Csak a szeretet vezet az életre
Évközi tizenötödik vasárnap
 

Evangélium:
Lk 10,25-37
Abban az időben: Egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye, és így szólt: „Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ő ezt válaszolta neki: „Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?” Az így felelt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből; felebarátodat pedig, mint önmagadat”. Erre ő így szólt: „Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.” De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: „De ki az én felebarátom?” Jézus akkor így kezdett beszélni: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment. Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette. Egy szamariainak is arra vitt az útja. Odament, és amikor meglátta, megkönyörült rajta. Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: „Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.” „Mit gondolsz, e három közül melyik volt felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” Az így felelt: „Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.” Jézus erre azt mondta neki: „Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”

Bevezető ima: Mindenható és örök Isten, Krisztus – a Jó Pásztor – bátorságából szeretnék új erőt meríteni. Hiszek benned, remélek benned, és törekszem arra, hogy teljes szívemből, lelkemből, elmémből és erőmből téged szeresselek, Uram. Arra vágyom, hogy egy napon majd a mennyben a szentek közösségébe vezess engem, Atyám, ahol a Fiad, Jézus Krisztus a Szentlélekkel együtt él és uralkodik mindörökkön örökké.

Kérés: Uram, szeretnék úgy szeretni, ahogy Te szeretsz.

Elmélkedés:
1. Mester! Mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet? Mivel az emberi lélek szellemi természetű, vágyai a végtelenbe nyúlnak. Ezért érezzük azt, hogy mindörökké a boldogságban és az élet teljességében akarunk élni. A törvénytudó élesen felfogta, hogy az örök élet több, mint a halál utáni következő lépés. Tennem kell valamit azért, hogy elnyerjem azt. Létemet és megváltásomat Isten érdemtelenül ajándékozta nekem. Soha nem kértem tőle az élet ajándékát, sem azt, hogy meghaljon értem, ennek ellenére itt vagyok, élek, és megváltott. Mi több, én soha nem fogom tudni kiérdemelni a létet, Isten ingyenes szeretetét. Mégis, van legalább az örök életnek egy nézőpontja, mely az én érdememből fakad. A rám váró örök élet minősége ugyanis egyenesen arányos földi életemben tanúsított szeretetem és jó cselekedeteim mértékével. Isten a maga bölcsességében és jóságában szabadságot, értelmet és földi életet adott nekem, hogy törekedjek az örök életre az örök halállal (a pokol) szemben. Mivel nem csak Isten késztet engem szeretetre, Ő megadta nekem, hogy „kiérdemeljem” az örök életet. Az érdem abban áll, hogy szabadon döntök az Isten tervei szerinti élet mellett, együttműködve a kegyelmével.

2. Mi van megírva a törvényben? Jézus válasza egy alapvetően katolikus nézőpontra világít rá. Az írástudó így is feltehette volna a kérdést: „Mit kell tennem azért, hogy megmeneküljek?” Az ember elfogadná rá ezt a választ: Remélj, és legyen hited. Jézus azonban már tudja, hogy ennek az embernek van hite. Jézus megerősíti, hogy a hit feltétlenül szükséges a megváltáshoz, de azt át kell alakítani szeretetté, ha üdvözülni szeretnénk. Amikor Jézus válaszában a törvényben megírtakra hivatkozik, előre feltételezi a hitet Istenben, aki az erkölcsi törvény szerzője. Azonban Jézus ezen felül arra hívja a törvénytudót, hogy alkalmazza hitét egy szeretet törvénye szerinti való életben. A hit és a munka elválaszthatatlanok egymástól. „Aki azt mondja: "ismerem", de a parancsait nem tartja meg, az hazudik, és nincs meg benne az igazság. De aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes. Innen tudjuk meg, hogy benne vagyunk. Aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy kell járnia, ahogyan ő járt.”(1Jn 2:4-6)

3. Tegyétek ezt, és élni fogtok! Ezekkel a szavakkal Jézus levonja tanításának végső következtetését. Ha úgy szeretünk, mint ahogy az irgalmas szamaritánus szeretett, rálépünk az örök élet felé vezető ösvényre. Erre az életre természetünkből adódóan vágyunk, szeretnénk azt megtapasztalni és birtokolni. Állandóan bíznunk kell Jézusban, még akkor is, ha olyan helyzetekbe jutunk, amelyben néha fájdalmas módon tágítja szeretetünk és nagylelkűségünk határait. Ő tudja, hogy vágyódunk az örök életre, de azt is tudja, hogy az oda vezető út a megtisztító, fáradságos és önfeláldozó szeretet útja. Ezért Jézus arra kér minket, hogy kövessük Őt a tökéletes önátadásban megnyilvánuló szeretet útján. Minden ránk rakott kereszt emlékeztet minket arra, hogy ez az önfeláldozó szeretet vezet az életre.

Beszélgetés Krisztussal: Drága Uram! Növeld hitemet, hogy téged lássalak minden emberben, akivel találkozom. Erősítsd reményemet és beléd vetett bizalmamat, hogy mindent meg fogsz adni nekem, ami a Te parancsod szerinti szeretethez szükséges. Mélyítsd szeretetemet, hogy megtapasztaljam az örömet, amely adni tud a költségeket nem számolva. Legtisztább Anya, add, hogy egyedül Jézusért dobogjon a szívem!

Elhatározás: Ma három jótettet fogok véghezvinni titokban.

Leo pápa imaszándéka 2025. július hónapra:

Növekedni a megkülönböztetésben: Imádkozzunk, hogy egyre inkább felismerjük azokat az utakat, amelyek Krisztushoz vezetnek, és el tudjuk utasítani mindazt, amely elvisz Tőle és az Evangéliumtól.