Tihanyi Bencés Apátság VASÁRNAPI GONDOLATOKHúsvét 2. vasárnapja

Reggeli ima11 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
11

KEDVES TESTVÉREK!

Szent II. János Pál pápa Húsvét 2. vasárnapját az Isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította. Megkapó, hogy ő 2005-ben ennek a vasárnapnak előestéjén költözött az örökkévalóságba.

Az irgalom a szeretetnek egészen kiváló formája. Beleérthetjük a szolidaritást, a kéznyújtást a bajban, a hűséget, az együttérzést, a megbocsátás készségét. Keresztényként ezt is mondhatjuk: az irgalmasság Isten Jézus Krisztusban megtapasztalható megelőlegezett szeretete. Éppen ezt fogalmazza meg Szent János apostol: „A szeretet nem abban áll, hogy mi szerettük Istent, hanem hogy Ő szeretett minket, és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül” (1Jn 4,10). És néhány mondattal odébb: „Mi azért szeretjük Őt, mert Ő előbb szeretett minket” (Uo. 4,19). Nem véletlen, hogy napjaink jeles hittudósa, Walter Kasper az irgalmasságról írt könyvének alcíméül adta: „Az evangélium alapfogalma – a keresztény élet kulcsa”. Valóban, Istent Jézus Krisztusban úgy tapasztaljuk meg, hogy megelőz bennünket szeretetével, gondoskodásával. Az a tény, hogy Jézus Őt azzal az arám szóval szólítja meg: „Abba”, amely az apa szó becézése, vagyis Jézus számára Isten, az Atya apuka, papa, édesapa, és Jézus bennünket is fölhatalmaz arra, hogy így szólítsuk meg Őt, ez a tény pontosan azt jelzi, hogy Isten hozzánk ezzel a mindent megelőző, hozzánk lehajló szeretetével, egész létünket átölelő irgalmával közeledik. A Jézustól tanult imádság, amelyet magyarul így kezdünk: „Miatyánk!”, Jézus ajkán így kezdődik: „Abba, apuka!” Valószínű, hogy így nem merték lefordítani. De ha nem is merjük így mondani, de érzéseinkben valóban Édesapánknak tartsuk Őt.

Sok templomban a miséző kezdi el a Miatyánkot, és a hívek innen folytatják: „Ki vagy a mennyekben!” Én valamikor a gyerekmisékben pontosan erre biztattam a gyerekeket, hogy együtt kezdjük így: „Apuka!” És természetesen lényegesnek tartom, hogy ne engedjük a misézőnek, hogy ő kezdje, de mindnyájan együtt mondjuk: „Miatyánk!” Szent Ágoston így jellemzi a Jézus Krisztusban közénk jött Istent: „Te igazi Isten, valódi ember lettél! Örökkévaló vagy, de egy meghatározott napon közénk születtél. Halhatatlan vagy, mégis megtaláltad a módot, hogy meghalhass értünk. Te a legerősebb úgy lettél gyönge, hogy erőd oda nem veszett. Te, aki mindenről gondoskodol, köztünk magad is táplálkoztál. A mindenség pásztora vagy, és bárányként járkáltál közöttünk.”

Isten éppen azzal bizonyult irántunk a legirgalmasabbnak, hogy feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból. Végül is a halál egész emberségünk zsákutcája. Biológiai halálunk igazában csak képe a tulajdonképpeni halálunknak. Halott mindenki az által, hogy beleszületett abba az emberiségbe, ami történelme kezdetén elszakadt bűne révén az Istentől és ezt a kegyelem nélküli, Isten nélküli állapotot örökíti át minden emberre. Isten irgalmassága éppen abban nyilvánul meg, hogy Isten létére Ő vállalja a mi istentelenségünk jóvátételét azzal, hogy elküldi Fiát engesztelő áldozatként. Azzal a ténnyel, hogy feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból, beteljesedett az Ő hatalmas állítása: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha” (Jn 11,25-26). Aki hisz Jézusban, az Istenben él, ezért számára nincsen halál. Testi halála nem halál, mert Jézus Krisztus révén ő is feltámad: „Ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is bennetek lakó Lelke által” (Róm 8,11).

Az irgalom megtapasztalása felszabadulás. A felszabadulás pedig boldogság. A Húsvét, az Úr Jézus feltámadása a mi igazi szabadságunk, boldogságunk. Nemcsak egy ünnep, amit átélünk, de benne már most is a boldogságunkat éljük meg. A boldogságtól ugyanis azt várjuk, hogy hozza meg számunkra a teljességet, minden jónak az összességét. Lehet-e nagyobb teljesség, minden elképzelhető jónak az összessége, mint a halál legyőzése? De a boldogságtól azt is várjuk, hogy vegyen el tőlünk minden félelmet és tartson örökké. Lehet-e nagyobb felszabadulás a félelemtől mint a halál legyőzése? És tarthat-e tovább az élet, mint „örökké”? És azt is várjuk a boldogságtól, hogy legyen személyes. Csak egy „Te” tehet bennünket boldoggá éppen azáltal, hogy nekünk ajándékozza magát. Lehet-e nagyobb boldogság, mint az értünk életét adó, de feltámadott Jézussal való találkozás szemtől-szembe, aki viszont összehoz bennünket azzal az Istennel, akit Őáltala már most is Miatyánknak, apukánknak, édesapánknak szólíthatunk? És ez a találkozás már most megvalósul Isten Igéjében és minden szentmisében a szentáldozásban. Istennek irgalmasságát kell tovább adnunk egymásnak.

Ezért hadd ajándékozzalak meg benneteket egy orosz ortodox szerzetes köszöntésével, amit én is úgy kaptam egyszer Húsvétkor a kapucinus barátomtól: „Feltámadt Krisztus, boldogságom!” Ámen.

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."