„Ő ezt mondta nekik: Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, de harmadnap bevégzem küldetésemet. Viszont ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, mert nem veszhet el a próféta Jeruzsálemen kívül.” (Lk 13,32-33)

Ez a fejedelem nem más, mint Heródes Antipász, de lehetünk akár mi is. Az üzenet a Királyok Királyától jön, és üzenetvivőkre, hírvivőkre van rábízva ilyen szavakkal: menjetek, és mondjátok meg annak az embernek!

Meglátjuk azt is, miért nevezi úgy ahogy Heródest. Az első, ami fontos, hogy néhányan a farizeusok közül jönnek Jézushoz, és így szólnak hozzá: Menj, távozz el innen, mert Heródes meg akar ölni! Egyszerű szavakkal: figyelmeztetik, közlik vele, hogy életveszélyben van. Ha magunkat a Jézus helyébe képzelnénk, akkor itt összeszorulna a szívünk, remegne minden részünk egy ilyen halálos fenyegetést kapva. Lehet ez ma egy névtelen levél, vagy egy titkosított üzenet, amelyben azt mondják, hogy holnap vagy holnapután be lesz fejezve az életed, vigyázz! Hogy reagálja Jézus mindezt le? Mert az egész földi élete és munkássága ilyen halálfélelemmel kövezett úton zajlik.

Az az örvendetes számunkra, és ma is az az evangélium, hogy Jézust nem látjuk kétségbe esni. Őt nem lehet az Atya által kijelölt útirányból eltéríteni. Ő azon a kijelölt útvonalon halad, mely a jászolbölcsőtől a Golgota keresztjéhez vezet. Ezen az úton vannak találkozási pontok, akár ilyen Heródes-jellemű, erőszakos, eltérítősdit, halálos fenyegetősdit játszó emberekkel. Ő akkor sem riad meg. Akkor is tovább halad, s akkor is végzi azt a munkát, amiért küldetett. Őt nem fogja semmi sem megtörni.

(Sebestyén László Ede, Köröstárkány)