Regnum Christi Elmélkedés Az emberiség szörnyű szükségbenÉvközi második hét – kedd
Napi Ima6 imádkozás 
Az emberiség szörnyű szükségben
Szent Ágnes szűz és vértanú
Evangélium:
Mk 2, 23-28
Történt ismét, hogy mikor szombaton a vetések közt járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok azt mondták neki: „Nézd, azt csinálják szombaton, amit nem szabad.” Ő így felelt nekik: „Sohasem olvastátok, mit cselekedett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és éhezett ő, és akik vele voltak? Hogyan ment be az Isten házába Abjatár főpap idejében, és evett a kitett kenyerekből, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak a papoknak, és adott a vele lévőknek is?” Aztán hozzátette: „A szombat lett az emberért, és nem az ember a szombatért. Ezért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Bevezető ima: Uram, ennek a napnak ez a legfontosabb pillanata. Egyedül vagyok, csak veled ebben a szívtől szívig hatoló beszélgetésben. Ki vagyok én, hogy ezt az időt velem akarod tölteni, hogy lelkembe akarsz áradni? Milyen öröm, milyen tisztelet, milyen csodálatos dolog, hogy egy olyan királyt követhetek, mint amilyen Te vagy!
Kérés: Uram, segíts imádkoznom azokért, akik engem üldöznek, és segíts megnyernem őket az evangélium iránti szeretet által, ahogyan Te is tetted!
Elmélkedés:
1. Szombaton tilos. Mennyire szüksége volt az emberiségnek egy megmentőre! A zsidók voltak Isten választott népe; Isten maga nyilatkoztatta ki nekik magát az Ószövetségben. A farizeusok voltak a zsidó nép vallási vezetői. Azonban olyan mélyre ásták Isten törvényét az emberek által kitalált előírások alá, hogy éhes férfiaknak tilos volt szombaton kalászt tépkedni és enni belőle. A törvény öncélúvá vált és fontosabb lett, mint az emberek szüksége. Hogy tudott így az emberiség akkoriban az üdvösség igaz útján járni anélkül, hogy reménytelenül belegabalyodott volna a hamis rituálékba és önkényes előírásokba? Isten Fia, az Atya örök Igéje kiüresítette önmagát, hogy emberré legyen és elhozza az igazság teljességét. De Krisztus sokkal többet hozott az isteni kinyilatkoztatás teljességénél. Erőt adott, hogy az Ő életéből fakadó bennünk élő kegyelem által megéljük ezt az igazságot életünkben. Az én életem mennyire van összekötve a kegyelem forrásával?
2. Az ellenségeket megnyerni az igazságnak. Krisztus helyében hogyan reagáltunk volna a farizeusok felvetésére? Lehet, hogy lenyűgöző fellépésük miatt alább adtunk volna. Lehet, hogy összeszedtük volna minden bátorságunkat, és figyelmen kívül hagyva hajthatatlanságukat válaszra sem méltattuk volna őket. Krisztus ugyanakkor kinyilatkoztatja itt bátorságát és szívjóságát; megpróbálja megnyerni őket. Az Írásokat hozza elő, melyben hisznek, és 1Sám 21, 1-6-ot idézi. Dávid és emberei Saul elől menekültek, és megették a szent kovásztalan kenyereket: 12 cipót, amit minden reggel a templomban a Szentek Szentjében az asztalra tettek, hogy ezzel hódoljon Izrael 12 törzse az Úrnak. Az előző nap kenyerei a levita papoknak voltak fenntartva. Krisztus el akarja magyarázni a farizeusoknak olyan módon, amit el tudnak fogadni, hogy eltávolodtak az igaz hittől, melyben még az Isten és a felebarát iránti szeretet fontosabb volt minden más előírásnál. Krisztus az igaz hit természetét állítja a középpontba, és egy nagyszabású mondatban megmutatja a farizeusok tévedését: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért.” Könnyű számomra a teher, amit Krisztustól kaptam? Valójában ez az, amit Ő nekem szánt, és megígért. Ha ezt képtelen vagyok így látni, meg kell kérdeznem magamtól: Miért van így?
3. Ura a szombatnak. Krisztus nem áll meg az igaz hit céljának és természetének kinyilatkoztatásánál. Egy bátor kijelentést tesz, mely minden bizonnyal elnémította a farizeusokat, és amitől elkerekedett a tanítványok szeme: „Az Emberfia ura a szombatnak.” Krisztus félreérthetetlenül elmagyarázza, hogy hatalma és Istennek a hatalma, aki a szombatot pihenőnappá tette a teremtés kezdetén, egy és ugyanaz. Krisztus nem kevesebbet kér a farizeusoktól, mint hogy isteni személyét a hit által elismerjék. Szíve vágyik arra, hogy megmentse őket. Krisztus feltétel nélkül mindenkit meg akar menteni, aki találkozik vele, még az ellenségeit is. Visszatükröz valamit Krisztus bátorságából és szeretetéből a lelkek megmentésére irányuló igyekezetem, amikor ellentmondást tapasztalok? Mindenkinek csak jót kívánok, és ezen is fáradozom, függetlenül attól, hogy velem hogyan viselkednek az emberek?
Beszélgetés Krisztussal: Köszönöm neked, Uram, hogy emberré lettél, hogy megments minket szörnyű szükségünkből. Köszönöm neked a szeretetedet, mely még az ellenségekhez is odafordul, hogy megnyerje őket új életed számára. Segíts nekem úgy szeretni, ahogy Te szeretsz! Segíts nekem felismerni minden egyes lélek értékét!
Elhatározás: Imádkozni fogok, és áldozatot fogok hozni valakiért, aki üldözi az Egyházat. El akarom felejteni magam és megtalálni a módot, hogy megtapasztalhassa Krisztus iránta való szeretetét.
Ferenc pápa imaszándéka 2025. január hónapra:
Az oktatásban való részvétel jogáért: Imádkozzunk, hogy az elvándorló, a menekült és a háborútól szenvedő embereknek mindig biztosítva legyen a joguk az oktatáshoz, amely szükséges ahhoz, hogy egy jobb világot építhessünk.