Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

A húsvéti időszak a múlt héten a Pünkösd ünnepével véget ért. Ma a Szentháromságos Isten misztériumát ünnepeljük, ami alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az eddig megtett utunkra. Kezdjük Isten életével, amelyet Krisztus Jézusban kaptunk. Ez az élet egy dinamikus, kimeríthetetlen és hitben való közösség, amely magához vonz minket. Valóban, az Atyát és a Fiút egyesítő Szentlélek kiáradt a szívünkbe. Így az Egyház a közösség szentségévé, a találkozás, a szeretet és az élet helyévé válik, ahol a menny és a föld máris találkozik egymással.

A mai evangélium (Jn 3,16–18) bemutatja nekünk Nikodémust, Izrael egyik fontos személyiségét, aki mély vonzódást érzett Jézus iránt. Nicodémus, aki jobban meg akarta érteni ezt a titokzatos Tanítót, és kérdéseket akart feltenni neki, éjszaka ment el hozzá, hogy ne lássák meg. Az Úr  szívesen fogadta őt, és komolyan vette a válasz-keresését. Jézus meglepte Nicodemust azzal, hogy azt sugallta, egy felnőtt is újjászülethet, és ráébresztette, hogy Isten élete átalakíthatja a saját életét. Amikor Jézus a Szentlélekről beszélt, Nikodémus belső sötétségét beragyogta az igazság – ugyanaz az igazság, amely az egész Egyházban visszhangzik a mai ünnepünkről való megemlékezésünk során: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (16. vers). És még egyszer: „Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ” (17. vers).

Kedves testvéreim! Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – misztériumában otthon vagyunk, ahogyan Nikodémus is otthon érezte magát Jézus jelenlétében. Isten élete csodálatos és magával ragadó; békét ad a gyakran nyugtalan szívünknek, és lehetővé teszi, hogy a Szentlélek örömében találkozzunk testvéreinkkel. A Szentháromság segít bennünket, hogy mindenkit és mindent szeressünk: felfedezzük, hogy minden teremtmény a közösségre, a kapcsolatra és a találkozásra teremtetett. Másrészt megértjük, miért hoz pusztulást, szomorúságot és terméketlenséget a világra a megosztottság, a polarizáció és a sokszínűség megvetése.

Nikodémus a Sanhedrin, azaz Izrael főpapjainak tanácsának a tagja volt. Amikor a Sanhedrinben Jézusra irányuló megvető szavakat hallott, Nikodémus arra buzdított mindenkit, hogy először hallgassák meg, mielőtt elítélnék. Ő Krisztus által magától Istentől kapta a közösség Lelkét, amely megnyitja a szívet az új igazságok és az igazi megújulás előtt. Aki nem fogadja be ezt a Lelket, az gyorsan megöregszik, szomorú, egészen magányos, és örömtelen szívű lesz. Ma viszont, kedves testvéreim, ünnepnap van. Isten ünnepe a miénk is. Ezért írta Szent Pál a korinthusiaknak: „Örvendjetek és tökéletesedjetek! Buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene” (vö. 2 Kor 13,11).

Most pedig, az Úrangyala imádsággal Szűz Máriához fordulunk: ahogyan az ő „igenje” az isteni akaratra, úgy a mi „igenünk” is teremje a Szentháromság szeretetének a gyümölcsét.

____________________

Az Úrangyala imádság után

Kedves testvéreim!

Május hónapban az egész Egyházban a békéért szóló imák egységes kórusa hallatszott.  Elsősorban a Szent Rózsafüzér imádkozása – mint egy megszakítatlan lánc által – a háború sújtotta népeket a Szűz Mária közbenjárására bíztuk.  Az Isteni Bölcsesség világosítsa meg a hatalom birtokosainak a lelkiismeretét, és vezesse döntéseiket az igazságos és tartós béke őszinte keresése felé.

Olaszország ma ünnepli a 25. „Nemzeti könnyítés Napját”.  Lelki közelségemet fejezem ki a betegek és az őket gondozók felé; és köszönetet mondok, valamint bátorítom mindazokat, akik előmozdítják a szolidaritás és a gondoskodás kultúráját.

Szeretettel üdvözlöm mindazokat, akik ma összegyűltek a Szent Péter téren, a rómaiakat és a zarándokokat egyaránt!

Különösen köszöntöm a kameruni Kumba egyházmegye püspökét és zarándokait, valamint a szlovákiai Dunaluzsna plébániai kórusát. Üdvözlöm a jelen lévő lengyeleket és a Piekary-i kegyhelyre vezető nagy zarándoklat résztvevőit, ahol Máriát a társadalmi igazságosság Anyjaként tisztelik.

Üdvözlöm a Rivoli Alpesi csoportot, a San Zeno Naviglio-i fiatalokat, valamint a „Váltófutás a befogadásért” résztvevőit, akiknek a zászlóit olasz középiskolás diákok készítették.

Örömteli vasárnapot kívánok mindnyájatoknak!

Forrás: https://www.vatican.va/content/leo-xiv/en/angelus/2026/documents/20260531-angelus.html