Hallgasd a hírnököt!
Keresztelő Szent János születése – főünnep

Evangélium:
Lk 1, 57-66
Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt. Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: „Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni”. Erre azt mondták: „De hiszen senki nincs a rokonságodban, akit így neveznének.” Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni. Ő pedig írótáblát kért és ezeket a szavakat írta rá: ”János a neve.” Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, és ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén. Mindnyájan, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: „Mi lesz ebből a gyermekből?” Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.

Bevezető ima: Uram, ahogyan alázatosan készülök a veled való találkozásra az imában, észreveszem erődet és dicsőségedet. Nélküled semmi vagyok: de veled mindenre képes vagyok. Ezzel a bizalommal kérem segítségedet, hogy valóban rád figyeljek az imában. Így szeretném kifejezni mély vágyakozásomat szeretetedre és követésedre. Itt vagyok, hogy örömet szerezzek neked és megdicsőítselek téged.

Kérés: Uram, segíts, hogy még mélyebben megbecsüljem a szülői és családi feladatokat a családegyházban!

Elmélkedés:
1. Elképesztő kegyelem.    Erzsébet és Zakariás megkapták a kései gyermekáldás kegyelmét. Nem „csak” egy gyerek, hanem Keresztelő Szent János volt ő. Hogy felkészülhessen a küldetésére, szüksége volt arra a szeretetre és nevelésre, amely minden szülő különleges feladata. Nagyszerű emberek gyakran szüleik szeretetének a nyomdokában járnak, akik talán a világ elől elrejtve maradnak. Tudok-e úgy nézni mindenkire magam körül, mint valakinek a gyermeke, szülője vagy hozzátartozója?

2. Isten hívása.   A gyermek nem az apja nevét kapta, hanem azt a neved, amelyet Isten választott számára. Nagy feszültséget okozhat az identitás zavar az életünkben. Valójában a mi önazonosságunk a Mennyei Atyában van. Van-e olyan elvárás a szüleim vagy más családtagom részéről, amely visszatartana engem Isten tervétől? Vagy, ha szülő vagyok, igazságtalanul ráerőszakolom az én tervemet a gyermekemre? Beleszólok-e a hivatásába, amely a papságra vagy házasságra szól?

3. Zakariás „igen”-je.  Zakariás hangja csak akkor jön vissza, amikor beleegyezik Isten tervébe és egyetért a gyermek nevével. Amikor végre „igen”-t mondunk Istenre az életünkben, akkor találjuk meg annak igazi, mély értelmét.  Ekkor tudjuk magunkat igazán kifejezni. Megvárakoztatom-e Istent?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Zakariásnak hosszú és kanyargós utat kellett megtennie kilenc hónap alatt. Engedd, hogy lássam az utamat és türelemmel legyek a téged keresőkkel!

Elhatározás: Ma igent mondok arra, amit Isten régóta kér tőlem. 

Ferenc pápa imaszándéka 2024. június hónapra:

A hazájukból menekülőkért: Imádkozzunk azért, hogy a háború vagy éhínség elől menekülő, veszélyekkel és erőszakkal teli utazásra kényszerített migránsok vendégszeretetre és új életlehetőségekre találjanak a befogadó országokban.