Az ünnep jelentése

+ Ezt az ünnepet, amelyet eredetileg „Szűzanya Győzelmei” elnevezéssel szenteltek Máriának, Szent V. Pius domonkos rendi pápa vezette be, megemlékezésül a keresztény flotta török ​​haditengerészet feletti győzelméről az 1572-es lepantói csatában.

+ 1573-ban XIII. Gergely pápa az ünnep nevét „Rózsafüzér Királynőjé”-re  változtatta. Az Egyetemes Egyház 1716 óta ünnepli.

+ Az ünnepi szentmise szövegei kiemelik Mária elmélkedő lelkületét, amikor „a szívében őrzi” Jézus életének rejtelmeit és saját Istennel való egységét.

Lelki bónusz

Október 7-én az Egyház Szent Márk pápára is emlékezik. 336-ban választották Róma püspökévé, két fontos listát tulajdonítanak neki : a Depositio episcoporumot (a nem vértanúként elhunyt pápák dátumainak és neveinek listáját) és a Depositio martyrumot (a Rómában tisztelt vértanúk listáját.) Ezek a dokumentumok képezték az alapját a Római Egyház eredeti liturgikus naptárának. Szent Márk pápa 336. október 7-én hunyt el, mindössze nyolc hónapig szolgált pápaként.

Imádságra és elmélkedésre

„A rózsafüzérrel a keresztények Mária iskolájában ülnek arra indíttatva, hogy Krisztus arcának szépségét szemléljék, és megtapasztalják szeretetének mélységét. A rózsafüzér által a hívek a Megváltó Anyjának kezéből származó bőséges kegyelemben részesülnek.” – Szent II. János Pál pápa

Imádság

Kérünk, téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária
közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, 
hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak,
Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, 
az ő kínszenvedése és keresztje által 
a feltámadás dicsőségébe vitessünk. 
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik
a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen