Jézus a mi testvérünk és szeretett mesterünk; Tőle tanulunk gondolkozni, érezni, szeretni. Nézd e Szívet, ha Istenről méltóan gondolkozni s Őt szeretni akarod. Isten gondolatai és gondjai nekünk Jézus Szívének aggodalmai; Istennek tervei a vajúdó Szent Szívnek vágyai. Íme, a vallás Jézus Szívén emberivé lett! Viszont egész életünket, bút, bánatot, örömet, gondot, aggodalmat, félelmet, mindezt isteníthetjük Jézus Szentséges Szíve érzelmeivel egyesülvén; ami bánt egyedi életünkben, ami botránykő a világ járásában, ami a lelkesedést emeli, a buzgalmat lankasztja, mindazt ember-isteni érzelemmé olvasztva megtaláljuk az Úr Jézus Szentséges Szívében. Kivált pedig, ha a bűn bánt, ha saját bűneink ijesztenek s a világ bűnei keserítenek s engesztelést s vigaszt keresünk, mily fenséges engeszteléssé váltja ki keserűségünket s bánatunkat az Úr Jézus Szíve iránt való áhítat.

[PO ÖM, XVII., Élet Igéi II., Az Úr ünnepei, 126. old.]