65. fejezet: A monostor perjele
11Mi azért a béke és szeretet megőrzése végett azt tartjuk célszerűnek, hogy az apát mérlegelésétől függjön az ilyen tisztség a monostorban. 12Ha lehetséges, dékánok intézzék a monostor különféle ügyeit, mint fentebb meghagytuk, az apát rendelései szerint, 13hogy így - míg többen vannak megbízva -, egy ne kevélykedjék. 14Ha pedig a helyi viszonyok úgy kívánják, vagy ha a közösség megokoltan és alázatosan kéri, és az apát is hasznosnak tartja, ő maga tegye meg perjelének azt, 15akit az istenfélő testvérek tanácsával kiválaszt.
16Ez a perjel aztán tisztelettel végezze azokat a feladatokat, amelyeket az apát reábíz, és semmit se tegyen az apát akarata és rendelése ellen. 17Amennyivel ugyanis mások fölé helyezték, annyival gondosabban kell megtartania a Regula előírásait. 18Ha pedig úgy találnák, hogy a perjel hibákkal van tele, vagy hogy gőgtől elvakulva felfuvalkodik, vagy rábizonyulna, hogy megveti a szent Regulát, négy ízben szóval intsék meg. 19Ha nem javul meg, őt is a Regula szerinti büntetéssel sújtsák. 20Ha még így sem mutat javulást, fosszák meg perjeli rangjától, és mást tegyenek helyére, aki méltó erre. 21Hogyha még ezután is nyugtalan és engedetlen a közösségben, vessék ki a monostorból. 22Az apát azonban gondolja meg, hogy minden ítéletéről számot kell majd adnia Istennek, és ezért esetleg ne féltékenység vagy irigység lángja égjen szívében.