II/63. Ámde mily csekély az arany, ezüst és a ruhák mennyisége, melyet ama nép vitt magával Egyiptomból, ha összehasonlítjuk a később Jeruzsálemben elért gazdagsággal, mit főképp Salamon királynál látunk. Éppen így van ez a pogányok könyveiből gyűjtött összes, bár egyébként hasznos tudománnyal is, ha az isteni írások tudományához hasonlítjuk. Mert amit az ember az íráson kívül tanult, ha kártékony, itt elítélésben részesül, ha pedig hasznos, itt is föltalálható. És amíg itt bárki megtalálhatja mindazt, mit saját hasznára másutt elsajátított, addig sokkal bőségesebben leli, mit másutt semmiképp meg nem tanulhat, csakis az írások csodálatos mélységében és csodálatos alázatában. Mivel tehát az ilyen utasítással erősített olvasót nem gátolják az ismeretlen jelek, azért szelíd és alázatos szívű lesz. Krisztus enyhe igájába törődött, kicsiny teherrel terhelt, szeretetbe alapított, gyökerezett és épült, kit a tudomány nem tehet föl-fuvalkodottá. Lásson hát hozzá az ilyen ember, hogy szemügyre vegye és megoldozgassa az írások homályos jeleit is. Ezekről azonban már a harmadik kötetben mondom el, mit az Isten elmondanom kegyesen enged.