123457 ima található a honlapon, összesen 300211 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

A Pápa hangja

A Pápa hangja
Változó frissítés

Ferenc pápa megnyilatkozásai

Ferenc pápa Úrangyala imádságaUrunk bemutatása

Napi Ima12 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
02
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Urunk bemutatása

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

A mai liturgia evangéliuma (Lk 2,22-40) Máriáról és Józsefről szól, akik a csecsemő Jézust a jeruzsálemi templomba viszik. A törvénynek megfelelően bemutatják Őt Isten hajlékában, hogy emlékeztessenek arra, hogy az élet az Úrtól származik. És miközben a Szent Család elvégzi azt, amit Izrael népe körében nemzedékről nemzedékre mindig is tettek, valami olyasmi történik, ami korábban soha nem fordult elő.

Két idős ember, Simeon és Anna prófétál Jézusról: mindketten dicsőítik Istent, és beszélnek a gyermekről „mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálem megváltását” (38. v.). Szívből jövő hangjuk visszhangzik a templom ősi kövei között, és Izrael várakozásainak beteljesedését hirdetik. Isten valóban jelen van népe körében: nem azért, mert a négy fal között lakik, hanem mert emberként él az emberek között. És ez adja Jézus újdonságát. Simeon és Anna öregkorában bekövetkezik az az újdonság, amely megváltoztatja a világ történelmét.

Mária és József a maguk részéről elámultak azon, amit hallottak (vö. 33. v.). Sőt, amikor Simeon a karjaiban tartja a gyermeket, három szépséges módon szólítja meg őt, amelyek megérdemlik, hogy elgondolkodjunk rajtuk. Három módon, három nevet ad neki. Jézus az üdvösség, Jézus a világosság; Jézus az ellentmondás jele.

Először is, Jézus az üdvösség. Simeon azt mondja Istenhez fohászkodva: „látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél” (30-31. v.). Ez mindig ámulatba ejt bennünket: az egyetemes üdvösség egyetlen emberben összpontosul! Igen, mert Jézusban lakozik Isten teljessége, az Ő Szeretete (vö. Kol 2,9).

Második szempont: Jézus „világosság a pogányok megvilágosítására” (32. v.). Ahogy a nap, amely felkel a világ fölött, ez a gyermek megváltja a világot a gonoszság, a fájdalom és a halál sötétségétől. Mennyire szükségünk van a világosságra, erre a világosságra még napjainkban is!

Végül a Simeon által átölelt gyermek az ellentmondás jele, „hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai” (35. v.). Jézus feltárja az egész történelem és annak drámája megítélésének ismérvét, és mindannyiunk életéét is. És mi ez az ismérv? A szeretet: aki szeret, az él; aki gyűlöl, az meghal.

Jézus az üdvösség, Jézus a világosság, és Jézus az ellentmondás jele.

A Jézussal való találkozás által megvilágosítva aztán megkérdezhetjük magunktól: vajon én mit várok az életemtől? Mi az én nagy reménységem? Vágyik-e a szívem arra, hogy meglássa az Úr arcát? Várom-e az Ő megváltástervének megnyilvánulását az emberiség számára?

Imádkozzunk együtt Máriához, a legtisztább Anyához, hogy kísérjen bennünket a történelem fényein és árnyain át, hogy mindig együtt haladjunk az Úrral való találkozás felé.

__________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Ma Olaszországban az Élet Napját ünnepeljük, melynek témája „Az élet továbbadása remény a világ számára”. Csatlakozom az olasz püspökökhöz, hogy hálámat fejezzem ki a sok családnak, akik örömmel fogadják az élet ajándékát, és bátorítom a fiatal párokat, hogy ne féljenek attól, hogy gyermeket hozzanak a világra. És üdvözlöm az Olasz Mozgalmat az Életért, amely ötven éves. Minden jót kívánok!

Holnap tartják a Vatikánban a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozót „Szeressétek és óvjátok őket” címmel, amelyet örömmel támogattam, és amelyen részt veszek. Ez egy egyedülálló lehetőség arra, hogy a világ figyelmének középpontjába állítsuk a kisgyermekek életével kapcsolatos legégetőbb kérdéseket. Arra kérlek Benneteket, hogy csatlakozzatok az imához a sikeréért.

Ami pedig az emberi élet elsődleges értékét illeti, megismétlem a „nem”-et a háborúra, amely pusztít; mindent elpusztít, elpusztítja az életet, és arra késztet bennünket, hogy semmibe vegyük azt. És ne felejtsük el, hogy a háború mindig vereség. Ebben a jubileumi évben megújítom felhívásomat, különösen a keresztény vezetőkhöz, hogy a tárgyalások során tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy véget vessenek minden folyamatban lévő konfliktusnak. Imádkozzunk a békéért a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, Libanonban, Mianmarban, Szudánban és Észak-Kivuban.

Üdvözlök mindenkit Olaszországból és a világ más részeiről. Külön köszöntöm a valenciai, barcelonai és sevillai híveket; a spanyolországi Badajoz „Rodríguez Moñino” és a marseille-i „École de Provence” diákjait; a nanterre-i plébániai csoportot, valamint a lengyelországi, horvátországi, bulgáriai és indiai híveket. Köszöntöm a Szeplőtelen fiataljait.

Köszöntöm Vighizzolo, Seregno és Cologno Monzese híveit, a Camerinio-San Severino Marche egyházmegye UNITALSI segítő szervezetét, a nolai cserkészeket és a Serra Club International tagjait. Köszöntöm a milánói egyházmegye „Apostolok Királynője” lelkipásztori közösségének ministránsait.

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak. Kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!


Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250202-angelus.html
 


 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságaÉvközi 3. vasárnap – Isten igéjének vasárnapja

Napi Ima22 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
26
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Évközi 3. vasárnap – Isten igéjének vasárnapja

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

Ezen a vasárnapon Lukács evangélista Jézust mutatja be nekünk a názáreti zsinagógában, abban a városban, ahol felnőtt. Felolvassa Izajás prófétától azt a szakaszt, amely a Messiás evangelizáló és felszabadító küldetését meghirdeti. Majd az általános csendben ezt mondja: „Ma beteljesedett az Írás” (vö. Lk 4,21).

Képzeljük el Jézus polgártársainak meglepetését és megdöbbenését, akik József ácsmester fiaként ismerték őt, és soha nem gondolták volna, hogy Messiásként mutatkozhat be.

Zavarba ejtő volt. Pedig pontosan így történt: Jézus hirdeti, hogy jelenléte által „elérkezett az Úr kegyelmének esztendeje” (19. v.). Ez az örömhír mindenkinek szól, és különleges módon a szegényeknek, a foglyoknak, a vakoknak, az elnyomottaknak (vö. 18. v.).

Azon a napon Názáretben Jézus válaszút elé állította beszélgetőtársait az Ő identitásával és küldetésével kapcsolatos döntésben. A zsinagógában senki sem tehetett mást, minthogy elgondolkodott: vajon Ő csak az ács fia, aki olyan szerepet tulajdonít magának, amely nem az övé, vagy valóban Ő a Messiás, akit Isten azért küldött, hogy megmentse az embereket a bűntől és minden rossztól?

Az evangélista elmondja, hogy a názáretiek nem ismerték fel Jézusban az Úr felkentjét. Azt hitték, hogy túl jól ismerik Őt, és ez ahelyett, hogy megkönnyítette volna elméjük és szívük megnyitását, inkább megakadályozta őket ebben, mint egy fátyol, amely eltakarja a világosságot.

Testvéreim, ez az esemény, a megfelelő analógiákkal, ma is megtörténik velünk. Minket is kihívás elé állít Jézus jelenléte és a szavai; minket is arra hívnak, hogy ismerjük fel benne Isten Fiát, a mi Megváltónkat. De megtörténhet velünk is az, ami az Ő honfitársaival, hogy azt gondoljuk, hogy már ismerjük Őt, hogy már mindent tudunk Róla, hogy már együtt nőttünk fel Vele, az iskolában, a plébánián, a katekizmuson, egy katolikus kultúrájú országban... Emiatt Ő számunkra is olyan Személy, aki közel van, sőt talán „túlságosan” közel.

De próbáljuk meg feltenni magunknak a kérdést: megérezzük azt az egyedülálló tekintélyt, amellyel a Názáreti Jézus beszél? Felismerjük, hogy Ő az üdvösség olyan igehirdetésének hordozója, amelyet senki más nem adhat nekünk? És én, érzem-e, hogy szükségem van erre az üdvösségre? Érzem-e, hogy valamilyen módon én is szegény, bebörtönzött, vak, elnyomott vagyok? Akkor, csak akkor lesz ez „a kegyelem éve” számomra is!

Forduljunk bizalommal Máriához, Isten Anyjához és a mi Édesanyánkhoz, hogy segítsen bennünket Jézus felismerésében.

______________________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

A 2023 áprilisában kezdődött szudáni konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságát okozza, amelynek drámai következményei vannak Dél-Szudánban is. Közel állok mindkét ország népéhez, és testvériségre, szolidaritásra hívom őket, hogy kerüljenek mindenféle erőszakot, és ne engedjék magukat kizsákmányolni. Megismétlem a szudáni háborúban állókhoz intézett felhívásomat, hogy vessenek véget az ellenségeskedésnek, és üljenek tárgyalóasztalhoz. Sürgetem a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges humanitárius segélyt eljuttassa a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekhez, és segítsen a harcoló feleknek abban, hogy mielőbb megtalálják a béke útját.

Aggodalommal tekintek a kolumbiai helyzetre, különösen a Catatumbo régióra, ahol a fegyveres csoportok közötti összecsapások sok civil életet követeltek és több mint harmincezer embert kényszerítettek arra, hogy elhagyják a lakóhelyüket. Kifejezem hozzájuk való közelségemet, és imádkozom értük.

Ma van a Lepra Világnapja. Arra buzdítom mindazokat, akik e betegségben szenvedőkért dolgoznak, hogy folytassák erőfeszítéseiket, és segítsék a gyógyultakat a társadalomba való visszailleszkedésben. Ne kerüljenek a társadalom peremére!

Holnap lesz a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja: 80 év telt el az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása óta. A zsidók és más vallású emberek millióinak ezekben az években történt kiirtásának a borzalma nem feledhető és nem tagadható. A Rómában élő tehetséges magyar költőnőre, Bruck Editre gondolok. Ő is elszenvedte mindezeket... Aki szeretné, ma meghallgathatja őt a „Micsoda idő” című műsorban. Ő egy jó asszony. Sok keresztényre is emlékezünk, köztük sok vértanúra. Megismétlem a felhívásomat, hogy mindenki működjön közre az antiszemitizmus csapásának felszámolásában, a diszkrimináció és a vallási üldözés minden formájával együtt. Építsünk együtt egy testvéribb, igazságosabb világot. Neveljük a fiatalokat arra, hogy szívük a testvériség, a megbocsátás és a béke logikáját követve mindenki felé nyitott legyen.

Üdvözöllek mindnyájatokat Olaszországból és a világ számos pontjáról. Különösen köszöntöm az újságírókat és a médiában dolgozókat, akik ezekben a napokban jubileumi ünnepségükön vettek részt: Arra buzdítom őket, hogy mindig legyenek a remény hírnökei.

Üdvözlöm a lengyeleket is, különösen a Zabnóból érkezőket; a Badajoz-i (Spanyolország) Zurbará Intézet diákjait, a Siquirres-i (Costa Rica) híveket, a panamai quinceañeras lányok csoportját.

Köszöntöm a milánói érsekség Busto Garolfo és Olcella lelkipásztori egységének zarándokait.

És örömmel üdvözöllek benneteket midnyájatokat, az Olaszországi Katolikus Akciót, a római plébániák és katolikus iskolák fiataljait, fiúkat és lányokat. A „Békekaraván” befejeztével érkeztetek ide, amelynek során Jézus életetekben való jelenlétéről elmélkedtetek, és tanúságot tettetek társaitoknak a befogadás és a testvériség szépségéről. És most hallgassuk meg ezeket a derék embereket, akik mondani akarnak nekünk valamit... Gyerünk! Hallassátok a hangotokat!

[üzenet felolvasása]

Most ő [a felolvasó fiú] egy nagyon szép szót mondott... [a fiú folytatja a felolvasást: „Így minden fegyvert el tudnának hallgattatni...”] ez a fiú nagyon jó! Kérlek, köszöntsd az összes fiút és lányt a nevemben.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok. Kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat és arrivederci (viszontlátásra)!


Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250126-angelus.html

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságaÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima20 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Évközi 2. vasárnap

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

A mai liturgia evangéliuma (Jn 2,1-11) Jézus első csodatételéről szól, amikor a galileai Kánában, egy menyegzőn a vizet borrá változtatja. Ez a beszámoló előrevetíti és magában foglalja Jézus egész küldetését: a Messiás eljövetelének napján – így mondták a próféták – az Úr „lakomát készít ... erős színborokból” (Iz 25,6), és „a hegyek csöpögni fognak a szőlő levétől” (Ám 9,13); Jézus a Vőlegény, aki a „jó bort” elhozza.

Ebben az evangéliumban két dolgot találhatunk: hiányt és túláradó bőséget. Egyrészt hiány van borból, és Mária így szól a Fiához: „Nincs több boruk” (3. v.); másrészt Jézus közbelép, hat nagy korsót tölt meg, és végül a bor olyan bőséges és finom, hogy a lakoma ura megkérdezi a vőlegényt, miért tartogatta a végéig (10. v.). A mi jelünk tehát mindig a hiány, de „Isten jele a túláradó bőség”, és a kánai túláradó bőség az Ő jele (vö. XVI. Benedek, A názáreti Jézus, I. kötet, 294). Hogyan válaszol Isten az ember hiányára? Túláradással (vö. Róm 5,20). Isten nem szűkmarkú! Amikor Ő ad, akkor sokat ad. Nem keveset, hanem sokat ad. Az Úr a mi hiányainkra az Ő szuperbőségével válaszol.

Életünk lakomáján – mondhatjuk – időnként azt vesszük észre, hogy hiányzik a bor: hogy hiányzik az erő és sok minden. Ez olyankor történik, amikor a bennünket gyötrő gondok, a bennünket támadó félelmek vagy a gonosz elsöprő erői megfosztanak az élet jó ízétől, az öröm mámorától és a remény ízétől. Vegyük észre: ezzel a hiánnyal szemben, amikor az Úr ad, túláradó bőségben ad. Ez ellentmondásosnak tűnik: minél több az, ami hiányzik belőlünk, annál nagyobb az Úr bőségfeletti adománya. Mert az Úr velünk akar ünnepelni egy vég nélküli lakomán.

Imádkozzunk hát Szűz Máriához. Ő, az „új bor asszonya” (vö. A. Bello, Szeretlek! Korunk asszonya, Mária), járjon közben értünk, és ebben a Jubileumi évben segítsen bennünket, hogy újra felfedezzük a Jézussal való találkozás örömét.

__________________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Az elmúlt napokban bejelentették, hogy ma életbe lép a tűzszünet Gázában. Hálámat fejezem ki minden közvetítőnek. Ez egy szép feladat, közbenjárni a békéért. Köszönöm a közvetítőknek! És köszönetet mondok mindazoknak is, akik részt vettek ennek a fontos eredménynek az elérésében. Remélem, hogy a felek azonnal tiszteletben tartják a megállapodásban foglaltakat, és hogy a túszok végre hazatérhetnek, és átölelhetik szeretteiket. Sokat imádkozom értük és családjaikért. Azt is remélem, hogy a humanitárius segély még gyorsabban és nagyobb mennyiségben jut el Gáza lakosságához, akiknek oly sürgős szükségük van rá.

Mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak szükségük van a remény egyértelmű jeleire: bízom abban, hogy mindkét nép politikai vezetői a nemzetközi közösség segítségével a két állam számára megfelelő megoldáshoz jutnak el. Legyen mindenki képes kimondani: igen a párbeszédre, igen a kiengesztelődésre, igen a békére. És imádkozzunk ezért: a párbeszédért, a kiengesztelődésért és a békéért.

Néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy a kubai börtönökből kiengedték a rabok egy csoportját. Ez a nagy remény gesztusa, amely a jubileumi év egyik szándékát testesíti meg. Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban folytatjuk az ilyen, az egyének és a népek sorsának alakulásában bizalmat ébresztő kezdeményezéseket.

És üdvözlök mindenkit, rómaiakat, zarándokokat, a Szeplőtelen fiataljait, a lengyelországi Szent Ágoston nővéreket, a guatemalai hívek csoportját a Señor de Esquipulas képével, valamint a cuencai „Pedro Mercedes” iskola és a spanyolországi Parla „Szent II. János Pál” iskola diákjait, valamint az angliai Wargrave-i Piggott iskola diákjait. Köszöntöm a Mato Grosso Műveleti Mozgalom fiataljait és misszionáriusait, a padovai Guizza lelkipásztori egység híveit, a Malgrate, Civate és Lecco Alta, valamint Locorotondo híveit; valamint az Este-i „Amici Speciali”, „Különleges barátok” csoportját.

A keresztények egységéért való imádság napjaiban ne szűnjünk meg Istentől az Úr minden tanítványa közötti teljes közösség drága ajándékát kérni. És imádkozzunk mindig a meggyötört Ukrajnáért, Palesztináért, Izraelért, Mianmarért és minden háború miatt szenvedő népért.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok, és kérem, ne felejtsenek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!

 

Forráshttps://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250119-angelus.html

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságaUrunk megkeresztelkedése

Napi Ima18 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
12
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Urunk megkeresztelkedése

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

Jézus megkeresztelkedésekor, amit ma ünneplünk, sok mindenre, köztük a saját keresztségünkre is gondolunk. Jézus csatlakozik a népéhez, akik a bűneik bocsánatára keresztelkednek meg. Szívesen idézem fel a mai liturgia egyik himnuszának szavait: Jézus „mezítelen lélekkel és mezítláb” megy Jánoshoz megkeresztelkedni. Csupasz lélekkel és mezítelen lábbal.

Amikor pedig Jézus részesül a keresztségben, akkor megmutatkozik a Szentlélek, és megtörténik Isten epifániája; felfedi magát a Fiúban, és hallható hangon megszólal: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (22. v.). Az arc és a hang.

Először is az arc. Azzal, hogy Isten a Fiú révén Atyaként nyilatkoztatja ki magát, különleges teret teremt az emberiséggel való párbeszédre és közösségre. Ezt jelenti a szeretett Fiú arca.

Másodszor, a hang. Arc és hang. „Te vagy az én szeretett Fiam” (22. v.). Ez a Jézus kinyilvánítását kísérő másik jel.

Kedves testvéreim, a mai ünnep arra késztet bennünket, hogy Isten Jézus emberségében megnyilvánuló arcát és hangját szemléljük. Tegyük hát fel magunknak a kérdést: érezzük-e szerettségünket? Érzem, hogy Isten szeret és velem tart, vagy úgy gondolom, hogy távol áll tőlem? Képesek vagyunk felismerni az Ő arcát Jézusban és a testvéreinkben? És hallgatni szoktunk az Ő hangjára?

Felteszek egy kérdést: emlékeztek-e mindnyájan a keresztségetek dátumára? Ez nagyon fontos! Gondolkodj el: melyik napon kereszteltek meg engem? És ha nem emlékszünk, akkor hazaérkezve kérdezzük meg szüleinktől vagy keresztszüleinktől a keresztségünk időpontját. És ünnepeljük ezt a dátumot úgy, mintha egy új születésnap lenne: az Isten Lelkében való születésünké. Ne felejtsük el! Ez a házi feladatunk: a keresztségünk dátuma.

Bízzuk magunkat Szűz Máriára, kérjük a segítségét, és ne felejtsük el keresztelésünk dátumát!

_________________________________

Az Úrangyala után

Közel állok a kaliforniai Los Angeles megye lakosaihoz, ahol az elmúlt napokban pusztító tűzvész tombolt. Imádkozom mindannyiukért.

Ma délelőtt abban az örömben volt részem, hogy megkeresztelhettem néhány újszülöttet, a Szentszék és a Svájci Gárda alkalmazottainak gyermekeit. Imádkozzunk értük és családjaikért. Szeretném kérni az Urat minden fiatal házaspárért, hogy fogadják örömmel a gyermekek, és a keresztelésre vitelük ajándékát.

Ma reggel a Lateráni Szent János-bazilikában boldoggá avatták Don Giovanni Merlinit, a Drága Vér Misszionáriusainak papját. Odaadóan tevékenykedett népének küldetése érdekében, sok léleknek megfontolt tanácsadója és a béke hírnöke volt. Hívjuk segítségül az ő közbenjárását is, amikor a békéért imádkozunk Ukrajnában, a Közel-Keleten és az egész világon. Tapsoljuk meg az új Boldogot!

Köszöntelek mindnyájatokat, rómaiakat és zarándokokat, különösen a spanyolországi Olivenza diákjait és a Tanítványok Családjának tagjait a , Semeria atya és Minozzi atya Munkaházaiban dolgozó laikusokkal együtt.

Ne mulasszunk el imádkozni a békéért, és ne felejtsük el, hogy a háború mindig vereség. Mindenkinek szép vasárnapot kívánok. És kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez és arrivederci!
 

Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250112-angelus.html

https://www.youtube.com/watch?v=QHBDoG7l-00

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságaUrunk megjelenése

Napi Ima19 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
06
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Urunk megjelenése

Kedves testvérek, boldog Epifánia ünnepét kívánok!

Ma az Egyház Jézus megjelenését ünnepli, és az evangélium a bölcsekre összpontosít, akik hosszú út végén elérik Jeruzsálemet, hogy imádják Jézust.

Ha jobban megnézzük, felfedezünk valami furcsát: míg ezek a bölcsek messziről jönnek, hogy megtalálják Jézust, addig azok, akik a közelben voltak, egy lépést sem tesznek a betlehemi barlang felé. A csillag vonzása és vezetése által a bölcsek hatalmas költségeket vállalnak, rendelkezésre bocsátják idejüket, vállalják a sok kockázatot és bizonytalanságot, amelyekből abban az időben nem volt hiány. És mégis leküzdenek minden nehézséget, hogy eljussanak a Messiáskirályhoz, mert tudják, hogy valami egyedülálló dolog történik az emberiség történetében, és nem akarnak lemaradni az eseményről. Bennük volt az ösztönzés, és követték azt.

Ezzel szemben a Jeruzsálemben élők, akiknek a legboldogabbaknak kellene lenniük és a leghamarabb rohanniuk, mozdulatlanok maradnak. A papok és a teológusok helyesen értelmezik a Szentírást, és útbaigazítják a bölcseket, hogy hol találják a Messiást, de nem mozdulnak el az „íróasztaluktól”. Megelégszenek azzal, amijük van, és nem indulnak keresésre; nem gondolják, hogy érdemes lenne elhagyniuk Jeruzsálemet.

Ez a tény, testvérek, elgondolkodtat bennünket, és bizonyos értelemben provokál, mert felvet egy kérdést: milyen kategóriába tartozunk ma mi, én? Vajon inkább a pásztorokhoz hasonlítunk, akik még aznap éjjel sietve elindulnak a barlanghoz, és a napkeleti bölcsekhez, akik magabiztosan elindulnak, hogy megkeressék az emberré lett Isten Fiát; vagy inkább azokhoz hasonlítunk, akik annak ellenére, hogy fizikailag nagyon közel vannak hozzá, nem nyitják meg szívük és életük kapuit, bezárkózottak és érzéketlenek maradnak Jézus jelenléte iránt? Tegyük fel magunknak ezt a kérdést. Melyik csoportba tartozom? Egy történet szerint egy negyedik király későn érkezik Jeruzsálembe, éppen Jézus keresztre feszítése idején – ez egy szép történet; nem történelmi, de szép történet –, mert útközben megállt, hogy segítsen a rászorulókon, átadva nekik a Jézus számára hozott értékes ajándékokat. Végül egy öregember érkezett, és azt mondta neki: „Bizony mondom neked, mindazt, amit a legkisebb testvéredért tettél, értem tetted”. Az Úr mindent tud, amit másokért tettünk.

Kérjük Szűz Mária segítségét, hogy a pásztorokat és a bölcseket utánozva képesek legyünk felismerni Jézust a közelünkben, a szegényekben, az Eucharisztiában, az elhagyottakban, a testvérünkben, a nővérünkben.

______________________________________

Az Úrangyala után

Kedves nővérek, testvérek!

Az Epifánia a gyermekmisszió világnapja, amelynek idén a témája: „Menjetek és hívjatok meg mindenkit a lakomára!”. Köszöntöm a missziós gyermekeket és fiatalokat szerte a világon, és bátorítom őket az ima és a szolidaritás iránti elkötelezettségükre más kontinenseken élő társaik iránt.

Örömmel tolmácsolom legmelegebb jókívánságaimat a keleti egyházi közösségeknek, akik holnap ünneplik a Szent Karácsonyt. Különös módon biztosítom imáimról azokat, akik a folyamatban lévő konfliktusok miatt szenvednek. Jézus, a Béke Fejedelme hozzon békét és nyugalmat mindnyájuknak!

Örömmel üdvözlöm a történelmi-folklorisztikus felvonulás résztvevőit, amelyet idén Amelia városának és a környező falvaknak, emberi értékeiknek és vallási értékeiknek szentelnek. Köszönöm szépen!

És ne felejtsünk el imádkozni a békéért a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, minden háborús országban és Mianmarban.

Köszöntöm Massafra híveit, a „Tra Noi” („Köztünk”) mozgalom fiataljait, a carovilli „A történelem és hagyomány barátai” és a Soriano nel Cimino kórusát. És üdvözlöm a lengyelországi nagy „Bölcsek körmenete” résztvevőit, akik ezzel a kezdeményezéssel tanúságot tesznek a hitről Varsó és számos lengyel város templomaiban és utcáin, de külföldön, sőt itt Rómában is! Üdvözletem minden lengyelnek.

Mindenkinek boldog Epifánia ünnepét kívánok. Imádkozzatok továbbra is értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!
 

Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250106-angelus.html

https://www.youtube.com/watch?v=htNjOjjY3j8
 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságKarácsonyt követő 2. vasárnap

Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
05
Ferenc pápa Úrangyala imádság Karácsonyt követő 2. vasárnap

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!
Nagyon ügyesek vagytok, bátrak vagytok, még az eső ellenére is! Boldog vasárnapot!

Ma az evangélium (vö. Jn 1,1-18), amely Jézusról, a megtestesült Igéről beszél nekünk, azt mondja, hogy „a világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be” (Jn 1,5). Ez tehát arra emlékeztet bennünket, hogy milyen hatalmas Isten szeretete, amelyet semmi sem győz le, és amely az akadályok és elutasítások ellenére továbbra is beragyogja és megvilágítja az utunkat.

Ezt látjuk karácsonykor, amikor az emberré lett Isten Fia oly sok falat és megannyi megosztottságot legyőz. Szembeszáll kora „nagyjainak” zárt gondolkodásával és szívével, akiket inkább a hatalom védelme foglalkoztat, mint az Úr keresése (vö. Mt 2,3-18). Majd pedig megosztja Mária és József alázatos életét, akik szeretettel fogadják és nevelik Őt, de szűkös lehetőségekkel és a nélkülözők nehézségeivel: szegények voltak. Törékenyen és védtelenül ajánlja fel magát a pásztorokkal való találkozásra (vö. Lk 2,8-18), olyan emberekkel, akiknek szívét az élet keménysége és a társadalom megvetése nyomasztja; majd a bölcsekkel (vö. Mt 2,1), akik az Ő megismerésének vágyától hajtva hosszú útra indulnak, és egyszerű emberek otthonában, nagy szegénységben találják meg Őt.

Ezekkel és sok más, ellentmondásosnak tűnő nehézséggel szemben Isten soha nem adja fel – halljuk meg ezt világosan, Isten soha nem adja fel. Ezerféle utat talál, hogy elérjen mindenkit, mindannyiunkat, bárhol is vagyunk, számítás és feltételek nélkül, még az emberiség legsötétebb éjszakáiban is ablakokat nyit a fényre, amelyet a sötétség nem tud elhomályosítani (vö. Ézs 9,1-6). Ez a valóság vigaszt és bátorítást jelent számunkra, különösen egy olyan korban, mint a miénk, egy olyan korban, amely nem könnyű, ahol nagy szükség van a fényre, a reményre és a békére, egy olyan világban, ahol az emberek időnként olyan bonyolult helyzeteket teremtenek, amelyekből lehetetlennek tűnik kikerülni. Sok helyzetből lehetetlennek tűnik kilábalni. De ma Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ez nem így van! Ehelyett arra hív minket, hogy utánozzuk a szeretet Istenét, és nyissuk meg a fény szikráit, ahol csak tudjuk, akivel csak találkozunk, bármilyen környezetben: családi, társadalmi, nemzetközi. Arra hív, hogy ne féljünk megtenni az első lépést – ez az Úr mai meghívása –, ne féljünk megtenni az első lépést. Bátorság kell hozzá, de ne féljünk attól, hogy kinyissuk a szenvedőkhöz való közelség, a megbocsátás, az együttérzés és a kiengesztelődés fénylő ablakait: ez az a sok első lépés, amit meg kell tennünk, hogy az út világosabbá, biztonságosabbá és mindenki számára lehetővé váljon. És ez a meghívás különösen is elhangzik a most kezdődött Jubileumi évben, arra buzdítva bennünket, hogy legyünk a remény hírnökei az életre mondott egyszerű, de konkrét „igen”-nel, az életre vezető döntésekkel. Tegyük ezt, mindannyian, ezt: ez az üdvösség útja!

Ezért az új év kezdetén tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan nyithatok világító ablakot a környezetemben és a kapcsolataimban? Hol lehetek olyan fénysugár, amely átbocsátja Isten szeretetét? Mi az első lépés, amit ma meg kell tennem?

Mária, a Jézushoz vezető csillag, segítsen bennünket, hogy az Atya mindenki iránti szeretetének sugárzó tanúi legyünk.

_____________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Üdvözlök mindenkit, római híveket és a különböző országokból érkezett zarándokokat.

Külön köszöntöm a zágrábi érsekség hitoktatóit. Kedves barátaim, minden jót kívánok a munkátokhoz, amely nagyon fontos az új nemzedékek kulturális, lelki és erkölcsi nevelése szempontjából.

Köszöntöm Orzinuovi híveit, Massa Lombarda családjait, Postioma és Porcellengo ministránsait és lelkipásztori munkatársait, a „Betániai Ferences Testvériség” fiataljait, valamint a Szent Pál szülőhelyén, Concesióban élő fiatalokat és a Szeplőtelen fiataljait. Üdvözlöm a Lecce tartománybeli Oggiono dékánság tinédzsercsoportját, akik jubileumi zarándoklaton vannak.

Imádkozzunk továbbra is a békéért Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, Libanonban, Szíriában, Mianmarban és Szudánban. A nemzetközi közösség cselekedjen határozottan, hogy a humanitárius jogot tiszteletben tartsák a konfliktusok során. Ne támadjanak többé iskolákra, kórházakra; ne törjenek rá többé munkahelyekre! Ne felejtsük el, hogy a háború mindig vereség, mindig!

Kellemes vasárnapot kívánok mindnyájatoknak. És kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és holnap találkozunk!

Forrás:
https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2025/documents/20250105-angelus.html

https://www.youtube.com/watch?v=z5zjiFNne_c
 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádságaSzűz Mária, Isten anyja

Napi Ima15 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01
Ferenc pápa Úrangyala imádsága Szűz Mária, Isten anyja

https://www.youtube.com/watch?v=aMUY7jYl2Fw

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa ÚrangyalaSzent Család vasárnapja

Napi Ima18 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
29
Ferenc pápa Úrangyala Szent Család vasárnapja

Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

Ma a Názáreti Szent Családot ünnepeljük. Az evangélium elbeszéli, hogy Jézus tizenkét éves korában, az éves jeruzsálemi zarándoklat végén eltűnt Mária és József mellől, akik később a templomban találtak rá, ahol a tanítókkal beszélgetett (vö. Lk 2,41-52). Lukács evangélista feltárja Mária lelkiállapotát, aki megkérdezi Jézust: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged.” (48. v.) Jézus pedig így válaszol: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” (49. v.).

Ez egy család szinte mindennapos, nyugodt és drámai pillanatok között váltakozó élménye. Úgy tűnik, mintha egy családi krízishelyzet története lenne, korunk krízise, egy problémás kamaszé és két szülőé, akik képtelenek megérteni őt. Álljunk meg, és nézzük meg ezt a családot. Tudjátok, miért modell a Názáreti család? Mert ez egy olyan család, amely beszélget, amely odafigyel, amely párbeszédet folytat. A párbeszéd fontos eleme egy családnak! Az a család, amelyik nem kommunikál, nem lehet boldog család.

Jó, ha egy anya nem dorgálással, hanem kérdéssel kezdi. Mária nem vádol, nem ítélkezik, hanem meghallgatva próbálja megérteni, hogyan lehet elfogadni ezt a Fiút, aki annyira más. Ezen erőfeszítése ellenére az evangélium azt mondja, hogy Mária és József „nem értették, mit akar ezzel mondani” (50. v.), ami azt mutatja, hogy a családban fontosabb a meghallgatás, mint a megértés. A meghallgatás azt jelenti, hogy fontosságot tulajdonítunk a másiknak, elismerjük a létezéshez és az önálló gondolkodáshoz való jogát. A gyerekeknek szükségük van erre. Gondolkodjatok jól, szülők: hallgassátok meg gyermekeiteket, akiknek szükségük van erre!

Az étkezések a párbeszéd különleges pillanatai a családban. Jó együtt maradni az asztal körül és beszélgetni. Ez sok problémát megoldhat, és mindenekelőtt egyesítheti a nemzedékeket: gyerekek, akik beszélgetnek a szüleikkel, unokák, akik beszélgetnek a nagyszüleikkel... Soha ne zárkózz magadba, vagy ami még rosszabb, a mobiltelefonodra fordított fejjel. Ez nem működik, ez soha, soha nem fog menni. Beszélgessetek, hallgassátok meg egymást, a párbeszéd az, ami hasznos, és ami által fejlődni fogtok!

Jézus, Mária és József családja szent. És mégis láttuk, hogy még Jézus szülei sem mindig értették meg Őt. Gondolkodjunk el ezen, és ne csodálkozzunk, ha időnként előfordul, hogy nem értjük meg egymást. Amikor ez történik, tegyük fel magunknak a kérdést: meghallgattuk-e egymást? Egymást meghallgatva szembesülünk-e a problémákkal, vagy inkább némaságba zárkózunk, olykor neheztelve és büszkén? Szakítunk egy kis időt a beszélgetésre? Amit ma a Szent Családtól tanulhatunk, az a kölcsönös meghallgatás.

Bízzuk magunkat Szűz Máriára, és kérjük családunk számára a meghallgatás ajándékát.

___________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Szívélyesen köszöntelek mindnyájatokat, rómaiakat és zarándokokat. Ma külön üdvözletet intézek az itt jelenlévő családokhoz és azokhoz, akik otthonról a médián keresztül kapcsolódnak be. A család a társadalom sejtje, értékes kincs, amelyet támogatni és védeni kell!

Gondolataim a dél-koreai családok felé fordulnak, akik ma gyászolnak a drámai légi baleset után. Imádkozom a túlélőkért és az elhunytakért.

És imádkozzunk a háborúk miatt szenvedő családokért is: a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, Mianmarban, Szudánban, Észak-Kivuban: imádkozzunk mindezekért a háborúba sodródott családokért.

Köszöntöm a Pero-Cerchiate híveit, a varesei dékánság csoportját, Cadoneghe és San Pietro in Cariano fiataljait; a Clusone, Chiudono, Adrara San Martino és Almenno San Bartolomeo bérmálkozásra készülőit; valamint a latinai, vastói és soviorei cserkészeket. És köszöntöm a Szeplőtelen fiataljait!

Mindenkinek szép vasárnapot és derűs évvégét kívánok. Kérem, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!

Forrás:
https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2024/documents/20241229-angelus.html

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala és Urbi et Orbi ÁldásUrunk születése: Karácsony

Napi Ima16 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
25
Ferenc pápa Úrangyala és Urbi et Orbi Áldás Urunk születése: Karácsony
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala imádsága A Szent Márta ház kápolnájábanAdvent 4. vasárnapja

Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
22
Ferenc pápa Úrangyala imádsága A Szent Márta ház kápolnájában Advent 4. vasárnapja

Kedves testvéreim, buongiorno (jó napot kívánok)!

Sajnálom, hogy nem lehetek veletek a téren, de így gyógyulófélben elővigyázatosnak kell lennem.

A mai evangélium Máriát mutatja be nekünk, aki az angyali üdvözlet után meglátogatja idős rokonát, Erzsébetet (vö. Lk 1,39-45), aki szintén gyermeket vár. Az övék tehát az anyaság rendkívüli ajándékának örvendező két nő találkozása: Mária éppen most foganta meg Jézust, a világ Megváltóját (vö. Lk 1,31-35), Erzsébet pedig magas kora ellenére Jánost hordozza, aki elkészíti az utat a Messiás előtt (vö. Lk 1,13-17).

Mindkettőjüknek van miért örülniük, és talán úgy érezhetjük, hogy messze vannak, olyan nagy csodák főszereplői, amelyek általában nem szerepelnek a mi tapasztalatainkban. Az üzenet, amit az evangélista karácsony előtt néhány nappal át szeretne adni nekünk, ez más. Valóban, ha Isten üdvözítő tevékenységének csodálatos jeleit szemléljük, soha ne érezzük magunkat távol azoktól, hanem inkább segítsenek felismerni az Ő hozzánk közel lévő jelenlétét és szeretetét, például minden élet, minden gyermek, minden édesanya ajándékában. Az élet ajándékában. Az „A te képmásod” című műsorban egy gyönyörű dologgal találkoztam, ami így szólt: Egyetlen gyermek sem tévedés! Az élet ajándéka.

A téren ma is lesznek anyák a gyermekeikkel, és talán vannak várandósak is. Kérem, ne maradjunk közömbösek jelenlétükkel szemben: tanuljuk meg csodálni szépségüket, a várandós anyák szépségét, ahogyan Erzsébet és Mária tette. Áldjuk meg az édesanyákat, és dicsőítsük Istent az élet csodájáért! Szeretem – régebben szerettem, mert most már nem tudom megtenni –, amikor busszal jártam egy másik egyházmegyébe, ha egy kismama felszállt a buszra, azonnal felajánlottam neki a helyemet: ez a remény és a tisztelet gesztusa!

Testvéreim, ezekben a napokban szeretünk ünnepi hangulatot teremteni fényekkel, díszekkel, karácsonyi zenével. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy fejezzük ki az örömünket minden alkalommal, ha egy olyan édesanyával találkozunk, aki gyermeket hord a karjában vagy a szíve alatt. És amikor ez velünk történik, imádkozzunk szívünkben, és mondjuk mi is, mint Erzsébet: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!”. (Lk 1,42); énekeljük, miként Mária: „Magasztalja lelkem az Urat” (Lk 1,46), hogy minden anyaság áldott legyen, és a világ minden édesanyjában legyen hála és dicsőség Isten nevének, aki a férfiakra és nőkre bízza azt a hatalmat, hogy életet adjanak a gyermekeknek!

Hamarosan megáldjuk az általatok hozott „Bambinókat”. Én elhoztam az enyémet: ezt a Santa Fé-i érsek adta nekem; ecuadori őslakosok készítették.... Kérdezzük meg tehát magunktól: hálát adok-e az Úrnak azért, mert olyan emberré lett, mint mi, hogy a bűntől eltekintve osztozzon minden létezésünkben? Dicsérem az Urat és áldom Őt minden megszülető gyermekért? Amikor egy kismamával találkozom, kedves vagyok-e hozzá? Támogatom és védem-e a kicsinyek életének szent értékét az anyai méhben való fogantatásuktól kezdődően?

Mária, az áldott az asszonyok között, tegyen képessé bennünket a csodálat és hála átélésére a születő élet misztériuma előtt.

_________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Figyelemmel és aggodalommal követem a Mozambikból érkező híreket, és szeretném megismételni a remény, a béke és a megbékélés üzenetét ennek a szeretett népnek. Imádkozom, hogy a hit és a jóakarat által támogatott párbeszéd és a közös jó keresése felülkerekedjen a bizalmatlanságon és a békétlenségen .

A meggyötört Ukrajnát továbbra is támadások sújtják, amelyek időnként iskolákat, kórházakat és templomokat rongálnak meg. Hallgattassanak el a fegyverek, és csendüljenek fel a karácsonyi énekek! Imádkozzunk, hogy karácsonykor minden háborús fronton, Ukrajnában, a Szentföldön, az egész Közel-Keleten és az egész világon tűzszünet legyen. És szomorúan gondolok Gázára, a sok kegyetlenségre; a géppuskával lőtt gyerekekre, az iskolák és kórházak bombázására... Mennyi kegyetlenség!

Szeretettel köszöntöm mindnyájatokat, rómaiakat és zarándokokat. Köszöntöm az olasz állampolgárok küldöttségét, akik olyan területeken élnek, amelyek már régóta várnak a visszaszerzésre, hogy megvédjék egészségüket. Közelségemet fejezem ki e lakosság felé, különösen azok felé, akik a közelmúltban Calenzanóban tragédiát szenvedtek el.

Ma reggel volt szerencsém együtt lenni azokkal a gyerekekkel és édesanyjukkal, akik a vatikáni Szent Márta rendelőintézetbe járnak, amelyet a Vincés nővérek vezetnek. Ők jó apácák! Egyikük olyan, mintha mindenkinek a nagymamája lenne, a jó Antoinette nővér, akire nagy szeretettel gondolok. És ezek a gyerekek sokan voltak! örömmel töltötték el a szívemet. Megismétlem: „Egyetlen gyermek sem tévedés”.

Most pedig megáldom a „Bambinót”: Elhoztam az enyémet. A Kisded Jézus szobrocskáit, amelyeket ti, kedves gyerekek és fiatalok, idehoztatok, és amelyeket aztán hazatérve a Születés színhelyére fogtok tenni. Köszönöm ezt az egyszerű, de fontos gesztust. Szívből megáldalak mindannyiatokat, szüleiteket, nagyszüleiteket, családjaitokat! És kérlek, ne feledkezzetek meg a nagyszülőkről sem! Senki ne maradjon egyedül ezekben a napokban.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok. Kérlek benneteket, ne felejtsetek el imádkozni értem. Az Úr áldjon meg benneteket. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!
 

Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/events/event.dir.html/content/vaticanevents/en/2024/12/22/angelus.html

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa Úrangyala, AjaccioAdvent 3. vasárnapja – Gaudete-vasárnap

Napi Ima17 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
15
Ferenc pápa Úrangyala, Ajaccio Advent 3. vasárnapja – Gaudete-vasárnap

Az Úrangyala imádkozása püspökökkel, papokkal, diakónusokkal,
felszentelt férfiakkal és nőkkel és szeminaristákkal.

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Ferenc pápa ÚrangyalaAdvent második vasárnapja

Napi Ima25 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
08
Ferenc pápa Úrangyala Advent második vasárnapja

Kedves Testvéreim, jó napot és boldog ünnepet kívánok!

Ma, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén az evangélium az emberiség történetének egyik legfontosabb, legszebb pillanatáról szól: az Angyali üdvözletről (vö. Lk 1:26-38), amikor Mária Gábriel arkangyalnak mondott „igen”-je lehetővé tette Isten Fiának, Jézusnak a megtestesülését. Ez egy olyan jelenet, amely a legnagyobb csodálatot és érzelmet kelti, mert a Magasságbeli, Mindenható Isten az Angyal útján egy fiatal názáreti lánnyal beszélget, és az együttműködését kéri az Ő megváltási tervéhez. Ha ma találtok egy kis időt, nézzetek bele Szent Lukács evangéliumába, és olvassátok el ezt a jelenetet. Biztosíthatlak benneteket, hogy jót fog tenni nektek, nagyon jót!

Mint a Sixtus-kápolnában Michelangelo által festett Ádám teremtésének jelenetében, ahol a mennyei Atya ujja megérinti az ember ujját; így találkozik egymással az emberi és az isteni itt is, Megváltásunk kezdetén csodálatos finomsággal találkoznak, abban az áldott pillanatban, amikor Szűz Mária kimondja „igenjét”. Egy nő egy kis eldugott faluban, és örökre a történelem középpontjába hívják: válaszán múlik az emberiség sorsa, amely újra mosolyoghat és remélhet, mert jó kezekbe került a sorsa. Ő lesz az, aki a Szentlélek által fogant Megváltót hordozza.

Mária tehát, ahogyan Gábriel arkangyal köszönti, „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), a Szeplőtelen, teljesen Isten Igéjének szolgálatába áll, mindig az Úrral, akire teljesen rábízza magát. Benne semmi nem szegül ellen az Ő akaratának, semmi nem áll az igazság és a szeretet ellenébe. Íme az ő minden nemzedék által énekelt áldása. Örvendezzünk mi is, mert a Szeplőtelen adta nekünk Jézust, aki a mi üdvösségünk!

Testvéreim, ha ezen a titkon elmélkedünk, tegyük fel magunknak a kérdést: a mi háborúk által pusztított korunkban, amely birtoklásra és uralkodásra törekszik, hová helyezem a reményem? Az erőbe, a pénzbe, a hatalmas barátokba? Oda vetem a reményemet? Vagy Isten végtelen irgalmasságába? És a médiában és az interneten keringő csillogó hamis modellekkel szemben hol keresem a boldogságomat? Hol van a szívem kincse? Vajon abban, hogy Isten ingyen szeret engem, hogy szeretete mindig előttem jár, és kész megbocsátani nekem, amikor bűnbánón visszatérek hozzá? Ebben az  Isten szeretetébe vetett gyermeki reményben? Vagy áltatom magam, mindenáron érvényesíteni próbálva az egómat és az akaratomat?

Testvéreim, amint közeledik a jubileumi Szent Kapu megnyitása, nyissuk meg szívünk és elménk kapuit az Úr előtt. Ő a Szeplőtelen Máriától született: könyörögjünk Mária közbenjárásáért. És adok egy tanácsot. A mai nap jó arra, hogy elhatározzátok magatokat egy jó gyónásra. Ha ma, ezen a héten, jövő vasárnapig nem tudtok elmenni, nyissátok ki a szíveteket, és az Úr megbocsát mindent, mindent, mindent. És így, Mária kezében, boldogabbak leszünk.

________________________________________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Mária Szeplőtelen Fogantatásának ezen az ünnepén különösen közel állok a nicaraguai néphez. Arra hívlak benneteket, hogy imádkozzatok az Egyházért és Nicaragua népéért, akik a Legtisztábbat, mint Anyát és Védasszonyt ünneplik, és a hit és a remény kiáltását emelik fel hozzá. A Mennyei Édesanya legyen számukra vigasztalás nehézségeikben és bizonytalanságaikban, és nyissa meg mindenki szívét, hogy az ország békéjének, testvériségének és harmóniájának előmozdítása érdekében a tiszteletteljes és építő párbeszéd útját keressék.

Továbbra is imádkozzunk a békéért a meggyötört Ukrajnában, a Közel-Keleten – Palesztinában, Izraelben, Libanonban, most Szíriában – Mianmarban, Szudánban és mindenütt, ahol az emberek háborútól és erőszaktól szenvednek. A kormányfőkhöz és a nemzetközi közösséghez fordulok, hogy a háború minden frontján tűzszünettel érjük el a Születés ünnepét.

Üdvözlök mindenkit, rómaiakat és zarándokokat. Különösen a Szent Szív Szolgálólányainak zarándoklatát Spanyolországból, az „Oasi Mamma dell'Amore” csoportot, az Egyesült Államokból, Hondurasból és Ausztráliából, valamint Calderara di Renóból, Corpolòból érkezetteket és Grado híveit, valamint a római San Pio da Pietrelcina plébániájáról a bérmálásra készülőket.

Ma szívügyem, hogy megkérjelek mindannyiatokat, hogy imádkozzatok az Egyesült Államokban halálraítélt foglyokért. Tudtommal tizenhárman vagy tizenöten vannak. Imádkozzunk, hogy büntetésüket változtassák meg, enyhítsék. Gondoljunk ezekre a testvéreinkre, és kérjük az Úr kegyelmét, hogy megmentse őket a haláltól.

Ma az olasz plébániákon megújul a Katolikus Akcióhoz való kötődés. Minden tagnak jó előrehaladást kívánok az erőfeszítéshez, a szolgálathoz és az apostoli elkötelezettséghez. Szívből áldom Rocca di Papa híveit és azt a fáklyát, amellyel a Szeplőtelen Mária tiszteletére gyönyörű városuk Erődjén meggyújtják a nagy csillagot. És közel állok Siena, Fabriano és Ascoli Piceno munkásaihoz, akik szolidárisan védik a munkához való jogot, amely a méltósághoz való jog! Munkájukat ne vegyék el gazdasági és pénzügyi okokból.

Szép vasárnapot és boldog Szeplőtelenül Fogantatatott Szűz Mária ünnepét kívánok mindenkinek. Ma délután találkozunk a Piazza di Spagna-n. Kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!

Forráshttps://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2024/documents/20241208-angelus.html

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."