17320 ima található a honlapon, összesen 18949 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Kühár Flóris OSB napi breviárium

    Kühár Flóris OSB napi breviárium
    Naponta frissül

    Olya­nok ezek a lelki-szellemi vallomásos mondatok, mint be­tegeknek az infúzió: cseppenként jutnak véráramunkba, és úgy adják át gondolati hatóanyagaikat. Az ol­vasottak visszhangja azonnal „gyógyhatású" majd pedig a gondolatok — hónapok múltán - észrevétlenül összeállnak tartalmas élménnyé - „lelkigyakorlattá." Németh László nyomán valljuk, hogy "A gondolat ereje nem csak az, amit mond, hanem amit ad."

    Kralovánszky Ubul, Kühár Ede O.S.B.

    Rohanó világunkban még percekre se jut idő, hogy magunkba zárkózva gondolkodjunk életünk valós tartal­máról és szembenézzünk szellemi-erkölcsi értékeinkkel. A média-világ eltaposta az elmélyülés lehetőségét. Szüksé­ges ugyanakkor, hogy kiragadjuk magunkat a naponkén­ti testi-lelki kényszerűségből. Ennek lehetősége érdekében válogattunk Kühár Flóris életművéből, igen gazdag irodalmi munkásságából.

    Flórís atya az egyszerű nép köréből származott: több­gyermekes, földműves családba született 1893. jú­lius 5-én, egy - akkor még Magyarországhoz tartozó — Vas megyei faluban, Pártosfalván. Tíz esztendős lehetett, amikor Kőszegen, a Bencés Gimnáziumban folytatta ta­nulmányait. A kollégium szellemisége, lelkisége nyomán szerzetespapi hivatás érlelődött lelkében, így a tehetséges fiatalember Pannonhalmára került, ahol 1916-ban ünne­pélyes fogadalmat tett, majd Győrben pappá szentelték. Miután teológiai doktorátust szerzett az innsbrucki egye­temen, idehaza először a lelkipásztori szolgálat évei követ­keztek.

    Celldömölkön 1917-ben nehéz örökséget vett át, a há­ború okozta sebek: testi-lelki nyomorúság, fájdalom, sze­génység fogadta. Ez a tapasztalat elmélyítette érzékenysé­gét, amellyel a szociális kérdések felé fordult. Plébános­ként és leányoskolai igazgatóként felismerte az egyesületi közösségek megtartó erejét, ezért szorgalmazta megalaku­lásukat. Az általa létrehívott egyesületek egyike volt a cell­dömölki Mária Kongregáció, amelynek tagjai közt olyan lelkek formálódtak, mint Berecz Erzsébet Skolasztikáé, aki az alföldi tanyavilág nagy apostola és szerzetalapítója lett; akinek hivatását és küldetését épp a Kühár Flóris lé­nyéből kisugárzó bencés szellemiség határozta meg.

    1922 és 1929 között a tanári munka évei követ­keztek Flóris atya számára a pannonhalmi főiskolán. Lelkipásztorkodástant és egyházjogot adott elő, de tu­dományos és irodalmi tevékenysége, amely ebben az időben virágzott ki, más témákat is felölelt: pedagógiai, pasztorális3 és hagiográfiai4 tanulmányokat is publikált. Létre hívta a Pannonhalmi Szemle folyóiratot azzal a cél­lal, hogy a nagyközönség számára közvetítse a bencés szel­lemet, lelkiséget, s amelynek 1929-ig szerkesztője is volt.

    A kecskeméti bencés obláták5 igazgatójaként és Berecz Erzsébet révén ezekben az években ismerte meg Flóris atya a magyar Alföldet, azon belül a tanyaviíág népének helyzetét, szükségleteit, szegénységét, amelyben bizonyo­san visszaköszöntek celli lelkipásztori éveinek tapasztala­tai. Meglátta az értéket a hívő tanyai nép lelkében. Gya­korta vett részt népmissziókban, majd közreműködött az erre a missziós szolgálatra szánt női szerzetesközösség, a Szent Benedek Leányai Társaság megalapításában, gondo­zásában, temploma megépítésében.

    Flóris atyát 1929-ben Budapesten egyetemi magánta­nárrá habilitálták, s még ebben az évben a bencések római Szent Anzelm Egyetemén dogmatika-tanári kinevezést kapott: a szentségek dogmatikáját és pasztorálisát adta elő. Szigorú tanár volt, de önmagával szemben is igényes volt, így joggal várta el növendékeitől is. A római évek profesz-szori munkájának gyümölcse lett többek közt Az örök élet forrásai u hét szentségben című könyve, amelyben könnyű spirituális olvasmány formájában adta elő a szentségek teológiáját. Fontos volt számára, hogy a tudománynak köze legyen az élethez, hiszen azt kell, hogy szolgálja. Vallotta, hogy az elméleti és gyakorlati életnek ki kell egészíteniük egymást. Ugyancsak római tanárságának három éve alatt születtek szép, ma is megragadó „úti naplói", amelyekből e gondolati breviárium is bőséggel válogat.

    Magyarországra visszatérve, 1931-ben újra pannonhal­mi tanár lett, emellett a területi apátság esperese és tan­felügyelője. Tucatnyi körlevél, papi lelkigyakorlat kézirata jelzi, hogy komolyan vette hivatalát. Esperesként felada­ta volt, hogy végiglátogassa a főapátság plébániáit, véle­ményt alkosson róluk és javaslatot tegyen megújításukra. Megbízatása a liturgiától a kántori szolgálaton keresztül az iskolák állapotának megvizsgálására szólt; ezeken kívül papi lelkigyakorlatok és koronák tartására. Rendszeresen szervezett és vezetett tanítógyűléseket az egyházmegyei ta­nítóság lelki képzésének és elméleti-gyakorlati továbbkép­zésének előmozdítására, valamint a személyes kapcsolatok építésére. Az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója­ként, annak programjához kapcsolódva, szorgalmazta az iskolán kívüli népművelést. Flóris atya 1935-ben budapesti házfőnök6 lett. A ház naplója tanúja annak, milyen mozgalmas éveket élt a fő­városban: a Bencés Gimnázium hittanára volt és egyete­mi magántanár is a Hittudományi Karon. Emellett ko­moly katolikus közéleti tevékenységet folytatott. Az Actio Catholicán kívül részt vett a katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének, az Emericanának mun­kájában is, mint a föderáció lelkészi karának vezetője, praelátusa. A katolikus nagygyűlések és az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítéséből is kivette részét, amely­ben kiváló szervezői tehetsége mutatkozott meg. Az iro­dalmi életbe is bekapcsolódott - Babits Mihály teológiai tanácsadója volt a himnuszfordításokban. És folytathat­nánk a sort, mi mindenből vette ki részét a Budapesten töltött nyolc év alatt. Nagy ívű életpályája - a környezete számára - hirtelen, de számára nem készületlenül teljese­dett be 1943-ban. Teste az általa épített tiszaújfaíui Zár­datemplom kriptájában nyugszik.

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatokSzent Skolasztika

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    10

    Az ember érezvén magában a tudásnak és a szabad cselekvésnek isteni vonásait, e kísértésben elbu­kott, mert az Isten képmása helyett Isten akart lenni. Ha egy márványt a művész kezd kidolgozni és utána kontár­nak kerül a kezébe, azt a pár grandiózus vonalat is elront­ja, amelyet a művész már kiemelt a kőből. így jár az em­beri lélek is, ha az alkotó Isten helyett saját kontár kezébe jut, azt a megkezdett isteni hasonmást is elrontja magá­ban, melyet az Isten rajzolt bele. Nem föltűnő-e, hogy az Istentől elszakadt ember ép a teremtő független aktivitá­sát veszti el, a lélek szabadságát pazarolja el, és él helyette oly életet, mely az anyagiasságnak, rabságában tengődik? Nem látszik-e világosan ezen, hogy Isten nélkül az ember visszasüllyed állati színvonalára, hogy az emberi méltósá­gát, értékét, az Istentől való függés állandó tudta, a val­lás őrzi meg? És nem mutatja-e az emberi élet képe azt a tényt is világosan, hogy az Istentől való függés nélkül al­kothat ugyan az ember gyárat, gépet, fejlesztheti az anyagi kultúrát, de a lélek reflexióját elveszítvén, képtelenné vá­lik a szellemi élet megértésére, anyagelvűségbe süllyed és egyúttal Önmaga fölött való uralmát veszti el? 

    (Isten képe az emberen)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    09

    Azt mondják jámbor filológusok: de hisz ez a világimpérium adott a világnak kultúrát, vele tudo­mányt, művészetet, közigazgatást, törvényt, utakat. Meg­engedem - sokat adott. Hozzáteszem a sokhoz: adott ha­jót, hogy Egyiptom gabonáját Rómában tárolhassa, kelet kincseit itt csillogtathassa; adott pénzesszekrényt, melybe a világ vagyonát összegyűjthesse. És ezekhez még: szájat is adott, mely mindent lenyeljen, gyomrot, mely mindent megemésszen. Adott, hogy kapjon többet, mint amit adott. Akárcsak a mai bankár. Az is ád — és vannak, akik jótevőjüknek mondják. Ezért félek én a régi Róma boly­gatásától. Ma a világ úgyis tele van Róma kóbor szellemé­vel. Csak palástolja néha — állatiasságát.
    A keresztény Róma eltemette a régi Rómát, vele a világimpériumot, a földnek egy jogar alatt való egyesítését, melynek a célja minden földi hatalomnak, vagyonnak, dicsőségnek, uralomnak egy kézben való egyesítése. Ez a civitos diaboli, Krisztusnak nem ez kell. A katolicizmus­nak más a struktúrája, erezete, abban nem farkastej, ha­nem a Bárány vére ömlik.

    (RÓMAI ROMOK - RÓMA SZELLEMEI)

    28. Civitas Diaboli - Az ördög városa. A Civitas Dei­nek az ellentettje. Szent Ágoston által bevezetett fo­galom.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    08

    A klasszikusok csak az igazság sugarában bontják ki nevelő értékeiket. Az igazság pedig az, hogy világ­szemléletük és életigazodásuk sokban ütközik a keresz­ténységgel, és hogy a keresztény iskola nem azzal ér el ha­tást, ha szemet huny a tény előtt, hanem azzal, ha az an­tik világszemléletre, életirányra is alkalmazza a szentpáli elvet: Lex paedagogus in Christum.
    Az ószövetségi törvényről volt itt szó; azt is meg kel­lett haladni, azon is túl kellett jutni, hogy Krisztust ala­kítsa ki híveiben. Ez a túljutás az ószövetség életformáján is kettőt kívánt: megtagadni benne azt, ami elvon, elsza­kít Krisztustól; fejleszteni, tökéletesíteni benne azt, ami az új életnek is értéke. A mi pedagógiánk a keresztény humanizmus embereszményét kialakítja. Ezt is azon az alapon, hogy a kegyelmi rend ráépül a természet rendjé­re; hogy az antik kultúra, bár a maga egészében a natura lapsa-ból fakadt. Mégis legfőbb vonásaival és értékei­vel azt az embereszményt állítja elénk, melyet az ember a maga természetes erőivel, ésszel, akarattal, dolgoz ki ön­magán, így marad a keresztény humanizmus mindig a mi nevelési eszményünk.

    (A KERESZTÉNY HUMANIZMUS)

    26. Lex paedagogus in Christum - A Krisztusban ta­nítás törvénye.

    27. Natura lapsa - elesett (értsd: megromlott) embe­ri természet. Krisztus az elesett emberi természet (natura lapsa) restaurálója, helyreállítója, az ember Isten-képmás voltának felragyogtatója.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    07

    Tudjuk azt, hogy a természet Alkotója maga is gon­doskodott arról, hogy a házastársi köteléket óvja, erősítse, fenntartsa — a természet erőivel. Ilyen természetes erők: maga a nemek egymásrautaltsága, mely által férfi és nő a természetes élet rendjében egymást mintegy kiegészí­tik és támogatják. Ezért különböztette meg az Isten a két nemet egymástól különböző, mégis egymásra utalt testi és lelki tulajdonságokkal. Magának a természetnek érdeke, követelménye a házassági kötelék állandósága. Ezt a köte­léket erősíti az egymásrautaltságnak tudati, érzelmi kifeje­zése, a nemek egymáshoz való vonzalma, a szerelem által. A házasságot lelkileg előkészítő és a házasságot fenntartó, erősítő szerelem a természet rendjében is az Isten gondo­lata, a természet Alkotójának akarata...
    Ha ezek az erők nem is volnának a természet rendjében elégségesek a házassági kötelék épségben tartására, ott van még az a hatalmas harmadik— aki igazán hatalmas: maga a gyermek. A gyermek akkor is indítóerő a házastársi kö­telék fenntartására, amikor már sem a nemi egymásra­utaltság, sem a szerelem ereje nem tartja össze a szülőket.

    (A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉNEK KEGYELME)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatokGyertyaszentelő Boldogasszony

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    02

    Születése után a nyolcadik napon következett a név­adás, annak a szertartásnak keretében, mely az ószö­vetségi törvény szerint minden fiúgyermeknek kötelező volt. A kisdednek neve Jézus. Ezt a nevet hallották az an­gyaltól. Jézus: Megváltó; az isteni gyermek hivatása. Ez a név lett a világ legkedvesebb neve; az édesanya nevével együtt legtöbbször említi minden ember. Ennek a névnek szól a hála a megváltott ember lelkéből, ehhez folyamodik bajaiban, ez a név zárja le ajkait, és tőle reméli boldogsá­gát. "A szent Szűz előtt sok édesanya vitte elsőszülött fiát a templomba, mindegyik megváltotta gyermekét, és az­zal az öntudattal jött haza: gyermekem, enyém vagy. Csak egy anya találkozott, ki nem volt szerencsés, kitől Isten a bemutatást elfogadta úgy, hogy annak a gyermeknek éle­tét kívánta, ki volt szemelve, hogy megfizessen valamennyiért, hogy ránehezedjék az Úr keze. Ez az anya a leg­szebb, a legédesebb, a legnemesebb: a Boldogságos Szűz Mária. Miért? Mert ha áldozatot hozni minden léleknek ékessége és szépsége, nagy áldozatot, csak nagy lelkek ké­pesek hozni: a legnagyobb áldozatot a legszebb lélek hoz­hatta." (Prohászka)

    (Szűz MÁRIA élete)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    01

    Ahogy az Úr speciális szentséggel ékesíti hivatásuk­nak megfelelő kegyelmek bőségével ruházza fel azokat, akikre a krisztusi és apostoli papság által az ál­dozat bemutatását és az emberek megszentelését bízza, ugyanúgy ékesíti fel sajátos hivatásukra a házastársakat is a szentség kegyelmével, mely által ők is méltón szolgálhat­ják Isten terveit a keresztény családban. És ha akarjuk, ezt a párhuzamot bővíthetjük azzal is, hogy mind a két szent­ség - más és más módon, az áldozatos, önátadó lélek erő­sítését szolgálja.
    A természetnek érdeke, követelménye a házassági köte­lék állandósága. Ezt a köteléket erősíti az egymásrautalt­ságnak tudati, érzelmi kifejezése, a nemek egymáshoz való vonzalma a szerelem által. A házasságot lelkileg előkészí­tő és a házasságot fenntartó, erősítő szerelem a természet rendjében is az Isten gondolata, a természet Alkotójának akarata.
    Amit a természet Alkotója akar, azt a keresztény há­zas tökéletesíti a kegyelem erejével... A nemek egymásra utaltságát felemeli a hitnek és a megváltott életnek régió­jába. A hitveseket már nemcsak a test és a természetes ér­dekek kapcsolják egybe.

    (AZ ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Jan
    31

    Az új Esztergom úgy épül, mint a civitas Dei; fa­lai közt Boldogasszony temploma emelkedik, kö­rülötte a királyi palota szomszédja az érsek házának és a monostornak.
    A kereszténnyé vált Esztergom a bazilikába beépíti a régi, római vár köveit, oszlopait, az érseki trónszék márvá­nya is antik művészet kezenyomát viseli. A pogány Róma köveket ád Esztergomnak, az új Róma azt a lelket, mely István királyban a rex pius-nak, a kegyes királynak eszmé­nyét teljesíti meg oly tökéletesen, hogy ő lesz az Egyház első kanonizált szent királya, aki a civitas terra-t évezre­dekre felemeli az Isten országa szintjére.
    Strigonium és szent királya: maga lesz az a speculum principum, fejedelmek tükre, mely Szent István Intelme­iből éppúgy sugárzik a keresztény nyugatra, mint életé­nek tükréből. - A Duna mintha megfordulna Esztergom alatt; István király óta nemcsak Nyugatról Keletre hul­lámzik, hanem vissza is Nyugat felé. A Nyugat már nem­csak tanítani, hanem tanulni is járhat Esztergomba, ahol a keresztény impérium eszményi valóságát szemlélheti, a földi ország és az Isten-ország legszebb összhangját.

    (Esztergom)

    23. Civitas Dei - Isten városa. Szent Ágoston 413-ban megírta a Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkáját, melyet Alarik gót vezér pusztító, Róma elleni hadjárata ihletett. Központi gondolata a két város a Civitas Deinek és a Civitas Diabolinak (az ördög városa) a szembeállítása: „Két szeretet alkotta a két várost. Vagyis a földi várost az Isten megvetéséig fajult önszeretetet; amely önmagában büszkélkedik, emez az Istenben. Ezért amaz az emberek dicsőségét hajhássza; emennek legnagyobb dicsősége Isten, a lel­kiismeret bizonyossága."

    24. Civitas Terra - jelen vonatkozásában a fenti, Civitas Diaboli-t jelenti. Szó szerinti fordításban „földi vá­ros".

    25. Strigonium - Esztergom régi latin neve.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."