Kedves testvéreim, örömteli vasárnapot kívánok!

A mai evangélium ragyogó képet fest mindannyiunk számára, amikor elmeséli az Úr színeváltozását (vö. Mt 17,1-9). Ebben az ábrázolásban az evangélista az apostolok emlékeiből merít, és Krisztust Mózes és Illés között ábrázolja. Az Ige, aki testté lett, a Törvény és a Próféták között áll: ő az élő Bölcsesség, aki minden isteni szót beteljesít.  Minden, amit Isten az embereknek parancsolt és beléjük ihletett, teljes és végleges kifejezésre jut Jézusban.

Ahogy a Jordánban való megkeresztelésének napján, úgy ma is halljuk az Atya hangját a hegyen, amely kijelenti: „Ez az én szeretett Fiam”, míg a Szentlélek „fényes felhővel” borítja be Jézust (Mt 17,5). Az evangélium ezt az egyedülálló kifejezést használja arra, hogy leírja, hogyan nyilatkozik meg Isten.  Amikor megnyilvánul, az Úr gazdagságát láthatóvá teszi a tekintetünk előtt: Jézus előtt állva, akinek arca „mint a nap” ragyog, és ruhája „fehér, mint a fény” (vö. 2. vers), a tanítványok meglátják Isten emberi dicsőségét. Péter, Jakab és János egy alázatos dicsőséget szemlélnek, amely nem a tömegek előtt mutatkozik meg, hanem ünnepélyes meghittségben.

A megdicsőülés előrevetíti a húsvét fényét: a halál és a feltámadás, a sötétség és az új fény eseményét, amelyet Krisztus sugároz minden erőszak által megkínzott, fájdalom által keresztre feszített vagy nyomorúságban elhagyott testre.  Valóban, míg a gonosz testünket árucikké vagy névtelen tömeggé alacsonyítja, ez a test Isten dicsőségével ragyog. A Megváltó így átalakítja a történelem sebeit, megvilágosítva az elménket és a szívünket: kinyilatkoztatása az üdvösség ajándéka! Ez elbűvöl minket? Csodálattal és szeretettel tekintünk Isten igazi arcára?

Az Atya válasza az ateizmus reménytelenségére Fia, a Megváltó ajándéka; a Szentlélek megvált minket az agnoszticizmus magányosságából, örök élet és kegyelem közösségét kínálva nekünk; és gyenge hitünkre válaszul bejelenti a jövőbeli feltámadás ígéretét.  Ezt látták a tanítványok Krisztus dicsőségében, de időbe telt, mire megértették (vö. Mt 17,9), időbe telt, mire csendben meghallgatták az igét, időbe telt, mire megtértek, hogy átélhessék az Úr társaságát.

Hogy ezt a nagyböjtben mi is megtapasztalhassuk, kérjük Máriát, az imádkozás tanítóját és a Hajnalcsillagot, hogy vezessen minket a hitben.

_______________________

Az Úrangyala után 

Kedves testvéreim!

Mély aggodalommal követem a Közel-Keleten és Iránban zajló eseményeket ebben a viharos időszakban. A stabilitás és a béke nem érhető el sem kölcsönös fenyegetésekkel, sem pedig fegyverekkel, amelyek pusztítást, szenvedést és halált okoznak, hanem csak ésszerű, őszinte és felelősségteljes párbeszéddel.

A hatalmas tragédia lehetőségével szembesülve szívből jövő felhívást intézek minden érintett félhez, hogy vállalják a morális felelősséget az erőszak spiráljának megállításáért, mielőtt az áthidalhatatlan szakadékhoz vezet. A diplomácia nyerje  vissza megfelelő szerepét, és maradjon meg a jogon alapuló békés létezésre vágyó népek jóléte. Folytassuk ezért a békeért való imádkozást.

Ezekben a napokban aggasztó hírek érkeztek a Pakisztán és Afganisztán közötti összecsapásokról is. Sürgősen felszólítok a párbeszéd folytatására. Imádkozzunk együtt, hogy a világ minden konfliktusában a harmónia érvényesüljön. Csak a béke, Isten ajándéka, gyógyíthatja meg a népek közötti sebeket.

Szeretném kifejezni együttérzésemet azoknak, akiket súlyosan érintett az árvíz a brazíliai Minas Gerais államban. Imádkozom az áldozatokért, az otthonukat elvesztett családokért és mindazokért, akik részt vesznek a mentési munkálatokban.

Melegen üdvözöllek mindannyiatokat, rómaiakat és különböző országokból érkezett zarándokokat, különösen a Rómában élő kameruni csoportot, akiket püspöki konferenciájuk elnöke kísér, akit Isten akaratából áprilisban örömmel fogok meglátogatni.

Köszöntöm a romániai Iași egyházmegye híveit, a szlovákiai Košice Budimirból, az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államból, valamint a spanyolországi Jaénből érkezett Santísimo Cristo de la Buena Muerte testvériség tagjait.

Üdvözlöm a Nápolyból, Torre del Grecóból és Afragolából, Caraglióból és Valle Granából, Comitiniból, Crotone-ból, Silvi Marinából és a római Szent Luigi Gonzaga plébániáról érkezett híveket, valamint a veronai „Val d’Illasi” cserkészcsoport vezetőit és a faenzai fiatalokat, akik megkapták a bérmálás szentségét.

Mindenkinek boldog vasárnapot kívánok. 

Forrás: https://www.vatican.va/content/leo-xiv/en/angelus/2026/documents/20260301-angelus.html