Prohászka Ottokár Elmélkedések az EvangéliumrólCredo

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
13

„És az Ige testté lőn és miköztünk lakozék” (Ján. 1,14).

 

a) Credo. A hit a lélek teljes odaadását jelenti az isteni valóságba s annak üdvözítő tényeibe. Valóság és tény a hitnek alapja és gerince; a valóságon emelkedik föl hitem s száll fokról-fokra, mindig sziklatalajt érezve lábai alatt. Hitem nem ömlengés, nem érzelgés, nem szétfolyó, ködös hangulat, hanem a legnagyobb valóságról, Istenről s üdvözítő tényeiről való meggyőződés. Isten, Jézus, a Szent Szűz, Betlehem, Názáret, Golgota, Tábor, a boldogságok hegye, nagypéntekeste s húsvétreggel, karácsonyi barlang és Olajfákhegye a mennybe menő Krisztussal, ez mind természetfölötti s ugyancsak történelmi valóság. „Dieser Glaube hat Wucht und Tiefe.” Tartalma végtelen, hatalma igazság; azért ad pokoli s mennyei erőt a földi életbe, s elkerüli a bágyadtságot, a trivialitást, az unalmat; „Scio, cui credidi – mondja Szent Pállal – et certus sum”. Isteni a meggyőződésem is, mely áll, mint az Isten hegyei.

Azért félre az olyan vallással, mely csak érzelem és hangulat, melynek nincs valósága, s legjobb esetben olyan, mint az a zene, mely szétfolyik és elernyeszt. Hiszen a művészet is elgyengül s tönkremegy, ha csak hangulatokkal s szubjektív érzelmekkel dolgozik, mint a modern művészet, s nem inspirálja azt az örök szépség realitásába vetett hit; mennyivel inkább menne tönkre a vallás, mely szubjektív érzéseket kultiválna, s ezzel illúzióknak hódolna. Ó Uram, te örök valóság; Jézus, te történeti Istenember, hitem erős, merev, sziklaszilárd. Komolyba veszem az evangéliumot, tisztelem, meggyőződésteljesen ragaszkodom hozzá! Erősítsd Uram hitemet; hiszem, amit kinyilatkoztattál. Nem hangulatokkal, hanem értelmes, őszinte akarattal fogom át igazságaidat. Agyagból Alpesek nem épülnek, s hangulatokból nem lesz erkölcs s jellem.

 

b) Credo. E sziklaalapon alakul lelkem egysége, jelleme, s életem következetessége, erényem. Két nélkülözhetetlen kelléke a lelki nagyságnak s szentségnek. Egység kell a meggyőződésbe s az akaratba. Egyet kell hinni s egyet akarni, s bár tudom, hogy mit mondott Renan, mit adott hozzá Strauss s mit vett el belőle Zola, de én nem akadok fönn e géniuszokon, kik oly termékenyek s mindig holtat szülnek. Hagyjátok a holtakat holtjaikat temetni, „mihi vivere Christus”. Az evangéliumokból felém sugárzik Krisztus képe, a kritika nyárspolgári betűbölcseségén átragyog az isteni fény, s senkitől sem kérdezem, hogy a nap az égen nap-e vagy elektromos lámpa. Aki kapkod Krisztus s filozófok közt, az elgyengül eklekticizmusban; az élet emlőitől elszakad, s a filozófiához, az emberi ész e gyönge leányához pártol, melynek nincs hivatása, hogy vérszegénységében erős nemzedékeknek anyja legyen. Az ilyen lélekben ész, fantázia, szív, kedély harcban áll egymással s nagy tehetségek is kiapadnak s elsorvadnak filozófiában s művészetben, sőt még politikában is egyaránt. Nincs fiziognomiájuk; árny és folt a világnézetük, s rongy a kedélyük. Mély s kielégítő felfogás nélkül szurrogátumokkal tartják lelküket; ezt a kosztot el nem birják soká. Mi kellene nekik? „Praevenisti eum in benedictionibus dulcedinis, posuisti in capite ejus coronam” (Ps. 20,3); az kellene, hogy lelkükbe öntsd a te édes, erős kegyelmedet, s fölemeld s megkoszorúzd fáradt fejüket. S részünkről az kell, hogy alázatos s jó szívvel forduljunk Feléd s a piaci lármából fölnézzünk gót tornyaidra; necsak a kövezetet koptassuk, hanem lépjünk be a dómba, mely a piacon áll; lépjünk be s menjünk föl az oltárig; ott boruljunk le s mondjuk a prófétával: vizet kerestem, mert szomjas voltam, s elmentem a piszkos Nilushoz, onnan megint az Eufráthoz: kerestem lelkemnek szomját oltani tudománnyal, majd ismét a világ hatalmával s igézetével; de hiába; nekem az élet vizei kellenek, s azokat te fakasztod szívemben. Azokból lesz üde, friss, eleven, virágos a lelkem. Egységes lesz, tehát erős s elszánt a meggyőződésében: „neked élek, neked halok, tied vagyok, Uram”, ez lesz imája. Egységes, tehát erős s elszánt lesz akaratának érvényesítésében. Az eszményi élet szolgálatába állítja bele az önmegtagadás teljes mértékét; az örök élet hite s féltett érdeke uralkodik majd mindenen, s azt nem rövidíti meg semmivel a földön. Csak bűnt ne, csak bűnt ne… ez lesz vágya; erényt, erőteljes életet… ez lesz buzdulása, s minden kísértettel szembeszáll, ha a földi csábot s ingert az örökkévalósággal összeméri. „Quid hoc ad aeternitatem?” Szóba sem állok kisértéssel, ha lelkem bemocskolása fenyeget!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."