Evangelizáció
Nincs valódi evangelizáció anélkül, hogy ki ne nyilvánítanánk a Názáreti Jézus, Isten Fia tanítását, életét, ígéreteit, országát és misztériumát. Sok millió ember hitének ereje függ ennek az igazságnak eleven tudatától.
Tehát meg kell vallanunk Krisztust a világtörténelem színe előtt, mélységes, erősen átérzett, eleven meggyőződéssel, ahogyan Péter megvallotta őt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt. 16:16) Ez az a Jó Hír, mely bizonyos értelemben egyedülálló. Ez az egyetlen Evangélium, és „ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen!” (Gal. 1:8)
Az evangelizáció sem most, sem a jövőben nem szűnhet meg hirdetni az Egyház hitét: Jézus Krisztus, Isten Igéje és Fia emberré lett, hogy az emberiség között lakozzék és szolgálatának hatalmánál fogva Isten nagy ajándékát, az üdvösséget kínálja fel neki.
Ebből a Krisztusba vetett hitből, az Egyház kebeléből nyerjük erőnket, hogy az embert és népeinket szolgálhassuk, hogy átitassuk kultúrájukat az Evangéliummal, hogy átformáljuk szívünket, hogy emberivé tegyük a rendszereket és intézményeket. Bármely csend, kihagyás, megcsonkítás, vagy Jézus Krisztus misztériumának integritását érintő bármely nem megfelelő hangsúly, mely eltávolít az Egyház hitétől, nem képezheti az evangelizáció érvényes tartalmát.
Miközben feladatomat teljesítem, hogy az egész emberiséghez eljuttassam az Evangélium üzenetét, fáradhatatlanul ismétlem: „Ne féljetek!” Nyíljatok meg még jobban, nyissátok ki az ajtót teljesen Krisztus előtt! Nyissátok meg az államok, gazdasági és politikai rendszerek, a kultúra és civilizáció hatalmas területeinek és fejlődésének kapuit e megváltó erő előtt!