Az Úr Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett, és egyiptomi urának a házában élt. Látta az ura, hogy vele van az Úr, és mindazt eredményessé teszi az Úr, amihez hozzáfog. (1Móz 39,2-3)
A világban azokat tartják sikerembereknek, akiknek nincsenek anyagi gondjaik. Mindent megszerezhetnek, amit megkívánnak, mondván: tehetik, mert van rá elég pénzük. A kulcsszó a pénz. Aki sikerember szeretne lenni, annak nagyon sok pénzre van szüksége. Pénzért sok minden kapható: óriási birtok kacsalábon forgó házzal, úszómedencével és álomautóval. Sőt emberek is, akik mindezt megvédik, és mások, akik a vagyont "jó tanácsokat" adva gyarapítják. És úgy tűnik, pénzért emberi érzések is kaphatók: szerelem, barátság, hűség, alázat, tisztelet, boldogság. A pénzért vett emberi kapcsolatok azonban csak addig tartanak, amíg nem lesz üres a zseb és a páncélszekrény. Így volt ez a példázatbeli tékozló fiúval is. Amíg a kocsmában tudta a köröket fizetni, sok barát rajongta körül, pénzének fogytán pedig már moslékot sem adott neki senki.
József is sikerember - de mennyire másként, mint ahogyan mi gondoljuk. József nem a pénze miatt és nem mások szemében, nem emberek megítélése szerint, hanem Isten szerint sikerember. Micsoda különbség: József Egyiptomban sohasem önmagáért, hanem mindig másokért van munkában. A számára idegen Potifár házáért dolgozik, a számára idegen Egyiptomot juttatja kenyérhez, és végül a számára idegen fáraót látja el jó tanácsokkal. (Prókai Árpád, Boldva)
***
Imádság:
Uram! Siker? Mást jelent veled és mást nélküled. Én csak a Tiedből kérek, mert az nem más, mint áldás. Ámen
***
A nap gondolata:
Isten ma olyan engedelmességet vár tőled, amely felülemelkedik az érzéseiden és a körülményeiden, és azt mondja: „Igen, Uram!”