Fontos, hogy megértsük, hogy Jézusnak különleges feladata van valamennyiünk életében. Mindegyikünk­höz személy szerint szól és nevén szólít - Jézus!

   Sen­ki sincs közöttünk, akinek ne lenne isteni elhivatása! Hiszen Szent Pál ezt írta levelében az efezusiaknak: „Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke sze­rint részesült a kegyelemben... Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pász­torrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére ne­veljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét” (Ef. 4:11—12).

   Először és leginkább Isten szólított minket a létezés­re. Ő szólított minket, hogy legyünk! Ő hívott meg minket Fián, Jézus Krisztuson keresztül, hogy megis­merjük őt, mint szerető Atyát. Ő hívott meg minket, hogy legyünk gyermekei! Ő hívott minket, hogy betel­jesítsük örök tervét egyéni életünkben, Jézussal, a mi vezérünkkel. Ő szólított minket, hogy Jézussal együtt örököljük mennyei országát! Amit Isten, a mi Atyánk Fián keresztül felkínál nekünk, az igazi gyermekeinek új élete, ahol Jézus a testvérünk; sürgető hívás ez az életre és szeretetre, a munkálkodásra az Ő országa eljö­veteléért. S ha megriadnánk attól, amit meg kell ten­nünk, s tétováznánk, Jézus vezetőnknek ajánlja magát és így szól: „Kövess engem!” (Lk. 9:59).