Az erőszak, amelyet elszenvedtünk, nem törölhető ki, de amikor megbocsátunk azoknak, akik bántottak bennünket, megízleljük Isten országának előízét a földön. Ez Isten munkájának a gyümölcse, amely véget vet a gonosznak.
 

Egész népek szenvednek az erőszak, az éhség és a háború súlya alatt, és kiáltanak békéért. Hatalmas kiáltásuk arra késztet minket, hogy imádkozzunk, tegyünk lépéseket az erőszak megszüntetésére, és hozzunk békét a szenvedőknek. Ez felhat Istenhez, akinek a szíve együttérzően remeg, hogy elhozza az Ő Országát.
 

Az igazi vigasz, amelyet a körülöttünk lévőknek nyújtanunk kell, az, hogy megmutatjuk nekik, hogy a béke lehetséges, és hogy mindannyiunkban növekszik, ha nem fojtjuk el. A nemzetek vezetői fordítsanak különös figyelmet a sok ártatlan gyermek kiáltására, és biztosítsanak nekik olyan jövőt, amely megvédi és vigasztalja őket. https://vatican.va/content/leo-xi