Ki vagyok én, hogy az én Uram jön hozzám?
Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) – Ü

Evangélium:
Mt 1,1-16; 18-23
Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt. Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; Jozija pedig nemzette Joakimot és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor. A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot. Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek.
Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől. József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. Amikor ezeket forgatta a szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: "Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni." Ez azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút, és a Jézus nevet adta neki.

Bevezető ima: Uram, köszönöm neked a hit ajándékát. Tudom, hogy az én hitem előfeltétele, hogy előttem sokan mások is hittek – gyakran igen magas árért. Imám kezdetén hitem családfájára tekintek és emlékezem mindazokra, akik továbbadták hitüket nekem. Összekötő elem szeretnék lenni a hit láncolatában más lelkek számára.

Kérés: Uram Jézus, segíts alázatosnak lennem, hogy véghezvigyem tervedet életemben!

Elmélkedés:
1. Isten velünk van. A mai bibliai szakasz Krisztus titokzatos megtestesüléséről számol be. Miért akart Isten egy lenni közülünk? Családfájában találhatunk jó és rossz, hűséges és gyenge, hasznos és haszontalan embereket egyaránt. Miért fogad el és tesz a magáévá Isten olyasmit, ami hibás és értéktelen? Miért tisztít meg, gyógyít és emel fel minket, és amit neki nyújtunk? Miért? Miért veszi magára származásomat, személyes történetemet – jót és rosszat egyaránt – és formálja megváltástörténetté mindenki számára? Miért teszi ezt folyamatosan, most is? Mikor lesz elég? Isten mindig azt mondja: Mit tehetek még többet a népemért?

2. Áldott vagy te és méhednek gyümölcse. Joakim és Anna, Mária szülei olyan házasságot éltek, melynek nem lett látható gyümölcse, meddő volt. Az elbeszélések azt mondják, hogy Joakimot egy ember elítélte, amiért ő adottságait áldozta Istennek, mert nem lehetett gyermeke. Szíve mélyén sértve érezte magát. Egy birkanyájat követve hosszú időre a vadonba ment és sokáig nem tért vissza feleségéhez. Feltehetőleg a sivatagban kapott természetfeletti üzenetet, hogy gyermeke születik. Amikor Joakim visszatért feleségéhez Bethesdába, tele volt lelkesedéssel. Anna pedig várandós lett és megszülte Máriát, aki bűn nélkül született. Isten ahhoz nyúl hozzá, ami használhatatlan és egy mesterművet alkot, a szeplőtelen fogantatást. Ő felemeli az elesetteket. Mi lehet a terve az én életemben? Hol van az én helyem az üdvtörténetben?

3. Történjék a te igéd szerint. Joakim és Anna a gyermek Máriát Isten ajándékának tekintették, akár csak Hanna és Elkana a gyermeküket, Sámuelt (vö. 1 Sám 1,27-28). hogyan Hanna és Elkana is tették, ugyanúgy ők is Istennek szentelték gyermeküket. Elmesélték neki születésének különös körülményeit és Mária növekedett és magáévá tette ezt az Istennek való felajánlást, és mindent, ami megtörtént, a szívébe zárta. Elképzelhető, hogy a szerény kislány teljesen Istennek akarta magát adni és talán már kiskorában önmegtartóztató fogadalmat tett szívében. Az egyszerű és tökéletes odaadása Isten felé valóban egy kegyelemmel teljes lánnyá tették. De Istennek más tervei voltak vele: megkérdezte, hogy kész-e megszülni a Fiát. Isten újra és újra elfogadja azt, amit felajánlanak neki és szabadon alakítja akarata szerint. Elfogadja, ami szép és jó, és sokak megváltásának legmagasabb fokán használja. Isten alázattal nyúl az én jelentéktelen és esendő emberi családfámhoz.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts minden nap, hogy megemlékezzek minden jóról, amit nekem és családomnak adtál! Hadd ismerjem fel műveid és gondoskodásod! Tudom, hogy százféleképpen jössz segítségemre. Kérlek, adj erőt ma, hogy ezt megértsem és akaratodat cselekedjem! Segíts Máriához hasonlóvá válni és ezeket a dolgokat átgondolni!

Elhatározás: Megújult hittel és reménnyel tekintek hivatásomra, és figyelek Istenre a legegyszerűbb helyzetekben is. 

A pápa imaszándéka 2025. szeptember hónapra:

A teremtéssel való kapcsolatunkért: Imádkozzunk, hogy Szent Ferenc lelkületét megtapasztalva felismerjük: függünk a többi teremtménytől, amelyeket Isten szeret, tisztelettel és szeretettel tartozunk nekik.