Hogyan viselkedett? A beteggel, azzal, aki kiáltozott hozzá? „Megesett a szíve rajtuk.”

Akik hallgatták... akik utánamentek...

Érző szívű Jézus.

Amikor egy bűnös asszonyt eléje cipeltek. Belelátott az asszonyba, és belelátott az támadók lelkébe. A támadók bosszúért, az asszony szégyennel, de bocsánatért esedezett. Nem a bosszú győzött!! Hanem az, hogy nézz csak magadba, te olyan szent vagy? Neked nincs bűnöd?

Ahogy beszélt Jézus! Mennyi szeretet volt benne! Le tudott hajolni, megérinteni Zakeus lelkét. Vigasztalni. A Szamariai asszonnyal. Rávilágítani a fontos dolgokra. Milyen az élő víz. Mivel ajándékozza meg Jézus ezt az asszonyt. Megkérdezi Pétert: Valóban szeretsz, te Pétert? A Tábor hegyén milyen örömben részesülnek a legkedvesebb tanítványok? Ez vár rátok, ilyen örömteli boldogság, amiben ilyen „elő” ízt kaptok. „Ízelítőt”!

Ilyen gondolatok fordultak meg a fejemben. De ahhoz, hogy le is merjem írni, ahhoz nagyon is kellett a Szentlélek ereje.

Köszönöm, kedves ismerőseim, akik végig olvassák. Mutassa meg számunkra ezekben a gondolatokban a ránk vonatkozó tanítást. A szentírás csodálatos mélységekbe viszi bele a lelkünket. Amit éppen megértünk, vagy éppen tanuljuk.

Legyetek áldottak, boldogok, egészségesek, a betegeknek pedig imádsággal kérjük Isten gyógyító erejét!