Tihanyi Bencés Apátság A tihanyi apátsági templom felszentelésénekévfordulója (1778)

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Szep
12

Kedves Testvérek!

Az emberiség történelmében mindig voltak olyan helyek, amelyek az istenség jelenlétére emlékeztették az embereket. Ez lehetett egy hatalmas fa vagy egy sziklatömb. Idővel aztán épületeket, templomokat is emeltek. Természetesen ezeknek a helyeknek a jelentését, jelentőségét meghatározta az adott kor istenképe. Mit jelent számunkra, keresztények számára a templom? Erre a kérdésre választ kaphatunk a mai szentmise szentleckéjéből, illetve evangéliumából.

Isten jelenlétét számunkra nem egy kőből épült ház közvetíti. A végtelen, világfölötti Isten számunkra az ember Jézus Krisztusban van jelen. A mai evangéliumi részletben Jézus Krisztus maga mondja a testét, önmagát templomnak. Ezt a templomot az emberek lebonthatják, ezzel céloz a halálára, de Ő három nap alatt felépíti, azaz feltámad a halálból. Igazában a mi templomunk Jézus Krisztus, Őbenne jelen van számunkra Isten. Szent Máté evangéliumának kezdetén és végén is ez fogalmazódik meg. A közénk születő Istent Emmánuelnek nevezi az evangélium, ennek jelentése: „Velünk az Isten” (Mt 1,23). Az evangélium utolsó soraiban pedig maga Jézus Krisztus ígéri: „Én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig” (Mt 28,20). Azért csak a világ végezetéig, mert az Újszövetség utolsó könyve, a Jelenések könyve szerint az örök életben, a mennyben már nem lesz templom, hiszen ott közvetlenül átélik az üdvözültek a Szentháromság jelenlétét. Ezt olvassuk: „Templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány a temploma. A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert Isten dicsősége ragyogja be, lámpása pedig a Bárány” (Jel 21,22-23).

Istennel kapcsolatban lenni, Isten jelenlétét átélni igazában csak Jézus által lehet. „Senki se jön az Atyához, csakis rajtam keresztül” (Jn 14,6). Ahogy belépünk a kőtemplomba, úgy kell „belépnünk” Jézus Krisztusba. Nem véletlenül használ Jézus olyan képeket, amelyek éppen az Ő és a Benne hívő egymásban levését ábrázolják. Jézus a szőlőtő, a szőlővesszők a Vele életközösségben, szimbiózisban levő hívők. Ezért hallatlanul fontos szó Jézus ajkán a „megmaradás”. Felszólít bennünket, hogy maradjunk meg Őbenne, maradjunk meg az Ő szeretetében, mert éppen ez a mi életképességünk, a lehetőségünk, hogy megteremjük életünk gyümölcsét, hogy valóban Isten temploma lehessünk a mindenkori világban a mindenkori emberek számára. Ha templom vagyunk, akkor az embereknek be kell lépniük ebbe a templomba, rajtunk keresztül, a mi templom voltunkon keresztül kell fölismerniük az életükben Istent, illetve azt, hogy egyedül Istenben találhatják meg életük, sorsuk értelmét.

A mi templom voltunkat Szent Pál éppen a mi Krisztussal való kapcsolatunkból vezeti le. Jézus Krisztusról azt állítja, hogy az Ő teste ezen a világon az Egyház. Mert Jézus Krisztus a templom, az Ő teste viszont az Egyház, igazában a mi templomunk a Jézus Krisztusra mint alapra épült közösség, az Egyház. Számunkra Isten temploma, Isten jelenléte nem egy kőből épült épület, hanem a Jézus Krisztusra épült Egyház. Sőt, a templom mi vagyunk: „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek?” (1Kor 3,16). Szent Péter ezért fogalmazhat így: „Mivel Krisztushoz, az élő kőhöz járultatok, amelyet az emberek elvetettek, de Isten előtt kiválasztott és drága, ti magatok is mint élő kövek, lelki házzá, szent papsággá épültök, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által” ( Pét 2,4-5).

De ha Istennel való kapcsolatunkban nem a kőből épült házé a fő szerep, akkor megkérdezhetjük, hogy mire való templom? Az Egyház Krisztus testeként, tehát templomként benne él a történelemben, időben és térben. A kőből épült templom arra való, hogy az igazi templomnak, a Krisztusra épült Egyháznak legyen hol megélnie az életét. A templom arra való, hogy benne a Jézus Krisztusban hívők összejöhessenek, ünnepelhessék az Eucharisztiát, megélhessék a szentségeket, hallgathassák Isten igéjét, imádkozhassanak, megülhessék ünnepeiket, tere legyen közösségi életüknek. Mindez szükséges ahhoz, hogy az eleven kövekből épült templom folyamatosan épüljön. A benne megélt élet, a benne hirdetett evangélium egyre inkább segít a keresztényeknek tudatosabban átélni a hitüket, következésképpen egyre jobban átélni templom voltukat. Sokszor hallhatjuk emberektől, hogy ők „nem járnak templomba”. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem látogatnak egy épületet, hanem azt jelenti, hogy e nélkül nem élik meg a hitüket, nem fejlődnek benne, nem ébrednek rá igazi mivoltukra, hogy Isten templomává lehessenek. Örüljünk a templomunknak, benne ébredjünk rá igazi mivoltunkra, hogy Isten temploma vagyunk és az Ő Lelke lakik bennünk. Ámen.

Nyiredy Maurus OSB

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."