Ez a megindító Mária-üdvözlet ismétlődik és vissz­hangzik századokon át, ismétli azokat a szavakat, me­lyeket Erzsébet ejtett ki, amikor „eltelve Szentlélekkel... hango­san felkiáltott”, megszólítván Isten Szűz Anyját. Ez a megszólítás, drága testvéreim, számomra különösen alkalmasnak tetszik... hogy tiszteljük és ün­nepeljük a legszentebb Máriát e napon, melyen felje­gyezték megjelenését az alázatos Bernadett előtt, a massabielle-i barlangban, hogy rábízza kegyelmének és szeretetének különleges üzenetét. S ki állíthatná, hogy ez az üzenet nem tartotta meg teljes értékét mind a mai napig?

   Mária azért folyamodott ahhoz az ismeretlen kislány­hoz, hogy a bűnösöket megtérésre szólítsa fel, értük és megváltásukért elkötelezettséget kérve minden hívő keresztény közösségtől. Tény, hogy ez a felhívás az imád­ság és jótékonyság lelkes mozgalmát eredményezte, mindenekelőtt a betegek és szegények szolgálatában.

   Sok testvérem van... akiket fájdalom és szenvedés tesz próbára... Ti vagytok most az előtérben, kedves betegek, mert pótolhatatlan szerepet szántak nektek az üdvösségben, egyesülvén Vele, aki a megvál­tás főszereplője és végrehajtója: Jézus Krisztussal, a mi Megváltónkkal és Urunkkal az Ő szenvedése, halála és feltámadása által.