1964. augusztus 22.

Sok családi elfoglaltságom miatt néhány napig nem tudtam Hozzá menni az esti imádási és engesztelési órákra. Az Úr Jézus szinte sóvárogva így szólt: „A mi lábunk együtt jár, Én követlek, s te kövesd az Én lábaim nyomát. Erzsébetkém, nagyon szeretlek! Hassa át ez bensôdet mind jobban! Én, az Úr teszem ezt a vallomást, és sóvárogva vágyom a viszontszeretetre.” Majd lelkemben szinte felkiáltott: „Szeressetek Engem mindenekfölött! Kis lánytestvérkém! Bûnbánó szereteted mámorossá tett. Óhajtsd, hogy mások bûnbánó szeretete is mámorossá tegyen! Óhajtásod nem marad gyümölcs nélkül.”
 

1964. augusztus 23.

Munkám közben egészen váratlanul így szólt: „Ugye, gyakran eltölti szívedet az öröm, mellyel megajándékoztalak? Most legalább láthatod azt, hogy kérésem késedelmes továbbadása által mily örömöt tartottál távol magadtól.” Ez a beszélgetés ugyanis a szentgyónás után történt. Az Úr Jézus kinyilvánította előttem, hogy most ennél a szentgyónásnál megvilágította lelkiatyám lelkét isteni fényességével, s lelkiatyám ezek után tisztán látja a lelkemben történő isteni kinyilatkoztatást, s kételye megszűnt. „És isteni fényességemből új erőt merített a dolgok elindításához.” (III/185)

Ezt a nagy isteni csodát tudnom engedte, s ezáltal az én lelkemben is nagy fényesség lett.

1964. augusztus 27.

A Szűzanya kezdett beszélgetni:
„Kislányom! Ez az anyai szenvedés és megbántás, melyet mások részéről el kell szenvedned, újabb alkalom arra, hogy lásd, miért egy anyát választottam közléseim továbbadására. Csak egy anya tud igazán együtt érezni Velem, és téged ez a sokféle szenvedés megérlelt.Tapasztalatod által mindinkább megérted Szent Fiam munkájában való részvételed igenis nagy fontosságát, mely nélkül nem tudnál nagy áldozatokat hozni. Hiszen az igazi áldozatkészség csakis a szenvedésekben tud megérlelődni. Éld csak bele magad ebbe a hivatásba, melybe csakis az anyai méltóság emelt! Az anyai méltóság egyben szenvedésekkel telített hivatás, és ezt osztom én meg veled, kislányom. Köszönöm ezt a szünet nélküli, áldozatokkal telített részvételedet. Én, mint szerető édesanya biztosítalak a mennyei jutalomról.”