Az emberek arra hivatottak, hogy a teremtés művének munkatársai legyenek, és ne csupán a mesterséges technológia által generált tartalom passzív fogyasztói. Méltóságunk abban rejlik, hogy képesek vagyunk gondolkodni, szabadon választani, feltétel nélkül szeretni és hiteles kapcsolatokat létesíteni másokkal. Az emberi személyre jellemző és kiegyensúlyozott fejlődését garantáló tulajdonságok felismerése és megóvása elengedhetetlen a mesterséges intelligencia következményeinek kezelésére szolgáló megfelelő keret létrehozásához.

Szeretném, ha emlékeznénk az Úr szavaira: „Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt legkisebb testvéreim közül egynek is, nekem tettétek” (Mt 25,40). Ez valóban így van! Ha konkrét módon szeretjük az éhezőket és szomjazókat, a ruhátlanokat, a betegeket, az idegeneket vagy a foglyokat, akkor az Urat szeretjük.