6.8. A Szeretetlánghoz fűződő gyakorlatok

A vallási gyakorlatok csúcsa a Szeretetláng-üzenetekben a szentmisén való részvétel. Kimondottan egyházias lelkületre és teológiai korrektségre vall, hogy a szentmisét az üzenetek a kegyelem kiáradásának legmagasabb fórumaként nevezik meg. Az egyik üzenetben például azt olvassuk, hogy a misén kegyelem állapotában való részvétel – amikor az nem kötelező – még inkább hozzájárul a sátán „megvakításához”, sőt annak időtartama alatt a kegyelmek bősége árad ki azokra, akikért a misét felajánlották (II/32–33.). Készülni kell persze arra, hogy a szentmise időtartamára megvakult sátán még ádázabb küzdelembe kezd majd azokért a lelkekért, akik ebben a kegyelemben részesültek (vö. II/33.).

Az aszketika és a misztika jeles szakértője, Tanquerey által lefektetett alapelvek között találjuk a következőt: „Az sem valódi kinyilatkoztatás, amelyben Isten lehetetlen dolgot kér”⁸⁸. Az Erzsébet asszony által kapott üzenetekben ilyen jellegű gyakorlatra való buzdítást nem találtam.

Némely üzenet – mint láttuk–, az Üdvözlégyek elmondásától teszi függővé a szenvedő lelkeknek a purgatóriumból való megszabadulását (II/15–16.). A Lelki Napló üzeneteiben Jézusnak, illetve a Szűzanyának tulajdonított kérésekben igen gyakran találunk imádságra, böjtre, bűnbánatra⁸⁹ és engesztelésre⁹⁰ való buzdítást, s az első szombat fontosságának hangsúlyozását is. Az általuk kért, illetve elvárt aszketikai gyakorlatok teljes konformitásban állnak az Egyház ilyen jellegű, több évszázados gyakorlataival. A Napló lényegében semmi újat nem hoz ezen a téren. Sőt, ezt illetően a legismertebb Mária-jelenések üzeneteihez kapcsolódó aszketikai gyakorlatokkal is hasonlóságot mutat⁹¹.

-------------------------------------------------------------

88 TANQUEREY A., A tökéletes élet. Aszkétika és misztika, Paris–Tournai– Roma 1932, nr.1502.

89 A „Bűnbánat!” felkiáltás megháromszorozása (vö. III/198.) a fatimai üzenetekben is jelen van; vö. HITTANI KONGREGÁCIÓ, Fatima üzenete, Dokumentumok, 2000. június 26., in Enchiridion Vaticanum 19 (2000) 974–1021.;Vö. DE FIORES S., Maria, 55

90 Jézus engesztelő napként a csütörtököt és a pénteket jelöli meg. Jó, ha az engesztelést 2-3 személy végzi, lehetőleg családban, napi 1 órát. Ehhez kapcsolódik az az ígéret, hogy egy elhunyt családtag egy szigorú böjti nap után kiszabadul a purgatóriumból (vö. III/121.). 90 Az engesztelés kegyelmet eszközöl ki, és a bűnösökért végzett könyörgések hatására a sátán hatalma meggyengül (vö. I/116). Egy másik üzenet szerint, engesztelő szentségimádás vagy szentséglátogatás alatt az egyházközség területén a „sátán megvakul”, így hatalmát veszti a lelkek felett (vö. II/22.). Erzsébet asszony érdemszerző áldozathozatalai is hozzájárulnak a tisztítótűzben szenvedő lelkek szabadulásához. „A te életed áldozatai az én érdemeimmel egyesülve világosság lesz számukra is” (IV/11.).

91 La Salette, Lourdes, Pontmain, Fatima, Beauring, Banneux, Siracusa stb. jelenéseiben is kiemelkedő hangsúlyt kap az imádság, az engesztelés, a megtérés, a böjt jelentősége, s nemegyszer előtérbe kerül a szenvedés üdvösséget hozó mivolta is (vö. DE FIORES S., Maria, 55).