a) „Hallottátok: Hamisan ne esküdjél… én pedig mondom nektek, hogy: teljességgel ne esküdjetek… Legyen a ti beszédetek: úgy, úgy; nem, nem; ami ezeken túl vagyon, a gonosztól vagyon” (Máté 5,33). Jézus őszinteséget s egyenességet akar. Az igazmondás az igazság szolgálata, melyet társainknak teszünk. A krisztusi lélek nem hazudik, sem mikor beszél, sem mikor hallgat. A titkot kell őrizni; ügyetlenkedni, indiszkrétnek lenni, nem kereszténység; de úgy kell mindig eljárnom, mint ki az igazságot szolgálja. Ha többen leszünk, kik így érzünk, akkor mi köztünk sem bizonyságnak sem eskünek nem lesz helye; az igaz lelkek az erősködést el nem viselik. – S szeressük az igazságot bátran; bízzunk benne s tartsunk ki meggyőződésünk mellett. Könnyű dolog meggyőződéssel a rejtekben vagy egyetértő emberek közt élni, de nehéz ellenséges, széthúzó világban. Aki sokat okoskodik és sokfelé néz, gyáva s hazug lesz. Én pedig krisztusi lelket akarok.

b) „Hallottátok: szemet szemért; fogat fogért. Én pedig mondom nektek: ne álljatok ellene a gonosznak; hanem aki megüti jobb orcádat, fordítsd neki a másikat is.” Van jog a visszatorlásra, van jogom ehhez, ahhoz, van jogom mással szemben, melyet sérteni tilos. Igaz; a jog szükséges; az élet egyik sarka, de egyszersmind egyoldalú s kevésbbé boldogító tényezője. Ne bízzatok benne nagyon éltetek gazdagítására s boldogítására nézve. A jogból van elég; de adjatok több jóindulatot, nemes érzést, testvériséget, előzékenységet, szolgálatkészséget. A jog végre is személytelen erő; én pedig szerető, nemes egyéniséget akarok. Legyetek nagylelkűek, fiai Atyátoknak, ki napját fölvirrasztja jókra és gonoszokra; szeressétek az embereket, ha ők nem is igen szeretnek titeket, s neveljétek, becsüljétek meg, köszöntsétek, hogy fölemeljétek őket.

c) „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek” (Máté 7,1). Ne ítéljetek ellenséges indulattal, ne is szubjektív szempontokból; így sok-sok tévedésnek s igazságtalanságnak mentek eléje. A ti érzéstek s egyéniségtek szűrönközik bele ez ítéletetekbe; hogyan lehetnétek így igazságosak? Azért ha ítéltek, tegyetek előbb szert nemes, emancipált, elfogulatlan lelkületre; akarjatok jót és jól. – Ne ítéljetek szigorúan; emlékezzetek meg saját gyarlóságaitokról s arról, hogy mennyi kellett ahhoz, míg valamire jutottatok, ha ugyan jobbak vagytok másoknál! „Amily ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek meg.” A szigorú, kemény ítéletek többnyire az önismeret hiányával járnak; legyen öntudatunk gyarlóságunkról s hibáinkról.