1256-ban született Eislebenben (Türingia). Öt is a „Nagy” melléknévvel szokták emlegetni. Már ötéves korában kolostorba került Helftába. Az apátnő irányításával nagy teológiai és humanista műveltségre tett szert. 1281-től kezdve részesült misztikus látomásokban. Ezeket sokáig titkolta, csak 1289 nagycsütörtökön kezdett róluk beszélni és írni. Gyakran beszélt az Eukarisztia és Jézus Szíve misztériumáról. A Jézus Szíve litánia majdnem minden megszólítása szerepel már az ő írásaiban. Nővértársait alázatosan, szeretettel szolgálta. 1302. november 13-án halt meg.

A középkor egyik legkedvesebb alakja, és írásai miatt mindenkor a lelkiélet tanítómesterei közé fog számítani.

Istennel való egészen mély, közvetlen kapcsolat jellemezte Gertrúdot. Ez az Isten-kapcsolat megerősít bennünket az állhatatos kérésben, a kitartásban Isten parancsainak útján.

Istenünk, ki Szent Gertrúd szüzet boldoggá tetted azzal, hogy szívében hajlékot készítettél magadnak, kérünk, az ő közbenjárására világosítsd meg irgalmasan szívünk sötétségét, hogy örömmel tapasztalhassuk: jelen vagy és munkálkodsz bennünk!

http://www.katolikus.hu/szentek/1116-226.html

Méltán mondja róla a szentmise Kezdőéneke:
Íme, a bölcs szűz, az okos szüzek közül való,
aki égő lámpásával ment Krisztus elé.

Választható olvasmányok

Ef 3,14-19
Adja meg az Atyaisten, hogy megismerhessétek, Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét!

Jn 15,1-8
Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz.