Kedves testvéreim, boldog vasárnapot kívánok!

Még csak a köztetek végzett szolgálatom elején tartok. Mindenekelőtt szeretném megköszönni szeretetetek megnyilvánulását, és kérlek benneteket, hogy továbbra is támogassatok imáitokkal és hozzám való közelségetekkel.

Bármire is hív bennünket az Úr, mind a hétköznapokban, mind a hit útján, vannak időszakok, amikor elégtelennek érezzük magunkat. A mai vasárnapi evangélium (vö. Jn 14,23-29) azonban azt üzeni, hogy ne a saját képességeinkre támaszkodjunk, hanem az Úr irgalmára, aki kiválasztott minket, és legyünk biztosak abban, hogy a Szentlélek vezet és megtanít minket mindenre.

A Mester halálának előestéjén az apostolok zavarodottságukban és aggodalmukban azon töprengtek, hogyan tehetnek továbbra is tanúságot Isten országáról. Jézus ekkor a Szentlélek ajándékáról beszélt nekik. Ezt a csodálatos ígéretet tette: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála” (23. v.).

Jézus ily módon megszabadította a tanítványokat a nyugtalanságuktól, és így szólt hozzájuk: „Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen” (27. v.). Mert ha megmaradunk az ő szeretetében, akkor ő eljön, hogy bennünk lakjon, és életünk Isten templomává válik. Az ő szeretete megvilágosít bennünket, befolyásolja gondolkodásunkat és cselekedeteinket, szétárad a többiek felé, és átöleli életünk minden helyzetét.

Istennek ez a bennünk való lakozása, testvérek, éppen a Szentlélek ajándéka, aki kézen fog bennünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy megtapasztaljuk Isten jelenlétét és közelségét mindennapjaink közepette, mert otthonává alakít bennünket.

Csodálatos belegondolni, hogy ha figyelembe vesszük egyéni hivatásunkat, a helyzeteket, amelyekkel találkozunk, és a ránk bízott embereket, a kötelezettségeinket és felelősségünket, valamint az Egyházban végzett szolgálatunkat, mindannyian bizalommal mondhatjuk: „Gyengeségem ellenére az Úr nem szégyelli emberségemet. Hanem eljön, hogy bennem lakjon. Lelkével elkísér; megvilágosít engem, és az ő szeretetének eszközévé tesz mások, a társadalom és a világ számára”.

Kedves barátaim, ennek az ígéretnek az alapján járjunk a hitből született örömben, hogy az Úr szent templomává váljunk. Határozzuk el, hogy mindenhová elvisszük az Ő szeretetét, soha nem feledve, hogy minden egyes testvérünk Isten lakhelye, és hogy jelenléte mindenekelőtt a kicsinyekben, a szegényekben és a szenvedőkben nyilvánul meg, akik azt kérik tőlünk, hogy figyelmes és együttérző keresztények legyünk.

Bízzuk tehát magunkat a Legszentebb Szűz Mária közbenjárására. A Szentlélek ereje által Ő „Istennek szentelt lakóhely” lett. Vele együtt mi is ismerjük meg azt az örömöt, hogy az Urat életünkbe fogadhatjuk, és hogy szeretetének jelei és eszközei lehetünk.

___________________________________________

A Szentatya Regina Caeli utáni mondatai

Kedves testvéreim!

Tegnap a lengyelországi Poznańban boldoggá avatták Stanislaus Kostka Streich egyházmegyés papot, akit 1938-ban a hit elleni gyűlöletből öltek meg, mert a szegények és munkások érdekében végzett munkája zavarta a kommunista ideológia követőit. Példája különösen a papokat ösztönözze arra, hogy nagylelkűen adják oda magukat az evangélium és testvéreik szolgálatára.

Ugyancsak tegnap, a Boldogságos Szűz Mária, a Keresztények Segítsége liturgikus emléknapján ünnepeltük a Day of Prayer for the Church in China, established by Pope Benedict XVI. Kína és a világ templomaiban és kegyhelyein imádságokat ajánlottak fel Istennek a kínai katolikusok és az egyetemes Egyházzal való közösségük iránti aggódás és szeretet jeléül. Szűz Mária közbenjárása szerezze meg számukra és a mi számunkra a kegyelmet, hogy erős és örömteli tanúi legyünk az evangéliumnak, még a megpróbáltatások közepette is, hogy mindig a békét és a harmóniát segítsük elő.

Ezekkel az érzésekkel öleli át imánk mindazokat a népeket, amelyek a háború miatt szenvednek. Imádkozzunk bátorságért és kitartásért a párbeszédben és a béke őszinte keresésében részt vevők számára.

Tíz évvel ezelőtt írta alá Ferenc pápa a Laudato Si’ enciklikát, amelyet a közös otthonunkról való gondoskodásnak szentelt. Rendkívüli hatása volt, számtalan kezdeményezést ösztönzött, és mindenkit megtanított arra, hogy meghallja a Föld és a szegények kettős kiáltását. Üdvözlöm és bátorítom a Laudato Si' mozgalmat és mindazokat, akik továbbviszik ezt az elkötelezettséget.

Köszöntöm mindazokat, akik Olaszországból és a világ számos más részéből érkeztek, különösen a valenciai és lengyelországi zarándokokat, áldásomat adom azoknak, akik Lengyelországban részt vesznek a Piekary Śląskie-i Mária-kegyhelyre irányuló nagy zarándoklaton. Üdvözletemet küldöm a Pescara, Sortino, Paternò, Caltagirone, Massarosa Nord, Malnate Palagonia és Cerello híveknek is, valamint a római Jézus és Mária Szent Szíve plébániáról érkezett híveknek. Köszöntöm a Tempio-Ampurias egyházmegye genovai érsekségének San Teodoró-i bérmálkozóit, valamint a Paderno Dugnano-i kerékpárosokat és a határozott palermóiakat.

Boldog vasárnapot kívánok mindenkinek!

Forrás:  https://www.vatican.va/content/leo-xiv/en/angelus/2025/documents/20250525-regina-caeli.html