Készen állsz, vagy sem?
Évközi harmincnegyedik hét – szombat

Evangélium:
Lk 21,34-36
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.” 

Bevezető ima: Uram Jézus, hiszem, hogy azért vagy itt, hogy meghívjál engem az imádságra. Egy napon, amely talán nincs is olyan messze, engem is hazahívsz majd magadhoz. Ébreszd fel szívem, hogy munkám és imádságom által egyre jobban szeresselek. Bízom benned, hogy életemhez minden szükséges boldogságot, szeretetet és erényt megadsz. Tarts mindig éberen, hogy meghalljam hangodat, és figyeljek a tőled kapott kegyelmekre!

Kérés: Emeld fel szívemet Uram, hogy benned éljek!

Elmélkedés:
1. Elnehezedett szívek. A mi életünk a felkészülés ideje; de nem csak az Istennel való örök barátságra, hanem azokra a támadásokra és szenvedésekre is, amelyek még ezelőtt bekövetkeznek. A szellemi küzdelem valóság, függetlenül attól, hogy tudunk róla, vagy sem, akarjuk, vagy nem. Minden nap sokféle módon küzdünk, de végül a győzelem szívünk legmélyén fog eldőlni. Kerülnünk kell minden olyan dolgot, amely a szívünket elaltatja, és hamis biztonságérzetet ad nekünk. Lehet, hogy mámorban éppen nem tobzódunk, de vajon abban nincs-e valami igazság, hogy a világtól várjuk megelégedésünket? Nem vagyok ítéleteimben túl felületes? Nem történik-e meg velem, hogy az anyagi dolgok, a munkám és a gondjaim annyira eluralkodnak rajtam, hogy már képtelen vagyok elég időt és energiát szentelni lelki életemnek?

2. Az a nap. Úgy tűnik, senki sem fog megmenekülni közülünk az utolsó napok megpróbáltatásai elől. Néhányak számára váratlan és fájdalmas lesz, néhányaknak hosszú és nehéz. Mindannyian halandó teremtmények vagyunk. A nagy szentek folyamatosan úgy éltek, mintha az lett volna életük utolsó napja, segítette őket, hogy a halálról elmélkedve minden napot teljességében éltek meg. A halál a valóságos élet kapuja. Várakozva erre a napra nem szabad, hogy elveszítsük boldogságunkat, ellenkezőleg: ennek a szeretetre kell hívnia minket. Hogy miképpen fogom megélni „azt a napot” és az örök életet, attól függ, ahogy most élek. Hogyan akarom megélni ezt a napot?

3. Virrasztás és imádság. Jézus ezekkel a szavakkal hívta meg legközelebbi barátait szenvedése napjának megélésére: „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” (Mt 26,41) Életemnek a Miatyánk utolsó szavait kell visszhangoznia. Az éberség tudatosítja a bennünk lévő gyengeségeket, és hogy ellenségek és veszélyek vesznek körül minket. Ezek minden nap megjelennek, és azon kell őrködnöm, hogy meggátoljam befolyásukat életemre. Fontos ez a beállítottság, de az is fontos, hogy jókedvűen éljem életemet. Ez a tudat Krisztushoz kell, hogy vezéreljen engem. Mindig őszintén és bizalommal kell hozzá fordulnom az imában! Az imádság és az éberség egymást feltételezik, kölcsönösen hatnak egymásra. Ha nem formáljuk imává azt a levegőt, amit belélegzünk, ebben a szennyezett világban meg fogunk fulladni. Mekkora jelentőséget tulajdonítok szokásaimnak, és mekkorát imaéletemnek?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, add, hogy megértsem a virrasztás szükségességét! Ébressz fel lelki álmosságomból és nemtörődömségemből! Engedd, hogy a kegyelem által felismerjem, mik azok a dolgok életemben, amelyek esélyt adnak nekem, és mik azok, amelyek veszélyt jelentenek! Add, hogy lássam életem igazi értelmét, és tisztában legyek az idő rövidségével, ami rendelkezésemre áll saját magam legyőzésére és a szeretetben való növekedésre! Meg akarom hallani sugallataidat, melyeket küldesz nekem, és azonnal szeretnék azokra határozott választ adni.

Elhatározás: Ma azokért a tisztítótűzben szenvedő lelkekért fogok imádkozni, akiket a világ „eltérített”, és legkevésbé voltak felkészülve haláluk napjára.

A pápa imaszándéka 2025. november hónapra:

Az öngyilkosság megelőzéséért: Imádkozzunk, hogy azok, akiket az öngyilkosság gondolata kísért, megkapják a szükséges segítséget és szeretetet a társadalomtól, és újra fel tudják fedezni az élet szépségét.