Kádés-Barneához. Elhalad Hecrón mellett, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik. 4 Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez legyen a déli határotok. 5 Kelet felé a Sós-tenger a határ a Jordán torkolatáig. Az északi határvonal a tengeröbölnél, a Jordán torkolatánál kezdődik, 6 innen fölmegy a határ Bét-Hoglá felé, és Bét-Arábától északra megy el, azután fölmegy a határ a rúbeni Bóhan sziklájáig. 7 Azután az Ákór-völgytől Debír felé megy föl a határ, és észak felé fordul Gelílótnál, amely a pataktól délre, az Adummím-hágóval szemben van. Azután a Semes-forrás mellett halad el a határ, és vége a Rógél-forrásnál van. 8 Innen fölmegy a határ a Ben-Hinnóm-völgy felé a jebúszi hegyhát déli oldalánál, azaz Jeruzsálemnél. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm-völggyel szemben nyugatra és a Refáím-völgy északi szélén van. 9 A hegycsúcsról lekanyarodik a határ a Mé-Neftóah-forráshoz, és az efróni hegyvidék városaihoz ér ki. Majd lekanyarodik a határ Baalá, azaz Kirjat-Jeárím felé. 10 Baalától nyugatra fordul a határ a Széír-hegység felé, áthalad a Jeárím-hegy, azaz a Keszálón északi oldalán. Innen lemegy Bét-Semes irányába, és Timná felé halad. 11 Azután továbbmegy a határ az ekróni hegyháttól északra, és Sikkárón felé kanyarodik. Azután átmegy a határ a Baalá-hegy felé, és elér Jabneélhez, úgyhogy a határ a tengernél végződik. 12 A nyugati határ a Nagy-tenger partvidéke. Ez Júda fiainak a határa körös-körül nemzetségenként. 13 Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak birtokrészt, ahogyan az Úr megparancsolta Józsuénak: Kirjat-Arbát, Anák apjának városát, azaz Hebrónt. 14 Káléb kiűzte onnan Anák három fiát: Sésajt, Ahímant és Talmajt, Anák leszármazottait. 15 Innen felvonult Debír lakói ellen. Debír neve azelőtt Kirjat-Széfer volt. 16 Akkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak adom a lányomat, Akszát feleségül. 17 Otníél, Káléb öccsének, Kenaznak a fia foglalta el azt, így neki adta a lányát, Akszát feleségül. 18 Amikor az asszony hozzáment, a férje rábeszélte, hogy kérjen mezőt az apjától. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mi járatban vagy? 19 Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Káléb pedig neki adta a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat. 20 Ez Júda fiai törzsének az öröksége nemzetségenként: 21 Ezek lettek Júda fiai törzsének legtávolabbi városai Edóm határánál, a Délvidéken: Kabceél, Éder és Jágúr, 22 Kíná, Dímóná és Adádá, 23 Kedes, Hácór és Jitnán, 24 Zíf, Telem és Beálót, 25 Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór, 26 Amám, Sema és Móládá, 27 Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet, 28 Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá, 29 Baalá, Ijjím és Ecem, 30 Eltólad, Keszíl és Hormá, 31 Ciklág, Madmanná és Szanszanná, 32 Lebáót, Silhím, Ajin és Rimmón. Összesen huszonkilenc város falvaival együtt. 33 A Sefélá-alföldön: Estáól, Corá és Asná, 34 Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám, 35 Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká, 36 Saarajim, Adítajim, Gedérá és Gedérótajim. Tizennégy város falvaival együtt. 37 Cenán, Hadásá és Migdal-Gád, 38 Dilán, Micpe és Jokteél, 39 Lákís, Bockat és Eglón, 40 Kabbón, Lahmász és Kitlís, 41 Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város falvaival együtt. 42 Libná, Eter és Ásán, 43 Jiftáh, Asná és Necíb, 44 Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város falvaival együtt. 45 Ekrón, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal együtt. 46 Ekróntól a tengerig az egész terület Asdód mellett, az ott levő falvakkal együtt. 47 Asdód, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal; Gáza, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal egészen Egyiptom patakjáig, meg a Nagy-tenger partvidéke. 48 A hegyvidéken Sámír, Jattír és Szókó, 49 Danná és Kirjat-Szanná, azaz Debír, 50 Anáb, Estemó és Áním, 51 Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város falvaival együtt. 52 Arab, Dúmá és Esán, 53 Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká, 54 Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város falvaival együtt. 55 Máón, Karmel, Zíf és Júttá, 56 Jizreel, Jokdeám és Zánóah, 57 Kajin, Gibá és Timná. Tíz város falvaival együtt. 58 Halhúl, Bét-Cúr és Gedór, 59 Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város falvaival együtt. 60 Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárím és Rabbá. Két város falvaival együtt. 61 A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká, 62 Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedí. Hat város falvaival együtt. 63 A jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit nem tudták kiűzni Júda fiai. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival Jeruzsálemben még ma is.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(19) „Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is!” (Józs 15)

Ne idegenkedjünk az ismert, idegen nevek és helyszínek felsorolásának olvasásától, hanem vegyük észre azokat az érdekes történeteket, amelyekkel közben szembesülünk. Nemegyszer a nevek között kiderül egy-egy családról, hogyan élik meg hitüket, fogalmazzák meg kéréseiket. Káléb nem olyan örökséget kap, hogy ezentúl nyugalomban élhet hűségére és idős korára tekintettel. Meg kell harcolnia a neki szánt területekért. Mint a mesében, az uralkodó annak ígéri a lányát, aki teljesíti a próbákat. Itt azt olvassuk, Káléb annak ígéri, aki elfoglalja Kirjat-Széfert. Otníélnek sikerül, és Káléb feleségül adja hozzá leányát. Azt is megtudjuk: Otníél azt mondja, kérjen apjától mezőt (18). Amikor Káléb látja lányát leszállni a szamárról, rögtön ezt kérdezi: mit szeretnél? A lényegre tör: nincs idő mellébeszélésre, udvariaskodásokra, mondd, mit szeretnél! Tudunk-e lényegre törően kommunikálni? Azt figyelhetjük meg: Aksza mást, többet mond, mint amire a férje kérte. Nem pusztán földterületet, hanem vízforrásokat. A forrás a táplálásnak, az életnek a jelképe. Mire vágyakozunk? Kinek mondjuk el? Ezt a történetet A bírák könyvében is elolvashatjuk (Bír 1,15).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „…sorsolással osztották kia kilenc és fél törzs örökségét…” Józs 14

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
21
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „…sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét…” Józs 14

„…sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét…” Józs 14

1 Ez lett Izráel fiainak az öröksége Kánaán földjén. Eleázár pap és Józsué, Nún fia meg a törzsek családfői osztották ki örökségül Izráel fiainak; 2 sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét, ahogyan megparancsolta az Úr Mózes által. 3 Mert két és fél törzsnek még Mózes adott örökséget a Jordánon túl. A lévitáknak azonban nem adott örökséget közöttük. 4 Mivel József fiaiból két törzs lett, Manassé és Efraim, ezért a lévitáknak nem adtak birtokrészt az országban, hanem csak városokat, hogy azokban lakjanak, meg az azokhoz tartozó legelőket nyájaik és egyéb jószáguk számára. 5 Úgy jártak el Izráel fiai, és úgy osztották fel a földet, ahogyan Mózesnek megparancsolta az Úr. 6 Júda fiai Gilgálban Józsué elé járultak, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, hogy mit mondott az Úr Mózesnek, az Isten emberének rólam és rólad Kádés-Barneában. 7 Negyvenéves voltam, amikor elküldött engem Mózes, az Úr szolgája Kádés-Barneából kikémlelni ezt az országot, és én megbízható híreket hoztam neki. 8 Társaim, akik velem jöttek, megrémítették a nép szívét; én azonban hűségesen követtem Istenemet, az Urat. 9 Azon a napon megesküdött Mózes: Bizony, a te örökséged lesz és a te fiaidé mindörökké az a föld, amelyet bejártál, mivel hűségesen követted Istenemet, az Urat. 10 Mostanáig megőrizte életemet az Úr, ahogy megígérte. Negyvenöt éve annak, hogy ezt az ígéretet tette az Úr Mózesnek, amikor a pusztát járta Izráel. Most, éppen ma vagyok nyolcvanöt esztendős. 11 Még ma is olyan erős vagyok, mint amikor Mózes elküldött engem. Amilyen erőm volt akkor, olyan az erőm most is: harcba vonulok, és visszatérek. 12 Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amelyet megígért az Úr azon a napon, hiszen te is hallottad akkor, hogy anákiak vannak ott és nagy, erődített városok. Talán velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, ahogyan megígérte az Úr. 13 Józsué megáldotta őt, és örökségül adta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának. 14 Azért lett hát Hebrón a kenizzi Kálébnak, Jefunne fiának az öröksége mind a mai napig, mert hűségesen követte az Urat, Izráel Istenét. 15 Hebrón neve azelőtt Kirjat-Arba volt. Arba volt a legnagyobb ember az anákiak között. És béke lett az országban a háború után.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(2) „…sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét…” (Józs 14)

A föld felosztását Józsué, Eleázár és a fejedelmek végezték el sorsolással, Isten útmutatása alapján. Ez tükrözi az ókori keleti népek gondolkodásmódját, amely szerint az élet alakulását felsőbb hatalom irányítja, s ezt az akaratot sorsvetés útján meg lehet ismerni. Izráelben elfogadott módja volt a sorsvetésnek az úrim és a tummim segítségével hozott döntés (4Móz 27,21). Gondoljunk Zakariásra (Lk 1,9) vagy Jézus köntösére (Mt 27,35). Az, hogy a törzsek sorsolás útján jutottak földjükhöz, azt is jelentette, hogy ez nem az ő érdemükön és teljesítményükön múlott, hanem Istentől kapták az adott területet, amelyre azután nagy gonddal vigyáztak (pl. Nábót szőlője – 1Kir 21,3). Ez nem zárta ki azt sem, hogy hűségükre is tekintettel volt Józsué. Káléb elmondhatta, mely területre tart igényt, nyolcvanöt évesen azt mondja, „éppen olyan erős vagyok, mint negyvenöt évvel ezelőtt” (6–10). De mást mondunk manapság! Ezenkívül megtudjuk Izráel fiainak neveit; a területen nem találjuk Józsefét (1Móz 49,1–28). A megoldás ebben a szakaszban van. Nem József, hanem fiai kapják a területet (4). Fontos, hogy figyelmesen olvassuk a sorokat!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „... pedig még igen sok terület maradtaz országban, amit birtokba kell venni.” Józs 13

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
20
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „... pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni.” Józs 13

„Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni.” Józs 13

1 Amikor Józsué élemedett korú öregember lett, ezt mondta neki az Úr: Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni. 2 Ez maradt még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és minden, ami a gesúriaké: 3 a Síhórtól, mely Egyiptomtól keletre folyik, észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig a filiszteusok öt városfejedelme: a gázai, az asdódi, az askelóni, a gáti és az ekróni, továbbá az avviak; 4 délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Afékig, az emóriak határáig. 5 Azután a gebáliak földje és napkeleten az egész Libánon, a Hermón-hegység lábánál fekvő Baal-Gádtól egészen a Hamátba vezető útig; 6 a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam űzöm ki őket Izráel fiai elől. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked! 7 Most azért oszd fel ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között! 8 Ugyanakkor a rúbeniek és a gádiak is megkapták örökségüket, amelyet Mózes adott nekik keleten, a Jordánon túl. Úgy osztották fel, ahogyan Mózes, az Úr szolgája adta nekik: 9 Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és az egész fennsíkot Médebától Díbónig, 10 meg az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak összes városát az ammóniak határáig; 11 Gileádot meg a gesúriak és a maakátiak területét, az egész Hermón-hegységet és az egész Básánt Szalkáig; 12 Básánban Óg egész királyságát, aki Astárótban és Edreíben uralkodott. Ő maradt meg a refáiak utódai közül, akiket Mózes vert le, és vette el a birtokukat. 13 De Izráel fiai nem űzték ki a gesúriakat és a maakátiakat, ezért Gesúr és Maaká lakói ott élnek Izráel között még ma is. 14 Csak Lévi törzsének nem adott örökséget: ő Izráel Istenének, az Úrnak tűzáldozatait kapta örökségül, ahogyan megígérte neki. 15 Rúben fiai törzsének Mózes adott örökséget nemzetségenként. 16 Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és az egész fennsík Médebáig, 17 Hesbón és a hozzá tartozó városok a fennsíkon, Díbón, Bámót-Baal és Bét-Baal-Meón, 18 Jahcá, Kedémót, és Méfaat, 19 Kirjátajim, Szibmá és Ceret-Hassahar a völgyből kiemelkedő hegyen, 20 továbbá Bét-Peór, a Piszgá dombvidéke és Bét-Hajjesímót. 21 A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes, meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak. 22 Bálámot, Beór fiát, a jóst is fegyverrel ölték meg Izráel fiai azokkal együtt, akiket lemészároltak. 23 Rúben fiainak területét a Jordán határolta. Ez Rúben fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 24 Gád törzsének, Gád fiainak is Mózes adott örökséget nemzetségenként. 25 Övék lett a következő terület: Jazér és Gileád összes városa és az ammóniak országának fele Aróérig, Rabbától keletre, 26 azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig meg Mahanajimtól Lódebár határáig. 27 A völgyben pedig Bét-Hárám, Bét-Nimrá, Szukkót és Cáfón, egy kicsinyke rész Hesbón királyának, Szíhónnak a királyságából, meg a Jordán és vidéke a Kinneret-tó végéig, keleten, a Jordánon túl. 28 Ez Gád fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 29 Manassé törzse felének is Mózes adott örökséget. Ez jutott Manassé fiai törzse felének nemzetségenként: 30 az ő területük lett Mahanajimtól kezdve az egész Básán, Ógnak, Básán királyának az egész királysága és Jáír összes sátorfalva, amely Básánban van, összesen hatvan város, 31 továbbá Gileád fele és Astárót meg Edreí, Óg királyságának a városai Básánban. Ez jutott a Manassétól származó Mákír fiainak, Mákír fiai felének, nemzetségenként. 32 Ezeket a területeket Mózes osztotta ki örökségül Móáb síkságán, a Jordánon túl, Jerikótól keletre. 33 Lévi törzsének azonban nem adott Mózes örökséget. Maga az Úr, Izráel Istene az ő örökségük, ahogyan megígérte nekik.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(1) „Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni.” (Józs 13)

Élemedett korúnak nevezte a Szentírás Ábrahámot (1Móz 24,1). Józsué, aki azon munkálkodhatott, hogy Isten Ábrahámnak tett ígérete beteljesedését láthassa, most ebbe a korba lépett. Nem arra tekintett, hogy öregnek nyilváníttatott, hogy már nem az ő dolga, mennyi területet kell még birtokba venni. Életkor és elvégzendő feladatok sokasága. Gyakran leragadunk e ponton. Még rengeteg mindent kellene elvégezni. Az előző fejezetben olvashattunk azokról a királyokról, akiket Józsué vezetésével legyőztek. Itt azt láthatjuk, még korántsem teljes az ígéret földjének elfoglalása. Józsué már nem fiatal, Isten kijelenti neki, nem ő fogja ezt a munkát befejezni. De van még valami, amit neki kell elvégezni: a területek felosztása. Isten ígéreteire hagyatkozva lát neki a földosztásnak (6). Ebből is érzékelhetjük: van, ami a mi dolgunk. Senki ne érezze úgy, kevés az, amit tehet, hiszen már nem ő van elöl a harcvonalban, de van, amit még meg kell tennie (Fil 3,14). A határokat mindenütt Isten tekintélyével, pontosan rögzítették – a későbbi viták elkerülése érdekében.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ógnak, Básán királyának,aki az utolsó refáiak egyike volt…” Józs 12

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
19
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ógnak, Básán királyának, aki az utolsó refáiak egyike volt…” Józs 12

„Ógnak, Básán királyának, aki az utolsó refáiak egyike volt…” Józs 12

1 Ezek voltak az ország királyai, akiket Izráel fiai megvertek, földjüket pedig birtokba vették a Jordánon túl, napkeletre, az Arnón medrétől a Hermón-hegységig és az Arábá-völgy egész keleti részét: 2 a Hesbónban lakó Szíhón, az emóriak királya uralkodott Aróértól, amely az Arnón-patak partján, a patak középső szakaszánál volt, Gileád területének felén a Jabbók-patakig, az ammóniak határáig 3 meg az Arábá-völgyben a Kinneret-tó keleti széléig és az Arábá-tengernek, vagyis a Sós-tengernek a keleti széléig, Bét-Hajjesímót irányában, dél felé pedig a Piszgá lejtőjéig. 4 Ógnak, Básán királyának, aki az utolsó refáiak egyike volt, és Astárótban meg Edreíben lakott, ez volt a területe: 5 ő uralkodott a Hermón-hegységen és Szalkában meg az egész Básánon, a gesúriak és maakábeliek határáig, meg Gileád területének a felén, Szíhónnak, Hesbón királyának a határáig. 6 Mózes, az Úr szolgája és Izráel fiai verték meg őket. Azután Mózes, az Úr szolgája a rúbenieknek és gádiaknak meg Manassé törzse felének adta azt birtokul. 7 Ezek annak az országnak a királyai, akiket Józsué és Izráel fiai a Jordánon túl, nyugat felé vertek meg, a Libánon völgyében fekvő Baal-Gádtól a Széír irányában emelkedő Kopasz-hegyig. Izráel törzseinek adta ezt Józsué birtokul, mindegyiknek a maga részét; 8 a hegyvidéken és a Sefélá-alföldön, az Arábá-völgyben és a dombvidéken, a pusztában és a Délvidéken a hettiták, az emóriak, a kánaániak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak területét: 9 Jerikó királya: egy, a Bétel melletti Aj királya: egy, 10 Jeruzsálem királya: egy, Hebrón királya: egy, 11 Jarmút királya: egy, Lákís királya: egy, 12 Eglón királya: egy, Gézer királya: egy, 13 Debír királya: egy, Geder királya: egy, 14 Hormá királya: egy, Arád királya: egy, 15 Libná királya: egy, Adullám királya: egy, 16 Makkédá királya: egy, Bétel királya: egy, 17 Tappúah királya: egy, Héfer királya: egy, 18 Afék királya: egy, Sárón királya: egy, 19 Mádón királya: egy, Hácór királya: egy, 20 Simrón-Merón királya: egy, Aksáf királya: egy, 21 Taanak királya: egy, Megiddó királya: egy, 22 Kedes királya: egy, a karmeli Jokneám királya: egy, 23 a dóri dombvidéken levő Dór királya: egy, a gilgáli Gójim királya: egy, 24 Tircá királya: egy. Összesen harmincegy király.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(4) „Ógnak, Básán királyának, aki az utolsó refáiak egyike volt…” (Józs 12)

Amikor a különböző királyokról van szó, azt mondjuk, ki győzi megjegyezni őket! Ráadásul olyanokat, akik nem tartoznak a történelmünkhöz, sem az üdvtörténethez nem lehet szorosan kapcsolni őket. Mit üzennek nekünk? Azt látnunk kell, lehetnek bármekkora terület földi királyai, akármekkora földi hatalmuk van, Isten egy pillanat alatt el tudja törölni őket. Ha csak a számokat nézzük (24), akkor is szembetűnik, mennyi királyt győztek le Isten vezetésével. Így tekinthetjük át, mekkora területet foglaltak el, annak megfelelően, amit Isten mondott Mózesnek (2Móz 6,4). A felsorolásban szerepel Ógnak, a Jordántól keletre eső Básán királyának a legyőzése, akinek méretére utal nyugvóhelye (négy és fél méter hosszú – 5Móz 3,11). Sámuel könyvében pedig azt olvassuk, ott volt egy nagy termetű ember, a kezén is, lábán is hat-hat ujjal. Ő is a refáiak leszármazottja volt (2Sám 21,20). Anélkül, hogy belemennénk az óriások kérdéskörének taglalásába, leszögezhetjük: ez is a kánaániták felett aratott győzelem nagyságára utal.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Így foglalta el Józsué az egész országot, ...ahogyan megígérte Mózesnek az Úr.” Józs 11

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
18
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Így foglalta el Józsué az egész országot, ... ahogyan megígérte Mózesnek az Úr.” Józs 11

„Így foglalta el Józsué az egész országot, pontosan úgy, ahogyan megígérte Mózesnek az Úr.” Józs 11

1 Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához 2 és azokhoz a királyokhoz, akik az északi hegyvidéken laktak, meg az Arábá-völgyben Kinnerettől délre, a Sefélá-alföldön meg a Dór mellett levő nyugati dombvonulaton; 3 a keleten és nyugaton lakó kánaániakhoz, az emóriakhoz, a hettitákhoz, a perizziekhez és a jebúsziakhoz a hegyvidékre és a Hermón tövében lakó hivviekhez Micpá földjére. 4 Ezek kivonultak egész seregükkel. Annyi volt az ember, mint tenger partján a homok, de ló és harci kocsi is nagyon sok volt. 5 Mindezek a királyok összefogtak, és amikor megérkeztek, közösen ütöttek tábort a Méróm vizénél, hogy harcoljanak Izráel ellen. 6 Akkor ezt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkor Izráelnek adom mindnyájukat halálra sebezve. Vágasd át lovaik inát, és gyújtsd fel harci kocsijaikat! 7 Józsué váratlanul rájuk tört egész hadseregével a Méróm vizénél, és megrohanta őket. 8 Az Úr pedig Izráel kezébe adta őket. Megverték és üldözték őket Szidón-Rabbáig és Miszrefót-Majimig és a Micpe-völgyig kelet felé. Megverték őket, senkit sem hagytak elmenekülni. 9 Úgy tett velük Józsué, ahogyan meghagyta neki az Úr: Lovaik inát átvágatta, harci kocsijaikat pedig fölgyújtotta. 10 Akkor visszafordult Józsué, elfoglalta Hácórt, királyát pedig megölte karddal. Mindezeknek a királyságoknak korábban Hácór állt az élén. 11 Kardélre hányta, kiirtotta minden lakosát, nem maradt életben senki sem; Hácórt pedig fölperzselte. 12 Ezeknek a királyoknak minden városát elfoglalta Józsué királyaikkal együtt, és kardélre hányta, kiirtotta őket, ahogyan Mózes, az Úr szolgája megparancsolta. 13 De a halmokon álló városokat nem perzselte föl Izráel, egyedül csak Hácórt perzselte fel Józsué. 14 Minden holmi és állat, amelyet ezekben a városokban zsákmányoltak, Izráel fiainak a prédája lett. Csak az embereket hányták kardélre; mindenkit kipusztítottak, nem hagytak meg egy lelket sem. 15 Ahogyan az Úr megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az Úr Mózesnek parancsolt. 16 Így foglalta el Józsué azt az egész országot: a hegyvidéket, az egész Délvidéket és Gósen egész földjét, a Sefélá-alföldet és az Arábá-völgyet, Izráel hegyvidékét és alföldjét 17 a Kopasz-hegytől, amely Széír irányában emelkedik, Baal-Gádig, mely a Libánon völgyében a Hermón-hegység lábánál fekszik. Összes királyukat elfogta, levágta és megölte. 18 Hosszú ideig viselt háborút Józsué ezek ellen a királyok ellen. 19 Egyetlen város sem köthetett békét Izráel fiaival, csak a Gibeónban lakó hivviek. Mindent harcban foglaltak el. 20 Mert az Úr megkeményítette a szívüket, hogy harcoljanak Izráel ellen. Ezért Izráel kiirtotta őket, nem volt irgalom számukra, hanem kipusztították őket, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek. 21 Abban az időben elment Józsué, és kipusztította az anákiakat a hegyvidékről, Hebrónból, Debírből, Anábból, mindenünnen Júda és Izráel hegyvidékéről. Városaikkal együtt kiirtotta őket Józsué. 22 Nem maradtak az anákiak fiaiból Izráel fiainak földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban maradtak meg. 23 Így foglalta el Józsué az egész országot, pontosan úgy, ahogyan megígérte Mózesnek az Úr. Józsué pedig átadta azt örökségül Izráelnek, mindegyik törzsnek a maga részét. És béke lett az országban a háború után.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(23) „Így foglalta el Józsué az egész országot, pontosan úgy, ahogyan megígérte Mózesnek az Úr.” (Józs 11)

Hűség és következetesség. E két szó foglalja legjobban össze Józsué harcait, amelyet a honfoglalás folyamán vívott a kánaánitákkal. A csatákról akkor sem olvasunk szívesen, ha győzelemmel végződnek. Az országok között dúló háborúk, amelyekről a híradások is beszámolnak, hátborzongatók. Ráadásul itt olyan uralkodókat és területeket sorolnak, amelyeket nem látunk magunk előtt. Nagy kísértés, hogy gyorsan továbblapozzunk, elmulasztva sok érdekességet. Ezek nélkül nem értjük a zsoltár szavait sem: „Kezeddel népeket űztél el, őket pedig a helyükre plántáltad.” (Zsolt 44,3) Az ellenség nem lebecsülendő, harci szekereik, lovaik vannak (4), félelmetes fegyverek. Ezekkel szemben kevés lenne a saját erejük. Az Úr ígéretére hagyatkozva indulhatnak a harcba (6). Kulcsfontosságú: „Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét.” (Zsolt 20,8) Meglátjuk-e, mennyire fontos, kiben, miben bízunk? A területek felosztása sem kezdődhetne el ezek nélkül, Isten ígérete szerint „a tejjel és mézzel folyó földre” (2Móz 3,8) viszi őket. A sok harci cselekmény után szinte felsóhajtva érkezünk el a fejezet utolsó verséig: „béke lett az országban” (23).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután,... mert az Úr harcolt Izráelért…” Józs 10

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
17
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, ... mert az Úr harcolt Izráelért…” Józs 10

„Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi szóra így hallgatott volna az Úr, mert az Úr harcolt Izráelért…” Józs 10

1 Adónícedek, Jeruzsálem királya meghallotta, hogy Józsué elfoglalta Ajt, lakóit pedig teljesen kiirtotta, és úgy bánt Aj városával és királyával, ahogyan Jerikóval és annak királyával, Gibeón lakói viszont békét kötöttek Izráellel, és így közöttük laknak. 2 Ekkor nagyon megijedt, hiszen Gibeón nagy város volt, akárcsak egy királyi város, sőt nagyobb volt Ajnál, és csupa vitéz férfi lakott benne. 3 Adónícedek, Jeruzsálem királya ezért ezt az üzenetet küldte Hóhámnak, Hebrón királyának, Pirámnak, Jarmút királyának, Jáfíának, Lákís királyának és Debírnek, Eglón királyának: 4 Gyertek el hozzám, és segítsetek, verjük meg Gibeónt, mert békét kötött Józsuéval és Izráel fiaival. 5 Erre összegyűlt és felvonult az emóriak öt királya: Jeruzsálem királya, Hebrón királya, Jarmút királya, Lákís királya és Eglón királya, ők maguk és egész hadseregük. Tábort ütöttek Gibeón alatt, és megkezdték a harcot ellene. 6 Akkor a gibeóniak ezt az üzenetet küldték Józsuénak a gilgáli táborba: Ne hagyd cserben a te szolgáidat! Vonulj föl hozzánk gyorsan, és szabadíts meg minket! Segíts rajtunk, mert a hegyvidéken lakó emóriak királyai összefogtak ellenünk! 7 Erre fölvonult Józsué Gilgálból egész hadseregével, valamennyi vitéz harcosával. 8 Az Úr ezt mondta Józsuénak: Ne félj tőlük, mert a kezedbe adom őket! Senki sem állhat meg közülük előtted. 9 Józsué váratlanul rájuk tört, miután egész éjszaka menetelt Gilgálból. 10 Az Úr megzavarta az ellenséget Izráel előtt, úgyhogy Izráel nagy vereséget mért rájuk Gibeónnál, üldözte őket a bét-hóróni hágó felé, és vágta őket egészen Azékáig és Makkédáig. 11 Ahogy menekültek Izráel elől, az Úr heves jégesőt hullatott rájuk az égből a bét-hóróni lejtőn egészen Azékáig, és meghaltak. Többen haltak meg a jégesőtől, mint amennyit fegyverrel öltek meg Izráel fiai. 12 Azon a napon, amikor kiszolgáltatta az Úr Izráel fiainak az emóriakat, beszélt Józsué az Úrral, majd ezt mondta Izráel előtt: Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is, Hold, az Ajjálón-völgyben! 13 És veszteg maradt a nap, megállott a hold is, míg kitöltötte bosszúját ellenségein a nép. Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig. 14 Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi szóra így hallgatott volna az Úr, mert az Úr harcolt Izráelért. 15 Azután visszatért Józsué egész Izráellel a gilgáli táborba. 16 Az az öt király pedig elmenekült, és elrejtőzött a makkédái barlangban. 17 De jelentették Józsuénak, hogy megtalálták az öt királyt, akik a makkédái barlangban rejtőznek. 18 Józsué ezt mondta: Gördítsetek nagy köveket a barlang szája elé, és rendeljetek oda embereket, hogy őrizzék őket! 19 Ti pedig ne álljatok meg, üldözzétek ellenségeiteket, vágjátok utócsapataikat, és ne hagyjátok, hogy bejussanak a városaikba, mert kezetekbe adta őket Istenetek, az Úr! 20 Józsué és Izráel fiai igen nagy csapást mértek rájuk, és szinte teljesen megsemmisítették őket. Csak azok maradtak meg közülük, akik elmenekültek, és bejutottak a megerősített városokba. 21 Ekkor visszatért az egész nép épségben Józsuéhoz a makkédái táborba. Senki se merte ezután fenyegetni Izráel fiait. 22 Akkor ezt mondta Józsué: Bontsátok ki a barlang száját, és hozzátok ide hozzám azt az öt királyt a barlangból! 23 Így cselekedtek. Odavitték hozzá a barlangból azt az öt királyt: Jeruzsálem királyát, Hebrón királyát, Jarmút királyát, Lákís királyát és Eglón királyát. 24 Miután odavitték ezeket a királyokat Józsuéhoz, magához hívatta Józsué az izráeli férfiakat mind, és azt mondta a harcosok vezéreinek, akik vele jártak: Jöjjetek ide, tegyétek lábatokat ezeknek a királyoknak a nyakára! Azok odamentek, és rátették lábukat azok nyakára. 25 Ekkor azt mondta nekik Józsué: Ne féljetek, és ne rettegjetek, legyetek erősek és bátrak! Mert így bánik el az Úr minden ellenségetekkel, akikkel harcolni fogtok. 26 Azután levágta őket Józsué, megölte, és felakasztotta őket öt fára. Ott maradtak a fákon fölakasztva egészen estig. 27 Napnyugtakor azután Józsué parancsára levették őket a fákról, bedobták a barlangba, ahol rejtőzködtek, és nagy köveket raktak a barlang szája elé. Ott vannak ezek még ma is. 28 Makkédát is elfoglalta Józsué azon a napon, és kardélre hányta királyával együtt. Kiirtotta őket, a város minden lakosát, senkit sem hagyott elmenekülni. Ugyanúgy bánt Makkédá királyával, ahogyan Jerikó királyával. 29 Majd továbbvonult Józsué egész Izráellel Makkédából Libná alá, és megtámadta Libnát. 30 Az Úr ezt is Izráel kezébe adta királyával együtt. Kardélre hányta minden lakosát, senkit sem hagyott elmenekülni. Királyával pedig ugyanúgy bánt, ahogyan Jerikó királyával. 31 Majd továbbvonult Józsué egész Izráellel Libnából Lákís alá, és megtámadta. 32 Az Úr Izráel kezébe adta Lákíst, elfoglalták a második napon, és kardélre hányták minden lakosát egészen úgy, ahogyan Libnával tették. 33 Akkor fölvonult Hórám, Gézer királya Lákís segítségére. De Józsué megverte őt népével együtt, senkit sem hagyott elmenekülni. 34 Lákísból továbbvonult Józsué egész Izráellel Eglón alá, tábort ütött, és megkezdte a harcot ellene. 35 Elfoglalták még azon a napon, és kardélre hányták minden lakosát. Kiirtotta azon a napon egészen úgy, ahogyan Lákíssal tette. 36 Felvonult azután Józsué Eglónból egész Izráellel Hebrónba, és megtámadták. 37 Elfoglalták azt meg a hozzá tartozó városokat is, és kardélre hányták királyával együtt minden lakosát. Senkit sem hagyott Józsué elmenekülni. Ugyanúgy bánt vele, mint Eglónnal: kiirtotta a város minden lakosát. 38 Azután visszafordult Józsué egész Izráellel Debír felé, és megtámadta. 39 Elfoglalta azt királyával meg a hozzá tartozó városokkal együtt. Kardélre hányta minden lakosát, senkit sem hagyott elmenekülni. Ugyanúgy bánt Debírrel és királyával, ahogyan elbánt Hebrónnal vagy Libnával és királyával. 40 Így győzte le Józsué az egész országot: a hegyvidéket és a Délvidéket, a Sefélá-alföldet és a dombvidéket meg azok valamennyi királyát. Senkit sem hagyott elmenekülni, hanem kiirtott minden lelket, ahogyan megparancsolta Izráel Istene, az Úr. 41 Megverte őket Józsué Kádés-Barneától Gázáig és Gósen egész földjét Gibeónig. 42 Mindezeket a királyokat és országukat egyetlen hadjárattal hódoltatta meg Józsué, mert Izráel Istene, az Úr harcolt Izráelért. 43 Azután visszatért Józsué egész Izráellel a gilgáli táborba.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(14) „Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi szóra így hallgatott volna az Úr, mert az Úr harcolt Izráelért…” (Józs 10)

Csodaelbeszélést olvashatunk. A „sem azelőtt, sem azután” (14) kifejezés utal annak egyedüliségére, képtelenségére. Nem az a tisztünk, hogy csillagászati jelentőségét bizonygassuk, hanem annak a komolyan vételéről kell szólnunk, amiről a költői kép is beszél. Isten a világ teremtője, aki mindent megtehet. Isten megáldotta az izráelita felmentő sereget, hisz ilyen módon érkeztek a csata színhelyére, ahová a gibeoniták – akikkel, mint az előző fejezetben olvashattuk, szövetséget kötöttek – hívták segítségül Józsuét, mivel az emóriak öt szövetséges hada körülvette őket. Józsué nem a maga erejében bízva, hanem Isten ígéretére támaszkodva indul (8). Józsuénak több időre volt szüksége a csata befejezésére. Isten ezt megadta neki, mert ő az időnek is Ura. Még nagy jégdarabokat is zúdított az ellenségre (11), meghosszabbította a nappali fényt, ahogy Józsué kérte, miután Istennel beszélt (12). Győzelmet arattak ellenfeleiken (13), mert az Úr harcolt Izráelért (14), előtte nincs lehetetlen (Lk 1,37). Bármekkora az ellenség, a feladat, Isten erejével, útmutatásával megoldhatjuk. Mit merünk teljes hittel kérni? (Mt 17,20)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ők kezükbe is vették ezeknek az útravalóját,de az Úr akaratát nem kérdezték meg.” Józs 9

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
16
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Ők kezükbe is vették ezeknek az útravalóját, de az Úr akaratát nem kérdezték meg.” Józs 9

„Ők kezükbe is vették ezeknek az útravalóját, de az Úr akaratát nem kérdezték meg.” Józs 9

1 Amikor meghallották ezt mindazok a királyok, akik a Jordánon túl a hegyvidéken, a Sefélá-alföldön és a Nagy-tenger egész partja mentén a Libánon felé laktak: a hettiták, az emóriak, a kánaániak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak, 2 szövetkeztek egymással, hogy együttesen harcoljanak Józsué és Izráel ellen. 3 Gibeón lakói azonban hallva, hogy mit tett Józsué Jerikóval és Aj városával, 4 a maguk részéről cselhez folyamodtak. Elindultak, és így szerelték föl magukat: elnyűtt zsákokat szereztek szamaraikra meg elnyűtt, megrepedezett és összekötözött borostömlőket, 5 a lábukra elnyűtt és foltozott sarukat, magukra pedig elnyűtt ruhát. Útravaló kenyerük is mind száraz és csupa morzsa volt. 6 Így mentek Józsuéhoz a táborba, Gilgálba, és ezt mondták neki meg az izráelieknek: Messze földről jöttünk. Kössetek most szövetséget velünk! 7 Az izráeliek azonban ezt mondták a hivvieknek: Hátha köztünk laktok, hogyan köthetnénk akkor veletek szövetséget? 8 Azok ezt mondták Józsuénak: Szolgáid vagyunk. Józsué azonban megkérdezte: Kik vagytok, és honnan jöttetek? 9 Azok ezt felelték neki: Egy nagyon távoli országból jöttek a te szolgáid Istenednek, az Úrnak nevéért, mert hallottuk hírét és mindazt, amit Egyiptomban véghezvitt, 10 meg mindazt, amit az emóriak két királyával tett a Jordánon túl: Szíhónnal, Hesbón királyával és az astáróti Óggal, Básán királyával. 11 Ezért véneink és országunk lakói ezt mondták nekünk: Vegyetek magatokhoz útravalót, menjetek eléjük, és mondjátok nekik: Szolgáitok vagyunk, kössetek hát szövetséget velünk! 12 Itt a kenyerünk: még meleg volt, amikor otthon becsomagoltuk az útra, és elindultunk hozzátok, mostanra pedig száraz és csupa morzsa lett. 13 Ezek a borostömlők is újak voltak, amikor megtöltöttük, most pedig repedezettek. A ruhánk és a sarunk is elnyűtt a nagyon hosszú úton. 14 Ők kezükbe is vették ezeknek az útravalóját, de az Úr akaratát nem kérdezték meg. 15 Józsué ráállt a békére, és szövetséget kötött velük azzal az ígérettel, hogy életben hagyja őket. A közösség fejedelmei pedig megesküdtek erre. 16 Három nappal azután, hogy szövetséget kötöttek velük, meghallották, hogy a közelből valók, sőt közöttük laknak. 17 Útnak indultak ezért Izráel fiai, és harmadnapra elérkeztek azok városaihoz. Ezek voltak a városaik: Gibeón, Kefírá, Beérót és Kirjat-Jeárím. 18 De nem koncolták fel őket Izráel fiai, mert a közösség fejedelmei megesküdtek nekik az Úrra, Izráel Istenére. Emiatt zúgolódni kezdett az egész közösség a fejedelmek ellen. 19 De a fejedelmek mind azt mondták az egész közösségnek: Megesküdtünk nekik az Úrra, Izráel Istenére, nem bánthatjuk tehát őket. 20 Ezt tegyük hát velük: hagyjuk életben őket, és akkor nem ér bennünket az Úr haragja amiatt az eskü miatt, amelyet nekik tettünk. 21 Majd azt mondták a fejedelmek: Maradjanak életben, de legyenek favágói és vízhordói az egész közösségnek! Így határoztak tehát róluk a fejedelmek. 22 Józsué pedig hívatta őket, és így beszélt hozzájuk: Miért szedtetek rá bennünket? Azt mondtátok: Nagyon messziről érkeztünk. Pedig közöttünk laktok. 23 Legyetek azért átkozottak! Ne fogyjanak ki közületek a szolgák, Istenem házának favágói és vízhordói! 24 Azok ezt felelték Józsuénak: Mivel tudomásukra jutott a te szolgáidnak, hogy Istenetek, az Úr megparancsolta Mózesnek, az ő szolgájának, hogy adja nektek az egész országot, és pusztítsa ki előletek az ország minden lakóját, nagyon féltettük tőletek az életünket, ezért tettük ezt. 25 Most már a kezedben vagyunk, bánj velünk úgy, ahogyan jónak és helyesnek látod! 26 Józsué pedig ezt tette velük: Megmentette őket Izráel fiainak a kezéből, és így nem gyilkolták le őket, 27 de elrendelte Józsué azon a napon, hogy a közösségnek, valamint az Úr oltárának a favágói és vízhordói legyenek azon a helyen, amelyet majd kiválaszt az Úr. Így van ez ma is.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(14) „Ők kezükbe is vették ezeknek az útravalóját, de az Úr akaratát nem kérdezték meg.” (Józs 9)

Nem minden az, aminek látszik. Gyakran kérdezzük: hogyan ismerhető fel az igazság? Úgy, ha nemcsak emberekre, az általuk mutatott jelre figyelünk, hanem Isten útmutatására is. A két nép különös kapcsolatának a kezdeteire világít rá ez a történet. Gibeon stratégiai utak kereszteződésében fekszik. Ha tudják, kivel állnak szemben, nyilván nem hoznak elhamarkodott döntést. Ők azonban bíznak az ismeretlenek szavában, akik hitelesnek látszóan adják elő mondandójukat, bizonyítékaikat (12–13). Józsué meg a többiek nem veszik észre az önös érdeket, a cselt. Mivel Józsué őket kérdezi meg, kik vagytok (8) nem az Urat, így sikeresen megtévesztik őket. Gyors döntéseink folyamán hányszor nem visszük Isten elé a dolgainkat, magától értetődőnek, jónak látjuk azokat. Józsué ráállt a békére, és szövetséget kötött velük, azzal az ígérettel, hogy életben hagyja őket (15a). Amikor kiderült a fortély, már nem tehettek semmit. A szövetség érvényes. A meggondolatlan eskü, az adott szó: kötelez (Mt 5,37).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Azután fölolvasta Józsué a törvényminden igéjét, az áldást és az átkot, ...” Józs 8

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
15
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, ...” Józs 8

„Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, pontosan úgy, ahogyan meg van írva a törvénykönyvben.” Józs 8

1 Azután ezt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj, és ne rettegj! Vedd magad mellé az egész hadinépet, azután indulj és vonulj Aj városa ellen! Meglásd, kezedbe adom Aj királyát, népét, városát és földjét. 2 Úgy bánj Aj városával és királyával, ahogyan Jerikóval és királyával bántál, de a zsákmány és az állatok a ti prédátok lehet. Álljatok lesbe a város mögött! 3 Elindult tehát Józsué az egész hadinéppel, és fölvonultak Aj ellen. Kiválasztott Józsué harmincezer erős vitézt, és elküldte őket éjjel. 4 Ezt a parancsot adta nekik: Figyeljetek rám! Álljatok lesbe a városnál, a város mögött. Ne legyetek nagyon messze a várostól, és legyetek mindnyájan készenlétben! 5 Én a velem levő egész néppel megközelítem a várost. Ha majd kijönnek ellenünk, mint először, elfutunk előlük. 6 Ők utánunk fognak jönni annyira, hogy elszakítjuk őket a várostól, mert azt gondolják, hogy futunk előlük, mint először. Mi tehát futunk előlük. 7 Ti akkor indítsatok támadást a leshelyről, és vegyétek birtokba a várost, mert Istenetek, az Úr kezetekbe adja azt. 8 És ha bevettétek a várost, gyújtsátok föl! Az Úr szava szerint cselekedjetek! Lássátok, ezt parancsoltam nektek! 9 Azután elküldte őket Józsué. Azok elmentek a leshelyre, és elhelyezkedtek Bétel és Aj között, Ajtól nyugatra. Józsué pedig a nép között töltötte ezt az éjszakát. 10 Korán reggel fölkelt Józsué, számba vette a népet, azután fölvonult Izráel véneivel a nép élén Aj ellen. 11 Az egész vele levő hadinép felvonult. Így közeledtek, és megérkeztek a város alá. Tábort ütöttek Ajtól északra úgy, hogy egy völgy volt köztük és Aj között. 12 Ekkor kijelölt mintegy ötezer embert, és lesbe állította őket Bétel és Aj között a várostól nyugatra. 13 Így helyezték el a népet: a tábor egészét a várostól északra, a lesből támadókat pedig a várostól nyugatra. Józsué ezt az éjszakát a völgyben töltötte. 14 Amikor látta ezt Aj királya, a város férfiai korán reggel nagy hirtelen kivonultak, hogy megütközzenek Izráellel. A király és egész népe arra a helyre ment, ahová várták: az Arábá-völgy szélére; nem tudta ugyanis, hogy lest vetettek neki a várostól nyugatra. 15 Józsué és egész Izráel pedig, mintha vereséget szenvedtek volna tőlük, futásnak eredtek a puszta felé. 16 Ekkor hadba szólították az egész népet, amely még a városban volt, hogy üldözőbe vegyék őket. És miközben Józsuét üldözték, elszakadtak a várostól. 17 Nem maradt senki Ajban és Bételben, aki ne eredt volna Izráel nyomába. A várost tárva-nyitva hagyták, és úgy üldözték Izráelt. 18 Akkor ezt mondta az Úr Józsuénak: Nyújtsd ki a kezedben levő dárdát Aj felé, mert a kezedbe adtam azt. Józsué kinyújtotta a kezében levő dárdát a város felé. 19 Erre a lesben állók gyorsan előjöttek az állásaikból, és rohamra indultak, amint Józsué kinyújtotta a kezét. Behatoltak a városba, és elfoglalták, majd nyomban felgyújtották a várost. 20 Amikor az ajbeliek hátrafordultak, látták, hogy a város füstje az ég felé száll, és nincs módjuk se erre, se arra menekülni, mert a puszta felé menekülő nép is visszafordult üldözői ellen. 21 Amikor ugyanis látta Józsué és egész Izráel, hogy a lesben állók elfoglalták a várost, és a város füstje száll fölfelé, visszafordultak, és vágni kezdték az ajbelieket. 22 A városban levők is kijöttek ellenük, így ők az izráeliek közé kerültek. Ezek innen, azok onnan vágták őket, úgyhogy senki sem maradt, aki elfuthatott vagy elmenekülhetett volna. 23 Aj királyát azonban élve fogták el, és Józsué elé vitték. 24 Miután Izráel lemészárolta Aj összes lakóját a harcmezőn és a pusztában, ahol üldözték őket, és miután ezek mind egy szálig elestek a harcban, egész Izráel visszafordult Aj ellen, és kardélre hányták a várost. 25 Összesen tizenkétezer férfi és nő esett el azon a napon, Aj valamennyi lakója. 26 Józsué ugyanis nem eresztette le a kezét, amellyel a dárdát tartotta, amíg Aj valamennyi lakóját ki nem irtották. 27 Csak az állatok és a városból összeszedett zsákmány lett Izráel prédájává az Úr szava szerint, ahogyan megparancsolta Józsuénak. 28 Így perzselte föl Józsué Aj városát, és mindörökre sivár romhalmazzá tette. Így van ez ma is. 29 Aj királyát pedig felakasztatta egy fára, és ott volt egész estig. De napnyugtakor Józsué parancsára levették a holttestet a fáról, odadobták a városkapu elé, és nagy kőhalmot raktak föléje. Ott van az még ma is. 30 Ekkor oltárt épített Józsué az Úrnak, Izráel Istenének az Ébál-hegyen, 31 ahogyan megparancsolta Mózes, az Úr szolgája Izráel fiainak, és ahogyan meg is van írva Mózes törvénykönyvében. Oltárt épített faragatlan kövekből, amelyekhez nem értek vassal. Égőáldozatokat mutattak be azon az Úrnak, és békeáldozatokat vágtak. 32 És felírta ott a kövekre Mózes törvényének a mását; Izráel fiai előtt írta fel. 33 Egész Izráel, annak vénei, elöljárói és bírái ott álltak kétfelől a láda mellett, az Úr szövetségládáját vivő lévita papokkal szemben, mind a jövevények, mind a született izráeliek, fele a Garizím-hegy irányában, fele pedig az Ébál-hegy irányában, ahogyan Mózes, az Úr szolgája megparancsolta, hogy így áldják meg Izráel népét első ízben. 34 Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, pontosan úgy, ahogyan meg van írva a törvénykönyvben. 35 Mindabból, amit Mózes megparancsolt, egyetlen szó sem volt, amelyet ne olvasott volna föl Józsué Izráel egész gyülekezete meg az asszonyok, a gyermekek és a hozzájuk csatlakozott jövevények előtt.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(34) „Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, pontosan úgy, ahogyan meg van írva a törvénykönyvben.” (Józsué 8)

Isten nemcsak cselekszik, hanem figyelembe veszi az ember vágyát is. Nemcsak azt ígéri, kezükbe adja azt a várost (1), akinek harcosai elől korábban elmenekültek, hanem a hadizsákmányt is megtarthatják maguknak. (2) Ilyen nagyvonalú az Isten. Igaz, a teljes hadinéppel vonul Józsué a város ellen, s haditerv is készen van. A győzelem után Józsué az Ébál hegyén oltárt épít. A mózesi rendelkezés szerint készítik ezt el, faragatlan kövekből, s a kövekre felírják az Úr törvényét. Az oltáron égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatnak be. Itt mondják el az átkokat és az áldásokat (5Móz 27,5; Móz 28). Az egész nép az Ébál és a Garizím hegy között, a völgyben állt, onnan mindent jól hallottak. Nemcsak a férfiak, hanem a nők és a gyermekek is (35). Az útmutatás mindenkinek szól. A győzelem után nem maradhat el a hálaadás, az Isten további útmutatására figyelés. Két kifejezés van előttünk. Az áldás és az átok, s ha felidézzük, egyértelmű, mi minek a következménye. Az áldást szeretjük, várjuk. Az átkokat elkerülnénk. Ezt megtehetjük, csak figyelnünk kell az Úr rendelkezéseire, elfogadnunk ajándékát, mert Isten megszabadított a törvény átkától (Gal 3,13).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „... Bárcsak úgy határoztunk volna,hogy a Jordánon túl maradunk!” Józs 7

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
14
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „... Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk!” Józs 7

„Jaj, Uram, Uram! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk!” Józs 7

1 De Izráel fiai hűtlenül bántak a kiirtásra rendelt dolgokkal, mert a Júda törzséből való Ákán, Karmí fia, Zabdí unokája, Zerah dédunokája elvett a kiirtandó dolgokból. Ezért föllángolt az Úr haragja Izráel fiai ellen. 2 Józsué ugyanis néhány férfit küldött Jerikóból Ajba, amely Bét-Áven mellett van, Bételtől keletre, és azt mondta nekik: Menjetek, és nézzetek körül azon a földön! A férfiak elmentek, és kikémlelték Ajt. 3 Amikor visszatértek Józsuéhoz, azt mondták neki: Ne vonuljon föl az egész nép. Csak két- vagy háromezer ember vonuljon föl, azok is megverik Ajt. Ne fáraszd oda az egész népet, mert kevesen vannak azok. 4 Fölvonultak tehát oda a népből mintegy háromezren, de megfutamodtak az ajbeliek elől. 5 Megöltek közülük az ajbeliek mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megdermedt a nép szíve, és elvesztette minden bátorságát. 6 Józsué pedig megszaggatta ruháját, arccal a földre borult az Úr ládája előtt, és úgy maradt estig Izráel véneivel együtt. A fejükre port hintettek. 7 Akkor ezt mondta Józsué: Jaj, Uram, Uram! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk! 8 Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izráel máris megfutamodott ellenségei elől? 9 Ha meghallják ezt a kánaániak és az ország többi lakói, akkor körülfognak bennünket, és még a nevünket is kiirtják a földről. Mit teszel akkor a te nagy nevedért? 10 Az Úr azt felelte Józsuénak: Kelj föl! Miért fekszel ott, arccal a földre borulva? 11 Vétkezett Izráel, megszegték szövetségemet, amelyre köteleztem őket, mert elvettek a kiirtásra szánt dolgokból, ellopták, és titokban a holmijuk közé tették. 12 Azért nem tudtak megállni Izráel fiai ellenségeikkel szemben, és azért futamodtak meg ellenségeik elől, mert utolérte őket az átok. Nem leszek többé veletek, ha nem pusztítjátok ki magatok közül a kiirtanivalót! 13 Kelj föl, szenteld meg a népet, és ezt mondd: Szenteljétek meg magatokat holnapra! Mert így szól az Úr, Izráel Istene: Kiirtanivaló van közötted, Izráel! Nem tudtok megállni ellenségeitek előtt, amíg el nem távolítjátok magatok közül a kiirtanivalót. 14 Jöjjetek ide reggel törzsenként. Abból a törzsből, amelyet sorsvetés útján megjelöl az Úr, jöjjenek ide a nemzetségek. Abból a nemzetségből, amelyet megjelöl az Úr, jöjjenek ide a családok. Abból a családból, amelyet megjelöl az Úr, jöjjenek ide a férfiak. 15 Akit azután kiirtandónak jelöl ki, azt meg kell égetni mindenével együtt, mert megszegte az Úr szövetségét, és gyalázatos dolgot követett el Izráelben. 16 Józsué korán reggel fölkelt, felsorakoztatta Izráel törzseit, és a sorsvetés Júda törzsét jelölte meg. 17 Azután felsorakoztatta Júda nemzetségeit, és a sorsvetés Zerah nemzetségét jelölte meg. Azután felsorakoztatta Zerah nemzetségéből a családfőket, és a sorsvetés Zabdít jelölte meg. 18 Amikor az ő családjának a férfiait sorakoztatta fel, a sorsvetés a Júda törzséből való Ákánt, Karmí fiát, Zabdí unokáját, Zerah dédunokáját jelölte meg. 19 Ekkor azt mondta Ákánnak Józsué: Fiam, adj dicsőséget az Úrnak, Izráel Istenének! Tégy bűnvallást előtte, és mondd el nekem, hogy mit tettél, ne titkolj el semmit előlem! 20 Ákán így válaszolt Józsuénak: Valóban én voltam az, aki vétkezett az Úr, Izráel Istene ellen, mert a következőt tettem: 21 megláttam a zsákmány között egy szép sineári köntöst, kétszáz sekel ezüstöt és egy ötven sekel súlyú aranyrudat. Megkívántam és elvettem őket. Ott vannak a sátramban elásva a földbe, az ezüst is alattuk van. 22 Ekkor Józsué követeket küldött, akik elfutottak a sátorba. És csakugyan el volt ásva mindez a sátrában, és az ezüst is alatta volt. 23 Előhozták a sátorból, odavitték Józsuéhoz és Izráel fiaihoz, és odatették az Úr színe elé. 24 Józsué pedig fogta Ákánt, Zerah fiát, az ezüstöt, a köntöst, az aranyrudat, fiait és leányait, marháit, szamarait és juhait, sátrát és mindenét. Vele volt egész Izráel, és elvitték őket az Ákór-völgybe. 25 Ott ezt mondta Józsué: Szerencsétlenséget hoztál ránk! Fordítsa az Úr ezt a szerencsétlenséget most rád! És megkövezte őket egész Izráel, majd elégették őket. Így kövezték meg őket. 26 Azután nagy kőhalmot raktak föléje, amely a mai napig megvan. Ekkor megszűnt az Úr izzó haragja. Ezért nevezik azt a helyet Ákór-völgynek mind a mai napig.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(7) „Jaj, Uram, Uram! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk!” (Józs 7)

A győzelem után – kudarc. Józsué kémeket küld Ajba. Bátorító hírrel jönnek vissza. Nem kell mindenkinek harcba szállnia, két-háromezer ember is legyőzi azokat (3). A Bételtől keletre fekvő város Jerikóhoz képest könnyen bevehetőnek tűnt. De nem így történt. Amikor emberi szem nem látja a hátteret, könnyen sorakoznak a kérdések. Miért engedsz meg annyi szerencsétlenséget, bajt és betegséget, háborút? Amikor számonkérjük Istent, mi miért történik az életünkben, eszünkbe sem jut: az események, történések mögött emberi mulasztás, engedetlenség húzódik. Isten megtartotta ígéretét, de ők nem engedelmeskedtek az Úr rendelkezésének, az emberi vágy meghiúsította azt (21). A bűn, engedetlenség veszélybe sodorja az eredményt. Józsué még nem tudja, mi áll a bukás hátterében, így fogalmazza meg szinte számonkérő mondatait. Nem először halljuk: bárcsak maradtunk volna ott, ahol voltunk! (2Móz 16,3) Isten vezeti a népet, csodákat tesz, az embernek még ez is kevés, visszasírja a múltat, ahelyett, hogy teljesítené Isten útmutatását. Ő pedig lépésről lépésre rámutat, mi az oka a bukásnak, miért nincs velük. Ákán az Úrnak szánt zsákmányból lopott (22), ezért súlyos árat fizet. Ne vegyük könnyelműen, mit kíván tőlünk Isten. A szabadítás kész. (Ézs 65,10)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Jerikó ... be volt zárva Izráel fiai miatt,se ki, se be nem mehetett senki.” Józs 6

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
13
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Jerikó ... be volt zárva Izráel fiai miatt, se ki, se be nem mehetett senki.” Józs 6

„Jerikó olyan alaposan be volt zárva Izráel fiai miatt, hogy se ki, se be nem mehetett senki.” Józs 6

1 Jerikó olyan alaposan be volt zárva Izráel fiai miatt, hogy se ki, se be nem mehetett senki. 2 Ekkor azt mondta az Úr Józsuénak: Lásd, a kezedbe adom Jerikót és királyát vitéz harcosaival együtt. 3 Járjátok hát körül a várost, valamennyi harcos kerülje meg egyszer: így tégy hat napon át! 4 Hét pap vigyen hét kosszarvból készült kürtöt a láda előtt! A hetedik napon hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig fújják meg a kürtöket! 5 És ha majd hosszan fújják a kosszarvakat, ti pedig meghalljátok a kürt szavát, törjön ki hatalmas csatakiáltásban az egész nép! Akkor le fog omlani a város kőfala, és a nép bevonulhat, mindenki egyenest előre. 6 Józsué, Nún fia hívatta tehát a papokat, és így szólt hozzájuk: Vegyétek föl a szövetség ládáját, hét pap pedig vigyen hét kosszarvból készült kürtöt az Úr ládája előtt. 7 A népnek pedig ezt mondta: Vonuljatok föl, járjátok körül a várost, és a fegyveresek vonuljanak az Úr ládája előtt! 8 Úgy is történt, ahogyan Józsué megmondta a népnek. A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr előtt vonult, és fújta a kürtöket, az Úr szövetségládája pedig utánuk haladt. 9 A fegyveresek a kürtöket fúvó papok előtt haladtak, az utóvéd pedig a láda után ment, és egyfolytában fújták a kürtöket. 10 A népnek azonban megparancsolta Józsué: Ne kiáltsatok, a hangotokat se lehessen hallani, és egy szó se jöjjön ki a szátokból addig, amíg azt nem mondom nektek, hogy törjetek ki csatakiáltásban. Akkor aztán kiáltozzatok! 11 Körülvitette tehát az Úr ládáját, megkerülve egyszer a várost. Azután visszatértek a táborba, és a táborban töltötték az éjszakát. 12 Másnap korán reggel fölkelt Józsué, a papok pedig fölvették az Úr ládáját. 13 A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr ládája előtt ment, és folyton fújta a kürtöket. A fegyveresek előttük haladtak, az utóvéd pedig követte az Úr ládáját. Folyton fújták a kürtöket. 14 A második napon is megkerülték egyszer a várost, azután visszatértek a táborba. Így cselekedtek hat napon át. 15 A hetedik napon pedig az történt, hogy pirkadatkor fölkeltek, és a szokott módon megkerülték a várost, most azonban hétszer. Csak ezen a napon kerülték meg hétszer a várost. 16 Amikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondta Józsué a népnek: Kiáltsatok, mert nektek adja az Úr a várost! 17 Átok terhe alatt ki kell irtani a várost, az Úré az mindenestül! Csak a parázna Ráháb maradjon életben mindazokkal együtt, akik a házában vannak, mert elrejtette a követeket, akiket kiküldtünk. 18 Hozzá ne nyúljatok a kiirtandókhoz, különben rátok száll az átok; el ne vegyetek semmit a kiirtandókból, mert átkot hoztok Izráel táborára, és szerencsétlenségbe döntitek! 19 Az összes ezüstöt és aranyat meg a réz- és vastárgyakat az Úrnak szenteljétek, azok az Úr kincstárába kerüljenek. 20 Ekkor kiáltani kezdett a nép, és megfújták a kürtöket. És amikor meghallotta a nép a kürtzengést, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott. A nép pedig bevonult a városba, mindenki egyenest előre, és elfoglalták a várost. 21 Kardélre hánytak, kiirtottak mindent, ami a városban volt: férfit és nőt, ifjat és öreget, marhát, juhot és szamarat. 22 A két férfinak pedig, akik kikémlelték azt a földet, ezt mondta Józsué: Menjetek be annak a parázna nőnek a házába, és hozzátok ki onnan őt és minden hozzátartozóját, ahogyan megesküdtetek neki! 23 Bementek tehát az ifjú kémek, és kihozták Ráhábot, apját, anyját, testvéreit és minden hozzátartozóját. Kihozták egész nemzetségét, és elhelyezték őket Izráel táborán kívül. 24 A várost pedig mindenestül fölperzselték. Csak az ezüstöt és az aranyat meg a réz- és vastárgyakat tették az Úr házának a kincstárába. 25 A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué. Letelepedett Izráelben, és ott él mind a mai napig, mert elrejtette a követeket, akiket Jerikóba küldött kémkedni Józsué. 26 Abban az időben mondta ezt az átkot Józsué: Átkozott legyen az Úr előtt az az ember, aki hozzáfog, hogy fölépítse ezt a várost, Jerikót! Elsőszülöttjére rakja le az alapját, és legkisebb fiára állítsa föl kapuit! 27 Az Úr Józsuéval volt, és elterjedt a híre az egész országban.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(1) „Jerikó olyan alaposan be volt zárva Izráel fiai miatt, hogy se ki, se be nem mehetett senki.” (Józs 6)

Jerikót kettős erődfal vette körül. Ezeken kapuk voltak, azokon keresztül lehetett közlekedni. A lakók már többször is megtapasztalták azt, mennyi mindentől s mindenkitől megvédte őket a városfal. Erősségükről tettek bizonyságot korábban a Mózes által küldött kémek is (4Móz13,28). „Izráel fiainak” (1) közeledtére a ki-be járást még jobban megszigorították, hozzáférhetetlenül lezárták. A jerikóiak emberektől félnek, s nem számítanak arra, hogy a győzelmek és a különös természeti jelenségek mögött az az Isten áll, aki előtt nincsenek akadályok, legyőzhetetlen falak, nem létezik feloldhatatlan zár. Így számítanak: a kapukat alaposan be kell zárni, ha nem engedünk se ki, se be senkit, biztonságban leszünk. Arra nem gondolnak, hogy a falak fognak leomlani, és így jutnak be a honfoglalók. Józsué a néppel együtt megtapasztalja mindazt, amit Ráháb is elhitt, amiről a kémek is bizonyságot tettek, s amit itt kijelentett az Úr (2). A város lakói hiába zárták el magukat Izráel elől. Zárkózásaink. Kitől, mitől félünk? Kit engedünk közel magunkhoz? Kiben, miben bízunk? Az Istenben való hit a neki való feltétel nélküli engedelmesség, türelmes várakozás fölötte áll az ellenségtől való félelemnek.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „/.../ Oldd le sarudat a lábadról,mert szent az a hely, ahol állsz.” Józs 5

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
12
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „/.../ Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz.” Józs 5

„…megdermedt a szívük, és még a lélegzetük is elállt Izráel fiai miatt /.../ Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz.” Józs 5

1 Amikor meghallotta az emóriak összes királya túl a Jordánon, nyugat felé és a kánaániak valamennyi királya a tenger mellett, hogy kiszárította az Úr a Jordán vizét Izráel fiai előtt, amíg átkeltek rajta, megdermedt a szívük, és még a lélegzetük is elállt Izráel fiai miatt. 2 Abban az időben mondta az Úr Józsuénak: Készíts kőkéseket, és metéld körül újból Izráel fiait! 3 Józsué tehát kőkéseket csinált magának, és az Arálót-halmon körülmetélte Izráel fiait. 4 Azért metélte őket körül Józsué, mert a hadköteles férfiak, akik kijöttek Egyiptomból, mind meghaltak útközben a pusztában, miután kijöttek Egyiptomból; 5 körül volt ugyan metélve az egész nép, amely kijött, de útközben, a pusztában született nép közül, miután kijöttek Egyiptomból, már senkit sem metéltek körül. 6 Mert negyven évig vándoroltak Izráel fiai a pusztában, miközben elpusztult az egész nép, valamennyi hadköteles, aki kijött Egyiptomból, mert nem hallgatott az Úr szavára. Ezért megesküdött az Úr, hogy nem engedi meglátniuk azt a földet, amelyről megesküdött az Úr atyáiknak, hogy nekünk adja, a tejjel és mézzel folyó földet, 7 és fiaikat állította a helyükre. Őket metélte körül Józsué. Ezek ugyanis körülmetéletlenek voltak, mert útközben nem metélték körül őket. 8 Amikor azonban befejezték az egész nép körülmetélését, a helyükön maradtak, a táborban, amíg erőre nem kaptak. 9 Az Úr pedig ezt mondta Józsuénak: Ma hárítottam el rólatok az egyiptomi gyalázatot. Ezért hívják azt a helyet Gilgálnak mind a mai napig. 10 Amikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, megtartották a páskát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságán. 11 A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon. 12 A manna pedig megszűnt a következő naptól fogva, hogy ettek a föld terméséből. Nem volt többé mannája Izráel fiainak, hanem már abban az évben Kánaán földjének a termését ették. 13 Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte, kivont karddal a kezében. Odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez? 14 Az pedig így felelt: Nem, én az Úr seregének a vezére vagyok; éppen most érkeztem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, meghajolt, és ezt kérdezte tőle: Mit akar mondani szolgájának az én Uram? 15 Az Úr seregének a vezére így felelt Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz. Józsué így is tett.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(1) „…megdermedt a szívük, és még a lélegzetük is elállt Izráel fiai miatt.” – (15) „Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz.” (Józs 5)

A megdermedt szív, a lélegzet elállása a meglepődésen túl az ijedelemre, az emberektől való félelemre mutat rá. Rémület és szent félelem között óriási a különbség. Van, akinek Isten tettei félelemre adnak okot, de ez nem vezet előre. Miközben ők azzal vannak elfoglalva, milyen félelmetes eset történt, mi lesz velük, addig a választottak számára továbbra is hangzik az útmutatás, mit kell tenniük, milyen mulasztást kell pótolniuk, hisz a vándorlás során a megszületett fiúgyermekeket nem metélték körül az Ábrahámnak adott rendelkezés szerint (1Móz 17,11). Az események ismertetése közben Józsué nemcsak különleges esemény tanúja lehet, hanem felismerheti: a hely, ahol áll, szent. Szentté válik minden hely, bárhol legyünk a világban, ahol Isten üzenetére figyelünk. A Szenttel való találkozástól válik azzá. Útközben vannak, nem templomban, nem a szent sátorban, ahogy annak idején Mózes számára az égő csipkebokornál vált szakrálissá a hely (2Móz 3,5). Mennyei és földi találkozásának pontja ez. A szent helyen másként kell viselkedni: oldd le a te saruidat! Tégy le mindent, ami megakadályoz abban, hogy Istenre figyelj! Legyünk hálásak azért, hogy Isten elhívott, megszabadított. Levetett sarukkal állhatunk meg előtte! Ő ma is adja kijelentését.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek!”Józs 4

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
11
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata „Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek!” Józs 4

„Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek!” Józs 4

1 Amikor az egész nép mindenestül átkelt a Jordánon, azt mondta az Úr Józsuénak: 2 Válasszatok ki a népből tizenkét férfit, törzsenként egyet-egyet, 3 és parancsoljátok meg nekik: Vegyetek föl tizenkét követ innen a Jordán közepéből, ahol a papok lába áll szilárdan, vigyétek azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, ahol ma éjjel megszálltok. 4 Józsué odahívta azt a tizenkét férfit, akiket Izráel fiai közül kijelölt, törzsenként egyet-egyet, 5 és azt mondta nekik Józsué: Menjetek be a Jordán közepébe, Isteneteknek, az Úrnak ládája elé, és vegyen föl mindegyikőtök egy-egy követ a vállára, Izráel törzseinek a száma szerint. 6 Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek! És ha majd megkérdezik fiaitok, hogy miféle kövek ezek, 7 akkor ezt mondjátok nekik: Kettévált a Jordán vize az Úr szövetségládája előtt, amikor átkelt a Jordánon; kettévált a Jordán vize, és erre emlékeztetik ezek a kövek Izráel fiait mindörökké. 8 Izráel fiai úgy cselekedtek, ahogyan Józsué parancsolta. Fölvettek a Jordán közepéből tizenkét követ Izráel törzseinek száma szerint, ahogyan az Úr mondta Józsuénak. Magukkal vitték a szállásukra, és ott letették azokat. 9 Tizenkét követ állíttatott föl Józsué a Jordán közepén is, azon a helyen, ahol a szövetség ládáját vivő papok lába állt. Ott is vannak mind a mai napig. 10 A ládát vivő papok a Jordán közepén álltak, amíg végbe nem ment mindaz, amit Józsué az Úr parancsára megmondott a népnek. Mindezt már Mózes így parancsolta Józsuénak. A nép pedig sietve átkelt. 11 Miután az egész nép mindenestül átkelt, az Úr ládája is átkelt a papokkal együtt, és a nép élére állt. 12 Rúben fiai, Gád fiai és Manassé törzsének a fele is átkelt harcra készen Izráel fiai élén, ahogyan meghagyta nekik Mózes. 13 Mintegy negyvenezer fölfegyverzett ember kelt át az Úr színe előtt, hogy harcoljon Jerikó síkságán. 14 Az Úr naggyá tette azon a napon Józsuét egész Izráel szemében: éppúgy tisztelték egész életében, mint ahogyan Mózest tisztelték. 15 Az Úr azt mondta Józsuénak: 16 Parancsold meg a bizonyság ládáját vivő papoknak, hogy jöjjenek ki a Jordánból! 17 Józsué tehát megparancsolta a papoknak: Jöjjetek ki a Jordánból! 18 Amikor kijöttek az Úr szövetségládáját vivő papok a Jordán közepéből, alighogy szárazra tették a lábukat, visszatért helyére a Jordán vize, és úgy folyt, hogy a medre egészen megtelt éppúgy, mint azelőtt. 19 Az első hónap tizedikén jött ki a nép a Jordánból, és tábort ütött Gilgálban, Jerikó keleti határán. 20 Azt a tizenkét követ, amelyet a Jordánból vettek ki, Gilgálban állíttatta föl Józsué, 21 és ezt mondta Izráel fiainak: Ha majd megkérdezik fiaitok apáiktól, hogy miféle kövek ezek, 22 magyarázzátok el fiaitoknak, hogy szárazon kelt át Izráel itt a Jordánon. 23 Mert Istenetek, az Úr kiszárította a Jordán vizét előttetek, amíg átkeltetek. Így cselekedett Istenetek, az Úr a Vörös-tengerrel is: kiszárította előttünk, amíg átkeltünk rajta, 24 hogy megtudja a föld minden népe, milyen erős az Úr keze, és hogy féljétek Isteneteket, az Urat mindenkor.

Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata

(6) „Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek!” (Józs 4)

Józsué ismét feladatot ad: vegyetek föl tizenkét követ a Jordán közepéből, ahol a papok lába szilárdan áll (5). Ezeket magukkal vitték a szálláshelyükre. Később emlékeztető kövekként elhelyezték azokat Gilgálban. Ez a város a későbbiekben is lényeges szerepet töltött be a nép életében (1Sám 11,15). A tizenkét kő „nagy”, csak a vállukra véve tudták kivinni, Izráel 12 törzse szerint. Ez arra emlékeztette őket és az eljövendő nemzedékeket, hogyan vezette Isten az ő népét. Ezek a kövek jelek, de elmondani nekik kell az utódok számára, honnan jöttek, hová tartoznak, milyen módon volt jelent az Úr az életükben (7). A cél: el ne felejtsék, milyen hatalmas dolgokat cselekedett velük az Úr (Zsolt 112). Annyiféle kő, tárgy van az életünkben! Ezeket sokszor oly kevésre becsüljük. Főleg, ha nem tudjuk eseményekhez kötni, ha nem mondjuk el, mire emlékeztetnek, csak értéktelen holmik maradnak. Mire kell emlékezni? Egy-egy eseményre, ahol megmutatkozott Isten hatalma. Tárgy, történés, amely egyértelműen rámutat arra, ha az Isten jelen van, a lehetetlen lehetségessé válik.

Még nincs átívelő híd a folyó felett, de medrén keresztül száraz lábbal kelnek át, mert Isten jelen van, s munkálkodik. Minden azért történik, hogy „féljétek Isteneteket, az Urat mindenkor” (24).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."